Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-18 / 14. szám

1980. január 18. • PETŐFI NÉPE • 3 AZONOS KORHATÁR, ELŐKÉSZÍTÉS, NYUGDÍJAZÁS Beszélgetés a társadalombiztosítási ellátás fejlődéséről Mi újság az igazgatóságnál, milyen közérdekű értesüléseket kínál az itt folyó munka? — er­ről kérdeztük a napokban a SZOT Társadalombiztosítási Főigazga­tósága megyei igazgatóságának vezetőjét. Gottlieb József igazga­tó pedig láthatóan megörült az érdeklődésnek, mert mint említet­te, főleg a nyugdíj-ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatok kínál­nak közérdeklődésre számot tartó mondanivalót. Ennek taglalása előtt azonban fontosnak tartotta megemlíteni: — A társadalombiztosítási ellá­tásban a párt XI. kongresszusa óta bekövetkezett fejlődés ma már mondhatni, hogy megszün­tette a munkaviszonyban álló dolgozók, és a termelőszövetkeze­ti tagok társadalombiztosítási jut­tatásai között korábban fennállott különbséget. A családi pótlék ösz- szegében például oly módon, hogy a termelőszövetkezeti tagok alacsonyabb családi pótlékát a munkaviszonyban állókéval azo­nos összegre emelte. Ugyancsak megvalósult a XI. kongresszusnak a tsz-tagok nyugdíjkorhatárára vonatkozó határozata. Most, 1980. januárjában már azonos az indu­lás; az idén nyugdíjba lépő ter­melőszövetkezeti tagokra a mun­kaviszonyban álló dolgozókéval azonos korhatár a mérvadó. Te­hát a nők 55., a férfiak a 60. élet­évük betöltésekor folyamodhat­nak nyugellátásért. Az iméntiek előrebocsátása után arról szólt Gottlieb József, hogy az elmúlt év végén nyilván a nyugdíjkorhatár felemeléséről, s a nyugdíj alapjául szolgáló ja­vadalmak beszámításának korlá­tozásáról elterjedt híresztelések hatására megnövekedett az igény- bejelentések száma. A múlt év végén az évi átlagosnál mintegy kétszerte több nyugdíjkérelem ér­kezett az igazgatósághoz. Miután megbizonyosodtak a hí­resztelések alaptalanságáról, Szá­mosán máris visszavonták kérel­müket. Felismerték ugyanis, hogy a gazdasági szabályozók, nem utolsósorban a dolgozók érdekelt­ségének fokozása miatt, a telje­sítménybérezésre ösztönöznek, s hogy a társadalombiztosítási jog­szabályok ugyanezt szolgálják. Mivel sokan érdeklődnek a nyug­díjigény visszavonásának lehető­sége felől, tájékoztatásukra az igazgató elmondotta: Az első fokon hozott határozat­ban megjelölt jogorvoslati idő le­jártáig bárki bejelentheti igénye visszavonását. Az esetleg felvett pénz visszatérítése mellett, azok­ra is érvényes ez, akiknek már nyugdíjelőleget folyósított az igaz­gatóság. A nyugdíjelőleget említve, hoz­zátette Gottlieb József: — Esetenként előfordul, hogy nem állnak rendelkezésre a bér­adatok, vagy a szolgálati időben akadnak tisztázatlan időszakok. E tényezők tisztázása késlelteti a nyugdíj-megállapítást. Ilyenkor igazgatóságunk — hogy ne ma­radjon ellátatlanul a folyamodó — hivatalból, tehát kérés nélkül' előleget folyósít. Ebből a többnyi­re minimális pénzből nem lehet következtetni a nyugdíj összegé­re, s az előleg ellen fellebbezni sem lehet. Minthogy az utóbbi igen gyakori, hasznos tudni: az előleg éS a nyugdíjösszeg külön- bözetének kiegészítésére a nyugdíj megállapítása után kerül sor. Az esetleges fellebbezésnek is csak a nyugdíj-megállapító határozat meghozatala, illetve kézhez véte­le után van helye. Főleg a termelőszövetkezetek­nek szolgál hasznos értesülésként a megyei igazgatónak a nyugdíj­előkészítéssel kapcsolatban el­mondott tájékoztatója. Mint meg­tudtuk, tavaly a kifizetőhellyel rendelkező üzemekkel kötött ilyen, célú megállapodásnak kö­szönhetően, az év második felé­ben keletkezett ügyek 30 százalé­kában előkészítetten került sor a nyugdíj-megállapításra. Egy évvel a nyugdíjazás előtt ugyanis már lehetőség van a szolgálati idő, s az esetleges egyéb problémák tisz­tázására, ami annak idején gyor­sítja a nyugdíj-megállapítást. Ugyanilyen céllal az idén a ter­melőszövetkezetekkel is nyugdíj­előkészítő megállapodásokra tö­rekszik a társadalombiztosítási igazgatóság. A felesleges levele­zést elkerülendő, a szükséges nyomtatványokkal együtt, min­den segítséget megad a tsz-ek nyugdíj-előkészítő munkájához. Végezetül arra hívta fel a fi­gyelmet a megyei igazgató, hogy sok érdekelt nyugdíjas még nap­jainkban sem igényelte a Nyug­díjfolyósító Igazgatóságtól a múlt év júliusi árváltozásokkal össze­függő jövedelempótlékot. Sokan a társadalombiztosítás megyei igazgatóságához küldik ilyen igé­nyüket, s ennek továbbítása kés­lelteti az ügyintézést. Aki tehát még nem kérte a jövedelempótlé­kot, sürgősen tegye meg. Igényét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság címére — Budapest, XIII. kerü­let, Váci út 69—79., irányítószám 1820 — juttassa el. P. I. Készülnek JANUÄR 29 “ FEBRüAR 2 a Szakma kiváló tanulója versenysorozat megyei döntőire A harmadéves szakmunkástanulók eredményeit minden évben jelentősen javítja a Szakma kiváló tanulója verse­nyekre való felkészülés. Általában már decemberben meg­kezdődnek az intézetekben a házi versenyek, s a felkészülés során még azoknak az ismeretei is jobban gyarapodnak, akik esetleg nem számíthatnak a vetélkedősorozaton dobogós helyre. A kiskunfélegyházi 608. számú Szakmunkásképző Intézet diákjai évről évre szép sikerekkel büsz­kélkedhetnek ezeken a hasznos vetélkedőköp. Vajon, mire számí­tanak az idén? — kérdeztük Se­rege Gábor igazgatótól. — Nagyon nehéz lenne jósolni — mondta az igazgató •— bízunk abban, hogy tanulóink az idén is megkapják a megérdemelt elis­meréseket. Tavaly 22 diákunk ju­tott el az országos döntőkig, kö­zülük hárman szakmunkás-bizo­nyítvánnyal tértek haza, s tizen­heten értele el jó helyezést. Ami az idei versenysorozatot illeti, már december közepén megkezdtük a házi válogató ver­senyeket. Január 29-től kezdve a szakmai versenyeken 14 szakmá­ban huszonöt fiúlés tizenhat lány indul. A szakmai-tantárgyi ver­senyek döntőin 12-en, közismereti tantárgyi vetélkedőkön ugyan- ennyien vesznek részt. — Mit várnak a helyi vetélke­dőktől? — Reméljük, hogy legalább annyian kerülnek az országos döntőkbe, mint tavaly. A tanulók felkészülését, tudásuk gyarapítá­sát lelkiismeretesen segítik a ta­nárok és szakoktatók, hiszen ne­kik sem közömbös, hogy diákjuk milyen eredményt ér el. Január 29-től február 2-ig mozgalmas lesz intézetünkben az élet. Az esztergályosok, kőművesek, ácsok. 9 Az elsőéves esztergályostanuló, Pócs Sándor már önállóan tud ké­szíteni kisebb alkatrészeket. karosszérialakatosok, férfi- és női szabók megyei döntőjét mi rendezzük. Ugyancsak itt lesz a szakmai-tantárgyi versenyek kö­zül az elektrotechnikai vetélkedő. — Közeledik az első félév vége, milyen tanulmányi eredmények várhatók? — Igen, január 31-én befejez­zük az év első felét.- Eddigi ta­pasztalataink alapján a tanulmá­nyi eredmények javulnak. A há­• A tanulók a szakmai feladatok elsajátítása közben termelő mun­kát is végeznek. Különböző vál­lalatoktól évente mintegy félmil­lió forint értékű bérmunkát vál­lalnak. Képünkön: két elsőéves épitőgépszerelő-tanuló — Czakó Kálmán és Kanyó Károly'— pont­hegesztővel üstházhamuládát állít össze. rom évvel ezelőtt bevezetett ne­velési-oktatási tanterv beváltja a hozzá fűzött reményeket. Ugyancsak sokat segít a tanulmá­nyi fegyelem, és az eredmények növelésében a terebélyesedő szo­cialista brigádmozgalom. Intéze­tünkben jelenleg 54 brigád 660 tagja munkálkodik a vállalások teljesítésén. — Most döntenek az általános iskolák nyolcadik osztályos tanu­lói arról, milyen pályát válassza­nak. Milyen érdeklődésre számí­tanak? — A novemberben—december­ben tartott pályaválasztási hóna­pok után az általános iskolában január—februárban beadott je­lentkezési lapok márciusban ér­keznek hozzánk. Az üzemekkel, vállalatokkal különben jó és szo­ros a kapcsolatunk. Tapasztala­taink szerint az Április 4. Gép­ipari Művekben, a Habselyem Kö­töttárugyárban, az Alföldi Cipő­gyárban és a többi üzemben a korábbinál is nagyobb gondot for­dítottak a pályaválasztás előtt álló fiatalok segítésére. A nyolcadiko­sok százai járták végig ezeket az üzemeket, és alapos tájékoztatást kaptak a különböző szakmákról. Intézetünkben több, mint hatszáz nyolcadikos szerzett tapasztalato­kat az itt folyó oktató-nevelő munkáról. Reméljük, közülük so­kan választanak valamilyen ne­kik tetsző szakmát. Különösen várjuk őket a hegesztő, cipőfelső­rész-készítő, kőműves, gépszerelő­lakatos és más szakmák elsajátí­tására. O. L • Kálmán József szakoktató felügyeletével kezdődik a kőművesek házi versenyének első szakasza, az elméleti feladatok megoldása. A LEGNAGYOBB ÁFÉSZ A MEGYÉBEN Év eleje az Univernél Két ABC-áruház épül Kecskeméten 9 Szigorú minőségi előírásoknak kell eleget tenni a keresett, Uni- ver Piros Arany készítményeknek. 9 Fólia alatti saláta keresett cikk. A salátaszedés nagy munkájában a szomszédok szívesen segítik egymást. Az ország csaknem háromszáz fogyasztási és értékesítési szövetkezete között az árbevételt, a nyereséget és a foglal­koztatottak számát tekinve, az első tíz között van, a több mint 13 ezer tagot számláló kecskeméti Univer. 1976. január 1-én — amikor három áfész egyesült — az Univer felvásár­lási körzetébe került a kecskeméti járás mintegy fele, a me­gyeszékhellyel és a környező tizenhárom községgel. Az Univer szerkezeti összetétele nem jellemző a többi áfészre. Itt az ipari szolgáltatást az élelmiszer-feldolgozás jelenti. Ezenkívül 114 üzletet és 58 vendéglátó helyet üze­meltet. A vezetők tájékoztatása sze­rint a tavalyi évet nem a terv­nek megfelelően zárta az UNI­VER, elmaradt a 974 millió fo­rintos termelési értéktől. Az elő­irányzott gyümölcsmennyiség­nek háromnegyedét tudta felvá­sárolni. Példaként kiragadva, ér­demes megemlíteni a szilvát, melyből 1978-ban 1400 tonna, ta­valy mindössze 230 tonna ter­mett a körzetében. A zöldségfé­lékből viszont sikerült a terve­zett mennyisége beszerezni. A sertésfelvásárlás az UNI- VER-nek az egyik legfontosabb tevékenysége, 1979-ben 8500 ser­tést. vett át, Ebből mintegy 7 ez­ret saját vágóhídján dolgozott fel. A többit az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak továbbí­totta. Az UNIVER ÁFÉSZ-nek az az egyik célja, hogy tíz szak­csoportját tovább fejlessze. A szövetkezet vezetősége számolt az árváltozással, amely megvál­toztatja a vásárlás szerkezetét. Az idén a felvásárlási árak összességükben 10—12 százalék­kal növekedtek. Ez mindenkép­pen a termelési kedvet serken­ti. A sertésátvételénél — a vál­tozatlan darabszám mellett — az érékesitési súly csökkenésével, de minőségi javulásával számol az áfész. Á házinyúl iránt jelentősen megnőtt a kereslet. Ä fejlődés lemérhető azon', hogy a 911 ki­helyezett és más állománysza­porulatából közel 35 ezer vágó- nyúl értékesítésére szerződött a vaskúti Bácstka Termelőszövet kezettel. A vaskúti téesz adja a tenyészállatot, a tápot, és ott történik a feldolgozás is. A ga­lamb felvásárlásánál is mintegy 10 százalékos növekedéssel szá­mol az UNIVER. A toll és bőr felvásárlásának emelkedése is várható, mert a 20—25 szá­zalékos ármódosítás mindenkép­pen az értékesítés növekedésére ösztönöz. A tojásfelvásárlás szintje az eddigi marad. A vízi­szárnyasok közül a pecsenyelúd felvásárlását növelni szeretné a szövetkezet oly módon is, hogy a naposliba- és a soványliba-tar- tásra kihelyezését szorgalmazza. A fogyasztási szövetkezet ve­zetőinek az a célja, hogy to­vább fejlessze a kapcsolatot a kistermelőkkel. Segítve őket az UNIVER abban, hogy munkáju­kat eredményesebben végezhes­sék. Az áfész bővíti a szolgálta­tásait kisgépbeszerzéssel, nö-: vényvédőszer-, műtrágya- és tápértékesítéssel. Az utóbbiból 1980-ban mintegy 12 ezer tonnát forgalmaz a kistermelők állat- állománya számára. Kecskeméten az idén két nagy ABC-áruház átadására készül az áfész. Az egyik a városközpont Dobó István kőrútján, a másik a kecskemét-széchenyivárosi áruház lesz az Irinyi utca és az Akadémia körút sarkán. A két üzlet várható forgalma megha­ladja az évenkénti 180 millió forintot. Ezzel, és a 12 száza­lékos növekedéssel 1 milliárd forintot elérő termelési értéket tervezett az UNIVER 1980-ra^ január elsejétől kezdve' "a kecskeméti áfész is tagja lett a Skálacoop országos szövetkezeti kereskedelmi társulásnak. Ez a hatalmas felvevő kapacitás, a közös költség és értékesítés mel­lett a Skála védjegyű iparcikkek forgalmazását jelenti. Ugyanak­kor megmaradt az értékesítő szövetkezet fő tevékenységi kö­rének az ízesítőélelmiszer-gyár­tás, a sertésvágás, a tőkehús­előállítás, valamint a mezőgaz­dasági termékfelvásárlás. Cx. P. Borravaló és csúszópénz \indennap virágzó, I és egyre burjánzó jelenségek, amelyekről legelőször a zsebünk jut eszünkbe. Persze kinek így... kinek úgy. Az egyik oldalon apadnak a zsebek, a másikon da­gadnak ... Igen. mivel a törvényes díj a hiva­talos ár mellett, mintegy ráadásként is honorá­lunk. Miért? Hálánkat fe­jezzük ki vele? Megszo­kásból tesszük? Vagy azért, mert elvárják? — Nehéz lenne egyértelmű feleletet adni e kérdé­sekre. De menjünk sor­jában! Borravalónak tartjuk, az elvégzett munka utá­ni plusz, teljesen szub­jektív (?) anyagi hono­ráriumot. A pincérnek, a fodrásznak, a postás­nak, a szerelőnek, stb. tehát a kapott szolgál­tatásokért, a hivatalos áron felül adott pénzről van szó. A jól végzett munka jutalma? Nem mindig, csak engedel­meskedünk egy elterjedt közfelfogásnak, még ak­kor is, ha az adott bor­ravalót közel sem kíséri megelégedésünk.. De „így szokás" — mondogatjuk. Pedig a legújabb kimu­tatások szerint — ami­vel a közelmúltban a te­levízió is foglalkozott — ha valóban borra költe­nék azt az összeget, amit egy év alatt borravaló­nak adunk, három napig részeg lenne tőle orszá­gunk valamennyi állam­polgára. Tehát nem kis összeg, amit ily módon kiadunk, s amiből a la­kosságnak csak egy kis százaléka részesedik. Szerencsére? No, igen, ha a saját zsebünkre gondolunk, s arra, hogy mi lenne, ha minden egyes elvégzett munka után, „illene borravalót is adni... A csúszópénz kevésbé általános, és még kevés­bé szimpatikus jelenség. Egy-egy munkakör lehe­tőségeivel való vissza­élésről. jogtalan haszon­szerzésről van szó. Ami különösen ellenszenves­sé teszi, hogy nem utó­lag, hanem előre kell „odacsúsztatni" az ille­tékesnek, egy-egy hiány­cikk megszerzése, vagy bizonyos szolgáltatások igénybevétele érdekében. Lényege, hogy a látszó­lagos nincset, vagy lehe­tetlent egy bizonyos ősz- szeggel „van"-ná, lehet­ségessé varázsoljuk. És sajnálatos módon, egyre több, egyre gyakoribb ez a „varázslat" a boltok, szervizek, hivatalok, szállodák stb. „boszor­kánykonyháján”. A csú­szópénz megszüntetése érdekében — a fokozot­tabb ellenőrzések, radi­kálisabb intézkedések mellett — elsősorban „ha megkenjük, lesz"-néze- tek felszámolása szüksé­ges. Mert lehet, hogy több utánajárással jár, lehet, hogy várni kell egy kicsit, a bojler, a méretes ruha. a gépko­csialkatrész, vagy más árucikk megszerzésére, de elkerüljük azt, hogy egyre több látszólagos hiánycikkre kelljen vár-* nunk a jövőben, s mind­annyiszor mélyre nyúlni zsebeinkbe. — A borravaló és a csúszópénz —, habár kü­lönbséget teszünk közöt­tük — lényeges össze­függést mutatnufc. Ugyanis az ismétlődések következtében, a borra­való is csúszópénzzé vá­lik. Gondoljunk itt arra a felszolgálóra, fodrász­ra, autószerelőre, ben­zinkutasra stb., akikhez nap mint nap járunk: A borravalóként adott pénz lényegében a következő alkalom csúszópénze is. Tehát hiába tartjuk el­fogadottnak az egyiket, s felháborítónak a mási­kat. bizonyos ponton a kettő ugyanaz. E jelenségek következ­ményeként, az említette­ken kívül, más felfogás­beli elferdülések is je­lentkeznek, amelyek el­lentmondanak társadal­munk erkölcsi elveinek, bár egyelőre még nem megoldottak. Említésre méltó például az a fia­talember. aki egyetemi végzettséggel, orosz— angol szakos tanári dip­lomával, egy szálloda portása, s amikor a hi­vatástudatról faggattuk, ő a portási állás „mellé­keseivel”, a borravalóval és a csúszópénzzel ér­velt, ami bevallása sze­rint. egy pedagógusi fi­zetés háromszorosa. Vagy egy másik példa. a közgazdászból lett ben­zinkutasról, aki hivatá­sát feladva, ugyancsak a „mellékes” jövedelmek reményében sürgölődik a kocsik körül. A munká­nak, a hivatástudattól, szeretettől megcsonkí­tott, csupán az anya­giakkal mért szemléletei ezek, s nem kétséges, mindent elkövetnek an­nak érdekében, hogy az emberek kinyissák er­szényüket. Sajnos, hosz- szasan lehetne sorolni az ilyen, és hasonló példá­kat. És hosszasan lehet­ne elemezni az okokat, a társadalmilag káros kö­vetkezményeket, s hogy miért illik borravalót adni, hogy kell-e egyál­talán, hogy mikor csú­szópénz amit borravaló­nak szánunk, hogy miből adódik a jogtalan ha­szonszerzés, hogyan tör­ténnek a visszaélések, ésatöbbi, ésatöbbi. De mi lehet a megol­dás? Igaz, születtek rende­letek, történnek intézke­dések, és fokozódik az ellenőrzés is... Mindez jelentős segítség, de fel­számolni csak mi tudjuk, mi, akik adakozunk. Szokjunk le róla! Nem könnyű, de le lehet, ahogy más rossz szokás­ról is; mint az italról, a hazugságról, a cigaret­táról, vagy a falánkság­ról ... És bizonyos, hogy megéri, hiszen a mi zse­bünkre megy.. 1 K. E.

Next

/
Thumbnails
Contents