Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

4 $ PETŐFI NÉPE • 1979. december 24. A harmincadik karácsony Kezdeményezések a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban Harminc évvel ezelőtt, 1949 decemberében, közvetlen ka­rácsony előtt alakult meg a bajai tangazdaság, a mai mező- gazdasági kombinát jogelődje. A három évtized alatt számos átszervezés történt, összevonták a környező gazdaságokat, így alakult ki a Rajai Állami Gazdaság, amelyet a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter 1977. január elsejével me­zőgazdasági kombináttá nyilvánított. A megye legnagyobb gazdasága, mintegy 16 ezer 500 hektárnyi területen 12 köz­ség és Baja város határában terül el. Nem könnyű egy ilyen hatal­mas üzem munkáját áttekinteni. Molnár János, vezérigazgató-he­lyettes vezetésével amolyan ke- rekasztal-beszélgetésre jöttünk össze az ágazati osztályok veze­tőivel. Egy-két részfeladatról és kezdeményezésről esett szó. Molnár; János így kezdte: — Nem vagyunk elégedettek az eddigi eredményeinkkel. Többet is el tudtunk volna érni. ha jobban feltárjuk tartalékainkat, szaksze­rűbbé tesszük a munkát. Az is igaz viszont, hogy az utóbbi idő­ben számos olyan kezdeményezés történt kombinátunkban, amely remélhetőleg jövőre már érezteti hatását. Tudjuk, hogy feladataink egyre nőnek, hiszen áttanulmá­nyoztuk az MSZMP KB december 6-i közleményét és a párt XI1. kongresszusára kiadott irányelve­ket. Számításba vesszük azt is, hogy 1980-ban az új szabályozók tovább szigorítják a gazdálko­dást. Mindezt figyelembe véve kor­látozott fejlesztéssel számolunk. Legfőbb faladatunknak tartjuk a velőmagüzem felújításának befe­jezését. a borászat, valamint a sertéstenyésztés rekonstrukciójá­nak teljes elvégzését. Számos intézkedést hoztunk máris a jövőre nézve. Ezek közül csak néhányat említek meg. öt évre kidolgoztuk a váltógazdál­kodást a kukoricánál, mert kide­rült, hogy nem sikeres a mono­kultúrás termelés, elősegítette a tengeri egyik élősdijének. a fe- nyérciroknak az elterjedését. Nagy lépést tettünk az általunk kezdeményezett Bajai Kukorica- terrrjesztési Rendszer korszerűsí­tésében is. Üj szerződéseket kö­töttünk partnergazdaságainkkal. Egyúttal nagyobb mértékben tö­rekszünk arra, hogy a vetőmagot ne csak mi termeljük meg, ha­nem a velünk szerződésben álló üzemek is. Több kezdeményezés született a Bájai Mezőgazdasági Kombinát­ban, amelyekről az ágazati osz­tályvezetők számoltak be. Likár Zoltán, műszaki fejlesz­tési és beruházási osztályvezető: — Vetőmagüzemünk újabb nagy teljesítményű szárítóval bővült. Megfelelő berendezésünk van ar­ra, hogy tizenkét felé tudjuk osz­tályozni a szemeket, mégpedig óránként 6—8 tonna vetőmagot tudunk ily módon előkészíteni fémzárolásra. Kukoricából 5—6 ezer tonna, búzából 5 ezer tonna szaporítóanyagot állítunk elő évente. A BKR-en belül összefo­gunk a partnergazdaságokkal. Je­lenleg az új szerződések alapján • A BKR központjának gépudvara. • Balra: Molnár János vezér- • Odorné Dominók Anna labo- igazgató-helyettes: — Felkészül- -ráns, a vetőmagüzemben a faj­tünk a nagyobb feladatokra. súly szerinti tisztítást végzi lég- (Szabó Ferenc felvételei) frakcionáló berendezéssel. közös kockázatvállalást alakítot­tunk ki. Amennyiben-a kukoricá­nál és a búzánál a partnergazda­ság egy hektárra jutó jövedelme a 2 ezer forintot nem éri el, csak az alapdíj 50 százalékát kell meg­fizetnie. Az alapdíj is aszerint változik, hogy mekkora területen vállalja a mi technológiánk sze­rinti termefést. A szerződésben az is szerepel, hogy a rendszergazda a partner nevében jár el a gyár­tó, forgalmazó, és a felvásárló vállalatoknál; szerződéseket köt a taggazdaságok megrendelése alap­ján, — külön díjazás nélkül. — vetőmag, gépek, beréndezéseK, al­katrészek és kémiai eszközök elő­teremtése érdekében. Annyit még hozzá kell tenni, hogy 130 partnergazdasággal kö­tötték meg eddig az új szerző­dést. több mint 200 ezer hektár­nyi területre. Mindezekről ‘Alaga János, íi BKR kukoricaágazatának vezető­je szól részletesebben és hozzá­teszi azt is. hogy a Szovjetunió­ban és Bulgáriában rendkívül nagy sikeréket értek el. Bulgáriá­ban például csaknem háromszo­rosára növelték a tengeri termés- eredményeit. Szovjet-Moldáviá- ban 830 hektáron több' mint 70 mázsa átlagtermést takarítottak be az idén. Legújabban Mexikó érdeklődik a BKR iránt. Ezért négy szakember kiutazott, hogy előkészítse a talajt ezer hektár­nyi területen az étkezési kukorica és az ott népszerű csicseri borsó termesztésére. Beszélgetésünk során az is ki­tűnik, hogy az állattenyésztésben keletkező szerves alom felhaszná­lásával felére csökkentették a vegyszerek használatát, például a szőlő- és gyümölcstermelésben. Mivel a kombinátnak igen jelen­tős állattenyésztése van, a jövő­ben is értékesítik a szerves anya­gokat, általában az ágazatokban jelentkező melléktermékeket. A kertészeti osztály szakembereinek sikereit bizonyítja, hogy az idén is jó termést takarítottak be sző­lőből és almából, növelik a vörös bor exportarányát, új nagy telje­sítményű palackoz» üzemet léte­sítettek, amely elősegíti a tőkés országokba történő kivitel növe­lését. Az állattenyésztés eredményei­ről Kápolnai Andor osztályvezető adott tájékoztatást. — Az egy tehénre jutó tejho­zamot 5 ezer literre növeltük. Eb­ben nemcsak a fajtaátalakító ke­resztezéseknek van szerepe, ha­nem a jobb takarmányozásnak, a színvonalasabb tenyésztésnek. Már odáig is eljutottunk, hogy tenyészállatokat tudunk adni más gazdaságok számára. Az idén elő­ször 180 jószágot értékesítettünk. Évente 70 ezer mázsa sertéshúst szállítunk a felvásárló vállalat­nak, ennek több mint negyedré­szét exportálják. Korszerűsítettük a telepeinket, számottevően csök- ííéhtettük az elhúllást. A takarmányozásban a mellék- termékek felhasználását szorgal­mazzuk. A vetőmagüzem mellék- termékeit például az ocsút. a tört szemeket, a csuhéleveleket takar­mányként értékesítjük a szarvas­marha-tenyésztésben. A sertések­nél pedig a bácsbokodi tejüzem melléktermékét, a savót — na­pe nta 30 ezer litert — használ­juk fel takarmányozásra, ezzel je­lentős importfehérjét takarítunk meg. az említett melléktermékek fel- használása sok millió forint meg­takarítást jelent a kombinátnak. — Ez egyik legjelentősebb tar­talékunk — hangoztatja a beszél­getés végén a vezérigazgató-he­lyettes. — Egyes területeken ha­talmas költségmegtakarítást tu­dunk ily módon elérni, csak a vetőmagüzemnél 7—8 ezer tonna mennyiséget tesz ki az így hasz­nosított melléktermék. Jövőre, ha hasonlóan összegez­zük a kombinát tevékenységét, szeretnénk gazdaságunk csaknem háromezer dolgozójának újabb sikereiről számot adni. Kereskedő Sándor Takarékos garaiak Rég elcsen­desült már a garai határ. A Vörös Csillag Tsz valameny- nyi traktorosa, gépkezelője a szövetkezet központi ma­jorjába vezet­te munkagé­pét. Az őszi termény hosz- szú hetek óta a magtárban vagy a feldol­gozó helyen várja a továb­bi sorsát. Zöl- delő gabona­vetés, s a téli csapadék be­fogadására kész szántás található a szövet­kezet földjén, még december ele­jére befejeződött a mélyszántás. A téesz majorjának egyik elke­rített helyén mezőgazdasági gé­pek sorakoznak példás rendben. A sártól, terménymaradványtól valamennyit megtisztították a szövetkezet műszaki dolgozói. Az elevátor terményszállító szalag­ját, s az időjárás viszontagságai iránt érzékeny egyéb alkatrészt leszerelték, s védett helyre, fe­dél alá tették. Rend és tisztaság az egész telepen. Sajnos, megyeszerte nem min­denütt általános még az ilyen. Érdeklődésemre Matos Iván tsz- elnök megjegyezte: — Szentesi Béláé az érdem. Ö szoktatta rá annak idején a mű­szaki dolgozókat arra, hogy a téli tárolásra csak tiszta, beolajozott vagy lezsírozott géppel szabad beállni a telepre. Kezdetben akadtak, akik berzenkedtek a gépraktáros intézkedése miatt. Azután ők is rájöttek, hogy saját maguknak ártanak vele, ha nem fogadják meg Szentesi Béla intel­mét, hiszen a javításkor a gép­ben maradt termény, a ráragadt sár, vagy a rozsda miatt nem tudnak haladni a munkával. Előbb mindezt el kell távolíta- niuk. A többiék viszont addigra jócskán teljesítettek. Ráadásul a gondosan karbantartott gép to­vább használható, és az üzem­anyag-fogyasztása, a teljesítmé­nye is kedvezőbb, mint az elha­nyagolt munkaeszközé. Lám, Szentesi Béla rendszere- tete másokat is rászoktatott a szövetkezeti tulajdon védelmére. Számos példa van erre a garai tsz-ben. A szövetkezet elnöke ezek közül is említett jó néhá­nyat. — Amikor a szántóföldi nö­vénytermesztésben előbb jutot­tunk, s egyre több lett a termény, sürgőssé vált a magtár, a szárító. Aki búzát, kukoricát, naprafor­gót termeszt, annak gondolnia kell arra is, hogy nincs mindig verőfényes, meleg idő a betaka­rításkor. A magtárat szövetkeze­tünk szakipari brigádja felépítet­te, a terményszárító épületét úgyszintén. Olyan hőkezelőt vá­sároltunk az egész közösség elha­tározása alapján, amelyet épü­letben kell elhelyezni. Voltak akkor olyanok, akik azt mondták, az épület drágítja az egész beru­házást. Kétségkívül, így van. Most mégis úgy látjuk, nem volt hiábavaló. Amikor a fűtőolaj ára rohamo­san emelkedik, akkor minden megtakarítás sokat számít. A Si­rokkó rendszerű gabonaszárítónk fedél alatt van. Nem ázik, nem teszi tönkre az eső, a hó, az. idő­járás egyéb viszontagsága, ráadá­sul nem az udvart fűti az egész berendezés. Más rendszerű ter­ményszárítóhoz képest, mi 15—20 százalékos fűtőolaj-megtakarí­tást értünk el. Kár. hogy a hazai mezőgépipar ezt a típust már nem gyártja. Ügy hallottam, hogy ang­liai cég vásárolta meg a gyártási jogát. Ha az Északi-tengeri ta­lapzatán gazdag olaj lelőhelyeket feltárt szigetországnak hasznos, ez a mi fűtőolaj-takarékos géptí­pusunk, akokr miért adtunk .túl rajta olyan hirtelen. Talán azért, hogy drága pénzért visszavásá­roljuk? A Vörös Csillag Tsz gabonaszá­rítóját Klocker Mátyás, vizsgá­zott gépész, a szövetkezet egyik ezermestere kezeli. Érti és szere­ti szakmáját. Több hasznos mű­szaki megoldás dicséri a lelemé­nyességét. Nemrég a szövetkezet egyik vezetőjével közösen olyan u tántisztító berendezést szerkesz­tett és helyezett el a terményszá­rítón, amellyel hőkezelés közben, a betakarításkor megsérült, törött szemet, egyéb mellékterméket kü­lön lehet választani és összegyűj­teni. Ezt a közös gazdaság a ju­hok, valamint 27 hektáros halas­tavában a halak etetésére tudja felhasználni. Ugyancsak egyik jó módszere az energiatakarékosságnak, hi­szen a mezőgazdasági nagyüzem­ben az abrak energiahordozónak számít. ' Amikor egy évtizeddel ezelőtt a bácsszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz és a garai összefogott, az egyesült szövetkezet gazdáinak több, régi típusú gazdasági épü­let célszerű kihasználásáról kel­lett dönteniük. Akkor Bácsszent- györgyön kapott helyet a malac- nevelde, amelyet a Vörös Csillag Tsz szakmunkásai az ISV techno­lógiája alapján átépítettek és fel­szereltek. Miklós Albertné és Aladzsity Istvánná egymást váltva dolgozik a telepen, az átlagosnál jóval ala­csonyabb abrakfelhasználással. Higiéniai érzékük, szorgalmuk, rátermettségük a magyarázat az egész telepen tapasztalható tisz­taságra. Szigorúan a tartási tech­nológia szerint dolgoznak, s éven­te 4800 malacot nevelnek fel el­hullás nélkül, a szövetkezeti hiz­laldának. Jó munkájuk híre messze eljutott. Az utóbbi idő­ben egyre több a tapasztalat- szerzésre odalátogató, aki a saját nagyüzemében igyekszik bevezet­ni a garai Vörös Csillag Tsz-ben alkalmazott módszert. Az országban évente több száz­ezer sertés pusztul el még malac­korban a rdssz tartási technoló­gia, a gondozók figyelmetlensége, vagy egyéb mulasztás miatt. Ezt a pazarlást meg lehet és meg is kell szüntetni. A garai szövetke­zet tagjai megtalálták a megol­dást. Érdemes követni a példá­jukat. Kiss Antal Hárman az Export brigádból Restelkedett az szb-titkár. És szabadkozott: a gyár egyetlen bri­gádjáról sem tudja feltételezni, de hogy épp az Exporttal esik meg ilyesmi! Nem érti; emögött valami rendhagyó dolog lehet. Ekkor a portáról visszaszóltak: háromnegyedháromkor T iireinét másodmagával látták elmenni. A vidékiekkel pedig nem sokkal előtte indult el a busz. Elmaradt tehát a háromra meg­beszélt randevú. Abban a meg­győződésemben, hogy nyomós ok jöhetett közbe, vigasztaltam az szb-titkár Király Margitot: a ba­romfifeldolgozó vállalat nincs a világ végén, lesz még alkalom ta­lálkozni a brigáddal. Akkor a mos­tani találkozás elmaradásának okát is megtudom. Abban a pil­lanatban betoppant egy fekete szemű asszony, Vincellér Károly- né, a termelési osztályvezető, és elnézést kérőn így szólt: — Át kellett csoportosítani az erőket, azaz, előbbre hozni a mű­szakot. A francia megrendelő többnyire szombatra kéri az árut, ehhez kell igazodnunk. Ma reggel ötre jöttek be az asszonyok. Nagy hajtás volt, de útra kelhet az áru. ök még nyilván fáradtan, igyekeztek haza ... Minden kárban van valamilyen haszon. A találkozás élmaradá­sáért kárpótoltak a jó híréről is­mert Export szocialista brigádról szerzett értesüléseim. Az például, hogy az idén 15 éves a brigád. A tizenhét tagja között nyolcán az alapítók közül valók. Munká­juk mellett csaknem valameny- nyien választott társadalmi tiszt­séget látnak el. A termelésben pedig mondhatni: kulcsemberek. És folyton az ésszerűbb megol­dásokat kereső, megrögzött újí­tók. Javaslataikat szinte rendsze­resen a technológia változtatása követi. Nem véletlen tehát, hogy a brigád a tavalyi 2400 liba da­rabolásával szemben az idén 3500-at végzett el. Ehhez pedig érdemes tudni: a liba igen mun­kaigényes, hiszen négy-ötféle ter­mékként értékesítik, többnyire nyugati megrendelőknek. Az áru előállításánál alkalmazkodni kell a vevő kívánságához. Aszerint például, hogy csonttal, vagy anél­kül kéri-e a mellett, combot. Az Export szocialista brigád koráb­ban egyszerre csak egy terméket készített, most a négy-ötfélét egy­idejűleg állítják elő. Megszűntek az átállások, s ez nem kis ideg- megtakarítás. * A minap, lévén ismét dolgom a gyárban, a pártirodán kérdezik tőlem, óhajtok-e az Export bri­gád tagjaival találkozni. Ugyanis itt a jó alkalom, ebédidő van. el­érhetők az asszonyok. Kisvártat­va halványsárga köpenyben há­rom derűs, középkorú nő toppan be egy ajtónyitásra és sorra be­mutatkoznak: — Medgyesi Ferencné. a „bri- gadéros”, s egyben a műhelybi­zottsági titkár helyettese . . . — Csedő Endréné, az Export brigád tagja, és mellesleg a szak- szervezeti bizottságé is . . . — Én meg Pintér Mihályné va­gyok a brigádból és szakszerve­zeti bizalmi feladatot látok el. Mintha régóta ismernénk egy­mást, olyan közvetlenséget, bizal­mat árasztóan néznek rám, a kér­dezésre várva. Miután közlöm, hogy a munkájuktól kezdve az otthonukig minden érdekel, ami az Export brigád hétköznapjaihoz tartozik, szinte egyszerre rávág­ják: — Az az igazság, hogy mosta­nában az otthonunkról nem is igen tudunk, mert majdnem hogy reggeltől estig itt... — S az otthoni munka, a csa­lód? — Medgyesiné Icának például mintaférje van, aki mindenben segít — szól Csedőné. A brigád­vezető pedig megerősíti: — Valóban így van. Az én pá­rom rendkívül sokat segít, bevá­sárol, megfőz... — Méghozzá milyen ízletesen! Mi is szoktunk enni belőle — szól ismét Csedőné. Medgyesi Ferencné: — Ha pél­dául jó pacal van, hozok be kós­tolót. — Mindannyian behozunk vala­mit és közösen fogyasztjuk — csatlakozik Pintér Mihályné. Cse­dőné pedig hozzáfűzi: — Gusztálgatjuk. ki, mit tud, hogyan főz. Persze, mindezt a félóra ebédidőben, illetve a reg­• Medgyesi Ferencné. geli negyedóra alatt. Munkaköz­ben ugyanis a félpercek is szá­mítanak. Mellesleg gyakran úgy hozza a szükség, hogy csak túl­órázással győzzük. Helyébe ál­lunk azoknak, akiknek muszáj például a gyerekért menni, vagy más gondja-baja akadályozza őket. A brigád vidékről bejáró tagjai­ra terelődik a szó. Elég szép számmal vannak a hajnali há­rom, négy órakor kelők. — Nagyon nehéz nekik. Kicsit könnyíti az életüket, hogy itt a bolt... — jegyzi meg együttér­zően a brigádvezető. Csendőné Rózsika pedig megemlíti, hogy a bejárónő társnőknek igencsak munkát ad a háztáji kiskert is. Az ott termesztett virágokból gvakran jut a brigád tagjainak. Tóth Istvánná Erzsiké például Kunszállásról hozta a Kedveske­désnek szánt csokrétát. Majd is­mét Medgyesi Ferencné fűzi to­vább a szót: — .Valamennyiünk nevében mondhatom, hogy külön tisztelet az ottani munkamegosztásból nagy részt vállaló családjainknak. Mert a mi brigádunk munkájá­ban benne van ám a család. Aki­nek nincs férje, ott van az anyu­ka. Rózsit például az áldott jó anyukájáért irigyeljük. — Majd huncut kacsintással hozzáteszi: — Meg a nyolc unokájáért! Az a legszebb, hogy ünnep közeled tén mindig győzi a meglepetésekről való gondoskodást. — A testvéreim unokáiról van > • Szentesi Béla. a rend- szerető gépraktáros. • Klocker Mátyás, az ezermester gépkezelő.

Next

/
Thumbnails
Contents