Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Zárszámadás Kunszentmiklóson AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évf. 22. szám Ára: 1,20 Ft 1980. január 27. vasárnap Január 21-én kezdődött el Bács-Kiskun mezőgazdasági társulásainak, szövetkezeti közös vállalatainak mérleg- beszámoló tanácskozása, öt nappal, később pedig lezajlott az első idei termelőszövetkezeti zárszámadó, vezetőségválasztó és tervtárgyaló közgyűlés Kunszentmiklóson. Szombaton délelőtt 9 óra tájban gyülekezett az Egyetértés Tsz tagsága a termelő' szövetkezet kultúrházában, hogy meghallgathassa a vezetőség beszámolóját, vélé- ményt nyilvánítson az 1979- es esztendő gazdálkodási eredményeiről, megválassza a tisztségviselőket, megvitassa a termelőszövetkezet 1980-as termelési tervét, amelyet már az új vezetőség terjeszt közgyűlés elé. A tsz kuitúrházának nagytermét zsúfolá• Selyem Zsigmond ismerteti a kunszentmiklósi szövetkezet termelési és pénzügyi tervét. sig megtöltötte a hallgatóság, a szövetkezet gazdái közül azok maradtak távol a közgyűlésről, akiket egészségi állapotuk, vagy az állattenyésztő telepen végzett halaszthatatlan teendőik akadályoztak meg abban, hogy részt vehessenek a délelőtti tanácskozáson. Gyorsítani kell a termékszerkezet korszerűsítését Amikor decemberben a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kis-. kun megyei Bizottsága a gazdasági munkát elemezte, megállapítást nyert, hogy szűkebb hazánk iparának fejlődése érdekében az eddiginél gyorsabb ütemben kell korszerűsíteni a termelési és a termék- szerkezetet. Ezeh a téren csak kezdeti eredményekről beszélhetünk még. A figyelemre méltóbb változások a gépiparban, a MEZŐGÉP Vállalatnál és az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi gyárában történtek eddig. Az előbbi megkezdte a konzervipari gépgyártó bázis létrehozását, az utóbbi pedig — amely január 1-én vállalati központtá lépett elő — erőteljesen bekapcsolódott a KGST atomenergetikai programjába. A termékszerkezet korszerűsítésében egyéb iparágak üzemei is értek már el eredményt, közöttük a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyára, amely elsősorban a hazai ipar csomagolóeszköz-igényét hivatott kielégíteni. A gyár tavalyi évét a termékszerkezet-változás jellemezte — tudtuk meg Bodrogi Tibor igazgatótól. Az elmúlt esztendőben üzembe helyeztek egy gépsort, amely papírból és fémből vagy műanyagból kombinált dobozokat állít elő. A technológiát az NSZK-ból vásárolták, de a gyár már a próbatermeléskor is hazai anyagok felhasználásához ragaszkodott. A tőkés eladó cég viszont a nyugati alapanyagok mellett tört lándzsát, mert a gépsor magas termelékenységéhez és a jó minőséghez azokat tartotta szükségesnek. A gyár ezek fel- jhasználására hosszabb távon nem 'gondolhatott, ezért vita támadt a két fél közt, ami az üzembe helyezést is hátráltatta. Végül az import gépegyüttes hazai anyagokkal kezdte meg a termelést, bár a várt teljesítményt így nem lehet vele elérni. Az ésszerű megoldás a megfelelő minőségű belföldi anyagok kikísérletezése, amihez a gyár partnerre talált a Kőbányai Könnyűfémműben és a Csomagolóanyag Gyárban. Az előbbi a gépsor által igényelt fólia kikísérletezésében már eredményt ért el. A halasi papírfeldolgozó gyár igazgatója elmondta, hogy a tőkés- importanyag-felhasználásukat már korábban minimálisra csökkentették, s nem engedik növekedni. A termékszerkezet-korszerűsítés gondjai miatt 1979-ben a térti A papirrsö- vet. szalagokból állítják elő. vezett 30 százalékos termelésbővítésnek csak a felét tudták elérni, de a munka hatékonysága javult, részben a beruházás révén. A kombidoboz-készítő gépsoron kívül üzembe helyeztek egy olyan, szintén automatikus működésű gépet, amely nagyobb átmérőjű és falvastagságú papírcsövek előállítására alkalmas. A létszám csökkent az elmúlt évben, s ennek el-, lenére érték el a 15 százalékos termelésnövekedést. A szabályozók módosítása a gyár termelői árait 15 százalékkal csökkenti. Ebből az következik többek közt, hogy bár a tavalyi 10 ezer 900 tonna termékkel szemben az idén 12 ezer 406 tonnát állítanak elő, a forintban meghatározott tervük körülbelül a múlt évi teljesítés szintjén marad. Ha 1980-ban is olyan hatékonysággal dolgozna a kollektíva, mint 1979- ben, akkor a gyár nyeresége az idén csak a fele lenne. Ezért egy sor intézkedést hoztak a' hatékonyság fokozására. Az új, terme1- lékeny berendezéseket maximálisan ki akarják használni. A nyomdájukat fejlesztik, hogy képes legyen színvonalas dobozbevonó terMB Készt vett a közgyűlésen Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára, Pfenning Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője; a nagyközség párt- és tanácsvezetői, s az Egyetértés Tsz több száz tagja. Selyem Zsigmond elnök üdvözölte a résztvevőket, majd a közös gazdaság jogtanácsosa ismertette az alapszabály módosításával összefüggő kérdéseket. G. Fülöl Benedek, az ellenőrző bizottság, Pátyi Istvánná a nőbizottság. Gyénes Lajos a döntőbizottság múlt évi tevékenységéről számolt be a közgyűlésnek, Pordán Lajos, a tsz elnökhelyettese pedig a vezetőség beszámolóját ismertette. A több mint 12 ezer hektáron gazdálkodó kunszentmiklósi szövetkezet természeti adottságai kedvezőtlenek. A 12 ezer hektárból több mint 4 ezer a legelő, amelyet állattartással lehet hasznosítani. A juhászat a kunszentmiklósi szövetkezet állattenyésztésének hagyományos ága, amelynek fejlesztésére igen sokat költött az elmúlt esztendőben az Egyetértés Tsz. A juhállomány december végén már meghaladta a 18 ezret. A múlt esztendőben 578.4 mázsa gyapjúi és több mint 6 ezer bárányt értékesített a közös gazdaság. A szövetkezet fő ágazata a növénytermesztés, amely a múlt évben a téli és tavaszi fagy, valamint az aszály miatt az előirányzottnál szerényebb eredményt hozott. A napraforgó, a lucernamag, a hibridkukorica kivételével a többi ágazat nem teljesítette a tervét. Csupán a szőlőágazat eredménye volt még 1979-ben kielégítő, hiszen az előtt A közgyűlés résztvevői a vezetőség beszámolóját hallgatják. irányzott 67 mázsa helyett, hektáronként 98,8 mázsa lett az átlagtermés. Sikeres volt ezzel szemben a már említett juhásza- ton kívül a sertéstenyésztés, a szárító-, a takarmánykeverő-, a tejüzem, a szállítási ágazat tevékenysége. Derekas munkát végzett az építőbrigád, valamint a háztáji ágazat. Ez utóbbi 1979- ben 44,7 millió forgalmat bonyolított le, több mint 8 ezer vágóállatot és tekintélyes meny- nyiségű tejet értékesített. Az Egyetértés Tsz termelési értéke az 1978. évi 159,8 millióról 1979-ben 171 millió; forint fölé emelkedett. A mérleg szerinti, nyereség 16,3 millió, ami 4,1 millió forinttal alacsonyabb az előző esztendei nyereségnél. A beszámoló után a régi vezetőség leköszönt tisztségéről, miután ötéves megbízatása lejárt. Kovács István jelölőbizóttsági elnök ismertette ezután a bizottság munkáját és a vezetőségválasztás körülményeit. Eszerint a közgyűlésnek 21 tagú vezetőséget, 7—7 tagú ellenőrző és döntőbizottságot kell választania, újjáválasztani a nőbizottság elnökét és két küldöttet a területi szövetség küldöttértekezletére. A közgyűlés nagy tapssal fogadta a jelölteket. A titkos szavazás eredményeként ismét Selyem Zsigmond tölti be a következő öt esztendőben az Egyetértés Tsz elnöki tisztét. A választás után a szövetkezet elnöke ismertette a közös gazdaság 1980. évi termelési és pénzügyi tervét, amelyet a zárszámadó közgyűlés' jóváhagyott. K. A. mékek készítésére, ami által csökkenteni lehet a termelés költségeit. A kombinált dobozok gyártását azzal igyekeznek gazdaságosabbá tenni, hogy saját maguk kezdik készíteni a fém és a műanyag alkatrészeket, s részben önellátók lesznek e cikkekből. Ez a költségcsökkentésen kívül hasznos a termelés biztonságára nézve is. I A termékszerkezet korszerűsítése nem lezárt folyamat a gyárban. Az idén a hagyományos súrö- lóanyag- és a hintőporos papírdobozt modernebb, kombinált dobozokkal váltják fel. Ezek a felhasználók ' szempontjából drágábbak, viszont a kiszerelésüket gépesíteni lehet, tehát az áruk csomagolása nem drágul, ha a kézi töltésről lemondanak. Mint Bodrogi Tibor igazgató tájékoztatott, az idén a takarékosabb gazdálkodás jegyében fölülvizsgálják az egyes cikkek anyagnormáit. Az energiatakarékosságban a múlt évben meghozott intézkedésektől várnak eredményt. A. T. S. • Szavaz az Egyetértés Tsz tagsága. (Pásztor Zoltán felvételei.) • A nagyobb átmérőjű és falvastagságú papírcsövek gyártására alkalmas automata gépet szintén tavaly helyezték üzembe. (S. A. felvételei.) Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy Bács-Kiskun üzemi párt- szervezeteiben régen volt olyan élénk a politikai élet, mint napjainkban. Sőt, még az sem túlzás, ha úgy ítéljük meg, hogy ennyien még talán, sohasem szólaltak fel, s fejtették ki megfontoltan,' mindenre kiterjedően véleményüket a taggyűléseken. Igaz, van is min vitatkozni, hiszen az MSZMP XII. kongresszusának irányelvei őszintén tárják, fel az ország gazdasági helyzetét, s az eredmények mellett rámutatnak a hibákra, nehézségekre és megjelölik a tennivalókat is. Ez a politikai pezsgést erjesztő beszélgetés természetesen nem most, hanem évekkel ezelöft kezdődött. Körülbelül akkor, amikor a világpiacon bekövetkezett árrobbanás, ezt követően a mi népgazdaságunkat is sújtó kedvezőtlen külső körülmények felszínre hozták saját munkánk gyengeségeit is. Csak valahogy kezdetben halkabb, erőtlenebb volt a vita a pártszervezetekben. A legutóbb tartott éves beszámoló taggyűlésekre azonban már csaknem a mostani szintre erősödött fel. Az üzemi pártszervezetekben a beszámolók öt évre visszamenően adtak hű képet nemcsak az alapszervezet belső életéről, hanem tevékenységének a gazdasági munkára, a termelésre kifejtett hatásáról is. A beszámolók általában jelentős eredményekről, lendületes fejlődésről adhattak számot, mégis a legtöbb helyen azzal fejeződtek be, hogy még többet kellett volna tenni. Ehhez a megállapításhoz- csatlakoztak a felszólalók is. A SZIM kecskeméti gyárának taggyűlésén a pártszervezet belső életére vonatkozóan például arra hívták fel a vezetőség figyelmét, hogy a pártoktatás megszervezésénél ne a számszerűségre törekedjen elsősorban, hanem az oktatás színvonalának növelésére. A Zománcipari Müvek kecskeméti kádgyárában a 3-as számú pártszervezet taggyűlésén hangsúlyozták, hogy a bérezést a minőségi követelményekhez kell igazítani, vagyis azok keressenek többet, akik első osztályú kádakat készítenek. A XII. pártkongresszus irányelveinek országos vitájához kapcsolódva a megye üzemi pártszervezeteiben alig akad párttag, aki ne szólalna fel’ Ha nem is a szokásosnál jóval hosszabbra nyúló taggyűlésen, de az azt megelőző párt- csoport-értekezleten kifejti véleményét. S a hozzászólók az irányelvek boncolgatása közben nem csupán általánosságban mozgó véleményt hangoztatnak, hanem néhány mondat után a saját házuk tájára kanyarodnak. A tervező vállalat taggyűlésén például amellett foglaltak állást, hogy a beruházások minőségileg jobb, gazdaságosabb és gyorsabb kimtelezése érdekében szorosabb együttműködést kell kialakítani a megrendelőkkel és a kivitelezőkkel. Nem volt hely, ahol ne álltak volna ki a becsületes munka, a teljesítményen alapuló, bérezés mellett. A vízmű vállalatnál pedig azt mondták, hogy a kommunistáknak nem elég csak példamutatóan dolgozni, hanem a környezetükre ható agitatív szavaikból is ki kell, hogy derüljön, hogy őfc a párt tagjai. Az utóbbi vélemény sok mindent kifejez. A többi között azt is, hogy a taggyűlésekkel nem zárul le a kongresszusi irányelvekről folyó eszmecserék sorozata. A párttagok most a taggyűlési állásfoglalásoknak megfelelően a pártonkivüliek körében folytathatják és kell is, hogy folytassák a konkrét helyi célkitűzéseknek megfelelő politikai munkát. Erre most kedvezőek a körülmények, hiszen politizálásra igényt tartó légkörben élünk, s a pártonkivüliek a párttagoktól várják a választ kérdéseikre. N. O.
