Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-30 / 304. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. december 30. Jelentős importot takarítanak meg a kunfehértói borkősaviizemben A Kiskunhalasi Állami Gazdaság pártbizottságának V. számú pártalapszervezete a pártélet feladatai közül kiemelten foglalkozott a beszámoló taggyűlésen a gazdasági élet pártirányításával. Kurgyis Antal, a pártalapszervezet titkára elmondja, hogy ez annál is inkább szükséges volt, mert a kunfehértói borkő- savüzem kommunistáinak sok feladatot kellett az utóbbi esztendőkben megoldani. A csaknem egy évtizedes gyár felújítása közben a termelést is folytatták. A borkős a v üzemnek nagy jelentősége van. hiszen jelentős importot takarít meg gyártmányaival, ezenkívül fontos kiegészítő termékeket készít, szeszféléket és takarmányt. Lényegében ezért hozták létre, hogy a szőlőtörkölyt, amely eddig nagyrészt veszendőbe ment, sokféleképpen hasznosítsák. Az üzem jelenleg huszonkét állami gazdaság társulásaként működik. A gesztor: a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. Nagy eredmény, hogy az üzem műszaki állapotának szinten tartásával, a feldolgozó teljesítmény növelésével sikerült biztonságossá tenni a termelést és a szesz- gyártást csaknem kétszeresére növelni. Egységben a mindennapi gyakorlattal Beszélgetés Magyar Ferenc főigazgatóval 'IHkSWMii • A kunfehértói borkő.savüzem bonyolult gépsorának egy része. (Tóth Sándor felvétele) A pártalapszervezet titkára elmondja: — Feldolgozó teljesítménybővítésén kívül a műszáki feljesztés- re nagy gondot fordítottunk. A borkősavgyártáshoz vákuurrvbe- párlót, a szesákészítéshez szintén lepárló- és finomító berendezést, új törkölykilúgozó berendezést létesítettünk, illetve ezekkel bővítettük az üzemet. Javult a bor- kősavgyártás féltermékének, a ■kálóiunntartarátnak a ki hozatala. Magánál a gyártásnál is jelentős eredményjavulást értünk el, ugyancsak a szeszkészítésnél is. Az anyag- és energiatakarékosság érdekében figyelemre méltó intézkedéseket hoztunk. A bor- kősavgyártásnál 600 ezer, a törkölyből készült takarmány gyártásánál egy millió, a fűtőanyagnál pedig 1,8 millió forint megtakarítást értünk el. A szabad kapacitások ‘kihasználása érdekében tavaly harmincezer hektoliter mustot sűrítettünk és tizenhatezer hektoliter borseprőt préseltünk. Az idén harmincezer hektoliter borseprő préseléséről adhatunk számot. Az eredményekhez hozzájárult a szocialista brigádmozgalom. Az idén tizenhárom kollektíva, valamivel több mint kétszáz taggal tett vállalást a XII. kongresszus, valamint felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére. A vállalásokat már több brigád teljesítette. Az elmúlt esztendőben 8,8 millió forint termelési eredményt értek el, az idén várhatóan 9 millió forint lesz az üzem teljesítménye. A pártalapszervezet titkára hozzáteszi: — Nagyon leleményesek a mi szakembereink. Kidolgozták a kékszőlő feldolgozásának új technológiáját. Megkönnyítették a fizikai munkát számos elmés berendezés készítésével. A törkölyből olyan színezőanyagot állítottak elő, amelyet az italkészítésnél fel tudnak használni. Az utóbbiakat eddig importból tudtuk csak beszerezni. Bevezettük a három műszakos üzemeltetést, a jobb munkaszervezéssel lehetővé vált az ellenőrzés rendszerének javítása. A munka- és üzemszervezésben tett intézkedésekkel egyértelműen erősödött az anyagi és szakmai felelősség, javult a technológiai fegyelem. Természetesen mindehhez az is szükséges, hogy gondoskodjanak a szakmai továbbképzésről. Minden tekintetben támogatják a dolgozók továbbtanulását. A tudat formálásában nagy jelentősége van a politikai oktatásnak. Sokat tettek annak érdekében, hogy a munkakörülményeket folyamatosain javítsák. Az üzemben jelentős számban dolgoznak nők, ezért a községi tanáccsal együttműködve megoldották Kun- ferértón a gyermekek óvodai elhelyezését. Bevezették az üzemi orvosi rendelést. A nődolgozók aktív társadalmi munkások, a szocialista brigádvezetők csaknem 40 százaléka asszony, vagy lány. — A gazdaságirányító munka azért került előtérbe — hangoztatja végezetül a pártalapszervezet titkára, —, mert jövőre a szigorúbb gazdasági körülmények között még nagyobb feladatok várnak borkősavüzemünk dolgozóira. K. S. Évszázados hagyományokra alapozhat Kecskemét — s Bács-Kiskun. megye ugyancsak — kertészeti kultúrájában. I. Géza fejedelem uralkodása időszakában kezdődött a felsőalpári szőlőtelepítés és vált ismertté az itt termelt bor. Anonymus is említi őzt a területet, a kecskeméti gyümölcstermesztésre utalva. Körtvénytó és Gyümölcserdő néven A Xlir. századi történetíró a Vén-hegynek nevezett részen létesített szőlőskertről, majd a török hódoltság idején a neves utazó Evlia Cselebi Kecskemét híres kertjeiről ír. A századforduló táján pusztító filoxéravész a homoki szőlőtermesztés felé irányította a gazdák figyelmét. Ezután kezdődött el e sivár homokos területen a nagymértékű telepítés. Mathiász János a katonatelepi városrészben hozott, létre kísérleti szőlőültetvényt, nemesített több ezer fajtát, amelyek közül igen sok ma is a legkiválóbbak közé tartozik. Egyik megalapítója a mai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetnek. A 86 esztendős intézet központja sokáig Budapesten volt. két évvel ezelőtt, azonban Kecskemétre helyezték. Ide került tehát, ahol a legtöbbet tettek o növényért, s a belőle készült bor világhírűvé tételéért. Az intézet főigazgatója Magyar Ferenc, akivel az elmúlt esztendők munkájáról, valamint a jövőbeni törekvésekről beszélgettünk. — Az intézet tevékenysége azt bizonyltja, hogy a nagy elődök nyomdokain járva, az újabb lehetőségek feltárásán munkálkodik. Arra kérem vázolja kétéves tevékenységüket és legfontosabb céljaikat. — A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet feladata, hogy irányítsa és fejlessze az egész ország területén a szőlőnemesítéssel és termesztéstechnológiával, valamint a borászattal összefüggő kutatási feladatokat, teendőket. Munkánkat összehangoltuk, és szoros kapcsolatot alakítottunk ki a Kertészeti Egyetem valamint a kecskeméti kertészeti főiskola ilyen témákkal foglalkozó tanszékeivel, ami a további dinamikus előrehaladáshoz nélkülözhetetlen, a népgazdaság és mindkét intézet érdeke is. A legfontosabbak között említem az olyan kapcsolatok fejlesztését, amelyek a termelő üzemek munkáját segítették. Ily módón igyekeztünk a tudomány eredményeinek mielőbbi gyakorlati megvalósulását elérni és sikerült is kapcsolatainkat úgy kialakítani, amelyre talán nincs is példa az elmúlt húsz évben. Céljaink között szerepéit az intézet beilleszkedése az ország legnagyobb szőlő-, bortermelő körzetéoen az altóldi borvidékbe, amely úgy érzem ugyancsak megvalósult. — E témakörökben milyen említésre méltó eredményeket értek el? — Egyik feladatunk a nemesítés. A borszőlőfajták nemesítésében dr. Csizmadia József,, a csemegeszőlő nemesítésben dr. Szegedi Sándor vezetésével kiemelkedő eredmények születtek. Az intézet több mint harminc fajtajelöltjét próbálják ki partnereink ezekben az években. Reméljük, hogy ezek közül több az elismert fajták közé kerül, és rövidesen a telepítő gazdaságok rendelkezésére áll. E munkában legfontosabb a íagytűró, valamint a betegségekkel szemben