Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-30 / 280. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1979. november 30. AZ ANYAG NE VESSZEN EL Mennyit eszik a rozsda? MOSÁS, GYERTYÁK, ÉKSZÍJAK Az ÁFOR szervizszolgálata HÁZUNK TÁJA • Műszeres gyújtásbeállítást végez Rózsa Jenő és Daróczi Sándor. A fóliasátor kétszakaszos hasznosítása (3.) Nyolcadik esztendeje lezárt, lepecsételt, vízzel teli tartály áll a világhírű vegyipari cég házimúzeumában. A tartály alján különleges bevonattal borított vasöntvény. A kiállítási tárgy: reklám. Annak bizonyítása — sok más. szintén a múzeumban látható anyaggal, eszközzel egyetemben —. milyen kiváló lehetőségeket kínál_ a cég a felhasználóknak értékeik védelmére, valójában természetes folyamatok meggátolására, vagy rosszabb esetben, késleltetésére. Lassú lépésváltás Néhány éve csupán, hogy megszervezték hazánkban a felületvédelmi szakemberképzést. Jele az annak, néhány fejlett ipari államtól eltekintve, milyen későn észlelte — a termelői és a nem termelői felhasználást egyaránt beleértve ebbe — a gazdaság, gyorsan növekvő javait miként vámolja, károsítja az, amit köz- napian rozsdának, oxidációnak, korhadásnak nevezünk. S persze nemcsak a korrózióról van szó, hanem általában az úgynevezett állagromlás fokozódó költségeiről, s a másik oldalon a védelem fokozódó jelentőségéről. Hiszen a faanyagok megóvásának is egyre nagyobb a gazdasági, gazdálkodási szerepe, amint igaz ez az épületekre is; a közelmúltban kezdte meg hazánkban működését az az első, nemes vakolatot készítő üzem, amelynek termékei lehetővé teszik időt álló — négy, öt évtizedig tartó, festést nem igénylő — épületbevonatok alkalmazását. Minél gazdagabb a termelőágazatok technikai felszereltsége, minél bonyolultabbak a gyártás- technológiák, annál nagyobb értékek szorulnak folyamatos védelemre, ahogy ez a helyzet az úgynevezett infrastruktúrában, azaz a háttérágazatokban is. Hiszen igaz, az udvari kútnál mást nem tudott megenni a rozsda, mint a láncot, a vödröt, de még ezek is kitartottak néhány esztendeig. A vízvezeték földbe süllyesztett csövei, a víznyerő helyek és tárolók berendezései helyzetüknél fogva sokkal inkább prédái a természeti környezetnek. Vissza tehát a kúthoz, a vödörhöz? Ki vélhetné ezt megoldásnak? Elkerülhető egyharmad Csupán a mezőgazdaságban évente másfél milliárd forint kárt okoz a korrózió. Országosan, s minden területet figyelembe véve 18—20 milliárdot tesz ki! Ráadásul ez csak a közvetlen kár, nincs benne a közvetett — így a korrodált cső törése miatti termelési hiány, szállítási fönnaka- dás okozta — veszteség. Ma már vannak korszerű védőanyagok, készülnek korrózióátló ötvözetek, hódít az alurrjínium, a műanyag. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság erre vonatkozó fölmérése és elemzése szerint rövid idő alatt egyharmadával mérsékelni lehetne az említett 18—20 milliárd forintot kitevő kárt. Ehhez kellenek központi ösztönzők, támogatások, szükségeltetik fizetőképes kereslet is hozzá, de legalább ennyire elengedhetetlen az is, hogy á gyári középvezető, a termelőszövetkezeti ágazatirányító ne nézze tétlenül, ne tűrje el a gondatlanságot, a rendetlenséget. A javak megóvásá- sának ugyanis először az elemi lehetőségeit illene, kellene kamatoztatni. Azt például, hogy ne takaratlanul heverjenek fémalapanyagok, alkatrészek gyárudvaron, hiszen hazai üzem kiváló minőségben készít korszerű, kimondottan ilyen célokra szolgáló takaró anyagokat! Ahogy sajnálatosan az is a szokványos esetek közé tartozik, amikor hosszú hetekig, ahogyan a földről beérkeztek, úgy állnak a gépek, berendezések a mezőgazdasági üzemek gépjavító műhelyei előtt. Vigyázzunk! A mezőgazdaságban a gépek, berendezések, járművek — bruttó értéke 1970 és 1978 között, 32,7 