Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 27. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szervezete közgyűlési tart az indiai fővárosban — Előválasztások az amerikai Iowa ál­lamban. — A kínai külügyminiszter Pakisztánban meglátogatta az afgán cllenforradalmárok táborait. — Tiltakozások Rhodesiá­ban a brit részrehajlás miatt. KEDD: A LEMP Központi Bizottságának plenáris, ülése Varsóban. — Moszkvában Brezsnyev fogadta a francia nemzetgyűlés elnökéi. SZERDA: Számos kormány és sportszervezet utasítja vissza a moszk­vai olimpia bojkottjára irányuló amerikai felhívásokat. — Az új indiai kormányprogram nyilatkozata. — Véres összecsapások Sal­vador fővárosában. CSÜTÖRTÖK: Carter előterjeszti a kongresszusban hidegháborús szel­lemben fogant évi jelentését. — Az olasz miniszterelnök washingtoni látogatása PÉNTEK: Elnökválasztás Iránban, hírek és cáfolatok Panamából a volt uralkodó esetleges kiadatásáról. — Az amerikai kongresszus megszavazza Kínának a legnagyobb kedvezmény elvét. — A ja- . pán kormányfő Ausztráliában. SZOMBAT: A Sinai-félszigetről történt újabb visszavonulás után Egyiptom és Izrael felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. — Fe­szültség Libanonban. — Afganisztán és több haladó arab ország távolmarad az iszlámkonférenciától, amelyet provokációs célzat­tal rendeznek meg Iszlamadban. A hét három Miben áll a Carter-doktrína lényege ? Nem sok jó juthat eszünkbe, ha az újabbkori amerikai történelem valamelyik elnökének nevéhez fű­ződő doktrínák idéződnek fel. Ezek az elvek rendszerint Washington katonai és katonapolitikai törek­véseit hirdették meg a hideghábo­rú. az egyoldalú előnyszerzés, a zsarolási próbálkozások és a be­avatkozás jegyében. A Truman-elv közbelépést je­lentett a görög polgárháborúban, amerikai támaszpontokat létesí­tett a Földközi-tenger keleti me­dencéjében, s a NATO kialakítá­sának előfutára volt. Az Eisen- hower-doktrína a közel-keleti be­avatkozást, a Johnson-doktrína az amerikai tengerészgyalogosok do­minikai partraszállását kívánta alátámasztani. Hírhedtté vált a Nixon-elv, amelyet • a később le- vltézlett elnök még a vietnami há­ború idején Guam-szigetén, hirde­tett meg. Ez volt a próbálkozás a „segédcsápatokkal" és a halottak bőrszínének megváltoztatásával. Vagyis az ázsiaiak harcoljanak az ázsiaiak ellen, természetesen ame­rikai célokért, amerikai fegyve­rekkel és kiképzőkkel. Amikor ezen' a héten az ame­rikai sajtó szinte teljes egyöntetű­séggel a Carter-doktrína kifejezést használta, eleve nem lehetett túl sok, biztatót várni. Az Egyesült Államokban íratlan politikai sza­bály, hogy az elnök, minden év­ben, január utolsó dekádjában hosszú jelentést terjeszt a kong­resszus elé az unió állapotáról, te­hát az ország helyzetéről. Az első meglepetés az lehetett az idén, hogy a Carter-jeléntésben szinte eltűntek a hazai gondok és csak­nem kizárólag a külpolitikai prob­lémák kerültek előtérbe. Lénye­gében új hangsúllyal: míg egy év­vel ezelőtt a hivatalos Washington legalább szavakban hangoztatta a SALT, a fegyverkorlátozás, a szov­jet—amerikai kapcsolatok kérdé­sének (fontosságát, a témakörök most az utolsó, nyolcadik helyre kerültek a teendők listáján, s csu­pán néhány általános megállapí­tásra szorítkoznak. A Carter-doktrína legfontosabb összetevői viszont a fegyverkezési verseny újabb túlhajtása, a lehet­séges amerikai katonai beavatko­zás eszközeinek (flották, gyors­hadtest, támaszpontok stb.) roham-, léptekkel történő kiépítése, a vál­ságtérségekben, különösképpen a Perzsa-öbölben való fenyegetőzés jelentik. Természetesen újra elő­került a kínai kártya, s ennek je­gyében szavazta meg á kongresz- szus az elnöki előterjesztést, hogy biztosítsák Kínának a legnagyobb kedvezmény elvét. (Ami önmagá­ban nem adhatna okot bírálatra, hiszen egy diszkriminatív megkü­lönböztetés leépítéséről van szó, csakhogy ebben az esetben nyílt szovjetellenes éllel történt, s hang­súlyozottan elvetették a szovjet— amerikai kereskedelem akadályai­nak feloldását.) Mindehhez a nagy­szabású lélektani hadviselés páro­sul az olimpiai bojkott felhívások­tól az AEROFLOT menetrendsze­rű járatajnak zavarásán át egé­szen az Ermitázs műkincseiből tervezett amerikai kiállítás lemon­dásáig. Sok minden kavarog ma az ame­rikai politikában, s a légkört még inkább terheli, hogy elnökválasz­tási kampányévet írnak. Hangsú­lyozzuk azonban mégegyszer, hogy a Carter-doktrína' lényegét a ka­tonai egyensúly megbontása, a fö­lényszerzésre irányuló törekvések jelentik. S ez egyúttal rávilágít alapvető belső ellentmondására: a stratégiai egyensúly ma áthágha­kérdése tatlan vastörvény, más a próbálko­zás és megint más a realitás. Ami figyelmeztetőül szolgálhat, hogy az elnök doktrínái sem voltak kö­pések sarkaiból kiforgatni a föl­det ... Mit jelent az iráni elnökválasztás? Bonyolult feladat a szavazat- számlálás az iráni elnökválasztás után. Több, mint száz jelölt in­dult, de bevált az előrejelzés, hogy Baniszadr, Habibi és Madani a há­rom esélyes. Közülük is a volt gazdaságügyi miniszter, Baniszadr látszik győztesnek, de megválasz­tása csak akkor lesz már az első fordulóban érvényes, ha a szava­zatok 50 százalékát magáénak mondhatja. Iránnal kapcsolatosan eddig gyakran jellemezték úgy a hely­zetet, hogy több hatalmi-döntési közpoh't féteziko'VajotV. ha válasz­tott államfő leszi és újabb 'válasz­tással létrehozzák a parlamentet, valamint a kormányt, megvállo- zik-e az eddigi helyset? Nem könnyű a válasz, hiszen az ország­ban. a nemzeti kérdésben, a val­lási vezetésben, a fegyveres testü­letekben nem kevés törésvonal mutatkozik, s jóllehet a jelöltek Khomeinire hivatkoznak, újabb kérdés, hogy valóságos összhang­ról van-e szó? Változatlanul várat magára a túsz-ügy lezárása. A héten nagy feltűnést keltettek a panamai hí­rek és cáfolták, amelyek végül is nem tartották kizártnak a volt uralkodó kiadatásáról történő tár­gyalásokat. Ezzel együtt szaporod­tak a washingtoni szirénhangok: oldják meg valahogy a túszok ügyét, s utána az amerikaiak visz- szafogadják a „tékozló .fiút", hi­szen a washingtoni befolyás hely­reállítását fontosnak tartanák a Közép-Kelet egyik kulcsországa- ban. Várhatóan nem lesz kicsiny az ezzel kapcsolatos amerikai nyo­más. Az iráni államhatalmi szervek kiépítése a konszolidáció irányába hat, de nehéz lenne eltekinteni at­tól, hogy Washington alighanem igen tevékeny lesz: szeretné mind­ezt a maga javára felhasználni. Mt történik a Közel-Keleten? A Sínai-félsziget területének há­romnegyedrésze visszakerült Egyiptomhoz, Kairó feloldotta a Tel Aviv ellen három évtizede ér­vényben levő szankciókat, s a két ország nagyköveteket cserélt. A különbéké folyamata tehát megy a maga vágányán. Ám szinte ugyanazokban az órákban jelen­tések érkeztek a libanoni feszült­ségről, hadseregek állnak készen­létben, és sajnos bármelyik pilla­natban sor kerülhet fegyveres ösz- szetűzésekre' is. Ami az általános közel-keleti rendezést illeti, ra helyzet tehát nem változott, a vál­ság továbbra is fenpáll. sőt foko­zódik. A különbéke pártolói gyakran mondják, hogy egy tökéletlen bé­ke is jobb a háborúnál, két had­viselő fél összebékülése miért je­lentene gondot? Érveiket azonban a politika kegyetlen valósága cá­folja. Nem két ország kapcsolatai­nak normalizálása jelenti a prob­lémát, hanem az. "hogy ezt manő­verré tették a szomszédos államok békétlenségének fokozására. Üjra bebizonyosodhatott, a különbéke nem hozhat igazi megoldást. Ter­mészetesen nem egy ötödik hábo­rút. de a különbékével szemben valódi békét kíván a világ. Réti Ervin oi hetek óta tartó 5‘tiltakozó felvonulása m Giscard d tslaung francia elnök a i u fővárosban. A képen: Reddy indiai í Jín. kWogalásl tett az indiai terelnék köszönti a vendégét. (Telefoló l^sn^nűira Gandhi minisz­• A közép-amerikai Salvadorban több kormánvcllcnes lasra került sor. Képünkön: a fővárosban tartott egvik bcsültjrl tarsai orvoshoz viszik. megnozdu- tüntetés se­• Kurt Waldheim, az I'NSZ főtitkára Cj-Dclhiből hazatérőben a pa­kisztáni fővárosban, Islamadban Ziaul Hak tábornok-államfővel tár­gyalt. (Teléfotó — .VI’.) • Afganisztán fővárosában normális mederben folyik az élet. Képün­kön: hócltakarító munkások Kabul utcáin. IRÁNI ELNÖKVÁLASZTÁS Baniszadr az élen Szinte teljesen bizonyos, hogy Abdul Hasszán Baniszadr elsöprő győzelmet arató,tt az Iránban pén­teken tartott elnökválasztáson. A teheráni belügyminisztérium szom­bati közleménye szerint Baniszadr az ország csaknem valamennyi tartományában megszerezte a sza­vazatok hatvan-nyolcvan százalé­kát. Jelentősebb összetűzésről nem érkezett hír: a választópolgárok — Khomeini felhívásának eleget téve — nyugodtan és fegyelmezet­ten vettek részt az ország történe­tében első ízben megrendezett el­nökválasztáson. Kurdisztánban vi­szont — bár incidensek itt sem történtek — a kurd vezetők boj- kottfelhívására a lakosság figyel­men kívül hagyta a szavazást. A tartomány központjában. Szanan- dadzsban például alig néhány szá­zan helyezték el voksaikat. Az el­nökválasztásról a végleges összesí­tés a jövő hét közepére várható. Baniszadr győzelmét megfigye­lők elsősorban gazdasági felké­szültségének — a most 46 éves po­litikus francia egyetemen szerezte közgazdasági diplomáját —, s szé­les körben népszerű rendelkezé­seinek tulajdonítják. A gazdasági és pénzügyminiszter eddigi tevé­kenységének középpontjában az államosítások és a földreformmal kapcsolatos rendelkezések álltak. Baniszadr péntek este, a Reuter tudósítójának adott nyilatkozatá­ban megköszönte a választópolgá­rok bizalmát és hangoztatta, hogy a szavazók „nagyfokú politikai érettségről tettek tanúbizonysá­got”. Leszögezte, hogy Iránban el­sősorban a gazdaság helyreállítá­sára és a" gazdasági függetlenség megteremtésére kell törekedni. Hangoztatta, hogy az ország hű marad el nem kötelezett politiká­jához. s tovább segíti a| világ el­nyomott népeit,, támogatni fogja a nemzeti felszabadítási mozgalma­kat. Az Egyesült Államok'az elnök- választástól azt reméli, hogy elő­mozdítja a túszok szabadon bocsá­tását. Hírügynökségek ezzel szem­ben rámutatnak, hogy az elnök jogköre jórészt protokolláris, ,s a hatalom gyakorlatilag Khomeini ajatollah és a forradalmi tanács kezében marad. „SZÓTÁR” CARTER KIFEJEZÉSEIHEZ Kié a Közel-Kelet ,.Carter úgy kezeli a Közel-Ke­letet és az olajban gazdag területe­ket, mintha azok minden amerikai állampolgár tulajdonát képeznék" — mutat rá vezércikkében a bej­rúti Asz Szafir. majd sajátos szó­tárt állít össze a Carter által hasz­nált kifejezésekhez: „Amit kato­nai eszközöknek neveznek, azok támaszpontok, Kelet-Afrika való­jában Egyiptom,“ és amit _szovjet veszélynek neveznek, az ugyanaz a régi ürügy, amelyet a második vi­lágháború óta használnak az ame­rikai külpolitika igazolására". A Tisrin című szíriai félhivata­los kormánylap szerint az ameri­kai fenyegetés olyan „agresszív beavatkozás, amelyet a térség né­pei elutasítanak, elítélnek, sőt vissza is vernek, ha szükséges". A Carter-doktrína ellen foglalt állást Jasszec Abu Rabbu, a PFSZ tájékoztatási osztályának vezetője. „Szembehelyezkedünk az amerikai mesterkedések “eme-, új |gmötév.et TittjtSuUk e?§ amerikai­ak1 arroganciáiul,' hegémohisztikus törekvéseit és az ágyúnaszád-poli- rtikát — mondotta Rabbu. Abu Dhabiban az Ál-Ittihad nevű lap rámutat: „4 térség vé­delméhez nyújtandó segítség nem más, mint. pusztán az amerikai érdekek védelme ... Carter szavai azt bizonyítják, hogy csak fegy­verpiacnak, olajszállítónak és gya­korlótérnek tekintik a térséget”. * Amyugat-berlini Der Tagesspie­gel — amely fő vonalában támo­gatja az Egyesült Államok jelen­legi világpolitikai törekvéseit — pénteki vezércikkében egyrészt „a globális erőegyensúly fenntartása konrét módjának" tekinti azt, hogy Carter elnök egyértelműen „létfontosságú amerikai érdekte­rületté" nyilvánította a Perzsa­öböl térségét. Egyben felhívja azonban a figyelmet arra is, hogy ..az elnök kijelentését terheli egy akadály: a térség államai ugyanis komoly versengésben állnak egy­mással. Az, hogy milyen mérték­ben készek elfogadni az amerikai segítséget és támogatást, attól is függ, hogy az Egyesült Államok tud-e kilátásokat teremteni az iz­raeli—arab ellentétek megoldásá­ra. Az elnök nyilatkozata sok ne­hezen megfogható fejleményen keresztül elgáncsolható, s az Egyesült Államok a nyilatkozat megvalósításakor nagyon is . bi­zonytalan bonyodalmakba keve­redhet“. A Die Wahrheit úgy értékeli az amerikai elnök beszédét, hogy ..Carter nyíltan eldöntötte, a szu­perfegyverkezési és a háborús lár­ma kártyájára tesz az elnökválasz­tási harcban". A nyugat-berlini kommunista lap hangsúlyozza: „a világnak azonban elege van abból, hogy visszafojtott lélegzettel kell­jen aggódnia a jövőjéért. Belpoli- tikailag Carter megelégedett egy. az energiatakarékosságra szóló fel­hívással. A béke erői azonban nem takarékoskodhatnak az energiával, amikor szembe szállnak a carteri fenyegetésekkel és megfélemlítés­sel". * Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja felhívással fordult az amerikai dolgozókhoz a közelgő elnökválasztásokkal kapcsolat­ban. Az amerikaiak milliói elvesz­tették bizalmukat a vezető bur- zsoá pártok politikai, személyisé­gei iránt — állapítja meg a fel­hívás. Pártállástól függetlenül egyetlen elnök sem tett komoly lépéseket az áremelkedések és az infláció megállítására, a munka­nélküliség csökkentésére. Helyet­te milliárdokat költenek az amúgy is felduzzadasztott katonai költségvetés további növelésére, miközben egyre kevesebb jut la­kásépítésre, oktatási, egészségügyi -és más-szociális .célokroi" Ezért av. amerikai- kommuttisták saját: jelűi­teket állítanak az elnöki és alel­nöki posztokra, Gus Hallt, a párt főtitkárát, illetve Angela Davist, a központi bizottság tagját. A kommunisták választási do­kumentuma minden haladó szel­lemű amerikait felszólít a KP je­löltjeinek támogatására, mivel csakis az ő programjuk irányozza elő a monopóliumok népellenes politikája, a faji elnyomás és a munkanélküliség elleni küzdelmet, a béke, a demokrácia és a szocia­lizmus eszméinek támogatását. * „Példa nélkül álló hisztériába csapott át a Fehér Házból vezé­nyelt propagandahadjárat, amely­nek célja a nacionalizmus, a szov- jetellenesség és a háborús pszichó­zis maximális fokozása az ameri­kai nép körében” — mondotta Gus Hall. „Az amerikai imperia­lizmus amilyen mértékben veszít pozícióiból a világban, olyan mér­tékben válik politikája mind kap- kodóbbá, egyre kevésbé látszik rajta bármiféle átgondoltság". A főtitkár rámutatott, milyen érzékenyen érintette az Egyesült Államok vezetői köreit iráni be­folyásának, egyszer s mind az ol­csó iráni olajnak elvesztése, majd az afganisztáni események józan ítélőképességétől is megfosztották. „A Carter-doktrína” igényt tart arra, hogy új politikai irányvonal­nak tekintsék, ugyanakkor a kor­mányzat legutóbbi tettei nyilván­valóan bizonyítják, hogy szó sincs semmiféle új politikáról — szö­gezte le Gus Hall. „A jelenlegi' csak nyíltabb és aktívabb folyta­tása annak a régi politikának, amely a Sok évig tartó vietnami agresszióhoz, a demokratikusan megválasztott iráni, guatemalai és chilei kormányok megdöntéséhez vezetett. S ez a politika hozta létre a hidegháborút is — muta­tott rá a főtitkár. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Ma ül üss/.e az iszlám konferencia Szymbalon délelőtt Lslámabadban. a pakisztáni parlament székha­zában megkezdődtek az. iszlám konferencia előzetes tanácskozásai. A konferencia nyitóülésére ma kerül sor. A harminc országból érked zeit küldöttségek vezetői és Habib Satti, a szervezet főtitkára, meg­határozzák a tanácskozás' napirendjét, aínelyen mindeddig csak az afganisztáni események szerepeltek. Az Islamabadból érkezett jelentések szerint több küldöttség java­solja. hogy vitassák meg a Palesztinái npp problémáit, Jeruzsálem kérdését és sm egyiptomi—izraeli „kibékülés” következményeit. Irán szeretné, ha a. tanácskozás elítélné az amerikai túszok ügyének következtében ellene hozott gazdasági szankciókat. Szomália javasla­ta: ítéljenek el a muzulmán országok belügyeibe történő mindenféle beavatkozást. A konferencia küldöttségei véleménye rendkívül meg­osztott. a részvevők mindegyike saját céljainak és érdekeinek meg*1 felelő határozatokat szeretne elfogadtatni. i

Next

/
Thumbnails
Contents