Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-15 / 267. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. novmber 15. TUDOMÁNY TECHNIKA Amíg a vegyszerből gyógyszer lesz A gyógyszeripar — mint a vegyipar egy sajátos ága — mindössze 60—80 éves múltra tekint vissza: gyors fejlődését számos körülmény indokolta. A XIX. század természettudományos felfedezései lehetővé tették a betegségek addig ismeretlen kórokozóinak a felfedezését és a hatásos gyógykezelés kidolgozását. Ez újabb és újabb gyógyszerek kutatását vonta maga után, előtérbe került a „célzott” gyógykezelés, azaz a kemoterápia. A gyógyszertermelés és -fogyasztás növekedésével azonban nem mindig tartott lépést a gyógyszerek hatástani vizsgálata. Ennek a ténynek viszonylag korai felismerése olyan szigorú rendszabályokat eredményezett világszerte, amelyek megszabták a gyógyszerek forgalomba kerülésének módját és biológiai-gyógyszerhatás- tani vizsgálatát. A gyógyszeripar régebben elsősorban azt állította elő, amire az orvosoknak szükségük volt, ma az orvos azt írja fel a betegnek, amit a gyógyszeripar előállít. A fejlődés ütemét jelzi az az amerikai adat is, amely szerint a felírt receptek 90 százaléka olyan gyógyszereket nevez meg,, amelyek 15 évvel ezelőtt ismeretle• Szigorú minőségi ellenőrzéssel folyik a gyógyszergyártás — annak minden szakaszában, egészen a csomagolásig — a drezdai gyógyszergyárban. nek voltak. Hazai gyógyszerkincsünk ugyan nem cserélődik ki ilyen gyorsan, de a folyamat nagyjából hasonló. Egy olyan anyag útja, amely később gyógyszerként kerül forgalomba. nem egyszerű. Olyan szűrőkön kell átjutnia, amelyek a kezelés szempontjából a legnagyobb biztonságot jelentik. A ve- gyületnek, amelyről bizonyos gyógyszerhatást tételeznek fel, elsősorban egér- és patkánykísérleteken kell átesnie. Az állatkísérletek kedvező eredményei után kerül sor a klinikai vizsgálatokra. A kísérlet itt már önkéntes beteganyagon folytatódik, szigorú orvosi ellenőrzés mellett. Ezt követik a kórházi-klinikai vizsgálatok, ahol a próba már szélesebb beteganyagon folytatódik. Csak a gyógyszer törzskönyvezése után kerül sor a gyártásra, melynek minden fázisát szigorú kémiai ellenőrzés mellett folytatják. A rovarok és a holdfény A trópusi területeken élő rovarok életritmusa sokkal érzékenyebben követi a Hold fázisváltozásait, mint a mérsékelt égövieké — állapították meg a Kö- zép-Amerika területén dolgozó rovartani tudósok. Megfigyelték ugyanis, hogy némely lepkefaj nősténye a telihold utáni napokban rakja a legtöbb petét, és mindig az újhold előtti napokban rajzik. Megállapították azt is, hogy a holdfény ellenkező hatást gyakorol a hímek mozgási aktivitására, mint a nőstényekére. Teliholdkor a nőstények nem repülnek, vagy csak igen rövid távon mozognak, ellentétben a hímekkel, amelyek ekkor is igen aktívak. A szúnyogok viszont törvényszerűen mindig az újhold előtti, holdmentes éjszakákon rajzanak. A trópusi rovarok valószínűleg azért reagálnak erőteljesebben a holdfényre, mert az egyenlítő mentén sokkal erőteljesebben világít a Hold. Mikor gazdaságos a légi szállítás A repülőtársaságok alapos elemzéséből kitűnt, hogy a nagy forgalmú útvonalakon olcsóbb egy nagy repülőgépet, mint több kicsit üzemeltetni. De az óriási szállító repülőgépekre nemcsak a polgári repülésnek, hanem a hadseregnek is szüksége van. A szárazföldi csapatok motorizációja oly nagy fokú, hogy az elmúlt évek nagyobb gyakorlatain a „hadszínterek” útjain dugók keletkeztek; a gyakorló alakulatok mozgatását és ellátását csakis légi szállítással lehetett megvalósítani. De a korszerű hadviselésben a légi szállítás azért is fontos, mert olykor teljes alakulatokat — technikai eszközeikkel együtt — rövid idő alatt több száz, esetleg több ezer kilométernyi távolságra kell eljuttatni. Ezt a feladatot csak nagy teherbíróképességű szállító repülőgépekkel lehet megoldani, hiszen egy-egy harckocsi, rakéta,' indítóállvány önmagában is többször tíz tonnát is nyom. A polgári és a katonai repülés tehát lényegében ugyanazokért az előnyökért sürgette a mind nagyobb és nagyobb repülőgépek megalkotását. Ez az oka, hogy a katonai és polgári óriásgépek csak fölszereltségükben térnek el egymástól: a legtöbb óriásnak van katonai és polgári személy- és teherszállításra alkalmas változata is. A szállító repülőgépet akkor tekintik gazdaságosnak, ha felszállósúlya a következőképpen oszlik meg: a szerkezetsúly 40— 50 százalék, a hasznos teher 20— 30 százalék, és a tüzelőanyag ugyancsak 20—30 százalék. Ehhez természetesen egyrészt kis fajlagos üzemanyag-fogyasztású hajtóműre van szükség, másrészt a hajtómű egységnyi teljesítményre jutó súlyának is kicsinek kell lennie, hiszen a szerkezet- súly szintén csak a hasznos teher csökkentése révén növekedhet. Az első óriás szállító repülőgépeket légcsavaros gázturbinák emelték a magasba, az újabbakat gázturbinás sugárhajtóművek. 0 ENSZ-csapat előkészülete légi szállításra. Tartalékok a takarmány termesztésben A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének szakemberei értékelték a körzet takarmánytermesztésének alakulását. A szövetség termelésszer- lemző takarmányhasznosítási vezési bizottsága, valamint az elnökség megvitatta ezt a témát és megállapította, hogy a közös gazdaságok nem használják ki eléggé a lehetőségeket. A termelés esetleges bővítésének, gazdaságosabbá tételének legkézenfekvőbb, legolcsóbb módja az intenzív gyephasznosítás, valamint a mellék, termékek — kukoricaszár, répafej, zöldborsószár, stb. — a takarmányozásban történő felhasználása. KISKUNSÁGI TAPASZTALATOK A gyepgazdálkodás fejlesztése összetett feladat, az alacsony hozamok növelésének egyik fontos eszköze a műtrágya-felhasználás növelése. A megfelelő mennyiségű tápanyag-utánpótlás segítheti csak elő a jelentősebb hozam- növekedést. Nem közömbös ez a gazdaságok számára, hiszen a gyephozamok emelésével jelentős szántóföldi terület szabadult fel más. fontos növények számára. összetett feladat Sok lehetőség van arra. hogy a nagy takarmányozási értéket jelentő melléktermékek eddiginél nagyobb hányada hasznosuljon. Érdemes a kukoricaszár — amely évi 63 ezer tonnát tesz ki — felhasználásával is foglalkozni. Ehhez viszont szükség van olyan gépi berendezésekre, amelyekkel a szem betakarítását követő 24—40 órán belül a szárat is be tudják takarítani. Ellenkező esetben silózhatósága, tápanyag- tartalma gyors ütemben csökken. A körzetben egyelőre csak öt kö— Lelkes, szorgalmas kis kollektíva a Dobó Katica brigád — mondta elismerően Oláh György- né, a kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet elnöke, amikor a napokban az idei év eddigi eredményeiről beszélgettünk. — Közvetlenül ők élvezik annalk a 400 ezer forint értékű vasalógépsornak a hasznát, amit saját erőből vásároltunk. Közvetve viszont az egész szövetkezet nyer. Az öttagú brigád eddig háztartási vdlr lanyvasalóval vasalta csomagolás és szállítás előtt a bedolgozók által készített termékeket. Ezek között évente 'legalább 80 ezer olyan cikk is van, amit „vizesen” kell vasalni. így azután nem volt irigylésre méltó a kis kollektíva tevékenysége. Az új berendezés, amelynek az üzembe helyezése éppen most folyik, maga termeli a gőzt és használatával sokkal gyorsabb és köny- nyebb lesz a vasalónők munkája. — Mit mutat az első háromnegyedévi mérleg? — Reméljük, hogy a december végi közgyűlésen az ötéves tevékenységünket értékelve kiemelten kezelhetjük az idei esztendőt. Szövetkezetünk vezetőségének ugyanis „lejárt a mandátuma”, az év végén lesz megválasztva az új irányító testület. Az év első kilenc hónapjában zös gazdaság rendelkezik ilyen berendezésekkel. Amíg ez az állapot nem javul számottevően, addig megoldás a lábon álló kukoricaszár legeltetése is. A termények minőségét a betakarítás és a tárolás befolyásolhatja leginkább. Természetesen az előbbi csak korszerű gépekkel képzelhető el. Ezek beszerzése, üzemeltetése és kihasználása az üzemek érdeke, feladata. Sok esetben a szövetkezetek összefognak ennek érdekében, hiszen így gazdaságosabb a gépek alkalmazása. A takarmányozás korszerűsítése azért is fontos, mert a Kiskunság szövetkezeteiben' van a megye szarvasmarha-állományának 45 százaléka, a juhlétszám 57 százaléka a baromfitenyésztés részaránya megközelíti a 32 százalékot. Az állattenyésztés különböző ágazataiban a takarmányfelhasználás hatékonysága legfőképpen attól függ, hogy milyen beltartal- mi értékű, minőségű, hogyan hasznosul és miképp lehet kiaknázni az egyes állatfajokra jeljelentősen növekedett a külföldi megrendelésre készített termékek értéke. Míg a tavalyi év hasonló időszakában 1,8 millió forint értékű volt a teljesítményünk, addig most szeptember végéig 3,8 milliót kapunk a nyugati cégektől. A holland és más megrendelők mellett az idén már az NSZK részére is végeztünk bérmunkát, az év végéig 12 ezer képességet. Eddig az abraktermesztéssel többet törődtek a közös gazdaságok, mint az ugyancsak nagy értéket és tömeget képviselő szálas- és tömegtakarmány-terme- léssel. Ennek az lett a következménye, hogy a szarvasmarha- és a juhágazatokban nőtt az abrak- felhasználás aránya. Ez nemcsak a költségekre hatott előnytelenül, s tette drágábbá az állattenyésztést, de élettanilag is hátrányos. Magas költségek A szövetkezetekben fő takarmánybázis a lucerna és a siló- kukorica. A termelési színvonal, a termésátlag nem kielégítő. Több év átlagában a lucerna csak 50 mázsa szénaértéket ad hektáronként, a silókukorica pedig 190 mázsa körüli zöld tömeget. Az alacsony terméseredmények miatt magas az állattenyésztési ágazat költségfelhasználása. Tavaly például 29 mezőgazdasági téesz nem érte el 60 mázsán felüli, hektáronkénti átlagot lucernából, szénaértékben számítva, pedig ez csak közepes termésnek ítélhető. Tizenkét mezőgazdasági termelő- szövetkezet, és három szakszövetkezet 70 mázsa feletti hozamot ért el. A gyenge termések legfőbb oka. a nem megfelelő termőhely kiválasztása, a vetési idő kitolódása, az alacsony műtrágya-felsportruházati cikket varrtunk. Az elégedettségüket bizonyítja, hogy a jövő év első félévére már 14 ezer darabos megrendelést adtak. Jelentkezett egy francia cég is, különböző finom kézimunkákra lenne szükségük. Várhatóan a jövő évre mintegy 1,5 millió forintos megrendelést kapunk tőlük. Opauszky László használás, a termőterületek csupán kisebb részén végzett növényvédelem és vegyszeres gyomirtás. Elhanyagolják a fajták kiválasztását is. A gyepgazdálkodásról szólva érdemes megemlíteni hogy a 84 ezer hektárnyi területből még a fele sem termő, nagyobb része pedig talajvédő gyep, vagyis fűhozama jelentéktelen. A rendelkezésre álló területről csupán 26 ezer hektárnyi területen történik szénabetakarítás, és 56 ezer hektárnyi területről zöldtömeg-fel- használás — legeltetéssel — 29 mázsa hektáronkénti, igen alacsony átlaggal. Még ezt a rendkívül gyenge hozamot sem érte el tavaly 21 mezőgazdasági szövetkezet és 19 szakszövetkezet. Korszerűbb módszerekkel Az a megállapítás hangzott el a szakemberek részéről, hogy a takarmánytermesztést, betakarítást, tartósítást és felhasználást ' összehangolt zárt üzemi rendszerré indokolt fejleszteni úgy, hogy az anyagi érdekeltség is jobban ösztönözzön a jó minőségű takarmányok megtermelésére. Érdemes alkalmazni az élenjáró gazdaságok által kidolgozott korszerű módszereket. A szövetség észrevételezi az ipari üzemeknek, hogy gondoskodjanak nagy teljesítményű gépekről, amelyek elősegítik a tömegtakarmányok betakarítását és a melléktermékek takarmányozási célra történő feldolgozását, hasznosítását. K. S. Szovjet-kubai együttműködés Dinamikusan fejlődő kapcsolatok alakultaik ki a Szovjetunió és Kuba között. A szovjet—kubai együttműködés kiterjed a gazdaság és a tudomány minden ágazatára, a kereskedelemtől a nép- gazdasági tervék egyeztetéséig. Jelenleg a Szovjetunió Kuba első számú külkereskedelmi partnere. Részesedése a kubai külkereskedelmi forgalomban eléri a 60 százalékot. Ugyanakikor Kuba?01 a hatodik helyet foglalja el a ">•■ szovjet külkapcsolatokban. 1978- " ban a szovjet—kubai külkereskedelmi forgalom értéke elérte a 4,1 milliárd rubelt, ami 25 százalékos növekedést jelent 1977- hez képest. A szovjet gépi berendezések és közlekedési eszközök kivitelének csaknem 10 •százaléka Kubába irányul. Szovjet segítséggel a szigetországban közel 170 ipari létesítmény épült fel, és (körülbelül ugyanennyit helyeznek üzembe a mostani tervidőszakban. A gyorsan fejlődő kubai gazdaság termékei viszont nagyon keresettek a Szovjetunióban. 1960- tól például közel 40 millió tonna nyerscukrot importáltak Kubából. Ezenkívül a Szovjetunió jelentős mennyiségű nikkelt, citrusféléket és dohányterméket importál a szigetországból. A Dobó Katica brigád öröme • A vasalónők ismerkednek az új berendezéssel, amelynek üzembe helyezésén Aszódi János műszerész dolgozik. Üzemi lapokban olvastuk VÖRÖS CSILLAG Gazdag, olvasmányos tartalommal jelent meg a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet üzemi lapjának novemberi száma, amely ünnepi kiadás. Ezt hirdeti az első oldal legelső mondata: Harminc éves a Vörös Csillag Mgtsz. A cimoldali anyagokat egyébként az aktualitásoknak szentelték a szerkesztők. Vezércikket közölnek november 7. tiszteletére, egy képes beszámoló pedig Alapágazataink őszi feladatai címmel a betakarítással és az állattenyésztés téliesí- tési tennivalóival foglalkozik. Talán a legérdekesebb olvasnivaló a Vörös Csillagban az a cikk, amelyben a három tsz egyesüléséből kialakult gazdaság dolgozói, nyugdíjasai visszaemlékeznek az elmúlt három évtizedre, s véleményt mondanak a fejlődésről. Patai József brigádvezető: ... Már 1950-ben ifjúsági brigádot szerveztünk, ebben tömörült a fiatalság, elvégeztünk minden munkát, amit ránk bíztak. Én gyalogmunkásként dolgoztam mindaddig, amíg a gépállomásra nem küldtek. Itt megtanultam a traktorvezetést ... A gépesítettség terén nagy ugrást jelentett a gépjavító átvétele, a javító-karbantartó részleg megszervezésével. Szalai Sándor nyugdíjas: Szakmai ismeretek nélkül nem lehet eredményesen nagyüzemi gazdálkodást folytatni. Én ,1951 őszén léptem be a másfél éve alakult Üj Élet Tsz-be... Volt a jákóhalmi részen, egy másik kis tsz, ezzel egyesültünk, a terület nagyobb lett, de „írástudó” ember nem jött ki oda dolgozni. Engem, négyele- mis brigádvezetőt választottak meg elnöknek, 54-ben ... 1960-ig voltam elnök, ekkor már negyedik kérelmet adtam be, hogy járuljanak hozzá a felmentésemhez. Elnökségem idején akkor lélegeztem fel először, amikor az első szakemberek — Becsei Zoltán, Sági Pál, Tóth Dénes — megjelentek. Lantos István vezetőségi tag: Én ott látom a hibát, hogy egyesek nem tekintik hivatásnak a mezőgazdálkodást. .. Jó szakemberek mellé kell beosztani a kezdő fiatalokat, ahogy a csikót kötik a legjobb öreg ló mellé a kocsihúzást tanulni. Szemerédi Sándor mezőőr: Amikor 1950 januárban beléptem a tsz-be, a kézi munka volt a döntő, sokat dolgoztunk. Eleinte hiányzott a szervezettség, általában ösztönösen mentek a dolgok. Bizony, előfordult, hogy egyesek úgy gondolták, ha övék a tsz, akár vihetik is a termést. A Vörös Csillag jubileumi cikkei — Harminc éves a Vörös Csillag Tsz, A párt vezette harcunkat, Technikai fejlődés a mezőgazdaságban, Szövetkezetünk bölcsőjénél is ott volt. Változó élet- és munkakörülmények — mintegy keresztmetszetét adják a hazai mezőgazdaság utóbbi három évtizedbeli történetének. FINOMPOSZTÓ HÍRADÓ A fegyelem és a társadalmi tulajdon garázdái a címe annak az írásnak, amely a Bajai Finomposztó Vállalat októberi kiadású üzemi lapjában nevelő, a közvéleményt befolyásolni akaró szándékkal társadalmi tulajdon elleni vétségekről tájékoztat. Két fésűs- fonodái dolgozó —, akiknek nevét az üzemi lap nem titkolja — a készáruraktár ablakán át takarókat akart kilopni, amikor tetten- érték őket. Büntetésük: az igazgató kizárta őket a nyereségrészesedésből és a természetbeli juttatásból, s csökkentették a személyi alapbérüket is. Egy gépkocsivezetőt, aki leré- szegedés miatt olykor haza sem tudott térni a vidéki kiküldetésből, elbocsátottak. Négy üzemi tolvajt —, akik egy több millió forintos, ideiglenesen leállított gépet alkatrészenként igyekeztek ellopni — szintén súlyos vállalati büntetéssel sújtották. A bajai vállalat üzemi lapjában helyet kapott még a munkaverseny, a munkaerőhelyzet és az anyaggazdálkodás témája, közöl munkásportrékat, s tudósít a termelési feladatok megoldásáról. KOSSUTH Negyedévenként egyszer jelenik meg a kiskőrösi Kossuth Mező- gazdasági Szakszövetkezet üzemi lapja, ezért az októberi számban olvasható tudósítás arról, hogy a tagság csatlakozott a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. Egymillió háromszázezer forint értékű eredménytöbblet a címe annak a beszámolónak, amely a versenyfelajánlásokat sorra veszi. Cél: a termelés hatékonyabbá tétele. A szőlőtermelő ágazat dolgozói egy mázsával akarják növelni az átlagtermést. Az almások hozamát hektáronként 7 mázsával, az őszibarackosok termését pedig 8 mázsával növelik. A réteken és a legelőkön 20 százalékkal nagyobb jövedelmet akarnak elérni. A borászok 300 hektoliter kétszer fejtett bor kinyerését szeretnék elérni a törköly és a seprőveszteség csökkentésével. A palackozó üzem dolgozói azt vállalták, hogy változatlan létszámmal és technikai felszereléssel 5 százalékkal növelik a termelést a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. A. T. S.
