Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1979. december 5-én megkezdte kétnapos tanácskozását Berlinben. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. A miniszterek véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc kulcskérdésének, az európai katonai enyhülés és leszerelés ügyének. Figyelembe véve az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának fontos szerepét és jelentőségét a földrész helyzete további javításában, a miniszterek mélyreható véleménycserét folytattak a találkozó előkészítéséről és a sikeréhez való hozzájárulás módozatairól. O A miniszterek újból megerősítették államaik elköte- lezettségi szándékát, hogy más államokkal és a békeszerető erőkkel együtt állhatatosan munkálkodnak az enyhülés elmélyítésén és megszilárdításán, s a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1978. november 23-i moszkvai nyilatkozatában foglalt javaslatok valóra váltásán. Az enyhülés megszilárdításának feladata kapcsán a miniszterek hangsúlyozták a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között ez év júniusában aláírt szerződés (SALT—2.) nagy jelentőségét. Kifejezték közös véleményüket, hogy a szerződés életbe lépése elősegíti a nemzetközi biztonság megszilárdítását és az európai földrészen is kedvező feltételeket teremt az előrehaladáshoz, a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelés terén. Az ülésen képviselt államok síkra szállnak azért, hogy a SALT—2. szerződés hatályba lépése után haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a hadászati fegyverzetek további korlátozásáról és érdemi csökkentéséről (SALT—3.). A miniszterek újból kifejezésre juttatták, hogy halaszthatatlan feladat a fegyverkezési verseny megfékezése, a tényleges leszerelési intézkedésekre való áttérés, különösen a nukleáris leszerelés területén. Az ülésen képviselt államok erre vonatkozó javaslatai érvényben maradnak és mielőbbi megvalósításra várnak. O Az európai helyzetről folytatott véleménycsere során a miniszterek országaik nevében egyhangúlag kijelentették, hogy a katonai enyhülés kérdései jelenleg különösen időszerűvé és halaszthatatlanná válnak az európai földrészen. Európa és a világ minden népe érdekelt abban. hogy hatékony intézkedéseket fogadjanak el ezek megoldására. Najgy mértékben az ilyen intézkedések valóra váltásától függ a nemzetközi enyhülési folyamat fejlődésének távlata. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a Szovjetunió új kezdeményezései — amelyeket a /arsói Szerződés többi tagálla- ' va! folytatott konzultációk után a közelmúltban tett, s ame- yek teljes összhangban vannak a politikai tanácskozó testület 1978. november 23-án, Moszkvá- elfogadott nyilatkozatával, 3u. pa és az egész világ bizton- áfc. megszilárdításának halaszt- hatailan érdekeivel — járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a fennálló problémák megoldásához. A szocialista országok mélység. sen békészerető politikáját kifejező kezdeményezések célja, '".agyielősegítsék a katonai szemen i;lás szintjének csökkentését, íz ;rópai fegyverkezési verseny rne züntetését, beleértve a kőéi atótávolságú nukleáris rákéi fegyvereket is, s hogy érőéi jes lendületet adjanak az európai biztonság katonai vonatkozásait érintő fontos megállapodások elérésének. Az ülésen képviselt államok nagy aggodalommal állapítják meg, hogy a NATO an folytatják, sőt, erőltetik az európai fegyverkezési hajsza ovábbi fokozását, mindenekelőtt zzu . hogy új típusú amerikai 'íözép-hatótávolságú nukleáris akétafegyverek nyugat-európai elhelyezésére irányuló terveket dolgoznak ki, hogy katonai