milliárdról 93,1 milliárd forintra nőtt. Tavaly, az esztendő végén egyebek mellett 5fi ezer traktor, 26 ezer tehergépkocsi, 14 ezer kombájn volt az üzemek tulajdonában. Hasonló gyarapodást figyelhetünk meg" szinte valamennyi népgazdasági területen, hiszen például a szállítás, hírközlés gép. berendezés, járműállománya 63 milliárd forint — nettó! — értékét képviselt 1978 végén. A szállításra használt csővezetékek hossza 1961-ben mindössze 570 kilométer volt, tavaly 4895 kilométer; szervezett, tervszerű, úgynevezett katódvédelmes megóvásuk két- három esztendeje került csak napirendre, s minden részletében még ma sem megnyugtatóan rendezett. Fogyókúrára fogva Mind több az olyan gyártás- technológia — például úgynevezett agresszív folyadékok, maró sók használata, keletkezése —, ami rendkívüli módon igénybe veszi a gyártóberendezéseket. Viszont: kifejlesztették a korrózió- álló fémötvözetekből, zománco- zóssal készült szelepek, szivaty- tyúk, tolózárak, autóklávok stb. azon termékcsaládjait, amelyek élettartama nyolc-tízszerese a hasonló, hagyományos eszközökének. Igaz, áruk két-, háromszorosa a hagyományosnak, de a rövid távú szemlélet csak ezt veszi figyelembe, s nem a megnyerhető hasznot a leállások, nagyjavítások, cserék elkerülésével. Ahogy ez a szemlélet az oka annak is, hogy hosszú ideje tart a vita azon, ki viselje a műgyanta- és festékipar fejlesztésének költségeit, hiszen a korróziót megelőző bevonatok haszna nem az előállítóknál, hanem a felhasználóknál mutatható ki... M. O. (Következik: Az egyre drágább víz.) Nem csoda, ha kevesen tudják, hogy, Kecskeméten, a Budai úti üzemanyagtöltő állomáson, nem csak tankolni lehet. Ugyanis nem jelzi semmilyen reklám- felirat, az immár fél éve működő új szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit. Pedig impozáns kép fogadja az érdeklődőket: Jól felszerelt javítóműhely, korszerű kocsimosó berendezések, bő választékot kínáló autósbolt áll a gépkocsitulajdonosok rendelkezésére. — Ez év tavaszán helyeztük üzembe .a Budai úti üzemanyag- töltő állomás új szervizszolgálatát — mondja Almási Pál, az Ásványolajforgalmi Vállalat kecskeméti kirendeltségének vezetője. — Bács-Kiskun megyében ez az egyetlen olyan szerviz, amely az ÁFOR felügyelete alatt működik. Az autóápolás és karbantartás gyors, zökkenőmentes megoldása érdekében készült e létesítmény. A szerelőműhely többnyire csak kisebb hibák javítását vállalja, vagyis autókarosszéria-javítással, karambolos kocsik felújításával nem foglalkozik. Külön mosóhelyiség van, automatikus mosó- és szárítóberendezéssel felszerelve. A jövőben tervezzük egy vegyszeres, belső motormosó üzembe helyezését, amit egy korszerű, nagy nyomású légrendszer kiépítésével kívánunk megoldani. E konstrukció kialakítása a jövő év első negyedében várható. A gépkocsimosást jelenleg két műszakban végzik, s reggel hat órától este nyolc óráig igénybe vehető e szolgáltatás. — Az autósbolt milyen szintű ellátást biztosit? — Autóápolási és felszerelési cikkek számtalan fajtája kapható a boltban. Persze alkatrészeket csak a szervizen keresztül árusít, vagyis helybeni beszerelésre. Különösen a Zsiguli típusú gépkocsik felszereléseit illetően, igen bő a választék. Általában félmillió forint értékű raktárkészlettel rendelkezik a bolt. s a legfontosabb cikkek — például gyertyák, izzók, ékszíjak stb. — árusítását éjjel is végzik a kútkezelők. — Hány fővel dolgoznak a szervizben? — kérdezem Rózsa Jenőt, a műhely vezető szerelőjét. — Ketten vagyunk autószerelők. s jövőben egy autóvillamossági műszerésszel bővül a, létszám. Ezenkívül két gépkocsimosó dolgozik, váltott műszakban. Havonta körülbelül kétszáz javítást végzünk, ami kapacitásunknak csupán nyolcvan százalékát jelenti. A mosót illetően még rosszabb, mintegy ötven százalék a kihasználtság. — Ez mivel magyarázható? Nincs kellő igény szolgáltatásaik iránt? — Azt nem mondanám, hiszen más szervizek előtt hosszú sorolj állnak hasonló mérvű javítások elvégzésére, karbantartási és autóápolási szakmunkák igénybevételére várva. Tehát a magyarázat inkább abban keresendő, hogy meglehetősen új még e létesítmény, s kevesen tudnak az általunk nyújtott szolgáltatásokról. — Milyen határidővel vállalják a javításokat? — Az olajcserét, izzócserét, tehát a kisebb munkákat soron kívül elvégezzük. A fékberendezés és a futómű átvizsgálását, a motorbeállítást, vagyis az egy-két órát is igénybe vevő munkákat nem előjegyzés szerint végezzük, de mindenképpen két-három napon belül. Ilyen esetekben előzetesen hibafelmérést készítünk, tehát az előkalkulált ár, s a javítás időpontjának tudatában hagyhatják nálunk kocsijaikat a tulajdonosok. Kedvezményként, a szolgáltatásainkat igénybe vevők részére, ingyenesen végezzük az akkumulátorjavítást és karbantartást. Világos, üvegfalas műhely, modern diagnosztikai műszerekkel, korszerű berendezésekkel, jól képzett szakemberekkel. Gyors, lelkiismeretes , kiszolgálás; jó munka, rövid határidővel. Sok hasonló kellene — mondhatnánk, a szolgáltatás országos szinten is jelentkező nehézségeire gondolva. Ami pedig a kapacitás kihasználatlanságát illeti, van egy gyakran hangoztatott, régi közmondás, a jó borról, meg a cégérről... És nem hiszem, hogy sokáig kell várnia a népszerűségre az ÁFOR szervizszolgálatának. K»l«h Elek A kísérleti eredmény és számos gyakorlati tapasztalat egyaránt bizonyítja, hogy a fóliasátor, -alagút anyaga, mérete döntően meghatározza a létesítmény szélellenállóságát. A vázszerkezet helyes méretezése mellett nagyon fontos a takarópalást feszesen tartása. Ha ez valami miatt nem sikerül, a laza takaró megfeszítése a sátor külső oldalához hozzászántott, vagy kézi szerszámmal hozzárakott, a fóliára rátámaszkodó földpadka segítségével érhető el. Szeles napokon, ha a hőmérséklet a sátor, vagy alagút egyik végének a kinyitását teszi lehetővé, mindig a szél irányával ellentétes végét kell kinyitni. Mivel a szél iránya napközben esetleg többször is változhat, a vég nyitásával, zárásával ehhez alkalmazkodni érdemes. A fóliasátor, -alagút készítésekor gyakori hiba, hogy a műanyag takarót csak ideiglenesen teszik fel azzal a meggondolással, ha majd több idő lesz, akkor földelik le véglegesen. Ennek sajnos rendszerint szélkár a vége. ■Az elmúlt években több termesztő próbálkozott a szél ellen mesterséges védelemmel, különféle zárt palánk készítésével. Ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményt. A tömör fal mögött ugyanis a szél szívó hatása nagyobb, ennek folytán a palánk nem csökkenti, hanem növelheti a szél kártételét. Ha mégis lehetőség van mesterséges szélvédő felállítására, akkor olyan kerítést érdemes készíteni, amely a szélnek egy részét átengedi. Ezzel a megoldással a szívóhatás csökken, esetleg meg is szűnik. A leggazdaságosabb a természetes szélvédelem, erdősáv, épület stb., s elsősorban ezt ajánlatos kihasználni. Azzal, hogy a szélveszélyt fel lehessen mérni, ismerni kell a viharos napok számát. Évente 60— 70 olyan nap van, amikor a szél legerősebb lökésének sebessége meghaladja az óránkénti 50 kilométert. Az ennél erősebb széllö- késes napok száma évente 20—25. Tekintettel arra, hogy tavasszal van a legtöbb szeles nap, ezért a fóliás idényben majdnem minden harmadik, negyedik napon számítani lehet 50 kilométer óránkénti erősségű széllökésre. Az előző alkalommal ismertetett, kétszakaszos tavaszi hasznosításnak az úgynevezett vándoroltatás nélküli módszere terjedt el leginkább. A fóliasátrak megjelenése tette lehetővé ezt az eljárást. A fóliasátor felmelegedése ugyanis erősebb, ezért az első szakasz növényei gyorsabban lekerülnek. Nem kell a házakat tovább vinni, hogy a második szakasz növényeit idejében ki lehessen ültetni. A második szakaszban ültetett növények pedig nem növik be a berendezés légterét, így a levegőztetés a sátor két végén továbbra is megoldható. A fóliasátorban álló helyzetben lehet mozogni, ami megkönnyíti a takarás ideje alatt a termény szedését. A fóliaágyból ezzel szemben ilyenkor előbb le kell szedni a takarót. A fóliasátor talaja az első szakasz növényeinek kikerülése után kis gép segítségével könnyen előkészíthető a második szakasz növényeinek ültetéséhez. A fóliaágyas termesztésnél ez csak úgy volt lehetséges, hogy előbb azokat átvittük más területre. A fóliasátor vándoroltatása sem körülményes, de figyelembe véve az említett helyzetet, nem célszerű. A vándoroltatás nélküli, kétszakaszos tavaszi hasznosítás menete: az első szakasz február elejétől április elejéig tart, a kevés hőmennyiséget igénylő vetemény közül a saláta, a hónapos retek. A karalábé azonban csak március elejétől, a karfiol pedig egyáltalán nem vehető számításba az első szakaszban, mert hosszú a te- nyészideje, és a második szakasz késne miatta, vagy a sátort kellene áthelyezni más területre. A második szakasz április elejétől június elejéig tart, s a melegigényes zöldségfélék közül a paprika, a paradicsom, az uborka jön számításba. A két szakaszos vándoroltatás nélküli hasznosításnál a szaporítás az első szakaszhoz 'viszonyítva 5—10 nappal korábbi lehet, mint a vándo- roltatásos hasznosításnál. A második szakaszba kerülő növényeket ugyanúgy kell előnevelni ebben az esetben is, mint a vándo- roltatásos hasznosításhoz. A gyakorlatban legtöbbet alkalmazott hasznosítási sorrend, illetve megoldás: Fejes saláta március első fele, április első fele. Paprika április második fele, június második fele. Fejes saláta március első fele, április második fele, paradicsom április második fele, július második fele. Fejes saláta március első fele, április második fele, konzervuborka április második fele, szeptember második fele. Hónapos retek február első fele, április első fele, paprika április első fele, július második fele: Hónapos retek február első fele, április első fele, paradicsom április első fele, július második fele. Hónapos retek február első fe-, lé, április első fele, uborka (fét- Hósszú) április első ‘ felé,' júliúí második fele. Hónapos retek február első fele, április első fele, konzervuborka április első fele, szeptember első fele. Karalábé március első fele, május első fele, paprika május első fele, július második fele. Karalábé március első fele, május első fele, konzervuborka május első fele, szeptember második fele. Karfiol vagy fejes káposzta március első fele, május második fele, konzervuborka május második fele, szeptember második fele. mmmmmmmmgm .JÖVŐNKET — TUDNI KELL!” Kongresszusi versenyben a Váci Mihály brigád — Ügy érzem, ő a mi kökőnk. Minden verse hozzánk szói, és mi, kétkezi dolgozók, mindegyik sorát értjük. Az a véleményem Váci Mihályról, hogy ennek a kornak ő volt a Petőfi Sándora — mondja magabiztosan Kovács Zoltánná, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kiskőrösi gyárának szocialista brigádvezetője. — Amikor öt évvel ezelőtt megalakult a brigádunk, először is névadót választottunk — folytatja a piros fejkendős fiatalasszony. — Tanakodtunk. Akkor én váratlanul egy pár sort idéztem: Nem elég sejteni, hogy milyen kor jön el; jövőnket — tudni kell! — és egyszerre ketten-hárman is kimondták a költő nevét: Váci Mihály, ö mellette döntöttünk. Azóta tartjuk a kapcsolatot az ország összes azonos nevű brigádjával és a költő özvegyével, aki egyszer el is jött már hozzánk. Surrogó gépzaj tölti be a satu • műhelyt, ahol a zöldkoszorús szocialista brigád dolgozik. A lemeztároló ládácskákban ezerszámra gyűlnek a pénztárgép-alkatrészek. Az egyik szögletben fúrógépek kettős sora áll egymásnak háttal, itt található a Váci nevét viselő kis közösség munkahelye. — Valamennyien betanított segédmunkások vagyunk. Hat éve én még a háztartásban dolgoztam, a többiek pedig a varrodában, a megszüntetett ruhaipari üzemben — mutatja be kollektíváját Kovács Zoltánná. — Aki itt mellettem indikátor karokat munkál meg, ő a brigád feje. Gyurján htvánnénak hívják. Sok mindenben tájékozott, a vetélkedőkön elért sikereinket jórészt neki köszönhetjük. A gyárban elsők. a városban pedig másodikak, harmadikak szoktunk lenni. Ezen a soron a legszélső gépnél Petró- czi Istvinnét látja, szakszervezeti bizalmi. A munkája példás, és igazán jó közösségi ember. A brigád két idősebb tagja, Brinkus Józsefné és Mészáros Istvánná pénztárgépbázisok furatait menettel látja el. Azt tudom meg róluk, hogy nagyon ügyes ke- zűek. A napi normájuk • százharminc darab, de ők kétszáz bázist KSöwsk mcjmunkálni. Káli& József né brigád vezetőhelyettes, aki éppen a pénztár- gép-össaegező görgőskarjának görgőjén dolgozik, a kollektíva politikai fejlődéséért felelős. Ö szervezi az oktatást. A folyamat• Mészárosné, akinek gyors keze van. • Kovács Zoltánná brigádvezető. • Haskó Sándorné és Kállai Józsefné alkatrészt gyárt. i ban levő előadássorozatból eddig hármat hallgattak meg a brigádtagok. A kis kollektívának, amely megalakulása óta minden évben a legjobbak közt végez a gyári munkaversenyben, egyetlen férfi tagja van, Megyeri István. Csoportvezető, az ő irányítása alá tartozik Kovácsné asszonycsapata. Egyelőre ő az egyedüli párttag a Váci brigádban. Szerepe van abban, hogy a kollektíva olyan lelkesen vesz részt a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. □ □ □ — A gyári munkánk mellett majdnem mindannyian szőlőműveléssel is foglalkozunk — tájékoztat Gyurján Istvánná. — Ennek ellenére találunk időt még társadalmi munkára is. Patronáljuk az egyik óvodát. Az idén százötven órát dolgoztunk ott. Benn a gyárban szintén teljesítünk társadalmi munkavállalást, évente öt-hatszáz órát. Tavaly összesen ezerötszáz óránk volt. Ha valaki beteg a brigádból, elmegyünk hozzá, és segítünk neki az otthoni teendők elvégzésében. A Váci szocialista brigád száz százalék felett teljesíti a normát, erre fölajánlást is tettek a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. — Vállalásunknak megfelelően selejtmentes termelésre törekszünk — mondja el a brigádvezető. — A kongresszusi munkaverseny kezdete óta 0,7 százalékkal sikerült csökkentenünk a selejtet. Köteleztük magunkat, hogy a nyolcórás munkaidőt jól kihasználjuk. Az egész esztendőben senki sem késett még el közülünk a munkából, és hogy a műszakot nem téblábolással töltjük, azt az átlagosan százöt százalékos teljesítményünk bizonyítja. Egyébként a munkaidő kihasználása alapvető érdekünk, hiszen teljesítménybérben számolnak el bennünket. A selejtre visszatérve: aki hibás alkatrészt gy4rt, azt figyelmeztetjük, figyeljen oda jobban. Ha a gép a hibái, akkor azonnali segítséget kéíünk a pontos beállításhoz. Amit a csoportvezető öccse. Megyeri Pál gépbeállító nem tagad meg, sőt, reggel az asszonyok már ellenőrzött, beállított masinákkal kezdhetik meg a termelést, mert a fiatalember, brigádon kívüli létére megteszi a tőle telhetőt a kollektíva jobb eredményeiért. □ □ O A kiskőrösi Váci Mihály szocialista brigád tagsága tudja, hogy exportképes, jó pénztárgépeket csak pontos alkatrészekből lehet készíteni, vagyis tudatában van a rész és az egész viszonyának. Kovács Zoltánná szerint ezért dolgoznak a kongresszusi versenyben az eddiginél jobban, mert a maguk kötelességének teljesítésével előbbre akarják vinni az ország jövőjének ügyét. A. T. S.
