Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

1979. december 22. • PETŐFI NÉPE • A Gyerekek között- ünnep előtt # A meglepetést hozó Braun Éva brigád. A megyei élelmiszer-kereske­delmi vállalat központjában dol­gozó Braun Éva brigádhoz csat­lakozva látogattunk el a napok­ban a Bács-Kiskun megyei Ta­nács Központi Csecsemőotthoná­ba. Bakói alighogy világra jött babák, éppen hogy totyogó, dé- delgetésre, a szülői szeretet me­legére, gondviselésére a legesleg­jobbak rászorul emberkék. S azok az asszonyok, leányok, akiknek odaadásból, szeleteiéből többre futja, mint a csöppségek vérsze­rinti szüleitől. Kifólék, milyen emberek a szü­lők, akik a bontakozó kis élete­ket az állaim, a társadalom gond­viselésére bízzák? Mitől a lelki szegénységük, amellyel pedig az érzelemgazdagítás, igaz, gonddal járó, de a leggyönyörűbb lehető­ségétől fosztják meg önmagukat? Dr. Komáromi Ottilia, az in­tézmény vezetője, nagy tapaszta­lat birtokában a következőiket fe­leli : — Tévedés azt hinni, hogy le­ányanyák folyamodnak ehhez a lehetőséghez. Alig van ilyen eset. Sajnos, többnyire a léha, mun­kakerülő, gyakran italozó élet­módból fakadó, rossz szociális körülmények kényszerűsége jut­tatja otthonunkba a gyerekeket. Van olyan is, hogy az egyik, vagy a másik szülő a börtönbüntetését tölti. Az idén száztíz csöppséget vet­tek fel és körülbelül ugyaneny- nyien távoztak" az otthonból. Va­jon hová? — Olykor, ha megteremtik a kellő feltételeket, vissza a szü­• Finom az ebéd. lökhöz. Az örökbefogadás vi­szonylag ritka; rendkívül kevés gyerekről mondanak le a szülők, pedig életük, jövőjük szempont­jából de fontos lenne, ha három­évesen megfelelő körülmények közé, az örökbefogadóknál bizo­nyosan jobb helyzetbe kerülné­nek! Ütjük azonban többnyire ne­velőszülőkhöz vezet. Bár ez utób­biak száma is fogyatkozó ... A szöszke kis Ottó atyáskodva magához öleli az ajándékbabát, s a látogató nénik koszorújából egyenest az ajtóban álló védőnők egyikének karjaiba totyog és ra­gyogó arcocskával közli: baba! Hasonlóképpen cselekszenek a többiek is; minden emberke fut a saját „anyukájához", a hozzá legközelebb álló védőnővel osztja meg örömét. — Nálunk a gyerekekkel együtt élni, beszélgetni a legfontosabb követelmény. Tehát lassan dol­gozni, hogy a gyerekre jusson idő. Az ellátására bízott mint­egy tíz kicsi közül hármat mint sajátját istápolja minden védő­nő. Velük többet beszél, játszik, őket sétáltatja, elviszi haza is. így minden gyereknek van vala­kije, akihez szorosabban kötődik. Ügyelünk rá, hogy a csecsemő­korból kinövőt szobáról szobára ugyanaz a mosoly, a saját gondo­zója kísérje végig — magyarázza Komárosi Ottilia doktor. — Milyen lesz az ünnep az ott­honban? — Fenyőfát állítunk, sok játé­kot veszünk, csillagszórót gyúj­tunk, a nővérek énekelnek. Tehát úgy, mint otthon. Látogatók? Ha­vonta a gyerekek mintegy húsz százaléka iránt érdeklődik a szü­lők valamelyike. Ha ünnep van, hoznak egy kis csokoládét, a tö­rődés ebben ki is merül... Ke­vesen akadnak, akik hetente el­jönnek — mondja lehangoltan az intézjmény vezetője. Hirtelen azonban örömmel közli: — Az új évet nagyszerű felté­telekkel kezdjük. Folyamatban van a felújítás, kialakult a kor­szerű konyha, a csodálatos moso­4 da, automata gépekkel. Vége az embertelen körülményeknek, amelyek között eddig mostak. P. I. Mit tapasztalt a megyei főorvos Tabdin, Csengődön és általában? — Ha ráér. tartson