Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: általában erősen felhős, párás, helyenként ködös idő. Szórványosan ismétlődő kisebb havazás. Mérsékelt szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 4, mínusz 9, a derült, szélcsendes helyeken mínusz 15 fok körül. Legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1, mínusz 4, a tartósan ködös helyeken mínusz 5 fok körül. (MTI) ________________________ VI LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A kulturális minisztériumi államtitkár látogatása Kecskeméten Tegnap Kecskemétre látogatott dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár. A vendégeket dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke fogadta. Készt vett a megbeszélésen Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára és dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese is. A Kulturális Minisztériumból jelen volt: Balázs István minisztériumi főosztályvezető és Verseghy György osztály- vezető helyettes. A látogatás alkalmából néhány időszerű művelődéspolitikai kérdés egyeztetésére, megbeszélésére került sor. Tárgyaltak a VI. ötéves tervben Kecskeméten létesülő zeneművészeti szakközépiskoláról, valamint az új megyei könyvtár megvalósításának gyakorlati feladatairól. A kulturális szakterület szakemberképzésével és a megye nemzetiségi kultúrájával kapcsolatos néhány kérdés is szerepelt a megbeszélésen. így például a nemzetiségi hagyományőrzés, tájházak, könyvtárügy. A Kulturá- ‘ lis Minisztérium és a megye vezetői egyetértettek abban, hogy a nemzetközi Duna menti folklórfesztivált legközelebb 1981-ben, ezúttal a hetedik alkalommal rendezik meg. A délutáni órákban az államtitkár meglátogatta a kecskeméti kerámiastúdiót, a Katona József Könyvtárat és a Bozsó-gyűjte- ményt. Magyar-laoszi gazdasági tárgyalások Sir 'V Plenáris üléssel kedden a Parlamentben megkezdődött a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 3. ülésszaka. A két delegációt Borbándi János, a minisztertanács elnökhelyettese, illetve Sanan Southichak laoszi közlekedési, szállítási és közmunkaügyi miniszter, a bizottság társelnökei vezetik. Borbándi János megnyitó beszédében utalt arra, hogy a két ország kapcsolatéi a laoszi forradalom győzelme után mélyültek el. A mostani plenáris ülésen mindkét delegációvezető rámutatott, hogy a magyar—laoszi gazdasági kapcsolatok a proletár internacionalizmus, a kölcsönös előnyök elveire épülnek. Az ülésszakon megvitatják az 1980—1985. közötti évekre a gazdasági együttműködés lehetőségeit. A szervezés t tai tál léi kai 3 • Termelékeny csapozógcp az ÉPFA halasi gyárában, amely tavaly túlteljesítette nyereség-előirányzatát. • Az ablakszerelő sor. (Straszer András felvételei) Gazdaságosabb termelés a halasi ÉPFA gyárában A népgazdasági terv szerint 1980-ban a szocialista szektor beruházásai csak 95—96 százalékát teszik ki a tavalyi befektetéseknek. Ez többek közt azt is jelenti, hogy a vállalatok egy része az idén kevesebbet fordíthat fejlesztésre, Mert az ország teherbíró képessége, s az egyensúly javítására kimunkált „taktika” ezt teszi lehetővé, illetve szükségessé. A meglevő termelőeszközöket kell a -munka jobb megszervezésével hatékonyabban kihasználni, erre senkentik a vállalatokat a módosított gazdasági szabályozók is. Sok tartalék van a termelés észszerűbb megszervezésében, s azok a vállalatok, gyárak, amelyek törekednek ennek kihasználására, jó eredményeket érnek el. Ez mondható el az Epületasztalosipari és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyáráról, amelynek kollektívája tavaly nagy harcot vívott a terv teljesítéséért. Az első negyedévet még tetemes elmaradással fejezték be, s csak a második félévben mozdult el a teljesítés mutatója a mélypontról. S ezt a munka me- netközbeni jobb megszervezésével érték el. December végére 100.6 százalékra valósították meg a termelési értéktervet, a nyereség- tervet pedig körülbelül 6 százalékkal túlszárnyalták. Az 1978. évi 149 millióról tavaly 164 millió forintra növelték a termelést, változatlan létszámmal és azonos, csak célgépekkel kiegészített gépparkkal. Király István igazgató-— aki a múlt’évben került a gyár élére — elmondta, hogy mindenekelőtt a dolgozók anyaggal és munkával történő ellátását kellett biztos alapra helyezni. A szervezési, valamint munkafegyelmet' is szilárdító intézkedéseket versenyvállalásokkal támogatták a brigádok. Ennek köszönhető az is, hogy a 15 millió forinttal nagyobb termelést az elektromos energiafelhasználás 1 százalékos csökkentése mellett érték el. Az anyagfelhasználás 86,5 százalék körül alakult, s a hasznosításnak ezzel a mértékével jó helyezést értek el az ÉPFA Vállalaton belül. Ami szintén lényeges : a dolgozók átlagbér-színvonala 6,9 ^százalékkal emelkedett tavaly, mivel ehhez a nyereség fedezetet nyújtott. A halasi gyár dolgozói 1980-bän szintén nagy feladat előtt állnak. Változik a termékszerkezet, az ajtók és ajtótokok előállítását beszüntetik, a vállalatnak azzal a törekvésével összefüggésben, hogy' egységeiben kiküszöböli a termelésbeli párhuzamosságokat. Kiskunhalason kizárólag redőnyszekrény nélküli, egyesített szárnyú ablakokat készítenék, amelyekből szállítanak a veszrpémi, a dunaújvárosi és a kecskeméti házgyárnak. A termékek nyolcvan száza0 A szabászatra nagy felelősség hárul, az anyagkihozatalt csak az ottani dolgozók lelkiismeretes munkájával lehet tovább javítani. lékát a TÜZÉP-telepek értékesítik majd. Az idei termelési értékterv 175 millió forint, tehát a múlt évihez képest 11 milliós növekedést kell elérni. A termelői árak változása nem érinti a gyár termékeit. A feladatot — mint az igazgató tájékoztatott — kizárólag a termelési folyamat további ésszerűsítésével, szervezéssel akarják megoldani. Korábban egy sor ipari szövetkezettel és tsz-melléküzemmel kooperáltak. Ezek közül az előnyteleneket ez évben megszüntették. Csak két partnerük maradt meg, a jánoshalmi Bácska ÉPISZ, amely kis méretű ablakokat készít a gyárnak, s a műanyag szigetelő anyagokat és vízvezetéket^ szállír tó bácsbokodi ipari szövetkezet. A termelésszervezés során kon- vejorpálya beiktatásával és célgépek, például keretszorítók, fogók alkalmazásával fokozták a termelékenységet. Ügy szervezték meg a gyártást, hogy egyes műveleteket már előkészítő jelleggel el lehet végezni. Nem voltak restek, s átvették más gyárak jól bevált munkafogásait, például azt, hogy az ablakalkatrészekre még az ösz- szeszerelésük előtt fölerősítik a vasalatokat. Ennek megvan az az előnye, hogy a vasaláskor keletkező esetleges minőségi hiba miatt nem kell a már teljesen összeszerelt ablakot szétszedni, hanem csupán egy alkatrésszel van dől-, ga a munkásnak. A műveleteknek, ez az ésszerűbb sorrendje azt eredményezte, hogy rövidebfí lett az egy termék elkészítéséhez szükséges idő, vagyis nőtt a termelékenység. Király István elmondta, hogy az év első negyedében tanfolya-. mot szerveznek a gyár szabászainak. Céljuk az, hogy tovább javítsák az anyagfelhasználást,' vagyis csökkentsék a drága fenyő fűrészáruból a hulladék mennyiségét. Nagy súlyt fektetnek rá; hogy az adott méretű és minőségű anyagokat a legcélszerűbben használják föl, s annak az emberi föltételeit igyekeznek majd az em-. lített tanfolyammal javítani. A. T. S. ÉVKEZDET A NAGYKERESKEDELMI VÁLLALATOKNÁL Van elegendő áru, kielégítő A december után úgy tűnik, a január is nehéz hónapja volt a kereskedelemnek. Csak éppen ellenkező előjellel. Az elmúlt napokban-hetekben ugyanis az átlagosnál gyakrabban kényszerültünk üres kezekkel, dolgavégezetlenül távozni jó néhány üzletből: bizonyos mindennapi, megszokott holmikat rendre nem találtunk. Nincs, nem szállít a nagykereskedelmi vállalat — hangzott itt is, ott is a sajnálkozó válasz, amely legfeljebb az eladók részéről volt elfogadható mentség. De mit mondanak ezek a „nem szállító” cégek? Közülük ezúttal négyet kerestünk meg a kérdéssel: hogyan kezdődött náluk 1980? AMFORA Pogány Imre, az Üveg-, Porcelán-, Kerámia- és Műanyagkereskedelmi Vállalat Bács-Kiskun megyei lerakatának vezetője: — Megfelelő választékkal, mintegy 13—14 millió forintos, 60—65 napig tartó árukészlettel fogadtuk az esztendőt. Nem egészen két hétig leltároztunk, ugyanakkor vezettük át az árváltozásokat is, a 2700 cikk csaknem 90 százalékánál. A városi szaküzletek, tudomásom szerint, már teljesen fel vannak töltve, csak a kisebb boltokba, ABC-kbe nem jutottunk még el, február 10-ig azonban ezekre is sor kerül. Már tavaly is nagyon hiányoztak a herendi áruk, az ólomkristály poharak és kelyhek, valamint a kalocsai termékek. Most is kevés van belőlük, és egyelőre nem is számíthatunk lényeges változásra, mivel az ipar — exportkötelezettségéi mellett — képtelen a hazai igényeket kielégíteni. A pohárprobléma viszont csak átmeneti jellegű volt. Az importból származó háztartási porcelánféleségek és színes, hőálló üvegedények még nem futottak be, pe'dig igen sokan vadásszák őket. Megérkeztek már a nagyméretű műanyag tálak és vödrök is: ezekből a gyárak ígérete szerint nem lesz fennakadás. Kerámiakínálatunk egyébként változatlanul jó. FŰSZERT Lukács Ferencné, az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat megyei raktárházának igazgatója: — A január 7-i új termelői árak mind a négyezer, általunk forgalmazott cikket érintették. Változott a nagykereskedelmi ár, a forgalmi adó és az árkiegészítés is, úgyhogy rengeteg dolgunk volt. Elmondhatom : most már szinte teljesen befejeztük ezt a munkát. Hátráltatott bennünket az ipar is, mivel nem készült el időben az árkalkulációkkal, így nekünk is folyamatosan küldte azokat. Átlagos^ árukészletünk 65, a jelenlegi 90 millió forint értékű. Hiányról csak a mosóporoknál beszélhetünk, ott is inkább választékhiányról. Sajnos alapanyag- beszerzési nehézségek miatt nem az ellátás várható számottevő javulás a közismert Ultrából sem: a gyártó üzem megrendelésünknek mindössze a felét igazolta vissza. Olajfesték most érkezett nagy meny- nyiségben, azt hiszem, minden vevő kérésének eleget fogunk tenni. PIÉRT Varga András, a Papír- és Irodaszer Értékesítő Vállalat megyei lerakatának vezetője: — Szerencsésen (és ésszerűen — K. F.), együtt az év végi leltározással oldottuk meg az árváltoztatást: nálunk a fogyasztói árak 70—80 százaléka csökkent, illetve emelkedett. Különösebb ellátási zavarról nem értesültem, legfeljebb az egészségügyi papír eseteben. Ennek oka a lábatlani papírgyárban végrehajtott rekonstrukció: új, korszerű gépet „állítottak be”, ezért szünetelt a termelés. Ígérhetem, hogy a jövőben lesz bőségesen — vettünk Jugoszláviából, Csehszlovákiából, Lengyel- országból, Vietnamból és Kínából is —, s az óriási kereslet ellenére február végén már nem fog hiányozni. Talán még a vékonypapírból előállított szalvéta kevesebb a kelleténél — ez nyersanyaggondokra vezethető vissza. Húszmillió forintos cikkállományunk 1500- féle árut foglal magába. Egyébként azt tapasztaltuk, hogy az év első hónapjában jelentős mértékben mérséklődött a közületi vásárlás; mintha a vállalatok takarékosabban bánnának az irodaszerekkel ... (Folytatás a 2. oldalon.) A nekigyűrkőzés időszaka következett el a szellemi vetélkedőre való felkészülésben, amit az SZMT, a KISZ MB, a megyei tanács és a TIT megyei szervezete hirdetett meg „Munka és művelődés”' címmel — a munkahelyi közösségek számára. Lehet tehát — képletesen szólva — felhajtogatni az ingujjat, hogy mire elérkeznek a vetélkedő fordulói (az üzemi, munkahelyi döntők 1980. október—novemberben, a városiak 1981. március—áprilisában lesznek), a jól végzett munka biztonságérzetével üljenek le a résztvevők a versenyasztalhoz. . Már maga ez a helyzet, hogy tudniillik asztalok mellett folyik a szellemi erőpróba, ugyanakkor a gáton való kiállást emlegetjük, jelez valamit a vetélkedők légköréből. Azt, hogy egy örömmel, komoly, de mégis játékosan könnyed .szorgalommal végzett ismeretgyűjtés, műveltség- gyarapítás után kitűzött vizsgáról van szó. Ahol — jóllehet „pontokat” kapnak a versengők, azok mégsem iskolai osztályzatok, amelyek nemegyszer sorsdöntő jelentőségűek az életpálya alakulása szempontjából. Az itt kapott osztályzatok erre az egy alkalomra érvényesek, s annak kifejezői, erkölcsi fokmérői, amellyel önkéntes művelődési készségüket, képességüket tanúsítják a vetélkedők. Ismeretgyűjtés, műveltségbeli gazdagodás a vetélkedők célja. Ebben a szellemben hívta benevezésre a brigádokat az SZMT „titmutató”-ja is, amikor nem előre kiokoskodott kérdéseket közölt a brigádokkal, hanem témaköröket határozott meg. Felhívta figyelmüket, hogy azokkal összefüggésben törekedjenek minél nagyobb tájékozottságra, s használják ki és fel az ismeret- szerzés ezernyi lehetőségét. S az idei „Munka és művelődés" vetélkedők során az értékelés tartalmában is minőségi módosulásokat figyelhetünk meg. Nemcsak olyanra gondolunk, hogy például a városi vetélkedőre benevezés feltételeként 1981. február 28-ig a munkahelyi vetélkedőn , első helyezést elért brigád az illetékes szakmaközi bizottsághoz, kultúrotthonhoz juttassa el „Véleményünk a munkahelyi demokrácia érvényesüléséről” c. írását. Ezt egyébként nemcsak a vetélkedő keretében értékelik, hanem a megyei szinten legjobbnak minősített három véleményt külön is jutalmazni fogják. Igen lényeges annak elkerülésére, hogy a vetélkedőkön ne mindenekelőtt a lexikális tudás elismerése domináljon — az értékelésnek a tartalmi szempontokra való fordulása. Főként a témakörrel kapcsolatos tények, összefüggések ismeretét, valamint ezek gya- j korlati alkalmazásának — sze- I repjátékok, pl. bizalmi helyé- I ben, vitakészség stb. — szín- 3 vonalát, önálló véleményalko- j tást veszik figyelembe. Változás van a vetélkedő — 5 fős brigád összetételét te- I kintve is. — A vetélkedőket el- ] sősorban fizikai munkások részére hirdették meg. Lehetőség I nyílik azonban egyetemet, fő- I iskolát végzett szellemi mun- j kások, értelmiségiek tevékenykedésére is; az 5 fős kollektíva egyik tagjaként. Természetesen az adott munkahelyről. Most már tehát nem kívülről, mint patronálók, hanem e brigád tagjaként segítenek. Ez nem csupán minőséget, igényességet jelent, hanem gyümölcsöző kölcsönhatást is — munkások és értelmiségiek között — szemléletben, magatartásban. S ne felejtsük, ki a másik I változást sem. Nevezhetnénk I ezt a vetélkedőt „tömegesítés- I nek”, de talán még inkább de- I mokratizálódásnak. Kívánatos, I hogy a benevező brigádok tag- I jai között is legyen egy „há- I zi mérkőzés", amely eldönti, I hogy a munkahelyi vetélke- I dón kik képviseljék a kollek- I tivát. Ez lehetővé teszi, hogy I a 15—20 fős közösségek mind- I egyike részt vegyen a művelő- I dési mozgalomban, ne pedig I — mint eddig sok helyütt — I mindig ugyanaz a 4—5 ember. I Akik így „kiesnek” — sínese- I nek tétlenségre kárhoztatva, I hiszen belőlük, maximálisan 10 I fővel „szurkoló csapatok" szervezhetők, s ezek bizonyos feltételek mellett szintén szerez- I hetnek pontokat csapatuknak. I
