Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
1979. december 8. • PETŐFI NÉPE • 3 A lakosság jobb ellátásáért Kereskedelmi gondok és törekvések a megyeszékhelyen A kiszolgálás, az árukínálat és választék, a kirakatok, az üzletek nyitvatartása és megannyi egyéb, a lakosság ellátásával összefüggő, közérzetet befolyásoló kérdésről esett szó azon a tanácskozáson, amelyet a Kecskemét kereskedelmi, vendéglátó és ipari szolgáltató ellátásában közreműködő kö- zületek vezetőivel és párttitkáraival folytattak nemrégiben a városi tanács vezető képviselői. S hadd bocsássuk előre, hogy igen hasznos, a legérdekeltebb; a lakosság véleményét és igényét hűen kifejező megbeszélés volt. A tanács alá nem rendelt szervek vezetőivel viszonylag ritkán kerül sor ilyen találkozásra. A mostani jelentőségét pedig csak aláhúzta az a tény, hogy a városi tanács az V. ötéves terv utolsó esztendejének „küszöbéről” értékelte az eddig elvégzett munkát, s a tapasztalatokat összegezve, mintegy előrejelzést adott, felvázolta a következő tervidőszakra vonatkozó törekvéseket, célokat. Nézzük előbb milyen főbb tanulságokkal szolgált az elvégzett munka? Ami a lakosság kereskedelmi ellátásának személyi feltételeit illeti, meglehetősen szerény az előrehaladás. A kiskereskedelemben a kilenc százalékot sem érte el, a vendéglátásban pedig ennél is kevésbé nőtt a hálózati dolgozók száma. A kereskedelemre mind jellemzőbb, hogy elnőiesedik a szakma. Ennek velejárója, hogy állandóan több százan vannak, akii.k a gyermekgondozási szabadságukat töltik. A helyettesítésük pedig további gondot vet fel. Pótlásukat ugyanis többnyire szakképzetlen, a kereskedelmi pályát átmenetinek tekintő, gyakran vidékről bejáró fiatal lányokkal sikerül úgy-ahogy megoldani. Máris kínálkozik a következtetés: a szakképzetlen dolgozók nagy számával függ össze a szakszerűtlen árukínálat csakúgy, mbit a vevők által oly gyakran és jogosan kifogásolt magatartás és bánásmód. ' d n o További nagy gond, hogy az üzletek nyitvatartása nemigen alkalmazkodik a vásárlók igényeihez. Főleg az egy-kétszemé- lyes, kis alapterületű üzletekben és a városperemi körzetekben — ám nemcsak ott — okoz problémát, vált ki sok jogos panaszt a vásárlók óhajától eltérő nyit- vatartás, amelynek legfőbb oka, hogy a dolgozók nem vállalják a napközben megosztott munkaidőt. A két év előtti felkérésre, a kirakatok szakmailag rendezettebb és városképileg is méltóbb külleméért tett lépéseket is nyugtázta a városi tanács. Felhívta azonban a tárgyaló partnerek figyelmét arra, hogy a megyeszékhely egyre bővülő hálózatához képest ma is kevés a hozzáértő dekoratőr, kirakatrendező. Ami az üzlethálózat fejlesztését, a kiskereskedelmi forgalom alakulását illeti, nem lebecsülendő az előrehaladás. Az eredmények részletezését mellőzve, talán elegendő megemlítem, hogy ez év végére a kiskereskedelmi és vendéglátó vállalat mintegy 13 ezer négyzetméter új alapterülettel bővült. A bolti kiskereskedelem hálózata alapterületében ez csaknem 18, a vendéglátáséban mintegy 15 százalékos növekedést jelent. Mindemellett változatlanul sok a magántulajdonú, rossz állagú, kis alapterületű üzlet, s ez nehezíti részint a munka kultúráltabbá tételét, másrészt a joggal igényelt választék tartását. A megoldást a közepes nagyságú ABC-áruházak és jól felszerelt, úgynevezett napi cikkeket értékesítő üzletek létrehozásában jelöli meg a városi tanács. Az élelmiszer-, ruházati és vegyes! p a re ik k -ki skereskedelmi forgalom együttesen, 35,5, a vendéglátás forgalma pedig 30,3 százalékkal növekedett a tervidőszak eddigi részében. Az üzletek leterheltségét érzékelteti viszont, hogy míg tavaly országosan egy négyzetméter bolti alapterületre mintegy négyezer forint forgalom jutott, Kecskeméten ez az érték meghaladta az ötezer-ötszázat. □ □ n Az árukínálatról szólva, elhangzott a tanácskozáson, hogy az alapvető élemiszerekből és a' legfontosabb használati tárgyakból kielégítette a keresletet a kereskedelem. Korántsem mondható el ugyanez például a belföldi forgalomra szánt egyéb árukról. Nem véletlen tehát az igény: legyen szélesebb az áru- választék, tágítsák a beszerzési forrásaikat, az országban kapható áruk mindegyike legyen megtalálható a kecskeméti üzletekben. A fenti vázlatos áttekintésből is kiviláglik, hogy mely feladatokra, mely gondok megoldására szükséges a továbbiakban a legnagyobb figyelmet fordítani, erőfeszítéseket tenni — a város tanácsával együtt — a megyeszékhely lakosságát ellátó kereskedelmi szervezetek vezetőinek. A tanácskozás további részében pedig a város kereskedelme VI. ötéves tervére vonatkozó elgondolással is megismerkedtek a lakosság ellátásáért felelős tanács partnerei. Említsünk meg néhányat a fejlesatés fő területeire vonatkozó, tizenhat pontba foglalt elképzelések közül. Az egyik ilyen, a városközpontnak mint kereskedelmi centrumnak a továbbfejlesztése. A Dobó István körúton és a főteret szegélyező épületekben a különleges igényeket is kielégítő, nagy vonzású, olyan üzletek kialakítása a cél, mint például az óra- és ékszer, művészi lakberendezési tárgyakat árusító, divatáru, könyvszaküzlet, autószalon, ipari üzemek mintaboltjai, vagy éppen ,a gyorskiszolgáló étterem. Ilyen törekvés az elavult kis üzletek felváltása, a lakosság ellátását kedvezően megoldó ABC-áruház és vendéglátó üzlet megépítése, a Széchenyi körút és- az Irinyi út sarkán, a Dózsa György úti lakótelepen és a Budai-kapuban. □ □ □ Hasonlóan lehetne sorolni tovább a fejlesztési elgondolásokat, amelyek között a bizományi áruház létrehozása, a szállodai helyek gyarapítása, új cukrászüzem, s a most formálódó mellett, további négy-hatezer adagos báziskonyha és étterem egyaránt szerepel. Mégpedig nagyon is indokoltan, hiszen a város kereskedelmének az elkövetkező években már 110 ezer lakosú megyeszékhely és mintegy 150—200 ezer lélekszámú vonzáskörzete keresletét kell kielégítenie. A gondok, problémák feltárása, s a célok felvázolása megtörtént. A vásárlók jobb szolgálatát célzó, nem kevés és nem is könnyű munka van soron. A város kereskedelme további fejlesztésére vonatkozó törekvések közül pedig — anyagi lehetőségeik függvényében — azoknak a kiválasztása, amelyek megvalósítását az érdekelt közéletek magukra vállalják a VI. ötéves tervidőszakban. E vállalásokat az új szabályozókkal való megismerkedés után igazolják vissza, a városi tanácsnál a tanácskozásón részt vett kereskedelmi szervek vezetői. P. I. Megváltozik a fizetővendég-szolgálat szobáinak ára A belkereskedelmi miniszteri rendelete alapján 1980. január elsejétől slzabadáras kategóriába tartoznak a fizetővendég-szolgálat szobái. Ennek alapján az idegen- forgalmi vállalatok újra osztályba sorolják ezeket. Magyarország kereskedelmi szálláshelyeinek száma nyári idényben a kempingekkel együtt 233 ezer, ennek több mint felét a fizetővendég-szolgálat keretében kiadott szobák, lakásrészek, magánházak jelentik. Ily módon a fizetővendég-szolgálat igen fontos szerepet tölt be — különösen a főszezonban — idegenforgalmunkban. A rendelet megjelenése nyomán az utazási irodák, idegenforgalmi hivatalok a közelmúltban egyeztették a kategóriakénti követelményeket, s a korábbiaknál szigorúbb feltételeket szabtak, így például alapvető követelménnyé tették, hogy az első osztályú szoba különbejáraítú, a haliból, a társalgóból vagy előszobából nyíló legyen, főzési lehetőséggel társuljon. A szabad ár a gyakorlatban annyit jelent, hogy kategóriákon belül is differenciálhatnak. A városközpontban kiadó szoba például értékesebb a korszerűbben felszerelt, de a központtól messzebb fekvőnél. Har-, madik kategóriás besorolásra is lehetőség nyílik. Ez elsősorban azokat az üdülőhelyeket érinti, amelyek vonzóak a turisták számára, bár az infrastruktúra még nincs kiépítve. Ilyen a 'többi között az Őrség, amelynek falvai már eddig is kedvéit üdülőhelyek voltak, a vendégfogadó szobák azonban „nem fértek be” egyik kategóriába sem. Az utazási irodák, idegenforgalmi hivatalok megkezdték a fize- tővendég-szolgálat szobáinak, lakásainak újra besorolását. A követelményeknek megfelelőkért átlag 50 százalékkal magasabb árakat kérhetnek. A. rendelet január 1-től lép életbe. A régi árak az új besorolás elkészítéséig —. legkésőbb március 31-ig maradnak érvényben. (MTI) Barangolás Bács-Kiskunban • Kisközség a kalocsai járásban. Lakosainak száma: 1122, területe 2362 hektár. JANUÁR 1-ÉN LÉPNEK ÉLETBE AZ ŰJ MUNKAJOGI SZABÁLYOK Változások a Munka Törvénykönyvében Január 1-től megváltoznak a Munka Törvénykönyvének egyes rendelkezései, életbe lép a törvénykönyv új miniszter- tanácsi végrehajtási rendelete, s néhány más új munkaügyi jogszabály. A Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a módosításokat a népgazdaság fejlesztésének új követelményei, illetve a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok tették időszerűvé. A szabályok alapvető elemei nem változnak, a részleges módosítások is az alapvető célt, a jogok és kötelességek összhangját, a munka hatékonyságának növelését, s egyben a becsületesen dolgozók közvetlen érdekeinek védelmét szolgálják. Az új szabályok elősegítik a munkaerő ésszerűbb elosztását, rugalmasabb foglalkoztatását, a szakismeretek jobb hasznosítását,, a fegyelem megszilárdítását. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a dolgozó ne egy, hanem több munkakör ellátásában is megállapodjék a vállalattal, így lényegesen csökkenthetők a kényszerű várakozási idők, folyamatosabbá válik a munka, s a dolgozó is jobban megtalálja számítását. Ehhez jó feltételeket teremt az a sok helyen tapasztalható törekvés, hogy a dolgozók több szakmát, többféle munkafogást sajátítsanak el. A munkaerő rugalmasabb fel- használását szolgálja az az új intézkedés is, hogy — külön megállapodás hiányában — a naptári évenként általában 3 hónapig a munkaszerződésben meghatározottól eltérő munkakörben vagy munkahelyen is foglalkoztathatják a dolgozót, sőt a kollektív szerződés 3 hónapnál hoszszabb időt is előírhat. A szabályok érdekeltté teszik a vállalatokat abban, hogy ha a dolgozóknak egy részét egy ideig nélkülözni tudják, erre az időre más vállalatnak engedjék át. Ilyen esetekben az új intézkedések szerint a dolgozókat ténylegesen foglalkoztató vállalat veszi át a foglalkoztatással járó valamennyi kötelezettséget, beleértve a bérezés és az esetleges kártérítés kötelezettségét is. Ha pedig tervszerű munkaerő-átcsoportosítás során változtat a dolgozó munkahelyet, ezt áthelyezésnek kell tekinteni, így a munkahely-változtatás a dolgozó számára nem jár semmiféle hátránynyal. ■ Az új szabályok alapján a vállalatok szigorúbban járhatnak el a munkafegyelmet sértőkkel, a gondatlanul kárt okozóikkal szemben. Fegyelmi büntetésként a jövőben nemcsak az időbéres, hanem a teljesítménybérben dolgozók bére is csökkenthető, súlyos vétségek esetén lényegesen csökken a fegyelmi büntetés-végrehajtás felfüggesztésének lehetősége, s új intézkedés az is, hogy a fegyelmi büntetést a munkahely megváltoztatása esetén is végre kell hajtani. Ha például fegyelmi vétség miatt csökkentik valakinek az alapbérét és az illető kilép a vállalattól, majd másutt helyezkedik el, a fegyelmi büntetést új munkahelyének kell végrehajtania. Ha más jellegű munkakörben helyezkedik el és így az alapbér nem hasonlítható össze, akkor egyéb elvonásokkal hajtják végre a fegyelmi büntetést. Szigorúbban lépnek fel az ittas dolgozóval szemben is: az ő esetükben általában nem mérsékelhető az esetleges kártérítési kötelezettség. Szigorúbb szabályok gondoskodnak a társadalmi tulajdon fokozott védelméről is: gondatlanul okozott kár esetén az eddigi 15 százalékkal szemben a havi átlagkereset 50 százaléka, gondatlan bűncselekmény, illetve kirívóan súlyos gondatlansággal okozott károk esetén pedig az eddigi háromhavi helyett hatha- \fi átlagkereset a kártérítés felső határa. Több új intézkedés szolgálja a dolgozók fokozott érdekvédelmét. A napi munkaidő befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidőnek az eddigi nyolc óra helyett január 1-től el kell érnie a 11 órát. A fiatalkorúak testi és szellemi fejlődése érdekében ugyancsak január 1-től 14-ről 15 évre emelik a munkaviszony létesítésére előirt alsó korhatárt. A fiatalkorúak éjszakai munkáját 1982. január 1-től teljes egészében megtiltják. Egy másik új intézkedés elrendeli, hogy 1980. január 1-től a vállalat a dolgozónak a munkavégzéssel kapcsolatban keletkezett nem vagyoni kárát, továbbá a társadalmi munka közben keletkező kárát is köteles megtéríteni. Az új jogszabályok előkészítésében, kidolgozásában a tudományos élet, az ágazati minisztériumok, a szakmai szakszervezetek képviselői, ■ valamint több mint nyolcvan vállalat vezetői vettek részt. Az új jogszabályok a Magyar Közlöny december 1-i számában jelentek meg. (MTI) ŰJ TERMÉKEK A BUDAPESTI FI NOM K Ö TÖ TTÁ RU-GYÁRBAN • A Budapesti Finomkötöttáru-gyár női ruhákat, kosztümöket, blúzokat, pulóvereket, valamint fér- fialsóneműket gyárt. Az idén a termékszerkezet-módosításnak eredményeként megkezdték a poliészter és pamut keverékből készüld alsó- és felsőruházati termékek gyártását. Ebből az anyagból készült termékek tulajdonságai igen jók, megtartják a szintetikus és a természetes anyag jó jellemzőit. LTej, de jó lenne, ha bevál- -*-* nának az idegenforgalmunk élénkítését szolgáló ötleteink. Azokról a legújabb reklámfogásokról mondom ezt, amelyekkel érdekelt szakszervek minél több vendéget igyekeznek kirándulásra csalogatni, mind belföldről, mind külhonokból. Kalaplevéve, s néma főhajtással adózunk azért is, hogy végre valami „nemzetközi színvonalú" jelszóval iparkodnak földobni amúgy már szokvány turistaprogramokat. Nem simogatniva- lóan aranyos feltaláció például, hogy a MALÉV AIR TOURS hajnövesztő túrákat szervez külföldi vendégeknek? Már látom, hogy a túra speciális tartalmáról értesülő tar-ok között új mottó száll száj- ról-szájra — egyelőre, gondolom — Európában: „Kopasz fejeteket Hungáriára vessétek!” Hogy az ördögbe ne hozna lázba tízezreket a kecsegtető perspektíva! Tudva, hogy aki beszáll ebbe a túrába, szép hazánkbaji — egyéb összkomfortokon túl — megkapja az első kezelést a Bán- fi-hajszesszel, majd a kellemes üdülés végén magával vihet néhány palack Bánfi-szeszt, hogy Túrák odahaza újult erővel maga folytathassa a kúrát. A valutát úgyis befizeti az üdülésért, az időből is csak kitelik, miért ne vágna bele — istenkém? Végre egyszer megelőzzük valamiben a világot. Mert mutasson valaki még egy országot, amelyik ilyen ötletesen próbálja kamatoztatni az ott előállított, vagy termett anyagokban rejlő képességeket. Hallottak-e például olyasmiről, hogy az illetékes ázsiai ország légitársasága ginzeng-túrát ajánl a népeknek, hogy hizonyos megcsappant képességüket ama nevezetes gyökér készítményeivel renoválják? Ugye, nem? Nos a mai, begyűrűzésekkel áthatott világban óriási előny, hogy elsőnek mi lépünk „piacra” a hajnövesztő túrával. Am — hogy nem véletlen ez a felfrissült propagandaérzékenység, mutatja az IBUSZ szilveszteri programskálája is. Olyan hagyományosnak mondható kirándulások mellé, mint a háromnapos üdülés Gyulára és Szegedre, illetve a Nyírségbe, Sárospatakra és a Bodrogközbe, beiktattak egy újdonságot is: félnapos „korhely- túrát” szilveszter napjának délutánjától újév hajnaláig Szentendrére. „Korhelytúra”; lehetne-e stíl- szerűbb óév-búcsúztatót kitalálni olyan országban, ahol — 1977-es adatok szerint — az évi egy főre eső alkoholfogyasztás értéke 3382 forint. (Tejből, tejtermékből 828 forint értékűt iszunk, eszünk meg fejenként évente. Testápolásra, kozmetikára 250 forintot költünk.) S a „korhelytúra” célpontja is hordoz magában valami jelképszerűt. Szentendre — nyári szabadtéri játékok; ez társult tudatunkban ez ideig. Most talán — a „korhelytúra” révén — téli szabadtéri játékokkal bővül a kultúrprogram ... Amitől — isten őrizz, hogy visz- szatartanánk „korhely” honfitársainkat. Ki tudja, mivé szélesedik az új kísérlet? Lehet, hogy pár év múlva már kicsi is lesz Szentendre ... Már ha megmarad a túra „jellege”. Tóth István
