Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-18 / 295. szám
2 9 PETŐFI NÉPE • 1979. december 18. események sorokban HANOI A kínai csapatok Vietnam és a nemzetközi közvélemény tiltakozásai ellenére folytatják fegyveres provokációikat a két ország határtérségében. Mint a VNA vietnami hírügynökség jelentette, a kínai fél december 10. és 13. között fegyveres összetűzéseket provokált, diverzáns csoportokat küldött vietnami területre, egyebek között Ha Tien és Lang Son tartományokba. ISTANBUL_______________________ Nagy . erejű pokolgép robbant szombaton este Istanbul egyik zsúfolt kávéházában. A robbanás következtében 5 személy életét vesztette, 22-en súlyos sérüléseket szenvedtek. Több sebesült állapota válságos. A merényletet a „török—iszlám unió” elnevezésű szélsőjobboldali szervezet vállalta magára. (AFP, Reuter) PASADENA______________________ Az amerikai űrkutatóknak sikerült helyreállítani a rádiókapcsolatot a múlt csütörtök óta „eltűnt” Voyager—1 űrhajóval. Az 1977-ben felbocsátott űrlaboratórium márciusban érte el a Saturnust. Jelenleg a Földtől több mint 100 millió kilométerre útban van a Jupiter felé, és várhatóan 1980 novemberére éri el a bolygót. (UPI, DPA) DJAKARTA______________________ A hét végi szumátrai földrengésnek — hétfői jelentések szerint — legkevesebb nyolc áldozata és négyszáz sebesültje van. A két szombati földrengés közül az erősebb lökés elérte a Richter-skála szerint 6,5-ös fokozatot, s 2500 lakóépületet rombolt le az egyik legnagyobb indonéziai sziget déli részén. (UPI) i Egyházi szervezetek a leszerelésért Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Két nemzetközi egyházi szervezet, a Keresztyén Békekonferencia (KBK) és az Európai ökumenikus Ifjúság) Tanács december 10. és 14. között az NSZK- beli Gelnhausenban közös értekezletet tartott a leszerelés kérdéseiről. A tanácskozáson 15 európai országból több mint 30 küldött volt jelen, köztük a KBK magyarországi tag-egyházaina'k képviseletében dr. Görög Tibor evangélikus lelkész, a Nemzetkö-, Zi Egyházi Békeszervezet Prágában működő központi irodájának igazgatója. A gelnhauseni értekezlet résztvevői — amiint erről a keresztyén békekonferencia prágai központja az MTI tudósítóját tájékoztatta — megbélyegezték az újfajta amerikai atom-rakétafegyverek gyártására és nyugat-európai elhelyezésére a napokban hozott NATO-döntést. Az értekezlet résztvevői által elfogadott dokumentum megállapítja, hogy a NATO-országok kormányainak ez a határozata ellentétes az érintett népek érdekeivel, és veszélyezteti az enyhülési folyamatot nemcsak Európában, hanem világméretekben is. A dokumentum egyben méltatja a szocialista országoknak a leszerelésre és az enyhülési folyamat megszilárdulására irányuló kezdeményezéseit. (MTI) Szállító űrhajó indult a Szaljutra Vasárnap, moszkvai idő szerint 15 óra 30 perckor a Szovjetunióból föld körüli pályára bocsátották a Szoiúz—T jelzésű, személyzet nélküli szállító űrhajót. A Szojuz—T típusú, tökéletesített űrhajót az űrhajósokat szállító Szojuz-típus alapján alakították ki. Fedélzetén rádióösszeköttetést biztosító, valamint orientációs berendezést és fedélzeti számítóközpontot helyeztek el. A Szojuz—T feladata a Szal- jut-Szojuz orbitális űrkomplexum funkcionálásának biztosításához szükséges szállítások lebonyolítása. A szállító űrhajó repülési programjában az újfajta fedélzeti rendszerek kipróbálása és a Szal- jut—6 orbitális tudományos állomással végzendő közös munka szerepel. A szállító űrhajó fedélzeti berendezései rendeltetésszerűen működnek. (TASZSZ) Csak tanúnak idézik meg a túszokat Teheráni kormánykörökben vasárnap „jelentéktelennek” minősítették a hágai nemzetközi bíróság szombaton hozott döntését, amely felszólította Iránt, hogji azonnal engedjék szabadon az Egyesült Államok teheráni nagy- követségén fogva tartott összes túszt és az iráni külügyminisztériumban tartózkodó amerikai diplomatákat. Teheránban hangsúlyozzák, hogy a hágai döntésnek nincsen kötelező ereje, és hogy a nemzetközi bíróság jogilag nem illetékes Irán ügyeiben. Washington elismeréssel fogadta a hágai határozat hírét. Hivatalos körökben általában úgy vélik, hogy a volt sah távozása az Egyesült Államokból és a nemzetközi bíróság döntése kedvező helyzetet teremt a túszügy meg- i oldásához. Benjamin Civiletti, az Egyesült Államok főügyésze (igazságügyi miniszter) a hágai döntésre hivatkozva közölte: Washington azt tervezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsától Irán ellen gazdasági szankciók életbe léptetését fogja kérni, amennyiben rövid időn belül nem bocsátják szabadon a túszokat. Az Egyesült Államokban megkönnyebbüléssel fogadták a bukott uralkodó távozásának hírét. Garter elnök dicsérőleg nyilatkozott Panamáról, amiért az hajlandó volt befogadni Reza Pah- lavit. v M Khomeini ajatollah vasárnap Qumban elhangzott, a forradalmi gárdistákhoz intézett beszédében kijelentette: országa nem fél az Egyesült Államok gazdasági szankcióitól, sőt esetleges katonai akcióitól sem. Beszédét — amely első megnyilatkozása volt azóta, hogy a volt sah elhagyta az Egyesült Államokat — a teheráni rádió ismertette. Khomeini megállapította: Carter elnök azért nem volt hajlandó kiadni a volt sahot Iránnak, mert attól tartott, hogy a Reza Pahlavi ellen lefolytatandó bírósági eljárás során fény derülne az Egyesült Államok Iránban elkövetett bűntetteire is. Vasárnap délután teheráni diákok elfoglalták az Iráni—Amerikai Társaság székházát. A diákok állításuk szerint dokumentumokat keresnek, amelyek bizonyíthatják, hogy a társaság kapcsolatban állt az amerikai nagykövetséggel és része volt az ott folyó kémtevékenységben. A diákok túszokat nem ejtettek: az intézmény két vezetőjét még november 4-én foglyul ejtették és azóta is a nagykövetség épületében tartják őket többi túsztársukkal együtt. Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter vasárnapi rádió- és tv-nyilatkozatában a bukott sah távozását az Egyesült Államokból „az iráni nép győzelmének, az amerikaiak politikai meghátrálásának” nevezte. Ugyanakkor hangsúlyozta: a sah elutazása nem jelent lényegi változást az iráni—amerikai kapcsolatok szempontjából. A további lépés az amerikaiakon múlik: „Há nem folytatják Irán-ellenes kampányukat, lehetőség nyílik a válság megoldására” — hangoztatta. Kijelentette: lehetséges, hogy a teheráni amerikai nagykövetségen fogva tartott túszok közül az „ártatlanokat” már karácsony előtt szabadon bocsátják, a többieket pedig még az ünnepek alatt nemzetközi megfigyelők fogják felkeresni. Ghotbzadeh bejelentette: az Egyesült Államok Irán ellen elkövetett bűneit kivizsgáló nemzetközi esküdtszéket két napon belül összehívja, tagjai közé — ázsiai és afrikai személyiségek mellett — egy amerikait is meg fognak hívni. Az esküdtszék január elején kezdi meg munkáját. A túszok az esküdtbíróság előtt „nem vádlottként, hanem tanúként fognak megjelenni.” A külügyminiszter ezzel mintegy cáfolta azt a korábbi iráni tervet, hogy a túszok egy részét kémkedés vádjával bíróság elé állítják. Ezzel szemben az „iszlám diákok” kizártnak tartják, hogy a fogoly amerikaiak közül bárkit is azonnal szabadon engedjenek, s ragaszkodnak ahhoz, hogy valamennyi túsz ellen bűnvádi eljárás induljon. Carter amerikai elnök vasárnap kijelentette: reméli, a sah elutazása az első lépést jelenti a túszok szabadon bocsátásához. Hangsúlyozta: ha a túszokat a sah távozása után is fogva tartják, ez akadályozza az iráni—amerikai válság hatékony megoldását. Az amerikai elnök december 18-át a túszok szabadon bocsátásáért megtartandó „nemzeti egységnapnak” nyilvánította. A forradalmi tanácsnak a sah elutazása után kiadott közleménye szerint „a hős iráni iszlám népnek az amerikai imperializmussal szembeni ellenállása kényszerítette Washingtont arra, hogy távozásra késztesse a megbuktatott sahot... A forradalmi tanács felszólította a harcoló iráni népet, hogy folytassa küzdelmét az imperializmus ellen az idegen uralom végső megszüntetéséig. A sahot — bárhol tartózkodjék is — üldözni fogják. Az amerikaiak cinkosává vált panamai kormánynak haladéktalanul ki kell adnia a megbuktatott uralkodót” — hangoztatta a nyilatkozat. Irán nem hajlandó olajat szállítani Panamának, miután politikai menedékjogot adott a volt sahnak — jelentette ki Ali Ahmed Moinfar olajipari miniszter a venezuelai tv-nek adott hétfői interjújában. * Az iráni forradalmi tanács hétfőn bejelentette, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság első elnökét január 25-én fogják megválasztani, a parlamenti választások pedig február 15-én kezdődnek. A Teherántól 400 kilométerre délre fekvő Isfahan iszlám forradalmi bíróságnak vezetői va- sárhap sztrájkot kezdtek tiltakozásul a Khomeini-bizottságok „törvénytelen eljárásai” ellen, s a bizottságok feloszlatását követelték — írta hétfőn a Bamdad iráni lap. „Ha a bizottságokat nem oszlatják fel, mi mondunk le” — jelentette ki a forradalmi bíróság egyik tagja. A tiltakozó akciót, amely — az újság szerint — fel kívánja hívni a hatóságok figyelmét az isfahani Khomeini-bizottságok „visszaéléseire” a „forradalmi gárdisták” és más helyi szervezetek képviselői is támogatják. Megfigyelők szerint először mutatkozik ilyen nyílt ellentét a forradalom után kialakult különböző iráni szervezetek között. (AFP, UPI, TASZSZ, DPA, AP) Választások Portugáliában LISSZABON Minden incidens nélkül zajlottak le vasárnap Portugáliában a helyhatósági választások. Az első részeredmények alapján úgy ítélhető meg, hogy helyi szinten is folytatódik a jobboldal megerősödése Portugáliában: a három jobboldali párt választási szövetsége a szavazatok 53—54 százalékát, a Szocialista Párt körülbelül 25—26, a Kommunista Párt vezette Egyesült Népi Szövetség pedig 15 százalékát kapta. (DPA, UPI, AFP) Berlinguer beszéde Torinóban Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára Torinóban vasárnap elhangzott beszédében közölte, hogy pártja meghatározott feltételekkel hajlandó volnai csatlakozni egy olyan kormánykoalícióhoz, amely a „demokratikus nemzeti egységpolitika” jegyében tevékenykedne. Berlinguer a következő feltételekhez kötötte a kommunisták ,.igen”-jét: fogadjanak el közös programot a demokratikus rend védelméről, a gazdasági és a szociális élet megújításáról; módosítsák mélyrehatóan a kormányok eddigi munkamódszereit; az OKP az országban és a parlamentben kiharcolt súlyának megfelelően kapjon helyet az új kabinetben. Berlinguer súlyosnak nevezte a NATO brüsszeli döntését az európai béke és enyhülés kilátásai szempontjából. Aggodalmának adott hangot annak lehetősége miatt, hogy rosszabbodik a kelet — nyugati viszony, A terrorizmus elleni harccal kapcsolatban hozott kormányintézkedéseket Berlinguer lényegében igazoltnak vélte, sürgette azonban, hogy mielőbb megismerhessék a rendeletek és a törvénytervezetek pontos szövegét. A hetvenes évek (5.) 9 A hetvenes évek az űrkutatásban is számos sikert hoztak. Az Interkozmosz-program keretében került sor első ízben nemzetközi legénységgel induló űrhajó fellövésére. Képünkön: a szovjet Gubarev és a csehszlovák Remek 1978. február I2-én rajtolt a Szojuz—28 fedélzetén. 9 Jobbra lent: az elmúlt években jelentős — és sokszor szomorú — szerepet játszott a nemzetközi eseményekben a terrorizmus: megszaporodtak az emberrablások, a terrortámadások, a merényletek és a gépeltérítések. Képünkön: a terroristák által elrabolt, majd meggyilkolt olasz miniszterelnök, Aldo Moro holttestét egy parkoló gépkocsiban találták meg Rómában. 9 Lent: Az Egyesült Államok és a NATO hadvezetése fegyverkezési terveivel változatlanul az Európában, illetve a világon kialakult erőegyensúly megbontására törekszik. Súlyos problémát jelentett például a neutronbomba kifejlesztése, amelynek rendszerbe állítása ellen átfogó nemzetközi tiltakozókampány bontakozott ki. > PRES. Carter BAN NlUTBMüF DAIiÉ NAPI KOMMENTÁR OJaj, kérdőjelekkel A világ egyik nagy olajtermelő országának fővárosában, Caracas- ban megkezdődött az OPEC konferenciája. A kőolajexportáló országok szervezetének döntései — az utóbbi időben, sajnos, minden esetben áremelései — óriási mértékben befolyásolják az egész világgazdaság helyzetét. A mostani értekezlet mind politikailag, ■ mind gazdaságilag rendkívül kényes időszakban ült össze. Politikailag azért, mert az árrobbanás az országok, nem utolsósorban a fejlődő országok egész sorában vezetett a belső egyensúly veszélyes megbomlásához. Ráadásul a tőkés világ két olyan vezető országa, mint az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság választási év küszöbén áll. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az amerikai kormányzat egy gyorshadtest felállításával a katonai beavatkozást fontolgatja külföldi olajforrásainak „védelme” érdekében. A világ, keserű tapasztalatok nyomán, illúziók nélkül tekintett a caracasi olajcsúcs elé. A tavalyi értekezlet — akikor ' Genfben — 18 és 23,5 dollár között szabta meg a hordónkénti (kb. 160 liter) olajárakat — de hol van már a tavalyi hó? — Ha a rotterdami és más szabad piacon 45(1) dollárt is megadnak egy hordóért... Hogy milyen többletkiadásokról van szó, azt jól érzékelteti Guido Brunnernek, a Közös Piac egyik „energia-cézárjának” melankolikus nyilatkozata. Eszerint csak a Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és a mostani konferenciának helyet adó Venezuela a minap bejelentett (tehát Caracast megelőző!) hordónként hatdolláros áremelése húszmilliárd dolláros pótterhet jelent az EGK-nak. Caracasban valószínűleg legalább a négy olajország áremelési döntése lesz az irányadó a kollektív döntésnél, de például Irán hivatalosan bejelentette: 28,50 dollárt kér egy hordóért. A venezuelai fővárosban nagy viták várhatók, bonyolult gazdasági és politikai szempontok alapján. Ügy tűnik, az áremelés mértékén kívül a másik nagy kérdés a termelés csökkentésének aránya lesz. A felszínre hozott mennyiség csökkentésében szinte valamennyi tagállam egyetért — de nem azonos motívumok alapján. Ami közös a tagországok alapállásában: a jelenlegi inflációs ütem mellett jobb üzletnek tűnik a földben hagyni, mint túlságosan nagy mértékben kitermelni az olajat. Amiben viszont eltérnek az álláspontok: a tagállamok egy része politikailag, gazdaságilag is a nyugati hatalmak ellen szeretné „kihegyezni” a termelés csökkentését, más államok — elsősorban Szaúd-Arábia — pedig ellenzik ezt a koncepciót. A tőkés világgazdaság vezető hatalmai már Caracas előtt megpróbáltak bizonyos ellenlépéseket tenni a mennyiségi megszorításokkal szemben, beleértve néhány önként vállalt importhatárt. Nem nehéz megjósolni azonban, hogy — az OPEC-.tagországok szándékaitól függetlenül, sőt sokszor azok ellenére — az újabb áremelés legnagyobb vesztesei a gazdaságilag gyenge, főleg a fejlődő államok lesznek. H. E. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 9 Hidas Antal kitüntetése A Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsánál: Elnöksége Hidas Antalt 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársság és a Szovjetunió népei testvéri barátságának, együttműködésének fejlesztése érdekében kifejtett aktív társadalmi és irodalmi tevékenysége elismeréseként. Hidas Antal születésnapja alkalmából Moszkvában megjelent verseinek kötete. Az Izvesztyija hétfőn méltatást közöl a kötetről, s a magyar író munkásságáról. • Az IRA nem tart karácsonyi tűzszünetet Az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) ideiglenes szárnya vasárnap két nagy erejű aknarobbantás;sal és öt brit katona meggyilkolásával megkezdte karácsonyi terrorkampányát. Az IRA provói közölték, hogy többé nem kötnek titkos tűzszünetet a brit hatóságokkal karácsonyra, hanem szünet nélkül harcolnak a brit csapatok kivonulásáért Ulsterből. 9 Sztrájk a francia egyetemeken Országos méretű, kétnapos sztrájk kezdődött hétfőn a francia egyetemeken. A felsőoktatási intézmények oktatói, alkalmazottai és diákjai a nemzetgyűlésben a jobboldali pártok által néhány napja elfogadott törvény ellen tiltakoznak. A törvény kirekeszti a hallgatókat és a tanársegédeket az egyetemek vezetőinek megválasztásából, s így megkérdőjelezi az 1968-as diákmozgalmak egyik demokratikus vívmányát. (ADN) ® Thatcher asszony látogatása Washingtonban Carter elnök és Thatcher asszony a két kormány szoros együttműködését hangsúlyozta hétfőn a brit kormányfő ünnepélyes washingtoni fogadtatásakor. A londoni konzervatív kormány vezetője Iránról, Észak-lrországról, az energiaválságról, Afrikáról és az európai kérdésekről tárgyal az Egyesült Államokban a kormány és a pénzügyi körök vezetőivel. Carter elnök a két ország hagyományosan szoros együttműködését, „különleges kapcsolatát” állította előtérbe üdvözlő szavaiban. Nagy gondot fordított rá, hogy méltassa Thatcher asszony .bátorságát” kormányzásának első hét hónapjában. Közismert, hogy Cartert igen szívélyes, baráti viszony fűzte Callaghanhez, az előző brit miniszterelnökhöz. (MTI) Kiosztották a megyei borverseny díjait (Folytatás az 1. oldalról.) galmazó vállalati szakemberek, díjnyertes egyéni bortermelők előtt Pfenning Gyula osztályvezető-helyettes ismertette a verseny lebonyolításának tapasztalatát, a díjak odaítélésének ikörül- ményeit. Ezután dr. Tamás László, az Országos Borminősítő Intézet igazgatója, a megyei borverseny soros elnöke tájékoztatta a jelenlevőket a hazai termesztés eredményeiről, a borexport helyzetéről és annak jövő évi kilátásairól. A megyei versenyen az állami gazdaságok 173, a szöveíkezetek 111, a kutatóintézetek 30, a Közép-magyarországi Pincegazdaság 20, az egyéb termelők 38 mintával szerepeltek. Ezek 61,6 százaléka kapott érmet. Az éremmel jutalmazott 228 italminta 15,3 százaléka arany-, 22,9 százaléka ezüst-, 23,A százaléka bronzérmes lett. A mezőgazdasági nagyüzemek közül legjobban szerepelt, és kilenc aranyérmet kapott a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság nyolc, az Állampusztai Célgazdaság, valamint a Kecskemét-szik- rai Állami Gazdaság hét-hét aranyérmet szerzett. A Középmagyarországi Pincegazdaságnak hat italmintája lett aranyérmes. A tabdi Szőlőskert Tsz borai három, a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezeté kettő, a keceli Szőlőfürté pedig egy aranyérmet kaptak. A verseny tanulsága többek között az, hogy a borminőség szempontjából milyen fontos a szőlőszüret idejének pontos megválasztása. Lassanként eltűnik az a hibás szemlélet, hogy a szőlő nem cukortermő növény. A szinte éretlenül leszedett, alacsony cukortartalmú szőlőben az íz-, zamatanyagok még nem alakultak ki, a különböző savak durvák, s mindezeket a korszerű borászati technológia sem képes ellensúlyozni. A hazai borexport alakulása, a magyar borfajták iránti növekvő külföldi kereslet azt bizonyítja, hogy mindezt az alföldi szőlő- termesztők is felismerték. Ezért van az, hogy a külföldön értékesített borok között elég tekintélyes mennyiségű a Duna—Tisza közéről származik. Ezidén az ország 2,1 millió hektoliter bort exportált, 34 százalékkal többet, mint az előző évben. Félmillió hektoliternél nagyobb mennyiséget vásároltak a nyugati országok és másfél millió hektoliternél többet az európai szocialista országok. A megyei főkertész ezután átadta az érmeket, okleveleket, valamint a különdíjakat a verseny nyerteseinek. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának különdíját a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, valamint a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet kapta. A Kiskőrösi Borászati Közös Vállalat kü- löndíjában a tabdi Szőlőskert Tsz részesült. K. A.