velem, a legjobbkor jött, éppen a kiskőrösi já­rásba indulok — ajánlotta a megyei tanács egészségügyi osztályának a vezetője, amikor időpontot kértem tőle a falusi egészségügyi ellá­tásról, a tanácsok és az orvosok viszonyáról tájékoztató beszélgetés­hez. Meglepett a javaslat, de dr. Gubacsi László újabb ígérete döntött! — Ott állunk meg, ahol akarja. Modern műszerek Nehezen találtuk meg a tabdi rendelőt. A helybeliek persze jól tudják, hogy az iskola melletti udvarban találják meg dr. Varga Gyulát. Gyorsan kiderült, bíznak az orvosban, többségük kis és nagy bajokkal egyszer-sokszor kopogott ajtaján. Előfordult sajnos, hogy későn jelentkezett a beteg, mit se tehe­tett a tudomány. A betegség ész­revétlenül megbújt a szervezet­ben, késő volt amikor a fájda­lom riasztott. Tabdiin a jövőben ilyen eset nem fordulhat elő, mert a község jelentkezett a szo­cialista államok nemzetközi szű­rési és gondozási programját megalapozó kísérleti felmérésbe. Mindenkit megvizsgálnak, min­denkiről nyilvántartást vezetnek. — Szakmai körökben jól tud­ják, hogy Varga doktor eddig is milyen sokat tett a megelőzésért, ezért esett rá a választás. Nézzen körül a példás tisztaságú rende­lőben. Kevés falusi körzetben láttam hordozható EKG-készüléket. A gyors diagnózis életet menthet! Az infravörös sugárzó mellett próbasorozat meg vérösszetétel- vizsgáló. Kitűnően fölszerelt ren­delő! Érződik, hogy gazdája tö­rődik a megelőzés, a gyógyítás tárgyi feltételeinek a javításával. Korszerű szemlélet — Tavaly mintegy kilencezer eset került a naplóba — mondja dr. Varga Gyula. — Közülük le­galább százötvennel-kétszázzal többet kellett volna a kiskőrösi rendelőintézetbe irányítani, ha nem végezhetek el helyben sok vizsgálatot. Mindez minimálisan háromszáz munkanap-megtakarí­tást jelent. Ennél is fontosabb, hogy a biztos és gyors fölismerés szenvedést enyhít, kétségeket osz­lat, gyorsítja a gyógyulást, sürgős esetben azonnali beavatkozást tesz lehetővé. A közben alaposan körülnéző megyei főorvos nem győzi dicsér­ni kollégája korszerű szemléletét. A központi irányelvek szerint ala­kította ki a helyi gondozási rend­szert és összeköttetéseit is fel­használva, a szakirodalmat szem­mel tartva gyarapítja rendelőjét. Sajnos olykor a beszerzési ne­hézségek miatt sok időt követel egy-egy alkatrész pótlása, olcsó eszköz megvásárlása. A panaszok, a javaslatok dr. Gubacsi László jegyzetfüzetébe kerülnek: bürokratikus herce-hur- oával cserélhető ki a készenléti táska egyik-másik elhasználódott tartozéka. Mindössze száznegy­ven forintot fizetnek havonta a házi gyógyszertár kezeléséért, nagyon kellenének egyszer hasz­nálható fecskendők, lassain-lassan csak nálunk maradnak forgalom­ban az üveghengere« injekciós­tűk. Hatékony együttműködés Messziről jelzi a szomszédos Csengődön az új egészségház, hogy itt is törődnek a színvonalas or­vosi ellátással. Fogorvosi rendelő, csecsemőtanácsadó is helyet ka­pott a tetszetős épületben. Dr. Ruzsáli Pál urológus szak­orvos, a körzet gazdája Szegeden kezdte pályáját. Kiskőrösről köl­tözött át a sokáig betöltetlen hely­re. Sok eszköz csillog itt is a tá­gas rendelő ragyogóan tükröző vitrinjében, bár mintha a szom­szédos Tabdi jobban fölszerelt lenne. Igaz, a rokonszenves, ener­gikus orvos csak néhány hónapja vette át tisztségét. Most éppen egy kis házi laboratórium berendezés sén fáradozik. Mintha idősebb kollégáját hallanám: — Minek utaztassuk fölöslege­sen az itt is elláthatókat. Éppen felülvizsgálatra érkez­tünk. Dr. Scheibl József főorvos elégedetten nyilatkozik tapaszta­latairól. Valamivel több a táp­pénzes a korábbinál, mert a be­tegek, a gyengélkedők most tér­nek vissza a helyi orvoshoz, itt kerülnek nyilvántartásba. Ruzsá­li doktor részletesen tájékoztat mindhármunkat a tervezett szű­rővizsgálatokról, a tanács segítő­készségéről. Magunk is meggyőződhettünk erről, amikor bekopogtattunk Pék János tanácstitkárhoz. Mellénk szegődött a szerencse ezen az úton: Zódor Mihály iskolaigazga­tóval, a Hazafias Népfront helyi szervezetének elnökével éppen az egészségnevelési hét tapaszta­latain örvendeztek. • Mit mutat a műszer? Dr. Var­ga Gyula munka közben. Életre való tervek Az érdeklődők alig-alig fértek a művelődési ház nagytermében rendezett előadásokon. Szinte a község apraja-nagyja részt vett valamilyen formában az akció­ban. Csodálható? Maga a tanácsel­nök nyitotta meg a sorozatot! Csodálható egy olyan faluban, ahol rendszeresen kvarcoltatják az óvodásokat? Csodálható Csen­gődön, ahol látogatásunk napján százhúsz gyerek fogát kezelte a doktor? Csodálható olyan telepü­lésen, ahol az egészségház ava­tása után máris új gyógyszertár létesítésép törik a fejüket. Ki­nézték már a helyét, arra szá­mítanak, hogy az új évtized el­ső felében az idősek birtokba ve­hetik a régi patikából kialakítan­dó napközit. Más megoldásokon is töprengenek, biztosan megva­lósulnak a terveik. Örömmel számolnak be az egészségügyi dolgozók és a la­kosság jó kapcsolatáról, érzésük szerint mind zavartalanabb a ta­nács, a szakmai irányítás, az or­vosok, az úgynevezett egészség- ügyi középkáderek együttműkö­dése. Gond is akad! Mindinkább az elavult hírközlés akadályozza a gyorsabb, korszerűbb, gazdaságo­sabb orvosi ellátást. Mivel több község alkot egy-egy ügyeleti körzetet, előfordult, hogy órákig is kellett várni, míg a doktort előkerítették. Megesett, éppen ab­ban a faluban tartózkodott, ahon­nan keresték sürgős ügyben. Egy-egy tanyai hívás is órákra ..eltüntetheti" az orvost. Arról nem szólván, hogy amennyiben rövidhullámú rádiókészülékkel szerelnék föl az ilyen nagyhatárú ügyeleti körzeteket, akkor már a helyszínről hívhatnák a mentő­ket, tájékoztathatnák a kórházat a sürgős esetről. De mi legyen az alkoholistákkal? Elégedetten, jó hangulatban térhetnénk haza, hiszen kedvező­ek benyomásaink. Körzetükért felelősséget érző orvpsokkal is­merkedtünk meg, gondozott, jól felszerelt rendelőket láttunk, az ellátással elégedett betegekkel váltottunk szót. Tapasztalhattuk, hogy a helyi tanácsok igyekeznek a helyi közéletbe bevonni az egészségügyieket, gazdag tarta­lommal telítődtek központilag kigondolt egészségnevelési kam­pányok. Mégsem minősíthetem rózsás­nak hangulatunkat. Útközben a délelőtti órák ellenére a kívána­tosnál több rózsás hangulatú szesztestvér dülöngélése szomorí­totta az arra járókat. Dr. Varga Gyula és dr. Ruzsá­li Pál egyaránt az alkoholizmust nevezte meg legveszélyesebb nép­betegségként. Mind több főfájást okoznak az idült alkoholisták. Nemcsak az italozó szervezetét te­szik tönkre a számalatlan fél- meg egész decik; megrokikantják a családokat is. Senki sem kap­ja föl a fejét, ha poharazó nőket lát, a beszeszelt gyerek sem rit­kaság. Orvosok, tanácsi vezetők egyet­értenek abban, hogy csak intéze­ti kezeléstől várható tartós gyó­gyulás. A tabdi orvos-tíz beteget beszélt rá önkéntes jelentkezésre, csengődi kollégája szerint éppen a legleromlottabbak nem .kopog­tatnak az orvosinál; csak a pa­rancsra hallgatnak. Siettünk haza, ment az osztály- vezető egy alkoholellenes ankét- ra volt hivatalos a megyeszékhe­lyen. Mint később megtudtam, vagy tízen jöttek össze. Vigyáznunk kell, hogy amit nyerünk a javuló egészségügyi el­látással el ne veszítsük a terjedő alkoholizmussal, se Tabdin, se Csengődön, se Kecskeméten, se sehol! Ennyi tanulságért, örömért és aggodalomért érdemes volt elfo­gadnom a megyei főorvos meghí­vását. Heltai Nánder A munka új szabályai VÁLTOZNAK a gazdálkodás játékszabályai — óhatatlanul meg kell változnia a munkavégzés sza­bályainak is. Akad, aki ennyivel elintézi a nem túl bőséges közle­ményt, ami e témában megjelent. Ám akad, aki máris vasszigorral idézi a Munka Törvénykönyvé­nek január elsején életbelépő mó­dosításait, mondván, hogy bizony nehéz idők járnak majd az. em­berre, legyen bár helye az író-, vagy a munkaasztalnál. Csakugyan, a vasszigor jegyé­ben kelt volna a Minisztertanács közelmúltban hozott határozata? A kérdésre nem adható válasz a gazdálkodás körülményeinek, fel­tételeinek vizsgálata nélkül. A szerkezetátalakítási programok felgyorsítása, a dinamikusan fej­lődő tevékenységek felerősítése, a veszteségesen termelő üzemek visszafejlesztése együtt jár bizo­nyos munkaerőigényekkel, illet­ve -feleslegekkel. Előfordul, hogy jelentős népgazdasági hasznot hajtó vállalatok tevékenységét krónikus munkaerőhiány gátolja — megint másutt — éppen az okoz gondot, hogy a törzsgárdát hogyan lássák el megfelelő mun­kával? Nyilvánvaló, hogy az az ideális — a népgazdaság szem­pontjából feltétlenül —, hogy e sajátos feszültség föloldódjon. Mégpedig a munkaerő átcsopor­tosulásával: a stagnáló, vesztesé­ges tevékenységet folytató üzem­től átkerülhessenek a dolgozók a nyereségesbe. A munkajogi sza­bályok mindezt nem akadályoz­ták ugyan, ám az „átcsoportosu­lás” szinte kizárólag a magánér­dekek szféráján keresztül bonyo­lódott: az ember kérte a munka­könyvét és átlépett, kilépett, át­helyezték. Az élet megmutatta, hogy ez így nem a legelőnyösebb, illetve számos visszás következ­ménnyel járhat. Megszakadhat a folyamatosság, s a bizonytalanság sem jó ajánlás az egyénnek, a ha- tározatlanabbja nem is dönt könnyen. A módosított munkajogi szabályok e problémát — a tár­sadalom és az egyéni érdek figye­lembevételével — megnyugtatóan rendezik. Érdekeltté teszik pél­dául a vállalatokat abban, hogy ha a dolgozóiknak egy részét nél­külözni tudja bizonyos időtar­tamig, akkor erre az időre más vállalatnak átengedje őket. A tervszerű munkaerő-átcsoporto­sítás áthelyezéssel történik, így a munkahelyváltoítatás a dolgozó­ra nem feltétlenül jár hátránnyai. Éppen ellenkézőleg, megtörtén­het, hogy az új feladatokkal együtt előnyösebb jövedelemszerzési le­hetőséghez is jut. A TERVSZERŰ átcsoportosítás persze nem minden esetben lesz „egyből" jó a dolgozónak — az új vállalatnak; nem szabad alá­becsülni az átszervezés nehézsé­geit és kényelmetlenségeit sem. Az új helyen meg kell szokni az új követelményeket, az új hely­zetet — megtanulva esetleg az új szakmát. A befogadó vállalat­nak pedig az átlagosnál nagyobb körültekintéssel, türelemmel, ta­pintattal és szeretettel illik fo­gadni azokat, akik a népgazdasá­gi érdektől indíttatva térnek át hozzájuk. Ne feledjük — a törvénymódo­sítás önmagában nem oldhatja meg a bonyolult kérdéseket — igaz, kedvező feltételeket és ke­leteket ad — azt az érintettek­nek kell közös akarattal és fele­lősséggel megtenni. Mint ahogy a többi, szintén fontos változást is az életben kell majd alkalmas válaszokkal — ezernyi féle-fajta szempont, követelmény egyezteté­sével végrehajtani. Hiszen az új szabályok lehetővé teszik, hogy a dolgozó ne egy, hanem például több munkakört lásson el, vagy hogy a munkáltató a helyi fel­adatoknak és adottságoknak leg­inkább alkalmas munkarendet hozza létre a munkaidő ésszerű kiaknázására. De feszesebbre is vonják a fegyelmezetlenekkel szembeni intézkedéseket; a fe­gyelmi következménye elől nem lehet „meglépni” a régi munka­hely elhagyásával — a fegyelmi érvényes az új helyen is, s csak­ugyan szigorúbb e tekintetben az 1980. január 1-én életbe lépő ren­delkezés. A gondatlanul okozott kár ecetében eddig alkalmazott 15 százalékkal szemben a havi át­lagkereset 50 százaléka a kárté­rítés felső határa. Gondgtlan bűn­cselekménynél, illetve kirívóan súlyos gondatlanságnál is szigo­rúbban ítél a törvénykönyv. Ugyanakkor a demokratizmus szé­lesítése az indoka annak, hogy a munkaügyi döntőbizottságok elnö­két, s tagjait ezentúl nem kije­lölik, hanem a dolgozók választ­j ÍME, RÖVIDEN átfutva, így foglalhatjuk össze a' módosítások lényegét. Mint látható — a válto­zások nem érintették a szocia­lista rendünk alapvető szabályait, azokat, amelyek az Alkotmány­ban is megtalálhatók. De újra szabályoztak néhány olyan fon­tos területet, amelyen a gazdál­kodás új, fokozott követelményei új feltételeket diktálnak a jognak, és kötelességníek egyaránt. Ilyen ■ értelemben szorosabb összefüg­gést kovácsolnak a feladatok és kötelmek — a jogok és elérhető’ előnyök között. S ezzel nem csu­pán a társadalom érdekeinek tet­tek — tesznek jó szolgálatot: fel­ismerheti ehhez fűződő érdekét minden becsületes ember. M. I. Befejeződött a solti Duna-ági híd javítása Az 52-es számú Kecskemét— Dunaföldvár közötti főközlekedési út forgalmát hónapok óta akadá­lyozta a solti Duna-ági híd javítá­sa. A hídon a járművek csak egy irányban közlekedhettek, ez bizonyos torlódásokhoz vezetett. Mint a KPM Közúti Igazgatósá­gától megtudtuk, a solti Duna-ági híd acélszerkezetének javítása de­cember 20-án befejeződött. Csü­törtök délután 4 órától a solti Duna-ági híd már a közúti közle­kedés részére kétirányú. A javí­tás időtartamára elrendelt súly- és szélességi korlátozást feloldot­ták. Az acélszerkezet további javí­tási munkáihoz a szükséges fel­ső állványzat ugyancsak december 20-án 16 órakor elhelyezésre ke­rült. Ezzel kapcsolatosan újabb korlátozásokat rendeltek el. A híd védőkapuzatán és a befüg­gesztett állványokon a 4 méter magasságú korlátozás lépett ér­vénybe, amely a visszavonásig ér­vényes. A hídon mindkét irány­ban a következő táblákat helyez­ték el: 4 méteres magasság­korlátozás, 20' kilométeres sebes­ségkorlátozás, a hídon 50 méter legkisebb követési távolság, és előzési tilalom. A híd oldalsó pil­léreinek javításával tehát a for­galom meggyorsult, ám szükséges’ felhívni a magas járműveket ve zetők figyelmét a 4 méteres ma­gasságkorlátozásra, tehát ennél magasabb járművel, vagy rako­mánnyal a hídon tilos a közleke­dés. Karácsonyi ajándékok gazdag választéka az AMFORA V Hírős Ajándékboltban Kecskemét Kéttemplom köz 4185

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents