Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. december 21.

TÚSZOK, SAH, TÜNTETÉS

Külpolitikai nagyüzem Irán körül

A teheráni amerikai nagykövetséget megszállva tartó iszlám diákok cáfolták GhotbzadeK külügyminiszternek azt az állítását, hogy „meggyorsíthatná a túszok kiszabadítását, ha Washington maga vizsgálná ki az iráni—amerikai kapcsolatok alakulását a sah idején”. A diákok szóvivője „felelőtleneknek” minősítette a külügyminiszter kijelentéseit, és leszögezte: a diákok kizárólag Khomeini utasításainak hajlandók engedelmeskedni.

A Fehér Ház szerdai bejelentése szerint Washington a tervezettnél később fog az ENSZ-hez fordulni az Irán ellen alkalmazandó nemzetközi gazdasági szankciók ügyében. A halasztást Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár kérte arra az időre, amíg „intenzív” tárgyalásokat folytat az iráni vezetőkkel. Carter elnököt részletesen tájékoztatják a tárgyalások alakulásáról. A Fehér H|iz szóvivője szerint a halasztás csak az ENSZ hivatalos megkeresésére vonatkozik, ugyanakkor nem kiA vietnami külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé a délkelet-ázsiai országok egy csoportját felölelő szervezet, az ASEAN külügyminisztereinek múlt héten elfogadott határozataival kapcsolat- hím. Ebben bírálja a minisztereket, amiért állást foglaltak a bukott Pol Pot-rezsim változatlan támogatása mellett. Ezzel az ASEAN „durván beavatkozott Kambodzsa belügyeibe. s megkérdőjelezte a kambodzsai nép önrendelkezési jogát”. Ez pedig a pekingi irányvonallal van összhangban.

Arról, hogy az ASEAN-orszá- gok nem csak szavakkal, hanem tettekkel is beavatkoznak Kambodzsa belügyeibe, tanúskodik az, hogy Pol Pót nemrég találkozhatott a japán újságírók egy csoportjával. A Thaiföldön tartózkodó újságírók egy csoportjával. A Thaiföldön tartózkodó újságírók

— nyilvánvalóan az ottani hatóságok tevékeny közreműködésével

— állítólag „kambodzsai felszabadított területen” készítettek interjút a bukott diktátorral. Akár ott zajlott le a találkozó, akár pedig. ami valószínűbbnek lászik. thaiföldi területen, ahol Pol Pót bandáinak maradványaival menedéket kapott, nem vitás a thaiföldi hatóságok felelőssége.

Phnom Penhben a külügyminisztérium szóvivője a napokban

Csütörtökön lezárult Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkenteséről folyó tárgyalássorozat 19. ülésszaka. A kanadai nagykövet. David C. Reece elnökletével megzárt, hogy Washington egyoldalúan, már korábban alkalmazni fogja az Irán ellen kilátásba helyezett szankciókat.

Moamer el Kadhafi, a Líbiai Forradalom vezetője, a líbiai JANA hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: „Ha a nyugati országok gazdasági vagy katonai szövetségre lépnek Irán ellen, Líbia az iszlám országok tömegeit fogja szövetségre ösztönözni” Irán mellett. Egy ilyen szemben állásban az olaj, játssza majd a „kulcsszerepet” — hangoztatta Kadhafi.

Carlos Ozores panamái külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy Panama semmilyen körülmények között sem fogja kiszolgáltatni a sahot Iránnak, még ha Teherán hivatalosan kérné is a volt uralkodó kiadatását.

Szerdán minden eddiginél hevesebb tüntetés volt Panamavárosban a sah ott-tartózkodása ellen. A tüntető diákok és a kivezényelt nemzeti gárdisták kézibírálta a szomszédos Thaiföldet, amiért megengedi, hogy Pol Po- ték bázisokat létesítsenek területén. Bangkok e vonatkozásban együttműködik Kínával, a véres kezű Pol Pot-rezsim főpatronu- sával. A kambodzsai nyilatkozat veszélyesnek minősítette ezt, s követelte: a thaiföldi hatóságok hagyjanak fel ezzel a tevékenyseggel. A Thaiföldről Kambodzsába be-betörő Pol Pot-bandák máris veszélyes mérvű feszültséget idéztek elő a két ország határán.

A már említett hanoi nyilatkozat szerint, ha az ASEAN-orszá- gok valóban aggódnak a helyzet miatt, akkor elsősorban Kínától kellene követelniök e bűnös tevékenység beszüntetését. Vietnam a maga részéről elérkezettnek látja az időt arra, hogy a délkeletázsiai országok megegyezzenek teendőikben a térség békéjének, stabilitásának biztosítására a kínai megosztó kísérletekkel szemben. Hanoi arra is kész, hogy fogadja Malaysia külügyminiszterét, akit a konferencia megbízott a párbeszéd felvételével Vietnammal. De csak országa képviselőjeként, nem pedig az ASEAN megbízottjaként, mert a szervezetet Vietnam nem ismeri el. A konstruktív párbeszéd felvételének azonban ez nem leküzdhetetlen akadálya.

Pálfi Viktor

tartott 224. plenáris ülésen előbb Nyikolaj K. Taraszov, a szovjet, majd pedig Jonathan Dean nagykövet. az Egyesült Államok küldöttségének vezetője szólalt fel.

tusájában legkevesebb 15 tüntető megsebesült. A karhatalmi erők végül könnygázzal oszlatták szét a tiltakozó fiatalokat.

Az Iszlám Forradalmi Tanács szerdán jóváhagyta az elnökválasztás rendjére vonatkozó szabályokat. A január 25-én megrendezendő választásokra december 20. és 29. között jegyzik be a jelölteket.

A teheráni kormány szerdán bejelentette, hogy „szigorú intézkedéseket fog hozni- a nyugati tömegtájékoztatási eszközök

rosszindulatú és embertelen propagandája ellen. „Nasszer Minacsi tájékoztatási miniszter bejelentette: a kormány „iszlám propaganda irodákat” fog léti'ehozni Észak-Amerikában és Európában. Ezek célja, hogy ellensúlyozzák az „imperializmus és a cionizmus szolgálatában álló” nyugati tájékoztatást, s „a hamis propaganda helyett valós képet adjanak az iráni helyzetről”. (AFP, DPA, UPI, AP, Reuter)

A Béke-világtanács felhívása

HELSINKI

A Béke-világtanács elnöksége ii ódája Helsinkiben tartott rendkívüli ülésén felhívással fordult a világ békeszerető közvéleményéhez, hogy határozottan lépjen fel az új közép-hatótávolságú amerikai rakéták nyugat-európai telepítéséről szóló NATO-döntéssel szemben.

„Emberek millióinak gondolatait és érzéseit kifejezve, a Békevilágtanács határozottan elítéli a NATO-döntést, amely súlyosan veszélyezteti a békét, az enyhülést és az emberiség jövőjét” — hangsúlyozza a felhívás.

A békeharcosok a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért és az enyhülésért fellépve erősíteni fogják együttműködésüket valamennyi békeszerető erővel. A Béke-világtanács felhívja a világ népeit, hogy változtassák az 1980-as évet a katonai enyhülés megvalósításáért rendezett tömegakciók évévé. (T ASZSZ)

Választási előkészületek a Szovjetunióban

Leonyid Brezsnyevet, Alekszej Koszigint, az SZKP és a szovjet állam más vezetőit jelölték elsőnek a szovjet köztársaságok parlamentjeibe képviselőnek a szerdán megkezdődött jelölő gyűléseken.

Mint ismeretes, az országban február 24-én választják újjá a köztársaságok legfelsőbb tanácsait és a helyi szovjeteket — összesen

2,2 millió küldöttet.

A választási előkészületek során eddig már minden körzetben megalakultak a választási bizottságok. A körzetekben megkezdték a szavazásra jogosultak összeírását, a választások technikai előkészítését is. (MTI)

HanoíVvas\ata

Szünet a bécsi tárgyalásokon

JAPÁN—KÍNAI VISZONY

Ohira japán miniszterelnök hivatalos pekingi látogatásáról kiadott közös közleményben van egy mondat, amelyben három jelző hívja fel magára a figyelmet. Mégpedig azután a bejelentés után, hogy Hua Kuo-feng 1980 májusában Tokióba látogat: „E látogatással megteremtik a két ország bizalmas, bensőséges és értelmes párbeszédének keretét” — olvashatjuk. A bizalmasság, bensőségesség és értelmesség hangsúlyozása érde'kes kísérőzenéje a látogatásról világszerte kialakult véleményeknek.

Itt van például mindjárt a hitel és segély kérdése — az Ohi- ra-látogatás előtti idők egyik legfontosabb vitatémája. A kínai vezetés soha nem titkolta, hogy becsvágyó terveinek megvalósításához Washingtonon és bizonyos nyugat-európai fővárosokon kívül éppen Tokiótól várja a legnagyobb segítséget. 1979 elején az Egyesült Államokban Teng Hsziao-ping, ősszel Nyugat-Euró- pa négy fővárosában pedig Hua Kuo-feng tudhatta meg, hogy hitelek dolgában igény és teljesítés között elég nagy a különbség. Ohira sem hozott jó hírt Peking- be. A kínaiak — több politikai és gazdasági vezető kijelentéséből ez derült ki — 5,5, esetleg 6 milliárd dollárt vártak az ázsiai szigetországtól. Ohira viszont közölte, hogy a következő öt-hat évben a maximális kölcsön, illetve segélyösszeg évente 200—240 millió dollár. A japán kormányfő ehhez hozzátette: a gazdasági együttműködéssel kapcsolatos japán lépéseket összeegyeztetik az USA- val és Nyugat-Európával. (Azaz a három forrásból származó ösz- szeg együttesen sem lesz sokkal több, mint a kínai igények fele...)

A látogatás során az is kiderült: több nemzetközi kérdésben eltér a pekingi és a tokiói vezetők állásfoglalása. Ohira sajtóértekezletén kifejtette a kínaiak vietnami agressziójával kapcsolatos japán álláspontot. Eszerint Japán nem ért egyet azzal, ■ hogy erőszakot alkalmazzanak nemzetközi viták rendezésére, hanem az ellentétek tárgyalások útján történő megoldása mellett van, s fontosnak tartja Indokína békéjének megőrzését. A kínai fél viszont kifogásolta, hogy Japán nem szüntette be Vietnam segélyezését.

Az egyik legnagyobb japán gazdasági lap, a Nihon Keizai Shim- bun megírta: a világpolitikai véleménykülönbségek közt szerepelt az az ellentét is, amely Japán „mindenirányú és békés diplomáciája” és a „hegemóniaellenes”, azaz a szovjetellenes állásfoglalást mindig kihangsúlyozó pekingi politika között van. A japán miniszterelnök többször kijelentette, hogy országa nem hajlandó a katonai együttműködés útjára

lépni Kínával, ám a nagyarányú gazdasági segélyezés mégis támogatást jelent a Vietnammal szembeni pekingi agressziós politika számára, másrészt nehéz ellenőrizni egyes infrastrukturális beruházások katonai felhasználását.

A tokiói sajtó első kommentárjaiból már kiderült: a törvényhozásban folytatódik a vita a japán-kínai együttműködés bővítésének lehetséges nemzetközi kihatásairól. Széles világpolitikai perspektívákat rajzolnak fel még az Ohirával egyetértő lapok is, amikor a Tokió—Peking-viszony új szakaszának kezdetén felhívják a figyelmet a japán—szovjet kapcsolatok javításának szükségességére. A Jomiuri Shimbun a Tokióban nemrég megtartott első japán—szovjet kerekasztal-értekezletre hivatkozik. Ezen a magánjellegű találkozón közgazdászok, politikusok és közéleti személyiségek vettek részt. „Japánban mind hangosabban szorgalmazzák a japán—szovjet kapcsolatok javításának ügyét” — írja a lap.

Van tehát némi kettősség a tokiói hangulatban. Ohira és kísérete ugyan félreérthetetlenné tette, hogy Japán nem óhajt „kizárólagos kapcsolatokat kiépíteni Pekinggel, nem akarja monopolizálni a kínai piacokat, ez lehetetlen és helytelen” — ugyanakkor itt van az említett három feltűnő jelző is ... A japán miniszterelnök útja kétségkívül erősítette a kát ország közötti viszonyt — az alapvető álláspontkülönbségek ellenére is. G. M.

Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról.)

kevesebb állami lakás felépítésére nyílik lehetőség, mint az előző években. Tudjuk, hogy a lakásra várók száma nem csökken, ezért még jobban előtérbe kerül a magánerős lakásépítés. Ehhez a lakosság mind nagyobb részénél megvan a szándék és a lehetőség is. Ez azonban kevés, ha nem lehet elegendő építőanyagot kapni. Az idén gyakran elhangzott az építőanyagot értékesítő telepeken, hogy sajnos, nincs. Nincs „mindig cement, beton gerenda, faanyag, nyílászáró és még lehetne sorolni. Anyag hiányában pedig nem lehet építkezni.

A kereskedelmi bizottság előtt elhangzott tájékoztatóból ismerem e hiányok okait. Ezt a gondot a Belkereskedelmi Minisztérium egymagában nem tudja megoldani, ehhez több tárca összehangolt munkája szükséges. Eddig ezt nem sikerült elérni. Véleményem szerint szükség van a kormány részéről határozottabb koordinálásra és következetes számonkérésre is. Ez segítheti elő, hogy növekedjen a magánerőből épülő lakások, és mérséklődjön a lakásra várók száma.

Ezután Ispánovits Márton így folytatta:

— Az országgyűlésen felszólaló Bács-Kiskun megyei képviselő valamilyen formában mindig foglalkozik a mezőgazdasággal. Gondolom, ez természetes is. Az elmúlt két évtizedben megvalósított nagymértékű iparfejlesztés nem változtat azon, 'hogy amikor az év végén a megye tevékenysége megmérettetik, akkor ennek a mérlegnek a nyelvét legjobban a mezőgazdasági termelés lendíti ki. Eredményei egyes területeken az egész magyar mezőgazdaság eredményeit befolyásolják.

Nem tudok tehát éltérni ettől a gyakorlattól, attól, hogy szűk területtel és röviden foglalkozzam mezőgazdasággal. Mint az egész országban, megyénkben is

nagy jelentőségű a háztáji termelés, mivel itt termelik meg a megye egész mezőgazdasági termelésének 37 százalékát. Még nagyobb ez az arány a sertéstenyésztésnél- hi zla 1 ásn ál.

Az idén a vágósertések száma eléri az 1 millió 350 ezer darabot. Ebből 850 ezer a háztáji gazdaságokból származik. Most ez utóbbi, 63 százalékot kitevő meny- nyiségnél látok gondokat. Veszélybe kerülhet a további fenntartása, biztosítása, ha nem történnek időben megfelelő intézkedések. A háztáji termelés, s ezen belül a sertés hizlalás is akkor lendült fel, amikor megfelelő anyagi érdekeltséget biztosítottunk a termelőknek. Most ez kerül veszélybe.

A népgazdaság helyzetéből adódott, hogy kisebb értékű, s ezen belül is úgynevezett háztáji tápok készülnek. Ennél a sertéstápnál csökkent az emészthető fehérjeszint, ami kihat a hizlalá- si időre és a felhasznált takarmány mennyiségére. Növeli a gondot, hogy a ma tenyésztésben levő sertésfajták nem hizlalhatok hagyományos takarmánnyal.

Mindez befolyásolja a hizlalás gazdaságosságát. Kihatnak erre a takarmánytáp-értékesítés, s így a termelők ellátásának zökkenői is. A hiány általában 4—5 napos kiesést jelent, hatása azonban egyértelműen rossz, gazdaságtalanná teszi a hizlalást.

A takarmányértékesítő hálózat kialakult, nincs azonban folyamatosan ellátva, s ez felveti a megfelelő intézkedések szükségességét. Megyénkből az idén is -több -mint százezer tonna takarmánygabona került keverés céljából más megyébe, majd keverten — gyakran rossz minőségben — szállították . vissza. Ilyen helyzetben nrrindig fenn forog a szállítási késedelem lehetősége is. Azért jelzem a gondot, mert a termelés visszaesése esetén, annak újbóli beindítása -többe kerül, mimt az időben történő, megfelelő intézkedések.

LÁZÁR GYÖRGY, AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKE FELSZÓLALÁSÁBAN HANGSÚLYOZTA:

A következő esztendei feladatok kijelöléséhez nagy segítséget és világos útmutatás! ad az MSZMP Központi Bizottságának december 6-i határozata az 1980. évi terv és költségvetés irányelveiről. Ezen ajánlások szellemében készült a beterjesztett törvényjavaslat. Szelleméből, előirányzataiból kisugárzik jövő évi fejlődésünknek az a követelménye, hogy tovább folytatódjék a gazdasági egyensúly helyreállításának 1979-ben megkezdett folyamata. Mégpedig úgy, hogy megőrizzük elért élet- színvonalunkat. A terv és a javasolt költségvetés előirányzatai ezt lehetővé teszik, de többre most nem vállalkozhatunk.

Szólt arról, hogy miként szocialista fejlődésünknek, általában gazdasági terveink megvalósításának is az első és nélkülözhetetlen fontos feltétele a cselekvésre késztető, kiegyensúlyozott politikai légkör. Ez a feltétel adott. Belpolitikai helyzetünk szilárd, társadalmunkat a nyílt, bizalomteli légkör, a szocialista demokrácia fejlődése jellemzi. Munkastílusunk fontos jellemzője és követelménye is — mondta —, hogy valóságunkról szólva ne csak az eredményeket vegyük számba, hanem őszintén szembenézzünk problémáinkkal és gyön- geségeinkkel is, a gondokat osz- szuk meg népünkkel. Most különösen fontos ez, mert dolgunkat az is nehezebbé teszi, hogy a feladatok torlódnak, az idő pedig sürget. Most és az elkövetkező években az a legfontosabb, hogy meggyorsítsuk az új, a számunkra kedvezőtlen világgazdasági helyzetből keletkezett nehézségek leküzdését, megszilárdítsuk elért vívmányainkat, majd az egyensúly fokozatos helyreállításával biztos alapot teremtsünk a jövőbeni fejlődésünkhöz. Hogy képesek leszünk-e erre, azt egyértelműen megválaszolhatjuk: igen. A társadalom részéről a gondok és a feladatok megértését, s ami ennél is fontosabb, a segíteni akaró cselekvőkészséget tükrözi a XII. pártkongresszus és a fel- szabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott — nagy hagyományú, százezreket átfogó — munkaverseny. Nagyszerű és méltó megnyilvánulása ez a dolgozó emberek semmi mással nem pótolható tenniakarásának.

Az 1979. évi gazdasági eredményeink, és a vállunkra nehezedett gondok elemzése után Lázár

György a jövő évi feladatokat, törekvéseket vázolva így fogalmazott: 1980-ban, a belföldi fel- használás — elsősorban a beruházások — mérséklése mellett, az egyensúly további javítását alapvetően azzal kell biztosítanunk, hogy gyorsítjuk a termelési szerkezet korszerűsítését, előtérbe állítjuk a minőségi tényezőket. Mérsékelt ütemű gazdasági növekedés várható, mondta, de mindjárt hozzátette: tervünk azonban nem a stagnálás, hanem a fejlődés terve, amelynek eredményes végrehajtása minden szinten nagyfokú aktivitást követel. A feladatok közé tartozik mind a termelésben, mind az igazgatásban a költségek csökkentése, az eddiginél is kövétkezetesebb és eredményesebb takarékosság. A kormány — mondta — a jövőben is gondot kíván fordítani' arra, hogy megőrizzük a viszonylagos árstabilitást. Szigorúan fellépünk a tisztességtelen haszonszerzési törekvések ellen, és fokozzuk az árak ellenőrzését.

Belső feladataink kapcsán kitért a sikeres megoldásukat elősegítő külpolitikai törekvéseinkre is, amelyeknek legfőbb célja volt és marad — mondta — a békés egymás mellett élés és az enyhülés folyamatának erősítése, a társadalmi haladás előmozdítása. Meggyőződésem — hangsúlyozta — hogy társadalmunk minden rétege az ideihez hasonló felelősségérzettel és tenniakarással, a most záruló esztendő tapasztalatait is hasznosítva, erejét közös céljaink szolgálatába állítva tesz eleget a megnövekedett követelményeknek. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy jövő évi tervünket és költségvetésünket sikerrel fogjuk teljesíteni.

ÓVÁRI MIKLÓS, AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TITKÁRA FELSZÓLALÁSÁBAN HANGSÚLYOZTA:

— Gazdaságunk pozitív vonásai azt bizonyítják, hogy van értelme az erőfeszítéseknek. Ha

jól dolgozunk és ha jó politikai döntéseket hozunk, népgazdaságunk képes megoldani két, egymással szorosan összefüggő feladatot : az áttérést a gazdaság- fejlesztés extenzív szakaszáról az intenzív fejlődésre, és ugyanakkor a rugalmas alkalmazkodást a változó világgazdasági helyzethez. Gazdasági eredményeink egyaránt dicsérik népünk politikai érettségét és odaadó szorgalmas munkáját. Mindez megmutatkozik a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére kibontakozott széles körű munka- versenyben éppen úgy, mint a gazdálkodással kapcsolatos építő szándékú, előremutató kritikai észrevételekben, amelyek egybeesnek a párt és a kormány törekvéseivel. Népünknek ez a tiszte- letre méltó helytállása jövő évi feladataink megoldásának is fontos erőforrása lesz.

Utalt arra, hogy — mmt a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei is megállapítják — meg nem megfelelő ütemben bontakoznak, ki a megváltozott külső feltételekhez, és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó folyamatok. A szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korszerűsödik a termelési és a ^^^szerkezet, nem javul ki- elégítően a minőség és a hatékonyság. Ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás fogyatékosságai mutatkoznak meg.

— A hatékonyabb gazdálkodás szorosan összefügg a műszaki fejlesztés követelményével. A mű- szaki fejlesztés elképzelhetetlen a tudományos eredmények alkalmazása nélkül. A kutatómunka nemcsak új tudományos eredmények, felfedezések, találmányok révén segítheti a gazdasági fejlő- •í’..*13116111 azzai is, hogy közreműködik a meglevő kutatási eredmények gazdasági és gazdaságos alkalmazásában, a korszerű technológiai eljárások bevezetésében.

, kell tehát küzdeni nemcsak a kutatásban jelentkező arisztokratizmust, hanem a termelő vállalatoknál még sok helyen megbúvó szuklátókörűséget, valamint a tudománnyal szembeni bizalmat- lanságot is.

77 Gazdasági feladataink meg- oldása azt kövoteli, hogy az ész- szerű takarékosság a termelésben r jS a társadalmi tevékenység min- dón rhás területén életünk terrrié- szetes Velejárója legyen. A takarékosság számunkra mindenekelőtt azt jelenti, hogy megbecsüljük és a legésszerűbben használjuk fel egész népünk javára mindazt, amit a dolgozók munkájukkal megalkottak és nem engedjük meg, hogy a fáradsággal megtermelt javak akár átvitt értelemben, akár a szó szoros értelmében szemétdombra jussanak. A takarékosság nem néhány esztendő kényszerű programja, hanem hosszú távú feladat.

A munkaerőnek a feladatokhoz igazodó folyamatos átcsoportosítása társadalmi és gazdasági fejlődésünk elkerülhetetlen követelménye — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd rámutatott: népgazdaságunk jelenlegi helyzetét és fejlődésének lehetőségeit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a dinamikus mennyiségi növekedés helyett a minőségi elemek kerülnek előtérbe. Ez egyaránt vonatkozik mind az anyagi javak termelésére, és más hasznos társadalmi tevékenységekre, mind pedig az irányításra és végrehajtásra. Fokozottabb támogatásban kell részesíteni mindazokat, akik mernek önállóan, kez- deményezően, felelősen dolgozni. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás szocialista elvét. Ez segíti elő a legjobban azt, hogy kibontakozzanak az emberek képességei és ez felel meg a legjobban a dolgozók természetes igazságérzetének.

— A Központi Bizottság a jövőben is elsőrendű feladatának tekinti, hogy elősegítse a szocialista demokrácia fejlődését, a dolgozók bevonását a közügyek intézésébe. Ha nehezebbek, bonyolultabbak a feladatok, nem kevesebb.

1 hanerri több és tartalmasabb demokráciára van szükség — mondotta, majd szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva rámutatott:

— A Magyar Népköztársaság ebben a bonyolultabb és veszélyekkel terhesebb helyzetben is folytatni fogja erőfeszítéseit a békés egymás mellett élés irányzatának érvényesülése, a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Bízunk abban, hogy végül is nem az agresszív imperialista körök kalandorpolitikája, hanem a realitásokkal számoló józanság kerekedik felül: a nemzetközi kapcsolatokban nem a bizalmatlanság, hanem a bizalom légköre lesz uralkodóvá, s nem a fegyverkezés, hanem a leszerelés hívei lesznek erősebbek.

*

Az országgyűlés téli ülésszakának első napján tizenkét képviselő szólalt fel. Ma a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatódik a munka.

A jelzők és a valóság