Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-18 / 14. szám
4 PETŐFI NÉPE • 1980. január 18. Az építőipar korszerűsítése Bács-Kiskun megyében Eredmények a borászati kutatásban A közelmúltban tudományos tanácsülést tartott a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet. Ismeretes, hogy az intézet mintegy két évvel ezelőtt kpltözött Kecskemétre, kivéve a borászati főosztályt. Ez utóbbi egyelőre még Budapesten működik, addig míg ki nem alakul a végleges intézeti központ. A főosztályon igen érdekes kutatásokat végeznek. Erről számolt be az említett tudományos tanácsülésen dr. Ásvány Ákos, főosztályvezető. Az elhangzottakból érdemes néhány részletet feleleveníteni. IMI 0 A Hosszúhegy! Állami Gazdaság az egyik szőlőtermesztési rendszer kezdeményezője. Itt is gondoskodtak már megfelelő felszerelésekről a borok vizsgálatához. Kerekes Andrásné laboráns alkoholmeghatározó vizsgálatot végez a gazdaság központi laboratóriumában. (Szabó Ferenc felvétele) Az építőipar technikai felszereltsége Feladatok Négy fontos témával foglalkoznak. Ezek: a korszerű, ahogy szaknyelven mondják, iparszerü fehér-, valamint vörösbor-készítés, a pezsgőgyártás és a borok finom szerkezetének vizsgálata. A fehér boroknál a kutatás a nagyiizemileg termesztett Intenzív művelésű szőlőfajták értékelésére, az alacsony alkoholtartalmú italok készítési és kezelési technológiájának kidolgozására Irányul. Ezenkívül sok egyéb részletkérdéssel foglalkoznak. Hasonlóképpen fontos terület a vörösbor-készítésnél a melegítéses eljárás. A kísérletek elsősorban a szín- és a cserzőanyagok kioldódására, a színérték alakulására irányulnak. Végső soron a hazai körülményeknek megfelelő, melegítéses eljáráson alapuló vörösbor-készítés technológiájának kidolgozására törekednek. A pezsgőgyártás kutatásánál a hagyományos bortermelő tájak és fajták értékelése a téma, ugyanakkor a pezsgőnek alkalmas borok skálájának szélesítése, új termőtájak és szőlőfajták kutatása. Ehhez az egyes szőlőfajták optimális szüreti időpontjának meghatározása. A borok finom szerkezetének vizsgálatával az a cél, hogy az italok állóképességét javítsák, a borérlelést kedvező irányban befolyásolják, új kezelési és melléktermék-feldolgozási módszereket dolgozzanak ki. Következtetések A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a géppel történő betakarítás nem rontja a bor minőségét. Az ily módon szüretelt szőlő általában mindenféle borkészítési célra megfelel, természetesen szükséges, hogy a szüreteléstől számított négy-hat órán belül feldolgozzák a termést. A nemzetközi ízlésirányzat várható alakulásának megfelelően a hét-ki lene százalékos alkoholtartalmú borok készítésénél tisztázták“^ "szőlőfajta, az alkohol- és cukortartalom összefüggéseit. Nyolc hagyományos pezsgő- alapbor-termelő táj vizsgálatakor összesen húsz szőlőfajta eredményei alapján megállapíthatók, hogy a hagyományosnál jóval több fajta alkalmas az egyre közkedveltebb ital készítésére. Érdekes adat, hogy a spektro- gráfiás módszerrel történt vizsgálatok alapján a tokaji borokból 22 fémet, illetve nyomelemet tudtak kimutatni. Az Iparszerű vörösbor-készítés kilenc gazdaságban már megvalósult, az idén további, három gépsort állítanak fel a nagyüzemekben. Hazai gyártmányú gépek, berendezések beépítésével jelentős devizamegtakarítást sikerült elérni. Az optimális időpontban történő szürettel csökkent a termésveszteség, javult a borok minősége. Mindez annak köszönhető, hogy a borászati főosztály igyekezett az üzemekkel kialakítani a kapcsolatokat, és a tudomány eredményeit a gyakorlatban hasznosítani. A Phylazim nevű magyar enzimkészítménnyel 30 ezer tonna szőlő kezelését végezték. Ezzel 3—6 százalékkal több, jól tisztuló mustot nyernek. A készítmény hasonló külföldi anyagokkal egyenértékű, tehát ez is devizamegtakarítást jelent. : ' A' pezsgő-alapborokkal 'kapcsolatos módszerek tökéletesítésében együttműködnek a Szófiai Borászati Kutató Intézettel. Közösen kialakított tematika szerint vizsgálják a pezsgőkészítésre szánt mustok tisztításának hatását, a bor minőségére és összetételére. A következő időszakban a különböző pezsgőgyártási eljárások összehasonlító vizsgálataira kerül sor. A vörösbor-készítés témájában is együttműködnek az említett bolgár intézettel, valamint az osztrák ágazati kutatóintézettel. Kiváló exportcikk Az előadásból és a vitából is kitűnt, hogy a kongresszusi irányelvek szellemében legfontosabb a hatékonyság növelése, és a minőség javítása a kutatómunkában is. A vitában felszólaló kereskedelmi szervek képviselői elmondták, hogy a magyar bor és a pezsgő kiváló exportcikk. Ha állandóvá tudjuk tenni a jó minőséget, a külföldi vásárlók keresni fogják a magyar árut. Vörös boraink mintegy 50 százalékát tudjuk exportálni. A tanácsülés felszólalói hangsúlyozták, hogy tovább kell ke; resni a lehetőségeket ahhoz, hogy a hasznos tudományos Eredmények minél előbb érvényesüljenek a gyakorlatban. Különösen a megyében fontos ez, ahol nagy jelentősége van a szőlő- és bortermelésnek, és ebben az ágazat* ban öt termelési rendszer működik. K. S. U A beruházások eredményeként a megyei székhelyű * szocialista építőipar állóeszköz-állománya 1978 végén meghaladta az 1270 millió forintot, amely 1970-hez képest több mint 4,7-szeres növekedést jelent. Figyelemre méltó azonban, hogy 1974-ig mindössze 32 százalékos volt az eszközállomány gyarapodása, és az ugrásszerű növekedés csak 1975-ben a kecskeméti házgyár átadásával jelentkezett. 1978 végén az állóeszköz-állományból a gépek és berendezések aránya a minisztériumi épír tőiparban volt a legkedvezőbb: 48 százalék, a tanácsiban 46, és a szövetkezeti szervezetekben 43 százalékot ért el. Az állóeszközA megyei kivitelező szervezetek gépellátottsága, technikai fel- szereltségi színvonala a vizsgált időszakban javult. A gépállomány fejlesztése jelentős hányadában az új technológiák bevezetéséhez kötődött. amely elsődlegesen a kiemelt fontosságú lakásépítések területén kapott egyre nagyobb szerepet. Az V. ötéves tervidőszak első három évében a termelési célt szolgáló gépek száma közel 800- zal, teljesítőképességük pedig 9670 kW-tal gyarapodott. 1970- hez mérten a gépállomány 62 százalékkal, a gépek hajtóereje pedig 133 százalékkal emelkedett. 1978 végén 4376 gép több mint 38 ezer kW teljesítőképességgel állt az építőipari ágazat kivitelező szervezetei rendelkezésére, és ezzel az országosból mintegy 3 százalékkal részesedett. A gépállományon belül jelentősen nőtt a földmunkagépek állománya, amelyek a mélyépítőipari munkák komplex gépesítését teszik lehetővé. Továbbá kedvező az emelő- és rakodógépek erőteljes hajtóerő-növekedése, amelyek szorosan kapcsolódnak az iparosodó magasépítő-iparhoz. Az egy fizikai foglalkozásúra jutó gép és gépi berendezések bruttó értéke 1975-ben 42 ezer forint volt, 1978-ban pedig elérte az 58 ezer forintot. A gépek átlagos teljesítőképessége , ,43. százalékkal nptt a vizsgált időszakban., __ A z építőipari szervezetek száma a gépállomány teljesítőképessége szerint széles skálán szóródik. Az építőipari szervezetek 60 százalékában az 1000 kilowattot sem érte el a gépállomány teljesítőképessége. További egyharma- dában 1001—5000 kilowatt és csupán a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál volt 5000 kilowatt feletti a gépállomány teljesítőképessége. Mivel az építőipari szervezetek nagyobb része a gépi hajtóerő kis állomány használati értéke az utóbbi évek erőteljes beruházásai következtében a megyében kedvezőbb mint országosan. 1978 végén a kivitelező építőiparban az állóeszközök nettó értékének aránya meghaladta a 81 százalékot, az országos 75 százalékkal. Szemben. A gépek és berendezések nettó értékének aránya szintén jobb az országosnál. A meglevő géppark jelentős hányada (36 százalék) az emelő- és rakodógépek csoportjába tartozik. Kevés azonban a szerelő- ipari és befejező munkákat segítő gép — az állománynak csak 3 százaléka —, ami nagyban hozzájárul egy-egy építmény kivitelezési idejének elhúzódásához. hányadával rendelkezik, természetszerű az összefüggés, hogy a nagyobb termelési értéket a kevés számú, de jelentős gépi teljesítőképességgel rendelkező szervezetek produkálják. A gépek kihasználása A kivitelező építőiparban a gépbeszerzések elsősorban az élőmunka csökkenését, a hatékonyság növelését és a minőség javítását célozták. A gépállomány növekedése lehetővé tette, hogy tovább fokozzák az alapvető — és nehéz fizikai munkával járó — munkafolyamatok gépesítését. A gépfőcsoportokban meglevő gépellátottsági különbségek miatt egyes munkafajták gépesítettsé- gi színvonala Is szektoronként különböző. A mélyépítőiparban egyes munkafolyamatok, mint * például a földmunkák 80 százaléka gépesítettnek tekinthető. A betonkeverés szinte teljesen gépesített. A tapétázás térhódításával a meszelés, festés gépesítése már nem gazdaságos, a gépesítettség mindössze 6 százalékra csökkent a két Az építés iparosításának, a technológia korszerűsödésének közvetlenül érzékelhető területe a felhasznált anyagok, a beépített, .. szerkezetek .. összetételének, változása. A nagytömegű és nehéz építéshelyi élőmunkával beépített anyagok fajlagos mennyisége csökkent, az iparosított technológiát jellemző anyagoké pedig nőtt. A fajlagos villamosenergiafelhasználás a vizsgált időszakban több mint 2,8-szeresére emelkedett. Az elkészült fal- és födémszerkezetek struktúraváltozása összességében a fejlődést szemlélteti, ami elsősorban a lakásépítés korszerűsödésével függ össze. A beruházási célkitűzések fokozták az igényeket az építőiparévvel korábbi 26 százalékkal szemben. A fontosabb építőipari gépek kihasználási színvonala mind a megyében, mind országosan meglehetősen alacsony. Egyes gépek számának és teljesítőképességének növekedésénél kisebb mértékben emelkedett a tényleges teljesítmény, mert az időkihasználás csökkent. Például a teljesített gépüzemórák aránya 1978- ban a kanalaskotró, a földtológép és az egykanalas rakodó esetében a gépek naptári időalapjához viszonyítva kevesebb volt, mint 1975-ben. A megye kivitelező építőiparában 1978-ban a teljesített gépüzemórák egyes gépeknél alacsony kihasználásra utalnak. A létszám-összetétel változása Az utóbbi években országos tendencia a kivitelező építőipar ipari termelésének gyors növekedése. A megye kivitelező építőiparának ipari termelése 1978- ban több mint 521 millió forint volt, folyó áron közel kétszerese az 1975. évinek. (Országosan 58 százalékos volt a növekedés.) A kivitelező építőipar Ipari termelése az építési-szerelési munkákénál gyorsabb ütemben növekedett. Ez a jelenség a fokozódó építésiparosítással, a házgyári termelés szélesedével függ össze és szükségszerűnek tekinthető. Az építés iparosításának egyik sajátos következménye, hogy az építéshelyi munkások aránya csökken, a központi előregyártó üzemekben dolgozóké viszont nő. A kivitelezés jellegének megváltozása a korszerű technológiák elterjedése, a gépesítés más jellegű létszámösszetétel-változást is eredményezett: jelentősen csökkent a segédmunkások, valamint az úgynevezett hagyományos építőipari szakmákban dolgozók (például kőművesek) aránya, a szerelő építési móddal összefüggő szakmáké pedig nőtt. ral szemben. Ez kapacitásnövelést kíván, s mert a munkaerő-tartalékok kimerültek, a gépesítettséget kell fokozni, illetve a meglevő gépek kapacitását jobban kihasználni. Elengedhetetlen követelmény továbbá az építés további korszerűsítése is. Az építőipari kapacitás növelésének forrása elsősorban a technikai bázis bővítése volt az elmúlt években és ez a gépesítésben, valamint az alkalmazott technológia korszerűsítésében jutott kifejezésre. A fejlődés ellenére a megyében jelentkező építési igény meghaladta az építőipar teljesítőképességét. Kristóf Árpádné a KSH közgazdásza „Nem a kilométereket számolom...” Anyagok, szerkezetek — igény és teljesítőképesség A kiskunhalasi család ház udvarán az SF—18-55-ös forgalmi rendszámú IFA teherautó áll. A vezetőfülkében görnyedt férfi töröigeti vizes ronggyal a monstrum ablakait, s néhány perc múlva a fagyba dermedt karosszéria is úgy csillog a bágyadt januári napsütésben, mintha az imént fejezték volna be munkájukat a fényezők. ŰJ MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER Tanuljunk SI-ül Gémberedett kézzel viszonozza a parolát Lukács Sándor. — Fránya idő van, ugye? Hogy’ bírtak Zsigulival bejönni a Fenyő utcába? Mondom, hogy nem könnyen, bár minden megkérdezett halasi ember tudta, hol lakik Lukács Sándor, a kiskunmajsai Jonathán Tsz gépkocsivezetője, de hát ez a kis kocsi másképpen „nyeli” a kilométereket, mint az IFA ... — Áz IFA, az más. Nekem elhiheti. Tizedik éve ülök a volánja mögött. Ma szabadságon vagyok, s garázs híján az udvarunkon pihen a gép. Holnap újabb kilométerek sorakoznak mindkettőnk előtt. No, menjünk beljebb, az előszobából is láthatjuk a csillogást... A kellemesen meleg helyiség asztalán aranyló bor szalad a poharakba. — Saját termés — mondja Lukács Sándor. A palack mögött Is csillog valami. Egy tenyérni jelvény. Aranyozott koszorú-övezte, fehér zománcmezőn 1-es szám, s keresztben felirat: millió kilométer balesetmentesen. Ennyi. A másik, a kabáthajtókára tűzhető kis jelvény hasonló rajzolatú. Halom papír: oklevelek, igazolványok. A legújabb száma 477/79. „Igazolom, hogy Lukács Sándor gép- járművezető a balesetmentes közlekedésben elért kiváló eredményéért az „1 millió kilométer” fokozatú jelvény viselésére jogosult.” Dátum, pecsét, aláírás. Eny- nyi. A munkájával kapcsolatos legrégebben kiállított okmány a jogosítvány, 1950. november 25-e óta érvényes. Lukács Sándor gépkocsivezető öt Bács megyei társával együtt, tavaly november 7- én kapta meg a KPM elismerését. A két dátum között huszonkilenc év. És egymillió kilométer. — Gyakorlatilag valamivel több, hiszen a Vezess baleset nélkül! mozgalom 1954-ben kezdődött, s én, mivel közben katona is voltam, csupán 1958 óta számolom hivatalosan a balesetmentes kilométereket. Mostani munkahelyemen 1971 óta dolgozom, azelőtt évekig Budapesten, majd a Bács megyei Szállítási Vállalatnál vezettem teherautókat. — Ügy tudom, most bérfuvarban dolgozik a kiskunhalasi FÜ- SZÉRT-nél... — Igen. Szövetkezetünk adott e|y teherautót, egy rakodót, s reggelente oda Irányítom az IFA-t, ahová a menetlevél szólít. — És este hazatér, anélkül, hogy ellenőriznék; tehát a szövetkezet bizalmat is adott... — Ennyi év után az ember nem látszhatja el a becsületét, bár Igaz, az autóvezetést én mindig a legkomolyabb munkának tekintettem. Életek haladnak az utakon. Gyalogosan, kerékpáron, fogaton vagy éppen egy másik gépjárműben. Emberek igyekeznek valahová, s mindegyikük célba akar érni. Egészségesen, épségben. — Mégis, számtalan közúti baleset tanúja az országút. — Nézze, én minden reggel úgy indulok munkába, mintha rajtam kívül senki sem tudna szabályosan közlekedni, s kötelességem, hogy vigyázzak testi épségükre. Mondok egy példát. Ha nekem van elsőbbségem, átengedem a „tolakodónak”; ha siet, hadd siessen. Valahol úgyis akad egy hozzá hasonlóan . erőszakos vezető... Ne velem koccanjon, nekem soha nem lehet olyan sürgős az utam, hogy emberélet forogján kockán. — Egymillió kilométer, balesetmentesen. Gondolt már arra, hogy huszonötször körbejárhatta volna az egyenlítőt e hosszú út alatt? — Nem, erre még nem gondoltam. S ha kifogok egy hosszabb útvonalat, nem a kilométereket számolom. Figyelem az utat, s arra is marad energiám, hogy túllássak a padkán: a tájat, a tanyákat, de még a füvet, szép növésű fákat, s a kelepelő gólyát is megcsodálom. — Hogyan fogadták a kitüntetés hírét a szövetkezetben? — Hát... hogy’ is mondjam... örültek, persze, a vezetőség és a munkatársak büszkék voltak rám. Így hallom. így mondta egyik kollégám, akivel kiküldték a jelvényeket, s az igazolványt. Az oklevél, az még a központban van. Igen, egyik munkatársam robogott el hozzám: Nesze, tedd el a kitüntetést, megérdemled... — ’Kapott valami jutalmat is? — Nem. Még nem. De hát szépen csillog ez a jelvény is, nem igaz? Valóban, szépen csillog a tenyérnyi jelvény, s a másik, a kabáthajtókára tűzhető kis fémdarab is. Aranyozott koszorú övezte, fehér zománcmezőben 1-es szám, s keresztben felirat: millió kilométer balesetmentesen. Eny- nyi. Csak ennyi? Besze Imre Valamely mennyiségről csak akkor tudjuk, hogy mekkora, ha összehasonlítjuk valami mással. Régebben az emberek a tárgyakat testükkel hasonlították ösz- sze. Hallottunk ölről, hüvelykről, lábról. A láb mértékegység a franciáknál 32,48, az angoloknál 30,48,' az olaszoknál 26,35 centiméter. A yard megfogalmazása pedig — 1. Henrik angol király rendelete értelmében — az orr és a kinyújtott kar hüvelykujja közötti távolság. Az ipar és a kereskedelem fejlődése egyértelműbb mértékegységeket követelt. A tízes szám- rendszeren alapuló Iméterrend- szert 1799-ben „minden időben minden népnek" jelmondattal ajánlották. Magyarország 1875- ben fogadta el az indítványt, míg olyan országok, mint a Szovjetunió, Japán, Egyiptom, Kína csak a XX. szazadban tértek át alkalmazására. Legutóbb Nagy- Britannia, 1965-ben. A nemzetközi mérésügyi szervezet már 1960-ban elfogadta a legújabb nemzetközi mértékegység-rendszert az Sl-t (Systheme Internationale). Alkalmazása nem kötelező, bevezetése az egyes államok önálló joga. Kényszerítő körülmény csupán a gyakorlati szükséglet lehet, a tudományos és a műszaki fejlettség szintje. Hiszen az SÍ legfőbb előnye az, hogy egységesen érvényes az egész fizika, valamennyi műszaki tudomány területiére, használatával a természet törvényei is a legegyszerűbb alakban fejezhetők ki. Hazánkban négyéves előkészület után az idei évtől kötelező használni és oktatni. Tanuljunk SI-ül! Melyek a mennyiségek egységeinek új megnevezései? A sűrűségé a kilogramm per köbméter, az erőé a newton, az energiáé a joule, a nyomásé a pascal. A teljesítményt a korábbi lóerő helyett wattban fejezzük ki, 1 lóerő 735,49875 wattal egyenlő. A hőmérséklet mérésének egysége a kelvin, a 0 Celsius-fok 273,16 kelvinnel egyenlő, Mielőtt túl bonyolultnak tűnne, tegyük hozzá: az SÍ engedményeket, kivételeket is ismer. Nyugodtan használhatjuk továbbra is a Celsiust, a litert, a tonnát, az időmérOék- nél a percet, órát, napot, a naptáraknál a hetet, hónapot, évet, a sebességmérésnél a kilométer per órát. Szóval tanulnunk kell, s egyszersmind .felejtenünk is. Január 1-től sem önmagában, sem másokkal kombinálva nem használható mértékegység — többek között — a karát, a kilopond, a kalória, a lóerő. A rádió idö- járásjelentésében higanymilli- rriéter helyett millibart hallunk. A kerttulajdonosoknak le kell szokniuk a négyszögöl kifejezésről, a háztájit sem határozhatjuk meg katasztrális hold ban, ha mindkettőre alkalmazható mértékegység a négyzetméter. A hektár — ugyan nem Sl-egység —, továbbra is használható. Talán legnehezebb a mázsa kifejezést elfelejtenünk, de szabályosan csak 100 kilogrammról beszélhetünk. És még lehetne az érdekességeket sorolni. Az SÍ azonban elsősorban a bármely nyelvet beszélő tudósok, technikusok közös nyelve. Nekünk kissé szokatlan és érthetetlen, de ne búslakodjunk: fiaink és lányaink már együtt tanulják az anya- nyelvvel, P. T. Jugoszláv-lengyel gazdasági kapcsolatok Az ipari-technikai együttműködés előnyeit egyre jobban hasznosítják mind Jugoszláviában. mind Lengyelországban. A múlt évben 650, az idén már 730 millió dollár értéket képviseltek ezek a kapcsolatok. Eredményes a gyártási együttműködés az ipar több területén, így a két ország üzemei jó munkamegosztással közösen készítenek gépkocsikat, háztartási cikkeket, építőgépeket, bányafelszereléseket, cukorgyárakat, erőmű-. veket. A két ország közötti forgalom egynegyedét az ipari együttműködés ilyen tételei adják. A jövő a mezőgazdasági ipar területén’ kínál új együttműködési lehetőségeket. A Gdansk közelében levő „Powisle” és az ország déli részén működő „Glubczyce” kísérleti gazdaságban 13 000 hektárnyi területen próbálják ki a jugoszláv IMT-gé- peket, a nehéztraktorokat és egyéb mezőgazdasági gépeket, felszereléseket, valamint az új jugoszláv termelési eljárásokat. Az együttműködés kiterjed a megfelelő szervizállomások kiépítésére és a személyzet kiképzésére is. Hasonló együttműködés van a két ország több üzeme között az élelmiszeriparban. Egyre élénkebb egyébként a kereslet Jugoszláviában a lengyel, Lengyelországban pedig a jugoszláv árucikkek iránt. Lengyelországban sok helyütt működnek a ljubljanai „Agrostroj” öntözőberendezések, dolgoznak bjelovári és belgrádi traktorok, Növi Sad-i különféle mezőgazda- sági gépek. Jugoszláviában pedig tizezerszámra láthatók a földeken a lengyel gyártmányú „URSUS” traktorok, burgonya- és cukorrépakombájnok. (BUDA- PRESS — TANJUG)
