Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-26 / 21. szám

i 9 PETŐFI NÉPE • 1980. január 26. Az új párttitkár ÓRIÁSOK ÉS TÖRPÉK Dobrai Józsefet, a kunszentmik- lósi nagy ABC-áruház vezetőjét a január 7-i taggyűlésen választot­ták meg az ÁFÉSZ 44 főnyi párt- alapszervezetének titkárává. — Meglepetés volt? — Mit mondjak?... őszintén szólva nem. Az előző ciklusban helyettes voltam, és tagja a nagy­községi pártbizottságnak is. Ott az ifjúsági kérdésekkel foglalkoztam. A mozgalmi-politikai munkát a KISZ-ben kezdtem, ahol vezetősé­gi tag, majd titkár lettem. Ez még a községi alapszervezetnél történt. Később alakult ifjúsági alapszer­vezet az áfész-nél. Párttag 1963 óta vagyok. — Emlékszik a felvételére? Mosolyog. — Lehet azt elfelejteni?... Ajánlóim szavai most is a fülem­be csengenek. A lényeg az volt, hogy „fiatal létére — a gazdasági munkát szakszerűen, lelkesen vég­zi” ........A KISZ-ben is aktív...” — „Fiatal létére”... A többi if­jú kollegára talán nem ez volt a jellemző? — No nem ilyen sarkosan kell értelmezni... Tárgyilagosan néz­ve — azt értékelték bennem, hogy a szakmaszeretet, a hozzáértés mellett mindig kerestem, próbál­tam az ú j a t, jobbat... Most egy kis vázlat következik az életpálya eddigi szakaszáról. Budapesten volt tanuló, 1960-tól dolgozik az itteni áfész-nél úgy, hogy segédből még abban az esz­tendőben boltvezető lett. Abban az üzletben, amelyik akkor a legna­gyobb volt a központban. Követ­keztek a katonaévek. Leszerelés után ő nyitja meg a kis ÁBC-t is — annak vezetőjeként. Ez — a» mostani nagy ABC 1975. március elsején nyílt. A falon levő oklevél tanúsága szerint — 1976-os ered­ményei alapján — már Kiváló egység. Vannak egyéb ékességek is a picurka főnöki iroda falán. Ugyan­csak egy szép oklevél fölött és alatt egy-egy nemesfém szocialis­ta brigádjelvény csillog elő a bí­bor színű tok „üvegje” alól. Fe­lül az arany, alul az ezüst foko­zat. Két szocialista brigádja van az áruháznak: az élélmiszer-rész- legen a „Petőfi”, a műszakin a „József Attila”. — Az áfész is ki váló''let t.­— „tjpl$jg” jegyzetéimhez;nT)obr^i József, és azoknak a kezdett évek­nek a jellemzésére elmondja: — Hasznosak voltak a pesti ta­nulóévek abból a szempontból is, hogy amit odafönt láttam, megje­gyeztem magamnak. Hogy úgy mondjam, igényesebb' szemmel néztem körül idehaza is. Bizony elég primitív körülmények közt kereskedtünk. A fővárosban már mélyhűtött baromfit, mirelit-főze- lékkonzerveket, tejterméket árul­tunk; itthon még hiányoztak eh­hez a feltételek. Nem volt hűtő­pult ... Aztán a telefonkönyvben találtam rá, hogy Kiskunhalason baromfifeldolgozó van. Rendeltem hát onnét baromfit. Mindig any- nyit csak, amennyi elfogyott na­ponta. Csak hát a szállítás így nem volt éppen olcsó. Szerencsére hamar felfedeztem, hogy közelebb­ről, Kecskemétről is beszerezhető a baromfi... Később hűtőpultunk is lett. — Mennyi volt az a „később”?. — Fél év.. 8 Szól a telefon. Dobrai József már nyúl is a jegyzet­papírért, tudja, hogy megrendelést fog rögzíteni. Alig írom a noteszba a feleletet, s mellé a privát véleményt — „gyors alkalmazkodás a követel­ményekhez” —, telefoncsengés szakítja meg beszélgetésünket. Az áruházvezető hallózik, figyel a hívóra, aprókat bólogat, s meg- nyugtatólag közli vele: — A kocsi hozott banánt, na­rancsot, úgy hogy déligyümölcs­KÖNYVESPOLC (Méhes! Éva felvétele) gondjaink nincsenek. Kösz' a fi­gyelmet. Tudat alatt talán — olyan naiv feltételezéssel; hogy'„még komo­lyabb” téma fejtegetése közben csöndben marad a „technika”, gyorsan a taggyűlésre-terelem a szót. — Kapott-e útravalót, titkár elvtárs? — Á javából. A vitából is egy­értelműen kiderült, hogy az elv­társak alaposan foglalkoztak a kongresszusi irányelvekkel. Bő­ségesen kiveséztek mindent, ami a kereskedelemre vonatkozik. Akár Mózes Ernő nagyközségi párttit­kár, akár Turnai Kálmán, Movrin Imre, Kancsár Piroska KISZ-tit- kár, vagy Ritoczki Mária felszóla­lására gondolok — hogy hirtelen­jében csak az övékét említsem —, azt szűrhetem le, hogy az elvtár­sak helyes következtetéseket von­tak le a pártszervezet, önmaguk, tehát a helyi kereskedelem számá­ra is. — Milyen kulcskérdéseket fe­szegettek? — Igen nagy hangsúlyt kapott az áruellátás. Ahhoz is sok tenni­való vár ránk, hogy az eddigi színvonalat'tartsuk, de mi emelni akarjuk a nívót. A kereskedők ne tudnák, mennyire befolyásolja a közhangulatot az áruellátás? A kereskedelem munkája tehát po­litikai tényező. Még meg olyan, amelyik nap mint nap hat mind­annyiunkra, hiszen valamennyien vásárlók vagyunk valahol... Ezért javasolták, hogy az eddigi­nél szorosabb kapcsolatot tart­sunk a kereskedelmi osztállyal, az egységek-.vezetőivel), és a-.nagyke­reskedelmi vállalatokkal. — KézzelfÖ^fiytöb'Eíán?1"1 — A jelenlegi akadozó árube­szerzés oka például, hogy a nagy­kereskedelmi vállalatokkal való nexus elég szűkkörű. Ha ezen nem változtatunk, a helyzet még nehe­zebb lesz. Árubeszerzés céljából több vállalatot keresünk fel, mint eddig. Így nem leszünk kiszolgál­tatva, hogy ez vagy az a cikk nincs — és várjunk, ki tudja med­dig. Ha többféle próbálkozásunk s egyiknél-másiknál kevesebbet kapunk a szükségesnél, a végén mégiscsak „összejön”, amennyi kell. Bő teret kapott az eladói maga­tartás, a munkafegyelem javítása is. — A jó szakmabelieket' is irri­tálja, amikor saját üzletükben vagy másutt azt látják, hogy egyik kolléga itt, a másik amott támasz­kodik a pulthoz. Vagy ímmel-ám- mal szolgálja ki a vevőt, s olyan képpel, mintha jótékonykodna. Az udvariasság éppoly hangulatbefo­lyásoló tényező, mint a szakszerű­ség, s egyformán kijár annak is, aki pár forintnyi árut visz, meg aki zsebből fizeti ki a színes tévét. — Már ha kapott... — Igen. Sajnos — műszaki cik­kekből volt hiány a múlt évben is. — Ahogy mondani szokás, ez „országos téma”. — Csak, ha nem forszírozzuk eleget mi sem, lassúbb lesz a ja­vulás az ipar üzletpolitikájában is. A szerző Grigg. D. B. arra vál­lalkozott, hogy átfogó képet ad­jon a világ mezőgazdaságáról. Az ágazatról alkotott csaknem vala­mennyi elgondolást, feltételezést a mindennapi gyakorlat szükség­letei határozzák meg. Kevesebbet szoktak foglálkozni azzal az út­tal, hogy jutottak el az állatok Mindenkit hazavárnak A mezőgazdasági szakmunkás­könyvtár sorozatban jelent meg Bálizs Lajos és Hada Róbert: Mindenkit hazavárnak című/mű­vének második kötete, aipely a mezőgazdasági munkavédelem gyakorlati kérdéseivel < foglalko­zik. Ismerteti a mezőgazdasági gépek, valamint az állattenyész­tés, az anyagmozgatás és tárolás, — Ezt jó — kereskedőtől is hal­lani ... Szerény, udvarias mosoly, s foly­tatódik az útravalók számbavétele. — Felvetették az elvtársak, hogy a kereskedelmi osztály dol­gozói is céltudatosabban használ­ják ki rpunkaidejüket. Arra utal­tak, hogy a központiak nemcsak odabent tevékenykednek, hanem a területet is járják. Nos — eközben lehet, úgymondva, lavirozgatni, s ha telefonon keresnek valakit, itt sincs, amott sincs ... A világ mezőgazdasági rendszerei háziasításától a növények hono­sításától a jelenlegi helyzetig. A hasonló mezőgazdaság-törté­neti, (és földrajzi könyvektől elő­nyösen különbözik abban, hogy nem Európa az egyedüli színte­re az eseményeknek, hanem amit a szerző a címben is megígért: a világ. Traktorok világszínvonalon A minszki traktorgyár konstruktőrirodájában és műhe­lyeiben kifejlesztik azoknak a traktoroknak az új családját, amelyek a II. ötéves tervben kerülnek a mezőkre. A gyár szereldéjében egymás után gördülnek le a szerelőszalag­ról a világhírű BELAZ márkával jelzett, sorozatgyártásban készülő MTZ—80 traktorok. Fő műszaki­gazdasági mutatóikat tekintve ezek a gépek világszínvonalon áll­nak, univerzális voltukat, munka- és, segédberendezéseiket tekintve pedig túlszárnyalják a legjobb kül- és belföldi traktorok színvonalát. De ezt a modellt is állandóan tö­kéletesíti tó Ismerkedjünk meg az új, veze­tőfülkével ellátott kényelmes MTZ —80 traktorral. A traktoros helyé­re ülök és meggyőződöm róla: minden azt a célt szolgálja, hogy kényelem tekintetében a traktor ne maradjon el a személyautótól, sőt egyben-másban még felül is múlja azt. Mondjuk,abban, hogy a holnapi MTZ—80 traktort légkon­dicionáló rendszerrel látják el. A vezető termetének 'megfele­lően beállítható, kényelmes rugó­zott kamsszék. biztonsági övékkel. Különleges hangelnyelők és mű­bőrpárnázat csökkenti a zajszin- tfet, egyszersmind díszíti a kabih belső térét. Megváltoztatták a ve­zérlőszervek elhelyezését. Mindég javítja' a gépkezelők munkafelté­teleit, növeli a munkatermelé­kenységet. A traktor vezetőfülkéje kényel­mesebbé vált, üvegezett felülete több mint kétszerte nagyobb lett. Ugyanekkor a szilárd acél váz, a kényelmes be- és kilépés megbíz­hatóan garantálja a.vezető bizton­ságát baleseti helyzetekben. A ve­zetőfülkében rádió szól. Megvan a rádiótelefon, a hordozható URH- rádióállomás helye is. Ezzel a ké­szülékkel összeköttetést lehet te­remteni a diszpécserrel, vagy a brigád más traktoraival. Az MTZ—80 a jelen traktora. Arról pedig, hogy milyen lesz a BELAZ a jövőben, T. A. Amel- csenko, a gyár főkonstruktőre szá­mol be: — Először is. a BELAZ A „technika” megint közbecsen­dít. Halló! — Sajnos nincsen, csak vihar­lámpa ... Sajnos az hiánycikk. Mikor leteszi a kagylót, nyilván a „sajnos” miatt, kicsit restellked- ve mondja Dobrai József: — Petróleumlámpát kerestek. Tizenegyes nincs. Persze, a vihar­lámpa olyannak csekély vigasz... De hogy folytassam. A takarékos­ságra is találunk módot. Itt az üz­letben meg is kezdtük már, szük­ségtelen nagy fogyasztású villany­égők lecserélésével. A raktárban se kell álltó nap világítani, csak akkor, ha dolgunk van ott. A fű­tésen is foghatunk költséget... — Észreveszi, hogy közbe akarok szólni. Megelőz. — Nem, nem ok­talan, ésszerűtlen spórolásra gon­dolunk, hogy az emberek — 23 felnőtt és 8 tanuló — megfázza­nak. Önmagunkat tegyük táppénz­re? ... Az üzletet — csökkentett mértékben ugyan — vasárnap is azért fűtjük, hogy hétfőre ne hűl- jörrki teijesetr,^Egyébként .jgP.tqb7s. . .•?&■ Sßgrgia, ameny­hyivel újból be kellene melegí­teni. Nincs mentség. Ha párttitkár is az üzletvezető, a telefon nem „res­pektálja” politikai elfoglaltságát. Meg aztán a kereskedő-párttitkár legjobb „politikája” a percre kész szakmai mozgékonyság. Most, a harmadik telefonszónál veszem csak észre, hogy | Dobrai elvtárs előtt ott a kis papírlap, s ujjai közt a golyóstoll. Így minden zök­kenő nélkül végzi saját „jegyzete­lését”. — Szevasz Palikám ... Már is mpndhatod. Tehát 10 kiló comb ... 10 kiló tarja, 5 kiló karaj.. }i Jaj, ilyet ne... csak arányosan ... Két fél fej... köröm ... Megvan. Mit még?... Január 1-től nyúj- zuk a disznót nálunk, nem pörköl­jük ... Hogy akkor nem kell sza­lonna? ... Rendben. Holnap szál­lítjuk. _ 9 — Kunpeszér adta le a rende­lést. Mert Kunszentmiklóson kívül mi látjuk el Szabadszállás, Kun- adacs, Kunpeszér áfész-eit is. Adacs és Peszér hetenként kétszer kap tőkehúst... A mi áfész-ünk vidékén nemcsak alapellátás van már. Találnak az ottani boltokban mosógépet, kerékpárt, vagy tévét is a vásárlók, ha az üzlet útján megrendelik ... Mirelitáru, főze- lékkonzerv — hűtőpult szintén van;.. Tóth István ásSPS 9 \ minszki lrakl»rg>ár büszkesége: az új BEI.\Z. Faoltások - iparszerűen A facsemeték téli oltása több mint egy évszázaddal ezelőtt is 'ismert volt. A nemes oltvány­szőlők előállítására be is rendez­kedtek a nagyüzemi oltványter­mesztést folytató gazdaságok. Napjainkban ezzel a módszerrel állítják elő milliószáfnra a téli időszakban a szőlőoltványokat. A szőlőoltás gyorsabb elvégzését már évekkel ezelőtt lehetővétet­te a gépesítés: sikerült kialakí­tani eredményesen oltó, különfé­le típusú oltógépeket. A legutóbbi ’ években a facse­meték szaporításánál újra „fel­fedezték” a téli kézben oltást. Ennek egyik legfőbb oka a fais­kolai termékek iránt egyre fo­kozódó igény, és az egyéb szapo­rításmódok nem egyszer bizony­talan eredményei mellett az, hogy bevezetésivel az eddig szin­te „holt” szezonnak számító téli időszakot szaporítási munkával hasznosíthatják a dolgozók. Még­pedig kényelmes, jó huinkakö- rúlményeket biztosító zárt mun­katermekben. További előnye, hogy az új fajták eddiginél gyor­sabb elszaporítását teszi lehetővé. A szemzés kiegészítőjeként vagy a szemzéssel kiegészítve, a szoká­sosnál nagyobb mennyiségű olt­vány állítható így elő (évente egy- egy faiskolában. Az oltást meg­MTZ—100 traktor még erő­sebb és nagyobb teljesítményű lesz. Az MTZ—80 modernizálása révén születik meg. E száz lóerős Diesel-motorral félszerelt gépóriás sorozatgyártását 1984-ben kezdjük meg. Ez a traktor lehetővé teszi majd a munkatermelékenység 18 —34 százalékos növelését. Az újdonság további néhány műszaki jellemzője: 24 autótípusú sebesség van rajta (16 sebesség előre és 8 hátra) az átkapcsolás terhelés és menet közben törté­nik, a gép hidraulikus szervókor- mánnyal, a traktor hátulján fel­függesztett munkaeszközök váltá­sára szolgáló irányítóállással van ellátva. Az MTZ—100 előre 1,84 kilométertől 30 kilométerig terje­dő sebességgel, hátrafelé pedig 2,8 kilométertől 12,3 kilométer sebes­séggel haladhat óránként. Az MTZ—,100 traktort vetés előtti talajmegmunkálásra, vetésre és a répa, kukorica, napraforgó sorközi művelésére fogják felhasz­nálni, széles fogású munkaeszközök segítségével. Az MTZ—80-hoz hasonlóan az új BELAZ traktor bázismodell lesz egy egész gépcsalád számára. Kö­zéjük tartozik majd az elsőhíd- meghajtású univerzális MTZ—102 kapástraktor, a hegyi, a rizster­melésben, az erdőgazdaságban, a gyapottermesztésben, a répater­mesztésben felhasználásra kerülő traktor. A gyárban még egy újdonságot mutattak: egy minitraktort, amelynek teljesítménye mindössze 3,5 kilowatt. Ezt a háztáji parcel­lákon végzendő számos munkaigé­nyes művelet —, szántás, boroná- lás, kaszálás — végzésére készítet­ték. A kiegészítő munkaeszköz-kész­letbe tartozik a k'ultivátor, a bur­gonyakapáló, a permetező, a víz- szivattyú és más kellékek. A kis kertitraktor teljesítménye szántás­nál 6, kultivátorozásnál pedig 12 hektár óránként. A minszki traktorgyártók kis- traktora a „Motoblokk” nevet kap­ta. Az idén kísérleti tételként el­készül az első 100 ilyen minitrak­tor. A. Abdullin (APN—KS) a mezőgazdasági segédüzemek biztonságtechnikáját, a vegysze­res növényvédelem témakörében a mérgezési veszélyeket és azok megelőzésének módját. Az állat- tenyésztés biztonságtechnikája című fejezetben a szerzők külön felhívják a figyelmet a korszerű mezőgazdasági üzemek telephe­lyének körültekintő kiválasztásá­ra. Részletesen taglalják a könyv­ben a biztonságos anyagmozga­tás követelményeit, amelyeknek a kézi erővel Végzett műveletek gépesítése, az eszközök és gépek bizlonságtechnikailag tökéletes kialakítása az alapja. A legfontosabb irányelvek tár­gyalása végén a szerzők ismer­tetik a jogszabályban előírt biz­tonságtechnikai vizsgaanyagot is. A környezetvédelem nemzetközi körképe A víz, a levegő, a talaj, az élő­világ védelme nem zárul le az országhatárokkal. A Duna 2842 kilométer hosszú. Vízgyűjtő te­rülete 817 ezer négyzetkilométer. Nyolc országot (érint, amíg bele- ömlik a Fekete-tengerbe. Több főváros, számtalan kisebb-na- gyo'bb település' épült a partján. Sok millió ember számára'jelen­ti az ivóvizet, az életet. A szeny- •nyezett víz azonban betegséget, pusztulást okozhat. A Duna tisz­taságának megőrzése tehát nem­csak egy ország feladata. A Ihatvanas évek végén az Egyesült Nemzetek Szervezete és különböző szervei egyre gyakrab­ban foglalkoztak a környezetvé­delemmel. Megszületett a határo- * zat: világértekezletet kell tartani az emberi környezet védelméről. 1972. június 5—16. között 113 ál­lam Részvételével Stockholmban összeült az ENSZ környezetvé­delmi világértekezlete. Ez volt az első nagyszabású ta­nácskozás, amit azóta a világré­szeket érintő több szervezet, bi­zottság létrejötte követett. Ezek feladatait, céljait ismerteti Láng István, az iparilag fejlett tőkés országok és az európai KGST- országok környezetvédelmi és ter­mészetvédelmi törekvéseivel együtt. A KGST-országok közös kiadványa a Mezőgazdasági Ki­adó gondozásában jelent meg. előzőén a gondos alanycsemete és oltócsap-válogatás, illetve osz­tályozás javítja az eredés bizton­ságát. A megfelelő oltásmóddal a szemzéshez hasonló, vagy még jobb eredmények is elérhetők. Kétségtelenül nagyobb ugyan e módszernek a szaporítóanyag­igénye, mert az oltócsap minimá­lisan kétrügyes, míg szemzéshez egy-egy rügy is elegendő. Ha megkésnek a kézben oltott olt­ványok kiültetíésével. őszre ezek nem érnek be eléggé, és a ver­melőben elfagyhatnak. Egyéves neveléssel nem is fejlődik ki va- • lamennyi oltvány, közel a fele még egy évi nevelést kíván. Ezt követően viszont lényegesen jobb minőségűek lesznek, mint a szem­zésből nyertek. Növekedhet az egységnyi területről kitermelhető oltványok mennyisége is. A tér­igényes szemzés érdekében kö­vetett ültetési távolságnál sű­rűbbre Ultethetők a kézi oltású csemeték: a legelterjedtebb 90x25 vagy 90x30 cm térállás helyett 90x15 cm-re. Nem közömbös az sem, hogy a kézi oltásnál egyes munkafolyamatok, gépesíthetők. A már nagyfokú gépesítés le­hetőségét megteremtő és hazai viszonyok között sikeresen kö­vetett oltványelőállítási techno­lógia első munkafolyamatában a decemberben szedett és a gépe­sített mozgatás érdekében kon­ténerekben tárolt alanycsemeté­ket és oltóvesszőket az oltás előtt targoncával viszik a hűtőkam­rákból az oltóterembe. A jó ere­dés alapfeltételét jelentő oltási komponensválogatást és osztá­lyozást. az oltásnál szükséges két rügyes oltócsapok felvágásához használt metszőollókra szerelt osztályozó ívekkel igyekeznek elősegíteni. Magának az oltási műveletnek a gépesítését leginkább az indo­kolja, hogy kevés a hagyományos kézi oltásmódokban jártas mun­kaerő, és Vele szakképzetlen mun­kások is nagyobb teljesítményt érhetnek el. Jellemző példa erre, hogy amíg egy kísérleti faisko­lában 46 dolgozó naponta tízezer oltványt készített oltókéssel a közismert angolnyelves párosí­tással, addig a Borbási Faisko­lánkban a Szőlészeti Kutató In­tézet által kialakított Horánszky- féle. szintén angolnyelves párosí­tást készítő géppel ugyanennyi dolgozó 20—25 ezer oltványt ké­szít naponta. Nyomában az oltás- eredés általában eléri, sőt nem egy esetben meg is haladja a ké­zi oltásét, többnyire 70—90 szá­zalékos. A géptípus egyébként mechanikusan működtethető. Két 9 Oltógéppel készített oltvány- komponensek. kése van, melyek közül az egyik a metszlapot. a másik pedig a nyelvet készíti. Kezeléséhez egyetlen ember kell. A vele - megvágott, megközelítőleg azo­nos vastagságú komponenseket kézzel kell összeilleszteni. A Dueffe elnevezésű automa­ta kompresszorral működtetett oltógép, amely két menetben el­végzi a teljes oltási folyamatot, óránként 500—550 darab teljesít­ménnyel. A Pfropf-Star gyárt­mányú oltógép szintén annyival termelékenyebb a hazai kialakí­tásúnál, hogy a metszlapvágást és az összeillesztést egyaránt el­végzi. De az általa készített olt­ványok eredéséről még nincsenek megbízható hazai tapasztalataink. Az oltógépek az oltványkészí­tés olyan szalagszerű folyamatát teszik lehetővé, amelynél az ol­tást követő további munkafolya­matok is jól szervezhetők és leg­alább részben gépesíthetők. Az oltást követően, ha szükséges a kötözés, ezt gépenként egy-egy dolgozó elvégezheti. A tökéletes levegőkirekesztést célzó olvasz­tott paraffinba mártás még ki­sebb munkaigényű. Nem kíván sok munkát a kész, paraffinozott oltványok tartályládába, nyirkos fűrészpor közé való helyezése. A legalább másfél ezer oltványt be­fogadó tartályiládák mozgatása, hűtőházba hordása emelővillás géppel végezhető. A 0 és plusz 2 fok közötti hőmérsé|Ueten a már­cius végén, április /elején esedé­kes kiültetésig táróit oltványok kihordása a telepítés helyére, ma­gasemelővel ellátott traktorral ugyancsak megoldható. Mind­ezekkel szinte iparszerűvé tehe­tő a faiskolai .oltványelőállítás. K. L.

Next

/
Thumbnails
Contents