Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-26 / 21. szám
f, ■ •' fj I . j ' 1980. január 26. • PETŐFI NÉPE # 3 Három pártalapszervezet összevont taggyűlése Eredményes számadás, a kongresszusi irányelveket a gyógyító munka tükrében szemlélő, alkotó jellegű vita, és igényes feladatmeghatározás — tömören ezek jellemezték a kecskeméti megyei kórház-rendelőintézet egyesített intézményében működő pártalapszervezetek összevont taggyűlését. A politikai irányításért felelősen Érdemes elidőzni az iménti megállapítás egyes részleteinél. Annál is inkább, .mert a mintegy százhúsz egészségügyi kommunistát tömörítő három pártalapszervezet együttes tanácskozása végső soron és alapvetően a gyógyító munka továbbfejlesztését, javítását célozta. Elegendő utalni rá: a területi vezető kórház irányításával egyesített egészségügyi intézményekben a megye lakossága egyharmadának szakorvosi szintű fekvő- és járóbeteg-ellátása, egyszersmind Kecskemét lakóinak egészségügyi alapellátása történik. Ez évente nem kevesebb, mint harmincezer beteg kórházi ápolá- sát-gyógyítását, és körülbelül egymillió háromszázezer rászoruló körzeti, illetve szakorvosi ellátását jelenti. E jelentős szakterület politikai irányítása hárul az egyesített intézmény pártvezetőségére. A kilenctagú párttestület beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról dr. Gréczi Imre, a pártvezetőség titkára ismertette. Az alig negyvenperces számadás nyilvánvalóan az elvégzett munka leglényegesebb mozzanataira szorítkozott, ám így is sokrétű, eredményes tevékenységről adott áttekintést. Négy évvel ezelőtt az egészség- ügyi intézmények egyesítésének megszervezése jelentette az egyik legjelentősebb feladatot. A beteg- ellátás, a gyógyító munka fejlesztése érdekében a rendelkezésre álló erők és eszközök összehangolt, hatékony hasznosítását célző előrelépést a politikai munka eszközeivel segítették az intézmény kommunistái. A feladattal összefüggő tennivalókat összevont taggyűlésen megvitatva, egységes szemlélettel tevékenykedtek. Meggyőző szavuk nyomán fogyatkozott az egyesítéstől kezdetben ide- genkedők, annak célját meg nem értők száma. Beszámolójában pedig leszögezhette a pártvezétőség: megtörtént, kialakultak az egyesítés keretei. Ezeknek tartalommal való megtöltése azonban mind szakmai, mind gazdasági területen még számos lehetőséget kínál, így feladatot is- ad az elkövetkezendő időszakban. Az ellenőrzés segítségével Milyen megkülönböztetett figyelmet fordított a párívezetőség a beruházás kezdete óta az új megyei kórház építésének alakulására, arról Fekete László, a városi pártbizottság titkára a kórházi párttestület munkáját elismerően véleményező minősítést ismertetve, külön is kiemelte: az építéssel, s a kórház jövőbeni működésével kapcsolatos észrevételeivel, javaslataival sokszor kopogtatott különböző fórumokon, s a szakemberszükséglet érdekében is figyelemre méltóan sokat kezdeményezett a pártvezetőség. A betegellátást döntően befolyásoló szakmák vezetőinek tervszerű beszámoltatásával, az adott területek pártalapszervezeteivgl együtt, szemmel tartotta a pártvezetőség a járóbeteg-ellátást csakúgy, mint a költséggazdálkodást, a költségvetés legcélszerűbb felhasználását. Megvizsgálva a járóbeteg-ellátást, megállapította például, hogy — néhány kivétellel — a szakrendeléseken és a körzeti rendelőkben az országosnál nagyobb a