rezisztens, illetve toleráns fajták nemesítése. A szaporítóanyag-ellátás érdekében az V. ötéves terv időszakára elhatározott törzsszőlőültetvény- tervünket, már 1979-ben teljesítettük. Lakiteleken létrehoztuk az ország legkorszerűbb, évente egymillió szőlő-szaporítóanyagot előállító üzemét, amelyet fél hónappal a határidő előtt, az idén december közepén adtunk át. A szőlészeti főosztály dr. Eifert József vezetésével a szőlőtermesztés technológiai továbbfejlesztésében ért el nemcsak hazánkban, hanem világszerte feltűnést keltő eredményeket. Elsősorban a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos kísérleteik jelentősek, ugyanis a termelésnövelést a leggazdaságosabban tudják befolyásolni. Az intézettel kapcsolatban levő szőlőtermelő gazdaságok módszerünket átvéve, termelési eredményüket 800 millió forinttal emelték ebben az esztendőben. A kutatók nagy energiával munkálkodnak a gépi metszés és betakarítás igényeinek megfelelő korszerű szőlőművelési, -telepítési mód kialakításán. Kiemelt feladat Magyarországon a bortermelés, ennek technológiai fejlesztése, különösen a vörösbor-előállítás módszereinek kidolgozása, valamint a pezsgő- gyártás és a szőlő alapanyagú üdítőital-készítés. Az utóbbi témának hazánkban eddig nem volt gazdája. Az intézetünk borászati főosztálya végzi az ezzel kapcsolatos kísérleteket. A vörös bor Európában kedveltté vált, s a külföldi igényekhez nekünk is alkalmazkodni kell, hogy növelhessük exportunkat. Az Alföldön és Eger-Mátravidéken különösen fontos a vörös bort adó fajták telepítése, éppen ezért hoztunk létre e két körzetben céltársulásokat". Koránt sincs kihasználva a hazai és a külföldi piacon ja pezs- goértékesítési lehetőség. Ügy gondolom, feltételezve a kultúrált fogyasztást, az országban is nagyobb hangsúlyt kell helyezni a pezsgőfélék megismertetésére, megszerettetésére. Ezek íz- és zamatanyagban gazdagok, szénsavval dúsítottak, fogyasztásuk egészséges, a közérzetre kedvező hatású. A pezsgőgyártás külföldi és hazai eredményeinek felhasználásával a pálackos és tankpezsgőgyártás növelésével és mindenekelőtt a minőség és választék javításával igyekszünk a növekvő igényeknek eleget tenni. Az intézet közreműködésével jött létre a Kiskunhalasi Állami Gazdaság pezsgőgyártó üzeme is. Bács-Kis- kun egyébként az ország legnagyobb pezsgőelőállító megyéje. Évente 20. millió palackkal készül, ennek 10 százaléka a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. A fogyasztói igényhez igazodva a választékot még bővítjük úgy Is, hogy a hét deci literes palackok mellett a 2—3 deciliteres palackok töltését is szorgalmazzuk, valamint a szőlőalapanyagon kívül a gyümölcspezsgők gyártását is segítjük. — Már említette a kutatások gyakorlati hasznát a pezsgőgyártással kapcsolatban. Az MSZMP KB tudománypolitikai határozata, irányelvei a tudomány gyakorlattá válásának gyorsítását, olyan jellegű kutató munkát szorgalmaz, amelyet a termelésben közvetleTizenötmillió forintba kerül a húslisztiizem hibáinak kijavítása AZ OLVASÓ nyilván már a címből sejti, hogy a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat húsliszt üzemében nem a takarmányliszt-gyártással van baj, — hiszen annak minősége kiváló — hanem a gyártás közben keletkező kellemetlen szagokkal. Emiatt lapunk — a lakosság vissza-visszatérő panaszai alapján — az idén több ízben is foglalkozott ezzel a témával. Most — az év utolsó napjaiban — azzal a kérdéssel kerestük fel Csizmadia Istvánt, a vállalat igazgatóját, sikerült-e megfelelő megoldást találni a környezetet időnként elárasztó, illetve szeny- nyező bűz megszüntetésére. A beszélgetésen részt vett Gyenese Zoltán, a Baromfiipari Tröszt műszaki osztályának vezetője, valamint a vállalat ke' ímérnöke is. — Elöljáróban szeretnék emlékeztetni arra — kezdte a tájékoztatást Csizmadia István —, hogy a több mint 100 millió forintos beruházással épült üzem a húslisztimport csökkentésére, az addig hulladékba került értékes fehérje takarmányozási célra való hasznosítására épült. Az is cél volt, hogy gyé unk — amely élelmiszert dolgoz fel — belső higiéniai körülményeit javítsuk, s ne kelljen a bűzlö hulladékot a városon keresztül szállítani. Országos program keretében kapta a Gépipari Beruházási Vállalat a megbízást a húslisztüzem létrehozására. A berendezések szállításakor az olasz de Vita cég a környezetvédelemre is garanciát adott. Sajnos — mint az a többszöri sajtóvisszhangból is köztudott — a berendezés ilyen szempontból nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A LAKOSSÁGI panaszok, valamint az illetékes hatóságok — közöttük a városi tanács — kezdeményezésére az intézkedések sorozatát kezdte meg vállalatunk a kellemetlen szagok megszüntetésére. — Melyek voltak ezek az intézkedések? — Az Élelmiszeripari Tervező Intézet és a Gépipari Beruházási Vállalat rendkívül alapos helyszíni vizsgálatokat végezve tárta fel a környezetet szennyező bűzforrásokat. A kutatások kiterjedtek a legkisebb részletekre is, a szükséges intézkedéseket karbantartási programba rögzítettük. Ennek szigorú betartása — a vegyszerösszetétel változtatások, újabb kondenzátorok beépítése — jelentős 'javulást eredményezett, végleges megoldást azonban nem hozott. Ezután a Baromfiipari Tröszt hazai és külföldi partnereket keresett a bűzmentes üzemeltetés megoldására. A hazai megoldások közül a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár dorogi gyáregységénél alkalmazott úgynevezett katalitikus égetési eljárás ígérkezik a legjobbnak. A Tröszt közben megbízta dr. Szabó Zoltán egyetemi tanszékvezető tanárt egy szakvélemény elkészítésére, majd azzal, hogy a meglevő berendezés átalakításában szakértőként működjön közre. Az átalakítás gépészeti tervezését az AGROBER és az Élelmiszeripari Tervező Intézet vállalta. NOVEMBERBEN 20 napon át méréseket végeztek a szakemberek, rögzítették azokat a paramétereket, amelyek hatással lehetnek a bűz keletkezésére. Ennek nyomán finomítani lehetett a húsliszt gyártási technológiáján. Felkértük a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kutató Intézetet, hogy a katalitikus égetési eljárás alkalmazási lehetőségeinek tisztázása céljából építse be kísérleti berendezéseit. Mint a kísérletek értékeléséből kiderült, ez is a megoldás egyik módja lehet. December elején a vegyi folyamatok megváltoztatásával kapcsolatban dr. Szabó Zoltán egyetemi tanár irányításával folyt le egy kísérletsorozat. Az eredmények azt igazolják, hogy a szagtalanító berendezés hatásfoka így is javítható. Azóta a kipróbált vegyészeti eljárással üzemeltetjük a berendezést. Időközben külföldről a Komplex Külkereskedelmi Vállalat felkérésére a nyugatnémet Celicote és a holland Stark—Duke cég is tett ajánlatot szagtalanító berendezés szállítására. Az egyik tizenegy-, a másik tizenötmillió forintért küldené a gépeket. Jelenleg a kísérletek a legmegfelelőbb ajánlatok, illetve műszaki megoldások értékelése folyik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az elhatározásra sokáig kell várni. Legkésőbb januárban döntés születik. A tervezők és a szakemberek, mint mondtam, már dolgoznak a megoldáson. A berendezésre is ajánlataink vannak. A HÚSLISZTÜZEM a nyári hőségben okozza a legkellemetlenebb szagokat. Addigra elkészül a szagtalanító berendezés, mire ismét melegre fordul az időjárás. A munkálatok helyzetéről rendszeresen tájékoztatjuk a sajtót, illetve lakosságot — mondotta végül Csizmadia István. N. O. nül hasznosítani lehet. E feladatnak miként sikerűit eleget tenni? — Dinamikusan fejlődött az intézet és a termelés kapcsolata. Az MSZMP KB tudománypolitikai határozatát szem előtt tartva végezzük ezt a munkánkat. Meggyőződésem, hogy a kutatás akkor tölti be feladatát, ha nemcsak eszmeileg létezik, hanem a hétköznapi gyakorlatban jelen van, hasznosul, hatékonyan segíti a termelést. A mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződéseink két okból is rendkívül jelentősek. Egyrészt a kutatási eredményeket ajánlani és megvalósítani tudjuk az üzemekben, másrészt pedig megismerjük a termelő gazdaságok igényeit és ezek figyelembevételével folytatjuk’ munkánkat. Felgyorsult a kutatási eredmények termelésben való alkalmazása és véleményem szerint ma már nincsenek gátak, amelyek ezt a folyamatot megakadályozzák. Segítjük az üzemeket, az úgynevezett fogadókészségük javításában. Egy-egy körzetben az üzemek szakembereit rendszeresen meghívjuk rendezvényeinkre, előadásainkra, ahol a különböző témakörök elismert kutatói mondják el a szőlészettel, borászattal kapcsolatos legújabb tendenciákat. Az intézetben kidolgozott módszerek között említem a tasakos szaporítási eljárást, amelynek munkáját dr. Füri József irányítja és a kecskeméti járás üzemeiben már alkalmazzák. Eddig száz hektáron telepítettek ilyen szaporítóanyagot. A természetes színanyag elő- állitasával az egri' kutatoallomás foglalkozik, s eredményeiket máris átadták, és a termelő üzemek alkalmazzák. Eredményes az együttműködésünk a Mar,git-szi- geti Szikviz- és Ásványvizipari Vállalattal, az üdítő italok és szörpök előállításában. A termesztéstechnológiák továbbfejlesztésében a pécsi kutatóá'ilomás végez jelentős munkát: évente 4—5 ezer szakembert hívnak meg a metszési, különböző gépesítési, valamint a tápanyag-gazdálkodással összefüggő bemutatóikra. Űj borszőlöhibridek előállítása és telepítése Tokaj környékén ugyancsak fontos e tájegység természeti hátrányaiból adódó terméskiesések csökkentése érdekében. Közös telepítésekre is sor került, így a Boripari Tröszttel és több termelő üzemmel. Az Alföldön a szőlő korszerűsítésében, a dombvidékeken pedig a teraszozás nélküli telepítés munkálataiban veszünk részt. A Nógrád megyei Nőtincs község szövetkezetében 100 hektáron létesül 1980 tavaszáig teraszkialakítás nélküli ültetvény. Hasonló munka folyik a Badacsonyi és a Soproni Állami Gazdaságokban is. Minden területen részt veszünk a gyakorlati szőlészeti, borászati teendőkben, a hazai és külföldi piaci igényeket szem előtt tartva, az új fajták elterjesztésében. Növekedett szaporítóanyag-termelésünk, bár egyes fajtákból — mint például a Zalagyöngye —, annak ellenére, hogy jelentős erőfeszítéseket teszünk, a megrendeléseknek csupán 50 százalékát tudjuk teljesíteni. — A Zalagyöngyével kapcsolatban korábban voltak fenntartások, most viszont változott a helyzet. A borkészítési technológiát — gondolok például az azbeszt szűrők alkalmazására — is érik bírálatok. Mi végül is az igazság, szükséges-e a borászati technológia gyökeres megváltoztatása? — Megalapozatlanok voltak a Zalagyöngyével kapcsolatos észrevételek, amit bizonyít az is. hogy a fajta állami elismerést kapott. Gyökeres változtatásra a borászati technológiában nincs szükség, mert jó úton járunk, a fejlesztése azonban kiemelt feladat, ugyanis a borok minőségének állandó javításával tudjuk csak megtartani és fokozni exportunkat, teljesíteni a hazai fogyasztók jogos minőségi igényét. A technológia fejlesztéséhez pénz kell, s az anyagi alapok megteremtése a termelőkön, valamint a szabályozó és elvonási rendszereken egypránt múlik. — Kecskemétre a kertészeti ágazat három — mondhatom úgy — fellegvára települt, az intézeten kívül a kertészeti főiskola, és a Zöldségtermesztési Kutató Intézet. Mindez annyit is jelent, hogy a homok fővárosát rövidesen a kertészet fővárosaként említhetjük? — Valóban megindult az a folyamat, amelyet dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter néhány éve kezdeményezett, nevezetesen, hogy Kecskemét a körzet adottságait és lehetőségeit kihasználva váljék a kertészeti termelés és kutatás fővárosává. Ehhez nagyban hozzájárul a három intézmény szoros együttműködése, a szellemi, tudományos bázis kialakítása. Újabb terveink között szerepel a Szegedi Akadémiai Bizottság kecskeméti albizottságának létrehozása, amely segíti az említett cél megvalósítását, emellett nagyobb lehetőséget teremt a város és a megye kutatóinak együttműködésére, az itt levő speciális eszközök és berendezések hatékonyabb hasznosítására. Ily módon az akadémiai tudományos fokozattal rendelkezők és a többi kutatók is szorosabbá tehetik kapcsolatukat a tudományos központtal, s az információáramlások során gyorsabban és jobban tudják szolgálni a gyakorlati termelést. Mindez összhangban van Kecskemét és a megye tudománypolitikai törekvéseinek valóra váltásával. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet jövőbeni célkitűzései is a kertészet fővárosa rang elérését segítik. Egyebek között a szőlő- és bortermelési ágazat népgazdasági helyzetének szilárdítását, az alföldi borvidék szőlőültetvényeinek korszerűsítését, gazdaságos üzemeltetését, a borászati tevékenység fejlesztését, a technológiai és technikai előrelépéseket igyekezünk segíteni. — Valójában a kutatóinkéi»! még nem települt Budapestről Kecskemétre. Az új központ létesítésére több tervet hallottunk. Végezetül arra kérem, hogy tájékoztasson a kecskeméti központ kialakításáról. — Az intézet végleges Kecskemétre települése rövidesen megoldódik, a tervezetthez képest csaknem három évvel korábban. A megye párt- és állami vezetőinek segítségével sikerült elérnünk, hogy megkapjuk, és jövőre az átalakítások után birtokba vettessük a Kisfáiban levő mezőgazdasági szakmunkásképző intézetet. Az új központban, a 600 négyzet- méteres épületbővítés után valamennyi kutató megfelelő elhelyezést kap és a munkájukhoz szükséges laboratórium, valamint 30 hektáros kísérleti terület is rendelkezésükre áll. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet szomszédsága lehetővé teszi a szorosabb együttműködésünket. Már szerződést kötöttünk a könyvtárak, a laboratóriumok, a kísérleti melegházak közös használatára. A szociális ellátás is jobb lesz mindkét intézetben, ugyanis új központunkban háromszáz személy részére biztosítunk étkezési lehetőséget. A Kecskemétre települő kutatóknak és családjának 25 lakás áll rendelkezésére, emellett mintegy 15—20 egyedülálló munkatársunk kap még egyszobás lakást. Természetesen a letelepülés — különösen az idős kutatók helyváltoztatása — gondokkal is jár. Akik nem szándékoznak Kecskemétre települni, saját autóbuszunkkal hozzuk és visszük hetente Budapestről, illetve Kecskemétről. Körültekintő munkával úgy érezzük sikerül zökkenőmentessé tenni a kecskeméti központ kialakítását. A jövő év végén valóban itt lesz Kecskeméten az a kutatói gárda, amely a későbbiekben is a tőlük várt felelősséggel, a már tapasztalt lelkiismeretességgel és szorgalommal végezheti munkáját. — Köszönöm a beszélgetést. Csabai István
