Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 30. események sorokban ATHÉN A Palesztinái Felszabadítási Szervezet irodát nyit a görög fő­városban. Az erről kötött megál­lapodást Athénban Georgiosz Rallisz görög külügyminiszternek a PFSZ politikai irodájának ve­zetőjével (külügyminiszterével). Faruk Kaddumival folytatott megbeszélései után jelentették be. (AFP) AMMAN Zsigmond Zoltán, a Magyar Népköztársaságnak a Jordániái Hasemita Királyságba akkredi­tált nagykövete átadta megbízó­levelét Hasszán Ibn Talal trón­örökösnek. (MTI) PEKING A kínai külügyminisztérium kedden Pekingben bejelentette, hogy egy időre felfüggesztették a tárgyalásokat Vietnammal a két ország közötti kapcsolatok rendezéséről. A minisztérium a döntést azzal indokolta, hogy a kínai tárgyaló küldöttséget veze­tő Han Nien-lung külügyminisz­ter-helyettes „egyéb elfoglaltsága miatt” a közeli jövőben nem tud időt szakítani a tárgyalásokra. (AP, MTI) , BUENOS AIRES Hétfőn Bahrein és Chile hiva­talosan bejelentette, hogy csatla­kozva Washington bojkottfelhí­vásához, nem küldi el sportolóit a moszkvai olimpiára. (DPA, PL) RÓMA A „vörös brigádok” terrorja újabb áldozatot szedett Olaszor­szágban: kedden reggel Mest- rében, Velence szárazföldi részé­ben gyilkos golyók oltották ki a Porto Magghera-i „Momtedison” állami olajvegyipari gyár 48 éves műszaki igazgatóhelyettesének, Silvio Gorinak az életét. Egy hé­ten belül ő a terror második ál­dozata, az idén pedig már a ha­todik. (AFP, UPI) PORTLAND Kenneth Forman, az amerikai női atléták csapatának edzője a TASZSZ tudósítójának adott nyi­latkozatában kijelentette^ hogy. az 1980-as '.olimpia, bojkottja „tragikus lenne az-amerikai spor­tolók számára’?. Az Egyesül Ál­lamok sportolóinak többsége részt kíván venni a moszkvai játéko­kon, és szembehelyezkedik azzal, hogy a sportot politikai célokra akarják felhasználni. Egy hónap alatt rendeződtek Afganisztán legsúlyosabb gondjai KABUL Patak Károly, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Stabilizálták a legfontosabb cik­kek árát, biztosították a hívő mo­hamedán tömegeknek vallásuk gyakorlásának teljes szabadságát, a szakemberek és politikusok leg­jobbjaival felfrissítették az állam- gépezetet és újjászervezték a pár­tot Afganisztánban, alig több, mint egy hónappal az Amin-csoport megdöntése után. Létrejött a pol­gári élet teljes konszolidációja, és nagy lépésekkel haladnak a biz­tonsági helyzet megszilárdítása fe­lé is. Babrak Karmai kormányza­tának egy hónap elég volt ahhoz, hogy bizalmat keltsen a lakosság elsöprő többségében. A Karmal-rendszer egyik első cselekedete a feltétel nélküli köz­kegyelem volt, amellyel tizenöt­ezer ember élhetett. Az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt a zömében mohamedán orientációjú lakossággal békés együttműködést keres, s mindent megtett, hogy a saját sorainak ren­dezése közben az egykori két szárny, a „Khalk” (nép) és a „Par- csam” (zászló) forradalmárai a megpróbáltatások után egységben forrjanak össze. Ezekben a napokban az utolsó előkészületeket végzik a tömeg­szervezeti élet feltámasztására, s egy ebből kinövő nemzeti front felállítására, amely az ország tel­jes konszolidálódásának alapja lesz. Eközben felszámolták az af­ganisztáni forradalom eltorzult időszakának még a jelképeit is: a régi jelszavak és arcképek eltűn­tek a közterületekről, hivatalokból. A politikusokkal folytatott be­szélgetésekből kiderül, hogy az el­múlt politikai korszak súlyos tör­ténelmi kérdéseire máris keresik a választ. Időközben azonban a közvélemény elé tárják Taraki el­nök halálának körülményeit. A kabuli televízióban az elnöki pa­lotaőrség volt parancsnoka, Dzsan- dab őrnagy után az eltelt napok­ban nyilvánosan hallgatták ki Ik- bal főhadnagyot, a palotaőrség felderítőtisztjét, majd — legutóbb — Vudut főhadnagyot, az őrség híradóstisztjét. A tisztek letartóz­tatásban vannak és bíróság elé kerülnek. Az elhangzott vallomásokból — bár mindegyikük úgy beszél, mint­ha maga ártatlan lenne Taraki megölésében — az a kép bontako­zik ki, hogy tavaly októberben Amin utasította Jakub vezérkari főnököt a merényletre, Jakub pe­dig továbbadta a parancsot. „Part­vezetőségi” határozatra hivatkoz­va. a volt vezérkari főnök Dzsan- dad őrnagyot bízta meg a gyilkos­sággal, majd Dzsandad három ka­tonatisztet szólított fel arra, hogy megöljék a párt és a kormány ve­zetőjét. A három tiszt az említett Ikbal, Vudut, és a nyilvánosan még ki nem hallgatott Ruzi fő­hadnagy. A Karmal-kormány „tiszta lap”- politikáját provokátor elemek pró­bálták megzavarni az elmúlt na­pokban. A lakosságot a karhata­lom tagjai ellen elkövetett, elszi­getelt egyéni terrorcselekmények nyugtalanítják. Az éjszaka sötét­jében eldördülő lövések indokol­ják. hogy továbbra is érvényben maradjon az éjszakai kijárási tila­lom, amely 23 órától 6 óráig ott­honukba rendeli a kabuliakat. Fegyveres járőrtevékenység folyik az éjszakai Kabulban, a stratégiai fontosságú épületeket gondosan őrzik, bár a fegyveres testületek tagjai ügyelnek arra, hogy jelen­létük ne zavarja a lakosság békés életét. Az afganisztáni karhatal­mat a szovjet kontingens alakula­tai és az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt fegyveres akti­vistái segítik munkájukban. PÁRIZS Pierre Jensous, a Francia Álta­lános Munkásszövetség (CGT) tit­kára, aki a szervezet küldöttsége élén egyhetes látogatást tett Afga­nisztánban, hazaérkezése után saj­tóértekezleten számolt be tapasz­talatairól. Kijelentette, hogy azok a dolgozók, akikkel beszélgettek« támogatják Babrak Karmai kor­mányát. . A küldöttség sok afgán szak- szervezeti aktivistával találkozott, és azok valamennyien nagyra ér­tékelték a Szovjetunió segítség- nyújtását, amely elhárította a kül­ső beavatkozás veszélyét. A dele­gáció többi tagja is elmondta, hogy sokfelé megfordultak Afga­nisztánban, és a lakosság legkü­lönbözőbb rétegéinél győződtek meg arról, hogy a forradalmi ta­nács tevékenysége kedvező vissz­hangra talál. (TASZSZ. MTI) A Carter-féle ,,póker játszma” James Reston, a New York Times hírmagyarázója „Carter pókert játszik” című cikkében elemzi a washingtoni kormány- zat külpolitikáját. Mint írja, Carter elnök kijelentette, az Egyesült Államok kinyilvánítja, hogy „a kőolajlelőhelyek csak­úgy, mint Nyugat-Európa és Ja­pán függetlensége mostantól fog­va a szabad világ létérdekeinek szférájához -tartozik, és ezekért szükség esetén az Egyesült Álla- -mok - akár háborúba is bocsát­kozik.” Carter „áldozatvállalásra” buz­dított, hogy szembe lehessen sze­gülni a „szovjet, veszéllyel” Európában, Japánban, sőt az Egyesült Államokban is, de csu­pán azt javasolta, hogy bojkottál- juk az olimpiai játékokat, és megtagadta Moszkvától a gabo­na- és műszaki szállításokat — írja a hírmagyarázó, majd rámu­tat: Szövetségeseink reagálása ki­ábrándító, de egyben érdekes, sőt talán jellemző is. Szavakban támogatják Cartert. Nem akarják nyíltan cserben hagyni a nehéz pillanatban. Nem akarnak, filta-j kozni áz olimpiai íátekók?’bojkot­tálása ellen.rugyanakkon'azonbani nem teljesítik Carter javaslatait a katonai költségvetései növelé­sére vonatkozóan, és rendkívül óvatosan közelítik meg azt a kér­dést, hogy ígéretet tegyenek a Szovjetunióval folytatott keres­delem bojkottálására az alapvető termékeket illetően. Ennek nem­csak az az oka. hogy a szövetsé­gesek semmiképpen sem akarják vállalni a katonai költségvetés növelésének politikai következ­ményeit, hanem az is, hogy so­kuk őszinte véleménye szerint Carter helytelenül értékeli az Afganisztánba való szovjet beha­tolást. | EfestöS ü^égözetüll 'iWfÜ’jk 'követ­keztetésre jút, hogy ,Car.teF-,,a Kö­zel-Keleten kártyák nélltól ját­szik pókert az oroszokkal, és leg­közelebbi barátai is azt tanácsol­ják neki, hogy ne értékelje túl saját lehetőségeit”. (TASZSZ) Fidel Castro üzenete Fidel Castro, az el nem köte­lezett országok mozgalmának je­lenlegi elnöke hétfőn üzenetet küldött a mozgalom tagországai­nak. Ebben arra kérte őket, hogy követeljék Nagy-Britanniától a Zimbabwe-értekezlet megállapo­dásainak szigorú betartását. Fidel Castro négy pontból álló üzenete leszögezi, hogy a dél­afrikai csapatok rhodesiai jelen­léte közvetlenül síérti a londoni konferencián elfogadott biztonsá­gi intézkedéseket. A brit főkor­mányzó a Hazafias Fronttal szem­ben, és a Muzorewa püspököt támogató fegyveres erőkkel együttműködve a tűzszünet tar­tóssága, a szabad és igazságos választások lehetősége ellen cse­lekszik — mutat rá az Uzeneti (MTI) Francia segítség Indiának Valéry GiScard d’Estaing, befe­jezve ötnapos hivatalos indiai lá­togatását kedden hazautazott Pá­rizsba. A repülőtéren a francia államfőt Nilam Szandzsiva Reddi, India köztársasági elnöke és In­dira Gandhi miniszterelnök bú­csúztatta. Hétfőn a két ország képviselői a gazdasági együttműködésről szóló megállapodásokat írtak alá. Ennek keretében Franciaország egy alumíniumkombinát építésé­ben vesz részt, és 1 milliárd frank értékben kölcsönt folyó­sít Indiának ipari beruházások lé­tesítésére. (Reuter, AFP, TASZSZ, DPA, MTI) Egyiptom bojkottjára szólít fel az iszlám konferencia Az Izraellel különalkura lépett, s ezzel az arab érdekeket eláruló egyiptomi kormány teljes politi­kai kulturális és gazdasági boj­kottjára szólította fel tagjait a ked­den elfogadott határozatban az iszlám konferencia. A dokumen­tum egyszersmind a Palesztinái Felszabadítási Szervezet melletti szolidaritás erősítésére és a pa­lesztinéi nép Izrael elleni harcá­nak támogatására^ hívja fel az iszlám országokat. A részt vevő harminchat or­szág külügyminiszterei elítélték a Dél-Libanon ellen indított iz­raeli agressziós támadásokat, és felszólították az iszlám államokat, minden erőfeszítésüket latba vet­ve igyekezzenek véget vetni en­nek az agressziónak. Az egyhangúlag elfogadott ha­tározat végezetül felszólítja az iszlám országokat, erősítsék szo­lidaritásukat a megszállt terüle­tek felszabadításáért küzdő arab országokkal. (Reuter) Évkezdet a nagykereskedelmi vállalatoknál (Folytatás az 1. oldalról.) VIDIA Hamza József, a Vas- és Mű­szaki Kereskedelmi Vállalat me­gyei kirendeltségének áruforgalmi osztályvezetője: tí — ,:A.ítePPWbe£LíPKQr.d£Qrgalpm következtében i, valósággal kiürül­tek raktáraink' és rj az áruházak. Nálunk megközelítőleg hétezer árufajtát érintett az árváltozás mintegy százmillió forint érték­ben. Körülbelül száz—százötvenre még mindig nem kaptunk jelzést a termelőktől... így aztán január 7-ig jóformán nem is volt kiszál­lítás, igaz a kiskereskedelem se fogadott semmit. Ami fejfájást okoz: késik a kül­földi behozatal, különösen a hír­adástechnikai berendezésekből. Bőségesen ellátott bennünket vi­szont a VIDEOTON és az ORION. Továbbra se tudunk vinni a bol­tokba' ' evőeszközt; remélhetőleg Iélz“májd, mégpedig importból. Nincs Szieszta hősugárzó, a Mini- mat automata mosógép iránti ha­zai szükségletet pedig képtelen ki­elégíteni a Hajdúsági Iparművek. K. F. 2. Elutasítás és szilárdság Pompás kávét szolgálnak fel a külügyminiszter-helyettes dolgo­zószobájában. Naszr Chaddam szívesen tájékoztatja az újságíró­kat. Jó ismerője Magyarország­nak, amikor belgrádi nagykövet volt, gyakorta megfordult Buda­pesten. — Szíria helyzete kétségtelen nem könnyű. De azt is meg kell mondani: a Camp David-i külön- megállapodás nem ért el semmit. Egyiptom elszigetelődött, a bag­dadi tanácskozás, majd még an­nál is határozottabban a mosta­ni tuniszi sok tízmillió arab ál­láspontját fejtette ki. Havanná­ban az el nem kötelezett orszá­gok csúcsértekezletén 95 ország ítélte el a szégyenteljes békét, Szadatot és Egyiptomot senki nem védte. Hogy van-e alter­natíva Camp Daviddel szemben? Először is erősödött az elutasítás frontja. Már Szudán és Szomália is szembefordult a megállapodás­sal. Nyugat-Európában és az ENSZ-ben ugyanígy felismerték: az amerikaiak békéje nem ho­zott megoldást a Közel-Keleten. Nem kétséges: először a térségen belül kell eloszlatni a félreérté­seket, rendezni a belső erőket, és politikai ^eszközökkel kell ki­kényszeríteni a megszállt terüle­tek kiürítését, a palesztin állam megalakítását. Minden alkalmat felhasználunk arra, hogy megmutassuk, kik el­len irányul az egyiptomi—izra­eli—amerikai megállapodás, kik ellen érkeznek a fegyverek Egyip­tomba és Izraelbe. És látni kell azt is, hogy Irán kiesése után most Egyiptom készül a Közel- Kelet csendőrének szerepére. Nyugat-Szahara miatt konfliktus van Marokkó és Algéria között.. Szadat rögtön jelentkezett: fegy­vereseket küld Marokkó támoga­tására. A mekkai mecset elleni támadáskor hasonló ajánlatot tett Szaúd-Arábiának. Irán és Bah­rein főzött szintén ellentét van, vajon" ki jelentkezett ismét ka­tonai ajánlattal? Szadat. És egyetlen ország volt — Egyip­tom, amely felajánlotta: befo­gadja a megbuktatott iráni sahot. Szadat kész minden haladó erő • Hogyan vélekednek a mecsetek? ellen fellépni, ebben a térségben éppúgy, mint Afrikában. Az egyiptomi politika célja, csendőr jellege tehát nyilvánvaló, s az elutasítás nő vele szemben. A szilárdság frontja azonban még nem mondható egyértelmű­nek. Kétségtelenül bonyolítja a helyzetet, hogy sajnálatunkra megromlott az iraki—Szíriái vi­szony. Zavart keltenek az Arab­öbölben zajló események is. Az imperialisták katonai szándékai ismertek, próbálkozásaik nem új- keletűek. Az iráni túszkérdés ürügyén provokált katonai lépé­seknek azonban nem lehet sike­rük. Nem kockázat nélküli az a fenyegetés sem, hogy az olaj me­zőket szükség esetén az amerikai­ak megszállják. A térség problé­mái így nemcsak az itt élőket érintik, a béke ügyét általában veszélyeztetik. A mi célunk, hogy diplomáciai úton, minden erőt, fórumot kihasználva leleplezzük ezeket a manővereket, bemutas­suk a Camp David-i béke veszé­lyeit, erősítsük az arab nemzet egységét. Antiimperialista har­cunkban nagy segítséget kapunk a szocialista országoktól, elsősor­ban a Szovjetuniótól. A szíriai külügyminiszter-he­lyettes szívesen beszél a tuniszi csúcsértekezletről is: „Következe­tességünk nem maradt eredmény nélkül. Sikerült Tuniszban elérni, hogy a fő téma a bagdadi hatá­rozatok végrehajtásának elemzé­se volt, hogy megismétlődtek az ottani elhatározások. Kompro­misszummal végződött a Libanon­ról folyó vita is, s így meg lehe­tett gátolni a palesztinok elleni javaslat elfogadását”. A beszélgetés során sok aktuá­lis kérdés szíriai megítélését hal­lottam. A bejrúti L’Orient — Le Jour minden számában izgatot­tan elemzi: vajon Libanonban ér­vényre jut-e az a megállapodás, amely korlátozza a palesztin ak­ciókat, vagy csupán papír a tu­niszi okmány? Óvatos damaszku­szi körök lépten-nyomon felteszik a kérdést: vajon milyen tartós le­het a jelenlegi jó szír—jordániai viszony? Nyílt vita folyik arról: vajon az iráni—szír kapcsolatok taktikaiak-e, vagy hosszú távra jellemzőek lesznek? Camp Dávidét tehát bírálják, a szilárdság azonban csak vágy. Damaszkuszban nem nyugszanak bele a felemás helyzetbe* A Nemzeti Haladó Front így fogal­mazott: Vagy árulás, vagy áldo­zat. Árulásról nem lehet szó. így vállalják az áldozatot, számíta­nak a nemzeti egységre, a fel­szabadító és haladó erők, a szo­cialista országok támogatására, hogy végre tartósan és igazságo­san rendeződjék a helyzet a Kö­zel-Keleten. Bürget Lajos (Következik: A szilárd gazdaságért) 9 Merre? — gyakori kérdés Szíriában. • Balra: a diplomáciai és kormánynegyed Damaszkuszban. (A szerző (elvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents