Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
4 • PETŐFI NÉPE • mo. január 24. TUDOMÁNY TECHNIKA A sztratoszféra felfedezése Századunk elején érdekes és meglepő meteorológiai felfedezés híre járta be a világot: két kutató majdnem egy időben jelentette be a sztratoszféra létezését. A kortársak nem tudták áttekinteni az új felismerés roppant jelentőségét. Csak ma lehet a sztratoszféra felfedezésének tudománytörténeti súlyát helyesen méltányolni; ma már világos, hogy a felfedezés határkő volt a, meteorológia fejlődésének útján: a modern meteorológia megszületését ettől az eseménytől kell számítani. Ebben az időben a légkör felépítéséről még nagyon hézagos és sok tekintetben téves fogalmak voltak. A mérési adatok a légkörnek abból a legalsó rétegéből származnak, amelyet ma troposzférának nevezünk, és amely a mi éghajlati övünkben átlagosan 10 kilométer vastagságban burkolja a Földet. A rendelkezésre álló adatok jelentékeny részét a helyi obszervatóriumok megfigyelései szolgáltatták, csak kisebb részüket szerezték léggömbök útján. Repülőgépek akkoriban gyakorlatilag még nem voltak. A legalsó 10 kilométerben a Föld felszínétől felfelé haladva, egyre hidegebb levegőt találtak. A magashegyi turisták azt tapasztalták, hogy minél magasabb csúcsokat másznak meg, annál hidegebb légrétegekhez jutnak. Már ismeretes volt, hogy 8—10 kilométer körüli magasságban —50 foknál is alacsonyabb hőmérsékletek fordulnak elő. Ennek megfelelően a századforduló idején mindenki azt gondolta, hogy a légkör egységes felépítésű. meglehetősen csekély vastagságú anyagtömeg, amely felfelé haladva egyre hidegebb. Éppen ezért a meglepetés erejével hatott az a felfedezés, hogy az utas nélkül felszálló, műszereket vivő kutátóléggömbök kereken 10 kilométer magasságban a légkör olyan rétegébe jutottak, amelyben a hőmérséklet a magasság növekedésével nem csökkent, sőt nagy vastagságú és felfelé fokozatosan melegedő új réteg következik. A kutatók eleinte nem akartak hinni saját eredményeiknek. Attól tartottak, hogy a különös felfedezés tévedés, a felbocsátott műszerek hibájából származik, az ismételt kísérletek azonban igazolták a megfigyelést. A mai utasszállító repülőgépek ebben a korábban nem ismert rétegben közlekednek., ezért a sztratoszféra megfigyelése korunkban mindennapos feladattá vált. Életet ment a pacemaker A szív a világ legcsodálatosabb motorja. Évtizedeken át pillanatnyi megállás nélkül dolgozik, s teljesítményével felülmúlja a legtökéletesebb, legszívósabb gépet is. Ha megáll, vége az életnek. Ha percenként 72-nél jóval kevesebbet, vagy sokkal többet üt, akkor súlyos a betegség. Ma azonban már szabályozni lehet a szívverést. Ez idő szerint több ezer ember él az országban (a világon pedig talán több millió), akiknek a szívritmusát egy kisméretű elektronikus szerkezet, a korszerű orvostechnika remeke, az angol nevű pacemaker (pész- méker) szabályozza. A szívidegek természetes munkája a szívkamrát egyenletes ütemű összehúzódásra, elernyedésre kjészteti. A pacemaker olyan kis elektromos generátor, ami egy, a szívbe felvezetett elektródán át mesterséges impulzusokkal, áramlökésekkel éri el ugyanezt a'hatást. Először 1932-ben Amerikában sikerült egy nagy gépbe befektetett állat szívműködését külső elektromos lökésekkel fenntartani. 1952-ben már voltak nagy „dobogtató” gépek, amelyeket a beteg ágya mellett helyeztek el, s elektródájukat bevezették a testbe. A miniatürizálás gyors fejlődése, a parányi lés nagyon megbízható alkatrészek sokasodása azután forradalmat hozott: mintegy másfél évtizede sorozatban készülnek már a kicsiny, bőr alá beültethető automata szívverés-szabályozók. A pacemakerek három típusa közül az • A nyugatnémet Siemens-cég által gyártott ritmusszabályozók három változata: a legkisebbet kisgyermekbe, a másik kettőt felnőttek mellkasába „építhetik be” az orvosok. E szívütemadók áram- fogyasztása kicsi, ami a bosszú élettartamuk feltétele: lítiumjodld telepükkel tíz évig is kifogástalanul működnek. (KS) egyik állandó ritmusban biztosítja a szívműködést. A másik fajtát azok a betegek kapják, akiknek szívműködése csak időnként rendellenes. A harmadik készüléktípus riitmusa kívülről, távvezérléssel állítható be, amint azt a beteg állapota megkívánja. Űj zsirpótló anyag Az NDK élelmezéstudományi kutatói új zsírpótló anyagot fejlesztettek ki. Az GHP nevű, nemes növényi anyagokból nyert készítmény kalóriaszegény élelmiszerek előállításánál jól hasznosítható. Az SHP alkalmazásával készített majonéznél például a növényolaj- tartalmat 84-ről 24 százalékra csökkenthetik, ami azt jelenti, hogy a 100 grammra jutó energia- érték 3350-ről 1340 kilojoule-ra csökken. (BUDAPRESS — ADN) Az anyagiasságról FONOTT BÚTOROK EXPORTRA 9 A Fonotibútor és Kosáripari Szövetkezet évente mintegy húszon- nyolcmillió forint értékben készít fonott bútorokat. Termékeik javarészét trópusi nádból és hazai fűzből készítik, Szállítanak Svédországba, ■ Hollandiába, NSZK-ba és Európa számos más országába is. (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Egymillió hektár megművelt föld A jelenlegi ötéves terv három éve alatt 11 új állami gazdaság létesült a Mongol Népköztársaságban. Ezeket a gazdátlan földeken szervezték. A Mongol Népi Forradalmi Párt XXII. kongresszusa határozatának megvalósításához, amely szerint több mint 250 ezer hektár új földterületet kell művelésbe vonni, nagy segítséget nyújt a Szovjetunió. Mezőgazdasági gépek érkeznek a Szovjetunióból, és szovjet szakemberek is működnek az országban; a helyi kádereket oktatják, magtárakat és más objektumokat építenek. Mongólia mezőgazdasága jelenleg majdnem egymillió hektár megművelt földterülettel rendelkezik, és teljes mértékben kielégíti a lakosság növényitermék-szük- ségletét. (BUDAPRESS — APN) • Bármilyen alapállásból közelítjük is meg, mindig elgondolkodtató, ha anyagias szemléletről, életvitelről — általánosságban az anyagiasságról — hallunk, vagy olvasunk. Máris mondom a példát, mely kicsit sarkított és részleteiben pontatlan ugyan, arra mégis alkalmas, hogy elkülönítsük egymástól a címben jelzett fogalom legalább is kétféle jelentését, értelmezését. (Valóságos személyekről lévén szó, beosztásukat is megváltoztattam némileg.) • Az egyik Bács-Kiskun megyei üzem főkönyvelőjét és művezetőjét egyaránt elmarasztalja a tá- gabb kolektíva, mert hivatásuk gyakorlása mellett nem átallnak külön erőfeszítéseket. tenni bizonyos világi javak megszerzése érdekében, s ezzel leplezik nagyon is gyarló mivoltukat. A főkönyvelő évekkel ezelőtt lakásszövetkezet alapítására, szervezésére adta fejét, s mert a társulás állandóan bővül, csinálja ezt azóta is, busás tisztletdíj ellenében. Ráadásul jobbára munkaidőben, mivel állandó kilépője van, az építőknek, s más ügyintézőknek pedig az övével többé-kevésbé megegyező munkarendje. Bennfentesek szerint — az ismert konjunktúrahelyzetet kihasználva — ily módon, jószerével bagóért, maga is lakáshoz jutott, jóllehet előzőleg már rendelkezett egy családi házzal, amit aztán értékesített. • A művezető — tisztes haszon reményében — nyulakat tenyészt. Munkaideje sokkal kötöttebb, következésképp csak a nyolcórás műszak előtt, vagy után foglalkozhat kedvenc állataival. ’Nem ritkán hajnali fél 5-kor kel és pihenőnapjainak egy részét is a ketrecek körül tölti el. „Kitermelt” magának eddig egy személygépkocsit, amivel azonban szabadsága alatt sem furikázhat túlságosan messzire, mert a tapsifüleseknek megvan az a rossz tulajdonságuk, hogy folyton éhesek és nem is egészen ketrectiszták. • A végső következtetés szempontjából nem hanyagolható el, hogy a főkönyvelő ötven fölött jár, van kocsija, nyaralója, s két-há- rom évenként nyugati körutazásra is telik neki. A művezető viszont 30 éves múlt és családjával 52 négyzetméteres szolgálati lakásban lakik, szerény körűimé* nyék között. Mindketten tehát — ahogy kis túlzással mondani szoktuk — a mellékesből élnek. A kérdés ezek után így hangzik: egyformán pálcát törhetünk-e — anyagias magatartásra hivatkozva — a főkönyvelő és a művezető felett? Ügy gondolom nem. Feltétlenül különbséget kell tenni ugyanis a két felfogás közöt.t. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy valaki tisztességtelen jövedelemből kíván luxusigényeket kielégíteni, netán „megtollasodni”, avagy tisztességes, ám nagyon is anyagias fáradozás révén akar egyről a kettőre jutni, magának átlagos, stabil életnívót teremteni. A főkönyvelő ténykedése —, ha másért nem, azért mindenképpen — elítélendő, hogy a maszekolást hivatalos munkaidőben, főnökei hallgatólagos beleegyezésével folytatja. Rokonszenves viszont a művezető törekvése, mivel pihenésre, szórakozásra szánt idejét áldozza föl és erejét nem kímélve végez társadalmilag is hasznos termelőmunkát. • Erdélyi Sándor írja a Valóság 1979. decemberi számában: „Az egyének részvétele a másodlagos elosztásban bizonyos területeken ... objektív kényszer. Aki ma Magyarországon — lett légyen bármilyen beosztásban és... akármilyen jól fizetve, dotálva — nem ül fel... az ördögszekérre, az hátrányba kerül.” Tegyük szívünkre a kezünket: egyikünk se engedett még a kísértésnek, s egyszer sem merült bele az anyagi lét folyon- dáros, iszapos világába? Nem követtünk, s követünk gyakorta társadalmi ellenérzéseket kiváltó önös érdekeket ebben a folytonos küszködésben, amit életnek neveznek? De bizony. • Magától értetődő, hogy a gát-, lástalan, személyiséget torzító, erkölcsi és anyagi normákba ütköző anyagiassággal szemben — ha szükséges, kényszerítő eszközökkel is — fel kell lépni. Mielőtt azonban általánosító, sommás ítélkezésre ragadtatnánk magunkat, nem árt — sőt kötelességünk — tisztázni, pontosítani a fogalmakat. K. F. BÁTOR KEZDEMÉNYEZÉS KECSKEMÉTEN Fejlesztik az eredményes ágazatokat A megnagyobbodott termelőszövetkezet tervei A megyeszékhely közvetlen környékén három termelőszövetkezet gazdálkodik. Január elsejével a kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövetkezetbe — a közgyűlés határozata alapján — két szövetkezet olvadt be. az Űj Tavasz és a kadafalvi Mathiász János Tsz. A vezetőségválasztó márciusi közgyűlésig ügyvezető vezetőség irányítja a munkát és készítette el a tervet, amely csak irányadó, a részletes végrehajtási utasítás megjelenéséig. Erről beszélgettünk dr. Tóth László termelési elnökhelyettessel. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet hagyományaihoz híven, évek óta eredményesen zárta a gazdasági évet. Az 1979-es esztendő mérlegét a három gazdaság még külön készítette. — Hogyan sikerült a Magyar— Szovjeté? — kérdeztem az elnök- helyettest. — Nálunk is lemérhető volt a kedvezőtlen időjárás következménye. Ennek ellenére téeszünk termelési értéke alig maradt el a tervezett 240 miliő forinttól. Még nem készült el a mérlegünk, de várható nyereség eléri a 27,7 millió forintot. — Milyen változást hozott a szövetkezet életében az egyesülés? — folytattuk a beszélgetést. — Helyes volt Kecskemét párt- és állami vezetőinek a meglátása, amikor felvázolták az egyesülés lehetőségét, megelőzve, a mellettünk gazdálkodó, kis kategóriájú két szövetkezet esetleges mérleghiányos évzárását. Közös területünk eléri a 6500 hektárt, tehát csaknem ezer hektárral gyarapodott. Gazdálkodási terv még csak körvonalaiban készült. Végleges formáját a márciusi vezetőségválasztó közgyűlésen vitatjuk meg a tagsággal. Felmerült a kérdés, a megváltozott belső szerkezetet hogyan befolyásolta az új, közgazdasági szabályozó rendszer? — Már az egyesülés előkészítésekor felmértük lehetőségeinket. Jóllehet, akkor még csak körvonalaiban ismertük az új szabályozókat, de felkészültünk a termékszerkezet-váltásra is. Nem titkoljuk, .hogy az egyesülés, amely egybeesett az új gazdasági szabályozók életbelépésével, nem könnyített helyzetünkön. Két évre lesz szükség, hogy terveink szerint ott folytathassuk, ahol idén abbahagytuk. Ehhez szükséges, hogy 35—40 millió forintra növeljük 1980-ban nyereségünket. Ezzel stabilizálható a jelenlegi állapot, sőt a fejlesztési alapra is jut. Szövetkezetünk termelési értékét ennek érdekében 350 millió forint fölé kell emelni. Kizárólag a nyereséges ágazatainkat fejlesztjük. Szövetkezetünk fő tevékenysége marad a teljes gabonavertikum, a termesztéstől a feldolgozáson át az értékesítésig, a felhasználásig. Kenyérüzemünk terve mintegy 2570 tonna pékáru előállítása, ezért növelnünk kell malmunk őrlési teljesítményét. A búza vetésterületét 600 hektárral növeltük, most eléri a másfélezer hektárt. Rozsot 300 hektárról takaríthatunk be az idén. Mindez előmozdítja azt, hogy saját termésből fedezzük a gabonaágazat feldolgozó üzemeinek szükségletét. Ezzel párhuzamosan szövetkezetünk tápkeverő- jének évi teljesítménye is eléri majd a 4100 tonnát. 1980-ban tovább növeljük az eddig is nyereséges vetőmagtermesztést. A dísznövényágazat fejlesztésére megvan a tervünk, mindenképpen szükség van ugyanis a megyeszékhely virágellátásának javítására, választékának növelésére. A gyümölcstermesztésben jó partnernek bizonyult a Középmagyarországi Pincegazdaság, amellyel szerződést kötöttünk a bogyós és csonthéjas gyümölcs végtermékké feldolgozására, üdítő ital, ivóié gyártására. Gyümölcsöseink területét ezért mindenképpen növelni szeretnénk. Kereskedelmi ágazatunkban célul tűztük ki, hogy tizenhat Uzlé^SAjfkßiejTMif • A Magyar—Szovjet Barátság Tsz pékségének készítményei közkedveltek a megyeszékhelyen. A Kecs- kemét-széchenyivárosi Agrokon- zumban is a szövetkezeti üzemben sült kenyér, kifli és zsemlye vásárolható. tünkben, együttesen elérjük a 65 millió forint termelési értéknek megfelelő forgalmat. A megyeszékhely áruellátásában jelentős szerepe van a háztáji és kisgazdaságoknak, ezért szeretnénk még szervezettebbé tenni a nagyüzemnek a háztáji ágazattal való kapcsolatát. — Megnehezült 1980-ban a különböző beruházás feltétele. Mi valósítható meg a Magyar—Szovjet Barátság Tsz elképzeléseiből — kérdeztem a kimutatások és számlák tömkelegéből fel-felnéző elnökhelyettest. — Első célunk, hogy a beolvadt két közös gazdaság területén kettőzött erővel megkezdjük a meliorációs munkát, a terep- rendezést. Eddig a táblásítás érdekében több, távoleső tanyát számoltunk fel, s az ottlakóknak kulturális lakáskörülményeket teremtettünk. A hatodik ötéves terv első esztendejének végéig szeretnénk ezt a programot befejezni. Az idén létesítünk egy állattenyésztő telepet, amelyben a háztáji ágazat borjúszaporulatát szándékozunk elhelyezni. Ez alapozza meg a hízómarha-tenyésztést. Az állatenyésztő telep egyúttal előmozdítja a borbási terület talajának szervesanyag-után- pótlását. — Az egyesülés során nyilván szakemberfelesleg állt be, mi lesz velük? — érdeklődtem dr. Tóth Lászlótól. — Nemhogy csökkenteni kellett volna a szakemberek számát, hanem a hiány pótlására újakat vettünk fel. Az aktív dolgozókat tekintve 271-gyel gyarapodott a taglétszámunk. Évente átlagosan 400—450 időszaki dolgozót szokott foglalkoztatni a téesz, tehát van még munkalehtőség nálunk. — A Magyar—Szovjet^Barátság Termelőszövetkezet mindig élenjárt a legújabb technológiák alkalmazásában. Folytatják-e ezt az ijgen jelentős anyagi erőt lekötő tevékenységet, kérdeztem végezetül a szövetkezet elnökhelyettesét. — Enélkül ma már alig lehet élni, s azonnal hasznosítanunk kell a tudományos eredményt. Azzal a kettős haszonnal jár, hogy saját területünkön, közvetlenül láthatjuk, tapasztalhatjuk a kísérletek eredményét, vállalva a kudarc lehetőségét is. Nagyon jó a kapcsolatunk a Kertészeti Egyetemmel. Szövetkezetünkben kajszi termesztéstechnológiai kísérleteket végeznek, az idén készül el a velük közösen kifejlesztett bo- gyósgyümölcs-betakarító adapterünk. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem növénytermesztési és szállítási kutatást folytat gazdaságunkban, különösen az utóbbinak van napjainkban nagy jelentősége, hiszen a növekvő energiaköltségek miatt a szállítás korszerűsítése létkérdés. Kapcsolatban vagyunk a Debreceni Agrártudományi Egyetem Uzemtani tanszékével, s ez az egyetem segített a meggyfajták beszerzésében is bennünket. Éppen csak megemlítem az együttműködők közül a RENOVAQUA társulást, amely célul tűzte maga elé, hogy a városi szennyvíz mezőgazdasági hasznosítását megoldja — mondotta végezetül dr. Tóth László, a * kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet elnökhelyettese. Czauner Péter • • Képünkön: indítás előtt a rádiószondát a sztratoszférába jnttatő kutatóballon. (MTI — Külföldi Képszolgálat)
