Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-04 / 259. szám

4 t PETŐFI NÉPE • 1979. november 4. Alkalmazkodni - nehéz? — Jö, ÁLLJON ELÉM valaki, és mondja meg: mit tegyek más­ként? De, ne csak általánosság­ban; hogy dolgozzunk fegyelme­zettebben, meg szorgalmasabban, meg ésszerűbben, meg takaréko­sabban, hanem konkrétan: hogy ekkor meg ekkor ezt meg azt te­gyük. A fenti, kesernyés kirohanás fehér asztal mellett hangzott el, de művezető barátomat —, aki egy jó ideig reflektorfényben álló középüzem többszörösen kitünte­tett dolgozója — nem a félig kor­tyolgatott hosszúlépés hevítette. Elmondhatta volna — és el is mondta — ugyanezt vállalata ter­melési tanácskozásán. Éveken át dicsérték őket — kérkedett (vagy netán panaszkodott?) emiatt —, mert rendre túlteljesítették a ter­vüket, még a munkaerőhiánnyal is dacoltak, s ha araszolva is, a termelékenység ugyancsak javult, munkájukban mind kevesebb ki­vetni valót talált a MEO... s most mégis azt hallják lépten-nyomon: rosszul dolgoznak. Korszerűtlenül. Tevékenységük nem gazdaságos, már-már ráfizetéses. Magyarán: pazarolják a drága importanyagot, mivel olyan cikket gyártanak, amelyet a világpiac nem igényel. — Kérdem az üzemvezetőt: mit ne gyártsunk és mit gyártsunk he­lyette — folytatta barátom. — Majd megmondja az igazgató. Kérdezzük az igazgatót a termelé­si tanácskozáson; már kutatjuk a piacot, így ő, alakul az új profil, dehát az átállás nem megy az egyik napról a másikra, a termék- váltáshoz pénz kell, több mint amennyink van, meg emberek százainak átképzése. A tennivalók elhatározásakor nem tévedhetünk, mert akkor talán a rolót is lehúz­hatjuk — záróra: fizetni! Bánatos a művezető, meg bosz- szús is. Mert ő produkálni szeret­ne: jobbat, szebbet, értékesebbet. És meggyőződéssel bizonygatja: bizonyítani akar az igazgatója is, hogy nemcsak a múltban lehettek az iparág élvonalában. Meg ezt akarja a tröszt is, meg a minisz­térium is, meg mindenki. Akkor hát miért oly botladozó a lépés­váltás, miért oly nehéz napjaink­ban alkalmazkodni? TÜLONTÜL leegyszerűsített vá­lasz lenne frázissá koptatott igaz­ságodat felidézni. Azt, hogy a vi­lággazdaság válsága a magyarnál fejlettebb gazdaságokat is meg­rázkódtatott, és nyitottságunk nem teszi lehetővé ama sokat emlege­tett „begyűrűzések” kiszűrését. Azt, hogy — maradván a világ- gazdaságnál — a fejlődés követel­te meg a külgazdasági kapcsola­tok szélesítését, s a nemzetközi mezőnyben bizony-bizony szigo­rúbbak a normák, nagyobbak a követelmények: a cserearányok nem a mi javunkra változnak. Azt, hogy megelégedtünk a termelé­kenység javulásának eddigi üte­mével, de figyelmen kívül hagy­tuk: másutt is fejlődnek, elmara­dásunk a termelékenységben ahe­lyett, hogy csökkenne, inkább nö­vekszik a fejlettebb országokhoz képest. Azt, hogy a munkaszerve­zés tudomány ugyan, de kevés a szervezési szakember tudása, ha nem jár együtt minden szakem­ber szervezési tudásával — képes­ségeivel .,. A fájdalmas, de — ' hisszük- valljuk — mindenképpen gyógyu­lást ígérő felismerések korát él­jük. Világosabban látjuk, mint bármikor korábban — akár a gaz­daságirányítás 1968-as reformja idején, vagy az energiaválság kez­detén —, hogy a világ körülöttünk állandóan változik, s ami tegnap még jónak, elfogadhatónak tűnt, az holnap talán már korszerűt­lenné lesz. A követelményekhez mindenkor naprakészen kell — kellene — igazodni, s ez (bárhogy vélekedjék is művezető-barátom) tőle is, tőlem is, valamennyiünk­től rugalmasabb magatartást, fej­lettebb alkalmazkodókészséget, a rossz beidegződések gyors elha­gyását igényli. NINCS OLYAN VÁLTOZÁS, amely ne járna kisebb-nagyobb konfliktussal, megrázkódtatással. A szocialista társadalom jellegé­ből adódik, hogy nem lehet olyan váltás, amely létbizonytalanság­hoz vezetne. Ám a családok, az egyén biztonsága, a teljes foglal­koztatottság olyan vívmány, ame­lyet védeni kell. Védeni — akár áldozatok árán is. Meglehet, hogy művezető barátomnak és a gépek mellett dolgozó munkatársainak holnap olyan mozzanatokat kell elsajátítania, amelyek alapvetően különböznek az évekkel korábban begyakorlottól. De az sem elkép­zelhetetlen, hogy üzeme — bár­mily látványosan dolgozott is egy­kor — valóban rákényszerül ama „roló” lehúzására. Az egészségte­len fluktuáció a folyamatos ter­melést alapvetően nehezítette, ám az átgondolt-megfontolt munka-, erő-politika nem nélkülözheti a szakemberek átirányítását, átkép­zését sem. A búcsú — munkahely­től, megszokott munkától — két­ségkívül nem diadalmenet, de vé­gül az egyén számára is hasznos: az ő érdeke. Jövőre módosul a termelői ár­rendszer, és ismét a megváltozott követelményekhez igazítják a gaz­dasági szabályozókat. Ha a válla­lat világpiaci áron kapja majd a nyersanyagokat, az energiahordo­zókat, kétszeresen is meggondolja: mit érdemes gyártania, azaz — mit adhat el ő is világpiaci áron. ALKALMAZKODNI NEHÉZ. De van támpont, van mérce: az önismeret. Adottságaink, lehetősé­geink ismeretében szaporázhatjuk lépteinket. Közhelyszerű kifejezés: gyorsuló idő. Nekünk is gyorsab­bá kell válnunk: a felismerések, a döntések, s a határozatok végre­hajtásának pillanatában. Kellő előrelátással, ha könnyűvé nem is lesz, de könnyebbé válik az alkal­mazkodás. F. T. Valamin mindig törjük a fejünket" • Husztos Lajos és Bokor Imre szerelő egy MTZ- traktort javít. • Balra: a brigád egy része. Háttérben a társa* dalmi munkában épített vasvázas szín. • — Íme az egyik újításunk — mutatja Huszár Károly brigádvezető (alsó kép) — a kukoricafosz- tó-gépsor, amely a magtermesztést segíti. Tóth Endrével, a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkárával arról beszélgetünk, hogyan segíti a szocialista brigádmozgalom a gazdálkodás fejleszté­sét. • A kollektíva által készített másik berendezésen éppen egy kis iga­zítani való van. Faddi István és Puskás Imre szerelő a zöldségszá­rító adagolónál. — Itt van például a Béke bri­gád, amely több olyan gépet szer­kesztett, amelyet az ipar nem gyárt, és ezzel nemcsak a nehéz fizikai munkától mentette meg tagjainkat, hanem jóval hatéko­nyabbá tette a termelést. Több mint tíz évvel ezelőtt alakult a szocialista kollektíva, tavaly má­sodszor nyerte el az aranykoszo­rús jelvényt. Az elmúlt eszten­dőben csaknem 300 ezer forint értékű termelési vállalást telje­sítettek, ezenkívül megközelítő­leg 20 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. Talán látogassuk meg őket a gépmű­helyben — invitál. Huszár Károly brigádvezető el­mondja, hogy elég gyakran kap­nak feladatot a gazdasági veze­tőktől egy-egy fontosabb gép szer­kesztésére. — Ilyenkor összedugjuk a fe­jünket, s addig nem nyugszik a kollektíva, míg nem sikerül az elgondolásokat megvalósítani. Az elmúlt három év alatt egy és ne­gyedmillió forint • értékű újítást valósítottunk meg. Tizenkilenc jelentősebb berendezést készítet­tünk/ A gazdaságnak számottevő be­vételi forrása a hibridkukorica­vetőmag előállítása. Megbíztak bennünket, hogy állítsunk össze egy olyan berendezést, amely le­hetővé teszi az úgynevezett apa­sorok kivágását és silózását. Ma már ilyen géppel dolgozunk. Szerkesztettünk önjáró csőtörő és fosztó gépet, kukoricacímere - zőt, stabil kukoricafosztó gépet. A Binder típusú zöldségszárító berendezéshez adagoló szerkeze­tet készítettünk amelyet akár most is megnézhetünk. Valóban elmés berendezés ada­golja a Binder-szárító részére a fűszerpaprikát, amelyet nagy mennyiségben termeszte'ttek az idén is a gazdaságban. — A mi kollektívánk olyan, hogy mindig valamin töri a fejét — mondja Tófalvi László, a bri­gád egyik szerelője, aki a Bin- der-szárítónál dolgozik. A gépműhelyt járva, néhány brigádtaggal szót váltunk. Far­kas István szerelő elmondja: — Mi úgy vagyunk, mint egy nagy család, segítünk egymásnak. Ti­zenhat brigádtagunknak van már szakmunkásbizonyítványa, ket­ten középfokú végzettséggel ren­delkezünk. Más szóval, a tanulás­ról. továbbképzésről sem feled­kezünk meg. Rendszeresen részt veszünk az üzemben szervezett szakmai tanfolyamokon, tovább­képzéseken, politikai oktatáson. A fegyelemre jellemző, hogy az utóbbi három évben a kollektí­vában nem fordult elő igazolat­lan hiányzás. Elmondják azt is, hogy együtt szórakoznak, közös kiránduláso­kon vesznek részt. Ilyenkor külön buszt bérelnek, hiszen a csa­ládjukkal együtt éppen hogy el­férnek egy ilyen szállító alkal­matosságon. Tóth Endre így vélekedik: — Sokat jelent a gazdaságnak, hogy ilyen lelkes alkotó kollek­tívája van, mint a Béke brigád, hiszen felbecsülhetetlen értéket jelent munkájuk, nemcsak a ter­melésben, hanem az említett újí­tásokkal sokkal hatékonyabbá válik az egész gazdálkodásunk. Lelkesedésüket, ügyszeretetüket, kezdeményező készségüket szin­te nem is lehet forintban kife­jezni. Az idén is bekapcsolódtak már pártunk XII. kongresszusá­nak, valamint a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére indított munkaversenybe. Vállalásaikat részletesen kidolgozták. Céljuk az, hogy a tavalyinál még jobb ered­ményeket érjenek el. Huszár Károly brigádvezető: — Csak néhányat emelek ki fel­ajánlásainkból. Az üzemanyag­fogyasztás csökkentésével mint­egy 30 ezer forint értékű ener­giahordozóval kevesebbet hasz­nálunk fel. Takarékoskodunk az alkatrészekkel úgy, hogy növel­jük a felújított berendezések ará­nyát. Ez is több 10 ezer forinttal javítja a gazdálkodás mérlegét. K. S. sss ;w»>»wa%v.v.vav.vav1 A GYORSABB ZÖLDSÉGNEMESÍTÉSÉRT S' Évente három nyár Új létesítmény segíti Kecske­méten, a Zöldségtermesztési Ku­tató Intézetben a tudományos munkát. A klímaház átadását majd húszéves várakozás előzte meg, létesítésére az első tervek még az 1960-as évek közepén a nagy paradicsomfitoftóra-járvány idején születtek meg, amikor szükségessé vált egy olyan klima- tizált üvegház létesítése, ahol lét­rejöttek volna a betegség kuta­tásának kedvező feltételei. Azon­ban mire a tervek elkészültek, a filoftóra elleni védekezés meg­oldódott. Így aktualitását vesztve, már nem volt igény egy ilyen drága fitotronra, de a kutatáso­kat segítette volna egy — a ha­gyományos üvegháznál szolgál­tatásaiban — többet nyújtó lé­tesítmény. Ekkor vetődött fel egy olyan üvegház építésének gondo­lata, amelyik kisebb beruházást igényel, de sokrétű feladatot lát el. Többszöri módosításokkal vé­gül a Budapesti Műszaki Egye­tem egyik tanszéke oldotta meg a tervezést. Ez év júliusában fe­jezte be az építészeti munkákat a BÁCSÉPSZER, mint kivitele­ző, ezután a szeptember közepi átadásig folytak a belső szerelési munkák. Dr. Hódossi Sándor, tudomá­nyos igazgatóhelyettes, az üveg­házról elmondta, hogy az átadá­sára kutatási szempontból a leg­rosszabb időpontban került sor. Hiszen ilyenkor, nyár végére el­pusztulnak a növények, tehát úja­kat kellett telepíteni. Ennek el­lenére itt az optimális körülmé­nyek között a harmadára rövi­dülő tenyészidőszakban hetek alatt kifejlődnek. A külsőleg hagyományos üveg­házhoz hasonlítható alumínium­szerkezetes épület belülről egy­mástól elszigetelten, 24 kettős és 24 szimpla falú fülkére tagoló­dik. Ezenkívül elhelyeztek még két klimatizált fülkét és sterili­záló berendezést is. A fülkében egymástól függet­lenül változtathatók a hő- a fény- és páraviszonyok. Többek kö­zött alkalmasak a folyamatos ter­mesztésre, így évente akár há­romszori generációváltással gyor­sítják a nemesítők munkáját. Ilyen kísérletek folynak jelenleg paradicsommal, uborkával, sárga­répával, étkezési paprikával, va­lamint görög- és sárgadinnyével. Lehetőség van magelőállításra is. Például egy fajtajelölt pritamin- paprikánál a minősítéshez szük­séges magmennyiséget a szabad­földi termesztésnél lényegesen biztosabban és gyorsabban tud­ják begyűjteni. A hazai zöldségtermesztésben is jelentős problémákat okoznak a vírusok, ezért egyre inkább elő­térbe került a vírusmentes sza­porítóanyag előállításának szük­ségszerűsége. A fülkékben már kísérleteznek paradicsommal és uborkával. Ezenkívül vizsgálják, hogy hogyan reagálnak a zöld­ségnövények az agrotechnikai el­járások korszerűsítésére. Már biztatóak a levélen keresztüli tápanyag-utánpótló és csepegte­tő, öntöző kísérleteik eredményei, amit étkezési paprikával, fejes salátával, valamint egyes gomba­fajokkal végeznek. A kár- és kórokozók vizsgála­takor az egymástól függetlenül szabályozható hőmérsékletű fül­kék alkalmasak annak a hő­mennyiségnek a megállapítására is. amelyiknél az egyes betegsé­gek a legnagyobb kárt okozzák a kultúrákban. Ezért ellenük a per­metezések jobb időzítésével hat­hatósabban tudnak a gyakorlati szakemberek védekezni. Az át­adáskor nem várt fennakadást okozott a pótvilágítást adó elekt­romos berendezések nem előírás- szerű szigeteltsége. Ezek kicse­rélése folyamatosan történik. Az igazgatóhelyettes a klíma­házzal kapcsolatos terveikről el­mondta, hogy még csak részle- geren tudják üzemeltetni, mert egyes berendezések hiányoznak. Ennek ellenére, már megkezdő­dött a próbaüzem. Az üzemelte­tést egyelőre a kísérletező kol­lektívák végzik, de tervként sze­repel egy állandó személyzet be­állítása is. egy kertész üzemmér­nökkel. vagy egy gyakorlott ker­tész-technikussal az élen. Bízvást remélhetjük a speciá­lis igényeket kielégítő növény­házzal rendelkező kutatóktól, hogy a következő években fel­lendítik a hazai zöldségnemesí­tést. Czauner Péter • A kettős falú üvegfülkében októberben virágzik az uborka. (Straszer András felvételei) • Azonos külső körülmények között fejlődnek a különböző fiatal zöldségnövények.

Next

/
Thumbnails
Contents