Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-26 / 21. szám

f, ■ •' fj I . j ' 1980. január 26. • PETŐFI NÉPE # 3 Három pártalapszervezet összevont taggyűlése Eredményes számadás, a kongresszusi irányelveket a gyó­gyító munka tükrében szemlélő, alkotó jellegű vita, és igé­nyes feladatmeghatározás — tömören ezek jellemezték a kecskeméti megyei kórház-rendelőintézet egyesített intéz­ményében működő pártalapszervezetek összevont taggyű­lését. A politikai irányításért felelősen Érdemes elidőzni az iménti megállapítás egyes részleteinél. Annál is inkább, .mert a mintegy százhúsz egészségügyi kommunis­tát tömörítő három pártalapszer­vezet együttes tanácskozása vég­ső soron és alapvetően a gyógyító munka továbbfejlesztését, javítá­sát célozta. Elegendő utalni rá: a területi vezető kórház irányításá­val egyesített egészségügyi intéz­ményekben a megye lakossága egyharmadának szakorvosi szintű fekvő- és járóbeteg-ellátása, egy­szersmind Kecskemét lakóinak egészségügyi alapellátása történik. Ez évente nem kevesebb, mint harmincezer beteg kórházi ápolá- sát-gyógyítását, és körülbelül egy­millió háromszázezer rászoruló körzeti, illetve szakorvosi ellátá­sát jelenti. E jelentős szakterület politikai irányítása hárul az egye­sített intézmény pártvezetőségére. A kilenctagú párttestület be­számolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról dr. Gréczi Im­re, a pártvezetőség titkára ismer­tette. Az alig negyvenperces számadás nyilvánvalóan az elvég­zett munka leglényegesebb moz­zanataira szorítkozott, ám így is sokrétű, eredményes tevékenység­ről adott áttekintést. Négy évvel ezelőtt az egészség- ügyi intézmények egyesítésének megszervezése jelentette az egyik legjelentősebb feladatot. A beteg- ellátás, a gyógyító munka fejlesz­tése érdekében a rendelkezésre ál­ló erők és eszközök összehangolt, hatékony hasznosítását célző elő­relépést a politikai munka eszkö­zeivel segítették az intézmény kommunistái. A feladattal össze­függő tennivalókat összevont tag­gyűlésen megvitatva, egységes szemlélettel tevékenykedtek. Meg­győző szavuk nyomán fogyatko­zott az egyesítéstől kezdetben ide- genkedők, annak célját meg nem értők száma. Beszámolójában pe­dig leszögezhette a pártvezétőség: megtörtént, kialakultak az egye­sítés keretei. Ezeknek tartalom­mal való megtöltése azonban mind szakmai, mind gazdasági terüle­ten még számos lehetőséget kínál, így feladatot is- ad az elkövetke­zendő időszakban. Az ellenőrzés segítségével Milyen megkülönböztetett fi­gyelmet fordított a párívezetőség a beruházás kezdete óta az új me­gyei kórház építésének alakulásá­ra, arról Fekete László, a városi pártbizottság titkára a kórházi párttestület munkáját elismerően véleményező minősítést ismertet­ve, külön is kiemelte: az építés­sel, s a kórház jövőbeni működé­sével kapcsolatos észrevételeivel, javaslataival sokszor kopogtatott különböző fórumokon, s a szak­emberszükséglet érdekében is fi­gyelemre méltóan sokat kezde­ményezett a pártvezetőség. A betegellátást döntően befo­lyásoló szakmák vezetőinek terv­szerű beszámoltatásával, az adott területek pártalapszervezeteivgl együtt, szemmel tartotta a párt­vezetőség a járóbeteg-ellátást csakúgy, mint a költséggazdálko­dást, a költségvetés legcélszerűbb felhasználását. Megvizsgálva a já­róbeteg-ellátást, megállapította például, hogy — néhány kivétel­lel — a szakrendeléseken és a körzeti rendelőkben az országos­nál nagyobb a zsúfoltság. Változ­tatni ezen a rendelőintézet oly szükséges bővítésével lehetne. Vagy: a táppénzes helyzet javítá­sa érdekében, annak ellenőrzésé­ben való előrelépést tartja indo­koltnak a kórházi pártvezetőség. Figyelemmel követi, értékeli a pártvezetőség, az orvostanhallga­tók gyakorlati oktatását is ellátó kórházban az egyre szélesebb kö­rű tudományos tevékenységet. Te­kintettel a gyakorlati munka ta­pasztalatainak hasznosítására, a tudományos munka kiterjesztését indítványozta. Elméletileg felvértezetten Korántsem a teljesség igényé­vel, hadd említsünk még egy moz­zanatot a pártvezetőség, munká­jából. Az 1975—1980 közötti idő­szakra kidolgozott tömegpropa­ganda és pártoktatási tervnek megfelelően, összesen 475 egész­ségügyi dolgozó — orvosok, asz- szisztensek. ápolók, stb. — gyara­pították ismereteiket szervezett tanfolyamokon, oktatási formá­kon. A beiskolázásoknál messze­menően figyelembe vették a7. új kórház káderképzési és utánpót­lási igényét. Politikai főiskolát például- hét, vezetőképzőt hat párt­tag végzett. A 8 éves marxista— leninista esti egyetemi oktatásban huszonhármán, szakosító oktatás­ban huszonnyolcán vettek részt. Elméleti konferenciára csupán az elmúlt két évben harmincnégyen jártak. Közkedvelt, igeá eredmé­nyesen működik a pártvezetőség által szervezett agitációs fórum, a politikai vitakör. Jelentékenyen elősegítette a po­litikai képzés eredményességét a két éve létrehozott agitációs-pro- paganda aktivista csoport. Nem­különben a legfelkészültebb párt­tagokból álló, s az összevont tag­gyűlés fórumán személy szerint is elismerésben részesített propa­gandisták. így dr. Zsemberi Béla, dr. Oláh Miklós, dr. Nagy László, dr. Makáry György, és dr. Tajti Sándor. A pártvezetőség beszámolója után ugyancsak nagy figyelem követte azt az összegezést, ame­lyet a kongresszusi irányelvekről a pártcsoportokban és az alap- szervezeti taggyűléseken folytatott vita eredményeként dr. Fülöp Zoltán, a párt vezetőség agitácios- propaganda felelőse ismertetett az összevont taggyűlésen. A doku­mentumban foglalt célok melletti egyértelmű állásfoglalásnak csak külön nyomatékot adtak azok a tételesen rögzített javaslatok, ame­lyekben a saját, helyi tennivaló­kat fogalmazták meg az egyesí­tett intézmény kommunistái. Egy indokolt kérés továbbítása mel­lett is állást foglalt az összevont taggyűlés: az egészségügyi szak­dolgozók, közülük is a nem kis fi­zikai megterhelésnek kitett ápo­lónők tartozhassanak a megtisz­telő fizikai munkás kategóriához, részesülhessenek az ezzel járó elő­nyökből., Igényes, alkotó jellegű vita Amikor a tanácskozás elnöki tisztét ellátó dr. Losönóz Mihály kórházigazgató a pártvezetőség beszámolója, a feladatokra vonat­kozó határozati javaslat, s a kongrpsszusi irányelvek vitaösz- szegzésének megtárgyalására a tagságnak adta át a szót, néhány pillanatig úgy tűnt: a korábbi fó­rumokon minden lényeges gondo­latot, észrevételt» elmondtak már. Aztán fellendült az első kéz. majd sorra-rendre összesen tizenhat felszólaló követte egymást. Még­hozzá lényeges mondanivalóval. A pártvezétőség beszámolóját, illetve munkáját elismeréssel nyugtázva, például többen is az ütemesebb pártépítést szorgalmaz­ták, főleg az ifjú szakemberek, a fiatal orvosok köréből. Annál in­kább, mert például a KISZ-ben vállalt önzetlen munkával is szá­mos tanújelét adták—adják a párttagságra való alkalmasságuk­nak. A szakszervezeti mozgalom­ban hasonlóképpen. Többen a be­számolás lehetőségéért mondtak köszönetét a pártvezetőségnek. A felszólalók többsége azonban az irányelvek sugallta mondani­valóval hozakodott elő. A felada­tokkal. amelyek az egészségügyi munka jobb feltételeit jelentő új kórház átadásával külön is soka­sodnak. Mert meg kell felelni ezeknek a feltételeknek! A még jobb együttműködéssel, még szer­vezettebb. fegyelmezettebb mun­kával. Sokszor elhangzott ez a szó: ta­karékosság. ’ Többnyire azonban nem az elcsépelt megközelítésben. A pártélet lenini normáira, így a párttagok példamutatására is figyelmeztető dr.” Gábris László például a fegyelem javításának szükségességére utalt, mondván: takarékosan az idővel! Az elve­szett pénz pótolható, nem így az idő. Egyik társa az egymás ener­giájával való takarékosságra in­tett : apró-cseprő kellemetlenke­dés helyett tisztelni, elősegíteni egymás munkáját! A kommunista körzeti orvosok nevében felszó­laló dr. Gombás Tibor szavaiból a társadalmi, szociális gondok iránti érzékenység csendült ki, amikor észrevételezte: fokozottabb figyelmet a szociális létesítmé­nyek fejlesztésére, Sok idős ember rászorul. ezt fájó tapasztalásból tudják a betegeket ^látogató orvo­sok. _ Újjáválasztva, kiegészítve a me-- gyei kórház-rendelőintézet egye­sített intézményének pártvezető­ségét, annak titkári tiszte ellátá­sára' ismét dr. Gréczi Imrének adott bizalmat az öszevont tag­gyűlés. P. I. Kalocsa gazdálkodásának idei terve • • Ülést tartott a városi tanács Nehéz eldönteni, hogy a gazdálkodási terv elkészítésekor a költségvetésre, vagy a fejlesztésre szánt pénzeszközök a fontosabbak. Mindkettő mellett érvek sokaságát lehetne fel­sorakoztatni, ám ami tény, s minden évben új és új felada­tot jelent, hogy míg tegnap a fejlesztés megvalósítására for­dítottak nagy összeget, ma, a létesítmény elkészülte után, a fenntartási, azaz a költségvetési területre kell újabb erőket koncentrálni, hogy semmi ne akadályozza a rendeltetésszerű tevékenységet.. .A tanácsok minden év elején elkészítik tervüket a költség- vetési alap felhasználására. Ezt tette Kalocsa város Tanácsa Ms a minap, amikor a testület meghatározta az 1980-as esz­tendőben rendelkezésre álló pénzeszközök sorsát. A feladat — olvasva a bevezetőt, amely bár leegyszerűsítve, de talán érzékeltette a dolog lényegét — sok fejtörést okozott az elő­készítésben részt vevő szakembereknek, tanácsi munkabizott­ságoknak. Annál is inkább, mert a mosta­ni az utolsó esztendő a tervidő­szakból, s így nemcsak egy, ha­nem öt év munkáját kell mérlegre tenni a jövő ilyenkor, s annál is inkább, mert az új szabályozók bevezetése lényegesen megváltoz­tatta a gazdálkodás feltételeit. Kalocsán — amint az előterjesz-' tésből is kitűnt — az idei terv tel­jesítésével nem lesz baj, a célki­tűzések megvalósíthatók, ehhez a pénzeszközök elegendők. A költségvetés bevétele átlago­san 13,1 százalékkal nőtt. A kul­turális ágazaté . valamivel töhbel. az egészségügyi, a gazdasági és az igazgatási ágazaté kevesebbel, de Geri István tanácselnök megfogal­mazása szerint az a legfontosabb, hogy nincs visszaesés. Ha az ütem mérséklődött is, a fejlődés folya­matos, a reális igényeknek megfe­lelő. Javult a bevételek biztonsága azzal, hogy a .tervezésben sok bi­zonytalanságot okozó, a vállalatok évenkénti jó vagy rossz gazdálko­dásával összefüggő nyereségadó, eszközlekötési járulék helyett meg­növekedett a felsőbb tanácsi hoz­zájárulás. A feladatok jelentős hányadát képezik a felújítási munkák. Ezek egy része az elengedhetetlenül szükséges javítás, csere, másik ré­sze, mely előre nem tervezhető, de azonnali megoldást igényel (mint például az I. István Gimnázium födém megerősítése), a harmadik pedig a.tudatos várospolitikai fel­adatok végrehajtása. Ehhez tarto­zik egyebek között a mezőgazda- sági múzeum és a kalocsai városi1 képtár kialakítása. A felújítási munkálatokból — ás természetesén a fejlesztésből is — alaposan kiveszi részét a városi tanács két költségvetési intézmé­nye, az építőipari üzem és a kom­munális üzem. A tanácsülésen ismertetett fej­lesztési terv jellemzője: pénzügyi és kivitelezési szempontból egy­aránt feszített. Ezt mondta a ja­vaslatot előterjesztő Kapitány Ist­ván tanácselnök-helyettes is. A megállapítás helytálló. A terv va­lóban feszített, de teljesíthető. Az V. ötéves tervidőszakban a legtöbb létesítmény elkészülte az idei esz­tendőre esik. Befejeződik az ötezer köbméteres vastglanító berendezés kivitelezése, megépül a tornacsar­nok. Ahhoz azonban, hogy a szol­gáltatóházat is időben átadhassák, még alapos szervezésre, és alvál­lalkozóra vari szükség. Kalocsán is a legfontosabb fel­adatok közé tartozik a lakásépí­tés. Az idei évre tervezett 308 lá- kás elkészül, ehhez a pénz rendel­kezésre áll. Nem lesz meg viszont 1980-ban1 a hatvan személyes böl­csőde, pedig nem kell külímösebb magyarázat, mennyire hiányzik az a városnak. Persze, ki tudja? A lakosság összefogása, a társadalmi munka, olykor csodákra is képes. A városi tanács felhívása, ajánlása sok olyan feladatot tartalmaz, ame­lyért a helybelieknek — lakosság­nak, üzemeknek, intézményeknek egyaránt érdemes cselekedni. A cél ebben sem csak a mennyiség, hanem a minőség: Az elv: minden­ki ott végezzen munkát, ahol a legnagyobb hasznot tudja hajtani. A társadalmi összefogással meg­oldható feladatok elvégzésében, s a szervezésben rendkívül sokat te­hetnek a tanácstagok, a lakó- és utcabizottságok. Az elmúlt eszten­dők példái bizonyítják, erre az összefogásra, közös cselekvésre bizton lehet számítani. A városi tanács az 1980. évi költ­ségvetési és fejlesztési alap terve­zetét elfogadta, így az határozattá emelkedett, s megszabja az idei teendőket V. T. • Prixner Gottfried: Kecskemét városa délről a kovácsok céhlevelén. 18118. Kecskeméti városképek Utczái nincsenek kirakva kövekkel, iNem hemzsegnek henye bámész,emberekkel. Minden nap' költével piaezra ’s templomba Szép sereg nép gyűl föl (...) Magyar egyszerűség városunk' jelleme, De föl sorolható még több más érdeme;' Dicsekedhetik ez nagy régiségével. Nép, bor, búza, sajt, vaj, ’s fa elégségével.. Szokolay elégedetten ténymegállapító leírása mel­lé egyik kortársa. Szabó Richard -jellemzése kí­vánkozik, 1845-ből: „A belvárosnak igényesebben fekvő utczáit is eltorzítja az, hogy az egyik ház széliében, a’ másik keresztben építtetett. Valami vá­rosi alakú, feltűnő magány épület egy, sincs. Az egyébként igen díszes katholikus lelkészi lak ca- sinoi épület, s’ még egy pár emeletes ház kissze­rűbbnek, mintsem hogy építési tekintetben fel­tűnőknek mondhatnának.” A céhlevelek átfogó, sokszor komponált látképei után ritkulnak a távoli nézőpontból fölvett vá­rosképek. Inkább egy-egy új épületet, épületegyüt­test vagy főtéri részletet örökítenek meg a raj­zolók a XIX. század második felétől. Egy hetve­nes évekből származó rajz már új elemekkel (pél­dául az evangélikus templom) is gazdagodott régi várost mutat (második fotó). Ennek egy részle­tét, a Barátok temploma és a Szentháromság-oszlop közé épült (1892) első katholikus bérházat mutat­ja a harmadik fotónk. Itt már az erőteljesen ka­pitalizálódó település városképben is robbanássze­rű változást hozó új korszaka, a századforduló el­ső bérpalotáját, ízig-vérig városi épületet látha­tunk. De ez már egy új időszakba, Lestár Péter és Kada 1 Elek Kecskemétjébe, a szecesszió váro­sába vezet. Sümegi György Dr. Mezcj Mihály, a kecskeméti Városi Tanács el­nöke, holnap délelőtt 11 órakor nyitja meg a „Kecs­keméti városképek" című kiállítást a Katona Jó­zsef Múzeumban. A bemutatón a legkorábbi vá­rosképektől napjainkig követhető nyomon Kecske­mét külső képének — és jellegzetes belső részle­teinek — változása, történeti átalakulása. A városképek leggyakoribb megvalósulásai (met­szetek, rajzok, festmények, fényképek) mind-mind térben és időben adott, egyszeri állapotot rögzí­tenek. Még akkor is így. van ez. ha egyes meg­rögzítések több évtizedig, esetleg évszázadig is ér­vényes, változatlan elemeket tartalmaznak. Hiszen egy városkép nem állókép, hanem élettel teli. ál­landóan változó, dinamikus valóság. A fejlődést, a városkép történeti változását pedig az állóké­pek időrendi egymásutánisága képes megidézni. Most nézzük meg, hogy az első — történelmi városainkhoz képest késői — látképek milyennek mutatják a várpst? Milyen volt Kecskemét a múlt század első harmadában, Katona József korában? Vegyük a városképes céhlevelek közül a legko­rábbit, Prixner Gottfried 1806-os metszetét, amely délről mutatja be a települést. A legkiemelkedőbb, égbenyúló városképi elemek a templomok. Balról jobbra haladva: a piarista templom, mellette balra a rendház, (a jobbszárny 1825-től épült), a nagy­templom, mögötte a katonai kórház, a református templom, és a ferencesek épületegyüttese, a jobb­szélen pedig a Szentháromság-oszlop. E magas ló épületeket közrefogja — a metszeten, a középtér­ben és a templomok előtt helyezkedve el — a tengernyi földszintes lakóház. Ezek főleg zsupp- vagy nádfedelűek, nyeregtetősek, sok esetben desz- kaoromzatosak, amelyeken teltűnik olykor-máskór a tetőszelement tartó ágasfa. Az udvarokat fa­vagy sövénykerítések határolják. Az előtérben fá­ból emelt szélmalom, mellette a földön zsákok, és zsákoló ember, középen hatigás szekér, egy lovas és többféle állat teszi elevenné a látványt. A bal sarok szőlősorai, az előtér élettérelemei és a falusi lakóházak halmazai 'együttesen a mező- gazdasági termelés fontosságét erősítik, a mezővá­ros alapjellegét hangsúlyozzák. Prixner metszete történeti — főleg építészettör­téneti — forrásként is értékelhető; hiszen hűsé­gesen pontosan fölsorolja az egyházi épülete­ket (1806-ban még négy volt), és jellemzően ki­domborítja Kecskemét mezővárosi képét és hal­ft A volt katolikus bérház épülete, 1892. máztelepülés voltát. A többi céhlevélen található látkép ehhez hasonlónak, de már továbbfejlőd­ve, továbbépítve mutatja be a várost. A céhlevelek gyakorlott rajzolója, a várostörténetet is író Szo­kolay Hártó János így jellemezte Kecskerriétet 1846- ban: ' „Kecskemét nem fénylik pompás kastélyokkal. Sem, utcza taposó czifra nap-lopókkal, Lakosi többnyire föld-szinti házakban Laknakf...) Jf ■ • Kecskeméti részlet az 1870-cs évekből. Az egészségügyi ellátás javításáért

Next

/
Thumbnails
Contents