Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

4 $ PETŐFI NÉPE • 1979. december 24.

A harmincadik karácsony

Kezdeményezések a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban

Harminc évvel ezelőtt, 1949 decemberében, közvetlen karácsony előtt alakult meg a bajai tangazdaság, a mai mező- gazdasági kombinát jogelődje. A három évtized alatt számos átszervezés történt, összevonták a környező gazdaságokat, így alakult ki a Rajai Állami Gazdaság, amelyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1977. január elsejével mezőgazdasági kombináttá nyilvánított. A megye legnagyobb gazdasága, mintegy 16 ezer 500 hektárnyi területen 12 község és Baja város határában terül el.

Nem könnyű egy ilyen hatalmas üzem munkáját áttekinteni. Molnár János, vezérigazgató-helyettes vezetésével amolyan ke- rekasztal-beszélgetésre jöttünk össze az ágazati osztályok vezetőivel. Egy-két részfeladatról és kezdeményezésről esett szó.

Molnár; János így kezdte:

— Nem vagyunk elégedettek az eddigi eredményeinkkel. Többet is el tudtunk volna érni. ha jobban feltárjuk tartalékainkat, szakszerűbbé tesszük a munkát. Az is igaz viszont, hogy az utóbbi időben számos olyan kezdeményezés történt kombinátunkban, amely remélhetőleg jövőre már érezteti hatását. Tudjuk, hogy feladataink egyre nőnek, hiszen áttanulmányoztuk az MSZMP KB december

6-i közleményét és a párt XI1. kongresszusára kiadott irányelveket. Számításba vesszük azt is, hogy 1980-ban az új szabályozók tovább szigorítják a gazdálkodást.

Mindezt figyelembe véve korlátozott fejlesztéssel számolunk. Legfőbb faladatunknak tartjuk a velőmagüzem felújításának befejezését. a borászat, valamint a sertéstenyésztés rekonstrukciójának teljes elvégzését.

Számos intézkedést hoztunk máris a jövőre nézve. Ezek közül csak néhányat említek meg. öt évre kidolgoztuk a váltógazdálkodást a kukoricánál, mert kiderült, hogy nem sikeres a monokultúrás termelés, elősegítette a tengeri egyik élősdijének. a fe- nyérciroknak az elterjedését. Nagy lépést tettünk az általunk kezdeményezett Bajai Kukorica- terrrjesztési Rendszer korszerűsítésében is. Üj szerződéseket kötöttünk partnergazdaságainkkal. Egyúttal nagyobb mértékben törekszünk arra, hogy a vetőmagot

ne csak mi termeljük meg, hanem a velünk szerződésben álló üzemek is.

Több kezdeményezés született a Bájai Mezőgazdasági Kombinátban, amelyekről az ágazati osztályvezetők számoltak be.

Likár Zoltán, műszaki fejlesztési és beruházási osztályvezető: — Vetőmagüzemünk újabb nagy teljesítményű szárítóval bővült. Megfelelő berendezésünk van arra, hogy tizenkét felé tudjuk osztályozni a szemeket, mégpedig óránként 6—8 tonna vetőmagot tudunk ily módon előkészíteni fémzárolásra. Kukoricából 5—6 ezer tonna, búzából 5 ezer tonna szaporítóanyagot állítunk elő évente. A BKR-en belül összefogunk a partnergazdaságokkal. Jelenleg az új szerződések alapján

• A BKR központjának gépudvara.

• Balra: Molnár János vezér- • Odorné Dominók Anna labo- igazgató-helyettes: — Felkészül- -ráns, a vetőmagüzemben a fajtünk a nagyobb feladatokra. súly szerinti tisztítást végzi lég- (Szabó Ferenc felvételei) frakcionáló berendezéssel.

közös kockázatvállalást alakítottunk ki. Amennyiben-a kukoricánál és a búzánál a partnergazdaság egy hektárra jutó jövedelme a 2 ezer forintot nem éri el, csak az alapdíj 50 százalékát kell megfizetnie. Az alapdíj is aszerint változik, hogy mekkora területen vállalja a mi technológiánk szerinti termefést. A szerződésben az is szerepel, hogy a rendszergazda a partner nevében jár el a gyártó, forgalmazó, és a felvásárló vállalatoknál; szerződéseket köt a taggazdaságok megrendelése alapján, — külön díjazás nélkül. — vetőmag, gépek, beréndezéseK, alkatrészek és kémiai eszközök előteremtése érdekében.

Annyit még hozzá kell tenni, hogy 130 partnergazdasággal kötötték meg eddig az új szerződést. több mint 200 ezer hektárnyi területre.

Mindezekről ‘Alaga János, íi BKR kukoricaágazatának vezetője szól részletesebben és hozzáteszi azt is. hogy a Szovjetunióban és Bulgáriában rendkívül nagy sikeréket értek el. Bulgáriában például csaknem háromszorosára növelték a tengeri termés- eredményeit. Szovjet-Moldáviá- ban 830 hektáron több' mint 70 mázsa átlagtermést takarítottak be az idén. Legújabban Mexikó érdeklődik a BKR iránt. Ezért négy szakember kiutazott, hogy előkészítse a talajt ezer hektárnyi területen az étkezési kukorica és az ott népszerű csicseri borsó termesztésére.

Beszélgetésünk során az is kitűnik, hogy az állattenyésztésben keletkező szerves alom felhasználásával felére csökkentették a vegyszerek használatát, például a szőlő- és gyümölcstermelésben. Mivel a kombinátnak igen jelentős állattenyésztése van, a jövőben is értékesítik a szerves anyagokat, általában az ágazatokban jelentkező melléktermékeket. A kertészeti osztály szakembereinek sikereit bizonyítja, hogy az idén is jó termést takarítottak be szőlőből és almából, növelik a vörös bor exportarányát, új nagy teljesítményű palackoz» üzemet létesítettek, amely elősegíti a tőkés országokba történő kivitel növelését.

Az állattenyésztés eredményeiről Kápolnai Andor osztályvezető adott tájékoztatást.

— Az egy tehénre jutó tejhozamot 5 ezer literre növeltük. Ebben nemcsak a fajtaátalakító keresztezéseknek van szerepe, hanem a jobb takarmányozásnak, a színvonalasabb tenyésztésnek. Már odáig is eljutottunk, hogy tenyészállatokat tudunk adni más gazdaságok számára. Az idén először 180 jószágot értékesítettünk. Évente 70 ezer mázsa sertéshúst szállítunk a felvásárló vállalatnak, ennek több mint negyedrészét exportálják. Korszerűsítettük a telepeinket, számottevően csök- ííéhtettük az elhúllást.

A takarmányozásban a mellék- termékek felhasználását szorgalmazzuk. A vetőmagüzem mellék- termékeit például az ocsút. a tört szemeket, a csuhéleveleket takarmányként értékesítjük a szarvasmarha-tenyésztésben. A sertéseknél pedig a bácsbokodi tejüzem melléktermékét, a savót — nape nta 30 ezer litert — használjuk fel takarmányozásra, ezzel jelentős importfehérjét takarítunk meg.

az említett melléktermékek fel- használása sok millió forint megtakarítást jelent a kombinátnak.

— Ez egyik legjelentősebb tartalékunk — hangoztatja a beszélgetés végén a vezérigazgató-helyettes. — Egyes területeken hatalmas költségmegtakarítást tudunk ily módon elérni, csak a vetőmagüzemnél 7—8 ezer tonna mennyiséget tesz ki az így hasznosított melléktermék.

Jövőre, ha hasonlóan összegezzük a kombinát tevékenységét, szeretnénk gazdaságunk csaknem háromezer dolgozójának újabb sikereiről számot adni.

Kereskedő Sándor

Takarékos garaiak

Rég elcsendesült már a garai határ. A Vörös Csillag Tsz valameny- nyi traktorosa, gépkezelője a

szövetkezet központi majorjába vezette munkagépét. Az őszi termény hosz- szú hetek óta a magtárban vagy a feldolgozó helyen várja a további sorsát. Zöl- delő gabonavetés, s a téli csapadék befogadására kész szántás található a szövetkezet földjén, még december elejére befejeződött a mélyszántás.

A téesz majorjának egyik elkerített helyén mezőgazdasági gépek sorakoznak példás rendben. A sártól, terménymaradványtól valamennyit megtisztították a szövetkezet műszaki dolgozói. Az elevátor terményszállító szalagját, s az időjárás viszontagságai iránt érzékeny egyéb alkatrészt leszerelték, s védett helyre, fedél alá tették. Rend és tisztaság az egész telepen.

Sajnos, megyeszerte nem mindenütt általános még az ilyen. Érdeklődésemre Matos Iván tsz- elnök megjegyezte:

— Szentesi Béláé az érdem. Ö szoktatta rá annak idején a műszaki dolgozókat arra, hogy a téli tárolásra csak tiszta, beolajozott vagy lezsírozott géppel szabad beállni a telepre. Kezdetben akadtak, akik berzenkedtek a gépraktáros intézkedése miatt. Azután ők is rájöttek, hogy saját maguknak ártanak vele, ha nem fogadják meg Szentesi Béla intelmét, hiszen a javításkor a gépben maradt termény, a ráragadt sár, vagy a rozsda miatt nem tudnak haladni a munkával. Előbb mindezt el kell távolíta- niuk. A többiék viszont addigra jócskán teljesítettek. Ráadásul a gondosan karbantartott gép tovább használható, és az üzemanyag-fogyasztása, a teljesítménye is kedvezőbb, mint az elhanyagolt munkaeszközé.

Lám, Szentesi Béla rendszere- tete másokat is rászoktatott a szövetkezeti tulajdon védelmére. Számos példa van erre a garai tsz-ben. A szövetkezet elnöke ezek közül is említett jó néhányat.

— Amikor a szántóföldi növénytermesztésben előbb jutottunk, s egyre több lett a termény, sürgőssé vált a magtár, a szárító. Aki búzát, kukoricát, napraforgót termeszt, annak gondolnia kell arra is, hogy nincs mindig verőfényes, meleg idő a betakarításkor. A magtárat szövetkezetünk szakipari brigádja felépítette, a terményszárító épületét úgyszintén. Olyan hőkezelőt vásároltunk az egész közösség elhatározása alapján, amelyet épületben kell elhelyezni. Voltak akkor olyanok, akik azt mondták, az épület drágítja az egész beruházást. Kétségkívül, így van. Most mégis úgy látjuk, nem volt hiábavaló.

Amikor a fűtőolaj ára rohamosan emelkedik, akkor minden megtakarítás sokat számít. A Sirokkó rendszerű gabonaszárítónk fedél alatt van. Nem ázik, nem teszi tönkre az eső, a hó, az. időjárás egyéb viszontagsága, ráadásul nem az udvart fűti az egész

berendezés. Más rendszerű terményszárítóhoz képest, mi 15—20 százalékos fűtőolaj-megtakarítást értünk el. Kár. hogy a hazai mezőgépipar ezt a típust már nem gyártja. Ügy hallottam, hogy angliai cég vásárolta meg a gyártási jogát. Ha az Északi-tengeri talapzatán gazdag olaj lelőhelyeket feltárt szigetországnak hasznos, ez a mi fűtőolaj-takarékos géptípusunk, akokr miért adtunk .túl rajta olyan hirtelen. Talán azért, hogy drága pénzért visszavásároljuk?

A Vörös Csillag Tsz gabonaszárítóját Klocker Mátyás, vizsgázott gépész, a szövetkezet egyik ezermestere kezeli. Érti és szereti szakmáját. Több hasznos műszaki megoldás dicséri a leleményességét. Nemrég a szövetkezet egyik vezetőjével közösen olyan u tántisztító berendezést szerkesztett és helyezett el a terményszárítón, amellyel hőkezelés közben, a betakarításkor megsérült, törött szemet, egyéb mellékterméket külön lehet választani és összegyűjteni. Ezt a közös gazdaság a juhok, valamint 27 hektáros halastavában a halak etetésére tudja felhasználni.

Ugyancsak egyik jó módszere az energiatakarékosságnak, hiszen a mezőgazdasági nagyüzemben az abrak energiahordozónak számít. '

Amikor egy évtizeddel ezelőtt a bácsszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz és a garai összefogott, az egyesült szövetkezet gazdáinak több, régi típusú gazdasági épület célszerű kihasználásáról kellett dönteniük. Akkor Bácsszent- györgyön kapott helyet a malac- nevelde, amelyet a Vörös Csillag Tsz szakmunkásai az ISV technológiája alapján átépítettek és felszereltek.

Miklós Albertné és Aladzsity Istvánná egymást váltva dolgozik a telepen, az átlagosnál jóval alacsonyabb abrakfelhasználással. Higiéniai érzékük, szorgalmuk, rátermettségük a magyarázat az egész telepen tapasztalható tisztaságra. Szigorúan a tartási technológia szerint dolgoznak, s évente 4800 malacot nevelnek fel elhullás nélkül, a szövetkezeti hizlaldának. Jó munkájuk híre messze eljutott. Az utóbbi időben egyre több a tapasztalat- szerzésre odalátogató, aki a saját nagyüzemében igyekszik bevezetni a garai Vörös Csillag Tsz-ben alkalmazott módszert.

Az országban évente több százezer sertés pusztul el még malackorban a rdssz tartási technológia, a gondozók figyelmetlensége, vagy egyéb mulasztás miatt. Ezt a pazarlást meg lehet és meg is kell szüntetni. A garai szövetkezet tagjai megtalálták a megoldást. Érdemes követni a példájukat. Kiss Antal

Hárman az Export brigádból

Restelkedett az szb-titkár. És szabadkozott: a gyár egyetlen brigádjáról sem tudja feltételezni, de hogy épp az Exporttal esik meg ilyesmi! Nem érti; emögött valami rendhagyó dolog lehet. Ekkor a portáról visszaszóltak: háromnegyedháromkor T iireinét

másodmagával látták elmenni. A vidékiekkel pedig nem sokkal előtte indult el a busz.

Elmaradt tehát a háromra megbeszélt randevú. Abban a meggyőződésemben, hogy nyomós ok jöhetett közbe, vigasztaltam az szb-titkár Király Margitot: a baromfifeldolgozó vállalat nincs a világ végén, lesz még alkalom találkozni a brigáddal. Akkor a mostani találkozás elmaradásának okát is megtudom. Abban a pillanatban betoppant egy fekete szemű asszony, Vincellér Károly- né, a termelési osztályvezető, és elnézést kérőn így szólt:

— Át kellett csoportosítani az erőket, azaz, előbbre hozni a műszakot. A francia megrendelő többnyire szombatra kéri az árut, ehhez kell igazodnunk. Ma reggel

ötre jöttek be az asszonyok. Nagy hajtás volt, de útra kelhet az áru. ök még nyilván fáradtan, igyekeztek haza ...

Minden kárban van valamilyen haszon. A találkozás élmaradásáért kárpótoltak a jó híréről ismert Export szocialista brigádról szerzett értesüléseim. Az például, hogy az idén 15 éves a brigád. A tizenhét tagja között nyolcán az alapítók közül valók. Munkájuk mellett csaknem valameny- nyien választott társadalmi tisztséget látnak el. A termelésben pedig mondhatni: kulcsemberek. És folyton az ésszerűbb megoldásokat kereső, megrögzött újítók. Javaslataikat szinte rendszeresen a technológia változtatása követi. Nem véletlen tehát, hogy a brigád a tavalyi 2400 liba darabolásával szemben az idén 3500-at végzett el. Ehhez pedig érdemes tudni: a liba igen munkaigényes, hiszen négy-ötféle termékként értékesítik, többnyire nyugati megrendelőknek. Az áru előállításánál alkalmazkodni kell a vevő kívánságához. Aszerint

például, hogy csonttal, vagy anélkül kéri-e a mellett, combot. Az Export szocialista brigád korábban egyszerre csak egy terméket készített, most a négy-ötfélét egyidejűleg állítják elő. Megszűntek az átállások, s ez nem kis ideg- megtakarítás.

*

A minap, lévén ismét dolgom a gyárban, a pártirodán kérdezik tőlem, óhajtok-e az Export brigád tagjaival találkozni. Ugyanis itt a jó alkalom, ebédidő van. elérhetők az asszonyok. Kisvártatva halványsárga köpenyben három derűs, középkorú nő toppan be egy ajtónyitásra és sorra bemutatkoznak:

— Medgyesi Ferencné. a „bri- gadéros”, s egyben a műhelybizottsági titkár helyettese . . .

— Csedő Endréné, az Export brigád tagja, és mellesleg a szak- szervezeti bizottságé is . . .

— Én meg Pintér Mihályné vagyok a brigádból és szakszervezeti bizalmi feladatot látok el.

Mintha régóta ismernénk egymást, olyan közvetlenséget, bizalmat árasztóan néznek rám, a kérdezésre várva. Miután közlöm, hogy a munkájuktól kezdve az otthonukig minden érdekel, ami az Export brigád hétköznapjaihoz tartozik, szinte egyszerre rávágják:

— Az az igazság, hogy mostanában az otthonunkról nem is igen tudunk, mert majdnem hogy reggeltől estig itt...

— S az otthoni munka, a csalód?

— Medgyesiné Icának például mintaférje van, aki mindenben segít — szól Csedőné. A brigádvezető pedig megerősíti:

— Valóban így van. Az én párom rendkívül sokat segít, bevásárol, megfőz...

— Méghozzá milyen ízletesen! Mi is szoktunk enni belőle — szól ismét Csedőné.

Medgyesi Ferencné: — Ha például jó pacal van, hozok be kóstolót.

— Mindannyian behozunk valamit és közösen fogyasztjuk — csatlakozik Pintér Mihályné. Csedőné pedig hozzáfűzi:

— Gusztálgatjuk. ki, mit tud, hogyan főz. Persze, mindezt a félóra ebédidőben, illetve a reg• Medgyesi Ferencné.

geli negyedóra alatt. Munkaközben ugyanis a félpercek is számítanak. Mellesleg gyakran úgy hozza a szükség, hogy csak túlórázással győzzük. Helyébe állunk azoknak, akiknek muszáj például a gyerekért menni, vagy

más gondja-baja akadályozza őket.

A brigád vidékről bejáró tagjaira terelődik a szó. Elég szép számmal vannak a hajnali három, négy órakor kelők.

— Nagyon nehéz nekik. Kicsit könnyíti az életüket, hogy itt a bolt... — jegyzi meg együttérzően a brigádvezető. Csendőné Rózsika pedig megemlíti, hogy a bejárónő társnőknek igencsak munkát ad a háztáji kiskert is. Az ott termesztett virágokból gvakran jut a brigád tagjainak. Tóth Istvánná Erzsiké például Kunszállásról hozta a Kedveskedésnek szánt csokrétát. Majd ismét Medgyesi Ferencné fűzi tovább a szót:

— .Valamennyiünk nevében mondhatom, hogy külön tisztelet az ottani munkamegosztásból nagy részt vállaló családjainknak. Mert a mi brigádunk munkájában benne van ám a család. Akinek nincs férje, ott van az anyuka. Rózsit például az áldott jó anyukájáért irigyeljük. — Majd huncut kacsintással hozzáteszi: — Meg a nyolc unokájáért! Az a legszebb, hogy ünnep közeled tén mindig győzi a meglepetésekről való gondoskodást.

— A testvéreim unokáiról van

>

• Szentesi Béla. a rend- szerető gépraktáros.

• Klocker Mátyás, az ezermester gépkezelő.