Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

2 « PETŐFI NÉPE • 1979. december 22. Elutazott Kjeid Ölesen Pénteken elutazott Budapestről Kjeid Ölesen, a Dán Királyság külügyminisztere. aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánk­ban. A dán diplomácia vezetőjét Púja Frigyes külügyminiszter búcsúztatta. A, búcsúztatásnál je­len volt Henrik Holger Haxt­hausen, a Dán Királyság buda­pesti nagykövete. (MTI) Megállapodás a rhodesiai rendezésről Pénteken Londonban aláírták a rhodesiai rendezés megállapo­dásait, s ezzel adottá vált a le­hetőség arra, hogy véget érjen a több éve tartó belháború, és tör­vényes választások útján döntse­nek a majdan függetlenné váló ország vezetéséről. A 14 héten át tartó londoni konferencia záró­akkordjaként Lord Carrington brit külügyminiszter, Joshua Nkomo és Robert Mugabe, a Zimbabwe Hazafias Front társ­elnökei és rhodesiai politikai el­lenfelük, Abel Muzorewa írta alá a megállapodásokat, többek kö­zött a tűzszünetről és arról, hogy néhány hónapon belül a Brit Nemzetközösség ellenőrzésével választásokat rendeznek az or­szágban. Péntektől számított egy héten belül meg kell történnie a fron­tok szétválasztásának a rhodesiai kormánycsapatok és a Hazafias Fronthoz tartozó Zapu- és Zanu- szervezetek fegyveres egységei között. Lord Soames brit fökor- mányzó december 28-án hirdeti ki a tűzszünetet, majd a szemben álló erőknek a kijelölt körzetek­be kell vonulniuk. A „forgató- könyv” szerint a tűzszünet élet­belépését január 4-én jelenti be a főkormányzó. (Reuter, AFP) KHOMEINI RÁDIÓBESZÉDE „Szétzúztuk a szuperhatalom mítoszát... 99 Az Iráni Iszlám Forradami Ta­nács csütörtöki ülésén döntést hozott az amerikai túszokkal kap­csolatban. amelynek részleteit később hozzák nyilvánosságra — jelentette a PARS-hírügynökség. A több órás ülésen Khomeini aja- tollah elnökölt, miután előzőleg külön konzultációkat tartott a ta­nács egyes tagjaival. Az ajatollah csütörtöki rádióbe­szédében „megfélemlítésünket cél­zó, üres fenyegetésnek” nevezte az amerikai katonai beavatkozás­ról elterjedt híreket. Az ameri­kaiak legutóbbi kijelentései bi­zonyítják. hogy rugalmasabb ál­láspontra helyezkedtek. amikor közölték: még a túszok kivégzése esetén sem folyamodnának kato­nai lépéshez — hangoztatta Kho­meini. Hozzátette: „megmutattuk, hogy szembe lehet szállni az Egyesült Államokkal, s ezzel szét­zúztuk a szuperhatalom míto­szát”. Kurt Waldheim ENSZ-íötitkár folytatja' erőfeszítéseit a túszügy kielégítő megoldása érdekében: csütörtökön Cyrus Vance ameri­kai külügyminiszterrel, Donald McHenry amerikai ENSZ-nagy- követtel, és Manszur Farhangga1. Irán új ENSZ-képviselőjével foly­tatott tárgyalásokat. Mint ismeretes, az amerikai kormány szerdán a Waldheim- konzifltációra való tekintettel ha­lasztotta el a Biztonsági Tanács megkeresését az Irán ellen alkal­mazandó gazdasági szankciók ügyében, s washingtoni hivatalos bejelentés szerint erre várhatólag szombaton kerül sor. A BT ez esetben a vitát csak karácsony után kezdi meg; így addig még több nap áll rendelkezésére az előkészítő tárgyalások befejezé­Az amerikai szenátus csütörtö­kön egyhangúlag megszavazott egy határozatot, amely „az ame­rikai túszok bíróság elé állítását a lehető legsúlyosabb provokáció­nak minősíti”, a szenátorok egy­úttal felszólították „a világ ös.z- szes országait", hogy csatlakozza­nak az Egyesült Államokhoz az Iránnal szembeni szigorú gazda­sági és diplomáciai szankciók al­kalmazásában. Csütörtökön negyedik napja tüntettek Panamában a megbuk­tatott sah jelenléte ellen. A diá­kok békés felvonulásnak indult, menetét, a karhatalmi erők fel­tartoztatták, és könnygázt vetet­tek be ellenük. A diákok egy ré­sze egy templomban talált mene­déket, a többiek barrikádokat emeltek és szembeszálltak a ren­dőrökkel. Egyúttal követelték a korábbi tüntetéseken letartózta­tott társaik szabidon bocsátását Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést ELLENTMOND A SZENÁTUSI ÜGYRENDNEK A Pentagon és a SALT-2. WASHINGTON A Pentagon és a SALT—2 szerződés szenátusi támogatói megpróbálják kiegyenlíteni azt a hátrányt, amelyet a szenátus had­ügyi bizottságának csütörtöki nemleges állásfoglalása okozott a szerződés ügyének. Mint ismere­tes, a bizottság, amely egyébként nem illetékes a nemzetközi szer­ződések, tehát a SALT—2 kér­désében, 31 oldalas jelentést ké­szített elő, amely ellenzi a szer­ződés jóváhagyását annak jelen­legi formájában és főbb pont­jainak újratárgyalását javasolja. Ezt az előterjesztést a bizottság elnökének és több tagjának til­takozása ellenére a 17 bizottsági tag közül tíz szenátor megszavaz­ta. A szavazás a SALT-ot ellenző Henry Jackson szenátor sikerét jelentette. „A jelentés homlokegyenest el­lentétben áll a hadügyminiszter, a vezérkari főnökség és a légierő főparancsnoka által a szenátus elé terjesztett iratokkal” — jelentette •ki a bizottság döntését követően a Pentagon szóvivője. A kül­ügyiminisztérium és a Fehér Ház nem fűzött megjegyzést a bizott­sági döntéshez. Gary Hart, Colorado állam de­mokrata szenátora a hadügyi bi­zottság tagja leszögezne, hogy a jelentés közzététele „a többség zsarnoksága” volt és „ellentmond a szenátusi ügyrendnek és a ha­gyományoknak”. Hart szerint egyébként a hadügyi bizottságban lezajlott szavazás kevés befolyás­sal lesz a szerződés szenátusi vi­tájára. A SALT-ot ellenző 15—20 szenátor közül legalább kilencen a hadügyi bizottság'tagjai, s a bi­zottságot fórumként használták véleményük kifejtésére — muta­tott rá Hant szenátor. Pénteken befejeződött a kong­resszus ülésszaka, így januárra halasztották a SALT—2. szerződés szenátusi vitáját és a végső dön­tést az energiakérdésekikel kap­csolatos törvényjavaslatokról. Mi­előtt elhagyták az üléstermeket, a törvényhozók intézkedéseket tettek, hogy rendkívüli helyzet­ben a kongresszus mindkét háza 24 óra alatt összehívható legyen. Amennyiben nem lesz szükség rendkívüli tanácskozásra, a kong­resszus következő ülésszaka a tervek szerint január 22-én nyí­lik meg. (UPI, AP, Reuter) A Pravda szerkesztőségi cikke Sztálin születésének századik évfordulóján Tiltakoznak az eurorakéták ellen MOSZKVA A Pravda, az SZKP Központi Bizottságának lapja pénteki szá­mában szerkesztőségi cikket kö­zölt J. V. Sztálin születésének századik évfordulója alkalmából. A moszkvai lap felidézi Sztálin politikai pályafutásának főbb ál­lomásait, méltatja érdemeit a trockisták, a jobboldali oppor­tunisták, a burzsoá nacionalisták és az imperializmus mesterkedé­sei ellen vívott hatóban. A fiatal szovjet állam gazdasági megerő­södésében. a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúban aratott győ­zelmének biztosításában. Másfelől megállapítja, hogy Sztálin érde­meit később mértéktelenül felna­gyították, a magasztalás fejébe szállt; s elősegítette negatív jel­lemvonásainak érvényesülését. Az SZKP — állapítja meg a Pravda — Sztálin halála után el­ítélte az általa elkövetett törvény- sértéseket, a hatalommal való durva visszaélést, a kollektív ve­zetés normáitól való eltérést. Mindazokat az elhajlásokat, ame­lyek a személyi kultuszhoz ve­zettek. A lap emlékezetbe idézi az SZKP kongresszusainak állás- foglalásait. valamint a KB 1956. június 30-i határozatát, amelyek­ben a párt alapos értékelését ad­ta Sztálin tevékenységének, s le­szögezi: a párt gyorsan leküzdöt­te a személyi kultuszt, mert az általa okozott károk ellenére egészséges és tevékeny maradt, s mert a személyi kultusz nem tud­ta megváltoztatni a szocialista rendszer természetét. A párt ki­dolgozta az ilyen jellegű hibák megismétlődésével szembeni meg­bízható garanciákat, állhatatosan fejleszti és tökéletesíti a lenini munkastílust a társadalmi élet minden területén. A Pravda éppen ezért elutasítja a kommunistaellenes propagandá­nak azt a módszerét, hogy a sze­mélyi kultusz bírálata ürügyén próbálkozzék a marxizmus—íeni- nizmus eszmei befolyásának gyen­gítésével, a nemzetközi kommu­nista mozgalom sorainak bom- íasztásával, az SZKP beszennye­zésével, s leszögezi: éppen az SZKP volt az, amely nyíltan és engedmény nélkül elítélte a sze­mélyi kultuszt, az SZKP vezeté­sével épült fel a fejlett szocia­lista társadalom, amelynek politi­kai rendszerében az alapvető irány a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. (TASZSZ) i • Változatlanul folytatódnak a megmozdulások N.vugat-Európában a NATO eurorakétákra vonatkozó döntése miatt. Képünkön: Carter- és Giscard d'Estaing-maszkban felvonuló tiltakozók egy párizsi tünteté­sen. (Telefoto — AP) Az orosz télre készülve Moszkvában legutóbb 40 éve volt olyan hideg tél, mint a ta­valyi. Az újév előtti éjszakán fél­órát voltaim az utcán, azután fog­vacogva hazatértem. Megnéztem a hőmérőt és nem hittem a sze­memnek: — 45 Jfokot mulatott. Szakemberek véleménye szerint igen csekély annak a vailószínű- sége, hogy a közeljövőben Moszk­vát isimét szibériai hideg árasztja el. Az elmúlt tél azonban komoly tanulságokkal szolgált, amelyek hatására intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a meleg- szolgáltatásban ne fordulhassanak elő a múlt télihez hasonló hibák. Noha ezek a zavarok csupán he­lyi jellegűek voltak, rövid ideig tartottak, és meg sem közelítet­ték azokat, amelyek Európa és Amerika hidegsújtotta városaiban előfordultak, éles társadalmi visszhangot váltottak. Ennek a reakciónak egyszerű az öka: a szovjet emberek megszokták, hogy megbízható az áramellátás és a fűtés. Ezért a legapróbb hi­bát is rendellenességnek tekintik. Néhány adat: Moszkva házai­nak fűtésére egyetlen téli napon 55 millió köbméter gázt, mintegy 400 vagon szenet és 500 vagon rmazutot tüzelnek el. Az elmúlt 10 évben 1 köbméter gáz kiter­melési és szállítási költségei 60, 1 tonna olajé pedig 30 százalék­kal emelkedtek. Mellesleg 300 millió rubelt fordítottak arra, hogy Moszkva lakói nyugodtan várhassák a most következő te­let. Köztudott egyébként, hogy Moszkva nem az ország leghide­gebb települése. A fővárosban 40 évenként fordul elő olyan ke­mény tél, mint a tavalyi, viszont a szibériai Jakutszkban, Maga- dánban, Anadirban és a többi észak-szibériai városban minden­naposak az ilyen hidegek A Szovjetunióban érvényes normák szerint a lakások hőmérséklete nem lehet alacsonyabb 18 fok­nál. Természetes, hogy ez nehe­zebb és drágábban érhető el a Csukcs-félszigeten, mint mond­juk Ukrajnában. Ez azonban nem a fogyasztó, hanem az állam gondja. Moszkvában a leghidegebb na­pokon 13 hatalmas hőerőmű, 47 hőközpont és nyolcezer kilomé­ternyi vezeték működik, hogy több ezer épületben megfelelő le­gyen a hőmérséklet. (A főváros­ban 100 lakás közül 85 központi fűtés révén kap meleget.) Néhány külföldi szerző úgy véli, hogy a Szovjetunióban lát­ható felhívások, melyek szerint a lakosság takarékoskodjék a hő- és villamos energiával, a közelgő L; » V 4 ' ’ /'*■• "' * ,'í i 4 • Mirnij város — Jakutföld. (Fotó: APN — KS) energiaválság jelei. Szó sincs róla! A moszkvaiakat például nem arra szólítják fel, hogy csökkentsék lakásaik hőmérsékle­tét, vagy olyasmit vonjanak meg maguktól, ami létszükséglet, ha­nem arra, hogy vegyék elejét a semmivel sem magyarázható pa­zarlásnak. Mondjuk, ne folyassák fölöslegesen a meleg vizet. (Moszkvában az egy főre jutó na­pi melegvízfogyasztás 110—130 li­ter, ami 30 százalékkal több, mint az NDK-ban, Franciaországban, vagy Olaszországban.) A télre fel­készített, jól hőszigetelt lakások fűtéséhez 15—20 százalékkal ke­vesebb energiára van szükség. Nem az energiaválság tüneteiről van tehát szó, hanem pusztán ésszerű, takarékos gazdálkodásról. Alekszandr Guber (APN—KS) (Folytdtáíi az l. oldalról.) Púja Frigyes beszéde A külügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy a szocialista és a fejlett tőkés országok kétoldalú kap­csolatainak alakulása igen fontos szerepet játszik a nemzetközi életben. E kapcsolatok ma már széles köiűek; gyakoriak a poli- kai eszmecserék a legmagasabb szinten, s fejlődtek a gazdasági és a kulturális kapcsolatok is. A szocialista és a fejlett tőkés or­szágok kétoldalú kapcsolatainak további bővülését azonban zavar­ja, hogy egyes nyugati körök be­avatkoznak a szocialista orszá­gok belső ügyeibe, propaganda- kampányokat bontakoztatnak ki, gazdasági diszkrimációt, egyes esetekben embargót alkalmaznak ellenük. Küzdeni kell e jelensé­gek ellen; ezzel az enyhülés, a nemzetközi együttműködés ügyét védemezzük. A Magyar Népköztársaság ha­tározottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Kambodzsai Népköztársaság kormányát és népét abban a hő­sies küzdelemben, amelyet a kí­nai expanzionisták ellen folytat­nak. Sajnáljuk, hogy számos kor­mány akad még — ígyazASEAN- országok kormányai is —, amely a senkit sem képviselő Pol Pot- csoportot tekinti Kambodzsa kép­viselőjének. Csak idő kérdése, hogy minden délkelet-ázsiai or­szág felismerje ennek a csoport­nak az igazi szerepét, és azt, hogy honnan fenyegeti őket az igazi veszély. A közel-keleti válság továbbra is komoly veszély forrása. Egyip­tom pálfordulása kedvezett az amerikai—izraeli céloknak, de egyben új ellentétek sorát szül­te. Az elmúlt két esztendő ese­ményei teljes mértékben igazol­ták a szocialista országok állás­pontját; az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről törté­nő teljes kivonása, a Palesztinái arab nép önrendelkezési, állam­alapítási jogának biztosítása nél­kül a közel-keleti válságot meg­oldani nem lehet. Amint azt az események tanúsítják, a Camp David-i megállapodás végrehaj­tása zsákutcába került; a tartós, igazságos béke helyett Izrael tö­rekvései válnak valóra. Bízunk abban, hogy az igazsá­gos ügyért küzdő arab országok felismerik, kik az igazi barátaik, és nem nyújtanak támogatást azoknak, akik látszatra talán nem, de a valóságban az ameri­kai-izraeli—egyiptomi tervek szálláscsinálói. A magyar nép melegen üdvözölte az iráni nép kemény küzdelemben kivívott győzelmét. Az iráni fordulat jel­lege még nem mindenben tisztá­zott, de fő tartalma a jelek sze­rint antiimperialista. Magyarország Európa szívében fekszik, népünk itt él, dolgozik, alkot. Közelről érinti mindaz, ami az európai kontinensen törté­nik. Érthető hát, ha különleges figyelmet szentel az európai ese­ményeknek. E térség országai most az 1980. novemberében ese­dékes madridi találkozó előkészí­tésével foglalkoznak. A belgrádi találkozó döntése alapján, meg­tartották a tudományos együtt­működést, a Viták békés rendezé­sét, a földközi-tengeri biztonságot tárgyaló szakértői értekezletet, és most szervezik az 1980. elejére tervezett hamburgi tudományos fórumot. Az Európai Gazdasági Bizottság megkezdte a környezet- védelmi, az energetikai, és a köz­lekedési együttműködést előirány­zó szovjet javaslat megvalósítását. Az említett szakértői értekezle­tek, valamint az Európai Gazda­sági Bizottság munkájának ered­ményei kedvező feltételeket te­remtenek a madridi tanácskozás számára. De ezen túlmenően arra is szükség van, hogy a helsinki záróokmányt aláíró országok mindegyike vonja le a belgrádi találkozó nem mindenben pozi­tív tanulságait. A madridi talál­kozót nem szabad propaganda­fórummá változtatni, s azokat a kérdéseket kell napirendjére tűz­ni, amelyekben kilátás van a megegyezésre. Ha ez történik, a találkozó előrelendítheti az eny­hülést. A Magyar Népköztársaság sokat tett a helsinki értekezlet létrehozásáért, a belgrádi talál­kozó megszervezéséért. Aktívan dolgozunk a madridi találkozó előkészítésén is. Az a vélemé­nyünk, hogy a záróokmány aján­lásai leginkább az államok kétol­dalú kapcsolataiban realizálha­tók. Ezért mind a belgrádi talál­kozó előtt, mind most, konkrét javaslatokat tettünk nyugai part­nereinknek a záróokmány ajánlá­sainak valóra válására. A záró­okmány számos ajánlását sike­rült így átültetünk az életbe. Kormányunk kezdettől fogva fellép az amerikai nukleáris ra­kéták nyugat-európai telepítése ellen. Kétoldalú tárgyalásokon, megbeszéléseken rámutattunk azokra a nagy veszélyekre, ame­lyek ebből következnek. Novem­ber végén a diplomácia csator­náin nyomatékosan felhívtuk a NATO-országok kormányainak fi­gyelmét lépésük súlyos következ­ményeire, különösen arra. hogy az új lökést ad a fegyverkezési versenynek. A NATO-országok képviselői hangsúlyozták ugyan, hogy enyhülést, leszerelést akar­nak. de kitartottak eredeti elgon­dolásaik mellett. Márpedig a nuk­leáris rakéták ilyen tömeges nyu­gat-európai telepítése a legjobb indulattal sem nevezhető a lesze­relést, az enyhülést előmozdító akciónak. A szocialista országoknak van kitartásuk, folytatják a tárgyalá­sokat. Annál is inkább, mert a nyugati közvélemény is kezdi már tisztábban látni, hogy ki és miért nyújtja a végtelenbe a közép-európai haderőcsöfekentés ügyét. A Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottságának ez év májusában Budapesten megtar­tott ülése javaslatot dolgozott ki a bizalomerősítő" intézkedésekkel foglalkozó politikai konferencia összehívására. Az elfogadott do­kumentumot a külügyminiszteri bizottság megbízásából a magyar diplomácia juttatta el a helsinki záróokmányt aláíró országok kormányéihoz, s gyűjtötte össze a véleményeket. A külügyminisz­teri bizottság december elején Berlinben tartott ülése az össze­gyűlt tapasztalatok alapján új elemekkel gazdagította a javas­latot. Az új javaslat lényege, hogy a politikai konferencia témája ki­bővülne. és több szakaszban bo­nyolódna le. Az első szakasz a bizalomerősítő intézkedésekre koncentrálódna, a későbbiekben a katonai enyhülés és a leszerelés egyéb kérdései kerülhetnének előtérbe. Másik fontos eleme az új elképzelésnek, hogy a konfe­rencia előkészítésében a madridi találkozó is szerepet kapna. A jelek arra vallanak, hogy a kül­ügyminiszteri bizottság javaslata nagy figyelmet kelt. Minden re­mény megvan arra, hogy kellő előkészítő munka után a katonai enyhüléssel és leszereléssel fog­lalkozó európai konferencia ter­véből valóság lesz — hangsúlyoz­ta Púja Frigyes. * A külügyminisztert követően felszólalt még a költségvetési vi­tában Barcs Sándor budapesti, Vass József Nógrád megyei, Végh György Zala megyei. Német Ist­ván Baranya megyei képviselő. A pénzügyminiszter válasza — Nagyon örülünk annak, hogy — jövő évi céljainkkal együtt a költségvetés egésze is jó fogad­tatásra talált a vitában. Erőt me­rítünk az elhangzott biztatásból, abban a jó reményben, hogy tel­jesíteni is fogjuk megfogalmazott feladatainkat — mondta Faluvé­gi Lajos. Osztotta azokat a véle­ményeket, amelyek szerint min­den területen tovább kell javí­tani a két fő ágazat, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatát. A mezőgazdaságban az ipari erede­tű nyersanyagok árának emelke­dését a termelési költségek csök­kentésével kell elsősorban ellen­súlyozni. Az új szabályozókkal a mezőgazdasági üzemekben is jobban a teljesítményekhez iga­zíthatják a személyes jövedelme­ket, még inkább elismerhetik a jobb munkát. Az üzemek diffe­renciálása tovább folytatódik. Lé­nyeges változás az anyagi érde­keltségben, hogy az év végi ré­szesedés az egy főre jutó nyere­ségtől függ az üzemekben. A miniszter bejelentette: a kor­mány döntése értelmében a jö­vőben a központi költségvetési előirányzatok terhére nyomban átveszik a társadalmi erőből lét­rehozott intézményeket, és így gondoskodnak fenntartásukról, működtetésükről. A létszámtaka­rékosságot — józanabb szervezés­sel, a fölösleges adatszolgáltatás leépítésével — legjobb felülről kezdeni az államigazgatásban. Faluvégi Lajos hangsúlyozta: az elhangzott javaslatokkal a kor­mány behatóan foglalkozik, visz- szatér rájuk, és elsősorban azo­kat hasznosítja a tervező munká­ban, amelyek a külgazdasági stra­tégiával, a gazdasági szerkezet- váltással és a társadalmi ellátás­sal kapcsolatosak. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költség- vetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegek­kel egyhangúlag elfogadta. Ezután három interpelláció és az azokra adott válaszok hangzot­tak el. Az interpellációk és az országgyűlés a válaszokat tudo­másul vette. Ezzel a parlament téli ülésszaka befejezte munká­ját. j

Next

/
Thumbnails
Contents