Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1979. december 8. A NATO-tervek megvalósítása aláásná a biztonság és enyhülés eddigi eredményeit A Hazafias Népfront országos értekezletének állásfoglalása A Hazafias Népfront fővárosi és megyei bizottságainak képviselői pénteken országos értekezletet tartottak a HNF Országos Tanácsa Belgrád rakparti székházában. Meghallgatták Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnökének tájékoztatóját, s áttekintve azt a helyzetet, amelyet a NATO vezető körei a közép-hatótávolságú atomfejes rakéták nyugat-európai elhelyezésének tervével idéztek elő, az értekezlet résztvevői állásfoglalást fogadtak el: KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. december 6-i üléséről — Hazánk lakossága az elmúlt hetekben tiltakozó gyűléseken és más rendezvényeken juttatta kifejezésre: ellenzi a NATO vezető köreinek szándékát, az új közép-hatótávolságú atomfejes rakéták nyugat-európai elhelyezését — hangsúlyozza a dokumentum. — Senki sem maradhat közömbös azzal a fenyegetéssel szemben „amely a Pershing—2 és a szárnyas rakéták gyártásával és telepítésével a fegyverkezési verseny új fordulóját készíti elő. Az új nukleáris pusztító eszközök hadrendbe állítása egyértelműen a fennálló katonai erő- egyensúly megbontására irányul egyes NATO-országokban. A tervek megvalósítása aláásná az európai biztonság eddigi eredményeit, a kölcsönös bizalmat, erősítené földrészünkön a politikai feszültséget, rontaná az egész nemzetközi helyzetet. — Külön is figyelmeztető, hogy e fenyegető törekvések olyan időszakban öltöttek testet, amikor reálisan elérhető cél az országoknak és népeknek a fegyverzet alacsonyabb szintjén létrejövő biztonsága. Ez egyetlen ország érdekeit, jogos biztonsági szempontjait sem sértené. — A Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok — köztük hazánk — a helsinki záróokmány szellemében az európai és az egyetemes biztonság erősítésének útján kívánnak járni. Ezért tárgyalásokat szorgalmaznak, amelyek új, fontos megegyezéseket készíthetnek elő. Erre irányulnak Leonyid Brezsnyevnek október 6-án, valamint november 6-án ismertetett javaslatai. Ezt szolgálják a Varsói Szerződés kezdeményezései, köztük a külügyminiszteri bizottság mostani, berlini értekezletén tett indítványok, beleértve az össz-európai tanácskozás mielőbbi összely vására vonatkozó javaslatot is. Közvéleményünk ismeri és támogatja ezeket az indítványokat, amelyek — az egyenlő biztonság elve alapján — gyakorlati lépésekkel szolgálhatják a katonai szembenállás mérséklését. A Szovjetunió következetes békepolitikáját bizonyítják a napokban már megkezdett egyoldalú leszerelési, intézkedések is. — A Hazafias Népfront — egész közvéleményünk állásfoglalásának hangot adva — kifejezi reményét: Nyugat-Európa felelős kormányzati erői gondosan mérlegelik lépéseik valamennyi lehetséges következményét, figyelembe veszik egész Európa közös érdekeit, és végül józan döntésekre jutnak. — Meggyőződésünk, hogy a következő időszak meghozza a hadászati támadó fegyverekről aláírt szovjet—amerikai megállapodás mielőbbi ratifikálását és hatályba lépését. Ez lehetővé teszi, hogy — az egész emberiség, a béke érdekében — eredményesen továbblépjenek a nukleáris és a hagyományos fegyverek korlátozásának valamennyi fórumán. (MTI) NAPI KOMMENTAR A „japán torta” Úgy lunik, meglehetősen diétás, kiadósnak egyáltalán nem mondható a „japán torta” a kínai vezetés számára. Ez lehet az első tanulsága Ohira Maszajosi kínai útjának. A japán kormányfő látogatását Pekingben nagy várakozás előzte meg. Légióként azért, mert Kína legalább 5,5 milliárd dollár kölcsönt remélt a „négy modernizálás” programjának végrehajtásához. Azt Fs várták Pekingben, hogy szorosabbra fűzhetik a politikai kapcsolatokat Tokióval, különös tekintettel a kínai-amerikai viszony javulására, s a szovjetellenes törekvésekre. A pekingi remények azonban csak részben váltak valóra. Ohira és házigazdái között már a politikai párbeszédben is kitűnt: nem mindig használnak azonos nyelvet. Hua Kuo-feng például hasztalant próbálta rábírni vendégét a szocialista Vietnammal szembeni agresszív kínai politika egyértelmű támogatására. Még fájdalmasabb csalódás a kínaiak számára, hogy Japán nem nyúlt túlságosan mélyen a zsebébe: 5,5 helyett csak 1,5 milliárd dollár kölcsönt ajánlott föl, azt is évi 209—240 milliós részletekben. Erről írta találóan egy hongkongi lap Kína be kell, hogy érje egy parányi szeleikével a „japán tortából”. Ami a politikai együttműködés távlatait illeti, ugyancsak lelohadtak a kínai elképzelések. Mindenekelőtt azért, mert Tokió nem hajlandó kockára tenni Peking miatt az ASEAN-országok- hoz fűződő kapcsolatait. Ha ugyanis a kínai—japán viszony túl magas hőfokot érne el, a Délkelet-ázsiai országok szövetsége ezt bizonyára nehezményezné. Több okból is: 1. a japán segítséggel kifejlesztett kínai ipar dömpingtermékei olcsó árukkal kiszoríthatják az ASEAN-orszá- gok cikkeit a külföldi piacokról: 2. a megerősödött Kína gátlástalan hegemonizmusa Vietnam után más országokat is sújthat. Peking mellesleg szorgalmazta Tokió és Washington kapcsolatainak további erősítését, s a japán katonai potenciál fejlesztését. A „szovjet veszélyről" szóló pekingi szirénhangok még sem érték el céljukat Ohiránál: közismert, hogy Japánnak érdeke a Szovjetunióval fenntartott jó viszony ápolása. így semmiképpen nem kívánatos Tokió számára, hogy Peking szovjetellenes nézeteit nyíltan helyeselje. A japánok figyelmét amúgy sem kerülte el, hogy a kínai vezetés milyen fokozott érdeklődést mutat a különböző katonai felszerelések és fegyverzetek iránt. Peking ugyanis a japán piacon szeretné magát kárpótolni a nyugat-európai fegyverüzletek elmaradásáért. Balszerencséjére azonban ez sem talál osztatlan helyeslésre a japán kormánykörökben Gy. D. • Ohira Maszajosi és Teng Hsziao-ping ebédel. (Folytatás az 1. oldalról.) A munkaerő-gazdálkodásban kedvező változások bontakoznak ki. Mind több vállalatnál intézkednek — a párt- és társadalmi szervek támogatásával — a munkaerő-gazdálkodás javítására. O Az életszínvonal a népgazdaság lehetőségeivel, a gazdálkodás eredményességével összhangban alakult. Az 1979. júliusi árintézkedésekhez kapcsolódó jövedelemnöveléssel együtt az átlagos kereset 7,5—8 százalékkal, a pénzbeli társadalmi juttatás 18 százalékkal, az egy lakosra jutó jövedelem 9,5—10 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal mintegy 9 százalékkal emelkedik. Mindezek hatására a munkások és alkalmazottak reálbére, a termelő- szövetkezet dolgozók reálkeresete országos átlagban 1—1,5 százalékkal csökken, az egy főre jutó reáljövedelem pedig valamelyest meghaladja az 1978. évit. A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott, bővül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcikkekből. építőanyagokból azonban hiány van. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően megépül 88—99 ezer lakás, elkészül 4800 bölcsődei. 22 ezer óvodai hely, 1160 általános iskolai tanterem, és 1800 gyógyintézeti ágy létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális ellátása. © Tovább bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Erősödik együttműködésünk, fejlődnek termelési kapcsolataink a KGST-országok- kal, elsősorban a Szovjetunióval. A rubel elszámolású kereskedelmi forgalomban a kivitel a tervezettnél gyorsabban, 7—8 százalékkal, a behozatal az előirányzottnál mérsékeltebben, 2 százalékkal nő. Államközi kötelezettségeinket teljesítjük. A külgazdasági egyensúly javításának követelményeivel összhangban a nem rubel elszámolású kivitel az előirányzottnál dinamikusabban, 14 százalékkal bővül. a behozatal — a tervnek megfelelően — mintegy 5 százalékkal csökken. Jelentős eredmény, hogy a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege megközelíti a tervezettet. O A gazdasági szabályozók módosításának, a támogatások mérséklésének eredményeként kismértékben nőtt a társadalmi tisztajövedelemnek az állami költségvetésben központoesemények sorokban BERLIN__________________________ Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke pénteken Berlinben megbeszélést folytatott Luis Cor- valánnal, a Chilei KP KB főtitkárával, aki pártküldöttség élén tartózkodik a Német Demokratikus Köztársaságban. A találkozón a demokráciáért vívott chilei népi antifasiszta harc feladatait, valamint időszerű nemzetközi kérdéseket, s a két testvérpárt kapcsolatainak állását vitatták meg. A két párt minden megvitatott kérdésben azonos álláspontot vall. (MTI) NEW YORK Az ENSZ közgyűlése csütörtökön nagy szavazattöbbséggel elfogadta azt a határozatot, amely követeli, hogy haladéktalanul hívják össze a Közel-Kelettel foglalkozó genfi konferenciát. A konferenciát — hangzik a határozat—az ENSZ égisze alatt szovjet—amerikai társelnökséggel és a Palesztinái Eelszabadítási Szervezet részvételével kell megrendezni. (AFP) ISZTAMBUL Csütörtökön hatalmas erejű robbanás nyomán kettészakadt az In- dependenta nevű román tankhajó, amely egy görög tartályhajóval történt összeütközése óta, három hete ég az isztambuli kikötő közelében. A robbanás 600 méteres körzetben szórt szét roncsokat. A hatóságok átmenetileg a kikötőt is kiürítették, és néhány órára leállították a Boszporusz-szoros hajó- forgalmát. Ezután hat hajót indítottak a kettétört Independente közelébe, hogy újabb kísérletet tegyenek a lángok megfékezésére. Szakértők további robbanásoktól tartanak, és úgy vélik, hogy a hajó még legalább egy hónapig égni fog. (Reuter) sított hányada. A költségvetési intézmények takarékosabban gazdálkodtak. A vállalati és intézményi gazdálkodásban az ésszerű takarékosságot szolgálják azok az év folyamán hozott intézkedések, amelyek szabályozzák a közületi személygépkocsik használatát, az irodaberendezések beszerzését, a kiadványok megjelentetését, a rendezvények szervezését, a belföldi és külföldi kiküldetéseket. II. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1980-ban a népgazdasági terv fő célja a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítása, az elért életszínvonal megőrzése legyen. Ennek érdekében erősíteni kell az 1979- ben kibontakozó kedvező tendenciákat. A további munka kulcskérdése a termelés differenciált fejlesztése, az ésszerű takarékosság fokozása. A gazdasági munkában, az irányításban és a végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, a szükséges szerkezeti változások meggyorsítására, a műszaki fejlesztésre, a nemzetközi versenyképesség fokozására kell összpontosítani. Elengedhetetlen, hogy nagyobb előrehaladást érjünk el a gazdaságtalan tevékenységek és veszteségforrások csökkentésében, megszüntetésében. Fontos követelmény, hogy a belföldi felhaszríálás, a felhalmozás — elsősorban a beruházások differenciált visszafogása útján — tovább mérséklődjék. A Központi Bizottság mindezek alapján egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1980. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, illetve az állami költség- vetést az országgyűlés elé terjessze: az 1980. évi főbb előirányzatok az 1979. év százalékában Nemzeti .jövedelem 103,0—103,5 Belföldi felhasználás 99,0 Ipari termelés 103,5—104,0 Országos építési— szerelési teljesítmény 97,0—97,5 Mezőgazdasági termékek termelése 105,0—105,5 A szocialista szektor beruházásai 95,0—96,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 Lakossági fogyasztás 101,0—101,5 O A népgazdasági egyensúly javításának alapvető feltétele, hogy a termelés növekedése nagyobb hatékonysággal valósuljon meg. 'Az ésszerű anyag- és energiatakarékosság is segítse elő, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél lassabban emelkedjenek. A hatékonyan dolgozó vállalatok termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. Javítani kell a munkaerő-gazdálkodást, és biztosítani a gazdaságos termeléshez szükséges munkaerőt. — Az ipari termelés a hazai és a nemzetközi értékesítési lehetőségeknek és a hatékonysági követelményeknek megfelelően differenciáltan növekedjék. A versenyképes exportra, az import gazdaságos helyettesítésére képes vállalatok termelése gyorsabban emelkedjék. Az irányító szervek határozottabban követeljék meg az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan vállalatoktól a jövedelmező gazdálkodást, a termelési szerkezet átalakítását. A feladatok ütemés teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építőipari kapacitásoknak és a fizetőképes keresletnek az összhangja javuljon. Az építési munkák jobb szervezettsége révén is növekedjék a termelékenység, javuljon a minőség, erősödjék a szerződéses fegyelem és határidők betartása. Gyorsuljon meg a népgazdasági egyensúlyt javító beruházások kivitelezése. — A mezőgazdasági termelés — a népgazdasági célokkal összhangban — igazodjék a belföldi kereslethez és a gazdaságos export lehetőségeihez. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek használják ki még jobban termelési adottságaikat. A növénytermelés 10—11 százalékkal emelkedjék. A talajok termőképességéhez igazodó műtrágya-felhasználással, a szerves trágya fokozott hasznosításával, a magas hozamú fajták alkalmazásával, gondos és szervezett munkával tovább kell növelni a terméseredményeket. Az állattenyésztés színvonalának fenntartását jobb takarmányhasznosítással kell elérni. A mezőgazdasági üzemek fordítsanak nagyobb figyelmet á melléktermékek fel- használására a takarmányozásban, javítsák a rét- és legelőgazdálkodást. Biztosítani kell a háztáji- és kisegítő gazdaságok folyamatos takarmánvellátását. — A közlekedés elégítse ki a népgazdaság igényeit. A vasúti áruszállítás az átlagosnál gyorsabban- bővüljön. A közúti közlekedésben szüntessék meg az indokolatlan üresjáratokat, jobban használják ki a közületi tehergépkocsikat. O Az életszínvonal az elért eredményekre alapozva az ország gazdasági lehetőségeinek megfelelően alakul. Az életszínvonal megőrzésének elengedhetetlen feltétele, hogy a termelés hatékonysága fokozódjék. A bérek ösztönözzenek a jobb munkára, szorosabban kapcsolódjanak a teljesítményekhez, a gazdálkodó szervek eredményeihez. Az átlagot meghaladó bérfejlesztésre csak ott lesz lehetőség, ahol a munka hatékonysága, a létszám- gazdálkodás jelentősen javul. Az egy főre jutó reáljövedelem 1980-ban országos átlagban — az 1979. évihez viszonyítva — azonos szinten marad. Az 1979. évi júliusi ár- és jövedelemnövelő intézkedések 1980-ban is érvényesülő hatásán túl, a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a központi árintézkedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — 3,7 százalékkal emelkedik. 1979. második feléhez viszonyítva a reálbér, illetve a reálkereset országos átlagban — az átmeneti csökkenés után — 0,5 százalékkal növekszik. A terv a lakosság fogyasztásának 1—1,5 százalékos emelkedésével számol, és kiegyensúlyozott áruellátást irányoz elő. Tovább kell bővíteni az állami és szövetkezeti kereskedelmi, valamint a szolgáltató hálózatot. Az irányító-szervek, a termelő és kereskedelmi vállalatok fordítsanak különös gondot a megfelelő árukínálatra, a hiánycikkek számánatk csökkentésére. A lakosság életkörülményeinek javítása végett 1980-ban meg kell építeni 82 000 lakást. 1300 általános iskolai tantermet, létre kell hozni 4700 bölcsődei, 20 800 óvodai és 3500 gyógyintézeti helyet. O A beruházások volumenét az ideihez képest differenciáltabban, összességében 4—5 százalékkal csökkenteni kell; a szocialista szektorban beruházásokra 183—184 milliárd forint fordítható. Üj állami nagyberuházás nem kezdhető meg. Néhány alacsony készültségi fokon levő nagyiberuházás megvalósulásának ütemét lassítani kell. A célcsoportos beruházásokat — a kórházak és az általános iskolai tantermek építésének kivételével — csökkenteni szükséges. A vállalatok és szövetkezetek beruházási forrásaikat elsősorban a folyamatban levő fejlesztések, rekonstrukciók gyorsítására és befejezésére használják fel. A vállalati beruházások állami támogatása csökkenjen. A beruházási hitel nagy részét a jól exportálható áruk termelésének bővítésére fordítsák. A beruházási célok megvalósítása következetes állami irányítást és fokozott ellenőrzést igényel. A készletgazdálkodás javítását szolgáló intézkedéseket következetesen végre kell hajtani. El- éngedhetetlen a vállalatok közötti együttműködés fejlesztése, anyag- és készletgazdálkodásuk korszerűsítése, a felesleges készletek leépítése. O A nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztésében mindenekelőtt a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetébe tartozó többi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítésére, az áruforgalom bővítésére építünk. A rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel és a behozatal lényegében azonos mértékben, 5—6 százalékkal növekedjék. A nem rubel elszámolású külkereskedelemben továbbra is az egyensúlyi helyzet erőteljes javítása az alapvető feladat. A fejlődő országokkal a jövőben is gyors ütemben szélesítjük gazdasági együttműködésünket. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A külkereskedelmi tevékenységben a kivitel fokozásával egyidejűleg törekedni kell az áru- összetétel és a jövedelmezőség javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a devizahozam növelésére. O Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a nép- gazdasági terv előirányzataival összhangban alakúljanak. Az állami költségvetésben a fel-1 halmozásra fordított kiadások mérséklődjenek. A társadalmi közkiadások növekedése az eddiginél jobban igazodjék az ország gazdasági lehetőségeihez. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell a takarékosságot. A lakosság alapellátását biztosító egészség- ügyi, oktatási és szociális intézményekben a lehetőségek jobb kihasználásával is hozzá kell járulni az ellátás színvonalának megőrzéséhez. O A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1980. január 1-én bevezetésre kerülő közgazdasági szabályozók következetes alkalmazása, az árrendszer hatékony működtetése, az átmeneti kedvezmények fokozatos csökkentése elősegíti a gazdasági tisztánlátást, a gazdálkodó egységek — céljainknak megfelelő — differenciált fejlődését III. A Központi Bizottság hangsúlyozta: előrehaladásunk elengedhetetlen feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás minden szintjén érvényesüljön a terv követelménye. Ennek érdekében a gazdaságirányító, a. szervező és a politikai munka középpontjában a gazdasági egyensúly javítása, a gazdaságos termelés és az export dinamikus növelése, a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítása, a beruházási forrásoknak a gazdaságpolitikai célokkal összehangolt, differenciált felhasználása és a szigorú takarékosság álljon. — A kormányzati szervek a népgazdasági terv végrehajtásához szükséges intézkedéseket idejében és folyamatosan tegyék meg, gondoskodjanak a következetes végrehajtásról. A gazdaság- irányítás összehangolt munkával segítse elő a népgazdasági egyensúly megteremtését szolgáló pozitív folyamatok kibontakozását, szigorúan érvényesítse a szabályozókban foglalt egységes követelményeket. — A vállalatok, a szövetkezetek és á tanácsok a népgazdasági terv céljaival összhangban, készítsék el terveiket. Minden gazdálkodó egység fő feladata, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a piaci igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, energiával, Tegyenek konkrét intézkedéseket a gazdasági hatékonyság gyorsabb növelésére, az üzem- és munkaszervezés javítására, a munkaidő jobb kihasználására. — A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy az 1989. évi népgazdasági terv céljai népünk összefogásával, a dolgozók helytállásával, kezdeményezésével, a szocialista munkaverseny lendítő erejével elérhetőek. Ezért elengedhetetlen, hogy minden termelő, gazdálkodó egységben tájékoztassák a dolgozókat a népgazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikai célokról és a helyi feladatokról. Igényeljék javaslataikat, karolják fel a dolgozók termelési munkamozgalmait. A kollektívák, a szocialista brigádok vállalásai a népgazdasági tervvel összhangban a jövőben is elsősorban a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának javítására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a hazai és a külföldi piacon is jól értékesíthető cikkek termelésének növelésére, a kooperációs fegyelem erősítésére, a szállítási szerződések betartására irányuljanak. Fontos, hogy a vállalatok vezetői — a párt- ás társadalmi szervekkel együttműködve — biztosítsák a felajánlások teljesítéséhez szükséges feltételeket. — A párt szervei és szervezelei segítsék elő, hogy a dolgozó tömegek megértsék, és cselekvőén támogassák gazdaságpolitikai céljainkat. Tudatosítsák, hogy eredményeink megőrzéséhez, vívmányaink megszilárdításához az ecj- diginél jobb munkára van szükség. A kommunisták személyes példamutatással továbbra is segítsék a tervek megvalósítását. A sajtó, a televízió és a rádió adjon nagyobb nyrlvánossá'got az új feltételekhez rugalpasan alkalmazkodó törekvéseknek, segítse elő, hogy a közvélemény megértse és reálisan értékelje gazdasági helyzetünket. A Központi Bizottság felkéri a tömegszervezeteket, a társadalmi szerveket, hogy tagságuk mozgósításával járuljanak hozzá gazdasági feladataink sikeres teljesítéséhez. * A Központi Bizottság áttekintette a XII. kongresszus előkészítésének helyzetét és elfogadta az 1980. évi munkatervét. A Központi Bizottság Grósz Károly elvtársat, a KB osztályvezetőjét — akit megválasztottak a Borsod megyei pártbizottság első •titkárának — felmentette osztály- vezetői megbízatása alól. (MTI)
