Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-19 / 15. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1910. január 19. A RÁKOSPALOTAI NÖVÉNYOLAJGYÁRBAN • Az ország minden részéről érkező napraforgóból és repcéből előál­lított étolajból évente tizennyolc-húszezer tonnát palackoznak a Nö­vényolajipari és Mosószergyártó Vállalat rákospalotai gyárában. A korszerű konyha ma már növényi olajat használ, ezért termékük egyre keresettebb. jMTI-fotó: Cser István felvétele — KS) HÁZUNK TÁJA Téli munkák A metszés A megenyhült időjárás sok kiskerttulajdonost csal ki a sző­lőbe, ellenőrzik, hogy a múlt hét nagy hidegét és az eddigi te­let hogy vészelték át a tőkék. A szőlő munkái között a leg­kényesebb a metszés, aminek el­végzéséhez elengedhetetlen bizo­nyos ismeret a növényről. Külö­nösen az időpont megválasztásá­nál kell vigyázni, mert a napok­ban tapasztalt hőmérséklet eny­hülése még fordulhat zord hi­degbe. Ezért ajánlatos még vár­ni a metszéssel. A legtöbb gondot a fiatal tő­ke kialakítására kell fordítani. A termőre fordult szőlő metszése már egyszerűbb feladat. A met­szés célja, egyrészt a művelési módnak megfelelő tőkeforma ki­alakítása, s ebben a formában való további nevelése,- illetve megtartása, másrészt az ~ évi rendszeres kiegyenlített' terme­léshozam biztosítása úgy, hogy a tőke növekedési erélyét a fürt­hozam és a hatások 'kinevelése között ésszerűen kell megosztani. A metszésmód megválasztása a művelésmód megválasztásánál sokkal egyszerűbb kérdés. Me­gyénkben főleg három metszés­mód terjedt el, a rövidcsapos, a hosszúcsapos és a szálvesszős, valamint e metszésmódok kom­binációjából létrehozható több­féle változás, például a vegyes­csapos. A megyében legelterjed­tebbek tömegbor-szőlőfajták — az izsáki sárfehér, a mézes fehér, az ezerjó, valamint.a kövidinka — rövidcsapon is bővebben te­remnek, mert alsó rügyeik ter­mékenyek, ps fürtsúlyuk rend­szerint nagy, 8—10 dekagramm fölött van. A kis fürtű, vékony vesszőjű fajtáit legnagyobb része — ami­lyen a piros tramini, szürkebarát stb. — vesszőinek alsó rügyei kisebb termékenységűek, és fürt- átlagsúlyuk 8 dekagramm alatt van, ezért ezeken megfelelő ter­mést csa'k a hosszú metszéssel érhetünk el. Egyes erős növekedésű cseme­geszőlő-fajták — amilyen az Afuz Ali is — alsó rügykezde­ményeket egyáltalán nem tar­talmaznak. ezért ezek is csak hosszú metszéssel teremnek. Az egyszer kiválasztott met­szésmódtól természetesen el le­het térni, átmenetileg változtat­hatunk rajta. Csökkenteni kell a tőke terhelését, tehát rövldebbre kell metszeni, ha azt látjuk, hogy a tőke hajtásnövekedése, lombozata csökken, akár elemi kár, akár túlterhelés következ­tében. Emelni kell a terhelést, tehát hosszabbra kell metszeni akkor, ha a tökén a hajtás és a lombozat tömege dominál, és eh­hez viszonyítva kevés a fürtho­zam. A metszés idejére irányadó le­het, hogy a szőlőt a lombhullás és a rügyfakadás közötti idő­szakban, fagymentes napokon bármikor lehet metszeni. Álta­lában tavasszal metszünk, ezért még nem ajánlatos a napokban hozzáfogni, mert a téli fagy, vagy a kipállás, valamint a fe­dés-nyitás következtében előfor­duló esetleges károkat a tavaszi metszéssel bizonyos mértékig még ellensúlyozni tudjuk. Korai metszéssel kevesebb a könnye- zés. valamint korábban fakad a tőke. Fagyzugos helyen azonban, ahol még április közepén Is szá­míthatunk talajmenti fagyokra, ne metsszünk korán, hogy ezzel is késleltessük a fakadást. Ami­korra a riigyek duzzadni kezde­nek. már be kell fejezni a met­szést, mert ezek már könnyen a szőlőben sérülnek, a fakadók pedig letör­nek, leperegnek. De ha a taka­rás alatt a rügyek nagy része el­pusztul, akkor meg kell várni a duzzadást, mert az épen marad­tak figyelembevételével végezve a metszést, jobb termésre szá­míthatunk. A metszés tervezésekor figye­lembe kell venni, hogy a meg­hagyott termőrügyek egy része nem hajt ki, a másik részéből fejlődött hajtások pedig 1 vagy 2 fürtösek, de lehetnek termé­ketlenek is. Ezért átlagosan min­den termőrügyre 1—1,2 fürtöt számíthatunk. Mielőtt a munkához kezde­nénk, ajánlatos szemlét tartani a szőlőben, és meg kell vizsgálni a rügyeket, hogyan teleltek, A tél folyamán a takaratlan rü­gyek nagyobb fagy. ólmos eső, a betakart rügyek pedig kipállás következtében elpusztulhattak. Amennyiben a rügyek egészsé- > gesek, jól teleltek,, akkor minden rügy kihajtásával számolva, ren­desen metszünk.Valamilyen ká­rosodás esetén a kár nagyságá­nak és előfordulási helyének megfelelően módosítunk a met­szésen. Metszéskor külön—külön min­den tőkét el kell bírálni, és álla­potának megfelelően kell a mun­kát elvégezni, mert csak így kap­hatunk egyforma állományt és bő termést. Fontos törvénye a metszés­nek. hogy ha hosszabbra met­szünk, vagyis növeljük a rügyek számát, akkor emelkedik a ter­méshozam, de kisebb lesz a nö- . vekedési erő, és csökken a haj­tás-, illetve a vesszőhozam. Rö- videbbre metszve, csökkenthet­jük a rügyek számát, ezért na­gyobb lesz a növekedési erő, hosszabbra nőhet és vastagabb lesz a hajtás, illetve a vessző. Mielőtt a metszéshez hozzá­fognánk, vegyük alaposan szem­ügyre a tőkét, és határozzuk el, hogyan fogjuk metszeni. Bizo­nyos gyakorlat után azonnal lát­juk, hogy hol és milyen felesle­ges részeket kell levágni a tő­kéről, hol és mely vesszőkből hagyunk majd termő-, esetleg ugar- és biztositócsapot. Termő­csapnak, termővesszőnek mindig sűrű ízközű, jó fa-bél arányú, kemény vesszőt válasszunk ki, mert ezek a legtermékenyebbek. A túl vastag, hosszú (zközű. és nagyon vékony vesszők erre a célra nem alkalmasak. Metszéskor legelőször levágjuk a múlt évi szálvesszőt, vagy ter­mőcsapokat — így jobban be­láthatunk a tőkébe —, ezután a tőke megfelelő helyein termő- csnpokat metszünk, ezt követi — ahol szükséges — az ugarcsa­pok metszése, Ha a tőkén fel­magasodott rész van, azt — ha mellette megfelelő vessző — vágjuk le. Ha a felmagasodott rész mellett nincs olyan erős­ségű csap, vagy vessző, amelyre leválthatnánk, iáikkor bialtosító- csap meghagyásával készítsük elő a következő évi levágását. Még arra is vigyázzunk a met­széskor, hogy a tőke művelési módjának megfelelően végezzük. Héldául a fej művelés esetén a tőkefej kerületén egyenletes el­osztásban helyezzük el a csa­pokat, bakművelésnél a sarko­kon, hogy a tőke közepe üres maradjon. A felesleges vesszőket mindig tőben, néhány milliméteres csonkra törekedve vágjuk le, hogy ne tudjon kihajtani, és a seb gyorsan beforradjon. Érde­mes a tőkenyakról és a tőkefej­ről az elhalt, szálkás kéregré­szeket eltávolítani, mert alatta többféle kártevő is áttelel. Cz. P. Körültekintően és felelősséggel Tervezők a kongresszusi irányelvekről A Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat fontos szerepet tölt be szűkebb hazánk éle­tében. A megye, valamint a városok, közsé­gek vezetői sűrűn.tanácskoznak ennek az in­tézménynek nemcsak az irányítóival, hanem építészeivel is, a különböző fejlesztési elkép­zelésekről. Érthető tehát, ha a tervező vál­lalat pártszervezete sem csupán saját belső ügyeivel foglalkozik, s nagy érdeklődést ta­núsít a megyei gondok megoldása iránt is. A vállalat kommunistái ezúttal a kongresszusi irányelvek megvi­tatására, és az alápszervezet új vezetőségének . megválasztására gyűltek össze. Ebből az alkalom­ból soraik között köszönthették Erdélyi Ignácot, a megyei párt- bizottság titkárát is. Felelősség- érzettől áthatott csend ereszke­dett a teremre, amikor Mayer Antal, a taggyűlés elnöke emel­kedett szólásra. A tizennyolc párt­tagból tizenheten itt vannak — jelentette be, majd Kozma László párttitkár bevezető szavai után megkezdődött az irányelvek fe­letti vita. A tervezők pártszervezetében mindig élénk tanácskozások zaj­lottak, most meg külön kérték, hogy egy-egy párttag többször is felszólalhasson. Ezért döntöttek úgy, hogy az irányelveket feje­zetenként tárgyalják meg. Azzal kapcsolatban, hogy az alkalmazottak létszáma a valósá­gos társadalmi szükségletnél gyor­sabban nő, s ezt a kedvezőtlen fo­lyamatot a bürokrácia visszaszo­rításával meg kell változtatni, többen kifejtették véleményüket. Elmondták, hogy erre korábban is többször hoztak határozatot. Születtek is kezdeti eredmények, de azután ismét visszafejlődés kö­vetkezett. Nem kampányszerű harcra lenne szükség a bürokrá­cia ellen, hanem az ezzel kapcso­latos döntések következetes vég­rehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettségek ésszerű csökkenté­sére. Elrettentő példaként emlí­tették egyes felszólalók, hogy az utóbbi öt esztendő alatt a MTESZ tudományos egyesületeiben is négyszeresére növekedett az adat­szolgáltatásokkal kapcsolatos pa­pírmunka, amit a társadalmi munkában dolgozó vezetőségek már képtelenek ellátni. Még élénkebbé vált a vita, ami­kor a gazdasági építőmunka fel­adatairól esett szó. Természetesen a létesítmények tervezését és ki­vitelezését állították reflektor- fénybe. Az V. ötéves terv idő­szakában — hangoztatták a hoz­zászólók — Bács-Kiskun megyé­ben a beruházók, a tervezők és a kivitelezők nagy erőfeszítéseket tettek a beruházások gazdaságo­sabbá tételére, gyorsabb megva­lósítására. Mégis, helyesebb lenne a beruházási folyamat érdekelt­ségi rendszerének megteremtésé­re, központi szabályozására, ami a beruházásban részt vevők fe­lelősségét is meghatározná. Nagy visszhangot váltott ki a vállalat kommunistáinak körében az irányelveknek az a pontja, amely a szocialista eszmeiségű művészi alkotások. hatékonyabb támogatásával foglalkozik. Igaz, ezt a kérdést is építészszemmel közelítették meg. Többen hangsú­lyozták, hogy konkrétabban kel­lene meghatározni, milyen jelle­gű művészeteket támogassanak**' közpénzekből. Nem helyes — mondták néhányan —, ha az al­kotó önmaga, vagy csak kevesek gyönyörködtetésére hozza létre művét. Ha már anyagilag támo­gatunk valamit, legyen az köz­kincs. Az építészek például a vá­rosképet, a lakóhelyeket díszítő, az építészeti megoldásokat is gaz­dagító alkotások anyagi és erköl­csi támogatásának örülnének leg­inkább. A hosszan tartó vitában felszó­lalt Erdélyi Ignác, a megyei párt­bizottság titkára is. Bár az MSZMP kongresszusi irányelvei gondos, körültekintő, kollektív munkával készült — mondotta többek között — ezen a taggyű­lésen is, megmutatkozott, hogy van még hozzáfűzni való. A vita — mint ezúttal 1 is--'— szerte a. megyében élénk minden pártalap- szervezetben, mert az irányelvek élő, eleven kérdésekkel foglalkoz­nak. Vannak olyan várakozáson ala­puló nézetek, miszerint a gondo­kat majd a kongresszus megold­ja. Nem erről van szó, hanem arról, hogy a kongresszus utat mutat, miként lehetünk úrrá a bajokon. Ehhez azonban cselek­vésre lesz szükség. Le kell szá­molni az olyan - régi illúziókkal, hogy a szocializmus ellentmon­dások nélkül fejlődik. Kibékíthe­tetlen ellentmondások valóban nincsenek, de időnként keletkez­nek feszültségek, amelyeket ide­jében fel kell oldani. Az előttünk álló feladatok kö­zött vannak állandó és ideiglenes jellegűek. Állandó például a ter­melés hatékonyságának növelése, a fegyelmezetten, jó mlnőségbep végzett munka. Ideiglenes ténye­ző az, hogy most lassúbb ütemű a nemzeti jövedelem képződése, vagy hogy a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítására kell törekednünk. Korábban ilyen gondokkal nem találkoztunk, sőt, beruházási feszültségekkel küsz­ködtünk. Az elkövetkező időszak­ban a termelés minőségi oldala kerül előtérbe, természetesen nem úgy, mintha^ a mennyiség már nem is lenne fontos a számunk­ra. Éppen ezért a taggyűlés vitá­ja hasznos és színvonalas volt — mondotta végül a megyei titkár. A tervező vállalat kommunistái ezután megválasztották alapszer­vezetük háromtagú vezetőségét, amelynek titkára ismét Kozma László elektromos tervező lett. Nagy Ottó Űj hazai adatrögzítő hat hónap alatt szállítják kék hazai' vizsgálatának elvégzé- • se. is. A Számítástechnikai Kütatás- Fejlesztési Társaság a VIDEO- PLEX—3 bevizsgálására vonatko­zó megbízást példás gyorsasággal teljesítette. Különösen alkalmas összehasonlítási lehetőség adódott a TAURUS Vállalatnál, ahol ha­zai (a VIDEOPLEX—3) és nyugati importrendszer is működött. A minden részletre kiterjedő vizs­gálat megállapította, a VIDEO­PLEX—3 felveszi a versenyt nyu­gati vetélytársával, leglényege­sebb paramétereik hasonlóak. Tisztázták az ilyenkor fontos részletkérdéseket is. Ezek szerint a VIDEOTON a rendszert a meg­rendeléstől 6 hónapra szállítja. Létesítményi irodája vállalja a géptermek kivitelezését és a Ma már senki nem vitatja: népgazdaságunk to­vábbi fejlődése nagymértékben az élőmunka rész- arányánák csökkentésében rejlik. Óriási szerepe van i*t az automatizálásnak és a számítógépesítés­nek. Jelentős erőket köt még le hazánkban az adatrögzítés; ma is a legtöbb helyen korszerűtlen, egyedi, elektromechanikus eszközökkel, kártyalyu­kasztókkal történik. A modern módszerek pedig adottak, a mágnesszalagraj mágnesdobra, mágnes­lemezre stb. tárolás formájában. Nagyobb a táro­lási kapacitás, •gyorsabb a hozzáférés az informá- "ciókhóz és egyszerűbb a kezelés, atárolás. Hazánkban eddig a nyugati importból származó adatrögzítő­ket használták azok a vállalatok, nagyüzemek, amelyeket a meg­növekedett követelmények a kor­szerű adattárolásra kényszerítet- t^k. Természetes volt a kérdés: tudna-e hazánk is gyártani ha­sonló adatrögzítőt'? Ez jelentős valutamegtakarítást eredményez­ne. A VIDEOTON Számítástech­nikai Gyár nemcsak pozitív vá­laszt adott, hanem cselekedett is. 1978. év végén használatba állí­totta saját készítésű VIDEO­PLEX—3 csoportos adatrögzítő berendezését. A rendszer alapja egy R—ÍO-es számítógép, ehhez 8—16 terminál csatlakoztatható, amelyet külön­böző munkahelyeken helyezhet­nek el. A berendezés mágneses adathordozóra rögzíti mindazokat az információkat, amelyeket ed­dig nehézkes lyukkártyás mód­szerrel tároltak. A rendszer meg- 1 bízható, világszínvonalon álló háttértárolókkal rendelkezik. A VIDEOTON konstrukciója nagy sikert aratott a Jubileumi ESZR Kiállításon Moszkvában 1979 júniusában. Csehszlovákia és Jugoszlávia már vásárolt is a berendezésből, a Számítástechni­kai Tárcaközi Bizottság Import Bizottsága pedig megbízást adott a Számítástechnikai Kutatás-Fej­lesztési Társaság (SZKFTJ szá­mára a VIDEOPLEX—3 rendszer jellemzőinek elsősorban a közis­0 Mágnes­szalagos és mágneslemezes adattároló. (MTI Kép- szolgálat — KS) mert nyugati berendezésekkel összehasonlítva történő vizsgála­tára. Az elmúlt'év végén megalakult SZKFT-ben őt neves hazai kur tatóhely: a Központi Fizikai Ku­tató Intézet, a Számítógép-alkal­mazási Kutató Intézet, a Számí­tástechnikai Intézet, a Számítás- technikai Koordinációs Intézet, a Számítástechnikai és Automati­zálási Kutató Intézet, valamint a Videoton Fejlesztési Intézet fo­gott össze. Célul tűzték ki, hogy kiküszöbölik a párhuzamos fej­lesztéseket, egyeztetik, a távlati elképzeléseket, növelve a saját hatékonyságukat. Fontos kérdé­sek megoldására vállalkoztak, olyanokra, amelyek mlndannyi- unk zsebét érintik. Ezek közé tar­tozik a számítástechnikai termé­rendszer kulcsra kész átadását. Garantálja a rendszer 94 száza­lékos rendelkezésre állását, köte­lezettséget vállal a garanciális ja­vításokra és azontúli karbantar­tásra. Magas szintű tanfolyamokat szervez az új adatrögzítő kezelé­sének elsajátítására. Szeretnénk minél több hasonló kezdeményezést látni hazánkban, okos ötletek ilyen gyors kivite­lezését. Közös népgazdasági ér­dekünk megkívánja, hogy a tőkés importot megfelelő hazai termék­kel pótoljuk. Reménykedhetünk abban, hogy a potenciális alkal­mazók, vállalatok, nagyüzemek meggyőződnek az új hazai beren­dezés értékes tulajdonságairól és az alkalmazásban ugyanígy jeles­re vizsgának, mint az a VIDEO­PLEX—3 tette. S. Gy. »'•'•vaj ííW'I'I'W Sgg&gg PILLANATKÉPEK A tehenész A vadnyugaton úgy hívták: cowboy. Szé­les karimájú kalapja volt, az oldalán colt lógott, üldözte a ban­ditákat, és lasszóval el tudta kapni a leg­vadabb borjút is. Rajta könnyű trikó van, a mellén vala­melyik b eategyüttes csoportképével, a vál­lán szinte csak rá­dobva a legmoder­nebb pulóver. Feketét rendel, és mosolyog, amikor azt kérdezem, nem tévedés-e, hogy az - ő asztalához ül­tem. — Nem, nem, én vagyok — mondja, — Hivatalosan tsz-ál- latgondozó. De Így senki sem mondja soha. Csak a bér­jegyzéken szerepelek igv. — No és mi van a bérjegyzéken? Megérti, mire gon­dolok. — Nem kell szé­gyenkeznem: a csa­ládban én keresek a legtöbbet. — És mit csinál a pénzzel? — Már van egy motorom. Ruhát ve­szek, cipőt. A nyáron pedig külföldre fogok menni. Az 1BUSZ- szal. Két hét a ten­gerparton. Kell egy kis kikapcsolódás. Körülnézek, hátha mégis rossz helyre ültem. Tölünk jobbra ugyanilyen modern fiatalember ül, s ar­rébb a sarokban egy csinos lánnyal egy hasonló. Hirtelen ar­ra gondolok, hogy ez az egész falusi presz- szó úgy, ahogy van, a berendezésével, vendégestől akár Pes­ten is lehetne. — Nehéz a munká­ja? — Hit nem mon­dom, hogy nem. Ko­rán kell kelni. Ko­rábban, mint a jó­szág. Egyszerre meg­nyugszom. Ahogy ki­mondta ezt a szót „jószág", az igazi volt. — De azért szere­tem. Érdemes volna megnézni, hol -dolgo­zom. Automata etető, szalag hordja ki a trágyát, még elszívó berendezés is van. Elneveti magát. — Egyszer láttam egy filmet. Az egyik jelenete egy istálló­ban játszódott. Kis ablakai voltak, az aj­tón dőlt ki a pára, bent sötét volt, még a képről is érződött a bűz. Elhallgat. Látom rajta, hogy neki ezek a filmkockák már történelmet jelente­nek. — Nem menne in­kább gyárba dolgoz­ni? — Hogy én? A hangjában, ahogy fölcsattan, benne van a válasz is, de kí­váncsi vagyok, mivel fog érvelni. — Tudja, hívtak már. A haverok kö­zül néhányan ott van­nak. De nem men­tem. Mit mondjak? Nem tetszett volna a váltott műszak? Vagy mondjam azt, hogy az állatok miatt? Az az igazság, hogy egy­szerűen szeretek itt lenni. Hát.. . ét' van. 0 a szövetkezet legjobb állatgondo­zója, aki többször ka­pott már jutalmat, oklevelet, nyert mun­kaversenyt, jöttek hozzá tapasztalatcse­rére. 'A keze alatt le­vő tehenek fejési át­laga olyan, hogy a környéken sehol sem előzik meg. És most feketét iszik. Ha elválok tőle, talán egy szőke kis­lány ül le a helyem­re, aki nem gondol sem a tehénre, sem a beatnyomatos • trikó­ra, akinek egy húsz­éves fiatalember lesz a sok közül. Tóth Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents