Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-14 / 266. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: keleten csökkenő felhőset. A déli ítél napközben élénk, a Dunántúlon Időnként erős less. Hajnalban és reggel többfelé köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet t, 11 fok között, a tartósan ködös helyeken kevéssel X fok alatt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NtPE AT MSZMP BÁCg-KISKPM MBGTKI BIKOTTgÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 266. szám Ára: 1,20 Ft 1979. november 14. szerda Arafat Moszkvában tárgyal Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a Központi Bizottság titkára kedden a Kremlben fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét, aki a PFSZ küldöttsége élén hétfőn érkezett Moszkvába. A meleg, baráti légkörű találkozón megvizsgálták a közel-keleti helyzettel és az igazságos, átfogó rendezés elérésével kapcsolatos kérdéseket Különös figyelmet fordítottak arra, hogy biztosítani kell a palesztinai arab nép törvényes nemzeti jogait beleértve az önrendelkezésre és az önálló államalapításra való jogot is. Foglalkoztak az arab népeknek az imperializmus próbálkozásai és az arabellenes különmegállapodások politikája ellen vívott harcával. A találkozót követően a szovjet vezetők villásreggelit adtak Jász- szer Arafat és a küldöttség tagjai tiszteletére. Tájértekezlet a cigánylakosság helyzetéről A Hazafias Népfront Bács-Kis- kun megyei Bizottsága szervezésében Bács, Békés és Csongrád megyének a cigánykérdéssel, saci- gánylakosság problémáival foglalkozó állami, társadalmi vezetői, valamint a cigánylakosság képviselői részvételével tegnap délelőtt tájértekezletet tartottak Kiskőrösön, a járási hivatal előadótermében. Napirenden a hazánkban élő — s a lakosság 3,3 százalékát kitevő — cigányság helyzete éj a beilleszkedésüket segítő társadalmi feladatok megvitatása szerepelt. Megnyitó beszédet dr. Dobos László, a Hazafias Népfront megyei elnöke mondott. Köszöntötte a tanácskozáson megjelenteket, köztük Kárpáti Gyulánét, a Vöröskereszt országos vezetőségének tagját, dr. Major Imrét, a megyei tanács elnökihelyettesét, a megyei cigányügyi koordinációs bizottság elnökét, és Juhász Istvánt, a kiskőrösi Városi Tanács elnökhelyettesét. • Kozák Istvánná vitaindítót mond. A tanácskozás vitaindító beszámolóját Kozák Istvánná dr., a Minisztertanács cigányügyi koordinációs bizottságának titkára tartatta meg. Ezután a hetven tanácskozó közül számosán kértek szót és közölték javaslataikat a cigánylakosság helyzetének további javításával kapcsolatos feladatokról. A tanácskozás anyagának ismertetésére lapunkban még visszatérünk. • A résztvevők egy csoportja. (Tóth Sándor (elvételei) Az öregekért I--------------------------- ■ M Egyszer egy évben összehívja a vállalat a nyugdíjasokat. Terített asztal várja az idős asszonyokat és férfiakat, együtt vannak néhány órán át az egykori főosztályvezetők és a volt takarítónők. Demokratikus a légkör. Aztán szétszélednek, és egy évig ismét alig gondol rájuk valaki. Hájlamosak vagyunk arra, hogy mindezt törvényszerűnek, az élet velejárójának fogadjuk el. Rohanó időnkben általában a munkából kiöregedettek magányosságát természetesnek tekintik. Ki-ki a maga lelkiismeretét nyugtatja azzal, hogy soha hazánkban nem tettek annyit az emberek késői napjainak megkönnyítéséért, mint amennyit szocialista rendszerünk eddig is tett. Nyugdíj, díjmentes egészség- ügyi ellátás, szociális otthonok, öregek napközi otthona, nyugdijasházak — s még sorolhatnánk ... Csakhogy mindezt az állam, a társadalom hozta, és hozza létre, megkönnyítve nemcsak az idős emberek életét, de az aktív korosztály váltóiról is levéve a gondok sokaságát. Intézkedések és intézmények azonban soha nem pótolhatták az emberi kapcsolatokat. A munkából kiöregedett emberek tudják és érzik — még akkor is, ha a nyugdíjak ösz- szege az államkassza teherbíró képességével és nem a szükségletek növekedésével tart lépést —, hogy a társadalom méltányolja korábban végzett munkájukat, egész életük tevékenységét. Mégsem oldja fel a magányt. Régi megállapítás, hogy az aktivitás meghosszabbítja az életet, s igaz ez fordítva is: aki úgy érzi, hogy rá már nincs szükség sehol, elveszti önbizalmát, életkedvét. Számos országban felismerték ennek jelentőségét, s például úgy is igyekeztek megvédeni a legidősebb nemzedéket az elszigetelődéstől, az életúntság- tói. hogy a nyugdíjasházakat a korábbi csöndes, városoktól távoli helyekről fokozatosan áttelepítették forgalmasabb környékekre, az „élet sűrűjébe”. Az eredmény — o nyugdíjasok vitalitásának visszatérése, életük meghosszabodása lett. Nálunk sokan, sokszor és szívesen hivatkoznak arra, hogy az élet tempója felgyorsult, „nincs idő" az öregekkel való foglalkozásra. Ennek az álláspontnak hívei éppen a nyugdíjasházakat hozzák fel példának arra, hogy „van, aki törődjék az öregekkel", nem hagyják őket sorsukra. ■■■■■■■ Csakhogy az idős embernek éppen azért kell az emberi melegség, a megszokott családi, baráti környezet, mert — azonkívül már nem sok, sőt egyre kevesebb maradt neki. Nem kell külön ecsetelni az öregség fizikai-biológiai tüneteit: nem megy már úgy a munka, fogy az erő. Több idő maradna ugyan a sétára, de lábbal egyre nehezebben bírja az' idős ember. Lehetne sokat olvasni, de gyengül a látás, fárasztó a betűtenger. Egyre több tehát igényük a családtagok szeretetére, vágynak rá, hogy minél többet beszélgethessenek övéikkel, visszaidézve a megszépített múltat. Kétségtelen, hogy a nap 24 órájából erre kevesebb jut, mint az öregek szeretnék, hiszen a munkában álló korosztályoknak van első és — leggyakrabban — második műszak. ami kinek gyereknevelésből, házimunkából, kinek otthon, vagy házon kívül végzett különmunkából áll. Teljesíteni kell a kötelességeket nemcsak a munkahelyen, de az utódok, a magáról gondoskodni még nem tudó gyermekek iránt is. Am éppen azért kell arra gondolni: valaha éppúgy megtett mindent gyermekeiért a most már hajlott korú apa és anya is! Az pedig nagyon sokat jelent. ha apánkról, anyánkról van szó. S ha idegenről — akkor sem mindegy. Sokat beszélünk, írunk arról, hogy mindannyian felelősek vagyunk a gyermekekért. Nincs különben ez az öregekkel sem. V. E. AZ ÁFOR ŐSZI-TÉLI FELKÉSZÜLÉSE Energiafogyasztási csúcsidény Az ÁFOR — bevallottan — legnehezebb és legfontosabb feladata az őszi —téli időszak áruforgalmának lebonyolítása, hiszen a fokozott tüzelőolaj-igény szinte az őszi mezőgazdasági munkákkal egyidőben köszönt be. A hirtelen fellépő szállítási feladat mérséklésére a tömegkommunikációs eszközökön keresztül, az 1979. évi „betárolásra” május 25- én szólította fel a lakosságot az ÁFOR. Ez a tartalék- gyűjtés a közlekedés és az ipar állandónak mondható fogyasztása mellett, körülbelül két és fél millió olajkályha-, olajka- zán-tulajdonost érint, a szóban forgó mennyiség pedig csaknem négyszázezer tonna folyékony tüzelőanyag. Az őszi—téli eredményes és zökkehomentes kiszolgáláshoz az ÁFOR-hak számtalan területet kell összehangolnia, így például a közúti, vasúti töltő és lefej- tő-kapacitás megteremtését, a MÁV és a saját szállítóeszközök biztosítását, a megfelelő árualap képzését, a készletek decentralizálását, az ordasi, kalocsai térség zavartalan ellátását biztosító négyszáz tonna tárolóterű tankhajó üzembe helyezését, készletképzést a péti tárolóban az úgynevezett mélydermedésű gázolajok miatt, de fokozni kell az újonnan belépő terméktávvezeték által ellátott telepekről a vasúti továbbszállítást is. A csúcShavá igényt hideg, csapadékos időjárásra — de a benzin-, gázolaj-, tüzelőolaj-takarékosságnak megfelelően — a tavalyi szintet el nem érő ötszázötvenezer tonnában határozta meg az ÁFOR, de az ennél nagyobb igény kielégítése is lehetséges a töltési kapacitás és az árukészletek biztosításával. Érdekesség, hogy az ÁFOR „prognózisa” szerint a csúcsnap a téli időszakban huszonkétezer tonna kőolajtermék-felhasználást jelent. Gyorsítja a szállítást, hogy az ÁFOR telepei közül tizenkét képes' irányvonalokat fogadni, s ez a szállítási mód növeli az elszállítható mennyiséget, gyorsítja a kocsifordulókat és így biztonságosabbá válik az ellátás. A csúcs- forgalmú harminc nap alatt mintegy 268 ezer tonnát kell majd az ÁFOR-nak „utaztatnia”. A legkorszerűbb, legolcsóbb szállítási mód a távvezeték, amelyen a csúcshónapban több száz tonna áru érkezik a kiszolgáló forgalmi telepekre. Vízi úton a csúcsidőszakban háromezer tonna gázolajat szállítanak a tartály- hajók az ordasi tárolóba, és az idényre elkészülő új uszály vízre bocsátásával jelentősen csökken majd a korábbi költséges, időigényes vasút—hajó kombinált szállítás. Az ÁFOR tankautó-állománya is jelentősen korszerűsödött az utóbbi évben. A régi tankautók mellett ma már korszerű, húsz köbméteres Rába tankautók is gondoskodnak a termékek szállításáról és a tervezett szállítási átlag országos szinten napi 14 ezer tonna körül mozog majd. A gépkocsivezetőknek naponta négy fordulót kell teljesíteni a tizenkétórás műszak alatt, hogy a szállítási igényeket maradéktalanul kielégíthessék. Az ÁFOR illetékesei felhívják a figyelmet a téli, biztonsági készletek beszerzésének fontosságára. A leggondosabb szervezés ellenére is adódhatnak kisebb szállítási zavarok, egy hirtelen havazás megnehezítheti a y tankautós szállítást stb. Az érvényes tűzrendészed szabályok szerint lakásban ötven liter, pincében egy hordónyi, kertes házak melléképületeiben pedig 'maximálisan hatszáz liter háztartási tüzelőolaj tárolható. Az áruforgalom zavartalan lebonyolításához az ÁFOR különös figyelmet fordít az áruforgalmi kapacitást növelő beruházások gyors, pontos, határidő szerinti befejezésére. Azoknál a töltőállomásoknál, ahol háztartási tüzelőolaj árusítása csak tartályváltás útján lehetséges, a fűtési idény kezdetéig az ÁFOR dolgozói elvégzik az átállást. A háztartási tüzelőolajat kiszolgáló töltőállomásoknál további harminchárom korszerűtlen, lassú kézi pumpa helyére modern, elektromos kútoszlopok kerülnek. Ilyen kútoszlopokat ■zerelnek fel Kiskőrösön a Víztorony és a Rákóczi úton, Solt- vadkerten, Kiskunhalason, Tisza- kécskén, Bácsalmáson. Az ellátás folyamatosságát műszaki ügyelettel biztosítják a központok. A meghibásodást Kiskunhalason a műhelyrészlegekben lehet jelenteni. A TEJIPARI TRÖSZT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Növekszik a tej- és tejtermékfogyasztás A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányhatározat megvalósítása nyomán növekszik a tejtermelés, és ezzel együtt fokozódik a tej- és tejter- mékfogyasiztás is. Az eredményekről Simka István, a Tejipari Tröszt vezérigazgatója kedden tájékoztatta az újságírókat. A tehenészetek változatlan nagyságú állománnyal az idén több tejet adnak, mint az elmúlt évben. A nagyobb kínálat lehetővé tette, hogy az állami tejipar értékesítése 1979-ben várhatóan csaknem 4 százalékkal felülmúlja a tavalyit. Az átlagnál nagyobb arányban nőtt meg a fogyasztók érdeklődése a tej. valamint az ízesített és savanyított tej készítmények iránt, viszont alig valamivel több vajat vásárolunk, és sajtból, továbbá- túróból sem emelkedett olyan mértékben a fogyasztás, mint amire számítottak. A legkelendőbbek az idén a gyümölcsös joghurtok, a kefir, továbbá a kávés, a kakaós, a csokoládés, és a karamellás tej készítmények. Vajból 2,5 százalékkal kel el több. mint 1978-ban, de a lakossági fogyasztás egy főre számolva még mindig nem éri el az évi két kilót (a környező országokban 6 kiló). Miután a vaj ára az idén nem emelkedett, minden bizonnyal arról van szó, hogy a vásárlók érdeklődése csak lassabban fordul a biológiailag értékes, gazdag fehérjetartalmú élelmiszer felé. Ezért azt tervezik, hogy az ipar és a kereskedelem változatosabb propagandával és mindenekelőtt a vajfélék választékának gyarapításával „elébe megy” a fogyasztóknak. A natúr sajtokból sem fogy annyi, mint amit vártak, de arra számítanak, hogy élénkül majd a vásárlói kedv; a vállalatok ugyanis egész sor új sajtkészítményt hoztak, illetve hoznak forgalomba. A baranyai tej - ipar új, zsíros óvári sajtot gyárt Misi néven, s több göcseji sajtot készítenek és a BNV-díjat nyert zalai füstölt sajtból is kielégítik a fogyasztói igényeket. Fokozódik az érdeklődés a pi- kánsabb ízű lajta, vadász- és il- mici sajtok iránt is. A közkedvelt joghurtokból egyelőre nagyobb választékbővítést nem terveznek, ellenben azon igyekeznek. hogy ezek a termékek az eddiginél több településre jussának el. A 'tejipar fokozza a fagylaltporok előállítását, jövőre a háztartások részére' is árusítanak majd kisebb adagokat. A tejipar nagy eredménye, hogy a tervezettnél egy évvel korábban, már az idén az országban mindenütt pasztörizált tejet árusítanak. A sajtótájékoztatón a vezér- igazgató foglalkozott a vásárlói panaszokkal, mindenekelőtt azzal, hogy a polipackos tej gyakran szivárog, folyik. A tejipar széles körű vizsgálatot indított; miképpen lehetne javítani a helyzeten, s megelőzni a reklamációkat. (MTI) IJj feltételek a túszok elengedéséért TEHERÁN Áz iszlám forradalmi tanács egyik tagja kedden első ízben jelezte, hogy az immár kilencedik napja tartó „túsz-ügy” esetleg megoldható anélkül is, hogy a jelenleg az Egyesült Államokban gyógykezelt, megbuktatott saihot azonnal ki kelljen adni Teheránnak. Szadegh Ghotbzadoh, aki február óta az iráni rádió és televízió éten áll, és egyes hírek szerint a Bazargan-kabdnet lemondását követően tájékoztatás ügyi miniszterré nevezték ki, sajtóértekezletén felvetette annak lehetőségét, hogy a muzulmán diákok által fogságban tartott mintegy száz túsz szabadon bocsátásáról tárgyalások kezdődhetnek, ha az Egyesült Államok elfogad két iráni követelést: Washingtonnak a volt sahot nyilvánosan bűnözőnek kell nyilvánítania, másrészt bele kell egyeznie egy nemzetközi bíróság felállításába a Reza Pahlavi által elkövetett bűncselekmények kivizsgálására. Teheráni megfigyelők Ghot- bzadch nyilatkozatát úgy értékelik, hogy az iráni álláspontban némi „enyhülés” következett be. Eddig ugyanis az iráni vezetők teljes mértékben támogatták az amerikai nagykövetséget megszállva tartó diákok követelését, nevezetesen: a túszok szabadon bocsátása fejében a sah kiadatását. (Reuter, AFP) • Muzulmán vezetők látogattak a teheráni USA-nagykövetségre, ahol a megszálló diákok éhségsztrájkot kezdtek a sah kiadatásáért. (Telefotó — AP — MTI — KS)
