Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 27. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szervezete közgyűlési tart az indiai fővárosban — Előválasztások az amerikai Iowa államban. — A kínai külügyminiszter Pakisztánban meglátogatta az afgán cllenforradalmárok táborait. — Tiltakozások Rhodesiában a brit részrehajlás miatt. KEDD: A LEMP Központi Bizottságának plenáris, ülése Varsóban. — Moszkvában Brezsnyev fogadta a francia nemzetgyűlés elnökéi. SZERDA: Számos kormány és sportszervezet utasítja vissza a moszkvai olimpia bojkottjára irányuló amerikai felhívásokat. — Az új indiai kormányprogram nyilatkozata. — Véres összecsapások Salvador fővárosában. CSÜTÖRTÖK: Carter előterjeszti a kongresszusban hidegháborús szellemben fogant évi jelentését. — Az olasz miniszterelnök washingtoni látogatása PÉNTEK: Elnökválasztás Iránban, hírek és cáfolatok Panamából a volt uralkodó esetleges kiadatásáról. — Az amerikai kongresszus megszavazza Kínának a legnagyobb kedvezmény elvét. — A ja- . pán kormányfő Ausztráliában. SZOMBAT: A Sinai-félszigetről történt újabb visszavonulás után Egyiptom és Izrael felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. — Feszültség Libanonban. — Afganisztán és több haladó arab ország távolmarad az iszlámkonférenciától, amelyet provokációs célzattal rendeznek meg Iszlamadban. A hét három Miben áll a Carter-doktrína lényege ? Nem sok jó juthat eszünkbe, ha az újabbkori amerikai történelem valamelyik elnökének nevéhez fűződő doktrínák idéződnek fel. Ezek az elvek rendszerint Washington katonai és katonapolitikai törekvéseit hirdették meg a hidegháború. az egyoldalú előnyszerzés, a zsarolási próbálkozások és a beavatkozás jegyében. A Truman-elv közbelépést jelentett a görög polgárháborúban, amerikai támaszpontokat létesített a Földközi-tenger keleti medencéjében, s a NATO kialakításának előfutára volt. Az Eisen- hower-doktrína a közel-keleti beavatkozást, a Johnson-doktrína az amerikai tengerészgyalogosok dominikai partraszállását kívánta alátámasztani. Hírhedtté vált a Nixon-elv, amelyet • a később le- vltézlett elnök még a vietnami háború idején Guam-szigetén, hirdetett meg. Ez volt a próbálkozás a „segédcsápatokkal" és a halottak bőrszínének megváltoztatásával. Vagyis az ázsiaiak harcoljanak az ázsiaiak ellen, természetesen amerikai célokért, amerikai fegyverekkel és kiképzőkkel. Amikor ezen' a héten az amerikai sajtó szinte teljes egyöntetűséggel a Carter-doktrína kifejezést használta, eleve nem lehetett túl sok, biztatót várni. Az Egyesült Államokban íratlan politikai szabály, hogy az elnök, minden évben, január utolsó dekádjában hosszú jelentést terjeszt a kongresszus elé az unió állapotáról, tehát az ország helyzetéről. Az első meglepetés az lehetett az idén, hogy a Carter-jeléntésben szinte eltűntek a hazai gondok és csaknem kizárólag a külpolitikai problémák kerültek előtérbe. Lényegében új hangsúllyal: míg egy évvel ezelőtt a hivatalos Washington legalább szavakban hangoztatta a SALT, a fegyverkorlátozás, a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdésének (fontosságát, a témakörök most az utolsó, nyolcadik helyre kerültek a teendők listáján, s csupán néhány általános megállapításra szorítkoznak. A Carter-doktrína legfontosabb összetevői viszont a fegyverkezési verseny újabb túlhajtása, a lehetséges amerikai katonai beavatkozás eszközeinek (flották, gyorshadtest, támaszpontok stb.) roham-, léptekkel történő kiépítése, a válságtérségekben, különösképpen a Perzsa-öbölben való fenyegetőzés jelentik. Természetesen újra előkerült a kínai kártya, s ennek jegyében szavazta meg á kongresz- szus az elnöki előterjesztést, hogy biztosítsák Kínának a legnagyobb kedvezmény elvét. (Ami önmagában nem adhatna okot bírálatra, hiszen egy diszkriminatív megkülönböztetés leépítéséről van szó, csakhogy ebben az esetben nyílt szovjetellenes éllel történt, s hangsúlyozottan elvetették a szovjet— amerikai kereskedelem akadályainak feloldását.) Mindehhez a nagyszabású lélektani hadviselés párosul az olimpiai bojkott felhívásoktól az AEROFLOT menetrendszerű járatajnak zavarásán át egészen az Ermitázs műkincseiből tervezett amerikai kiállítás lemondásáig. Sok minden kavarog ma az amerikai politikában, s a légkört még inkább terheli, hogy elnökválasztási kampányévet írnak. Hangsúlyozzuk azonban mégegyszer, hogy a Carter-doktrína' lényegét a katonai egyensúly megbontása, a fölényszerzésre irányuló törekvések jelentik. S ez egyúttal rávilágít alapvető belső ellentmondására: a stratégiai egyensúly ma áthághakérdése tatlan vastörvény, más a próbálkozás és megint más a realitás. Ami figyelmeztetőül szolgálhat, hogy az elnök doktrínái sem voltak köpések sarkaiból kiforgatni a földet ... Mit jelent az iráni elnökválasztás? Bonyolult feladat a szavazat- számlálás az iráni elnökválasztás után. Több, mint száz jelölt indult, de bevált az előrejelzés, hogy Baniszadr, Habibi és Madani a három esélyes. Közülük is a volt gazdaságügyi miniszter, Baniszadr látszik győztesnek, de megválasztása csak akkor lesz már az első fordulóban érvényes, ha a szavazatok 50 százalékát magáénak mondhatja. Iránnal kapcsolatosan eddig gyakran jellemezték úgy a helyzetet, hogy több hatalmi-döntési közpoh't féteziko'VajotV. ha választott államfő leszi és újabb 'választással létrehozzák a parlamentet, valamint a kormányt, megvállo- zik-e az eddigi helyset? Nem könnyű a válasz, hiszen az országban. a nemzeti kérdésben, a vallási vezetésben, a fegyveres testületekben nem kevés törésvonal mutatkozik, s jóllehet a jelöltek Khomeinire hivatkoznak, újabb kérdés, hogy valóságos összhangról van-e szó? Változatlanul várat magára a túsz-ügy lezárása. A héten nagy feltűnést keltettek a panamai hírek és cáfolták, amelyek végül is nem tartották kizártnak a volt uralkodó kiadatásáról történő tárgyalásokat. Ezzel együtt szaporodtak a washingtoni szirénhangok: oldják meg valahogy a túszok ügyét, s utána az amerikaiak visz- szafogadják a „tékozló .fiút", hiszen a washingtoni befolyás helyreállítását fontosnak tartanák a Közép-Kelet egyik kulcsországa- ban. Várhatóan nem lesz kicsiny az ezzel kapcsolatos amerikai nyomás. Az iráni államhatalmi szervek kiépítése a konszolidáció irányába hat, de nehéz lenne eltekinteni attól, hogy Washington alighanem igen tevékeny lesz: szeretné mindezt a maga javára felhasználni. Mt történik a Közel-Keleten? A Sínai-félsziget területének háromnegyedrésze visszakerült Egyiptomhoz, Kairó feloldotta a Tel Aviv ellen három évtizede érvényben levő szankciókat, s a két ország nagyköveteket cserélt. A különbéké folyamata tehát megy a maga vágányán. Ám szinte ugyanazokban az órákban jelentések érkeztek a libanoni feszültségről, hadseregek állnak készenlétben, és sajnos bármelyik pillanatban sor kerülhet fegyveres ösz- szetűzésekre' is. Ami az általános közel-keleti rendezést illeti, ra helyzet tehát nem változott, a válság továbbra is fenpáll. sőt fokozódik. A különbéke pártolói gyakran mondják, hogy egy tökéletlen béke is jobb a háborúnál, két hadviselő fél összebékülése miért jelentene gondot? Érveiket azonban a politika kegyetlen valósága cáfolja. Nem két ország kapcsolatainak normalizálása jelenti a problémát, hanem az. "hogy ezt manőverré tették a szomszédos államok békétlenségének fokozására. Üjra bebizonyosodhatott, a különbéke nem hozhat igazi megoldást. Természetesen nem egy ötödik háborút. de a különbékével szemben valódi békét kíván a világ. Réti Ervin oi hetek óta tartó 5‘tiltakozó felvonulása m Giscard d tslaung francia elnök a i u fővárosban. A képen: Reddy indiai í Jín. kWogalásl tett az indiai terelnék köszönti a vendégét. (Telefoló l^sn^nűira Gandhi minisz• A közép-amerikai Salvadorban több kormánvcllcnes lasra került sor. Képünkön: a fővárosban tartott egvik bcsültjrl tarsai orvoshoz viszik. megnozdu- tüntetés se• Kurt Waldheim, az I'NSZ főtitkára Cj-Dclhiből hazatérőben a pakisztáni fővárosban, Islamadban Ziaul Hak tábornok-államfővel tárgyalt. (Teléfotó — .VI’.) • Afganisztán fővárosában normális mederben folyik az élet. Képünkön: hócltakarító munkások Kabul utcáin. IRÁNI ELNÖKVÁLASZTÁS Baniszadr az élen Szinte teljesen bizonyos, hogy Abdul Hasszán Baniszadr elsöprő győzelmet arató,tt az Iránban pénteken tartott elnökválasztáson. A teheráni belügyminisztérium szombati közleménye szerint Baniszadr az ország csaknem valamennyi tartományában megszerezte a szavazatok hatvan-nyolcvan százalékát. Jelentősebb összetűzésről nem érkezett hír: a választópolgárok — Khomeini felhívásának eleget téve — nyugodtan és fegyelmezetten vettek részt az ország történetében első ízben megrendezett elnökválasztáson. Kurdisztánban viszont — bár incidensek itt sem történtek — a kurd vezetők boj- kottfelhívására a lakosság figyelmen kívül hagyta a szavazást. A tartomány központjában. Szanan- dadzsban például alig néhány százan helyezték el voksaikat. Az elnökválasztásról a végleges összesítés a jövő hét közepére várható. Baniszadr győzelmét megfigyelők elsősorban gazdasági felkészültségének — a most 46 éves politikus francia egyetemen szerezte közgazdasági diplomáját —, s széles körben népszerű rendelkezéseinek tulajdonítják. A gazdasági és pénzügyminiszter eddigi tevékenységének középpontjában az államosítások és a földreformmal kapcsolatos rendelkezések álltak. Baniszadr péntek este, a Reuter tudósítójának adott nyilatkozatában megköszönte a választópolgárok bizalmát és hangoztatta, hogy a szavazók „nagyfokú politikai érettségről tettek tanúbizonyságot”. Leszögezte, hogy Iránban elsősorban a gazdaság helyreállítására és a" gazdasági függetlenség megteremtésére kell törekedni. Hangoztatta, hogy az ország hű marad el nem kötelezett politikájához. s tovább segíti a| világ elnyomott népeit,, támogatni fogja a nemzeti felszabadítási mozgalmakat. Az Egyesült Államok'az elnök- választástól azt reméli, hogy előmozdítja a túszok szabadon bocsátását. Hírügynökségek ezzel szemben rámutatnak, hogy az elnök jogköre jórészt protokolláris, ,s a hatalom gyakorlatilag Khomeini ajatollah és a forradalmi tanács kezében marad. „SZÓTÁR” CARTER KIFEJEZÉSEIHEZ Kié a Közel-Kelet ,.Carter úgy kezeli a Közel-Keletet és az olajban gazdag területeket, mintha azok minden amerikai állampolgár tulajdonát képeznék" — mutat rá vezércikkében a bejrúti Asz Szafir. majd sajátos szótárt állít össze a Carter által használt kifejezésekhez: „Amit katonai eszközöknek neveznek, azok támaszpontok, Kelet-Afrika valójában Egyiptom,“ és amit _szovjet veszélynek neveznek, az ugyanaz a régi ürügy, amelyet a második világháború óta használnak az amerikai külpolitika igazolására". A Tisrin című szíriai félhivatalos kormánylap szerint az amerikai fenyegetés olyan „agresszív beavatkozás, amelyet a térség népei elutasítanak, elítélnek, sőt vissza is vernek, ha szükséges". A Carter-doktrína ellen foglalt állást Jasszec Abu Rabbu, a PFSZ tájékoztatási osztályának vezetője. „Szembehelyezkedünk az amerikai mesterkedések “eme-, új |gmötév.et TittjtSuUk e?§ amerikaiak1 arroganciáiul,' hegémohisztikus törekvéseit és az ágyúnaszád-poli- rtikát — mondotta Rabbu. Abu Dhabiban az Ál-Ittihad nevű lap rámutat: „4 térség védelméhez nyújtandó segítség nem más, mint. pusztán az amerikai érdekek védelme ... Carter szavai azt bizonyítják, hogy csak fegyverpiacnak, olajszállítónak és gyakorlótérnek tekintik a térséget”. * Amyugat-berlini Der Tagesspiegel — amely fő vonalában támogatja az Egyesült Államok jelenlegi világpolitikai törekvéseit — pénteki vezércikkében egyrészt „a globális erőegyensúly fenntartása konrét módjának" tekinti azt, hogy Carter elnök egyértelműen „létfontosságú amerikai érdekterületté" nyilvánította a Perzsaöböl térségét. Egyben felhívja azonban a figyelmet arra is, hogy ..az elnök kijelentését terheli egy akadály: a térség államai ugyanis komoly versengésben állnak egymással. Az, hogy milyen mértékben készek elfogadni az amerikai segítséget és támogatást, attól is függ, hogy az Egyesült Államok tud-e kilátásokat teremteni az izraeli—arab ellentétek megoldására. Az