Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-24 / 19. szám

1980. január 24. • PETŐFI NÉPE • A legfőbb feladat: cselekvőén szolgálni a közérdeket Vezetőségválasztás a bácsalmási tanács pártalapszervezetében J Bácsalmáson a nagyközségi tanács székházában szombaton délután is „műszakot” tartottak. Igaz, ezúttal nem a meg­szokott hivatali munkarend szerint. Nem kattogtak az író­gépek, elmaradtak a máskor igencsak gyakori telefonhívá­sok is. Ezen a délutánon ugyanis a taggyűlésen találkoztak egymással a tanácsi apparátus és intézmények kommunistái. Az igazgatási csoport tágas szobájában irodalmi műsor je­lezte a taggyűlés kezdetét. Az elnöklő Hén Gizellának rövid ideig kettős feladatot kellett ellátnia: a magnókészülék mel­lett ülve „dirigálta” a tanácsi rendező iroda ügyes közremű­ködőit. A résztvevők mielőtt elkezdték volna a XII. kongresszus irányel­veinek megvitatását — meghall­gatták Baka Mártonné vitaindító­ját. A titkári bevezető' a vezető­ség álláspontját tartalmazta rövi­den, ám a lényegre összpontosít­va. Nem ismételte meg az irány­elvekben szereplő főbb megállapí­tásokat, hiszen a tagság előzőleg alaposan tanulmányozta mindazt. Inkább azokra a kérdésekre hív­ta fel a figyelmet, amelyekben a tanács kommunistáinak helyileg is állást kell foglalniuk. Mit sorolt ide a pártszervezet titkára? Az apparátus hivatali tevékenységét, a lakossággal meg­levő kapcsolataik erősítését, az ügyintézés színvonalas végzését, a településfejlesztés sokféle tenniva­lóit. De szólt arról a magatartás­ról is, amely valamennyi tanácsi 'dolgozót kell, hogy jellemezzen: a következetesség, az aktívabb poli­tikai fellépés és annak a felfogás­nak a megléte, hogy a tanács a faluközösség, a lakosság érdekei­nek szolgálatában tevékenykedik. e A vitáról. Majer Antal, a párt- szervezet nyugdíjas tagja a mun­kafegyelemmel foglalkozott. Sze­rinte az a legfontosabb, hogy mindenki a' maga helyén jobban, lelkiismeretesebben dolgozzon. Egyetértett az irányelvben e té­mát érintő résszel, de hozzátette: csak akkor érhetünk el javulást, ha nem nézzük el a lazaságot, a nemtörődömséget, a fegyelmezet­len magatartást. Bácsalmás jövőjével, a fejlődés ütemét lassító gondokkal többen is foglalkoztak. Raffai Róbert a kereskedelem helyzetének a javí­tását sürgette. Igaz, néhány kor­szerű bolti egység megépült az elő­ző és a mostani tervidőszakban, mégis tenni kell valamit a hálózat továbbfejlesztéséért, hiszen a település vonzáskörzete fi­gyelemre méltóan megnőtt az utóbbi években. Mit tehet a ta­nács? Több és hatékonyabb kez­deményezésre van szükség minde­nekelőtt. Célravezetőbb koordiná­ciós tevékenységgel elő kell segíte­ni a helyi források összpontosítá­sát. Kurucsai István a tanács költ­ségvetési csoportvezetője az appa­rátus belső munkájának további javítását tartotta az egyik legfon­tosabb feladatnak. Egyetértett a kongresszusi irányelv azon meg­állapításával, hogy fejlődött az utóbbi időszakban az állami, a kormányzati munka és ezen belül a tanácsi szervek tevékenysége is. Ennek ellenére a végrehajtás te­rén még van itt-ott javítani való. Előfordul esetenként, hogy á ta­nácshoz forduló állampolgárok ügyeit nem kellő figyelemmel, szákszerűséggel intézik. Albert István, a nagyközségi pártbizottság titkára is bekapcso­lódott a vitába. A tanácsnál dol­gozó kommunisták felelősségét hangsúlyozta. A lakosság a ta­nácstól szervezettséget, gyors és pontos ügyintézést vár. Ezért az apparátusnak jól fel kell készül­nie szakmailag, politikailag egy­aránt. A nagyközségi pártbizottság tit­kára felszólalásában összegezte a többi helyi pártalapszervezet ve­zetőségválasztó taggyűlési tapasz­talatait is. A községben élő kom­munisták helyeslőén- támogatják a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit. Készek . cselekvőén részt vállalni a XII. kongresszuson születendő határozatok megvalósí­tásából. A február 9-i községi pártértekezlet lesz majd hivatott arra, hogy értékelje az eltelt ciklus eredményeit — benne a tanácsi munkát is. Ugyanakkor megszab­ja majd a városiasodás útján elin­dult Bácsalmás fejlesztésének, tennivalóit is. e A taggyűlés a második napirend keretében titkos választással bi­zalmat szavazott az alápszervezet titkárának, vezetőségi tagjainak és a küldötteknek, akik a községi pártértekezleten képviselik a ta­nács kommunistáit. Baka Mártonné a pártszervezet újjáválasztott titkára a most vé­get érő ciklus elején még mint a helyi ruhaüzem KISZ-titkárá mondott köszönetét az őt megvá­lasztó fiataloknak. Most más kö­zösségben, nagyobb felelősséggel és nehezebb tennivalók várnak rá. Ehhez mérten fogalmazódott a párttaggyűlés záró pillanataiban: „köszönöm a bizalmat, igyekszem rászolgálni, de mindenkinek segí­tenie kell, hogy az eredmények se maradjanak el.” Szabó Attila ÖT-TÍZ PERCES MŰTÉT, FÁJDALOM NÉLKÜL Nem lesz szükség szemüvegre? Szvjatoszlav Fjodorov ismert szovjet szemész, a moszkvai kí­sérleti és klinikai szemsebészeti kutatólaboratórium igazgatója• Az a Véleménye, hogy a "szem optikai defektusainak sebészeti korrekciója lehetővé teszi, hogy rendelőintézeti feltételek között öt-tíz perc alatt helyreállítsák a látást. Szvjatoszlav Fjodorov a következőket mondja: — Klinikánkon több mint 500 olyan műtétet végeztünk, amelyek 100 százalékban visszaadták a látást a rövidlátó embereknek. Nekem egyébként meggyőződé­sem, hogy „száz százalékos” látás egyáltalán nem jelenti az eszmé­nyi „visszalátást”. Mindenki isme­ri a szemészeti rendelőkben elhe­lyezett táblákat. Előfordul, hogy az emberek sokai jobban látnak annál a „normánál”, amelyből az orvos „kiszámítja” a látás defek­tusait jellemző pluszokat és mínu­szokat. Létezik egy ilyen fogalom: fizi­ológiai asztigmatizmus. Ez a szi­várványhártya apró defektusai miatt keletkezik. Így is nevezzük: fiziológiai. Valójában azonban an­ti fiziológiai: mert csökken a lá­tásélesség. De azért normálisnak tartjuk, mert az emberek többsé­génél előfordul. Mivel a látáské­pesség megmarad, ezért ezekre a defektúsokra úgymond nem kell figyelmet fordítani. Mint például a rádiókészülék enyhe zúgására, amely általában nem zavarja a zenét. A szem optikájában a „zaj” el­távolítása, az úgynévezett száz- százalékos látásnak 150—200 szá­zalékosra való feljavítása nem is vetődött fel. Éppen ellenkezőleg, mindent (a berendezést, a nyomta­tott kiadványokat) az egyáltalán nem eszményi látásélességű szem­re mint valami • feltételezett „egy­ségre” hangoltak be. Manapság azonban egyre gyakrabban fordul­nak elő olyan esetek, amikor a „száz százalék” elégtelennek bi­zonyul. Jól tudják ezt mondjuk azok, akik mikroelektronikával foglalkoznak. — On reálisnak tartja a szem élességének „áthangolását”? — Megtanultunk adagoltad, pa­rányi felületi metszésekkel olyan formájú szaruhártyát kialakítani, amely a szem magasabb optikai jellemzőit biztosítja. A szaruhár­tya központi és periferikus részé­nek görbületét, optikai erejét megváltoztatva, nemcsak a rövid­látást sikerült kiküszöbölni, ha­nem egyidejűleg a„fiziológiás” asz- tigmatizmust is. Ezek a műtétek sok éves tudo­mányos kutatások eredményei, amelyek lehetővé tették, hogy megtaláljuk a szaruhártya opti­kája .megváltoztatásának törvény- szerűségeit. Ma garantálhatom a páciens számára a 100—120—150 százalékos látást (plusz mínusz fél dioptria). A műtét összességébe beletartozik a szaruhártya átmérő­jének, vastagságának, a szem ki­indulási dioptriaerejének mérése. Ennek eredményeként állapítják meg a metszések hosszát, számát, a szivárványhártya felületéhez vi­szonyított gyakoriságát. — Hogyan fogant meg a műtét eszméje? — Egyszer a klinikára behoz­tak egy fiút szemsérüléssel: el­esett, eltörött a szemüvege , (a fiú rövidlátó volt), a repeszdara- bok megsértették a szaruhártyá­ját. Amikor harmadnapra a fáj­dalom megszűnt és a gyógyulás után a szem megnyugodott, le­vettük a kötést és legnagyobb csodálkozásunkra azt észleltük, hogy páciensünk a táblázat mind a tíz sorának betűit látja. Sérü­lése előtt az első sorban levő nagy betűket is alig tudta fel­ismerni. Részletes vizsgálatot tar­tottunk és meggyőződtünk róla; a sérülés után a fiú látása száz- százalékos lett. 1972-ben hozzálátunk e jelen­ség tanulmányozásához, százszám­ra végeztünk kísérleteket nyula- kon. 1974 októberében alkalmaz­tuk első ízben ezt a módszert kli­nikai viszonyok között. A műtét után a páciensek nagyszerűen érezték magukat: semmiféle kel­lemetlen változás nem történt, a rövidlátás nem újult ki. — Hogyan viselik el a pácien­sek a műtétet? — A műtét rövid, mindössze 5-10 percig tart, úgynevezett cseppérzéstelenítéssel, a beteg fájdalmat nem érez, s mindjárt hazamehet. Másnap bejön hoz­zánk konzultációra. A műtét után 24 órával a betegek rend­szerint már látják a táblázat ha­todik, hetedik sorát, négy nap múlva pedig a tizediket. Hat nap elteltével elvégezzük a műtétet a másik szemen. — Milyen technikai feltételek mellett hajthatók végre ilyen mű­tétek? — Azt hiszem, hogy ezeket a műtéteket kizárólag az ilyen cél­ra kialakított viszonyok között kell végrehajtani. Nem okvetlenül nagy klinikákon vagy intézetek­ben — a szokványos városi kór­házak és azon osztályok szakor­vosai is el' tudják végezni, akik jártasak a mikrosebészetben. — Vannak-e ellenjavallatok? — A műtét ellenjavallt a gyer­mekek számára, mivel nem vilá­gos, hogy hogyan fog fejlődni a megoperált szem. Mi a 15—16 év­nél idősebb serdülőkön hajtjuk végre a korrekciót, amikor a szer­vezet növekedési folyamata nagy- jában-egészében befejeződött. — Milyen az a legrosszabb szemoptika, amelyen sikerült ja­vítani? — Egy rosztovi páciensnek mínusz 8,5 dioptriás látása volt. ötvennégy éves volt, 3“ negyven éve viselt szemüveget. Most száz- százalékos a látása. Ügy vélem, hogyha majd ez a műtét mindenütt elterjedt, nem lesz szükség szemüvegre. Lesznek természetesen patologikus kivéte­lek (a rövidlátás, messzelátás igen magas foka.) Azoknak a többsége, akik ma kénytelenek szemüveget Viselni, örömmel megszabadulhat­nak attól. (APN) Tolmácsképzés az ELTE-n Szakfordítókat és tolmácsokat képez az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem fordító- és tol­mácsképző csoportja. Az ismere­teket a jelentkezők — A magyar felsőoktatási, intézmények . felvé­teli tájékoztatója 1980. című ki­adványban közöltektöl eltérően — nyolc hónapos tanfolyamon sa­játíthatják el: az intenzív nyelv- oktatás szeptembertől januárig, a levelező oktatás pedig február­tól júniusig tart. A jelentkezés határideje: május 15., az alkal­massági vizsgákra júniusban ke­rül sor. A részvételi díj 6 ezer forint. Ugyancsak eltérnek a felvételi tájékoztatóban közöltektöl a ' jo­gászképzés egyes feltételei. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán 1980 szeptemberében csak a nap-< pali és az esti tagozaton indul képzés. Az esti tagozatra a Bu­dapesten és közvetlen környékén lakók adhatják be jelentkezési kérelmüket. A levelező tagoza­tokra pályázók a Szegedi József Attila Tudományegyetem, illetve a Pécsi Tudományegyetem állam- gs jogtudományi karára jelent­kezhetnek. Szegeden és Pécsett szeptemberben csak a nappali és a levelező tagozaton indul képzés. Az ELTE bölcsészettudományi karának levelező tagozatán meg­hirdetett négyéves pszichológus kiegészítő képzésre csak vidéki lakosok, és pszichológus munka­körben dolgozók jelentkezhetnek. Budapestiek számára esti tago­zaton nem kezdődik pszichológus kiegészítő képzés. Nagyobb esély- lyel pályázhatnak viszont azok az idén érettségiző vagy korábban végzett fiatalok, akik általános iskolai tanári diplomát szeretné­nek szerezni a Szombathelyi Ta­nárképző Főiskolán, illetve a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Jobb kiadványokat - hazai alapanyagból Tovább kell növelni a hazai pa­pír- és feldolgozóipari alapanya­gok részarányát a nyomdaipari termékek előállításában,, és foko­zott figyelmet kell fordítani a nyomda- és papíripar, valamint a kiadók együttműködésére, hogy a kiadványok jobb minőségben és határidőre készüljenek .el — han­goztatta Sárosi Sándorné könnyű­ipari miniszterhelyettes szerdán a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének köz­ponti vezetőségi ülésén. A tanács­kozás résztvevői az idei ágazati te. endők megbeszélésén kívül meg­hallgatták a Papíripari Vállalat gazdasági és szakszervezeti veze­tőinek jelentését is az üzemi de­mokrácia helyzetéről. (MTI) Vasúti személyszállítás ma és holnap Beszélgetés Szűcs Zoltánnal, a MÁV vezérigazgatójával Egy évtizede a MÁV vonalain naponta egymillió utas utazott. Ak- koriban a vasútnak évente 365 millió utas elszállításáról kellett gon­doskodnia. Ez a szám az utóbbi években erőteljesen csökkent. 1979- ben már csak 293 millióan utaztak vasúton, azaz naponta 800 ezren. Az idén 270 millió utasra számítanak. A MÁV idei személyszállítási terveiről, a szolgáltatások fejlesztéséről, a hivatásforgalom javítására tervezett intézkedésekről kértünk tájékoztatóit Szűcs Zoltántól, a MÁV vezérigazgatójától. — Az utasok számának csök­kenése több tényező együttes ha­tásából ered — kezdte nyilatkoza­tát a MÁV vezérigazgatója. — Az ipartelepítéssel a bejárók közül so­kan lakóhelyükön is ' megfelelő munkához jutottak, nem kell na- pohta 50—80 kilométeres távol­ságra utazniok munkahelyükre. A gépkocsik számának emelkedésé­vel, különösen a nyári hónapok­ban a balatoni és üdülő-, kirándu­lóhelyi forgalomban sokan inkább a gépkocsit választják, még a megdrágult benzinköltség ellenére is. A 'vasúti utazásra viszont az jellemző, hogy nőtt az átlagos uta­zási távolság, mert utasaink főleg az expressz- és gyorsvonatokkal a messzebb fekvő országrészeket ke­resik fel. A belföldi és nemzetkö­zi turizmus szintén a vasúti uta­zásnak kedvez. Szeged, Pécs, Deb­recen, Miskolc és Szombathely vi­szonylatában pedig csaknem 10 százalékkal nőtt vonatainkon az utasforgalom. — A naponta munkába utazók a vasút mindennapos vendégei. Ok az elmúlt években sokat pa­naszkodtak a vonatok zsúfolt­ságára, a vonatkésésekre. — A főváros és 18 megyeszék­hely körzetében befejeződött az utasszámlálás. Vonatok és vonalak szerint mértük fel az utasok szá­mát; ez a kiindulóalapja a zsúfolt­ság csökkenését célzó intézkedé­seinknek. A helyzet az, hogy a csúcsidőszakokban közlekedő munkásvonatoknak csak egy része zsúfolt, más vonatok pedig nin­csenek jól kihasználva. Most a zsúfolt vonatok szerelvényeit el­sősorban a főváros vonzáskörzeté­ben, ahol szükséges, ott a vidéki városok vonzáskörzetében is — egy-egy kocsival meghosszabbít­juk. Ez várhatóan~enyhíti majd a zsúfoltságot. Ami a _ menetrend . betartását illeti, a múlt évhez ké­pest javult a helyzet. A kéréseket elsősorban pályafelújítási munkák okozták, azonban a munkák befe­jeződésével fokozatos javulás vár­ható. ' — A MÁV és a VOLÁN egy sor távolsági járata azonos út- irányú. E kettősség megszünte­tése jelentős népgazdasági előny­nyel járna. Terveznek-e változ­tatást a következő menetrendek összeállításánál? — Az ésszerűség azt kívánja, hogy a távolsági forgalomban pár­huzamosan közlekedő buszjáratok menetrendjét és a vonatok útirá­nyát összehangoljuk. Miért indul­jon Szegedre reggel 6 órakor gyorsjáratú autóbusz, amikor 7.15- kor indul a Szeged expressz. A busz 9.25-kor, a vonat 9.41-kor ér Szegedre. A párhuzamosságok megszüntetésére törekszünk, s tár­gyalásokat folytatunk a tárca más ágazataival. Ez természetesen együtt jár a menetrendi struktúra bizonyos megváltoztatásával. — A vonattal utazás a két- három tagú családnak is kifize­tődőbb, mint a gépkocsi. Várha­tó, hogy fokozatosan ismét emelkedik majd a távolsági uta- .sok száma. Hogyan készül erre ‘ a MÁV? — Az utazóközönségnek az az igénye, hogy gyorsabban érje él a célját, térmészetesen továbbra is a legfontosabb szempont marad. A sok helyen megálló távolsági személyvonatokat fokozatosan gyorsvonatokká alakítjuk át. A gyorsvonatok csak a nagyobb ál­lomásokon állnak meg, onnan he­lyi buszjáratok szállítják majd az utasokat a kisebb településekre. Ennek előnye, hogy egy távoli kis faluba 2—3 órával hamarabb le­het eljutni a fővárosból, mint egy olyan személyvonattal, amely minden állomáson és megállóhe­lyen megáll. A vonat- és autó­buszközlekedés ilyen struktúrája a komplex közlekedési lánc kiala­kítását jelenti, amely nagyobb gyorsaságával több szolgáltatást nyújt és üzemeltetése is gazdasá­gos. Ennek megvalósítását erre az évtizedre tervezzük. — A nyári időszámítás beve­zetése mit jelent a vasúti köz­lekedésben? — Az utazóközönség megszokta, hogy évente egyszer, május utolsó napjaiban változik a menetrend. Az idén többször lesz menetrend- változás. Ennek oka, hogy a nyári időszámítást hazánkban is beveze­tik. Következésképpen a nyári idő­számítás bevezetésétől a jelenleg érvényes menetrendet módosíta­nunk kell. Június hó 1-től életbe lép a MÁV 1980. évi nyári menet­rendje, amelyet viszont az órák visszaigazítása miatt az ősz folya­mán meg kell változtatnunk. A tervezett nyári menetrendről elő­zetesen annyit, hogy az egysége­sített szabad szombatok miatt a távolsági utasforgalom további növekedésével számolunk. Ezért a fővonalakon több gyorsvonat köz­lekedik majd. — Az állomások pénztárai előtt még gyakran hosszú a sor. A vonatok tisztasága némileg javult ugyan, de korántsem ki­elégítően. Mit tesz a vasút az utasok jobb kiszolgálásáért? — Kevés a pénztáros; a megol­dás, járható útja a gépesítés. Na-' gyobb pályaudvarokon kísérlet­képpen 23 olasz gyártmányú me­netjegy-automatát szerelünk fel. Ez szükségessé teszi a tarifák né­mi egyszerűsítését. Június 1-től a fillérek le-, illetve felkerekítésével kerek összegű taiifát vezetünk be. Lényegesen csökken á jegyfajták száma, könnyebb és gyorsabb lesz a pénztárosok munkája. Kísérletképpen a mellékvonali motorvonatokon kalauz nélküli kocsikat jelölünk ki, a bérlettel utazóknak. Aki ezekbe a kocsik­ba jegy nélkül száll fel, 100 forint bírságot fizet. A pénztárak mun­kája és a jegy vizsgálat szorosan összefügg. Azért kérjük, hogy aki teheti, a jegyét. elővételben váltsa meg, hogy a sorbanállást elkerül­je. A szerelvényeket Bp. Nyugati, Bp. Déli pu., Szombathely, Pécs és Miskolc állomásokon kocsimosó ■ berendezésekkel tisztítjuk. Debre­cenben a_ közeljövőben- helyezzük üzembe a kocsimosó berendezést. Bp. Keleti pu.-on is hasonló; be­rendezés létesítését tervezzük. Az érkező szerelvények belső kocsite­reit néhány gócponti állomáson úgynevezett szervizvágányokon ta­karítják. Az idén több állomáson hasonló bázisok kialakítását ter­vezzük, ahol a takarításhoz bizto­sítjuk a víz és elektromos csatla­kozásokat, a csatornahálózatot és a szilárd útburkolatot. Célunk az, hogy rövid időközönként vegysze­res nagytakarítást és fertőtlenítést végezzenek minden kocsiban. Kí­sérletek folynak ipari takarítógé­pek alkalmazására is. Jelentős összegeket költünk a vonatok takarítására, ezért joggal kérhetjük a közönséget arra, hogy ügyeljen jobban a tisztaságra. — A személyszállítás javítá­sára milyen műszaki fejlesztést tervez a MÁV ebben az évben? — Az idén 143 új, 2. osztályú, négytengelyes vasúti kocsit ka­punk Lengyelországból, ez pótol­ja a selejtezések miatt elvesztett ülőhelyeket és típus-átcsoportosí­tásokra is ad lehetőséget. Az el­múlt évben 80 darab lengyel gyártmányú 1. osztályú és 70 db 2. osztályú kocsi is érkezett, eze­ket már üzembe helyeztük. A mellékvonalakról lassan eltű­nik majd az utolsó gőzmozdony is, 140 csehszlovák gyártmányú mo­torvonat veszi át a forgalmat, ezekből 50 szerelvény már üzem­ben. van. A 189 ülőhelyes cseh­szlovák motorvonatok hajtóművé­nek az az érdekessége, hogy nem fogyaszt több nyersolajat, mint egy autóbuszmotor, ezért üze­meltetése igen gazdaságos. Emel­lett szép, kényelmes, panoráma­ablakokkal felszerelt kocsikból állnak. A fővonalak rekonstrukciója to­vább folytatódik, ennek eredmé­nyeként a vonatok néhány szaka­szon már nagyobb sebességgel közlekednek. Az újjáépítés átme­neti zavarokat okoz a forgalom dinamikájában, késésekkel, ké­nyelmetlenséget okozó átszállá­sokkal jár együtt. Ilyen munkák folynak a hegyeshalmi, a hatvan —miskolci, a ceglédi vonalon. Egységes alapelvek szerint fej­lesztjük az utastájékoztatás rend­szerét. Az idén a Keleti pályaud­varon levő központi információ műszaki berendezéseit korszerű­sítjük, ezzel várhatóan javulni fog a telefonhívási lehetőség. A metró kispesti vonalának megnyitásával a lajosmizse—kecskeméti vonal munkásvonatainak új végállomá­sa Kőbánya—Kispest állomás lesz, ahol a pénztárt jegynyomtató gép­pel szereljük fel — fejezte be nyi­latkozatát a' MÁV vezérigazgató­ja. j —nn —n

Next

/
Thumbnails
Contents