fölényre tegyenek szert a szocialista országokkal szemben. Ezeknek í terveknek a megvalósítást okozna mind a szocialis- szágok, mind más európai országok biztonsága érdekeinek, s ellentétes lenne az enyhülés céljaival és értelmével. A miniszterek — az európai népek létérdekeiből, a földrész békéjének érdekeiből kiindulva — államaik nevében felhívással fordulnak az Észak-atlanti Szövetség tagországainak kormányaihoz, hogy a Varsói Szerződés tagállamai konstruktív és békeszerető lépéseinek fényében újból tekintsék át az Európában kialakuló helyzetet és ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek bonyolítanák ezt. Ebben az esetben késedelem nélkül érdemi tárgyalások kezdődhetnek a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök kérdéseiről, összhangban Leonyid Brezsnyev- nek ez év október 6-i berlini beszédében kifejtett javaslataival. Ezek a javaslatok széles körben figyelmet keltettek mind Európában, mind messze a földrész határain túl. A Varsói Szerződés tagállamainak mélységes meggyőződése, hogy minél hamarabb kezdődnek meg a javasolt tárgyalások, annál jobb. Ugyanakkor az ülésen képviselt államok fontosnak tartják, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek bonyolíthatnák a helyzetet és akadályokat gördíthetnének a tárgyalások útjába. Ezzel kapcsolatban az ülés részvevői kijelentették, hogy az új típusú amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek gyártására és nyugat-európai elhelyezésére vonatkozó döntés elfogadása lerombolná a tárgyalások alapját. Ez kísérlet lenne arra, hogy a NATO az erő helyzetéből folytasson tárgyalásokat, ami elvi okok miatt elfogadhatatlan a Varsói Szerződés tagállamai számára. Ezt tudniuk kell a NATO-országok kormányainak. A miniszterek kifejezik reményüket, hogy a NATO-országok kedvező választ adnak a szocialista államok felhívására, hogy ne telepítsenek több nukleáris fegyvert Európában, s arra a javaslatukra, hogy kezdjenek tárgyalásokat ezekről a fegyverekről. Újból hangsúlyozzák országaik meggyőződését, hogy az erő- egyensúlyt az európai földrészen nem a fegyveres erők, s a fegyverzet növelésével, a fegyverkezési hajsza további fokozásával lehet és kell fenntartani, hanem a katonai szembenállás csökkentésével, konkrét leszerelési — különösen nukleáris leszerelési — intézkedésekkel. Súlyos felelősséget venne magára az emberiség előtt az az állam és kormány, amely ezzel ellentétesen cselekedne. O A katonai enyhülést szolgáló intézkedések egyeztetésének gyakorlati módozatait áttekintve, a miniszterek tájékoztatták egymást azokról a megbeszélésekről és konzultációkról, amelyeket országaik az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett többi állammal folytattak, a Varsói Szerződés országainak 1979. május 15-i budapesti javaslatáról össz-európai politikai szintű konferencia összehívására. A miniszterek megállapították, hogy Európa-szerte növekvő az érdeklődés az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia iránt, és a szocialista országok erre vonatkozó javaslata néhány más állam javaslatai mellett komoly tanulmányozás tárgya. Az ülésen képviselt államok — annak érdekében, hogy mihamarabb egyetértés jöjjön létre a konferencián átekintésre kerülő és megoldandó kérdésekről, a lebonyolítás rendjéről, valamint a konferencia előkészítéséről — célszerűnek tartják, hogy ezekről már a jelenlegi szakaszban kifejtsék elképzeléseiket. Úgy vélik, hogy a katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencián megvitathatnák az európai államok közötti bizalom erősítésére, valamint a földrészen lévő fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek csökkentésére irányuló intézkedéseket. A megfelelő kérdések áttekintését és az ezekkel kapcsolatos konkrét megállapodások egyeztetését célszerű szakaszonként elvégezni, kezdve az egyszerűbb intézkedésekkel, és lépésről lépésre haladva a nagyobbak és mélyrehatóbbak felé. A konferencia munkáját oly módon kellene megszervezni, hogy az egyes szakaszok között folyamatos legyen az előrehaladás a bizalomerősítő intézkedésekben, a katonai szembenállás enyhítésében, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek csökkentésében, csakúgy, mint más leszerelési intézkedésekben. Ennek során az előrehaladás az egyik területen további lehetőségeket teremtene eredmények elérésére más területeken is. Az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia első szakaszában a munkát a bizalomerősítő intézkedésekre kellene összpontosítani. Ami ezeknek, az össz-európai értekezlet záróokmányával összhangban megvalósuló intézkedéseknek a továbbfejlesztését és kiegészítését illeti, az ülésen képviselt államok készek megállapodni arról, hogy — a záróokmány által meghatározott körzetben tartott nagy hadgyakorlatokról ne 25 ezer, hanem 20 ezer fős szinttel, és ne három héttel, hanem egy hónappal a gyakorlat megkezdése előtt adjanak tájékoztatást; — az ugyanebben a körzetben végrehajtott 20 ezer fős szint feletti szárazföldi csapatmozgásokat bejelentik; — az ebben a körzetben tartott nagy légi hadgyakorlatokat bejelentik; — az össz-európai értekezleten részt vett többi állam parti vizeinek közelében folytatott nagy haditengerészeti gyakorlatokat bejelentik; — a hadgyakorlatok méreteit 40—50 ezer fős szintre korlátozzák. Készek megvizsgálni a bizalom- erősítő intézkedésekkel kapcsolatos más javaslatokat is. A konferencia céljainak elérése érdekében a konferencia adott szakaszában készek megállapodni az össz-európai értekezleten részt vett többi állammal azoknak a konkrét javaslatoknak a megvizs- gálási rendjéről, és sorrendjéről is, amelyeket a konferencia résztvevői terjesztettek, vagy terjeszthetnek elő a katonai szembenállást csökkentő és a leszerelési intézkedésekre vonatkozóan. Az ülésen képviselt államok véleménye szerint a katonai enyhülést és a leszerelést célzó kézzelfogható intézkedések annál hatékonyabbak és messzehatóbbak lesznek, minél határozottabban párosulnak a háború kitörése veszélyének csökkentését, az államok biztonsága szavatolásának erősítését szolgáló politikai és szerződéses-jogi lépésekkel. Ez egyaránt érvényes globális és európai méretekben. E célt szolgálja a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: kössenek szerződést az össz-európai értekezleten részt vett államok arról, hogy elsőként nem alkalmaznak egymással szemben sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegyvereket. Síkraszállnak mindazon intézkedések és megállapodások elfogadásáért és megvalósításáért, amelyek arra irányulnak, hogy megerősítsék az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás elve tiszteletben tartásának politikai és jogi alapját Európában. Az ülés résztvevőinek véleménye szerint e célokat szolgálná a szocialista országok azon javaslatának megvalósítása is, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai ne bővítsék a két szövetség résztvevőinek körét. Hangsúlyozták, hogy az ülésen képviselt államok változatlanul készek a Varsói Szerződés szervezetének és az Észak-atlanti Szerződés szervezetének egyidejű feloszlatására, s első lépésként — a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve — katonai szervezeteik felszámolására. Azokat a konkrét javaslatokat, amelyek a háború kitörésének veszélyét csökkentő politikai és szerződéses-jogi lépésekre vonatkoznak, szintén az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdésével foglalkozó konferencián célszerű megvitatni, olyan rendben és sorrendben, amilyenben annak résztvevői egymás között megegyezhetnek. A politikai tanácskozó testület 1978. november 23-i moszkvai nyilatkozatának elvi megállapításaiból kiindulva, az ülés résztvevői rámutatnak: az általuk javasolt, az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia arra hivatott, hogy a helsinki tanácskozás által megkezdett össz-európai folyamat fejlődésének lényeges részévé és fontos irányává váljon. A konferencia sikere nagymértékben hozzájárulna a helsinki záróokmányban megfogalmazott feladat megvalósításához, ahhoz, hogy az enyhülés folyamatossá, egyre életképesebbé, kereteit tekintve pedig általánossá váljék, s hozzájáruljon Európa békéjének és biztonságának megszilárdításához. Ami az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia gyakorlati előkészítését illeti, az ülés résztvevői azon a véleményen vannak, hogy az előkészítés kapcsolódjék az össz-európai keretekben megvalósuló más gyakorlati lépésekhez, amelyek közül a soron következő az össz-európai értekezleten részt vett államok képviselőinek küszöbön álló madridi találkozója. Ügy vélik, hogy az össz-európai értekezleten részt vett államok közötti konzultációknak lényeges szerepet kell játszaniuk abban, hogy egyetértésre jussanak a konferencia összehívásáról és előkészítéséről. Az össz-európai értekezlet előkészítésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezdetben kétoldalú konzultációkat a későbbiek során célszerű többoldalú alapon folytatni. Az ülés résztvevőinek meggyőződése, hogy lehetőleg minél előbb, például 1980 tavaszára össze kellene hívni egy sokoldalú előkészítő munkatalálkozót. Az európai értekezleten részt vett államok madridi találkozóján meg lehetne vizsgálni a konferencia lényeges szervezési kérdéseivel foglalkozó, az előkészítés eredményeként megszületett ajánlásokat, beleértve az első szakasz napirendjét, azzal a céllal, hogy döntsenek a konferencia összehívásáról és a lebonyolítás rendjéről. Az ülésen képviselt államok felhívják az össz-európai értekezleten részt vett államokat, tanulmányozzák behatóan az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia céljairól, tartalmáról, munkarendjéről és előkészítéséről kialakított fenti elképzeléseket, adjanak rájuk kedvező választ, hogy meg lehessen kezdeni e kérdések egyeztetését. Ez új, tényleges lépés lenne a kölcsönös bizalom erősítése, az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. © Az ülés résztvevői újból megerősítették, hogy államaik érdekeltek a középeurópai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások sikerében; készek elősegíteni, hogy a «tárgyalásokon megállapodások szülessenek mind a fegyveres erők és fegyverzetek tényleges csökkentéséről, mind pedig az ezzel kapcsolatos más intézkedésekről. A Varsói Szerződés tagállamainak a bécsi tárgyalásokon tett kezdeményezései, hogy a lényeget illetően közelítsék a felek álláspontját, jelentősen megnövelték a megállapodás lehetőségét. A Szovjetunió döntése Közép-Euró- pában állomásozó csapatai létszámának és fegyverzetének egyoldalú csökkentésére az" előrehaladás új feltételeit teremti meg a bécsi tárgyalásokon. Az előrehaladás megköveteli a tárgyalások nyugati résztvevőitől, fejezzék ki politikai akaratukat és készségüket, hogy ténylegesen hozzájárulnak megállapodás eléréséhez, a katonai enyhüléshez Közép-Eu- rópában. O Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának előkészítéséről folytatott vélemény- csere és kölcsönös tájékoztatás során a miniszterek újból megerősítették, hogy államaik fontosnak tartják az össz-európai értekezlettel megkezdődött folyamat továbbfejlesztését, ami az enyhülést, a biztonság megszilárdítását és az együttműködés erősítését szolgálja Európában. A madridi találkozónak «hozzá kell járulnia az össz-európai eszmecsere kibővítéséhez, új ösztönzést kell adnia a helsinki záróokmány, mint egységes egész, megvalósításához. Az ülésen képviselt államok, a politikai tanácskozó testület moszkvai nyilatkozatának megfelelően arra törekednek, hogy a madridi találkozó lényegesen előre vigye az európai biztonság és együttműködés ügyét. Úgy vélik, hogy ennek a találkozónak hozzá kell járulnia az európai biztonság katonai vonatkozásaival foglalkozó megállapodások eléréséhez, hatékony intézkedések elfogadásához, különösen az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó tanácskozás összehívásához. Fontos az is, hogy a találkozó a helsinki záróokmány rendelkezéseivel összhangban elősegítse olyan intézkedések elfogadását, amelyek az össz-európai értekezleten részt vett államok közötti széles körű és korlátozásoktól mentes kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére irányulnak. Lényeges, hogy mindez hozzájáruljon az együttműködés további bővítéséhez a kultúra, a tudomány, az oktatás, a művészet terén és más humanitárius területeken is. Az ülés résztvevői hangsúlyozták. hogy fokozni kell a madridi találkozó előkészítő munkáját. Ismételten megerősítették, hogy országaik e célból továbbra is készek két- és többoldalú konzultációkat folytatni az össz-európai értekezleten részt vett valameny- nyi állammal. Abból indulnak ki, fontos lenne ezen konzultációk során még a találkozó megkezdése előtt megegyezésre jutni arról, hogy a záróokmány megfelelő fejezeteinek milyen konkrét kérdéseiben lehetne további gyakorlati lépéseket tenni. Ezek olyan kérdések legyenek, amelyek megoldásában az össz-európai értekezleten részt vett valamennyi állam érdekelt, s megvizsgálásuk új lehetőségek feltárását ígéri az együttműködés bővítésére és a politikai légkör javítására az európai földrészen. A miniszterek kifejezésre juttatták e konzultációkon — figyelembe véve a madridi találkozó jelentőségét az enyhülés megszilárdításában, az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívására vonatkozó döntés elfogadásában és a földrész helyzetének javításában: egyetértésre lehet jutni abban is, liogy az államok milyen szintért képviseltessék magukat a találkozón. Az ülés résztvevői kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozó alapos előkészítése, tárgyszerű és konstruktív légkörben történő lebonyolítása érzékelhető előrelépést tesz lehetővé a találkozón a záróokmányban foglalt elvek és ajánlások valóra váltásában. O A miniszterek kifejezésre juttatták államaik aggodalmát a reakciós erők szűnni nem akaró, sőt, erősödő próbálkozásai miatt, amelyek fékezik az enyhülés el«mélyítés«ének és kiszélesítésének folyamatát, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítanak a népek között, s aláássák az államok közötti együttműködést és kölcsönös megértést. A népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság fejlesztésiének érdekei megkövetelik, hogy minden állam szilárdan kötelezze el magát: nem enged meg saját területén más államok ellen irányuló tevékenységet, beavatkozást a belügyekbe, s elősegíti a valós tájékoztatást a népek életéről. A miniszterek megerősítették államaik megingathatatlan elhatározását, hogy az össz-európai értekezleten részt vett valamennyi országgal csakúgy, mint a világ összes államával az államközi kapcsolatok azon elvei alapján építik kapcsolataikat, amelyeket legmagasabb szinten a záróokmányban meghirdettek. Minden államot felhívnak arra, hogy nemzetközi kapcsolataikban ezt az irányvonalat kövessék, mivel ez megfelel valamennyi nép érdekeinek. A külügyminiszteri bizottság ülésén a résztvevők vélemény- cserét folytattak a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés fennállásának közelgő 25. évfordulójáról. A miniszterek hangsúlyozták, hogy az évfordulóról álkimaik barátságának, együttműködésének, egységének és összeforrottságának szellemében, az enyhülés elmélyítéséért, a leszerelésre való áttérésért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc jegyében emlékeznek meg, a Varsói Szerződés tagállamainak a nemzetközi problémák megoldását, az államok egyenjogú és baráti kapcsolatainak valamennyi nép javára történő fejlesztését célzó aktív és építő jellegű tevékenységének megfelelően. A Varsói Szerződés fennállásának 25. évfordulója kapcsán az ülésen ajánlásokat fogadtak el, amelyeket a szerződés tagállamainak kormányai elé terjesztenek. A külügyminiszteri bizottság ülése az elvtársi együttműködés és testvéri barátság légkörében zajlott le. (MTI) GYORSLISTA az 1979. december 4-én megtartott november havi lottó-jutalomsorsolásról és az előfizetéses lottószelvények között meghirdetett plusz 1 gépkocsi rendkívüli sorsolásáról, amelyen a 44. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a — vásárlási utalv. (1000 Ft) b — egyszemélyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára. (8800 Ft) c — egyszemélyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (9100 Ft) d — Lada 1200 tip. személygépkocsira utalvány e — különleges étkezési felszerelések III. (5840 Ft) f — különleges étkezési felszerelések XX. (6040 Ft) h — különleges étkezési felszerelések XVIII. (9175 Ft) g — különleges étkezési felszerelések XVII. (9488 Ft) i — kétszemélyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpára (17 600 Ft) j — kétszemélyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (18 40Ó Ft) 1 — különleges étkezési felszerelések XI. (11155 Ft) ,tn — kétszemélyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (18 200 Ft) különleges étkezési felszerelések I. (16 892 Ft) otthon lakberendezési utalv. (15 000 Ft) különleges étkezési felszerelések IX. (3624 Ft) különleges étkezési felszerelések XIX. (5550 Ft) zenesarok u. (20 000 Ft) szerencse-utalv. (30 000 Ft) ■ vásárlási utalv. (10 000 Ft) ■ vásárlási utalv. (9000 Ft) vásárlási utalv. (7000 Ft) vásárlási utalv. (6000 Ft) vásárlási utalv. (5000 Ft) y — vásárlási utalv. (3000 Ft) z — vásárlási utalv. (4000 Ft) zs — különleges étkezési felszeren — q — r — s • t u v — w — X — zás az 1980. évi olimpiára lések III.. és aLda 1600 tip. (12 000 Ft) személygépkocsira utalvány. 2 408 052 w 2 855 103 Z 3 787 661 t 64 139 546 q 65 153 823 t 2 412 859 t 2 859 910 Z 3 797 275 X 64 144 353 t 65 158 630 W 2 417 666 w 2 869 524 s 3 811 696 Z 64 149 160 V * 65 163 437 y 2 422 473 X 2 879 138 s 3 821 310 t 64 153 967 u 65 173 051 p 2 427 280 X 2 883 945 z 3 854 959 w 64 158 774 k 65 177 858 t 2 432 087 X 2 893 559 z 3 859 766 s b4 163 581 t 65 182 665 u 2 436 894 X 2 898 366 p 3 864 573 s 64 173 195 u 65 192 279 y 2 446 508 y 2 903 173 t 3 869 380 y 64 178 002 V 65 197 086 w 2 451 315 y 2 912 787 n 3 874 187 y 64 182 809 o 65 211 507 t 2 456 122 z 2 917 594 t 3 883 801 y b4 187 616 P 65 216 314 V 2 460 929 X 2 932 015 y 3 893 415 V 64 192 423 V 65 221 121 V 2 470 543 z 2 970 471 s 3 907 836 X 64 202 037 X 65 225 928 u 2 480 157 z 2 975 278 s 3 912 643 V 64 706 844 z 65 235 542 t 2 484 94? X 2 980 085 V 3 917 450 V 64 074 493 s 65 245 158 f 2 484 964 z 2 984 892 y 3 931 871 z 64 250 107 p 65 249 963 t 2 494 578 q 2 989 699 X 3 946 292 z 64 <254 914 t 65 254 770 z 2 499 385 t 2 994 506 w 3 979 941 X 64 264 528 u 65 264 384 w 2 523 420 V 3 374 259 u 3 984 748 r 64 269 335 w 65 237 998 z 2 528 227 t 3 379 066 w 3 989 555 t 64 208 756 r 65 278 805 z 2 533 034 X 3 393 487 o 8 421 609 V 64 288 563 s 65 293 226 u 2 537 841 X 3 398 294 t 44 642 ??? t 64 302 984 w 65 298 033 X 2 542 648 y 3 412 715 y 44 647 161 n 64 312 598 t 65 302 840 r 2 547 455 y 3 422 329 z 44 656 775 t 64 317 405 X 65 312 454 s 2 557 069 i 3 431 943 s 44 661 582 V 64 322 212 p 65 326 875 q 2 561 876 t 3 436 750 s 44 873 090 V 64 327 019 y 65 341 296 t 2 571 490 u 3 441 557 r 44 882 704 V 64 331 826 t 65 350 910 m 2 576 298 t 3 446 364 s 44 901 932 k 64 336 633 8 65 355 717 t 2 581 104 s 3 451 171 r 44 906 739 t 64 346 247 S 65 360 524 r 2 585 911 s • 3 455 978 3 44 911 546 s 64 351 054 m 65 365 331 s 2 590 718 V 3 460 785 V 44 916 535 u 64 355 861 t 65 370 138 q 2 595 525 w 3 465 598 X 55 621 542 t 64 360 668 zs 65 347 945 t 2 600 332 X 3 465 592 X 55 626 349 s 64 365 475 t 65 379 752 V 2 605 139 t 3 470 399 u 55 631 156 s 64 370 128 u 65 384 559 X 2 609 946 7. 3 475 206 X 55 640 770 z 64 384 703 V 65 389 366 h 2 619 560 7. 3 480 013 z 55 650 384 u 64 389 510 X 65 398 980 t 2 633 981 Z 3 489 627 w 55 659 998 u 64 394 317 65 403 787 X 2 643 595 U 3 494 434 z 55 664 805 t 64 399 124 z 65 418 208 X 2 648 402 a 3 499 241 t 55 674 419 t 64 408 738 P 65 423 015 r 2 653 209 t 3 532 890 .1 55 679 226 V 64 413 445 p 65 427 822 t 2 653 016 d 3 547 311 t . 55 871 506 t 64 418 352 V 65 437 436 n 2 672 437 t 3 552 118 w 55 881 120 u 64 432 *773 0 65 442 243 t 2 696 472 r 3 561 732 X 55 890 734 X 64 437 580 t 65 447 050 q 2 710 893 t 3 566 539 z 55 895 541 e 64 452 001 X 65 451 857 t 2 720 507 r 3 590 574 V 55 900 348 t 64 456 808 V 65 456 664 u 2 730 121 t 3 629 030 h 55 905 155 V 64 466 422 z 65 461 471 y 2 734 928 u 3 638 644 t 55 909 962 y 64 471 229 u 65 471 085 X 2 739 735 w 3 643 451 7. 55 914 769 u 65 004 806 o 65 480 699 y 2 744 542 w 3 648 258 t 55 919 576 z 65 009 613 t 65 485 506 0 2 749 349 w 3 662 679 r 64 004 950 q 65 019 227 s 65 490 313 t 2 758 963 X 3 667 486 s 64 019 371 t 65 028 841 s 65 495 120 p 2 778 191 y 3 672 293 w 64 024 178 p 65 033 648 X 65 504 734 t 2 782 998 7 3 677 100 X 64 028 985 p 65 043 262 p 65 509 541 V 2 787 805 7 3 681 907 e 64 038 599 r 65 048 069 t 65 514 348 w 2 792 612 u 3 686 714 t 64 043 406 s 65 052 876 y 65 519 155 y 2 979 419 t 3 691 521 y 64 048 213 z 65 067 297 V 65 528 269 y 2 802 226 s 3 701 135 t 64 062 634 r 65 086 262 z 65 538 383 z 2 807 033 R 3 725 170 o 64 072 248 t 65 096 139 t 65 543 190 z 2 811 840 y 3 739 591 t 64 077 055 P 65 100 946 u 65 547 997 z 2 821 454 V 3 749 205 y 64 101 090 t 65 105 253 V 65 554 611 z 2 826 261 u 3 754 012 7 64 110 704 P 65 110 560 X 65 562 418 w 3 758 819 O 64 120 318 P 65 13!) 402 i 65 576 839 y 2 840 682 t 3 763 626 t 64 125 125 w 65 144 209 t 65 586 453 r 2 850 296 w 3 782 854 m 64 134 739 y 65 149 016 í 65 956 067 s Listánk a szegedi és a pécsi dási és Lottó igazgatóság címére yereményeket tartalmazza. A nyertes szelvényeket 1979. de- ember 25-ig kell a totó—lottó- irendel'tségek, az OTP-fiókok, nrttr o nncfn /if i «á o (1845, Budapest. V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem válla* lünk.
