Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként felszakadozó felhőzet, északkeleten eleinte még havas esővel, gyenge ha­vazással. Időnként élénk délkeleti szél. Hajnalban többfelé köd. Várha­tó legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 2—plusz 3, legmaga­sabb nappali hőmérséklet pénteken: 4—9 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 298. szám Ára: 1,20 Ft 1979. december 21. péntek Kádár János fogadta a dán kül ügyminisztert Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Kjeid Olesent, a Dán Királyság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke ugyancsak csütörtö­kön a Parlamentben fogadta Kjeid Olesent. Mindkét megbe­szélésen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, és Henrik Hol- ger Haxthausen, a Dán Király­ság budapesti nagykövete. A dán diplomácia vezetője a délelőtt folyamán megtekintette Budapest nevezetességeit. Csütörtökön Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter hivatalá­ban tárgyalást folytatott Kjeid Olesennel. A szívélyes hangú eszmecserén — amelyen részt vett Henrik Holger Haxthausen — áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alaku­lását és a világkereskedelem je­lenlegi problémáit. A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének évzárója összegezte az idei munkásságát a Magyar Agrártudományi Egye­sület Bács-Kiskun megyei szer­vezete. Év elejétől kezdve 22 szakosztály és helyi csoport 2358 tagja fejtett ki közhasznú társa­dalmi tevékenységet az egyesü­letben. Ezenkívül a MAE hat, ál­landó munkabizottságában ele­mezték a szakemberek az V. öt­éves terv időarányos teljesítését, vagy működtek közre az 1981-től esedékes középtávú terv főbb cél­jainak a megfogalmazásában. Az egyesület 1979-ben azt tar­totta fő feladatának, hogy sajá­tos eszközeivel a mezőgazdasági termelés gazdaságosságát, haté­konyságát javítsa. Kétszáznál több szakmai rendezvényt tartot­tak a szakosztályok, a járást és üzemi MAE-csoportok. A MAE az államigazgatási szervekkel, kuta­tóintézetekkel. oktatási és érdek- képviseleti szervekkel közösen rendezte meg a fűszerpaprika- termesztési tudományos tanácsko­zást, az országos mezőgazdasági könyvnapot, a tudományos diák­köri konferenciát, a növényvédel­mi és agrokémiai napokat. A közművelődési program ke­retében több irodalmi estet, kép­zőművészeti, zenei és irodalmi ve­télkedőt is rendezett az egyesü­let. E tekintetben különösen a Kiskunhalasi Állami Gazdaság MAE-csoportja végzett kiemelke­dő munkát. Pályázatot hirdetett a megyei szervezet a korszerű táp­anyag-utánpótlás és a környezet- védelem összefüggése témakörből. A beérkezett pályamunkákból hármat díjazott öt-, három- és kétezer forintos jutalommal. Az agrártudományi egyesület évzáró tanácskozásán a megyei szervezet titkárának, Suba Sán­dornak, az összefoglalóján kívül Sánta Lajos, az állattenyésztési, dr. Kovács Gyula, az állatorvosi szakosztály elnöke adott számot az együttesen 689 tagú két szak­osztály idei működésének főbb mozzanatairól. Társadalmi munkában számos mezőgazdasági szövetkezetnek ké­szítették el többek között a szarvasmarha-tenyésztési, -fej­lesztési tervét és genetikai prog­ramját. Közvetlen segítséget nyúj­tottak a szakosztályok az állat- tenyésztés különböző ágazatának szakosodásához, e munka előké­szítéséhez és megindításához. Fel­derítették Bács-Kiskun megye gazdaságaiban a nem termelő te­• A tervezett­nél 19 millió literrel több tejet fejtek. Bőven van munkája Bács-Kiskun valamennyi feldolgozó­jának. Képün­kön: a kiskun­félegyházi tejüzem labornnsnője vizsgál.ja a tej zsírtartalmát. • Több mezőgazdasági nagyüzemnek dolgozták ki a MAE szakosztá­lyai az ágazat szakosítási tervét. Felvételünk a felújítás alatt levő madarasi állattenyésztő-telepen készült. hénállományt, és javaslatot dol­goztak ki a hiba megszüntetésére. Az állattenyésztés helyzete és fejlesztésének iránya című terve­zet elkészítésével a MAE is részt vett abban a munkában, amely a mezőgazdasági üzemek tejterme­lésének növelését eredményezte. Az 1980-as év végére előirányzott tejtermelési átlagot, már az idén elérik, sőt túlszárnyalják a me­gyében, s a tervezett 164 millió liter helyett. 174 millió litert fej­nek. A falusi téli esték keretében mindkét szakosztály jelentős is­meretterjesztő munkát végzett. Több mint háromezren hallgatták meg a gazdaságos takarmányo­zással, a szakszerű állattartással összefüggő kérdésekről szóló tájé­koztatót. A vitában igen sokan fejtették ki véleményüket, vagy kaptak választ, Az állatorvosi szakosztály a két területi szövet­séggel együttműködve a szövet­kezetek szakemberei számára ren­dezett továbbképzőt. A méhegész- segügyi felelősök tanfolyamának is megvolt a maga rendeltetése és eredménye. Jó kapcsolat alakult ki a szakosztály, valamint az ál­latorvostudományi egyetem kö­zött. Az együttműködés célja az állategészségügyi megelőző, gyó­gyító munka fejlesztése. Az egye­temi oktatók ennek kapcsán üzemlátogatást tettek Bács-Kis­kun egy-egy állattenyésztő gazda­ságában. s az egyetemi hallgatók közreműködtek többek között a szőlő-, gyümölcsszüretben is. Az egyesület évzáró vezetőségi ülésén dr. Matos László, a MAE megyei szervezetének elnöke tá­jékoztatta a szakosztályok kép­viselőit Bács-Kiskun mezőgazda- sági termelésének idei eredmé­nyéről és az új esztendőben meg­oldásra váró feladatairól. K. A. Az MHSZ ÉBKM Vízmű könnyűbúvár-szakosztálya kapta a Petőfi Népe vándorserlegét Szerkesztőségünk az idén is folytatta azt a korábbi hagyo­mányt, hogy az év végén Bács- Kiskun megye legeredményesebb sportolóit látta vendégül. Teg­nap Kecskeméten, a sajtóházban köszöntöttük megyénk sportjának legjobbjait: Ludvigh Zoltánt, az MHSZ ÉBKM Vízmű könnyűbú- várúszó-szaikosztályának vezetőed­Egy kis élménybeszámoló. (Tóth Sándor felvétele) zőjét, a megye legeredményesebb szakosztályának képviselőjét, Mu- ity Ferencet, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK Európa-bajnok né- gyesfogat-hajtóját és Kiss Endrét, a Kecskeméti SC válogatott csel- gáncsozóját, aki Európa-bajnoki bronzérmével került a legjobbak közé. Bensőséges ünnepség keretében F. Tóth Pál főszerkesztő-helyet­tes nyújtotta át a Petőfi Népe vándorser.legét Ludvigh Zoltán­nak, illetve az elismerő oklevele­ket, Muity Ferencnek és Kiss Endrének. A kitüntetetteknek gratulált Preiszinger András, a Bács megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója is, aki ajándékot adott át a kimagasló teljesítményt el­ért sportolóknak. Végül Ludvigh Zoltán mondott köszönetét, s valamennyiük ne­vében ígéretet tett arra, hogy a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a további eredmé­nyes szereplésért, sportsikerekért. Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka * / A jövő esztendei állami költségvetés megvitatásával zárja idei munkáját az or­szággyűlés. Az erről szóló törvényjavaslatot csütörtö­kön megkezdődött téli ülés­szakán tűzte napirendre leg­felsőbb államhatalmi testü­letünk. A tanácskozáson részt vett Kádár János és Lázár György is. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Emlékeztetett történel­münk kimagasló eseményé­re, arra, hogy 35 esztendővel ezelőtt, 1944. december 21- én gyűlt egybe Debrecenben az újjászülető Magyarország ideiglenes nemzetgyűlése. Ezután az elfogadott napi­rendnek megfelelően Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tar­totta meg beszámolóját. A pénzügyminiszter expozéja Az 1979-es esztendő fő gazda­ságpolitikai célját sikerült elér­ni — mondotta. — Megkezdődött a gazdasági egyensúlyunk hely­reállításának folyamata. A bel­földi felhasználás megfelelően al­kalmazkodik a most lassabban növekvő nemzeti jövedelemhez-. A lakosság fogyasztása körülbe­lül két százalékkal nő. Felére csökkent a készletfelhalmozás. A beruházások évék óta először a tervezett keretek között marad­tak. Fontos mutatói a gazdasági helyzetképnek — prognózisnak, hogy a nemzeti jövedelem csak körülbelül egy-másfól százalékkal lesz több az idén az előző évi­nél, külkereskedelmi mérleghiá­nyunk azonban a felére csökken, gazdaságunkban a teljesítmények javításának megvannak a felté­telei. A gazdaságpolitikának 1980- ban az a legfőbb célja, hogy to­vább erősödjenek a népgazdaság egyensúlyát helyreállító, erősítő folyamatok, s közben megőrizzük már elért életszínvonalunkat. Eh­hez a célhoz kell igazítanunk a gazdasági növekedés ütemét. A termelésben a jó minőségre kerül a hangsúly. A világpiacon is csak ilven árut tudunk eladni. Számolva a termelés szerkezeté­nek, hatékonyságának a lehetsé­ges javulásával: 1980-ban a brut­tó nemzeti termelés 3—3,5 — ezen belül az ipar termelése 3,5— 4, a mezőgazdaságé 5—5,5 — szá­zalékkal növekedhet. A nemzeti jövedelem — jobb anyag- és energiafelhasználással, 3—3,5 százalékkal gyarapodik. A gazda­sági növekedési ütem tehát to­vábbra is szerény, bár az idei­hez képest valamelyest fokozni szeretnénk azt. A belföldi fel- használásnak valamivel az 1979. évi színvonal alatt kell marad­nia. A lakosság fogyasztása mér­sékeltebben,. 1—1,5 százalékkal növekedhet. A külkereskedelmi mérleg javítása jövőre is gazda­ságpolitikánk egyik sarkpontja: a behozatalnak alig 2, a kivitel­nek azonban több mint 8 száza­lékos növelését tűzzük feladatul. Jó irányba ösztönző és kény­szerítő gazdasági hatások, intéz­kedések várhatók jövőre. A leg­fontosabbak az árrendszer válto­zásai. A hazai termelői árszínvo­nal átlagosain mintegy 3 száza­lékkal emelkedik. Az anyagok és az energia árszínvonala 30 szá­zalékkal lesz magasabb, serken­tendő a takarékosságot. A fel­dolgozóipari árak színvonala 10 százalékkal mérsékeltebb lesz. A mezőgazdasági felvásárlási árak és az áruszállítási tarifák emel­kednek, ellenben az építési-sze­relési tevékenység árai — a költ­ségekhez igazodva — valamelyest csökkennek. A nagyobb hatékony­sággal dolgozó vállalatoknak az átlagosnál több, a kevésbé jól dolgozóknak pedig jóval keve­sebb lesz a nyereségük. Válto­zatlan törekvés: a gazdaságos ex­port növelése, a hatékonyabb munka, a termékszerkezet átala­kításával és korszerű szervezéssel is. A bérszabályozás uralkodó for­mája a termelés területén a vál­lalati teljesítménytől függő bér­tömeg-szabályozás. Vállalati — egyben népgazdasági — érdek, hogy a munkabéreket és a kere­seteket ténylegesen az egyéni tel­jesítmények szerint állapítsák meg. Az állami gazdaságokban és a tsz-ekben a jövedelem szabá­lyozása azonos elvekre épül. Or­szágos érvényű törekvés; a sza­bályozóknak azt kell szolgálniuk, hogy az eredményes vállalatok és dolgozó kollektívák erőteljeseb­ben érzékeljék munkájuk hasz­nát. Lesznek új nehézségek, ki­alakulhatnak olyan feszültségek, amelyek megoldása tovább ser­kenti,, javítja a gazdasági ered­ményeket. Az 1980. évi állami költségve­tési törvényjavaslat előirányza­tai között a bevételek összesen 423,5, a kiadások 428 milliárd fo­rinttal szerepelnek, a hiány 4,5 milliárd forint. A legtöbb bevétel a jövő évben a vállalatok és a szövetkezetek befizetéseiből ke­rül az államkasszába. Az eszköz- lékötési járulék és az illetmény­adó megszűnik, érdemesebb lesz az élőmunkát gépekkel helyette­síteni. Az általános nyereségadó 40-ről 45 százalékra növekszik. Az a törekvés, hogy a most követke­ző években az állami bevételek jobban növekedjenek, mint g kö­telezettségek. A szocialista szektor 1980-ban 184 milliárd forint beruházást hajthat végre. Ez mintegy 20 mil- liárddal kevesebb az ideinél. Űj állami nagyberuházás nem szere­pel a tervben, 9 nagyberuházás viszont befejeződik jövőre, össze­sen 82 000 lakás épül, ebből 25 000 állami erőből. A vállalati döntésű beruházásoknak az ott képződő jövedelmekkel arányban kell len­niük. kisebb mértékű lesz a köz­ponti támogatás. A termelői árak rendezése nyo­mán januárban változnak a ter­mékek meghatározott körében a fogyasztói árak. Bizonyos fogyasz­tási iparcikkek ára emelkedik, má­soké csökken. Némileg mérséklő­dik a ruházati árak szintje. Né­hány kiragadott példa: a fésűs­gyapjú szövetek és az abból ké­szült férfi- és fiúöltönyök ára át­lagosan 20—30 százalékkal, a pu­lóvereké, kardigánoké 15—25 szá­zalékkal, a szintetikus függönyö­ké 30—40 százalékkal csökken. Emelkedik viszont több vas- és műszaki cikknek és egyéb fo­gyasztási iparcikknek az ára. A nem alapvető szolgáltatásoknak — főként a javításoknak — a dí­ja nagyobb lesz. Az élelmiszerek és az úgynevezett élvezeti cikk, a háztartási energia, a gyógyszerek és az alapvető szolgáltatások ára — a lakbérek, a személyszállítási díjak — most változatlanok* ma­radnak. — Közölte a pénzügymi­niszter: törekvéseink szerint a munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal lehet nagyobb, a pénzbeli társadalmi juttatások jövőre 13 százalékkal haladják meg az 1979. évit. Az árak, a keresetek és a társadalmi juttatások együttes hatására az egy lakosra jutó reáljövedelem jö­vőre az 1979. évi átlagos színvo­nalon marad. A hiteleszközökből elsősorban a lakásépítésekre jut; a lakáscserék pénzügyi föltételein javítanak az ismét csökkenő ille­tékek. A lakosságot érintő adó­rendszer — a gépjárműadót is be­leértve — most nem módosul. Társadalmi közkiadásokra az ideinél 22 milliárd forinttal több jut 1980-ban. Kiemelten kezelt terület például a társadalombizto­sítás, a bölcsődék, óvodák, isko­lák, kórházak és más szociális­egészségügyi intézmények fejlesz­tése, működtetése. Arról is szólt a miniszter, hogy a legutóbbi két évben hozott kü­lönféle takarékossági intézkedé­sek hatása 2—2,5 milliárd forint­ra becsülhető. A takarékosság — sajnos, még nem általános-szem­léletét a közfelfogás szerves ré­szévé kell tenni. A munkaerő­gazdálkodás javítására, a munka­erő jobb elosztása érdekében az igazgatásban — kellő megkülön­böztetéssel, átgondoltan és szerve­zetten — öt-tíz, sőt, néhol 20 szá­zalékos létszámcsökkentést kell végrehajtani; a felszabaduló mun­kaerővel csökkenthető a szakem­berhiány a vállalatoknál, szövet­kezeteknél. Céljainkhoz — társa­dalmi. gazdasági szempontból egyaránt — csakis a folyamatok hosszabb távú áttekintése alapján juthatunk el. Most gazdaságunk történetének olyan szakaszába ju­tottunk — fogalmazott Faluvégi Lajos —, amikor a rövidebb és a hosszabb távú érdekek jobban egybeesnek, mint általában. Mind­annyiunk részéről szorgalmasabb és áldozatkészebb munkára van szükség. Felszólalások FELSZÓLALT AZ EXPOZÉT KÜVF.TÖ VITÁBAN ISPÁNOVITS MARTON BACS-KISKUN MEGYEI KÉPVISELŐ IS: Az 1979. évi költségvetés vég­rehajtása során hozott kormány- intézkedések nehezítették a ta­nácsi költségvetésekben meghatá­rozott feladatok végrehajtását. Hozzá kell tenni azonban, hogy az alapvető feladatok végrehajtá­sát biztosították — mondotta a képviselő. A törvényjavaslatba foglalt ta­nácsi előirányzatokban megyénk is megkapta azt a támogatást, amellyel ésszerű gazdálkodás mel­lett a feladatokat él lehet látni, fi­gyelembe véve a belépő új intéz­ményeket is. Az új szabályozás alapján ne­hezebbé válik a társadalmi mun­ka szervezése, a felvetődő, jogos igények kielégítése. A társadalmi munkára vonatkozó kezdeménye­zések, vállalások ma már úgy tör­ténnek, hogy a lakosság által igé­nyelt és kitűzött célokhoz felmé­rik az összefogás alapján megte­remthető pénzösszeget és konk­rét munkát, ehhez kérnék kiegé­szítést, támogatást a tanácstól. Így érhető el, hogy a tanács ál­tal ilyen célra adott egy forint­hoz gyakran három-négy forint társadalmi munka járul. így lehetett és lehet megvaló­sítani á nehezebb feltételek mel­lett, a bölcsődei és óvodai helyek számának növelését, így épültek és épülnek iskolai tantermek és tornatermek, bővül a vízhálózat. Ha ennek á társadalmi összefo­gásnak a lehetősége csökken, az kihat sok társadalompolitikaitag fontos feladat megvalósítására. Megyénkben az összefogás lé­nyeges tényező, mivel az idén is megközelíti a 600 millió forintot a társadalmi munka értéke. Ezért tartom szükségesnek az 1980-as költségvetés végrehajtása során és a VI. ötéves terv készítésénél ezt a fejlesztési forrást a szabá­lyozás kialakításánál úgy figye­lembe venni, hogy az elősegítse e nagy erő hasznosítását. A másik ilyen, a költségvetés lehetőségeiből fakadó gond, a la­kásépítés. A költségvetési tör­vényjavaslatból érzékelhető, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) i *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents