Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. december 9. • Magyarországot bemutató gazdasági, kereskedelmi ,és kulturális rendezvénysorozatot tartottak Düs seldorfban. Képünkön: magyar árucikkek bemutatója a nyugatnémet városban. (Fotó — MTI-fotó — Ma nek Attila (elvétele — KS) A hét három kérdése AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Jobboldali többséget hoztak a portugál parlamenti választá­sok. — A brit kormány különmegállapodást kötött Muzorewa püspök kormányával. — Gromiko fogadta a Moszkvában tárgyalt kínai küldöttség vezetőjét. KEDD: Carter bejelentette, hogy indulni kíván az 1980-as elnökvá­lasztáson. — Schmidt kancellár az SPD kongresszusán közölte, hogy 1980 januárjában találkozni fog Erich Honeokerrel. — Jofob- ratolódás az izlandi törvényhozási választásokon. SZERDA: A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága berlini ülé­séről felhívással fordult a nyugat-európai országokhoz. — Haza- indultak az NDK-ból az első szovjet egységek. — A Biztonsági Tanács egyhangú határozatot hozott a teheráni túszok ügyében. CSÜTÖRTÖK: Kompromisszumos megoldás Londonban az zimbabwei tűzszünetről. — Véget ért a Varsói Szerződés külügyminiszteri bi­zottságának berlini, valamint honvédelmi miniszteri bizottságának varsói ülése. — Az olasz parlament megszavazta a NATO rakéta- fegyverkezesi tervét. PÉNTEK: összetűzések Iránban Khomeini és Madari ajatollah hívei között. — Véget ért Nyugat-Berliniben az SPD kongresszusa. — Általános sztrájk Belgiumiban. SZOMBAT: Ohira japán kormányfő befejezte kínai látogatását. — Egy iráni síita szervezet önkéntesek Dél-Libanonba küldését he­lyezte kilátásba, a libanoni kormány tiltakozik ez ellen, az izraeli hadsereg ellenlépésekre 'készül. Mit javasolnak a Varsói Szerződés államai a külügyminiszteri bizottság berlini üléséről kiadott dokumentumukban ? Az NDK fővárosában két na-, pon át üléseztek a Varsói Szerző­dés tagországainak külügyminisz­terei, s éppen egy héttel a NATO brüsszeli miniszteri tanácsülése előtt fontos javaslatokkal éltek. Kezdeményezéseik azt tanúsítják, hogy a szocialista közösség orszá­gai a katonai szembenállás szint­jének csökkentését kívánják, az európai fegyverkezési verseny ab­bahagyását akarják elérni. A berlini tanácskozáson azt ja­vasolták, hogy hívjanak össze Európában olyan konferenciát, amely a katonai enyhülés és, le­szerelés kérdéseivel foglalkozzék. Emlékezhetünk rá, hogy ezt'el 6- ször a Varsói Szerződés orszá­gainak májusi budapesti felhí­vása tartalmazta, ez a gondolat Tollhegyen A jojo — ázsiai eredetű játék: kerek, orsó formájú fáját zsinóron lehet fel-le rángatni... ez jut az ember eszébe, ha Ohira japán kor­mányfő pekingi tárgyalá­sainak híreit hallgatja: a Tokió által Kínának szánt kölcsönök összege úgy szállt alá, mint a jojo: S nem is olyan régen jojo-módra rö­pítették a magasba is! Amikor Ku Mu szeptem­berben a japán fővárosban járt, öt és fél milliárd dol­lárnak megfelelő kölcsönt kért kínai nagyberuházá­sokhoz, a pekingi miniszter­elnök-helyettes akkor "biz­tatást kapott, persze azzal a hozzáadással, hogy a vég- j leges választ Ohira viszi j majd decemberben ... Közben aztán az USA zo­kon vette, hogy egy ilyen iáshitel nyújtásával Ja- . -n előnyhöz jutna a kínai árért folyó küzdelemben, és az ASEAN-országok (In­donéziától Malaysiáig) szin­tén megsértődtek, miért ré­szesíti Japán az ő rovásuk­ra Kínát ilyen kedvezmény- I ben? így aztán Ohira most már csak arról beszélhetejf, I :..gy Tokió egyelőre a kért kölcsönnek csak az egyötö- adja, jövőre ebből is csa/c 200 millió dollárt, a többiről majd később dön­tenek. A japán jojo így alább . szállt... S úgy hírlik, Ohira vigyáz arra is, hogy becsületes já- t kos hírét keltse a világ mind a négy sarkán: Tokió­ban eleve közölték, hogy a kormányfő a kínai tárgya­lásainak lefolyásáról, ki­meneteléről tájékoztatni ■ogja az Egyesült Államo- az ASEAN-országokat csakúgy, mint a Szovjet­uniót. 'ért: jó, jó, Japán szoro­sabbra vonná üzleti kapcso­latait Kínával, de e közben nem akar másutt ellensé­ket szerezni. Ezért szállt alább a japán jojo. (P. J.) I • A teheráni ÜSA-nagykövctséget megszálló fiatalok olyan doku­mentumokat hoztak nyilvánosságra, amelyek az amerikai külképvi­selet és a Cl A kapcsolataira utalnak. Képünkön: az iratokat sajtó- konferencián mutatták be az újságíróknak. A HÉT ESEMÉNYEI KÉPEKBEN máris bizonyos visszhangra talált földrészünk számos országában. Ennek a konferenciának az lesz a célja, hogy a „helsinki gondo­latot” katonai téren is megvaló­suláshoz segítse. A tanácskozás előtt a Varsói Szerződés országai készek megállapodni a NATO-ál- lamokkal az úgynevezett biza­lomerősítő intézkedésekről. A mostani berlini javaslatok között szerepel az is, hogy a 33 európai és 2 észak-amerikai or­szág, amely Helsinkiben egyszer már megállapodásra jutott, most arról kössön szerződést, hogy sen­ki sem alkalmaz elsőként sem nukleáris, sem hagyományos fegy­vereket. i Űjból felhívással fordultak a NATO-országokhoz: egyik kato­nai szövetség se bővítse résztve­vőinek a körét. (Tudnivaló, hogy sokan szeretnék Spanyolországot bevinni a NATO-ba ...) 1 1 Ä Varsói Szefződés'országainak tárgyalási készségéről is tanús­kodik a berlini dokumentum: ha a NATO-országok nem tesznek olyan lépéseket, amelyek károkat okoznának az európai béke és biztonság ügyének, akkor késede­lem nélkül érdemi tárgyalások kezdődhetnek a közép-hatótávol­ságú nukleáris eszközök kérdé­séről. A külügyminiszterek és a hon­védelmi miniszterek berlini, illet­ve varsói tanácskozásával egy- időben került sor — Leonyid Brezsnyev október 6-i emlékeze­tes bejelentésének megfelelően — 20 000 szovjet katona és 1000 harc­kocsi első csoportjának kivonásá­ra a Német Demokratikus Köz­társaság területéről. • Több ország és nemzetközi szervezet igyekszik segélyszállítmányai­val enyhíteni a kambodzsai ellátási nehézségeket. Képünkön: az ENSZ segélyszervezete egy ausztrál repülőgép rakodását ellenőrzi Bangkokban. (Fotó — AP — MTI — KS) tatásának szükségességéről, Wa­shingtonban személyesen akarta közölni fenntartásait. Ugyanezt tette Nordli norvég kormányfő is, aki szintén az amerikai fővárosba utazott. A dán külügyminiszter pedig Vance-nak hozta tudomá­sára a koppenhágai aggályokat. Ugyanekkor Rómában a keresz­ténydemokrata kormány maga mellé tudta állítani Craxi szocia­listáit éppúgy, mint a szociálde­mokratákat, a republikánusokat, s így többségre tett szert a parla­menti vita végén. Az olasz válasz tehát: „Si”... A nyugatnémet szociáldemokra­ták kongresszusán is sok szó esett a rakétafegyverkezésről. A párt­vezetők megnyilatkozásaiban ket­tősség ^mutatkozott: állást foglal­tak az új amerikai atomrakéták gyártása és nyugat-európai elhe­lyezésük mellett,, ugyanakkor az enyhülés politikájának folytatását és új tárgyalások megindítását' sürgették. Valószínűleg ilyen, „fegyverkez­ni, tárgyalni” taktikát tesz ma­gáévá a jövő héten Brüsszelben a NATO is. Mindenesetre a nö­vekvő ellentétek és a fokozódó aggályok miatt aligha lesz a brüsszeli döntés olyan ünnepé­lyes, mint ahogyan tervezték ... Ennek egyik előjele, hogy Wa­shingtonban híre ment: a teherá­ni feszültség folytatódása miatt, Vance külügyminiszter esetleg nem is megy el személyesen Brüsszelbe, hanem maga helyett Warren Cristopher külügyminisz­ter-helyettest küldi. Cristophert az amerikai diplo­mácia ismerői úgy tartják szá­mon, mint „válságminisztert”: * ő az, aki a nehéz, bonyolult hely­zetekben hálátlan feladatokat kap. (Ciprus és Afrika, a Közel-Kelet és Latin-Amerika egy-egy válsá­gos pillanatában Cristophernek kellett az USA nevében színre lépnie. Most a NATO van so­ron ...) Valóban létrejött a kompromisszum Rhodesia-Zimbabwe ügyében? London győzelemről beszél. A kölcsönös engedmények alapján létre jöhet a tűzszünet a Zim­babwe hazafias front és a sa- lisbury-i rendszer fegyveres erői között. A megegyezés alapján hozzáláthatnak a jogi rendezés­hez: két hónapig az országban a törvényhozó és a végrehajtó hatal­mat a brit közigazgatás gyako­rolja majd, ennek élén a London­ban kinevezett fokormányzó áll. (Idézet Joshua Nkomo legutóbbi, a hamburgi Der Spiegelnek adott nyilatkozatából: „Legyen nekik kormányzójuk. Még parádés lovat is adunk alá ajándékba és tollat a kalapja mellé ...”) Lord Carrington külügyminisz­ter, aki az idestova három hó­napja húzódó londoni konferen­cián elnökölt, végül is arról bizto­sította a hazafias front vezetőit, hogy ki fognak vonulni a dél-af­rikai csapatok Zimbabwe terüle­téről, a függetlenség kikiáltása előtti átmeneti időszakban a ha­zafias front katonái a salisbury-i rezsim hadseregével egyenlő jog­állást kapnak. Hihető-e ez? A nemzeti front a fegyverszü­net nemzetközi ellenőrzését akar­ta elérni, a britek a nemzetkö­zösség országaiból toboroznának ellenőrző egységeket. A hazafias front nem is fegyverszünetet akar csupán, hanem békét, békét a választások előtt és békét a vá­lasztások után. A tűzszüneti megegyezés akkor lép életbe, ha a hazafias front és a Muzorewa-kormány minden konkrét részletben megállapod­nak. Valószínű, hogy Salisbury mai urai nem hajlandók tálcán át­adni a hatalmat Nkomo és Muga­be hazafias frontjának, s a tűz­szüneti megállapodásra támasz­kodva szeretnék megnyerni a vá­lasztásokat. A hazafias front ezzel szemben éberségre int és azonna­li visszavágást helyez kilátásba, ha a fehértelepesek, Muzorewáék vagy az angol hatóságok vissza akarnának élni a tűzszünet adta hetőségekkel. P’. J. Milyen az „atlanti tábor” helyzete a NATO rakétahatározatának meghozatala előtt? Két NATO-ország parlamentjé­nek állásfoglalása a két végletet jelzi: míg Rómában az olasz hon­atyák többsége igent mondott a rakétafegyverek nyugat-európai telepítésének tervére, Hágában a holland parlament nemet mon­dott erre. Legalább három NATO- ország — Dánia, Hollandia és Norvégia — ellenzi, hogy már most döntsön az Észak-Atlanti Tanács: Van Agt holland minisz­terelnök, aki a napokban Leonyid Brezsnyevhez intézett levélben szólt az enyhülési politika foly­Deklaráció az emberi jogokért Az ENSZ-emléknapok, amelyek a világszervezet kezdeményezésé­re születtek, nem az egyes orszá­gok ünnepei. Az emberi jogok napjáról, az 1948. december 10-én elfogadott ünnepélyes nyilatkozat évfordulójáról mégis szinte min­denütt a világon megemlékeznek. Még az olyan elnyomó rendszerek sem mondtak le arról, hogy időn­ként a nyilvánosság előtt méltas­sák, mint Pinochet Chiléje, a sah Iránja, vagy Idi Amin ugandai kormánya. Közvetve még az ő képmutatásuk is az Emberi Jo­gok Nyilatkozatában foglalt hala­dó erkölcsi és jogi elvek sikerét mutatja. Az, hogy ezek az elvek még nem valósultak meg úgy, ahogyan a második világháború után tervezték, sajnálatos tény, de nyilvánosan már a legnagyobb zsarnok sem szállhat velük szem­be. Hitler és a fasiszta kormányok — az emberi jogok nemzetközi védelmének intézménye velük szemben jött eredetileg létre — még megtehették ezt. Amikor a faji és politikai üldözéseket az ENSZ-t megelőző Népszövetség­ben a náci Németország szemére vetették, és az emberi jogokat elő­ször szóba hozták, a „Harmadik birodalom” egyszerűen kivonult a szervezetből. Hitler, aki a leg­jobban gyűlölte az emberi jogo­kat, s azt tartotta, hogy a poli­tikában egyáltalán nincs helye az erkölcsnek, így írt a Mein Kampf-ban: „le fogjuk dönteni az egyén úgynevezett humanizmusá­nak esztelen korlátáit”. Mégis őt döntötték le nemzet­közi összefogással, s amikor az 1948-as deklarációra emlékezünk, akkor egyúttal az 1945-ig tartó há­ború és ellenállás sok millió ál­dozata előtt is fejet hajtunk. Kialakulhattak-e közös, mini­mális nemzetközi elvek annyira különböző társadalmi rendszerű országok között, mint amilyenek az antifasiszta együttműködés résztvevői voltak? Az a nyilatko­zat, amellyel a Szovjetunió 1941- ben Londonban bejelentette csat­lakozását az első szövetséges ok­mányhoz, az Atlanti Chartához, már válaszolt erre. Megállapítot­ta: a szovjet nép a szövetsége­sekkel együtt harcot folytat, hogy megvédjék „a szabadságszerető népek szociális és politikai vív­mányait, a kultúra és civilizáció alapjait”. Sokan úgy gondolják, hogy a nemzetközi jognak, erkölcsnek és közvéleménynek nincsen hatása. Az emberi jogok 1948 utáni tör­ténete — bár a várakozásokat nem mindenben igazolta — cáfol­ja a cinikusokat és szkeptikuso­kat. Létezik még, de percig sem lehet nyugodt, időről időre en­gedményekre is kényszerül pél­dául a dél-afrikai fajüldöző és a chilei fasiszta rendszer. Végül is megbuktak olyan rezsimek, mint Somoza vagy Pol Pót egymástól különböző, de egyaránt kegyetlen diktatúrája. Eltűnt a bangladesie­ket és pakisztánikat pusztító Ajub Khan, majd eltűnt Bokassa és Idi Amin hisztérikus uralma csakúgy, mint az iráni sah tartósabb és ra­fináltabb rendszere. A lecke, hogy az emberi jogok megsértése nem kifizetődő, az ő esetükben már ér­vényesült, még ha népeik meg­próbáltatásai ezzel nem is értek véget. Kínában a „kulturális for­radalom” jogsértései után a tör­vényesség helyreállítására tett en­gedményeket, új hangokat tapasz­talunk. Ami a nemzetközi megállapodá­sokat illeti, ma már az 1948-as ENSZ-deklaráció mellett van két kötelező nemzetközi szerződés (egyezségokmány) is, amely össze­gyűjti a minden állam által tisz­teletben tartandó alapvető jogo­kat. A fogalom értelmezése körül még sokáig lesznek viták: néha hidegháborús fegyverré is válhat, de e két jelentős egyezmény ön­maga helyett beszél. Rendelkezé­seiket országunk törvénybe iktat­ta és az új jogszabályaink alkotá­sánál is figyelembe veszi. És ter­mészetes: a szocialista állam bel­ső fejlődésének programja tartal­mazza a személyi jogok fokoza­tos, kiegyensúlyozott bővítését. Az életbiztonságot és a szocális biz­tonságot minden társadalomnál előbbre helyezi értékrendjében, de nem feledkezik meg a további fel­adatokról, a közéleti demokratiz­mus és a személyiséggel járó jo­gok, jogorvoslatok fejlesztéséről sem. K. P. ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR SZOLIDARITÁSI BIZOTTSÁG Tiltakozás a NATO rakétateiepítési terve ellen Tegnap ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság. Megvitat­ták és elfogadták az 1979. évi te­vékenységről szóló beszámolót, döntöttek a jövő évi tervekről, s úgy határoztak, hogy még az idén gyógyszert és élelmiszert tartal­mazó gyorssegélyt juttatnak el Kambodzsába. A bizottsághoz érkezett tiltako­zó táviratok figyelembevételével állásfoglalást adtak ki a NATO tervezett európai rakétatelepítési szándékával kapcsolatban. A Ma­gyar Szolidaritási Bizottság leszö­gezi: csatlakozik a Hazafias Nép­front országos értekezletén meg­fogalmazott döntéshez, és tiltako­zását fejezi ki a NATO vezérka­rának azon terve ellen, amellyel új típusú közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakétafegyve­reket akarnak elhelyezni nyugat­európai támaszpontokon. A Szolidaritási Bizottság elítéli a NATO szándékát, mert az el­lentmond a helsinki értekezlet záróokmányában megfogalmazott elveknek. Azt célozza, hogy meg­bontsa az Európában kialakult katonai erőegyensúlyt, és ezzel stratégiai fölényre akar szert ten­ni. A tervezett döntés nemcsak Európa békéjét, és biztonságát fe­nyegeti, hanem veszélybe sodor­hatja a világ más térségeit is. A Magyar Szolidaritási Bizott­ság elismerését, és támogatását fejezi ki azon európai, NATO- országokban tevékenykedő, béke­szerető társadalmi- és tömegmoz­galmaknak, amelyek határozottan és hatékonyan lépnek fel az eu­rópai fegyverkezési hajsza foko­zása ellen. Üdvözöljük a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bi­zottságának az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdé­seivel foglalkozó konferencia ösz- szehívására tett javaslatát — hangzik a dokumentum. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Eltemették Friedrich Ebertet Berlinben szombaton mély részvét mellett eltemették Friedrich Ebertet, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tag­ját.. a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnökhe­lyettesét, aki kedden hunyt el rövid, súlyos betegség után, 85 éves korában. Friedrich Ebert hamvait a Berlin-Friedrichsfeldei temető­ben, a szocialisták emlékhelyén helyezték el. (MTI) • Carter új kairói megbízottja Sol Linowitz, Carter amerikai elnök új közel-keleti megbízottja szombaton délután az egyiptomi fővárosba érkezett. Az amerikai dip­lomata szombaton este kezdte meg hivatalos tárgyalásait. A szombati egyiptomi lapok beharangozták, hogy a tárgyalások során Kairó az autonómia-tárgyalások gyorsítását, és a tárgyalások eredményeképpen az egyiptomi elképzeléseket kielégítő teljes autonómia megvalósítását fogja szorgalmazni. • Dél-libanoni falvakat ágyúztak Szombaton délelőtt az izraeli, és az izraeli felügyelet alatt álló jobbolda­li milíciák nehéztüzérsége heves támadást indított a Dél-libanon közép­ső szektorában levő települések ellen. Az ágyúzás első óráiban több em­ber megsebesült és súlyos anyagi károk keletkeztek. A tüzérségi tűz alá vett falvak azok közé a települések közé tartoznak, amelyeknek a lakosságát ultimátumban szólította fel Haddad őrnagy a határöve­zetben kikiáltott bábállamhoz való csatlakozásra. Egyik-másik falu la­kói már a támadás előtt a menekülés útját választották. A feszültség kiéleződéséhez feltehetően hozzájárult az a bejelentés is, hogy iráni önkéntesek érkeznek Dél-Libanonba, noha érkezésüket szombatról hétfőre halasztották. A libanoni kormány megtagadta ugyan tőlük a beutazási engedélyt, de vezetőjük szerint ez nem lehet a küldetés akadálya. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents