Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

t xxxiv. évi. ‘ísz. szám Ára: 1,20 Ft 1979. december 2. vasárnap VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ülést tart a megyei tanács A Bács-Kiskun megyei Tanács december 4-én. kedden ülést tart. A végrehajtó bizottság a követ­kező napirend megtárgyalását ja­vasolja a testületnek: Előterjesztés az 1980. évi költ­ségvetés és fejlesztési alap jóvá­hagyására. Tájékoztató a végrehajtó bi­zottság 1979. évi tevékenységéről. A megyei tanács 1980. évi mun­katervének megállapítása és tá­jékoztató a végrehajtó bizottság 1980. évi munkatervéről. Személyi ügyek és bejelentések. A telepítési szemle tapasztalatai 3. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Ev vége előtt az üzemekben Mindössze egy hónap van még hátra az évből. Bács-Kis­kun megye ipari üzemeiben az éves termelési tervek telje­sítéséért az utolsó erőfeszítéseket teszik. Vannak üzemek, amelyek ezúttal is — általában rajtuk kívül álló okok miatt — év végi hajrára kényszerülnek. Többségben vannak azonban azok a termelési egységek, amelyek jó eredmé­nyekkel alapozzák meg a következő évet. Jó termelési eredményeket ért el az idén az ÉPlTÖGÉPGYÁR­TÓ VÁLLALAT kalocsai gyára. — Erről győztek meg bennünket Szalóki István igazgató szavai: — Az idei termelési tervünk 105 millió forint volt. December végéig ezt várhatóan négymillió­val túlteljesítjük. Ennek érdeké­ben. mintegy 13 millió forint ér­tékű munka vár ránk az utolsó hónapban. Év végi hajrá nem lesz. de a lazítást sem enged­hetjük meg magunknak. Az idén, a betontechnológiái gépek, az építőipari kisgépek, a javítási és alkatrészgyártást munkák, illetve a darufutóművek gyártása mel­lett új termékek készítésére is berendezkedtünk. Gyárunk saját konstrukciója — a hidraulikus teleszkópalkatrészt kivéve — az a hatméteres szerelőállvány, amelyből hárommillió forint ér­tékűt gyártottunk az év második felében. Jövőre ezt a mennyiséget megkétszerezzük, s megkezdjük a 12 méteres szerelőállványok fo­lyamatos gyártását is. Egyre fo­kozottabb a kereslet egyébként a szerelőállványok iránt, amelyek az építőiparban az oly munka- igényes állványozást hivatottak csökkenteni. Szocialista exportra különféle betontechnológiái gépeket, vibrá­torokat gyártottunk ebben az év­ben. 12 millió forint értékben. Külföldi megrendelőink Vietnam és Románia. Exportunk teljesíté­sét. a megrendelt termékek szál­lítását a héten befejezzük. Az új termékszerkezet kialakí­tása mellett, más nehézségekkel is meg kellett küzdenünk az idén. Nem kis gondot jelent a munka­erő biztosítása. A szakmunkás- utánpótlás érdekében tettünk lé­péseket. így rendszeres szakmai tájékoztatásokat, üzemlátogatáso­kat szerveztünk az általános isko­lák végzős diákjainak. Továbbá nehézségeket okozott, hogy a megrendelt anyagokat, alkatré­szeket nem szállították határidő­re a partnervállalatok. Az ezzel járó gondokat programmódosítá­sokkal, átszervezésekkel igyekez­tünk megoldani. Jövő évű tervünk 118 millió fo­rintra emelkedik, amit az ideihez hasonló gyártmányösszetételben kívánunk teljesíteni. Jó termelé­si eredményeink tudatában vár­juk az év végét, és még jobb eredmények reményében nézünk az új év elé — mondta befeje­zésül az. igazgató. A SZERSZÁMGÉPIPARI MÜ­VEK kecskeméti gyárában Né­meth Ernő főkönyvelőtől kértünk tájékoztatót az idei esztendő ed­digi eredményeiről és a decem­ber végéig hátralevő feladatok­ról. — Gyárunk hatszázötven dol­gozójának a tavalyinál 30 szá­zalékkal többet kell termelni — mondta Németh Ernő. — Ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy a létszámunk és a termelési felté­teleink a tavalyihoz hasonlóak, akkor nem kell sokát bizonygat­ni. hogy a célkitűzéseink elérése milyen megfeszített munkát igé­nyel. Sajnos, esetenként hiába tettünk meg minden tőlünk tel­hetőt, termelésünk nem volt Za­vartalan. szállítási kötelezettsé­geinket nem tudtuk maradékta­lanul teljesíteni. A gyárunkban készülő fékszerelvényekhez, szük­séges alumínium öntvények a Csepel Művek apci öntödéjéből érkeznek hozzánk. Nos, ezeknek a minőségével az idén igen sok baj volt. Esetenként csak a tel­jes megmunkálás után derült ki, hogy az öntvény selejtes. Ilyen­kor azután kezdődött elölről a gyártás másik öntvényből, addig, amíg sikerült tökéletes anyagra (Folytatás a 2. oldalon.) • A S/ers/.imipari Művek évek óta szállít kubai exportra pneuma­tikus bontókalapácsokat. Az idei 700 darabos megrendelést december első napjaiban teljesítik. Felvételünkön: Vida István festés előtt a próbapadon üzemelteti a bontókalapácsokat. TIZENHÁROM VAGON SZALONCUKOR Készül az ünnepekre a kereskedelem Az év utolsó hónapja a válla­latoknál, az üzemekben a gazda­sági munka befejezését, a keres­kedelemben pedig az ünnepekre való felkészülést jelenti elsősor­ban. Ilyenkor kezdődik a vásár­lók ostroma, hiszen az ajándékok beszerzése mellett a családi ünne­pekre, vendégfogadásokra idejé­ben fel akar készülni mindenki, hogy a pihenőnapok már tényle­gesen a felüdülést szolgálhassák. Abban, hogy Bács-Kiskun me­gye élelmiszerüzleteiben, áruhá­zaiban, a legeldugottabb helyen levő kis boltocskában is kapható legyen mindaz, amire szükség van. leginkább a FŰSZERT kecs­keméti lerakatának van szerepe. Itt már jóval december előtt el­kezdődött az ünnepi készülődés, s ezekben a napokban majdnem két tucat pótkocsis teherautó szállít­ja az árut, de besegítenek a fuva­rozásba mások is, például a ter­melőszövetkezetek. Hosszított műszakban dolgoz­nak a rakodók; az áruátvétel, a vagonkirakás éjjel-nappal tart. hogy minél előbb útnak indíthas­sák a beérkezett árukat. Baski Jónás áruforgalmista el­sőként azokat az árukat említi, amelyek a disznóvágáshoz szük­ségesek: a rizst, a fűszereket és a sót. Érthető is, hiszen a tanyá­kon. a falvakban, de még a váro­sokban is aki csak teheti, ezzel a „hagyománnyal” készülődik a ka­rácsonyra, újévre. — Rizsből a lakosság ellátásá­ra eddig 55 vagonnal szállítot­tunk. Novemberben 10 vagon só fogyott, de már gurulnak az újabb „só-vagonok”, hozzák az utánpótlást. Borsból, paprikából bőséges a készletünk. A másik legfontosabb áruféle­ség a szaloncukor. Ebből 13 va­gonnal érkezett. Öt fajta szalon­cukorból rendelhettek az üzletek; a kedvelt zselésből 300 mázsával több van, mint tavaly. December 12-ig minden boltba megérkezik a szaloncukor. — Hetente egy kamion banán jut a megye üzleteibe, a gyere­kek bizonyára várják már a na­rancsot is — folytatta Baski Jó­nás. — Értesülésünk szerint már a határon belül van a déligyü­mölcsöt hozó tehervonat. Ha meg­kapjuk a szállítmányt, gondosko­dunk a gyors kiszállításról, hogy Mikulásra már kapható legyen. A Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti és kiskunhalasi gyá­rában a feldolgozott baromfihús 40—50 százaléka kerül — átlago­san — a hazai fogyasztók aszta­lára. Az ünnepek előtt azonban jóval több. hiszen a kereskedelem igényeit teljes mértékben szeret­nénk kielégíteni. Ehhez megfele­lő árukészlettel rendelkeznek a fő termékekből: egész csirkéből és darabolt áruból. A kecskeméti gyár a megye el­látásán kívül még a fővárosba és Fejér megyébe szállít, a kiskun- halasi pedig Tolna megyei meg­rendelőknek küld jelentős meny- nyiségű baromfihúst. Az állami gazdaságok is ké­szülnek az ünnepekre. A Helvé­ciái Állami Gazdaság kecskeméti boltja 10 mázsa malachúst ren­delt — tudtuk meg Mócza István boltvezetőtől. Természetesen lesz virsli, hurka és kolbász is. A tő­kehús és más húsáruk választé­kának bővítésére a Városföldi Állami Gazdaság, a keceli ÁFÉSZ termékeiből is rendeltek, a kis­kunfélegyházi és a szolnoki hús­ipari vállalat termékei mellett. N. M. Befejezés előtt a szerződéskötés • Az orgoványi tisztítótelepen szorgos kezű lányok, asszonyok készítik elő a nyersárut. NÉGY MEGYÉBŐL SZÁZEZER TONNA ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS Évente átlagosan százezer tonna gyümölcs és zöldségféle a Kecs­keméti Konzervgyár nyersanyag- szükséglete. A nagy tömegű kerté­szeti terméket elsősorban Bács- Kiskun mezőgazdasági üzemeiben vásárolja meg a gyár. megalapo­zott szerződéses kapcsolatai foly­tán. Számottevő mennyiségű szer­ződéses árut kap azonban a Szol­nok megyei Tiszazugból, Tisza- kürt, Nagyrév környékéről. to­vábbá Pest megye déli feléből. A minden piacon kedvezően ér­tékesíthető. tartósított termék gyártása az élelmiszeripari üzem számára a fő követelmény. Ezért magas a mérce a nyers­anyag vásárlásánál is. Az igen ke­resett savanyúság, a kecskeméti uborka gyártásához például a legjobb minőségű alapanyagot a Dunántúlról szerzi be. Évekkel ezelőtt a Győr-Sopron megyei gazdaságokkal teremtett ugyanis szerződéses kapcsolatot. A du­nántúli és az alföldi uborka mi­nősége. termésbiztonsága között egyelőre olyan nagy a különbség a dunántúli javára, hogy a tetemes fuvarköltség ellenére érdemes a nyersárut 250 kilométerről ide fuvaroztatni. A gyár természetesen arra tö­rekszik. hogy minden lehetséges eszközzel csökkentse a szállítás költségét. A pár éve bevezetett tartályládás módszer éppen ezt a célt szolgálja. A tartályládában kevésbé sérül a nyersáru. és az önrakodóval felszerelt járművet a gépkocsivezető egyedül is képes megrakni. Korábban minden szál­lítójárművel külön kíséröszemély- zet utazott, hogy a rakodást elvé­gezze. Az új. ésszerű és munkaerő- takarékos megoldást a gyár vala­mennyi kertészeti termékszállítá­sánál alkalmazza, a lehetőség sze­rint minél nagyobb arányban. A paradicsomi 75—80 százaléka tar­tályládában érkezik az üzembe. Legfel j ebb a ládatipusok számát lehetne csökkenteni. Jelenleg ugyanis ötféle tartályláda van forgalomban. A tartályládás szállításon kívül a Kecskeméti Konzervgyár és szer­ződéses partnerei az utóbbi évek­ben különösen sokat tettek azért, hogy a kertészeti termék minél jobban előkészítve érkezzen a üzembe. A betakarító gépsorok elterjedése ennek a kölcsönös igyekezetnek az eredménye. A zöldborsó Kiskunfélegyházá­ról. a zöldbab Nagyrévről már évek óta gyártásra előkészített ál­• A legjobb minőségű és nagy tömegű zöldpaprikát a szabadszállási és a tompái szövetkezetből kapja a gyár. Képünk a tompái Kossuth Tsz kertészeti telepén készült a paprika szállítása előtt. lapotban érkezik az üzembe. A termés gépesített betakarítása közben keletkező hulladék, mel­léktermék pédig" visszamarad a gazdaságban takarmányozásra. A Kalocsai, a Hosszúhegyi Állami Gazdaságból Kecskemétre cse­megekukoricát szállító járművek sem tesznek felesleges fuvart. Visszafelé a gyártás melléktermé­két szállítják a gazdaságba, ahol kiváló minőségű silótakarmány alapanyaga lesz. Tiszakürtön, Szabadszálláson, Bugacon, Orgoványon. Kiskunfél­egyházán. Dabason saját vagy a szerződéses kapcsolatban levő szövetkezetekkel közösén fenn­tartott tisztító, előkészítő telepe működik a gyárnak, ahol különö­sen a mezőgazdasági munkacsúcs előtti és utáni időszakban félkész­terméket állítanak elő a gyár, il­letve a szövetkezetek dolgozói. Hasznos ez az érdekelt mezőgaz­dasági üzemnek, hiszen a kon­zervipar többet fizet a gyártásra előkészített nyersáruért, s kedvező az élelmiszeriparnak, mert növe­li a teljesítőképességét. A konzervgyár és a négy me­gyében működő mezőgazdasági üzemek 1980-as évre érvényes termelési, értékesítési szerződé­sének kötése befejezéséhez köze­ledik. A gyár a jövő évben is te­kintélyes mennyiségű nyersanya­got kap a kiskunfélegyházi Lenin, a kocséri Üj Élet, a nagyrévi Ti-* szazug, a szanki Haladás, a tom­pái Kossuth, a bátyai Piros Pap­rika, a szabadszállási Lenin Tsz- ből, a Hosszúhegyi, a Kalocsai Ál­lami Gazdaságból, az Állampusz­tai Célgazdaságból, a Kecskemét- szikrat Állami Gazdaságból, ame­lyek a különböző zöldségfélék gé­pesített termesztésében, betaka­rításában a legnagyobb lépést tet­ték az utóbbi években. A bázisgazdaságokon kívül azonban nagyszámú szerződéses partnere van a gyárnak, amelyek évek óta jól kialakult kölcsönös kapcsolat alapján nem nagy tö­megű, de olyan minőségű és vá­lasztékú kertészeti terméket szál- .lítanak, amiből jól értékesíthető konzerv gyártható. K. A. Kevesebből többet Hazánk nem tartozik az ás­ványi kincsekben gazdag or­szágok közé. A testvéri szocia­lista országoktól ugyan bizto­sabban és kedvezőbb áron ju­tunk hozzá az ipar és a lakos­ság ellátása szempontjából fon­tos nyersanyagokhoz, a pazar­lást azonban mégsem enged­hetjük meg magunknak. Az­után pedig nem is minden anyagot tudunk beszerezni a KGST-piacon. a tőkés országok viszont nem adják olcsón az ilyesmit. Mindezt azért érdemes meg­említeni. mert Bács-Kiskun megye ipari üzemeibe is ton­naszám érkezik naponta a nyersanyag, amelyből félkész, vagy készárut gyártanak. A megye iparának több tízmii- liárd forintos árbevételéből igen tekintélyes összeget kell fordítani az anyag- és energia- költségekre. Képzeljük csak el, hogy milyen nagy összegeket lehetne megtakarítani, ha csak egy százalékkal csökkentenénk az ilyen jellegű kiadásokat. Ezzel természetesen még semmi újat nem mondtunk, hiszen felismerték ei\t már a dolgozok is. .4 szocialista bri­gádok munkaverseny-vállalá- saiban lépten-nyomon talál­kozhatunk az anyag- vagy az energiatakarékossagra tett fel­ajánlásokkal. A példák egész sorával bizonyíthatnánk, hogy tízezreket, milliókat takaríta­nak meg egyes üzemek kollek­tívái. Am ahhoz, hogy a keveseb­ből még többet csináljunk, ar­ra is szükség van, hogy újabb oldalárul közelítsünk a témá­hoz. Ilyen például a gyártás­fejlesztés. A KALO PLASZTIK például a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Fő­iskolát azzal bízta meg, hogy dolgozzon ki olyan módszert egyes termékeire, amellyel a műanyag alkatrészek gyártásá­nál keletkező nagy mennyisé­gű műanyag hulladékot csök­kenteni lehet. A GAMF-on ezt olyan sikerrel oldották meg, hogy szinte nem is keletkezik gyártási hulladék, és a draga import alapanyagnak szinte 100 százalékát hasznosan tudják felhasználni. Jó lenne, ha mi­nél több vállalat követné az ilyenfajta módszert. Még nagyobbak a lehetősé­gek. ha a fajlagos anyag- és energiafelhasználást sikerül csökkenteni. Különösen a gép­gyártásban vannak ennek le­hetőségei. Ez pedig már a ter­vezők, szerkesztők, gyártmány- fejlesztők feladata. Sok példát találni a világban arra, hogy a régi helyett új gépet konst­ruálnák, ami korszerűbb, na­gyobb teljesítményű, megbíz­hatóbb, hosszabb életű is, pe­dig sokkal kevesebb anyagból készül. Az NDK-ban például kifejlesztettek egy új kotrógé­pet. amelynek súlya kisebb, mint elődjéé, ugyanakkor tel­jesítménye kétszer akkora. Nemrég az NDK-ban részt vet­tem egy értekezleten, ahol az egyik vállalat képviselője azt mondta: jövőre négy százalék­kal növelik a termelés meny- nyiségét. ehhez azonban csak annyi anyagot használnak fel, mint az idén. Remélhetően az ilyen pél­dák Bács-Kiskun megye ipa­rában is követőkre találnak. A; anyag és energiahordozók árai várhatóan nem csökken­nek, s beszerzésük sem lesz könnyebb. A szocialista brigá­dok, a gyártás- és gyártmány- fejlesztő műszakiak, valamint a műszaki fejlesztéssel foglal­kozó kutatók sokat tehetnek azért, hogy kevesebb anyagból több, de mégis kifogástalan, minőségű termék készüljön. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents