Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

1979. december 9. • PETŐFI NÉPE • 3

Kapcsolataink további elmélyítésén

■Po rtminlr Nyilatkozott Mario del Monte,

IdrdUUZUIlK az OKP Modena megyei Bizottságának titkára

»

Áz elmúlt hét folyamán megyénkben tartózkodó olasz pártküldöttség vezetője, Mario del Monte, az Olasz Kommunista Párt Modena megyei Bizottságának titkára válaszolt szerkesztőségünk kérdéseire.

— Milyen helyet foglal el Modena Olaszország megyéi között; melyek gazdasági és társadalmi életének főbb jellemzői?

— Megyénk közepes nagyságú, s mindössze félmilliónyi lakosa van, de — Milánóval együtt — itt a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem Olaszországban.

Modena erősen iparosított; itt gyártják az olasz porcelán- és kerámiatermékek 55 százalékát, a kötöttáruk 48 százalékát és a második olvasztású öntöttvas 38 százalékát. Régi hagyományai vannak nálunk a specializált gépgyártásnak (többek között itt található a Fiat traktorgyár országos központja, valamint a Ferrari és Maserati autógyár); s itt van Olaszország egyik legfejlettebb mezőgazdasági területe a hozzá tartozó feldolgozóiparral együtt.

A különböző fokozatú és irányítású iskolák mellett van egy, immár ezeréves egyetemünk is. Emellett, más területekkel összevetve, magasnak mondható a szociális és segélyszolgáltatások színvonala.

— Modena tehát ipari központ, fejlett gazdasággal, jól szervezett munkássággal, ezért nem véletlen, hogy a helyi igazgatásban kommunisták vannak. Ugyanakkor jelentős itt a monopóliumok gazdasági hatalma. Milyen gondokat jelent ez a kommunista vezetés számára a társadalmi kérdések megoldása szempontjából?

— Olaszország gazdasági válságban szenved, de Modenában és az Emilia-Romagna körzetben fejlődés tapasztalható. Ezért Délről folytatódik a bevándorlás, s míg a Dél tovább szegényedik, Északon is súlyos gondok jelentkeznek. A legnagyobb gondot a bevándorlók lakáskérdésének megoldása jelenti, új házakat kell építeni, vagy a már rossz állapotban levőket helyreállítani.

Az infláció elérte az évi húsz százalékot, ez leginkább a szegényeket és az öregeket sújtja. A foglalkoztatott dolgozóknak jó védettséget nyújt a mozgóbérskála és a szakszervezeti harcok eredményessége.

Akadt megyénkben néhány átszervezési, rekonstrukciós probléma a termelési apparátusban, főleg az építőiparban, a kohászatban és a kötöttárugyártásban. Több szakszervezet tárgyal a kormánnyal a beruházások és a foglalkoztatottság ügyében, szót emelnek a családi pótlékok felemeléséért, a nyugdíjreform ügyében, és követelik az árak ellenőrzését. A vállalkozókkal is folyik

a párbeszéd a termelőapparátus bővítéséről és az egészségvédelemről

Számunkra az a fontos, hogy az országban meginduljon egy demokratikus gazdasági átalakulási folyamat, amely mindenekelőtt a Dél fejlődését, az állami, társadalmi és a gazdasági élet megújítását tűzze ki célul. A mi vidékünk különbözik Olaszország más területeitől; szilárdabb, kedvezőbb a szociális és gazdasági helyzete, magasabb a foglalkoztatottság és kisebb a különbség város és falu között. Ez a munkásmozgalom és az OKP erejének, a szakszervezeteknek, a szövetkezeti mozgalomnak, a középosztály demokratikus szervezeteinek, a megyei, valamint a helyi tanács baloldali vezetésének köszönhető. De, ha nem változik meg egész Olaszország, ha a válság tovább folytatódik és súlyosbodik, minket is magával sodorhat.

— A júniusi parlamenti választásokon — országos méretekben — a kommunista párt a szavazatok több mint 30 százalékát kapta. Hogyan alakult ez Modena megyében?

— Minthogy a kommunista párt Modenában megszerezte a szavazatok 52 százalékát, Olaszország legvörösebb tartományának székhelye lettünk. Mozgalmunk gyökerei a század eleji szocialista hagyományokhoz nyúlnak vissza, s a tömegeknek a fasiszták elleni fegyveres harcában, a háborút követő, gyakran éles, drámai küzdelmekben erősödött meg. Mai feladatunk pedig az egyenlő munkajogokért, a demokráciáért és a szabadságért folytatott küzdelem.

— Arról értesültünk, hogy a kereszténydemokraták — noha ismerik az eredményeket — továbbra sem hajlandók elfogadni a kommunisták által felajánlott „történelmi kompromisszumot”, vagyis azt, hogy Olaszország jelenlegi gazdasági és társadalmi problémáit a kommunista párttal együtt kormányozva, felelősséggel oldják meg. A kommunisták a parlamentben ismét ellenzékbe vonultak, laaz, ez az ellenzékiség nemcsak a párt, de az ország érdekeit is szem előtt tartja. Miként érzékelhető a Modena megyei helyi politikában ez a helyzet?

— Itt pontos megkülönböztetést kell tennünk. A történelmi kompromisszum — megítélésünk szerint — a végső célkitűzés. Mi azt tartjuk, hogy az olasz szocialista

társadalom csak a kommunista, a szocialista és a katolikus beállítottságú tömegek találkozásából születhetett meg, és biztosítja a szociális változásokon túl, a demokráciának és a szabadságnak a további kiterjesztését; ezeket a szocializmus lényeges jegyeiként tartjuk számon. Innen ered a törekvésünk, hogy találkozzunk a miénktől eltérő politikai, kulturális és eszmei beállítottságú erőkkel, amelyek azonban nincsenek ellentmondásban az OKP célkitűzéseivel, sőt alkalmasak arra, hogy új vonásokkal gazdagítsák a szocialista társadalmat. Ez azért is lényeges, hogy meglegyen a nép túlnyomó többségének támogatása és cselekvő részvétele. A kereszténydemokrata pártban ugyan sok katolikus állampolgár tevékenykedik, de a katolikus világ Olaszországban ennél jóval összetettebb és sokrétűbb. Ma sok millió katolikus — az igazságosság és az egyenlőség értékeiből kiindulva — például az OKP célkitűzéseit vallja magáénak, más katolikusok pedig egyéb pártok felé orientálódnak.

Egészen más dolog a történelmi kompromisszum, ha mint kormányzási formulát tekintjük, amely megvalósulhat vagy nem. Mi úgy véljük, hogy ha meg akarjuk menteni és meg akarjuk újítani az országot, akkor egységkormányra van szükség, amelyben jelen van a munkásmozgalom, következésképpen az OKP is. A tények azt bizonyítják, hogy a munkásmozgalom nélkül vagy ellenében Olaszország nem újulhat meg és nem is kormányozható.

A kereszténydemokraták valójában nemet mondanak az OKP- nák, de nem képesek semmiféle többség kialakítására. Valójában tíz hónap óta gyenge és ingatag kormányunk van, amelynek a parlamentben nincs többsége, és csak az olasz szocialisták és republikánusok tartózkodása következtében maradhat fenn.

Modenában a helyi vezetés a kommunisták és a szocialisták kezében van, s a kereszténydemokraták vonultak ellenzékbe. Mi igyekszünk úgy kormányozni, hogy mindig megfelelő pozitív kapcsolatunk legyen az ellenzékkel. Bizonyos meghatározott kérdésekben, még ha nagy fontosságúak is (például a terrorizmus elleni küzdelem, a válságba jutott vállalatok megmentése, tartományunk további ; fejlesztése stb.) egységes álláspontot tudunk kialakítani. Általában igyekszünk az ellenzéki magatartásból és kritikából mindig kiemelni azt, ami abban pozitívum, hogy ezzel is javítsuk irányításunk eredményességét és módszerét.

Természetesen vannak összeütközések és megoldhatatlan ellentétek. Főleg akkor, amikor a kereszténydemokrata pártban a konzervatív érdekek kerekednek felül. Számunkra az egység sohasem jelent céltalan egyesülést, hanem mindenki megőrzi a saját nézeteit is. A kompromisszum mindig konfliktusokkal jár, de a fő, hogy a tömegekhez való kedvező viszony kialakuljon.

— Befejezésül engedjen meg még egy kérdést. Bács-Kiskun és Modena tanácsa között már korábban kapcsolat létesült. A megyék pártbizottságai között ez az együttműködés viszonylag új kelt tű. Hogyan értékelik ebben a vonatkozásban a két megye kapcsolatát?

— Pozitívan értékeljük ezt a kapcsolatot. Az elmúlt évben Modenában alkalmunk volt vendégül látni a Bács-Kiskun megyei pártbizottság küldöttségét, amelyet dr. Horváth István elvtárs vezetett. Akkor aláírtunk egy jegyzőkönyvet pártjaink közötti kapcsolatokról, amely a kölcsönös önállóság keretén belül lehetővé teszi egymás álláspontjának jobb megismerését és tovább javítja a kapcsolatokat, nemcsak a két párt között, hanem az intézmények és a tömegszervezetek között is. Olaszország minden bizonnyal sok tekintetben különbözik Magyarországtól, akár a társadalmi valóságot, akár a történelmet, a hagyományokat, a kultúrát nézzük. Számunkra nagyon fontos, hogy megismerjük az- önök tapasztalatait, sikereiket, nehézségeiket, megoldatlan problémáikat és azokat a megoldásokat, amelyeket javasolnak, és figyelemmel kísérjük az önök vitáit is. Mint mondottam, kapcsolataink, mostani látogatásunk tapasztalatai is nagyon kedvezőek, s azon fáradozunk, hogy ezeket a kapcsolatokat tovább mélyítsük.

— Köszönjük a beszélgetést.

L. A.

A látogatásról képekben

A modenai pártdelegáció látogatásának sok olyan epizódja volt, amelyről a napi tudósításokban csak röviden számolhattunk be, vagy azokról nem is esett szó. Most a megyei körút néhány jellegzetes pillanatát mutatjuk be képekben.

• A bajai Türr István emlékmű előtt.

• Bizonyára maradandó, kedves élmény: baráti eszmecsere Béieczki József, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet tagjának otthonában.

• Vaskúton, ahol tornacsarnok épül tanuszodával.

• A kiskunhalasi Csipkeházban. (Tóth Sándor felvételei)

Folytatódó

igazodás

KÉT ESZTENDŐ népgazdasági tevékenysége szerepelt az MSZMP Központi Bizottsága december

6-i ülésének napirendjén; az 1979. évi terv végrehajtásának tapasztalatai, s a jövő esztendei program — valamint az állami költségvetés — irányelvei. A vezető párttestület üléséről kiadott közlemény — amelyet a lapok, így lapunk is szombati számukban publikáltak — az idei népgazdasági terv megvalósításának több kedvező vonását rögzítette, elsősorban a külső egyensúly, a külkereskedelmi mérleg javításában, a belső felhasználás némely elemének, így a készleteknek a módosulásában. Ugyancsak a pozitívumok közé tartozik a termelési és a termékszerkezet átalakításának néhány kitapintható jegye, a beruházási tevékenység ésszerűbb — a tervezettel lényegében megegyező — kereteinek megteremtése. örvendetes jelei vannak

— s itt nem szabad elfeledkezni az MSZMP XII. kongresszusa, s a felszabadulás harmincötödik évfordulója tiszteletére tett vállalásokról — a takarékosabb energia- és anyagfelhasználásnak, a korszerűbb termékek aránya növelésének a teljes árukibocsátáson belül, s a munkahelyek egy részén- haladás tapasztalható a szervezettségben, a fegyelemben is.

Mindezek ellenére, pontosabban mindezekkel együtt, sem sikerült az 1979. évi népgazdasági terv valamennyi fő célkitűzését teljesíteni. A legérzékenyebb pont változatlanul a népgazdaság külső egyensúlyának javítása, hiszen a vártnál nagyobb az az árveszteség, amelyet a cserearányok további romlása miatt elszenvedünk, s a kivitel összetétele még mindig nem igazodik kellőképpen a népgazdasági középtávú és éves programban foglaltakhoz, elsősorban a gépipari áruk növekvő arányát tekintve. Arról is szólni kell, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt idén a mezőgazdasági, illetve az élelmiszeripari exportárualapok a számítottnál kisebbnek bizonyultak, s ez szintén kedvezőtlenül befolyásolta a külkereskedelmi mérleget.

TÁRGYILAGOS, mert eredményekről és gondokról egyaránt hű képet adó számvetést tár a közvélemény elé a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény, azt sem hallgatva el, a lakossági fogyasztásban szükségszerű lépéseket kellett tenni, azaz az életszínvonalban nem kerülhetett sor a korábbi esztendőkben megszokott fejlődésre. Ezt jelzi, hogy a lakosság reáljövedelme csak valamelyest haladja meg a tavalyit, s a munkások és alkalmazottak reálbére, a termelőszö- vetkezi tagok reálkeresete — figyelembe véve a júliusi árintézkedéseket — csökkent. Ebben lényeges szerepet játszott, hogy a nemzeti jövedelem — várhatóan

— csupán egy-másfél, az ipari termelés két és fél—három százalékkal bővül 1979-ben, azaz mindkét mutató elmarad a tervezettől.

Leírtuk, hogy az előbbi bekezdésben; eredményekről és gondokról egyaránt hű képet tárt a közvélemény elé a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény. Az eredmények azt tanúsítják — s erre a szombaton nyilvánosságra került dokumentum nagy hangsúllyal figyelmeztet —, hogy hatalmas tartalékok

rejlenek a népgazdaság minden területén, s ezek hasznosítása, illetve a külső egyensúly javításának alárendelt minden más feladat ugyan erőfeszítéseket követel, de nem rugaszkodik el a realitásoktól.

Szorosan kötődik ezekhez a realitásokhoz — mind a népgazdasági termelési szerkezet folytatódó átrendezésével, mind az állami költségvetés szigorú takarékossági vonásaival — a Központi Bizottság határozata az 1980. évi terv és állami költségvetés irányelveiről. Ami a legfontosabb: folytatni kell a megváltozott világgazdasági környezethez történő igazodást, nincs szó tehát semmiféle ten- dencivá'ltásról: gazdálkodásunk

valamennyi tényezőjét továbbra is a hatékonyság és a külső egyensúly javításának kell alárendelnünk.

ÉPPEN EZÉRT — s a visszafogottabb belső felhasználás irányzatának változatlan megtartása következtében — az ipari termelés lehetőségeit döntő mértékben a kivitel növelésének, gazdaságossága fokozásának lehetőségei határozzák meg. S ez azért érdemel megkülönböztetett fi- gyélmet, mert — egyrészt — idén több iparterület még nem érzékelte kellő mértékben ezt a korlátozottságot, s azért is, mert — másrészt — várhatóan tovább éleződik a verseny a tőkés országok piacain, ahol gyakran amúgy is hátrányos megkülönböztetésekkel kényszerülünk szembenézni. Annak tehát, hogy az ipari termelés három és fél, négy százalékkal, a mezőgazdasági termelés öt, öt és fél százalékkal nö- vekedhessék, hogy a nemzeti jövedelem három, három és fél százalékkal gyarapodhasson, nem egyszerű a feltételeit megteremteni. Meg kell azonban teremteni ezeket, mert — a Központi Bizottság ülése ezt sem hagyta homályban — a munka hatékonyságának fokozása, e folyamat erősítése, a differenciált beruházási tevékenység, s a nem rubel elszámolású kivitel egyensúlyának lényeges javítása elengedhetetlen eleme az elért életszínvonal megtartásának, az ideivel azonos reáljövedelemnek.

Nem könnyű esztendőt vázolnak fel a Központi Bizottság ülésén elfogadott irányelvek, s mivel a termelőtevékenység az átrendeződés, az igazodás szakaszában tart, az életkörülményekben sem tehetünk — a 82 ezer megépítendő lakást, az 1300 iskolai tantermet és sok mást nem mellőzve — látványos fejlesztési lépéseket. Amit felértünk., annak megvédése, megtartása, megszilárdítása sem csekélység.. Remélhető, hogy a januártól érvényes' új szabályozók a jövő esztendőtől kezdve fokozatosan fölgyorsítják a kívánatos változásokat a termelő ágazatokban. Ez egyben a munkahelyi kollektívákat is nagy próbatétel elé állítja. Ezért mutat rá a párttestület üléséről kiadott közlemény, hogy az irányítás, a végrehajtás minden szintjén érvényesüljön a tervbe foglalt követelményrendszer.

EHHEZ, több tekintetben már jó alapokra támaszkodhatunk, s ezeket az alapokat a feladataikat helyesen értő, gyakorló kollektívák teremtették meg. A jövő esztendei teendőknek is a legfőbb támasza ez. (KS)

Irodalmi folyóiratok szerkesztőinek tanácskozása Budapesten

Véget ért Budapesten a szocialista országok irodalmifolyó- irat-szerkesztőinek szokásos évi tanácskozása, amelynek ez alkalommal a Magyar írók Szövetsége volt a házigazdája. A Bulgáriából. Csehszlovákiából, Kubából, Lengyelországból, Mongóliából, az

A Ság-hegy és az Őrség után Kőszeg és környéke lesz Vas megye harmadik tájvédelmi körzete. A védetté nyilvánítás első lépéseként számba vették a mintegy négyezer hektáros terület természeti értékeit, faunáját, flóráját, vizeit, geológiai jellemzőit.

Eszerint a körzetben mintegy 1300 növényfaj található, s közülük számos csak ezen a tájegységen tenyészik. Gazdag az állatvilága is. A védettség azt jelenti majd. hogy a területen tilos lesz

NDK-ból, Romániából és a Szovjetunióból a tanácskozásra érkezeti irodalomtörténészek, kritikusok, főszerkesztők a realizmus, a népiség és a pártosság korszerű értelmezéséről cseréltek véleményt. (MTI)

az úgynevezett tarvágás, fokozott védelmet kapnak a szelidgesz- tenyések, s a táj ritka madarai: a darázsölyv, a halászsas, és a vándorsólyom. Ugyancsak védelmet kap majd a cáki pincesor, továbbá a késő bronzkori és vaskori Velem Szent-vidi telep, ahol régészeti feltárásokat folytatnak.

A kőszegi tájvédelmi körzetet a jövő év tavaszán avatják, a hagyományos környezet- és természetvédelmi napok kiemelkedő eseményeként. (MTI)

Új tájvédelmi körzet