Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
' ......... ............... ' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 19. szám. Árai 1,20 Ft 1980. január 24. csütörtök Télen is dolgoznak Kecelen az új oktatási központ építése a hideg időben is jól halad. enyhül az idő, rögtön megkezdhessék a betonozást Ezzel egyidőben A BACSÉPSZER dolgozói most a belső munkákat végzik a téliesített végzik a földmunkákat is, hordják a homokot az épületbe, épületben. Dolgoznak az ácsok a zsaluzási munkákon, hogy ha meg- (Pásztor Zoltán felvételei.) Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnap Kecskeméten Horváth István első titkár elnökletével ülést tartott. Az ülésen a testület tagjain kívül részt vettek a me- * gyei pártbizottság osztályvezetői, * a járási, városi pártbizottságok első titkárai, a megyei fegyelmi bizottság tagjai és a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. A végrehajtó bizottság javaslata alapján a megyei pártbizottság a következő napirendet tárgyalta meg: Horváth István megyei első titkár előterjesztésé- ’ ben az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának a megyei pártértekezletre készített beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt- értekezleti határozat tervezetét. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága fegyelmi bizottságának beszámoló jelentését — Brachna János, a bizottság elnöke előterjesztésében — a pártfegyelem és a pártfegyelmi munka alakulásának főbb tapasztalatairól. A megyei pártbizottság az előterjesztéseket megvitatta és elfogadta. Jóváhagyta, hogy a megyei pártértekezlet összehívására március 1-én kerüljön sor, az értekezlet másfél nápos időtartamú legyen, s napirendül a következőt javasolja a küldötteknek : 1. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról. 2. A kongresszusi irányelvek vitája és állásfoglalás az észrevételekben, javaslatokban. 3. A pártbizottság tagjainak és a XII. kongresz- szus küldötteinek megválasztása. A megyei pártbizottság végül a megyei pártértekezlettel kapcsolatos szervezeti kérdéseket hagyta jóvá. TŰRÁK ÉS UTAZÓK Van elegendő rövid- és kötöttáru Változnak az üzletek, áruházak kereskedelmi módszerei is. Egyre több üzletvezető igyekszik árukészletét a közvetlen az ipartól való árubeszerzéssel színesíteni. Mindez a törekvés azonban még nem zárja ki azt, hogy a nagykereskedelmi vállalatok továbbra is megőrzik az „elsőszállító” tisztét. Tatár Géza, a DÉLRÖVIKÖT kecskeméti raktárházának igazgatója is úgy vélekedik, hosszú ideig szükség lesz még a nagykereskedelmi vállalatokra, ezek jól szervezett áruellátó tevékenységére. Különösen azokból az áruféleségekből, amelyek a mindennapos szükségletek kielégítését szolgálják.' — Január 3-án befejeztük a leltározást, s attól kezdve a kiskereskedelmi partnereink rendelkezésére állunk. Raktárházunk Bács-Kiskun megye valamennyi rövidárut, kötöttárut és fehérneműt árusító üzletével kapcsolatban áll, de az árufeleslegből esetleg a más megyékből érkező megrendelőket is kiszolgálunk — mondja bevezetésképpen Tatár Géza. — Miként szervezik meg az áruk kiszállítását? — A 9-es Volán jó partnerünk a szállítás lébonyolításában. A hét öt napján a megye válamennyi településére eljut a Volán darabáru- túrajáratával a megrendelt árukból összeállított küldemény. Ezenkívül a mi gépkocsink is segít az áruk széthordásában, valamint két mikrobusszal járják a megyét az utazók. — ök milyen feladatot látnak el? — Több bőröndből álló kollekciót visznek magukkal, ezekből választhatnak,' rendelhetnek az üzletek. — Az árukészlet elegendő? — Megfelelő árukészlettel rendelkezünk. Természetesen azzal a kiegészítéssel, hogy az ipar szállításai nem mindig a tervszerűség jegyében történnek. — S ilyenkor következik a kötbérezés? — A kötbérből nincs áru. Nem a szankciók oldják meg az ellátás problémáit, hanem a szerződésekben vállalt kötelezettségek idejében való teljesítése. — A rövid- és kötöttáru szakmában az elmúlt évben néhány árucikk esetében akadozott az ellátás. Például a férfi alsónadrág, egyes fonalak, tréningruhák megvásárlása gondot jelentett a vevőknek. — A megrendeléseket idejében elküldtükv s amint az áru beérkezett, igyekeztünk eljuttatni az üzletekbe. De az ellátás folyamatosságában egy-egy importszállítmány késedelmes érkezése, vagy a pontatlan szállítás valójában nehézséget okozott az ellátásban. Tájékozódásunk szerint az idén kedvezőbben alakul az ellátás, megbízhatóbb lesz az ipar és a kereskedelem kapcsolata. A raktárház dolgozóinak száma 86. A polcok birodalmában többségében lányok, asszonyok tevékenykednek. Munkájukat brigádokban végzik, hat szocialista kollektíva dolgozik az áruk rendezésében, kiválogatásában, csomagolásában. Munkájukat könnyíti a szintek közötti szállítószalag, a nehezebb rakományokat elektromos targonca hozza, viszi. A belső árumozgatáshoz kis kézikocsik állnak a rendelkezésükre. A rövidáruosztalyon a kecskémét« rövidáru-szakbolt vezetőjével, Dank'a Józsefnéval találkozunk. Áruért jött a Nagykőrösi ut• Danka Józsefné a Nagykőrösi utcai rövidáru-szakbolt vezetője szemlét tart a polcokon, s válogat mit is vigyen még? cából. S hogy nem távozik üres kézzel, arról a szépen összegyűlt dobozok, csomagok halma tanúskodik. Tatár Géza közben arról is szól, hogy a kötőfonalak népszerűsége igencsak megnövekedett. Különösen a Renáta és a Firenze nevű fonalat keresik a vásárlók, a kedvező áralakulás következtében. A fonalak minősége, színezése a legkényesebb igényeket is kielégíti. Huszárik Istvánné Kiskunfélegyházáról jött. A Pötyi gyermek- ruházati szaküzlet eladója a kötöttáruk közül válogat Az ilyen „közvetlen” árubeszerzés hasznos, mert az üzlet képviselője áttekintést kap a raktár készleteiből, s azt egyeztetheti az üzlete vevőkörének igényeivel. A Halasi úti raktárház szélesre tárt kapuján éppen egy áruval megrakott gépkocsi indul útjára. Rakományát már várják szerte a megyében. mr . m . m • A rövidáruraktár dolgozói szállításra készítik elő a fonalakat. (Méhesi Éva felvételei.) tervezettnél Az V. ötéves terv mint ismeretes 430—440 ezer új lakás építését irányozta elő. Az első négy évben elért eredmények, és az idén várható munka alapján reálisan számolhatunk azzal, hogy az előirányzottnál 10 ezerrel — 20 ezerrel több új otthon épül fel az év végéig. Ez a tervidőszak tehát mintegy 450 ezer modern,, új lakással járul hozzá a lakás- viszonyok javításához, az 1976- tól számított második 15 éves lakásépítési terv sikeres megvalósításához. Az új állami lakások száma ebben a tervidőszakban 160 ezer körül alakul, az előirányzatnak megfelelően. Családi házakból is' várhatóan annyi épül, mint amennyivel a népgazdasági terv számolt. A túlteljesítést a magánlakás-építés korszerű formái segítették. amelyekkel korszerű módon, telepszerűen és többszintes házakban épültek új lakások OTP-beruháizásban, vállalati munkáslakás-építési akcióban, lakásépítő szövetkezetek útján és hasonló társasházépítési formákban. A lakásépítés területi aránya; á városok és községek közötti megoszlása a tervnek megfelelően álakult. A korábban számítottnál gyorsabb ütemben fejlődött a vállalati lakásépítés. Ehhez nagy lendületet adott az a központi intézkedés, amely szerint a vállalati támogatással épülő munkáslakások leendő tulajdonosai a gyermekek számától függő szociálpolitikai kedvezményen felül lakásonként átlagosan 80 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kapnak. .így most már minden ötödik új lakás építésébe anyagi támogatással is besegítenek a munkáltatók, a vállalatok. Ez az akció az előző tervidőszak közepén kezdődött, s azóta mintegy 40 ezer család jutott ily módon városias, összkomfortos lakáshoz. A jelenlegi tervidőszakban lezárult a lakásépítkezések exten- zív szakasza, amelyben elsősorban a lakásmennyiség növelése volt a cél, s emellett krónikussá vált az új városnegyedek életében nélkülözhetetlen kapcsolódó létesítmények késedelmes megvalósítása. Ebben a tervidőszakban kezdődött meg az intenzív szakasz: az új lakóhely szükségleteit összességében figyelembe vevő komplex lakásépítés és a kisebb-nagyobb lakásoknak a családok összetételéhez jobban igazodó, differenciáltabb megosztása. Az ország lakásállományának minőségét, összetételét jelentősen javítják a korszerű, új otthonok, amelyekből a felszabadulás óta eddig mintegy 2 millió épült. Az utóbbi években átadott új otthonok szinte kivétel nélkül teljes komforttal rendelkeznek. Az állomány összetételét javítja, hogy évente általában 20 ezer régi, elavult lakást bontanak le, amelynek lakói jobb körülmények közié jutnak. Az új állami lakások alapterülete átlagosan a tervnek megfelelően' 53—54 négyzetméter, a magánerőből építetteké 77—78 négyzetméter, s ezen belül az ötvenes években még az egyszobásak 70 százalékos aránya jellemezte, amely most már 30—33 százalékra csökkent. Az új és a régi lakások minősége közötti feszültség feloldásában jelentős változást hozott az V. ötéves terv, amely majdnem kétszer annyit, 30- milliárd forintot irányzott elő a tanácsi kezelésű lakóházak, lakások fenntartására, karbantartására, javítására. felújítására, és korszerűsítésére, mint az előző tervidőszak lakóházjavítási programja. Ennek teljesítése során — a karbantartáson, javításon túl — a teljes felújítással mintegy 60 ezer lakást fiatalítanak meg, s ebből több mint 18 ezret tesznek komfortosabbá. örvendetes, hogy mind több bérlakás lakója maga is szívesen vállal anyagi áldozatot a ■ korszerűsítésért. Költségeinek egy részét visszakapja vagy beszámítják a lakbérbe. A második tizenöt éves lakás- építési programnak megfelelően a tanácsok és az építőipari szervezetek a következő tervidőszakban tovább erősítik az utóbbi években kialakult kedvező tendenciákat. Szorgalmazzák a minőségi váltást erősítő komplex' lakásépítést, a magánlakás-építés fokozottabb támogatását, s az új otthonok építésével egyenrangú feladatnak tekintve gondoskodnak a régi épületállomány felújításáról és korszerűsítéséről is. (MTI) A szövetkezetek gazdasági kapcsolatainak legáltalánosabb formáját a termelési szerződések jelentik. A szerződéses rendszernek meghatározott szerepe van a népgazdasági termékek forgalmazásában. A termelési és értékesítési biztonság alapvető feltétele a tervszerű, zökkenőmentes áruforgalom. Ezt elsősorban a felvásárlás szervezettségének, a személyi, anyagi, műszaki fel- készültségének növelésével, a termelők és felvásárlók közötti szorosabb együttműködéssel, a szerződéses fegyelem erősítésével lehet elérni. Ez a kapcsolatrendszer az élelmiszergazdaság fejlődésének egyes szakaszaihoz igazodóan jelentős átalakuláson ment keresztül. A mezőgazdasági szövetkezetek növekvő árukibocsátásának országosan mintegy 80 százalékát, mindössze 15 országos nagyvállalat vásárolja fel. A gazdálkodás tervszerűségének elősegítése szempontjából szövetkezeteinknek fontos érdekük fűződik ahhoz, hogy partnereiktől a tervkészítést megelőző időszakban megkapják a szükséges információkat, és a tervek jóváhagyása előtt megkössék a szerződéseket. A szerződéskötések ezekben a hetekben történnek. Egyes termékekre már megkötötték a megállapodást. Sok gondot jelent, hogy elhúzódnak az előzetes tárgyalások, elsősorban mennyiségi és árviták folynak a partnerek között. Gyakran az előre elkészített szerződéses nyomtatványok módosítására nincs lehetősége a vállalatnak, mivel a megállapodások szövege országosan egyforma. Az utóbbi években nem tartott lépést a termelés növekedésével a felvásárló, feldolgozó vállalatok tároló-, gyártó- és hűtőkapacitása. Emiatt késve veszik át az árut. Az átvétel késedelmessége növeli az üzemek költségeit és veszteségeit. A fenti okok miatt az üzemek sokszor óvatosak a megállapodások aláírásánál. Különösen a gyorsan romló áruknál nagy a kockázat, elsősorban a zöldség- és gyümölcs- félékről van szó. A leszedés és forgalmazás közötti idő annyira 'hosszúra nyúlik, hogy az áru minősége romlik. Gondoljunk csak például a paradicsomra. Ezért helyesek azok a kezdeményezések a zöldség-, gyümölcskereskedelemben, hogy közvetlenül szállítják az árut a termelőtől az üzletekbe. Egyébként Is a minőségi követelmények növekedésével számolnunk kell nemcsak a belföldi, hanem a külföldi piacon is. Az egyre szigorúbb közgazdasági körülmények még inkább sürgetik a termelés olyan átalakítását, fejlesztését, hogy a tényleges szükségeknek megfelelő terméket állítsanak elő és olyan minőségben, ahogyan azt a fogyasztók igénylik, ugyanakkor a megtermelt áru felvásárlását is mindenképpen meg kell szervezni. Természetesen olyan termékekről van szó, amelyek a fogyasztásra alkalmasak. Az elmúlt esztendőkben találkoztunk olyan jelenségekkel, hogy túltermelés esetén nem vették át az árut. Számos jelzés érkezett arról is, hogy ilyenkor a minősítés nem volt kielégítő. Különböző kifogásokat kerestek az átvevők, és végső soron annak, hogy a vártnál több termett — mivel gondosan és szakszerűen végezték az agrotechnikai tennivalókat — a termelő itta meg a levét. Hosszan lehetne sorolni a példákat. A másik megjegyzés, amely gyakran hangzott el a termelők részéről az, hogy a vállalatok csak késve fizetik ki az átvett áru árát, emiatt jó néhány gazdaság nehéz helyzetbe került. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződéssel számos rendelet foglalkozik. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az elmúlt évben irányelvet adott ki ezzel kapcsolatosan. A megállapítások szerint, az áruforgalmazásban és a szerződések végrehajtásában jelentkező gondok zömében a partnerek eltérő érdekeiből fakadnak. Sok esetben nem tartják be kölcsönösen a szerződéses fegyelmet. Az új gazdasági szabályozók elsői sorban arra serkentik a mezőgazdasági üzemeket, hogy olyan termékeket állítsanak elő, amelyek gazdaságosak, megfelelő hasznot hoznak, tehát érdemes velük foglalkozni. Ez egyúttal termelési szerkezetváltozást is jelent, mert minden üzem igyekszik ~a helyi sajátosságait figyelembe véve termelni, és nagyobb gondot fordít a minőségre is. Mindez hozzátartozik a gazdálkodás hatékonyabbá tételéhez, amely a XII. pártkongresszus irányelveiben is szerepel. K. S. N. M.
