Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-18 / 295. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI nEpe AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 295. szám Ára:l,20 Ft 1979. december 18. kedd Megnyílt a megyei téli tárlat Minden évben kiemelkedő eseménynek számít Kecskeméten a Bács-Kiskun megyei képzőművészek téli tárlatának a megnyitása, mely áttekintést ad képzőművészeink alkotó munkájáról. Az 1979. évi téli tárlat gazdag anyaga vasárnaptól január közepéig tekinthető meg, a kecskeméti Katona József Múzeum három nagy termében. Tavaly harminchárom képző- és iparművész nyolcvan alkotását mutatták be, most ötven művész száztíz festménye, grafikája, szobra és más műve szerepel a tárlaton. A vasárnap délelőtti megnyitón Bánszky Pál múzeumiigazgató köszöntötte a szép számban megjelent közönséget: a művészeket, a megye és a város kulturális, művészeti életének vezetőit, köztük dr. Major Imrét, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettesét. A tárlatot Nagy B. István, a Magyar Képzőművészek Szövetségének vidéki titkára nyitotta meg. A többi között szólt a régi és az új művészeti irányzatok különbözőségéről és közeledésének szükségszerűségéről. Kitűnő példaként említette Kecskemét városközpontjának rekonstrukcióját, mint a régi és az új szerencsés ötvözetét. Más művészeteknek is az ilyen utakat kell keresni, s támogatni kell azokat a képzőművészeti műhelyeket, amelyek erre a legjobb lehetőségeket kínálják. Közismert, mondotta a továbbiakban, hogy Bács-Kiskun megye és Kecskemét város sokat áldoz a művészeti élet fejlesztéséért. Ugyanakkor az is köztudott, hogy a képzőművészet helyzete a jelen korban nehéz, szakadékok akadályozzák a további fejlődését. A szakadékok egyike a hagyományos és a modern ellentéte. Ennek a kiállításnak az egyik értéke az, hogy mindkét irányzat közeledését tapasztalhatjuk. S a különbözőségből adódó gondokat • Nagy B. István (középen) megnyitja a tárlatot. nem a formai megjelenésben kell keresni. A kérdés az, hogy melyik művész hogyan nyúl hozzá egy témához. Ez határozza meg, hogy egy mű korszerű vagy nem. Nehéz a nagy művészelődök nyomdokában alkotni, s nagy felelősség is. Ugyanilyen nehéz mecénáskodni is. Ma már mindenki tudja, hogy a képzőművészeti élet Budapestre való koncentrálása helytelen, s a vidék is mind nagyobb súllyal van jelen művészeti életünkben. Művészeknek, művészeti műhelyeknek és pártfogóknak kölcsönösen keresni kell az előrelépés további lehetőségeit. Az ünnepélyes tárlatnyitón dr. Major Imre a megyei tanács által alapított díjakat adott át. A bíráló bizottság értékelése alapján ezúttal Kalmárné Horóczi Margit festőművész, Klossy Irén és Zalatnay Pál grafikus, Nagy Kristóf szobrász és Havasi Ildikó keramikus részesült az elismerésben. Rapi Miklós • A kitüntetett művészek. (Pásztor Zoltán felvételei) Kiosztották a megyei borverseny díjait ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA Készüljünk fel az új esztendő megnövekedett feladataira Tegnap, Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, s meghívottként jelen volt a megye több nagyobb ipari üzemének és más gazdasági egységének vezetője. A végrehajtó bizottság az alábbi napirend megtárgyalását javasolta a pártbizottságnak: 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1979. december 6-i üléséről. Előadó: Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. 2. Jelentés a megye 1979. évi gazdasági célkitűzéseinek teljesítéséről, javaslat az 1980. évi feladatokra. Előadó: Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára. Az első napirendi pontként elhangzó tájékoztató után, melyet a pártbizottság tudomásul vett, a megye ez évi gazdasági eredményeit és a jövő évi feladatokat összegező jelentés megtárgyalására került sor, melyhez Erdélyi Ignác, a napirend előadója fűzött szóbeli kiegészítést. Az alábbiakban az előadói beszéd, .valamint a pártbizottság tagjainak előzetesen megküldött határozati javaslat főbb megállapításait ismertetjük. Előterjesztés a gazdasági munkáról Még májusban tartották Lakiteleken a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet állomásán Bács- Kiskun megye 23. borversenyét, amelynek ünnepélyes díjkiosztását tegnap rendezték meg Kecskeméten, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán. Az érdekelt állami gazdasági, szövetkezeti, kutatóintézeti, for- (Folytatás a 2. oldalon.) Azok a kedvezőtlen körülmények, amelyek a népgazdaság V. ötéves tervének mennyiségi célkitűzéseit részben módosították, Bács-Kiskun gazdaságában is érezhetők voltak — hangsúlyozta bevezetőjében Erdélyi Ignác. — Sőt, azok a megye sajátos helyzetéből adódó jelenségekkel is pá- rósultak. Elmondta, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az elért életszínvonal stabilizálása került előtérbe. A termelő ágazatok fejlődési ütemét, a belső felhasználás mértékét és arányait is ennek rendelték alá. E fő követelményekre épült a megyei pártbizottság 1978. december 19-i határozata is. Gyorsítani kell a beruházások■ kivitelezését A beruházásokról szólva a megyei titkár elmondta, hogy a megye szocialista szektorában az idén 7,5 milliárd forintot fordítanak fejlesztésre — 3—3,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A népgazdasági tervvel összhangban tehát nálunk is csökkentek a beruházásokra fordítható pénzeszközök. A vállalatok és szövetkezetek kevesebbet költöttek fejlesztésre, ugyanakkor az állami beruházásoknál növekedés volt a többi között a szénhidrogénmezők feltárása és a vasútvilla- mosítás kapcsán. A megyében 106 olyan fontos létesítmény építése folyik, amelyek költségelőirányzata egyenként meghaladja a 25 milliót, összköltsége pedig a 15 milliárd forintot. A folyamatban levő beruházások költségeiből efre az évre 3,7 milliárd forint felhasználását ütemezték. Az említett összegnek 48 százalékát használták fel szeptember végéig. Ez azt mutatja, hogy az időarányos felhasználási ütem nem kielégítő, ami kedvezőtlenül befolyásolja az építőipari vállalatok gazdálkodását, a beruházások tervszerűségét, s károsan hat a minőségre. A közelmúltban 19 ipari és építőipari beruházás vizsgálata zajlott le, s kiderült, hogy ezek fele határidőn túl, a tervezettnél nagyobb költséggel valósult meg. Továbbra is az az álláspontunk, hogy egyszerre kevesebb, de hatékonyabb kivitelezésű beruházás legyen folyamatban. A megyei, kiemelt nagyberuházások (megyei kórház, kecskeméti posta, bajai húskombinát, lakásépítés) kivitelezésének gyorsítására építőipari, szállítói együttműködést szerveztünk. Az, együttműködés azonban vontatottan bontakozik ki, s még csak részeredményekről lehet számot adni. A bajai húskombinát befejezésének módosított határidejéhez mérten is késedelemről kell beszélni. A beruházást az idén befejezni már nem lehet, csaknem 60 millió forint összegű munka húzódik át jövőre, ezért a húsüzem a tervezettnél negyedévvel később kezdheti meg a termelést. Az új megyei kórháznál a szak-, szerelőipari munkát kell gyorsítani, hogy a MEDICOR 1980 februárjában a technológiai szerelést elkezdhesse. A megye tanácsi, szövetkezeti építőipara 27 ezer munkaóra elvégzését vállalta. Ettől az újszerű építőipari együttműködéstől azt várjuk, hogy a fontos egészségügyi létesítmény a jövő év végéig elkészüljön. A kecskeméti posta kivitelezése meggyorsult, s a BHG is megkezdte a telefonközpont szerelését. A beruházási tevékenység leggyengébb pontja jelenleg a beruházásban részt vevő szervek együttműködése, a határidők eltolódása. A beruházások előkészítésénél és kivitelezésénél a jövőben jóval határozottabban kell érvényt szerezni a hatékonyság, a minőség és a takarékosság követelményeinek. A műszaki tervezés fontos feladata az energia-, importanyag- és élőmunka-takarékos építészeti megoldások alkalmazása. A kiemelt beruházások mellett az exportfejlesztő beruházások gyors befejezése, a létesítmények létrehozásában közreműködők fontos feladata. Népgazdaságunk teherbíró képességét figyelembe véve kell mérlegelni az induló beruházások szükségességét. Az újabb termelő kapacitások létrehozása helyett, a meglevők rekonstrukcióját, korszerű gépek, berendezések, új technológiák alkalmazását kell előnyben részesíteni. Az ipar fő gondja a termékszerkezetváltás A megyei titkár ezután Bács- Kiskun szocialista iparáról szólva elmondta, hogy — az országoshoz hasonlóan — 1977 óta mérséklődik termelésének növekedési üteme. Ez 1979-ben tovább csökkent, sőt, elmaradt az előirányzattól is. Az ipari ágazatok együttesen 1— 1.5 százalékkal növelték termelésüket. A minisztériumi ipar termelése az előző évi szinten marad. Ezen belül az élelmiszeripar — amelynek 1978-ban kedvezőtlen esztendeje volt — termel 1,5—2 százalékkal többet. Ugyanakkor kisebb mértékű visszaesés várható a nehéziparban. A tanácsi ipar valamivel az átlag felett, a szövetkezeti ipar viszont 5 százalékkal növeli termelését. Az alacsonyabb ütemű termelésnövelés természetesen a hatékonysági- követelmények fokozottabb érvényesítésének következménye. A növekedés üteme alá van rendelve az egyensúlyi helyzet javításának, vagyis a népgazdaság érdekeinek. A szabályozók módosításával kapcsolatos vállalati magatartás, a minőségi követelmények előtérbe kerülése, a termékszerkezet-váltás a különböző gazdasági egységeknél másmás módon befolyásolta a termelés bővítésének lehetőségeit. A termelés növekedése az idén teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2— 2.5 százalékkal nőtt. Ez azonban az elmúlt öt évben a legalacsonyabb növekedési ütem, ami nemcsak a termelési volumen alakulásával van összefüggésben. Kifejezi egyben iparunk alacsony szintű eszközfelszereltségét és szervezettségét is. Ugyanakkor azonban meghatározza további tennivalóinkat a termelési tartalékok hasznosításában. Megyénkben az iparban foglalkoztatottak számának növekedése megállt, sőt, az idén 1 százalékkal csökkent. Az ipari termékek értékesítésében 30 százalékos a külkereskedelem részaránya. Ezen belül az idén 40 százalékról 45 százalékra emelkedik a nem rubel elszámolású export aránya. A vállalatok ebben az évben 6—10 százalékkal kevesebb nyereséget érnek el, mint 1978-ban. A minisztériumi és tanácsi vállalatok kétötödénél, az ipari szövetkezetek egyharmadánál, mintegy 40—45 gazdasági egységnél csökken a nyereség. Az élelmiszeripar nyereségének csökkenése 30—40 százalékos, amit a könnyűipar 20—25 százalékos nyereség- növekedése csupán mérsékel. Az eredmények alakulását befolyásolta a nem kielégítő költséggazdálkodás. Sok még a tennivaló az önköltségcsökkentés tartalékainak hasznosításában, fontos feladat az energiatakarékos megoldások feltárása és alkalmazása. A gazdaságtalan termelés felszámolására irányuló tennivalók meghatározására az ország 33 vál- lalátánál végeztek központi vizsgálatot. Közöttük van a megye két jelentős könnyűipari vállalata, a Halasi Kötöttárugyár és a Bajai Finomposztó Vállalat. Az Állami Tervbizottság határozata lehetővé teszi a Halasi Kötöttáru- gyár reálisabb ütemű termelésfejlesztését, munkáslétszámának bővítését, kooperációs tevékenységének kiszélesítését. A Finomposztó Vállalat, amely a 800 millió forintos rekonstrukció eredményeit nem tudta realizálni, 1978- ban veszteséggel, zárta az évet. Az idén azonban már elmozdult a mélypontról és 9—10 millió forint lesz a várható nyeresége. A vállalat által kidolgozott komplex intézkedési terv végrehajtásával a következő években jóval kedvezőbb körülmények között gazdálkodhat. ; Az országos vizsgálatba bevont vállalatok között volt* az Iroda- gépipari és Finommechanikai Vállalat is, amelynek Kecskeméten és Kiskőrösön van a megyében gyára. Az utóbbi években gazdálkodási, vezetési, szervezési gondjaikkal irányították magukra a figyelmet. Az Állami Tervbizottság által hozott határozatok végrehajtása nyomán kedvező változások mutatkoznak, s a termelési szerkezet korszerűsítése is napirenden van. A megye ipari üzemeiben, vállalatainál a gazdasági vezetők, a pártalapszervezetek ellenőrző és irányító segítségével megkezdték a gazdálkodás hatékonyságának javításával, termelési szerkezet átalakitásával kapcsolatos feladatok kidolgozását. Jó néhány vállalatnál, gyárban már kezdeti eredmények is születtek. A gépipari ágazaton belül, a MEZŐGÉP Vállalat és az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi vegyipari gépgyárában legfigyelemreméltóbbak a változások a termelési és termékszerkezet korszerűsítése terén. A MEZÖGÉP- nél megkezdődött a konzervipari gépgyártó bázis kifejlesztése, Kiskunfélegyházán a Vegyipari Gépgyár pedig a KGST atomenergetikai integrációs programjában vesz részt. A gyár fejlődését segíti majd elő, hogy 1980. január 1-ével Kiskunfélegyházára települ a vállalat központja. Egyes vállalatok előremutató tevékenysége ellenére sem lehetünk azonban elégedettek Bács- Kiskunban a termelési és termékszerkezet-korszerűsítés eddigi eredményeivel. A kezdeményező készség kibontakozása mind az állami irányító szerveknél, mind a gazdasági egységeknél lassú. Erdélyi Ignác ezután arról beszélt, hogy tovább növekedett a megyében a földgáz- és olajbányászat termelése, majd a készletgazdálkodást elemezte. Megállapította, hogy számottevő előrehaladás még nem történt ezen a területen. Nem kielégítő az importanyagokkal való gazdálkodás sém. Egy népi ellenőrzési bizottsági vizsgálat megállapította, hogy sok üzemben nem is tudják, hogy importanyagot dolgoznak fel, s ha igen, azt tőkés, vagy szocialista országból vásároltuk-e. A gyárakban még nem törekednek eléggé a tőkés importból szármáz« anyagok hazai, vagy szocialista partnerek által szállított anyagokkal való helyettesítésére. Fontos tehát, hogy az ipari egv- ségekben vizsgálják a gazdaságos importkiváltás bővítésének feltételeit, s a termelési szerkezet korszerűsítéséhez kapcsolódó helyi lehetőségeket. Az üzemek kooperációs kapcsolatai 1977 óta gyakorlatilag nem bővültek és a vállalatok eltérő mértékben élnek ezzel a lehetőséggel. Az együttműködés általában véletlenszerű, és sokszor csak személyes kapcsolatokon alapul. Kevés a termelés együttes fejlesztése, a gazdasági előnyök jobb kihasználására irányuló törekvés. A külső kooperációkban a kapacitást nyújtó szervezetek 60—70 százaléka tsz-melléküzemág. Éppen ezért lehetséges és szükséges az ipari és a mezőgazdasági szervezetek együttműködését is napirendre tűzni és továbbfejleszteni. A vállalatok és szövetkezetek fontos feladata, hogy szélesítsék kooperációs kapcsolataikat a közös műszaki fejlesztésekben, a gyártmány- és gyártásfejlesztésben, az újítások átadásában is. Erősítsék az együttműködés elmélyítésének egyik legfontosabb alapját, a szállítási fegyelmet, az igényekhez igazodó, ütemes szállítást. Előtérben álló feladata az is, hogy a hatékonyság általános követelménye alapján a kisüzemek, az ipari szövetkezetek és a mező- gazdasági , termelőszövetkezetek ipari melléküzemágai fokozottabban kapcsolódjanak be a helyi árualapok, az áruellátás választékának bővítésébe, törekedjenek a hiánycikkek körének szűkítésére, vegyenek részt a lakossági szolgáltatások fejlesztésében. A megye szocialista építőipara a tervidőszak első három évében több mint 1 milliárd forinttal — évi 10—11 százalékkal — növelte termelését. 1979-ben a célkitűzéseknek megfelelően —, de az előző évekénél kisebb mértékben — nőtt a termelés. Az elvégzett építési-szerelési munkák értéke 3— 3,1 milliárd forint, ami összehasonlító áron 3—4 százalékkal volt több az előző évinél, míg országosan a kivitelező építőipar termelése csak 1 százalékkal bővült. Az építőipar fejlesztésének megyei feladatait ez év április 18-i ülésén tárgyalta a pártbizottság. Az akkori megállapítások ma is érvényesek, különösen az üzem- és munkaszervezés, a takarékos gazdálkodás terén van tennivaló, bár vannak már kezdeti eredmények. A népgazdasági tervvel összhangban Bács-Kiskunban is az építőipari termelés 1979. évi szinten tartása a cél. A megyei építőipari szervezetek a befejezetlen beruházási állomány csökkentésére, az 1980. évi átadásra ütemezett létesítmények megvalósítására koncentrálják kapacitásukat. A folyamatos átmenet biztosításával fel kell készülni a VI. ötéves terv építési feladatainak teljesítésére. A mezőgazdaság teljesíti ötéves tervét A megye mezőgazdaságának eredményei 1979-ben elmaradtak a célkitűzésektől. Ugyanakkor az V. ötéves terv eltelt négy esztendejének termelése — az 1977. évi rekordnövekedést figyelembe véve — összességében elérte a tervezettet. Ily módon az 1980-ra kitűzhető, országosan is meghatározott növekedési ütemet számítva, megyénk mezőgazdasága az V. ötéves tervre előirányzott 16— 18 százalékos termelésnövekedést teljesítheti. A kedvezőtlen időjárás ellenére, a mezőgazdasági termelés várhatóan csak 1—2 százalékkal haladja meg az 1978. évit, melynek alakulásában a kalászos gabonák terméscsökkenésének döntő része volt. A gabonaféléknél jelentkező terméskiesést az állattenyésztés és a kertészet eredményei részben ellensúlyozták. A megye állami gazdaságai 1979-ben tovább bővítették termelésüket. Általános jelenség, hogy a termelés költségei időről időre emelkednek. 1979-ben ennek mértéke 17 százalékos volt, a megye nagyüzemeiben. Az állami gazdaságok még ennél is magasabb, 25 százalékos költségnövekedéssel termeltek. Mivel a költségek emelkedése az átlagosnál és a termelés növekedésénél erőteljesebb volt, a vállalati eredmény az állami gazdaságokban jelentősen mérséklődik. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi termelési értéke. várhatóan 4—4,5 százalékkal növekszik. A termelés költségeinek emelkedése azonban itt is 14—15 százalékkal meghaladja a termelés növekedési ütemét. Emiatt a fejlesztésre fordítható összeg 18—20 százalékkal lesz kevesebb, mint az elmúlt évben. Mindez a ráfordításokkal való ésszerű, eredményes gazdálkodásra, a jövedelmező ágazatok növelésére ösztönöz, A szakszövetkezetekben erősödött a közös tevékenység, és többségükben nőtt a termelési színvonal, befejeződött a tagsági viszony rendezése, mintegy négyezer fővel csökkent a taglétszám. 1979-ben két szakszövetkezet termelőszövetkezetté alakult, és ezzel párhuzamosan három egyesülés zajlott le mindkét típust érintve. A mezőgazdasági nagyüzemek idei terveikben 2,3 milliárd forint összegű beruházást terveztek. Ennek várható teljesítése mintegy kétmilliárd forint. Az anyagiműszaki összetétel szerint a gépi beruházások aránya a legmagasabb, 45 százalék. Építkezésre, a korlátozások miatt, ■ kevesebbet költenek, növekedtek viszont a telepítési beruházások. A szőlőtelepítések először haladták meg a kivágásokat. Mindez jelentős terheket is rótt az üzemekre, mivel (Folytatás a 3. oldalon)
