Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-24 / 19. szám

2 • PETŐFI NCPE • 1980. Január 24. események sorokban WASHINGTON Az Egyesült Államok a NATO, Kína és Szaúd-Arábia segítségével akarja megtámogatni a Washing­ton érdekeit szolgáló pakisztáni diktatúrát. Kedd esti értesülések szerint Warren Chistopher ame­rikai külügyminiszter-helyettes Pakisztánba utazik, hogy- az or­szágnak nyújtandó sok százmil­lió dolláros katonai és gazdasági segélyről tárgyaljon. A CBS ér­tesülése szerint a pakisztáni rend­szer támogatására létrehozott „konzorcium” tagjai a NATO- országok, Kína és Szaúd-Arábia. (MTI) BECS Az Arab Liga főtitkára Bécsben kedden találkozott Willibald Pahr osztrák külügyminiszterrel. A hi­vatalos látogatáson Ausztriában tartózkodó Sedli Klibi megbeszélé­seinek középpontjában a közel- keleti helyzet áll. (TASZSZ) BELGRAD A Jugoszláv Dolgozók Szocialis­ta Szövetsége országos választmá­nyának meghívására hivatalos lá­togatásra Belgrádba érkezett Me­ló Antunes, a Portugál Legfelsőbb Foradalmi Tanács tagja. A láto­gatás során Antunes a jugoszláv politikai élet vezető személyiségei­vel találkozi. (PL) ATHEN Szerdán ülést tartott a Görög Kommunista Párt Központi Bi­zottsága. A plénum résztvevői át­tekintették a nemzetközi helyzet kérdéseit. Különös figyelmet szen­teltek a Földközi-tenger térségé­nek, azoknak az agresszív imperia­lista kísérleteknek, melyek egy szovjetellenes tömb kialakítására irányulnak. (TASZSZ) MOSZKVA A Lenin-mauzóleumnál rende­zett koszorúzási ünnepséggel kez­dődött meg szerdán a Moszkvai Állatni. Egyetem jubileumáv á vi­lághírű egyetem szerdán, köszönti alapításának 225. évfordulóját.1 Az ünnepségekre a szovjet fővárosba érkezett a világ számos egyetemé­nek küldöttsége, a moszkvai egye­tem sok egykori hallgatója, pro­fesszora. A vendégek az egyetem tanáraival és jelenlegi hallgatói­val együtt vettek Fészt Lenin mauzóleumának megkoszorúzá­sán. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége a jubileum alkalmából magas kitüntetésben, az Októbéri Forradalom Érdem­rendben részesítette a jubiláló ok­tatási intézményt. (MTI) Nem az afganisztáni események tették bonyolultabbá a nemzetközi helyzetet Dr. Haraszti Györgynek, a Magyar ENSZ-társaság főtitkárának nyilatkozata A magyar közvélemény felháborodással fogadta, hogy az úgynevezett „afgán kérdés” Vitájának na­pirendre erőltetésével az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét akarták felhasználni Afganisztán belügyei- be való beavatkozásra. E kihívó, elfogadhatatlan kísérletről nyilatkozott az MTI munkatársának dr. Haraszti György, a Magyar ENSZ-társaság főtit­kára. — Megengedhetetlen — mondotta —, hogy erre annak ellenére került sor, hogy az ország törvé­nyes kormányának külügyminisztere tiltakozott a szuverenitás ilyen durva megsértése miatt, s a világszervezet tagállamainak képviselői előtt kije­lentette: a szovjet katonai segítséget a kabuli kor­mány kérte a szovjet—afgán szerződés, valamint az alapokmány 51. cikkelye alapján. — A magyar közvélemény tudatában van annak, hogy az ENSZ felhasználására irányuló kísérlet provokatív célú, és a nemzetközi enyhülés ellen­feleinek szándékait szolgálja. Nem az afganisztáni események okozták ugyanis, hogy a nemzetközi helyzet bonyolultabá vált, az ekörül csapott pro­pagandakampány a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerét veszi tűz alá, meglevő egyezményeket akar semmissé tenni, azok rendelkezéseit figyel­men kívül hagyni. A világ országainak azonban — köztük kontinensünk államainak, így a Magyar Népköztársaságnak is — az enyhüléshez, a rende­zett kapcsolatok ápolásához fűződnek érdekeik. Ezért ítélünk el minden olyan kísérletet, amely e politika eddigi eredményeit és jövő távlatait, koc­káztatja. Meggyőződésünk, hogy Afganisztán népe a törvényes kormány vezetésével úrrá tud lenni az imperialista beavatkozási kísérletek által oko­zott nehézségeken. (MTI) NAPI KOMMENTÁR I^elBököll|álaszt Pénteken elnököt választ Irán. Két nevezetes dátum közé éke­lődik a választások napja: ja­nuár 16-án múlt egy esztendeje, hogy Reza Pahlavi távozott az országból, s február 1-én lesz egy éve, hogy Teherán repülő­terén hatalmas Ujjongó tömeg fo­gadta a száműzetésből hazatért Khomeini vallási vezetőt. Hóna­pokig a világsajtó első oldalán foglalkozott az iráni események­kel, különösen a november 4. óta tartó túszügy 'kapcsán. Űjab- ban azonban mintha megcsap­pant volna az érdeklődés Tehe­rán iránt, pontosabban más vi­lágpolitikai jelentőségű esemé­nyek kissé háttérbe szorították az Iránból keltezett híreket. Ami az elnökválasztást illeti, bizonyos jelekből arra lehet kö­vetkeztetni,. hogy pénteken újabb erőpróba vár Iránra. A kurdok máris döntöttek: távol marad­nak a szavazóhelyiségektől. Meg­figyelők pedig arra számítottak, hogy a kurd vezetők viszonozzák KhojneiAi. és a, kpm)ányzat gesz- .tusát, amely lehetővé tette, hogy ‘‘34 év után most először legálisan megünnepelhetnék a második vi­lágháború után létesült, de mind­össze egy évet megért autonóm köztársaságukat. Nem kevésbé figyelemre méltó, hogy az imám — hivatalosan ez Khomeini ajatollah egyházi mél­tósága — hozzájárult az alkot­mány módosításához. A 12. cik­kelyről van szó, amely kimondja, hogy az iszlám siita ága az ál­lamvallás. Ha a népszavazás jó­váhagyja — így döntött Khomei­ni —, az iszlám elv sértetlenül hagyása mellett a szunniták és a többi vallási irányzat hívei sem lesznek „másodrendű állampol­gárok”. Sokan úgy vélik, az ország ki­sebbségeinek megmozdulásai miatt vált engedékenyebbé a val­lási vezető. Mások a Shariat-Ma- darival fennálló és egyre elmé­lyülő ellentéteivel magyarázzák rugalmasságát. Az iráni Tudah- párt álláspontja híven jelzi, vol­taképpen miben is áll a két val­lási vezető szembenállása. Esze­rint Khomeini haladó irányvona­lat követ, imperialistaellenes és a demokratikus kormányzási for­ma megteremtését szorgalmazza. Ezzel szemben Shariat-Madari már a sah idején is fontos sze­repet játszott, s köréje tömörül­nek az ország reakciós erői. Természetes, hogy a túszügy máig is foglalkoztatja a közvéle­ményt. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára megpróbált ismét köz­benjárni az amerikai követségen fogva tartottak érdekében, de , kpmpr^milszumP^ tj^Mslat^^gve- "lore nem. hozott, sikert.. Ellánké- m ‘Zőiég,“mint / az iráni külügymi- § niszter kijelentette, ' éppen az Egyesült Államok kormánya gör­dít akadályt a világszervezet fő­titkára erőfeszítéseinek útjába. Az USA a korábbi éles fenyege­tések, a katonai beavatkozás ki­látásba helyezése után, most hir­telen hangnemet változtatott: ka­tonai támogatási ajánlott föl Te­heránnak az állítólagos szovjet fenyegetéssel szemben. Washing­ton hirtelen támadt nagylelkű­sége azonban visszhang nélkül maradit Iránban. Gy. D. Franciaország elfogadta a moszkvai olimpiára szóló meghívást Megérkezett Párizsba a XXII. nyári olimpiai játékok szervező, bizottságának meghívó levele, ‘ s azonnal Össze is ült a francia nemzeti olimpiai és sportbizottság adminisztratív tanácsa. A testület egyhangú döntést hozott: Francia- ország elfogadja a moszkvai olim­piai meghívást. Az olimpiai sport- bizottság ugyanakkor ismételten kifejezte teljes egyetértését a Nemzetközi Olimpiai Bizottság el­vi álláspontjával, s az olimpiai mozgalmat vezető nemzetközi tes­tületet támogatásáról biztosította. A francia nemzeti olimpiai és sportbizottság 1979 áprilisában nyilvánosságra hozott állásfoglalá­sát megerősítve ismételten kifej­tette azt a véleményét, hogy a nemzetközi sportmozgalomban a- politikai be nem avatkozás elvé­gnek kell érvényesülnie, különösen jjglg^tj amil^r. a világ ‘sportja a “pdntikai érdekellentétek '.^'gyújtó­pontjába került. * A brit olimpiai szövetség elnö­ke megkapta Margaret Thatcher miniszterelnöknek az olimpia át­helyezését sürgető levelét, és új­ból leszögezte, hogy az olimpia csak Moszkvában lehet, és a kor­mány tájékozatlanul kontárkodik bele az olimpiai mozgalom ügyei­be. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A MÉM-BEN Az új gazdasági szabályozók hatása a mezőgazdaságra Az új gazdasági szabályozók várhatóan mozgásba hozzák majd a mezőgazdasági termelés tartalé­kait is. A kihasználatlan lehető­ségek feltárásával még a legjob­ban szervezett üzemekben is to­vább lehet lépni a fejlődésben, viszont az eddiginél tudatosabban kell megtervezni a gazdálkodás egész folyamatát — mondotta La­katos Tibor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes szer­dán, azon a sajtótájékoztatón, ame­lyen a mezőgazdasági és élelmi- széripári üzemek bevételeinek várható alakulását, s növelésük lehetőségeit elemezte. Emlékeztetett arra, hogy még a rosszabb évjáratokhoz tartozó 1979- es esztendőben is sikerült teljesíte­ni a mezőgazdaság külkereskedel­mi előirányzatait, amelyeket tavaly, az év elején egyesek túlzónak tar­tottak és kétkedve fogadtak. Ez a feszített terv végül is megvaló­sult, ami azt bizonyítja: a piacpo­litika helyes alakításával „kemé­nyebb” gazdasági feltételek mel­lett is lehet boldogulni. ■ Idén a fő figyelmet a minőség javítására és ezzel kapcsolatban a fajlagos árbevétel növelésére kell fordítani. Az új szabályozók ismeretében minden egyes cikknél elemezni kell a termelés gazdasá­gosságát. Nem minden termék szállítható ugyanis jövedelmezően és vállalati döntési körbe tarto­zik, hogy némelyikük előállítását — mérlegelés után — esetleg visszaszorítják-e azzal, hogy he­lyettük más területen kezdemé­nyeznek kifizetődő termelést. Az új szabályozók ismeretében egy-’ értelmű: tartós veszteségből csak a termékszerkezet módosításával lehet kilábalni. A feldolgozás fokát egyes ter­mékeknél rugalmasabban kell megváltoztatni. Amennyiben ■ a piaci értékítélet ezt kívánja meg, akkor még csökkenteni is lehet a feldolgozás mértékét. Ha mond­juk, például a magasabb feldol­gozási fokú konzervsonka nem annyira kelendő, helyette az „ala­csonyabb értékű” nyers sonkát kell eladni. A miniszterhelyettes kifejtette: mindinkább meg kell követelni, hogy a kereskedelmi partnerek a korábbinál konkrétabban fogal­mazzák meg igényeiket a terme­lőknek. A forgalmazók a változó összetételű és speciális követelmé­nyeket támasztó megrendeléseket — megfelelő piackutatás után — egyértelműbben jelezzék a terme­lőknek. A folyamat elősegítésére a többi között külkereskedelmi irodákat nyitnak. Céltermelésre vállalkozik majd á HUNGARO- FRUCT, valamint több tsz és ál­lami gazdaság közös irodája, együttes érdekeltség alapján. A kiegészítő tevékenység az üzemek életében a szó szoros ér­telmében nem számít valamiféle mellékes, elhanyagolandó • tevé­kenységnek. Addig is fontos volt a mezőgazdaság fejlődésében ez a bevételkiegészítő lehetőség, amely­nek a továbbiakban is helye van a jövedelmi források pótlásánál. A jó szándékú kezdeményezésék nemcsak a bevételeket növelik, hanem ily módon közvetve előse­gítik a mezőgazdasági alaptevé­kenység kiteljesedését is. A ki­egészítő tevékenységet mindenek­előtt a kedvezőtlen adottságú tsz- ekben kell bővíteni. Ezeket az üzemeket bátorítjuk arra, hogy a helyi viszonyok között maguk szervezzék meg a leggazdaságo­sabb ipari, kereskedelmi, szolgál­tatói, stb. tevékenységet. Egész sor területen, például Szabolcs- gzatmár, Somogy és Vas megyé­ben még alacsony ennek a szín­vonala, holott — miután nincs le- . hetőség a gazdaságok valamiféle központi „eltartására” — a helyi körülmények között immár nem szabadna halogatni a kiegészítő munkával kapcsolatos szemlélet megváltoztatását. A miniszterhelyettes végül kifej­tette: a gazdaságokban egyebek között a műtrágya-felhasználás­nál, az állategészségügyi helyzet javításánál, a jobb takarmány- gazdálkodásban, az épületkihasz­nálásban és még sok egyéb terüle­ten a veszteségek csökkentésével is lehetőség nyílik az üzemi bevé­telek fokozására. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Fiatalkorú támadók őrizetben Kedden a déli órákban Budapesten, a XVIII. kerület Kapocs utcai álltalános iskola mögötti kiserdőben három fiatalkorú megtámadta az ott szánkázó kisebb fiúkat. Oköllel és faágakkal ütlegelték őket. majd egyikük karóráját, másikuknak 10 forintját elvették és a helyszínről elmenekültek. A bántalmazások következtében két 12 éves gyermek könnyű, a harmadik súlyosabb sérülést szenvedett. A sértettek szülei délután tettek az ügyben feljelentést a kerületi rendőrkapitányságon. Azonnal rpegkezdték a nyomozást, melynek ered­ményeként még aznap este elfogták a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható K. László 15 éves és K. Tibor 14 éves gyáli lakosokat, majd nem sokkal később harmadik társukat, az ugyancsak gyáli 15 éves R. Lászlót. Mindhármukat őrizetbe vette a rendőrség. Gandhi asszony gondjai A brit gyarmatbirodalomból függetlenné vitt Indiában a leg­első feladatok egyike volt az al­kotmány kidolgozása. 19$0. ja­nuár 26-án lépett életbe az or­szág dj alaptörvénye — azóta ez a nap az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe. A mostani, 30. évfordulóra igen bonyolult körülmények között ké­szültek Indiában. Olyan kül- és belpolitikai változások sora játszó­dott le az elmúlt — viszonylag rö­vid — időben, amely az ország nemrég beiktatott új kormányától rendkívüli erőfeszítéseket, felelős­ségteljes döntéseket követel. Kiéleződött helyzetben A közép-ázsiai helyzet, a világ összes politikusát foglalkoztató iráni és afganisztáni események nem hagytak időt Indira Gandhi­nak, hogy a januári általános vá­lasztásokon aratott elsöprő győzel­mét hosszasan ünnepelje. Pedig ez a siker ellenzékének szinte teljes szétforgácsolódását jelentette, s egyben olyan kormányzás lehető­ségét, amely révén az ország ve­zetését három év után diadalma­san visszanyerő miniszterelnök^ asszony abszolút parlamenti több­ségével gyakorlatilag akadálytala­nul hajthatja végre kül- és belpo­litikai elképzeléseit. Ami a külpolitikát illeti, kevés alapvető változásra lehet számíta­ni. India a Dzsanata-párt- uralma idején is az el nem kötelezettség híve volt — Indira Gandhi kor­mányzásával legfeljebb ennek ak­0 Üjra miniszterelnök. tív, pozitív vonásai erősödhetnek. (Tervezik például a Kambodzsai Népköztársaság elismerését.) Ke­vés módosulás jelentkezhet a Szovjetunióval, s a többi szocialis­ta országgal fenntartott kapcsola­tokban — ezek ugyanis a Dzsana- ta-vezetés alatt is jók voltak. Kri­tikusabban kezelhetik viszont az Egyesült Államokhoz fűződő vi­szonyt. Különösen, hogy az USA- nak a közép-keleti események kapcsán tett lépései Indiában nem kevés nyugtalanságot keltenek. Így Indira Gandhi már első hivatalos nyilatkozataiban helytelenítette a Pakisztán katonai megerősítésére vonatkozó amerikai terveket — bár tény, hogy a Kabulnak nyúj­tott szovjet támogatás 'megítélése­kor saját muzulmán vallású lakos­• A szegénység tehertétele. 0 Győzelem a múlt felett: a Bhakra-Nangal vízi erőmű gátja. ságának érzelmeit is méltányolja. (Delhiben még nem felejtették el sem az indiai—pakisztáni háború­kat, sem Iszlámábád erőfeszítéseit az atombomba előállítására.) Gandhi asszony az egész térség szempontjából veszélyesnek minő­sítette Peking és Washington kö­zeledését, stratégiai együttműkö­désének terveit is. Előtérben a gazdaság Nem irigylésre méltó India belpolitikai helyzete sem. Az or­szág gazdasága — jórészt a me­zőgazdasági termelés visszaesése miatt — válságban van. A mon­szunesők kimaradása hosszú év­tizedek legsúlyosabb szárazságát okozta: körülbelül 15—20 millió tonnával csökkent a gabonater­més, amely az előző évben pe­dig 130 millió tonnás rekordot ért el. A rendelkezésre álló kész­letek szerencsére elhárítják az éhínség veszélyét, de az export- lehetőségek kiesése, az infláció meggyorsulása mindenképp ko­moly gondot jelent. Az áremelke­dést a szakértők 20—30 százalé­kosra becsülik, s ennek hatását a feketepiac, a spekúláció terje­dése csak súlyosbítja. Csökkent az ipari termelés, nőtt viszont a kereskedelmi deficit. Nehézségek jelentkeznek az energiaellátás és a szállítás terén is. A kapitalizáló­dó mezőgazdaság nincstelen pa­rasztok millióit kényszerítette a városokba, pedig a munkalehe­tőségek szűkösek. Nem véletlen, hogy Gandhi asszony éppen a gazdasági prob­lémákat állította választási kam­pánya középpontjába. Erélytelen- séggel, hibás gazdaságpolitikával vádolta a Dzsanata-vezetést — a jelek szerint okkal. Sajnos, a ta­valy nyár óta elhúzódó kormány­zati válság a gazdasági dönté­sek jó részét is elodázta, s ez természetesen csak rontott a helyzeten. „Megmenteni Indiát” Teljes joggal bírálta Indira Gandhi ellenfeleit az utóbbi években megszaporodott sztráj­kok, a bűnözési hullám erősödése miatt is, éppen úgy, mint a tár­sadalmi feszültségek kiéleződése, a vallási és nemzetiségi ellentétek súlyosbodása miatt. „Törvény és rend”, „Szilárd kormány és stabilitás”, „Megmen­teni Indiát” — ezek voltak Gandhi asszony jelszavai; s ezt várja tőle most a kontinensnyi ország 680 millió lakosa. Korábbi programjaiban a külföldi mono­póliumok korlátozását (igaz, egy­ben a hazai tőke erősítését), az állami szektor bővítését, mező- gazdasági reformokat és a terv- gazdálkodás javítását ígérte. Ezek valóra váltásával hozzájárulhat hazája ma is nyomasztó elmara­dottságának csökkentéséhez, In­dia felemelkedéséhez. Szegő Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents