Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. november 28. AZ ANYAG NE VESSZEN EL... Ésszerű gazdálkodással mi KÉRDEZZEN - FELELÜNK Konzervipari gépek • Ivitz Sándor, a konzervipari gépek gyártásában nagy részt vállaló Béke brigád vezetője egy szelektor csiszolását végzi. Mit kell tudni a 15 forintos CSÉB-biztosításról? (1.) Tavaly 473 milliárd forin­tot tettek ki a szocialista ipar­ban az anyagköltségek, az ösz- szeg a mindennapi életben hasz­nálatos méroéink szerint szinte fölloghatatlan. Mint anyagok,, al­katrészek, részegységek tömege azonban könnyen megjeleníthető, hiszen napról-napra munkánk, tevékenységünk tárgyát alkotja. Fölhasználás és utánpótlás Kétszázhúsz esztendeje, 1759- ben hozták felszínre az első adag kőszenet Magyarországon. A fel- szabadulásig, tehát majdnem két­száz év alatt, az össztermelés két­harmada — 400 millió tonna — volt annak, mint amit a követ­kező három évtizedben kibá­nyásztak. A szénvagyon — a nö­vekvő szükségletek és kitermelés mellett is — legalább egy évszá­zadra elég a ma isimert készle­tek alapján. Ami megnyugtató. Még inkább az, hogy az előrelá­tás, a gondosság egyre inkább ér­vényesül sok területen; erdeink élőfaállománya két évtizfed alatt — mert csak akkor kezdődött a tervszerű gazdálkodás — hetven százalékkal gyarapodott. Tehát: fölhasználás és utánpótlás. Igen, de a fa megnő, újból és újból pótolható, a szénvagyon viszont nem termelődik újra. A két vég­pont között tehát a gazdálkodás ezernyi ésszerű lépésének, mód­szerének kell terepet teremte­nünk. A kiindulás kényszerűség: nem tudunk meglenni az anyagok egyre nagyabb tömegének föl- használása nélkül. A végponton viszont ott leljük a pazarló meg az ésszerűtlen föl- használást, az eltorzult értékren­det, ami olcsónak mutatja azt, ami egyre drágább; hazánkban akkor emelkedett gyorsan a szí­nesfém-fölhasználás, amikor a világpiaci ár a csillagokat ost­romolta. Semmit sem tehetünk az ellen, hogy a nyers- és alapanya­gok a nemzetközi kereskedelem­ben folyamatosan drágultak. Nem várhatunk csodákra, szükségszerű az igazodás. Ahogy elkerülhetet­len annak tudomásul vétele is: itthon szintén költségesebb a ki­termelés. A hatvanas évek köze­pén a bauxitkutatások átlagos mélysége kétszáz méter volt, tíz esztendő múlva hétszáz, s itt is, a többi területen is egy évtized alatt megkétszereződtek az egy méter kutatófúrásra számított kiadások! A hatodik ötéves terv­ben átlagosan 370 méterrel nő a szénhidrogén-kutató fúrások mélysége; 2900 méterre. S egyre több a 4000 méternél hosszabb fúrólyuk; az áhított nyersanyag mind nehezebben hozzáférhető. Ez a helyzet az egész világon. Billeg a mérleg Két ipari gömbcsap áll egymás mellett a kirakatban. Az egyik anyagigénye háromszorosa a má­sikénak, aminek használatával ráadásul nyolcvan százalékkal csökkenthető az áramlási veszte­ség. Ez utóbbi termék licencia alapján készül, az előbbi huszon­négy esztendős konstrukció. A megrendelők, a vevők jelentős része mégis a régihez ragaszko­dik. Az elavult árképzés jóvol­tából nekik az az olcsóbb, ami a népgazdaságnak sokkal drá­gább. KUenc év alatt, 1970 és 1978 között 900 ezer tonnáival bővült a vasércfelhasználás. Közben az amúgy is csekély ha­zai kitermelés csökkent; a teljes földolgozott mennyiség 12 száza­lékát fedezte tavaly. Az import viszont — mert általában emel­kednek az árak, s mert egyre tá­volabbi, nehezebben hozzáférhető lelőhelyekről származik az anyag —, mind nagyobb tétel a kiadá­sok sorában. Maradjunk e drága árunál. Egy tonna acélnyersvas termeléséhez 680 kilogramm kohókokszot hasz­náltak fel tavaly — 1970: 730 kg, —; ha az acél pazarlódik, akkor sok mással egyetemben pocsékolódik a koksz is, a kok­szolás, s a kokszolható szén ki­termelésének költsége ... Ennek ellenére, amint azt elemzések mu­tatják: az acélnyersvas átlagosan húsz százaléka vész el, kerül hulladékba a feldolgozáskor. Ami nemzetközi összehasonlításban teljesen elfogadhatatlan: a tűr­hető arány 6—8 százalék. Működ­nek például már egy-másfél szá­zaléknyi veszteséggel dolgozó le- mezkivágó berendezések, külföl­dön, hazánkban viszont olyanok is, amelyekkel negyven százalék a hulladék! Változó sorrend Az anyagok értéke, fölhasznál­hatósága folyamatosan módosul a társadalmi-gazdasági — azon be­lül: a technikai, technológiai — környezettel. Éppen százkilenc- ven esztendeje, 1789-ben fedezték fel az uránt; semmire sem jó ércnek tartották ... Kisebb hord­erejű esettel előhozakodva: 120 millió darab tetőfedő cserép kelt el a kiskereskedelemben tavaly. Ennek javát korszerű gépeken készítették, ám e drága automa­tákhoz a korábbi — részben kézi, részben gépi feldolgozásra alkal­mas — nyersanyag nem jó. Űj bányákat kellett nyitni, növelni a szállítási távolságokat... Ne gyártsunk akkor inkább cserepet? Három és félszer annyi cement fogyott 1978-ban, mint 1960-ban. Másfél millió tonna árut kibo­csátó cementmű fölépítése hét­nyolc milliárd forint. Elháríthat­juk ezt a költséget? Ha a szük­ségletek indokolt növekedését te­kintjük, akkor nem. Ha a pazar­ló felhasználást, akkor majdnem; a cement húsz százaléka fölös­legesen kerül beépítésre, elhullik, szállítás, átrakás sbb. közben, il­letve a rossz tárolás miatt tönk­remegy. M. O. Következik: Elforgácsolt mil­liók. A múlt év második felében a M'EZOGÉP Vállalat kecskeméti és tiszakécskei gyáregységében új termékek — konzervipari gépek és berendezések — gyártását kezdték meg. A napokban Dudás Árpádtól, a tiszakécskei gyáregy­ség igazgatójától arról érdeklőd­tünk, hogyan lehetne összegezni a közel másfél év eddigi tapasz­talatait. — A korábbi években gyakran előfordult a termékváltás nálunk — mondta az igazgató. — Dol­gozóink alig szereztek gyakorla­tot egy-egy termék készítésében, máris újat kellett gyártani. Ami­kor a termékszerkezet váltásánál megszületett a döntés, hogy mi vállalunk részt a konzervipari gépek gyártásában, bíztunk ab­ban, hogy végre megállapodha­tunk. Így is lett, és minden jel arra mutat, hogy így is marad. A különböző felszíni talajműve­lő gépek gyártását abbahagytuk, illetve átadtuk a solti gyáregy­ségnek, a régi termékeinkből megtartottuk a vízszintes és füg­gőleges szállítószalagokat. A megfelelő előkészületek után július 1-én kezdtük meg a kon­zervipari gépek gyártását és az első termékeket — 8 darab haty- tyúnyak-elevátort augusztus köze­lién már el is indítottuk a Szov­jetunióba. — Mit és mennyit gyártottak azóta? • Igen nagy megtakarítás érhető el Gulyás Béla újításával. A fel­hordok fejburkolatát korábban két darabból készítették, az új módszerrel, hajlítva egy darabból gyorsabban készülhetnek ezek az alkatrészek. (Opauszky László felvételei) — Kilenc géptípus mintegy negyven—ötven változatát készít­jük. Van ezek között üvegszállí­tó szalag, töltőasztal, mágneses dobozemelő és más berendezés. Termékeink mintegy 95 százaléka exportra kerül, szovjet, bolgár, csehszlovák, NDK és más baráti államok konzervgyáraiba. Eddig összesen 320 gépet és berendezést adtunk át, a legcsekélyebb minő­ségi reklamáció nélkül. — Ezek szerint megszerezték a kellő termelési gyakorlatot? — Dolgozóink nagyon hamar megkedvelték ezeket a terméke­ket, amelyeknek gyártása külön­ben jól felkészült munkásokat igényel. Részt vállalnak a célgé­pesítésben és a profil .bevezetése óta már számos újítás született a termelékenység növelésére. Négy szocialista brigádunk 62 tagja példamutatóan dolgozik*- s nem utolsósorban nekik is kö­szönhetően teljesíteni tudjuk a 120 millió forintos idei tervün­ket. O. L. Ki kaphat szociális segélyt? A Kiskőrösön lakó egyik idős asszonynak nincs semmiféle jöve­delme. Eltartásáról a rokona gon­doskodik, akinek mindez nem je­lentéktelen anyagi megterhelést okoz. Mint a szerkesztőségünkhöz küldött levelében írja, szerinte megilletné a nénit bizonyos össze­gű havi juttatás, hiszen a 70. élet­évüket betöltött emberek már jo­gosultak valamilyen intézményes anyagi támogatásra. De hát ilyen vonatkozásban nem kapott bizta­tást, kielégítő választ a helyi ta­nácstól, ezért tőlünk kérdezi: a szociális segély folyósításának me­lyek a feltételei? Szocialista társadalmunk mély­séges humanizmusából következik, hogy a koruk, a kedvezőtlen egész­ségi állapotuk és más elháríthatat­lan okok miatt a megélhetésüket már önmaguk biztosítani nem tu­dó állampolgárok szervezett mó­don részesülnek szociálpolitikai ellátásban. E tevékenységet a ta­nácsi szervek útján végzi az állam. Az átmenetileg nehéz helyzetbe került személyek például kaphat­nak egyszeri, illetve rendkívüli A tiszaalpári Kovács István ter­melőszövetkezeti dolgozó és immá­ron tizenöt esztendeje tagja a CSÉB-nek, ami után havonta 15 forintot fizetett. Nemrég arról ér­tesült, megszűnik eme értékű biz­tosítás, s aki nem igényli a díj magasabb összegre történő módo­sítását, az visszakaphatja a tagsá­ga fejében eddig „legombolt” pénzt. „Ha tényleg van ilyen ren­delkezés, mi annak a lényege?” — tudakolja mások nevében is olva­sónk. Amint azt az Állami Biztosító­tól megtudtuk, a 15 forintos díj­tételű Csoportos Élet- és Baleset- biztosítás tartalmában, kedvez­ményében ma már korszerűtlen, ezért kerül fokozatosan felszá­molásra, illetve módosításra. Az ilyen CSÉB-tagság szóbeli beje­lentéssel, vagy írásos értesítéssel Gyakorta előforduló esetről számolt be egyik kiskunhalasi ol­vasónk. Mint levelében írta, a hagyatéki tárgyalás annak rend- je-módja szerint zajlott le, s jegy­zőkönyvbe foglalták, hogy az örö­kösök konkrétan mely ingósági tárgyat kapják meg. A közjegy­zői végzés már régen jogerőre emelkedett, amikor az egyik örö­kös úgy döntött, nem hajlandó eleget tenni a jogi iratban foglal­taknak, s a meghatározottnál na- gyob értékű ingóságot tart meg magának. „Mit lehet ilyenkor tenni? Van-e lehetőség arra, hogy a jogerős közjegyzői döntésnek érvényt szerezzek?” — érdeklődik a panaszos. szociális segélyt, melyet lehet pénzben, vagy természetben — Vásárlási utalvány formájában — igényelni. De mód nyílik arra is, hogy a kérelmezőnek rendszeresen folyósítsanak ilyen segélyt. Ez utóbbinak egyebek között az a feltétele, hogy az érdekelt munka- képtelen legyen, amelynek meg­állapításánál az egészségi állapot nem vehető figyelembe, ha a nő a 65., a férfi pedig a 70. életévét már betöltötte. Idős olvasónk esetében — feltéve, ha túlhaladta az emlí­tett kort — tehát fennáll a mun­kára alkalmatlanság ténye, csak- hát kérdés, hogy a többi kötelező feltétel — veszélyeztetett-e a lét- fennartása, van-e tartásra alkal­mas hozzátartozója — adott-e ná­la. Javasoljuk, ügyével írásban keresse fel a kiskőrösi Városi Ta­nács egészségügyi osztályát, mely vizsgálat, pontosabban környezet- tanulmány alapján határoz a se­gély folyósításáról, vagy az igény elutasításáról. A kedvezőtlen dön­tés ellen fellebezni lehet a megyei tanács szociálpolitikai csoportjá­hoz. egyaránt megszüntethető, a befi­zetett díj visszatérítésére azon­ban nem kerülhet sor. Lehetőség van viszont arra — ezzel igen so­kan élnek —, hogy a szóban for­gó biztosítást a 40, 50, vagy 80 forintos díjrendszerbe dolgoztassa át a CSÉB-tag. Fontos tudni, a kérelem csak akkor teljesíthető, ha az érdekelt még nem töltötte be a 65. életévét, állandó mun­kaviszonyban van, és a díjmódo­sításkor nincs táppénzen. Az ügylet lebonyolítása érdekében a biztosító munkahelyi megbízott­ját, vagy az intézmény területi fiókját kell megkeresni személye­sen, vagy írásban. Célszerű, ha ez esetben olvasóink részletes fel­világosítást is kérnek a növelt összegű CSÉB-tagság révén igénybe vehető sokrétű szolgál­tatásról. Soraiból az derül ki, hogy a hagyatéki eljárás során nem volt vita az örökösök között, az állami közjegyző tehát teljes hatállyal döntött az ügyben. Elkészítette a hagyatékátadó végzést, mely köz­iratként bizonyítja, mi tartozik a hagyatékba, és hogy azt ki és mi­lyen jogcímen örökli. Ez a vég­zés — hasonlóan a bírósági hatá­rozathoz — jogerőre emelkedett, ami azt jelenti, az abban leírtak megfellebezhetetlenek, megvál- toztathatatlanok. Aki ezzel kap­csolatban másként cselekszik, jogsértést követ el. Minthogy ilyen ügyekben is csak per út­ján lehet igazságot szolgáltatni, javasoljuk, forduljon ön járásbí­rósághoz beadványával. Megváltoztatható-e a jogerős hagyatékátadó végzés? Így lett a mínuszból plusz Ha az akasztói Béke Szakszö­vetkezet főmezőgazdászát, dr. Fé- derer Ferencet a gazdálkodás to­vábbi fejlesztési feladatairól kér­dezik, akkor kissé tréfásan azt válaszolja: — Három, bé-betűvel kezdődő ágazatra fordítunk legnagyobb gondot a következő esztendőkben. Ezek: a búzatermesztés, a borá­szat és a birkatenyésztés. Ez alkalommal a harmadikról, vagyis a juhtenyésztésről beszél­getünk, annál is inkább, mert ennek dinamikus fejlesztésére van a legnagyobb lehetőség a gazdaságban. A gyepes terület meghaladja a 2660 hektárt, tehát szinte kínálkozik a megoldás a hasznosítására. Jelenleg 7 ezres juhállomány van, ebből 4200 az anya. öt év alatt kétszeresére nőtt a létszám. A jövő év végére pedig 5500 anyával és 9 ezres összállománnyal számolnak. A VI. ötéves terv végére ezt is meg­kétszerezik. A fésűs merinói faj­tát német húsmerinóival és a szovjet ászkániaival keresztezik, így a három fajta előnyös tulaj­donságai ötvöződnek. A gyapjú­hozam juhonként elérte az 5,2 kilogrammot, míg öt esztendővel ezelőtt 4,3—4,5 kilogramm volt. — A juhászat fejlesztése ter­mészetesen szükségessé teszi a gyepgazdálkodás javítását, gon­doskodni kell elegendő takarmány­ról. öt évvel ezelőtt még vásá­rolnunk kellett a fűből készült szilázst, most már eladni is tu­dunk belőle, annak ellenére, hogy az állomány jelentősen megnöve­kedett. Nagyon fontos a költségcsök­kentés céljából az olcsóbb juh- hodályok építése, a technológia fejlesztése — hangoztatja a fő­mezőgazdász. Valóban ma már a juhászatot sem lehet a régi módon kezelni. Ebben az ágazatban is szükség- szerű a korszerűsítés. — Mi az úgynevezett keskeny áthajtó utas technológiát alkal­mazzuk — folytatja dr. Féderer Ferenc. — Két oldalt vannak az etetőjászolok végig. Egy erőgép és egy elosztó szerkezet segítségével töltjük meg ezeket. Ilyen gépi ta­karmánykiosztó másutt még nincs. Nálunk ezt egy MTZ-erőgépre szereltük fel, a kiosztó berende­zést pedig hidromotor hajtja. Munkaerő-megtakarításban ez 9 Az űj telep egy része. 0 Dr. Féderer Ferenc: — veszteséges ágazatból nyereségessé vált a juhászat. (Straszer András (elvételei.) rengeteget jelent, elég, ha meg­jegyzem, hogy 500 juh részére tíz perc alatt ki lehet juttatni ily módon a takarmányt. A beren­dezést a saját műhelyünkben ké­szítettük, Bodor Ferenc gépész- mérnök elgondolása alapján. Az állomány növekedésének megfelelően egymás után épülnek a hodályok. Egy-egy ilyen épü­letben 500 jószág fér el. Tavasztól őszig legeltetik a juhokat. A ho­dályok a legelők szélén helyez­kednek el. — Véleményünk szerint nem palotákat kell építeni a juhásza­tokban, hangoztatja a főmező­gazdász. — Ideálisnak tartom a 6 ezres létszámú telepeket. Ilye­neket építünk mi is. Szerintem a juhászatnak nagy jövője van. Ná­lunk néhány éve még ráfizetéses ágazat volt, a korszerűsítés révén elértük azt, hogy már az idén 1 millió 800 ezer íötint nyere­ségre számítunk. Az akasztói példa bizonyítja, hogy lehet a mínuszból megfele­lő odafigyeléssel, törődéssel pluszt elérni. K. S. Mikor kell fizetni külön jövedelemadót? Egy kiskunhalasi lakos otthoni gazdaságában régóta foglalkozik állattenyésztéssel. A tavalyi esz­tendőben is nagy létszámú ser­tésállományt nevelt fel és hizlalt meg az előírt súlyhatárnak meg­felelően. Megannyi munkával, sok fáradtsággal, s nem kevés anyagi ráfordítással érte el, hogy a he­lyi ÁFÉSZ-szel kötött szerződés alapján maradéktalanul tehetett eleget eladási kötelezettségének. Éppen az anyagi hasznát számol­gatta, amikor kézhez vette az adóhivatal értesítését arról, hogy az úgynevezett tiszta bevétele mintegy másfélszeresét fizesse be külön jövedelemadó címén. Az intézkedés elvette olvasónk ked­vét a sertéstartástól. Most azt szeretné tudni: van-e olyan adó­szabály, mely ilyen magas, és rá­fizetést is előidéző tartozási kö­telezettséget ró a háztájiban gaz­dálkodóra? Már elöljáróban leszögezzük, adópolitikánk nem hogy nehezíti, de lényegében ösztönzi a háztáji és kisegítő gazdaságokban foly­tatott állattenyésztést. Ezt bizo­nyítja a Központi Statisztikai Hi­A Moszkva folyó híres külön­leges szépségű kanyarulatairól, amelyek partjai — többségükben — már beépültek új lakónegye­dekkel. A fejlesztési terveknek megfelelően most épül a Sztrogin, a Krilatszkoje és a Mnyevnyikov lakótelep, a város délkeleti ré­szén pedig megkezdődött a Mar- jinó negyed építése. Az itt léte­vatal Bács-Kiskun megyei Igaz­gatóságának — a lapunkban rö­viddel ezelőtt közzétett — jelen­tése is, miszerint a megye sertés- állománya az elmúlt háromne­gyed év folyamán is fokozatosan emelkedett. És ebben jelentős ré­szük van a kisgazdaságoknak. Ami a konkrét panaszát illeti, mi a kivetett adó összege helyességét illetően nem adhatunk választ, ügyében csak vizsgálat alapján lehet határozni. Ennek érdekében forduljon a helyi tanács adóható­ságához, s ha a döntésével nem ért egyet, fellebbezést nyújthat be a megyei tanács vb pénzügyi osz­tályához. Tájékoztatásul azon­ban elmondjuk, hogy a jogsza­bály értelmében, mindenkinek adóbevallást kell tennie, aki a mezőgazdasági termékek eladásá­ból származóan 150 ezer forint­nál magasabb árbevételt ért el. Ez az érték képezi a külön jöve­delemadó alapját, melyből száza­lékkal számolják ki a fizetendő adót. Ez viszont több feltétel ese­tén — méltányosságból is — csök­kenthető. összeállította: Velkei Árpád sülő sokemeletes lakóházegyüttes alapterülete eléri a másfél millió négyzetmétert, s kb. 120 ezer embernek nyújtanak majd ott­hont. A lakásokkal egyidőben épülnek az iskolák, a gyermek- intézmények, a szolgáltatóiházak, az üzletek és, a kulturális léte­sítmények. Moszkva új lakónegyedei

Next

/
Thumbnails
Contents