Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-19 / 15. szám
1980. január 19. • PETŐFI NÉPE • A GAZDASÁGPOLITIKAI FELADATOK MEGOLDÁSÁT SEGÍTI A módosított Munka Törvénykönyve Beszélgetés dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettessel Nemrég hírt adtunk arról, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1979. évi 29. számú törvényerejű rendeletével módosította a Munka Törvénykönyvét. Ugyanakkor a Minisztertanács újraalkotta a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletét, a munkaügyi miniszter pedig a munkaviszonynyal összefüggő egyes kérdéseket rendezte. Az új jogszabályok az idén január 1-én leptek hatályba.' Mindez azt jelenti, hogy nemrég olyan fontos jogszabályokat módosítottak, amelyek sok embert, vagyis minden munkavállalót és természetesen a munkaadót is érintenek. Ezért felkerestük dr. Kerék Lajos megyei főügyés7helyettest, s a jogszabályok változásairól beszélgettünk. — Elöljáróban arra kérnénk, hogy ismertesse a Munka Törvénykönyve módosításának szükségességét. — Az országgyűlés 13 évvel ezelőtt alkotta meg a Munka Törvénykönyvét, amely 1968. január 1-én, tehát a gazdaságirányítás reformjával egyidejűleg lépett hatályba. A törvénykönyv a szocialista társadalmi, gazdasági viszonyok alapján, az alkotmányban foglalt elvekből kiindulva szabályozza a társadalom munkájában való részvétel rendjét, a munkaviszonyból eredő jogokát és kötelezettségeket. A törvényi szabályozás eddig időtállónak bizonyult, az elmúlt évtized során lényeges változtatása nem vált szükségessé. Módosításra elsősorban a vállalati törvénnyel összefüggő és az üzemi demokrácia továbbfejlesztését szolgáló egyes rendelkezések megállapítása kapcsán került sor. — A munkajogi szabályozás változásait — jelen esetben a Munka Törvénykönyve módosítását — mindén esetben az teszi szükségessé, hogy az egyes jog- intézmények, jogi megoldások jobban segítsék a termelési viszonyok összességének, a gazdasági alap fejlődési tendenciáit. A mostani módosítások alapvetően a népgazdaságunk előtt álló feladatok megvalósításának elősegítését célozzák. Alapjaiban nem változott — Melyek a legfontosabb változások a Munka Törvénykönyvében? — Alapjaiban nem változott meg. Változatlan maradt a szabályozás rendszere, a törvénykönyv célja, s e célokban megfogalmazott munkajogi alapelvek sora. Természetszerű — hiszen a módosítások a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek közel egyhar- madát érintik —, hogy a törvény- könyv szabályozása lényeges tartalmi változásokat hozott. — Talán az a leghelyesebb, ha a törvénykönyv rendszerének megfelelően tekintjük át a legfontosabb változásokat. Az általános rendelkezésekben nagyon lényeges változás a joggal való visszaélés fogalmának meghatározása. Eszerint joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a népgazdaság megkárosítására, a bírálat elfojtására, a dolgozók jogainak és törvényes érdekeinek csorbítására, vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezet. Nagy jelentősége van annak, hogy a módosítás kifejezetten is kimondja azt a munkajogi gyakorlatban kialakult szabályt, hqgy a joggal való visszaélés a jog olyan gyakorlása is, amely a bírálat elfojtására irányul. — Például a közérdekű bejelentésekre is vonatkozik ez? — A gyakorlati tapasztalatok szerint a joggal való visszaélés leggyakoribb esete, ha a közérdekű- bejelentést tevővel szemben alkalmaznak hátrányos intézkedéseket. A 'hátrányt okozó szervnek kötelessége a törvényes állapot helyreállítása, azonban a dolgozó is indíthat munkaügyi vitát ennek érdekében. — Az anyagi hátrány megszüntetését célzó kérelem kártérítés- jellegű, tehát alkalmazni kell rá a munkáltatót terhelő anyagi felelősségi szabályokat. Szükség esetén a felettes szerv gondoskodik erről, azonban az ügyész is kezdeményezheti a bejelentők kártalanítását, a jogával visszaélő személy fegyelmi és anyagi felelősségre vonását. — A munkaviszonyra vonatkozó szabályok területén a munkajogi szabályozás rendszerének alapelvei érintetlenül hagyása mellett az új rendelkezés bővíti a helyi szabályozás körét. A vállalat; törvénnyel összhangban utal a szervezeti és működési szabályzatra, a nem vállalati jellegű munkáltatóknál pedig (például a költségvetési szerveknél, intézményeknél), ahol jelenleg a helyi szabályozás csak szűk körben érvényesül, a vállalatok kollektív szerződéseinek megfelelő munkaügyi szabályzatot vezet be. * Az okosabb munkaerő-gazdálkodásért — Milyen változást hozott a módosítás a munkaerő-gazdálkodásban? — Alapvető társadalmi, gazdasági érdek fűződik’ ahhoz, hogy a munkaerőt a társadalom számára hasznos területeken foglalkoztassák, s az egyes munkahelyeken annyi ember dolgozzon, amennyi az adott munka ellátásához feltétlenül szükséges. E követelmények érvényesülése érdekébén a törvénykönyv miniszter- tanácsi végrehajtási rendelete az áthelyezés szabályai között lényeges új változást hozott. — Kimondja, hogy a külön rendelkezésben megjelölt tervszerű (szervezett) munkaerő-átcsoportosítás során a munkáltató köteles a dolgozót az erről szóló rendelkezések megtartásával áthelyezni, ha az a felajánlott munkahelyet elfogadta, illetőleg a munkahely felajánlásának hiányában másik munkáltató a dolgozó áthelyezését kéri. A miniszteri rendelet pedig további kötelezettséget ír elő azzal, hogy a jogutód nélkül megszűnő munkáltató köteles mindent megtenni a felmondási tilalom vagy. korlátozás alatt álló dolgozója elhelyezése érdekében. Megegyezés esetén köteles a dolgozót az általa felkínált új munkahelyre áthelyezni, ennek hiányában a jogutód nélküli megszűnés időpontjától számított felmondási idő lejártával a munka- viszonyt megszűntnek kell tekinteni. A nők és a fiatalkorúak érdekében — Társadalmunk eddig is nagy figyelmet fordított a dolgozó nők és fiatalkorúak munkajogi védelmére. Az új szabályok hogyan érintik őket? — Igen. Tovább szélesedett a fiatalkorúak és a terhes anyák fokozottabb munkajogi védelme. A munkaviszony létesítésének előfeltételei között fontos új rendelkezés, hogy a törvénykönyv a fiatalkorúak testi és szellemi fejlődésének elősegítése, s fokozott védelme céljából a munkaviszony létesítéséhez előirt korhatárt a korábbi 14. életévről a 15. évre emeli fel. Ez felel meg ugyanis a mai társadalmi viszonyainknak. Ugyancsak a fiatalkorúakat érinti az a rendelkezés is, amely fokozott védelmük érdekében 1982. január 1-től kezdődően bevezeti az éjszakai munka általános tilalmát és ezáltal megszünteti azt a lehetőséget, hogy a jogszabály a tilalom alól a 16 éven felüliekre kivételt tehessen. — A terhes és kisgyermekes anyák védelmét szolgáló rendelkezések közül kiemelem, hogy a dolgozó nőt — kérelmére — már terhessége megállapításától kezdődően egészségügyi állapotának megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy a meglevő munkakörben kell a munka- feltételeket megfelelően módosítani. v — A dolgozó nők éjszakai munkáját a törvénykönyv eddig úgy korlátozta, hogy gyermeke egyéves koráig éjszakai munkára nem volt kötelezhető, azonban nem jelölte meg a védelem kezdetének időpontját. Az anyák védelmét és az egységes jogalkalmazást szolgálja a szabály olyan pontosítása, amely a korlátozást a terhesség negyedik hónapjától kezdődően rendeli el. Felelősségre vonás — Eddig több lényeges új szabályról beszélgettünk. Milyen fontos változásokat említene még? — Elsősorban megemlítem, hogy a fegyelmi felelősség körében a gyakorlat azt igazolta, hogy a dolgozók nevelése, az intézkedést hozó munkadók fegyelmezd szerepe nem érvényesült azokban az esetekben, amikor a legsúlyosabb fegyelmi büntetéseket, tehát áthelyezést, vagy elbocsátást szabtak ki, de a büntetés végrehajtását felfüggesztették. Ezért a munkafegyelem következetesebb érvényesítése érdekében a törvény- könyv az áthelyezés és elbocsátás büntetések végrehajtása felfüggesztésének lehetőségét megszüntette. — A dolgozó anyagi felelősségre vonása az egyén és a kollektíva nevelésének egyik hatékony eszköze. A törvénykönyv a munkafegyelem javítását szolgáló jogi eszközök célszerűbbé tétele érdekében a gondatlanul okozott kárért való felelősség esetén a dolgozóval szemben kiszabható kártérítés eddigi felső határát, átlagkeresetének 15 százalékáról 50 százalékáig emeli fel. — A módosított Polgári Törvénykönyv bevezette a nem vagyoni kárért való felelősséget. A mostani módosítások hoztak-e változást a munkajogban is? — A végrehajtási rendelet szerint a munkáltató köteles megtéríteni a dolgozó nem vagyoni kárát, ha a károkozás a társadalmi életben való részvételét, vagy életét tartósan, súlyosan megnehezíti. A nem vagyoni kárral kapcsolatos felelősségi szabályt viszont csak akkor lehet alkalmazni, ha a károkozás a rendelet hatálybalépése után (1980. január 1.) történt. — Végezetül: mi várható a törvénykönyv módosításától? — Az új szabályok a gazdaság- politikai feladatok megoldásának elősegítése érdekében hatékonyabbá teszik a munkaerő-gazdálkodást, elősegítik a munkaerő tervszerű átcsoportosítását, a gazdaságosan nem foglalkoztatható létszám felszabadítását, jobb lehetőséget teremtenek a munkaidő- alap kihasználására és a fegyelmezettebb munkára ösztönöznek. Tárnái László Csengődön, vonatra várva... — Hogy mi újság Csengődön? Kérem, menjenek ki a vasútállomásra, ott aztán megláthatják! — felelte érdeklődésünkre nem éppen jókedvűen a főutcán megszólított középkorú férfi. Kisvártatva, amint megpillantottuk az állomásépület romosán égnek meredezö falait, nyilvánvalóvá lett informátorunk indulatosságának oka. A csata utáni állapotokhoz hasonlatos állomás környékén fel- alá sétálnak, fagyosan toporognak a vonatra várók. Miért nem húzódnak be, fedél alá melegedni? Mert a várónak kinevezett mintegy 10—12' négyzetméter alapterületű helyiségben, mint odakinn, épp oly dermesztő a hideg, és férni sem lehet. Az ideiglenes állomásként szolgáló fabódén felirat jelzi: „Idegennek belépni tilos!” Mégis belépünk, elnézést kérőn. A magunk mögött bezárt ajtóhoz szorulva nyomban észleljük: nem mi vagyunk itt az első idegenek. A három vasutason kívül négyen idegennek számítunk. (Többen nem is férnénk.) — Tessék mondani, megtilthatjuk, hogy pár percre bejöjjön a csontjáig fázott utas? Áldatlan állapot ez. Kivált ilyenkor, télen, hogy a vonatkésések is gyakoribbak — mondja az állomásfőnöki tisztet helyettesítésben ellátó András Sándor. Egyik munkatársa hozzáteszi: — És mindez 1978. augusztus Í9-e óta áll így. Akkor kezdték el az átépítési-korszerűsítési munkát. — Azóta sajnos, sokra nem haladtak ... — jegyezzük meg, mire a helyettesítő állomásfőnök: — A keceli állomás felújítását a helyi ktsz tavaly áprilisban kezdte és decemberben átadták. Onnan tudom, mert Kecelen is helyettesítettem. Itt meg... — A keceli szövetkezetei kellene megbízni az építéssel. — Azt nem lehet, nem engedi a vasút. A csengődi állomás-korszerűsítést a MÁV kezdte... □ n □ Mit tehetünk a fentiekhez? A villamosított vasútvonal mentén a csengődi állomás egyelőre lehangoló látvány. Ha már a korszerűsítés ilyen hosszú távú, legalább az utasok ne lennének eny- nyire kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak. Erről gondoskodni kellett volna, s mi több: gondoskodni kellene. Annál is inkább, mert naponta százötvenkétszáz utasról, közöttük számos ingázóról van szó. A helybelieken kívül a szomszédos Akasztó utazóiról is, akik hat kilométert kerékpározva, érkeznek meg Csengődre — szabad ég alatt vonatot várni. —y — n hazai tájakon Ahol a bauxit regénye kezdődött • A kitermelt bauxitlencse helyén feliratok segítik az eligazodást a jól megfigyelhető kőzetrétegek között. • jó szerencsét! — köszönti a látogatót a .táróbejáró a szabadtéri bányamúzeumnál. Aki nem sajnál néhány órás kirándulást, különös, valósággal holdbéli tájra juthat. A Vértes hegység déli oldalát keresse föl! Mehet Bicskén és Csákvá- ron át vagy Tatabánya ’és Környe felöl, avagy Székes- fehérvár vagy Mór irányából. Csákvártól északnyugatra a hegy gyönyörű erdői és tisztásai között kiágazik egy út nyugatra. Gántra vezet, s tovább, Gánt bányatelepen át Zá- moly, Székesfehérvár felé. Gánt neve talán nem hangzik ismeretlenül az olvasónak. S talán rémlik is, honnan ismerős: a „magyar arany”, a bauxit regényének fontos színhelye ez a kis falu. is, hogy egy táróbejáratként kiképzett kapu fölött ott a Jószerencsét felirat, előtte meg az egyik oldalon egy régi csörlő, a másikon egy csille, no meg a bányászokat szállító kis szerelvény. E néhai bauxittelep tanulságos és érdekes, sőt — azt is mondhatnánk — fertői! Am ez ném minAz ALUÉRC Hatvanegynéhány éve már annak, hogy megalakult az első nemzetközi nevű magyar baüxit- bányászó és bauxitfeldolgozó vállalat, az ALUÉRC, s hatvan éve kezdte meg a kutatást éppen itt: Gánt, Csákvár, Csákberény térségében. A gánti bauxitot Balás Jenő bányamérnök fedezte föl, ő létesítette a bagolyhegyi kutatótárót. Ez ugyan már nem látható, de a közelében egy részben szabadtéri, részben föld alatti bauxitbányászati kiállítás van, ott a kitermelt bauxitlencse helyén, illetve mellette. Néhai bauxittelep Ha Gántról a bányatelep felé megyünk, egy kanyar előtt, az út jobb oldalán tűnik fel a múzeum, amelynek tágas parkolója van. Annak korlátjától lenézhetünk a mély bányahelyre, amelynek oldalán kitűnően láthatók a különböző kőzetrétegek, vetők, gyűrődések. Néhol szenes,1 fekete vonulatok ágyazódnak be, máshol sárgásabb rétegek, de az uralkodó a vasas és timföldes talaj vöröses színe. A látogatót jól eligazítják a gondosan kitett feliratok, tájékoztatva a földtani képződmények jellegéről, létrejöttéről. Aztán persze észrevesszük azt Meleges A parkolónál tábla irányít egy másik kirándulásra, s a nyíl útmutatását követve, tényleg tíz percnyi sétával oda is érünk a Meleges Il-re. E kiterjedt bauxit- előfordulási terület a holdbéli táj! Mintha több emelet nagyságú ekék szántották volna föl! Itt is a vöröses talajszín uralkodik, de néha, esős idők után e lilásvörös, néhol sárga foltokkal enyhített buckák közt kis, türkizkék tavak csillognak. Ezen a mintegy ötvenezer négyzetméternyi területen már lefejtették a bauxitot. Ami megmaradt, az alatta levő fekű, egy karsztos, töbrös, dolomitos terület, amelyen váltakozó vastagságban és magasságban láthatjuk a széleken, a kiemelkedések peremén a különböző kőzetréteg-ma- radványokat. Néhol érdekes, szabályos vékony lemezekben elvá- laszható, törékeny mészpalák torlódnak össze ferdén. Egykori földrengések nyomát őrzik a megdőlt, egymásba torlódott rétegek. Tobzódnak itt a színek és a formák. .. A bauxit regénye korántsem ért véget, ha e két • gánti bányatér már csak múzeum is. A közelben ma is dolgoznak, bányásznak. N. F. • A holdbéli táj: a Meleges II. részlete. (Bojár Ottó felvételei)
