Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-22 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 299. szám Ára:l,20 Ft 1979. december 22. szombat Szovjet-angolai megállapodásokat írtak alá V* MOSZKVA Az angolai párt- és kormány- küldöttség hivatalos tárgyalásainak befejeztével pénteken dokumentumot írtak alá a moszkvai nagy Kreml-palotában. Aláírták az SZKP és az MPLA Munkapárt pártközi kapcsolatainak 1980-as tervét, a két ország kulturális és tudományos együttműködéséről szóló jegyzőkönyvet, valamint a szovjet—angolai műszaki-gazdasági együttműködési megállapodást. * Az angolai párt- és kormány- küldöttség pénteken délután Moszkvából Leningrádba utazott. Jose Eduardo dos Santos, a küldöttség vezetője elutazása előtt angolai hivatalos, baráti látogatásra hívta* meg Leonyid Brezsnyevet. A meghívást a tárgyalópartnerek köszönettel elfogadták. (MTIj Ipari beruházások Bács-Kiskun megyében • A Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárának új raktára cs festőcsarnoka, amellyel május végén készülnek el a BACSÉP dolgozói. (Pásztor Zoltán felvétele) Az ipari termelés bővítésére, korszerűsítésére jó néhány jelentős beruházás kezdődött az V. ötéves terv időszakában Bács- Kiskun megyében. Tavaly, az év elején kezdték meg a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárának rekonstrukcióját 318 millió forintos költség- előirányzattal. Ennek keretében korszerű üzemcsarnok épült, amelyben a FILLOD könnyűszerkezetes építőelemeket gyártják majd. A beruházási összeg több mint 50 százalékát — 161 millió forintot — gépek beszerzésére költik. Az új műhelycsarnok a tervek szerint a jövő év szeptember 30-ra készül el, s ekkor kezdődik a próbaüzem. A VI. ötéves terv első napján, 1981. január 2-án pedig megkezdik a termelést. Etókór a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárának termelési értéke a jelenleginek kétszeresére növek- sezik, miközben dolgozóinak létszáma alig 10—15 százalékkal emelkedik. A kivitelező, a BÁCSÉP a tervezett ütemben halad a munkával. Néhány hét múlva megkezdik a gépek beszerelését is az új üzemcsarnokban. Ezzel egyidőben építik a 3000 négyzetméteres festőműhely és raktárépületet is. A korszerű festőberendezéseket a svájci LÜEN-cég szállítja. Ennek üzembe helyezésére a jövő év májusában kerül sor. A Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat új koncentrátumgyártó üzemmel gazdagodik a jövőben. A közelmúltban kezdték meg az új létesítmény építését, Kecskeméten, a vállalat Halasi úti telephelyén. — Az összberuházás értéke, 310 millió forint — mondta Csernus Tamás a beruházási osztály vezetője. — Kivitelezését a Bács- Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat, és a Budapesti Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő- ipari Vállalat végzi. Az új üzem, terveink szerint 240 tonna keveréktakarmány gyártására is képes lesz, huszonnégy óra alatt. Tehát a megye legnagyobb kapacitású, ilyen típusú üzeme van készülőben. Éves szinten ez azt jelenti majd, hogy 60 ezer tonna keveréktakarmánnyal többet gyárt vállalatunk, mint jelenleg. Az új létesítmény mellett, folyamatban van, egy állami célcsoportos beruházással készülő, 10 ezer tonnás csarnoktároló, valamint egy 6 ezer tonnás tároló építése. Mindkettő a jövő év végére készül el, mintegy 52 millió forintos ráfordítással. Az új üzemrészünkben csaknem száz dolgozót foglalkoztatunk majd. 78 millió forint értékű új géppark üzembe állítását tervezzük, amelynek egy részét importáljuk, a Szovjetunióból, Dániából és az NSZK-iból. Akkora Bács-Kiskun megyében a keveréktakarmányok iránti igény, hogy kielégíteni akkor sem tudjuk, ha a most épülő üzemünket üzembe helyezzük majd. Az ország más megyéitől vagyunk kénytelenék felvásárolni a takarmányokat, hogy eleget .tegyünk a megrendeléseknek. Lényegesen csökken majd, az új beruházás üzembe helyezése után a felvásárlás mértéké, de megszűnni még nem fog. A terveink szerint, 1981 szeptemberében kezdődhet meg a próbagyártás, s két év múlva, így december táján, már beindíthatjuk a folyamatos termelést is. A Villamos Berendezés és Készülék Művek Villamos Állomásszerelő Vállalatának budapesti gyára ebben a tervidőszakban jelentős mértékben fejleszti kun- szentmiklósi telepét. Jelenleg nagyfeszültségű energiaelosztó és kapcsolóberendezéseket állítanak elő a nagyközségi gyáregységben. A beruházásnak az a célja, hogy olyan, korszerű vasszerkezeti üzem létesüljön, amely ellátja a VBKM- et termékekkel, s egyben lehetővé teszi a 0,4 kV-os kapcsolóberendezések, a nehéz és könnyű kivitelű erősáramú dobozok szerelési technológiájának előnyös megváltoztatását. A mintegy 300 millió forintos rekonstrukciós beruházás során — amely a megye legjelentősebb V. ötéves tervi ipari beruházásainak egyike — nemrégiben adta át a kivitelező Építési és Szerelőipari Vállalat a segédüzemi épületet, s ott már termelnek. Folyamatban van a gyártócsarnok, az előtte álló, úgynevezett fejépület és a transzformátorház építése. A kazánház kivitelezése befejezés előtt áll. Nemsokára megkezdődik a gyáregység közműveinek kivitelezése. A terv szerint 1979 végéig be kellett volna fejezni az export- növelő hitelkeretből finanszírozott beruházás építészeti, sőt géptelepítési részét is. A jövő esztendőben próbaüzemelésre került volna sor, 1981. január 1-től pedig folyamatos gyártásra számítottak. Mint a fentiekből, — illetve a kivitelező tájékoztatásából — kitűnik, a beruházás „csúszik”. Ennek az az oka, hogy bár a VBKM már 1977 elejére teljes tervdokumentációt ígért az építőknek, azt még a mai napig sem tudta az asztalra tenni. így következhetett be az az ésszerűtlen- ség is, hogy a gyártócsarnok hátrább szorult a kivitelezés sorrendjében. MINDEN ÉVBEN MEGISMÉTLIK Sikerrel zárult az iskolafogászati hét A nemzetközi gyermekév egészségügyi programjának részeként november 26. — december 1. között rendezték meg Bács-Kiskun megyében az első iskolafogászati hetet. A megye valamennyi településén működő fogorvosok ez idő alatt jóformán csak az iskolás gyermekek szűrővizsgálatával és ellátásával foglalkoztak. Szinte kivétel nélkül eljutottak a rendelőbe az általános iskolások, a legtávolabbi tanyai iskolából is. Hiszen az akció szervezésében nemcsak a megyei tanács egészségügyi osztálya, hanem a mező- gazdaság, illetve az oktatás irányítói is tevékenyen részt vállaltak! mozgósító szavaikra a gyerekek a kísérő pedagógusok felügyeletével a mezőgazdasági nagyüzemek szállítójárművein — fogászati buszain — jutottak el a rendelőkbe. A jól szervezett iskolafogászati akció értékelésére tegnap került sor Kecskeméten. A munkamegbeszélésen Dr. Major Imre, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese is részt vett. Dr. Tajthy Sándor megyei stomatoló- gus főorvos elmondotta, hogy a megyében működő fogorvosok a szűrővizsgálatók és egészségügyi felvilágosító előadások mellett 13 ezernél több lyukas fogat tömtek be a gyermekeknél. Ha az előző év iskolafogászati tevékehységét vesszük alapul, ezen a héten mintegy negyedét teljesítették az éves munkának a fogorvosok. Értékeléséből kitűnt, hogy a jól szervezett iskolafogászati hét főként azoknak a gyermekeknek az ellátását segítette elő, akik eddig hátrányos helyzetben voltak a városi, vagy a nagyközségekben élő gyerekekkel szemben, éppen a fogorvosi rendelőtől való távolság miatt. Természetesen egy-egy eredményes fogászati hét sem kisebbítheti jelentőségét a fogszuvasodás megelőzése terén szükséges még hatékonyabb tevékenység kifejtésének. Hiszen csak a megelőzéssel, az egészségkultúra szintjének emelésével lehetséges, hogy a már népbetegség számba menő fogszuvasodás terjedését visszaszorítsák. Ezután dr. Gubacsi László megyei főorvos a legeredményesebb munkát végző szakorvosoknak és asszisztenseknek oklevelet és jutalmat adott át. Az iskolafogászati hét eredményei megerősítik azt a szándékot, hogy az akció ne csupán a gyermekév egyik egészségügyi programja legyen, hanem a továbbiakban minden esztendőben megrendezzék. N. M. Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést Befejeződött a parlament téli ülésszaka ■ irányának növelésére, az ármunPénteken a jövő esztendei állami költségvetés tervezetének vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Lázár György is. Az elnöki megnyitót követően a hozzászólások következtek. A külkereskedelmi miniszter hozzászólása Veress Péter elöljáróban hangsúlyozta: az 1979. évi gazdasági folyamatok egyik legjelentősebb eredménye, hogy a dollár-elszámolású behozatali többletet sikerült jelentősen mérsékelnünk. Jogos az a reményünk, hogy tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya 1979-ben a tervezett körül alakul. Dollár-elszámolású exportunk értéke dinamikusan nőtt, behozatalunk az előző évi szintet közelíti meg. A számok mögé tekintve azonban már nem lehetünk egyértelműen elégedettek az összességében kedvező folyamattal. Ugyanis az export legnagyobb hányadát — körülbelül 44 százalékát — kitevő anyag- és félkész jellegű termékek kivitele növekedett a legyorsabb ütemben, 36 százalékkal. Emellett, több mint 24 százalékkal emelkedett a gépipari termékek exportja is, de ez továbbra is szerény hányadot, csupán mintegy 10 százalékot képvisel az összes dollárelszámolású kivitelünkben. A külkereskedelem jövő évi feladatait bonyolult, ellentmondásos nemzetközi politikai és gazdasági körülmények közepette kell megoldanunk — mondotta Veress Péter. A fejlett tőkés és a fejlődő országok többségét lassú termelésnövekedés jellemzi. Az Egyesült Államokban új gazdasági visszaesés bontakozott ki 1979. folyamán. Hatása 1980-ban más országok gazdaságában is érződni fog. A lassú fejlődés ellenére az infláció állandósult, s jelentős' zavarok forrásává vált a világgazdasági — különösen a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban, és az egyes államok belső gazdasági életében. Ebben vitathatatlanul szerepet játszott az energiaellátás feltételeinek rosz- szabbodása, az energiahordozók, mindenekelőtt az olaj árának az előrejelzéseket is meghaladó és tovább folytatódó emelkedése. A világgazdaság kedvezőtlen változásai a mieinkhez hasonló gondokat okoznak más szocialista országoknak is. Ez érezteti hatását az egymás közti kapcsolatokban is. Mérséklődik a fejlett ipari országok gazdasági növekedésének üteme, importjuk csökkentésére, kivitelük fokozására törekszenek. Ennélfogva éleződik a verseny a piacon, szigorúbbá válnak a minőségi, műszaki és szállítási követelmények. Erősödnek a .szocialista partnerek minőségi igényei is. Egyre jobban előtérbe kerül mindenütt a magas színvonalú, korszerű termékek iránti igény. Ezek ára köny- nyebben tud lépést tartani a nyersanyagokéval. Hazánk nemzetközi megítélése — problémáink ellenére — továbbra is kedvező, gazdaságunkat megbízhatónak ítélik külföldön. A magyar vállalatok évente mintegy 50—70 kooperációs szerződést kötnek a fejlett tőkés országok cégeivel, elsősorban a gépipar területén, de jelentősek a konfekcióipar, és az utóbbi időben a gyógyszer- ég műanyagipar szerződései is. Lényeges, hogy a megkötött szerződések több mint egyharmada tartalmaz közös fejlesztést, szellemi termékek átvételét vagy átadását, ezáltal biztosítva a piaci versenyképességhez szükséges műszaki és minőségi elemeket. Legszilárdabb kereskedelmi partnereink továbbra is a szocialista országok, első helyen a Szovjetunióval. Legjelentősebb energia-. nyersanyag-, gép- s berendezés, és nem utolsósorban fo- gyasztásicikk-szállítóink és egyben legnagyobb vevőink is. Erőfeszítéseinkben a szocialista integrációra támaszkodunk, s ennek érdekében mindent megteszünk. Az 1980. évre szóló árucsereforgalmi megállapodások létrehozására irányuló tárgyalások még folynak. Jövőre a szocialista országokkal körülbelül 5 százalékkal nő az árucsere. A nehezedő körülményekhez e piacokon is jobban — az exportképesség javításával és több, jobb vásárlással — kell alkalmazkodnia a magyar gazdaságnak. Tervünk szerint jelentősen kell növelnünk kivitelünket a tőkés országokba, feldolgozott, gazdaságos termékeink ka javítására, a kooperációs kapcsolatok további szélesítésére törekedve. A terv export-előirányzatainak teljesítése igen jelentős erőfeszítéseket kíván a termelő és a kereskedelmi munka minden területén. A lehetőségek szerint továbbfejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Egyik legfontosabb feladatunk a — többségében importból származó — 'energia- és nyersanyagfelhasználás fajlagos csökkentése. Az energiafelhasználás 5 százalékos csökkentése a mai árakon mintegy -200 millió dollárral javítaná külkereskedelmi mérlegünket. A miniszter aláhúzta: minden viszonylatban erősödő követelmény a jó minőség, bővebben értelmezve a szállítási feltételek pontos betartása, a termelő- és külkereskedelmi vállalatok együttműködésének, a külkereskedelem vállalati szervezetének to v ábbf e j lesztése. Törekvéseink azt célozzák, és ezt várjuk termelő partnereinktől is, hogy a külkereskedelem és a termelés egységei között hatékony vállalati, kulturált emberi kapcsolatok alakuljanak ki. és széles körű összefogás jöjjön létre közös céljaink eléréséért — fejezte be hozzászólását Veress Péter. * A külkereskedelmi miniszter. után a következő képviselők szólaltak fel: Dr. Bognár József (Budapest), Veisz Antalné (Veszprém megye), S. Hegedűs László (Pest megye), Krasznai Károlyné (Szolnok megye), dr. Szabó Kálmán (Budapest). Ezután emelkedett szólásra Púja Frigyes Békés megyei képviselő, külügyminiszter. (Folytatás a 2. oldalon) A kiskunsági szövetkezetek küldöttközgyűlése A megyei párt-végrehajtóbizottság 1977. augusztusában beszámoltatta a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségét az addig végzett munkájáról, értékelte tevékenységét és határozatában hosszú távra érvényes irány- mutatást adott. A határozat alapján intézkedési tervet készített a szövetség elnöksége. Természetesen ebben figyelembe vette a megyei pártértekezletnek, a párt XI. kongresszusának a szövetkezeti mozgalomra vonatkozó iránymutatásait és az egyéb központi állásfoglalásokat. A tegnap tartott küldöttközgyűlésen, amelyet Kecskeméten a Tudomány és Technika Házába hívtak össze, lényegében erről számolt be a szövetség elnöksége. A tanácskozáson kilencvenkét mezőgazdasági szövetkezet és társulás képviselői vettek részt. Az előzőleg írásban kiadott beszámolót Magony Imre, a területi szövetség titkára szóban egészítette ki. Utalt arra, hogy a szövetség körzetében tevékenykedő taggazdaságoknak és szövetkezeti vállalatoknak sajátos helyzetük van. A szántóterület az átlagosnál gyengébb termőképességű. Nagyon jelentős a kertészeti ágazatok termelése, 70 ezer hektáron van rét és legelő, amelyhez nincs még megfelelő üzemi állat- tenyésztés. Csaknem 30 ezer tanyájuk van, amely szintén befolyásolja a termelést, hiszen nehezíti az üzemi táblaméretek kialakítását, hatással van á szállítási költségekre és természetesen az életkörülményekre is. A kiskunsági tájkörzetben gazdálkodik az ország szakszövetkezeteinek 40 százaléka, amelyek az összes szakszövetkezeti termelés 60 százalékát adják. Jellemző, hogy az utóbbi egykét évben minden eddiginél tudatosabb és körültekintőbb a tervezés, rendszeresebbé vált az üzemekben az évközi értékelés. Nagyobb a rugalmasság és az alkalmazkodó képesség, amely különösen a szélsőséges időjárás okozta károk pótlása esetén jelentős. A legutóbbi gyors összesítés szerint a körzet a termelőszövetkezetei 6 százalékkal tudták növelni az elmúlt évhez képest a termelési éxtéket, a szakszövetkezetek ugyaniakkor elmaradtak a gazdálkodásban az előző évhez képest. Ha a kettőt összevetjük, 2,5—3 százalékkal növekedett az idén a termelés, beleértve a kisegítő és háztáji gazdaságok másfél százalékos emelkedését is. A közös gazdaságok igyekeznek levonni a tanulságokat az idei esztendőből, számos kedvező jelenséget tapasztalunk, viszont jelentkeznek a munkaszervezésben, a termelőeszközök kihasználásában fogyatékosságok is. Ezek megszüntetése a következő időben sürgető feladat, hiszen a jövőre életbe lépő szabályozók szigorú gazdálkodási feltételeket teremtenek. A beszámolót élénk vita követte, amelyben a közös gazdaságok küldöttei mondták el gondjaikat, tettek hasznos javaslatokat. A küldöttközgyűlés megvitatta a szövetség nőbizottságának idei munkáját is, amelyet szintén előzőleg írásban megkaptak a tanácskozás résztvevői. Az anyagot Király Lászlóné a szövetség nőbizottságának elnöke szóbeli referátummal egészítette ki. K. S.