zsúfoltság. Változtatni ezen a rendelőintézet oly szükséges bővítésével lehetne. Vagy: a táppénzes helyzet javítása érdekében, annak ellenőrzésében való előrelépést tartja indokoltnak a kórházi pártvezetőség. Figyelemmel követi, értékeli a pártvezetőség, az orvostanhallgatók gyakorlati oktatását is ellátó kórházban az egyre szélesebb körű tudományos tevékenységet. Tekintettel a gyakorlati munka tapasztalatainak hasznosítására, a tudományos munka kiterjesztését indítványozta. Elméletileg felvértezetten Korántsem a teljesség igényével, hadd említsünk még egy mozzanatot a pártvezetőség, munkájából. Az 1975—1980 közötti időszakra kidolgozott tömegpropaganda és pártoktatási tervnek megfelelően, összesen 475 egészségügyi dolgozó — orvosok, asz- szisztensek. ápolók, stb. — gyarapították ismereteiket szervezett tanfolyamokon, oktatási formákon. A beiskolázásoknál messzemenően figyelembe vették a7. új kórház káderképzési és utánpótlási igényét. Politikai főiskolát például- hét, vezetőképzőt hat párttag végzett. A 8 éves marxista— leninista esti egyetemi oktatásban huszonhármán, szakosító oktatásban huszonnyolcán vettek részt. Elméleti konferenciára csupán az elmúlt két évben harmincnégyen jártak. Közkedvelt, igeá eredményesen működik a pártvezetőség által szervezett agitációs fórum, a politikai vitakör. Jelentékenyen elősegítette a politikai képzés eredményességét a két éve létrehozott agitációs-pro- paganda aktivista csoport. Nemkülönben a legfelkészültebb párttagokból álló, s az összevont taggyűlés fórumán személy szerint is elismerésben részesített propagandisták. így dr. Zsemberi Béla, dr. Oláh Miklós, dr. Nagy László, dr. Makáry György, és dr. Tajti Sándor. A pártvezetőség beszámolója után ugyancsak nagy figyelem követte azt az összegezést, amelyet a kongresszusi irányelvekről a pártcsoportokban és az alap- szervezeti taggyűléseken folytatott vita eredményeként dr. Fülöp Zoltán, a párt vezetőség agitácios- propaganda felelőse ismertetett az összevont taggyűlésen. A dokumentumban foglalt célok melletti egyértelmű állásfoglalásnak csak külön nyomatékot adtak azok a tételesen rögzített javaslatok, amelyekben a saját, helyi tennivalókat fogalmazták meg az egyesített intézmény kommunistái. Egy indokolt kérés továbbítása mellett is állást foglalt az összevont taggyűlés: az egészségügyi szakdolgozók, közülük is a nem kis fizikai megterhelésnek kitett ápolónők tartozhassanak a megtisztelő fizikai munkás kategóriához, részesülhessenek az ezzel járó előnyökből., Igényes, alkotó jellegű vita Amikor a tanácskozás elnöki tisztét ellátó dr. Losönóz Mihály kórházigazgató a pártvezetőség beszámolója, a feladatokra vonatkozó határozati javaslat, s a kongrpsszusi irányelvek vitaösz- szegzésének megtárgyalására a tagságnak adta át a szót, néhány pillanatig úgy tűnt: a korábbi fórumokon minden lényeges gondolatot, észrevételt» elmondtak már. Aztán fellendült az első kéz. majd sorra-rendre összesen tizenhat felszólaló követte egymást. Méghozzá lényeges mondanivalóval. A pártvezétőség beszámolóját, illetve munkáját elismeréssel nyugtázva, például többen is az ütemesebb pártépítést szorgalmazták, főleg az ifjú szakemberek, a fiatal orvosok köréből. Annál inkább, mert például a KISZ-ben vállalt önzetlen munkával is számos tanújelét adták—adják a párttagságra való alkalmasságuknak. A szakszervezeti mozgalomban hasonlóképpen. Többen a beszámolás lehetőségéért mondtak köszönetét a pártvezetőségnek. A felszólalók többsége azonban az irányelvek sugallta mondanivalóval hozakodott elő. A feladatokkal. amelyek az egészségügyi munka jobb feltételeit jelentő új kórház átadásával külön is sokasodnak. Mert meg kell felelni ezeknek a feltételeknek! A még jobb együttműködéssel, még szervezettebb. fegyelmezettebb munkával. Sokszor elhangzott ez a szó: takarékosság. ’ Többnyire azonban nem az elcsépelt megközelítésben. A pártélet lenini normáira, így a párttagok példamutatására is figyelmeztető dr.” Gábris László például a fegyelem javításának szükségességére utalt, mondván: takarékosan az idővel! Az elveszett pénz pótolható, nem így az idő. Egyik társa az egymás energiájával való takarékosságra intett : apró-cseprő kellemetlenkedés helyett tisztelni, elősegíteni egymás munkáját! A kommunista körzeti orvosok nevében felszólaló dr. Gombás Tibor szavaiból a társadalmi, szociális gondok iránti érzékenység csendült ki, amikor észrevételezte: fokozottabb figyelmet a szociális létesítmények fejlesztésére, Sok idős ember rászorul. ezt fájó tapasztalásból tudják a betegeket ^látogató orvosok. _ Újjáválasztva, kiegészítve a me-- gyei kórház-rendelőintézet egyesített intézményének pártvezetőségét, annak titkári tiszte ellátására' ismét dr. Gréczi Imrének adott bizalmat az öszevont taggyűlés. P. I. Kalocsa gazdálkodásának idei terve • • Ülést tartott a városi tanács Nehéz eldönteni, hogy a gazdálkodási terv elkészítésekor a költségvetésre, vagy a fejlesztésre szánt pénzeszközök a fontosabbak. Mindkettő mellett érvek sokaságát lehetne felsorakoztatni, ám ami tény, s minden évben új és új feladatot jelent, hogy míg tegnap a fejlesztés megvalósítására fordítottak nagy összeget, ma, a létesítmény elkészülte után, a fenntartási, azaz a költségvetési területre kell újabb erőket koncentrálni, hogy semmi ne akadályozza a rendeltetésszerű tevékenységet.. .A tanácsok minden év elején elkészítik tervüket a költség- vetési alap felhasználására. Ezt tette Kalocsa város Tanácsa Ms a minap, amikor a testület meghatározta az 1980-as esztendőben rendelkezésre álló pénzeszközök sorsát. A feladat — olvasva a bevezetőt, amely bár leegyszerűsítve, de talán érzékeltette a dolog lényegét — sok fejtörést okozott az előkészítésben részt vevő szakembereknek, tanácsi munkabizottságoknak. Annál is inkább, mert a mostani az utolsó esztendő a tervidőszakból, s így nemcsak egy, hanem öt év munkáját kell mérlegre tenni a jövő ilyenkor, s annál is inkább, mert az új szabályozók bevezetése lényegesen megváltoztatta a gazdálkodás feltételeit. Kalocsán — amint az előterjesz-' tésből is kitűnt — az idei terv teljesítésével nem lesz baj, a célkitűzések megvalósíthatók, ehhez a pénzeszközök elegendők. A költségvetés bevétele átlagosan 13,1 százalékkal nőtt. A kulturális ágazaté . valamivel töhbel. az egészségügyi, a gazdasági és az igazgatási ágazaté kevesebbel, de Geri István tanácselnök megfogalmazása szerint az a legfontosabb, hogy nincs visszaesés. Ha az ütem mérséklődött is, a fejlődés folyamatos, a reális igényeknek megfelelő. Javult a bevételek biztonsága azzal, hogy a .tervezésben sok bizonytalanságot okozó, a vállalatok évenkénti jó vagy rossz gazdálkodásával összefüggő nyereségadó, eszközlekötési járulék helyett megnövekedett a felsőbb tanácsi hozzájárulás. A feladatok jelentős hányadát képezik a felújítási munkák. Ezek egy része az elengedhetetlenül szükséges javítás, csere, másik része, mely előre nem tervezhető, de azonnali megoldást igényel (mint például az I. István Gimnázium födém megerősítése), a harmadik pedig a.tudatos várospolitikai feladatok végrehajtása. Ehhez tartozik egyebek között a mezőgazda- sági múzeum és a kalocsai városi1 képtár kialakítása. A felújítási munkálatokból — ás természetesén a fejlesztésből is — alaposan kiveszi részét a városi tanács két költségvetési intézménye, az építőipari üzem és a kommunális üzem. A tanácsülésen ismertetett fejlesztési terv jellemzője: pénzügyi és kivitelezési szempontból egyaránt feszített. Ezt mondta a javaslatot előterjesztő Kapitány István tanácselnök-helyettes is. A megállapítás helytálló. A terv valóban feszített, de teljesíthető. Az V. ötéves tervidőszakban a legtöbb létesítmény elkészülte az idei esztendőre esik. Befejeződik az ötezer köbméteres vastglanító berendezés kivitelezése, megépül a tornacsarnok. Ahhoz azonban, hogy a szolgáltatóházat is időben átadhassák, még alapos szervezésre, és alvállalkozóra vari szükség. Kalocsán is a legfontosabb feladatok közé tartozik a lakásépítés. Az idei évre tervezett 308 lá- kás elkészül, ehhez a pénz rendelkezésre áll. Nem lesz meg viszont 1980-ban1 a hatvan személyes bölcsőde, pedig nem kell külímösebb magyarázat, mennyire hiányzik az a városnak. Persze, ki tudja? A lakosság összefogása, a társadalmi munka, olykor csodákra is képes. A városi tanács felhívása, ajánlása sok olyan feladatot tartalmaz, amelyért a helybelieknek — lakosságnak, üzemeknek, intézményeknek egyaránt érdemes cselekedni. A cél ebben sem csak a mennyiség, hanem a minőség: Az elv: mindenki ott végezzen munkát, ahol a legnagyobb hasznot tudja hajtani. A társadalmi összefogással megoldható feladatok elvégzésében, s a szervezésben rendkívül sokat tehetnek a tanácstagok, a lakó- és utcabizottságok. Az elmúlt esztendők példái bizonyítják, erre az összefogásra, közös cselekvésre bizton lehet számítani. A városi tanács az 1980. évi költségvetési és fejlesztési alap tervezetét elfogadta, így az határozattá emelkedett, s megszabja az idei teendőket V. T. • Prixner Gottfried: Kecskemét városa délről a kovácsok céhlevelén. 18118. Kecskeméti városképek Utczái nincsenek kirakva kövekkel, iNem hemzsegnek henye bámész,emberekkel. Minden nap' költével piaezra ’s templomba Szép sereg nép gyűl föl (...) Magyar egyszerűség városunk' jelleme, De föl sorolható még több más érdeme;' Dicsekedhetik ez nagy régiségével. Nép, bor, búza, sajt, vaj, ’s fa elégségével.. Szokolay elégedetten ténymegállapító leírása mellé egyik kortársa. Szabó Richard -jellemzése kívánkozik, 1845-ből: „A belvárosnak igényesebben fekvő utczáit is eltorzítja az, hogy az egyik ház széliében, a’ másik keresztben építtetett. Valami városi alakú, feltűnő magány épület egy, sincs. Az egyébként igen díszes katholikus lelkészi lak ca- sinoi épület, s’ még egy pár emeletes ház kisszerűbbnek, mintsem hogy építési tekintetben feltűnőknek mondhatnának.” A céhlevelek átfogó, sokszor komponált látképei után ritkulnak a távoli nézőpontból fölvett városképek. Inkább egy-egy új épületet, épületegyüttest vagy főtéri részletet örökítenek meg a rajzolók a XIX. század második felétől. Egy hetvenes évekből származó rajz már új elemekkel (például az evangélikus templom) is gazdagodott régi várost mutat (második fotó). Ennek egy részletét, a Barátok temploma és a Szentháromság-oszlop közé épült (1892) első katholikus bérházat mutatja a harmadik fotónk. Itt már az erőteljesen kapitalizálódó település városképben is robbanásszerű változást hozó új korszaka, a századforduló első bérpalotáját, ízig-vérig városi épületet láthatunk. De ez már egy új időszakba, Lestár Péter és Kada 1 Elek Kecskemétjébe, a szecesszió városába vezet. Sümegi György Dr. Mezcj Mihály, a kecskeméti Városi Tanács elnöke, holnap délelőtt 11 órakor nyitja meg a „Kecskeméti városképek" című kiállítást a Katona József Múzeumban. A bemutatón a legkorábbi városképektől napjainkig követhető nyomon Kecskemét külső képének — és jellegzetes belső részleteinek — változása, történeti átalakulása. A városképek leggyakoribb megvalósulásai (metszetek, rajzok, festmények, fényképek) mind-mind térben és időben adott, egyszeri állapotot rögzítenek. Még akkor is így. van ez. ha egyes megrögzítések több évtizedig, esetleg évszázadig is érvényes, változatlan elemeket tartalmaznak. Hiszen egy városkép nem állókép, hanem élettel teli. állandóan változó, dinamikus valóság. A fejlődést, a városkép történeti változását pedig az állóképek időrendi egymásutánisága képes megidézni. Most nézzük meg, hogy az első — történelmi városainkhoz képest késői — látképek milyennek mutatják a várpst? Milyen volt Kecskemét a múlt század első harmadában, Katona József korában? Vegyük a városképes céhlevelek közül a legkorábbit, Prixner Gottfried 1806-os metszetét, amely délről mutatja be a települést. A legkiemelkedőbb, égbenyúló városképi elemek a templomok. Balról jobbra haladva: a piarista templom, mellette balra a rendház, (a jobbszárny 1825-től épült), a nagytemplom, mögötte a katonai kórház, a református templom, és a ferencesek épületegyüttese, a jobbszélen pedig a Szentháromság-oszlop. E magas ló épületeket közrefogja — a metszeten, a középtérben és a templomok előtt helyezkedve el — a tengernyi földszintes lakóház. Ezek főleg zsupp- vagy nádfedelűek, nyeregtetősek, sok esetben desz- kaoromzatosak, amelyeken teltűnik olykor-máskór a tetőszelement tartó ágasfa. Az udvarokat favagy sövénykerítések határolják. Az előtérben fából emelt szélmalom, mellette a földön zsákok, és zsákoló ember, középen hatigás szekér, egy lovas és többféle állat teszi elevenné a látványt. A bal sarok szőlősorai, az előtér élettérelemei és a falusi lakóházak halmazai 'együttesen a mező- gazdasági termelés fontosságét erősítik, a mezőváros alapjellegét hangsúlyozzák. Prixner metszete történeti — főleg építészettörténeti — forrásként is értékelhető; hiszen hűségesen pontosan fölsorolja az egyházi épületeket (1806-ban még négy volt), és jellemzően kidomborítja Kecskemét mezővárosi képét és halft A volt katolikus bérház épülete, 1892. máztelepülés voltát. A többi céhlevélen található látkép ehhez hasonlónak, de már továbbfejlődve, továbbépítve mutatja be a várost. A céhlevelek gyakorlott rajzolója, a várostörténetet is író Szokolay Hártó János így jellemezte Kecskerriétet 1846- ban: ' „Kecskemét nem fénylik pompás kastélyokkal. Sem, utcza taposó czifra nap-lopókkal, Lakosi többnyire föld-szinti házakban Laknakf...) Jf ■ • Kecskeméti részlet az 1870-cs évekből. Az egészségügyi ellátás javításáért