elnök nyilatkozata sok nehezen megfogható fejleményen keresztül elgáncsolható, s az Egyesült Államok a nyilatkozat megvalósításakor nagyon is . bizonytalan bonyodalmakba keveredhet“. A Die Wahrheit úgy értékeli az amerikai elnök beszédét, hogy ..Carter nyíltan eldöntötte, a szuperfegyverkezési és a háborús lárma kártyájára tesz az elnökválasztási harcban". A nyugat-berlini kommunista lap hangsúlyozza: „a világnak azonban elege van abból, hogy visszafojtott lélegzettel kelljen aggódnia a jövőjéért. Belpoli- tikailag Carter megelégedett egy. az energiatakarékosságra szóló felhívással. A béke erői azonban nem takarékoskodhatnak az energiával, amikor szembe szállnak a carteri fenyegetésekkel és megfélemlítéssel". * Az Egyesült Államok Kommunista Pártja felhívással fordult az amerikai dolgozókhoz a közelgő elnökválasztásokkal kapcsolatban. Az amerikaiak milliói elvesztették bizalmukat a vezető bur- zsoá pártok politikai, személyiségei iránt — állapítja meg a felhívás. Pártállástól függetlenül egyetlen elnök sem tett komoly lépéseket az áremelkedések és az infláció megállítására, a munkanélküliség csökkentésére. Helyette milliárdokat költenek az amúgy is felduzzadasztott katonai költségvetés további növelésére, miközben egyre kevesebb jut lakásépítésre, oktatási, egészségügyi -és más-szociális .célokroi" Ezért av. amerikai- kommuttisták saját: jelűiteket állítanak az elnöki és alelnöki posztokra, Gus Hallt, a párt főtitkárát, illetve Angela Davist, a központi bizottság tagját. A kommunisták választási dokumentuma minden haladó szellemű amerikait felszólít a KP jelöltjeinek támogatására, mivel csakis az ő programjuk irányozza elő a monopóliumok népellenes politikája, a faji elnyomás és a munkanélküliség elleni küzdelmet, a béke, a demokrácia és a szocializmus eszméinek támogatását. * „Példa nélkül álló hisztériába csapott át a Fehér Házból vezényelt propagandahadjárat, amelynek célja a nacionalizmus, a szov- jetellenesség és a háborús pszichózis maximális fokozása az amerikai nép körében” — mondotta Gus Hall. „Az amerikai imperializmus amilyen mértékben veszít pozícióiból a világban, olyan mértékben válik politikája mind kap- kodóbbá, egyre kevésbé látszik rajta bármiféle átgondoltság". A főtitkár rámutatott, milyen érzékenyen érintette az Egyesült Államok vezetői köreit iráni befolyásának, egyszer s mind az olcsó iráni olajnak elvesztése, majd az afganisztáni események józan ítélőképességétől is megfosztották. „A Carter-doktrína” igényt tart arra, hogy új politikai irányvonalnak tekintsék, ugyanakkor a kormányzat legutóbbi tettei nyilvánvalóan bizonyítják, hogy szó sincs semmiféle új politikáról — szögezte le Gus Hall. „A jelenlegi' csak nyíltabb és aktívabb folytatása annak a régi politikának, amely a Sok évig tartó vietnami agresszióhoz, a demokratikusan megválasztott iráni, guatemalai és chilei kormányok megdöntéséhez vezetett. S ez a politika hozta létre a hidegháborút is — mutatott rá a főtitkár. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Ma ül üss/.e az iszlám konferencia Szymbalon délelőtt Lslámabadban. a pakisztáni parlament székhazában megkezdődtek az. iszlám konferencia előzetes tanácskozásai. A konferencia nyitóülésére ma kerül sor. A harminc országból érked zeit küldöttségek vezetői és Habib Satti, a szervezet főtitkára, meghatározzák a tanácskozás' napirendjét, aínelyen mindeddig csak az afganisztáni események szerepeltek. Az Islamabadból érkezett jelentések szerint több küldöttség javasolja. hogy vitassák meg a Palesztinái npp problémáit, Jeruzsálem kérdését és sm egyiptomi—izraeli „kibékülés” következményeit. Irán szeretné, ha a. tanácskozás elítélné az amerikai túszok ügyének következtében ellene hozott gazdasági szankciókat. Szomália javaslata: ítéljenek el a muzulmán országok belügyeibe történő mindenféle beavatkozást. A konferencia küldöttségei véleménye rendkívül megosztott. a részvevők mindegyike saját céljainak és érdekeinek meg*1 felelő határozatokat szeretne elfogadtatni. i
