Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

'£ 8 PETŐFI NÉPE • 1979. december II. események sorokban ENSZ-NAGYKÖ VETÜNK NYILATKOZATA A BT HATÁROZATÁRÓL Irán és az Egyesült Államok viszonyát békés eszközökkel kell rendezni Ünnepi ülés az emberi jogok napján BUDAPEST Benkei András belügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos, ba­ráti látogatásra Budapestre érke­zett a Szovjetunió belügyminiszté­riumának küldöttsége Nyikolaj Scsolokov hadseregtábornok, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, bel­ügyminiszter vezetésével. A kül­döttség fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Benkei And­rás és Vlagyimir Pavlov, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete. (MTI) VIENTIANE Közös közleményt hoztak nyil­vánosságra Vientianében a Zsam- bin Batmönh mongol miniszterel­nök, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja vezette párt- és kormányküldött­ség Laoszban tett hivatalos baráti látogatásáról. Zsambin Batmönh és Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bi­zottságnak főtitkára, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke tárgyalásainak ered­ményeképpen mongol—laoszi ba­rátsági és együttműködési szerző­dést írtak alá. LIPCSE Az NDK-beli Lipcsében 160 tu­dós részvételével hétfőn megkez­dődött a XIII. európai lézerkong­resszus. Az ötnapos tudományos tanácskozás középpontjában az energiatermelés problematikája áll. (MTI) SZÖUL__________________________ Csői Kju Ha, Dél-Korea új ál­lamfője hétfőn Sin Hjon Hvak ed­digi miniszterelnök-helyettest és gazdaságtervezésügyi minisztert nevezte ki kormányfővé. A mi­niszterelnök várhatóan a hét vé­gén alakítja meg kormányát, mi­után a nemzetgyűlés jóváhagyta ' kinevezését. A testület szerdán dönt e kérdésben. (AFP, AP, UPI, TASZSZ) TORINÓ A torinói fellebbviteli bíróság helybenhagyta a Vörös Brigádok •elnevezésű terrorista szervezet alapítójára, Renato Curctóra ko­rábban kiszabott tizenöt év bör­tönbüntetést, valamint — jelen­téktelen módosításokkal — a ti­zenöt bűntársra kiszabott korábbi ítéleteket is. Az ítéletek a hírhedt terrorszervezet vezetőinek csak ré­gebbi bűncselekményeire vonat­koznak és Aldo Moro elrablására és meggyilkolására nem terjednek ki. (UPI, DPA) NEW YORK A Magyar Távirati Iroda tudó­sítója New Yorkban az alábbi kérdést tette fel Holla! Imre nagykövetnek, a Magyar Nép- köztársaság állandó ENSZ-iképvi- selőjének, az iráni—amerikai kapcsolatokban beállott válság­gal kapcsolatban: — Magyarország nem tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, s nem vett részt a testületnek az iráni—amerikai kapcsolatokban kialakult helyzetről folytatott vi~ tájában. Kifejtené-e véleményét a Biztonsági Tanács december 4-i határozatáról? Hollai Imre a következőket vá­laszolta: A Magyar Népköztársaságban őszinte rokonszenv kíséri az iráni nép harcát, amelyet a forrada­lom kezdete óta vív országa függetlenségének biztosításáért, az előző rendszer által elkövetett bűnök következményeinek meg­szüntetéséért. Az iráni események különösen aláhúzzák annak fon­tosságát, hogy mindenki szigorú­an tartsa magát az államok egyenlősége és szuverenitása, a beliügyekbe való be nem avat­kozás elvéhez, tartózkodjék az erőszak alkalmazásától és az erőszakkal való fenyegetéstől. Ami a Biztonsági Tanács de­cember 4-i határozatában érin­tett konkrét kérdést illeti, elvi álláspontunk jól ismert. Az a véleményünk, hogy a diplomáci­ai képviseletek és személyzetük sérthetetlenségének elvét minden körülmények között figyelembe kell venni. Elveinkkel ellentétes a túszok szedése is. Mindebből egyenesen következik, .hogy támo­gatjuk a Biztonsági Tanács de­cember 4-i határozatát, beleért­ve a teheráni amerikai nagykö­vetség személyzetének szabadon bocsátására és az arra irányuló felhívást, hogy a felek tanúsít­sák a legnagyobb fokú mérsék­letet, s az ENSZ céljaival és el­veivel összhangban, kölcsönös megelégedésre, békés eszközökkel oldják meg a közöttük fennálló problémákat. Ügy véljük, hogy a Biztonsá­gi Tanács határozatában foglaltak szigorú betartása lehetővé tenné a válság megoldását. Ez — vé­leményünk szeriint — megfelel az iráni nép törekvéseinek és az iráni forradalom céljainak is. A kémkedéssel nem vádolt tú­szokat hamarosan szabadon en­gedik, a többieket pedig nemzet­közi vizsgálóbizottság hallgatja majd meg — jelentette ki vasár­nap az amerikai televízióban, az iráni külügyminiszter. Az ameri­kai kormány egyidejűleg új dip­lomáciai akcióba kezdett és gaz­dasági rendszabályokkal fenye­gette Iránt. Ghotbzadeh iráni külügyminisz­ter az NBC-nek adott nyilatkoza­tában kijelentette: várhatóan tíz napon belül vizsgálóbizottságot ál­lítanak fel neves külföldi és iráni személyiségekből. Ez a testület vizsgálja majd meg mindazokat a bűnöket, amelyeket az Egyesült Államok Irán ellen elkövetett az­óta, hogy 1953-ban államcsínnyel hatalomba helyezte a sahot. A bi­zottság előtt tanúvallomást teszt­nek majd a teheráni nagykövet­ség túszai is. Dokumentumokkal bizonyítható, hogy egyesek közü­lük kémkedtek Irán ellen, míg a többieket szabadon fogják enged­ni — mondotta Ghotbzadeh. Az Egyesült Államok Iránban negyedszázadon át megsértett minden nemzetközi jogszabályt, így nincs most alapja arra, hogy a jogra hivatkozzék — hangoztat­ta a külügyminiszter. Nem aggó­dik az amérikai gazdasági fenye­getések miatt, Irán más orszá­gokból mindenhez .hozzájuthat, ami fontos — mondotta. Éppen ezt szeretné meggátolni Vance amerikai külügyminiszter, aki magyar idő szerint hétfőre virradó éjjel indult el londoni, párizsi, bonni és római villámlá­togatására. Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó va­sárnap a CBS-hálózatban elis­merte: az Egyesült Államok nem zárja ki az élelmiszerszállítási ti­lalmat sem, ha Irán nem engedi szabadon a túszokat. (MTI) Ellentétes vélemények Nyugat-Európában az új rakéták elhelyezéséről A NATO európai tagállamai hadügyminisztereinek ülésével gyakorlatilag már hétfőn megkez­dődött Brüsszelben a NATO ve­zető szerveinek öt napra terve­zett tanácskozása, amelyen az új amerikai közép-hatótávolságú atomrakéták gyártásáról és nyu­gat-, illetve dél-európai elhelye­zéséről döntenek. Az Egyesült Állomok és Kanada hadügymi­nisztere ma érkezik meg a belga fővárosba. A végső döntést vár­hatóan a NATO- külügy-srés had­ügyminisztereinek szerda délutá­ni együttes üTésen hozzák meg. Mint ismeretes, a nyugatné­met, a brit és az olasz kormány már döntött a fegyverkezési ver­seny újabb szakaszát elindító terv támogatása mellett. Hollandia el­utasítja az új rakétafegyverek be­fogadását. Dánia hathónapos ha­ladékot szorgalmaz a telepítésre vonatkozó döntés meghozatalára. Belgium és Norvégia szintén a szocialista országokkal folytatan­dó tárgyalások megkezdését szor­galmazza a döntés előtt. A leghatározottab elutasítás a holland fővárosból érkezett, ahol a parlament az elmúlt csütörtö­kön visszautasította a „korszerű­sítésnek” nevezett — a valóság­ban továbbfegyverkezési — ter­vet. A nehéz belpolitikai helyzet­ben levő Van Agt holland kor­mányfő a hét végén Washingtpn- JSáh éíédmértytiéléküi1 ‘p'röbáTt á1 én - . tigédttiéflyékre • rávéhhí aá*‘á-mérMeai vezetést, ezért hétfőn Bonnban tett villámlátogatást, ahol Schmidt nyugatnémet kancellárral és Genscher külügyminiszterrel tár­gyalt valamiféle végső kompro­misszum lehetőségéről. A belga kormány még mindig nem jelentette be hivatalosan ál­láspontját. Henri Simonét kül­ügyminiszter viszont a hét végén újságírók előtt kijelentette, hogy Belgium valószínűleg csak abban az esetben támogatja az új ame­rikai nukleáris fegyvereknek Bel­gium területén történő elhelyezé­sét. ha a döntést időlegesen — legalább hat hónapra — elha­lasztják. Ez az idő elegendő lenne a Szovjetunióval folytatandó tár­gyalások megkezdésére. A kisebb nyugat-európai álla­mok elutasító vagy tartózkodó jürnagatartását magyarázza az is, ^öjgy egyre fokozódik a közvéle­mény tiltakozása a NATO emlí­tett terve ellen. Belgiumhoz ha­sonlóan, ahol vasárnap mintegy húsz országból összegyülekezett legalább harmincezer fiatal tün­tetett, Dániában is több tízezren vonultak az utcára, tiltakozva a rakétaprogram ellen. (UPI, AP, Reuter, AFP, DPA, TASZSZ. ADN) Thaiföld képekben 9 Vízre épült szalmakunyhó Bangkok csatornanegyedében. A 4*5 mil­liós főváros Chao I’hia nevű folyójának mellékágaiban százezrek élnek i körülmények között. 'T haiföld (korábbi nevén A Sziám) Déíkelet-Ázsia egyik legősibb országa. A thaiak nagyon büszkék történelmükre, leginkább arra. hogy hazájuk a térség egyetlen állama, amely el­kerülte a gyarmatosítást. Noha hiba lenne jelentőségét alábecsülni, a mai Thaiföld szem­pontjából nem sokat jelent e moz­zanat. A 45 millió lakosú ország az utóbbi években elért gazdasági eredmények ellenére is a világ legszegényebb államai közé tarto­zik Emellett szenved azoktól a tipikus betegségektől, amelyek a fejlődő világ zömét kínozzák: a torz gazdaságszerkezet, a városok és a vidék közti jelentős különb­ség, a tőkehiány, a nemzeti bur­zsoázia és polgárság, az értelmi­ség és munkásrétegek viszonyla­gos gyengesége. A mezőgazdaság, noha súlya csökken, még ma is az alapvető gazdasági ágazat. Thai­föld kiviteli listájának élén nyers­anyagok, mindenekelőtt mezőgaz­dasági termékek állnak. Vezet a maniókagyökér, ezt a rizs. á nyers gumi és az ón követi. A gyorsabb ütemű fejlődést gátolja az infrastruktúra fejletlensége, az iskolahálózat gyengesége, a kirí­vóan erős korrupció, s a belpoli­tikai bizonytalanság. Thaiföld külpolitikailag nemré­giben a nemzetközi érdeklődés középpontjába került, mégpedig a kambodzsai normalizálódást gátló magatartása miatt. Nemegyszer úgy látszott, az elmúlt években, hogy külpolitikája rugalmasabbá válik, alkalmazkodik az indokí­nai realitásokhoz. Kriangszak Csamanand thaiföldi kormányfő el­látogatott Moszkvába. Pham Van Dong vietnami miniszterelnök pe­dig Bangkokba. Ennek ellenére ma mind többet hallani arról, hogy ismét növekednek a Thai­földre irányuló amerikai fegyver- szállítások. Erős a gyanú, hogy a fegyverek egy részét a hatóságok átlátsszák a megbuktatott Pol Pót bandáinak, ami kizárólag a kambodzsai—thaiföldi viszony, s ezen keresztül Indokína politikai légkörének feszültebbé válását eredményezheti. Gy. G. • Bangkok kínai negyede, a Chinatown. Háttérben aranyüzlet, előtte utr;-' éíelmiszerárusok. A Katonák a bangkoki királyi palotában. Thaiföld uralkodó politikai ereje mindmáig a hadsereg. Az ENSZ közgyűlése 31 esz­tendővel ezelőtt fogadta el az em­beri jogok egyetemes nyilatkoza­tát; hétfőn, az emberi jogok nap­ján a Magyar ENSZ-társaság és a Magyar Jogász Szövetség együt­tes megemlékezést tartott Buda­pesten, a jogászházban. Dr. Haiaszti György, a Ma­gyar ENSZ-társaság főtitkára nyitotta meg az ünnepi ülést, amelyen ott voltak állami, poli­tikai. társadalmi, kulturális és jo­gi életünk '•képviselői. Dr. Prand- ler Árpád, a Külügyminisztérium főosztályvezetője ünnepi beszédé­ben kiemelte: — Az emberi jogok katalógusá­nak fejlődéséhez jelentős mérték­ben járulnak hozzá a szocialista országok — köztük hazánk is — a gazdasági, a szociális és a kultu­rális jogok tényleges biztosításá­val. Az anyagi életfeltételek és szükségletek kielégítése, mint az emberi jogok tiszteletben tartá­sának nélkülözhetetlen alapja, szocialista rendszerünk nagy vív­mánya. Ugyanakkor beszédes cá­folata azoknak a nyugati kísér­leteknek, amelyek az emberi jo­gok ürügyén támadják a szocia­lista államokat. A továbbiakban' a szocialista demokrácia és az emberi jogok összefüggéseiről szólva rámuta­tott, hogy a szocialista társadalom fölényét e téren is bizonyíthat­juk. Mint mondotta: a Magyar Szociálisa Munkáspárt Központi Bizottságának nyilvánosságra ho­zott kongresszusi irányelvei is le­szögezik, hogy a párt változatla­nul alapvető feladatnak tekinti a szocialista demokrácia fejleszté­sét. a tömegeknek a közügyekbe való bevonását. Prandler Árpád szólt arról is, hogy a Magyar Népköztársaság valamennyi fon­tosabb, az emberi jogokkal kap­csolatos nemzetközi egyezmény­nek aláírói közé tartozik. — Hazánknak, az emberi jogok megvalósításában elért eredmé­nyei és törekvései szerves részét alkotják a szocialista közösség államai e téren kialakított közös politikájának — mondotta. — Amikor a helsinki záróok­mányról és általában az európai együttműködésről beszélünk, ag­godalommal kell reagálnunk azokra a törekvésekre, amelyek­kel újabb nukleáris fegyvereket, Pershing-rakétákat és szárnyas cirkálókat kívánnak elhelyezni egyes nyugat-európai NATO-or- szágokban. Az emberi jogok ér­vényesítésével összefüggésben is támogatjuk a Varsói Szerződés külügyminisztereinek állásfogla­lását. amelyben azt a meggyőző­désüket hangsúlyozták, hogy az erőegyensúlyt az európai földré­szen nem a fegyveres erők, s a fegyverzet növelésével, a fegy- veikezési hajsza fokozásával le­hel és kell fenntartani, hanem a katonai szembenállás csökkenté­sével, konkrét leszerelési — kü­lönösen nukleáris leszerelési — intézkedésekkel. (MTI) | NAPI KOMMENTÁR Hálátlan küldetés üli Vunce amerikai külügyminiszter elődjének, Kissingernek nyomdo­kaiba lépett. A NATO miniszteri tanácsülése előtt az amerikai dip­lomácia vezetője négy villámláto­gatást bonyolít le. Két témáról folytat eszmecserét a brit, a fran­cia, az olasz és a nyugatnémet ve­zetőkkel: az Irán ellen tervezett gazdasági szankciókról és a Nyu- gat-Európába telepítendő raké­tákról. Különösen a Teheránnal szem­ben foganatosítandó lépések elfo­gadtatása okozhat problémát Vance-nek. Irán a tőkés világ második legnagyobb olajexRortő- re, s ez különös fontosságot köl­csönöz számára Nyugat-Európa energiaigényes országaiban. Igaz, hogy Anglia, az NSZK és Olasz­ország — szolidaritást vállalva az Egyesült Államokkal — a múlt hét csütörtökén már felfüggesztet­te katonai rendeltetésű alkatrész- szállításait Iránnak, Franciaország azonban még ettől a lépéstől is tartózkodott. Kérdés, hogy a megrendelések­ben nem dúskáló négy közös piaci ország milyen álláspontra helyez­kedik, ha az USA tágabb körű embargót követel tőlük? Közis­mert, hogy a franciák, az olaszok, de a nyugatnémetek is jelentős gazdasági kapcsolatban állnak Te­heránnal, s érdekeikkel ellentétes minden olyan intézkedés, amely ezt az együttműködést veszélyez­teti. Hasonló megfontolás vezeti Nagy-Britanniát. Amióta London­ban konzervatív kormány irányít, egyre szembetűnőbb, hogy a „vas- lady”-nek becézett miniszterelnök­asszony kétségkívül igyekszik mindenben Amerika kedvére ten­ni. Ám talán éppen az iráni ügy­ben érdekellentét mutatkozik Lon­don és Washington között. A gaz­dasági bojkott ugyanis rendkívül érzékenyen érintené az amúgysem rózsás brit pénzügyi mérleget. Amikor például Washington az iráni bankbetétek befagyasztásá­ról döntött, London — egy ravasz húzással kibújt a következmények alól. Egy fellebbviteli bíróság ugyanis arra a megállapításra ju­tott, hogy az amerikai bankok lon­doni leányvállalatai — amelyek legalább másfél millió fontnyi irá­ni betétet kezelnek — brit jogha­tóság alá tartoznak. Ennek követ­keztében rájuk nem vonatkoznak a washingtoni döntések. Ami az eurorakétákat illeti, mind Angliában, mind pedig Olaszországban egyre nagyobb méreteket ölt a közvélemény til­takozása. „Rakéták helyett tárgya­lásokat!” — sürgetik a tüntetők transzparensei. Igaz, a brit, az olasz és a nyugatnémet hivatalos álláspont lényegében megegyezik az Egyesült Államokéval, de a Carter elnök által olyannyira szor­galmazott NATO-egység aligha jut majd kifejezésre a brüsszeli, ta­nácskozáson. Hollandia, Dánia, Norvégia és Belgium nézete sem­miképpen nem azonos az ameri­kaiakéval. Vance külügyminiszterre most a kétnapos villámlátogatásokon az a nehéz teendő vár, hogy Amerika legfontosabb nyugat-európai szö­vetségeseit a kisebb NATO-álla- mok ellenállásának letörésére bír­ja rá. Hálátlan küldetés ez, amely sem az Iránnal kapcsolatos szank­ciók, sem az eurorakéták tekinte­tében nem öregbíti az Egyesült Államok tekintélyét a kontinen­sen. Gy. D. Üj termékekkel készül az új esztendőre a megyeszékhely élelmiszeripara (Folytatás az 1. oldalról.) Természetesen műszakilag is felkészülnek a termékszerkezet módosítására. Arra többek között, hogy növelik a daraboló részleg kapacitását a nagy testű barom­fiak feldolgozásánál. Ugyanakkor a csirkeüzemben a gépsorok fel­újítására, termelékenyebb átren­dezésére kerül sor. Itt külön gé­peket állítanak be az úgynevezett olcsó termékek (fej, láb) feldolgo­zására. A baromfinak ezek a ke­reskedelemben jól értékesíthető részei ugyanis eddig jórészt hul­ladékba kerültek és húslisztet ké­szítettek belőlük. A Kecskemét és vidéke Sütő­ipari Vállalatnál, Nagy Ervin fő­könyvelő, a következőket mon­dotta az 1980-as év új. termékei­ről: — Már az idén, novemberben megkezdtük a kecskeméti teasü­temény próbagyártását, amiből mintegy 26 mázsát szállítottunk a budapesti Füszért Vállalatnak. Az új készítményünk banán, narancs és puncs ízesítéssel népszerű cse­megének ígérkezik. Január elején kezdjük a folyamatos gyártását, s a jövő évben mintegy 160 tonna teasütemény hagyja el üzemein­ket, aminek termelési értéke csak­nem 14 és fél millió forintot je­lent. Szinte az ország valamennyi Füszért Vállalatának szállítunk belőle. Kezdeti népszerűsége mellett szól, hogy az igények szerint, a jövő évre tervezett mennyiség kétszeresét is átvenné a kereske­delem, de kapacitásunk csak a jelzett 160 tonnányi legyártását teszi lehetővé. A következő hóna­pokban már Bács-Kiskun megye élelmiszerboltjaiban is kapható lesz a kecskeméti teasütemény. Jövőre újra sütni fogunk bur- gonyapehellyel dúsított kenyeret. Nem új termék, de gyártásával le kellett állnunk egy időre. Hiány­cikk volt ugyanis a Lengyelor­szágból importált burgonyapehely, amelynek keverésével a kenyér hosszabb ideig megőrzi frissessé­gét. Egy kilogrammos nagyságban sütjük és fogyasztói ára nyolc forint lesz. Januárban kezdjük meg folyamatos gyártását. N. O.—K. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents