Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-27 / 277. szám

4 t PETŐFI NÉPE 0 1979. november 27. Festékgyári berendezések A Budapesti Vegyipari Gépgyár az idén több mint kétszázötven millió forint értékben szállít a Szovjetunióba különböző festékgyári berendezéseket. A gyár négy szocialista brigádja vállalta, hogy a fes­tékalapanyag gyártására szolgáló 2 darab harminckét méteres keve­rés készülék szerelését határidő előtt befejezi. f SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Segítség Vietnamnak Vietnamban a jelenlegi terv­időszak első három és fél évében több tucat új iparvállalatot ad­tak át és több ezer kilométer hosszú közutat építettek. Az ipar sokféle új terméket állít elő, egye­bek között berendezkedett arra is, hogy komplett berendezésekkel lássa el a kisebb vállalatokat. A Szovjetunió és a többi szocia­lista ország nagy és sokrétű se­gítséget nyújt Vietnamnak a kí­nai agresszió miatt elpusztult iparvállalatok helyreállításához. A szocialista építési program meg­valósítását a jelenlegi tervidő­szakban, egyehek között a Szov­jetunió csaknem 100 népgazdasá­gi létesítmény tervezésével, épí­tésével segíti. A hmelnyickiji atomerőmű Az integráció térképén a KGST- tagországok új közös létesítmé­nyei jelentek meg: a hmelnyickiji atomerőmű és a 750 kilovoltos távvezeték a villamos áram to­vábbítására a hmelnyickiji atom­erőmű és Rzeszów között. A 4 millió kilowatt kapacitású hmel­nyickiji atomerőmű Magyaror­szág, Lengyelország, a Szovjet­unió és Csehszlovákia közös erő­feszítésével épül. Az az energia- mennyiség, amelyet az új erőmű az egyes országoknak szállít, ará­nyos lesz azzal, amilyen mérték­ben az országok az atomerőmű építésében részesednek. A KGST- tagországok 'közös atomerőműve Ukrajnában épül, a hmelnyickiji körzetben. A szerződésnek megfelelően a Szovjetunió biztosítja a tervezési munkákat, az atomerőmű építé­séhez szükséges anyagi és pénz­ügyi forrásokat, részt vesz az épí­tési és szerelési munkákban, biz­tosítja azok menetét, és fűtő­anyaggal való ellátását. Meghatá­rozták azt is, hogy a többi part­ner — Magyarország, Lengyelor­szág és Csehszlovákia — hogyan vesz részt az építkezésben. Ma­gyarország híradástechnikai be­rendezéseket, autóbuszokat, épí­tőgépeket, anyagokat és szerkeze­teket szállít az építkezésre. Len­gyelország villamos berendezése­ket, automata műszereket, építő­ipari gépeket, hengerelt anyagot. Ezen kívül lengyel építők is részt vesznek az atomerőmű építésében. Csehszlovákia technológiai be­rendezéseket, szállítóeszközöket, köztük Tátra típusú nehéz teher­gépkocsikat, gépeket és sajtóbe­rendezéseket szállít az építkezés­hez. Egyúttal megindulnak a hmel­nyickiji atomerőmű és Rzeszów közötti nagyfeszültségű távveze­ték építési munkái is. Ezekben a munkákban öt ország vesz részt: Magyarország, az NDK, Lengyel- ország, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia. Az új vezeték villamos energiát szállít a Szovjetunióból (a hmelnyickiji atomerőműből) az építkezésben részt vevő partne­reknek. A vinnyica—albertirsai táv­vezeték után ez a második 750 kilovoltos távvezeték. A Szovjet­unió területén a vezeték 260 ki­lométeres szakaszának építését a Szovjetunió biztosítja, a Szovjet­unió határától a lengyelországi Rzeszówig a 117 kilométeres sza­kaszt lengyel vállalatok építik meg, részben saját forrásokból, részben azokból az eszközökből, amelyeket Magyarország, az NDK és Csehszlovákia ad. Az új távvezeték megépítése növeli a KGST-tagországok egye­sített energetikai rendszereinek üzemképességét, biztosítja a viP" lamos áram szállításának fokozá­sát a Szovjetunióból Magyaror­szágra, Lengyelországba és Cseh­szlovákiába. Ha befejeződik a hmelnyickiji atomerőmű építése, és az erőmű eléri a tervezett tel­jesítményt, a Szovjetunióból a villamosenergia-szállítások a KGST-tagországokba a kétszere­sükre nőnek. A tagországok által épített új ipari létesítmények megfelelnek azoknak a feladatoknak, amelye­ket az energiaellátás területén a KGST hosszú távú együttműkö­dési célprogramja határozott meg. (CTK—APN—MTI) A. K. Bocsátói Akasztóig, Soltszent- imrétől Tázlárig éppen tizenegy település határában fekszik föld­je a Kiskőrösi Állami Gazdaság­nak. Három évtizedes fennállása alatt jónéhány tagosítást, föld­cserét, összevonást megért nagy­üzem, 6,2 ezer hektárja máig is szinte megszámlálhatatlan kisebb, nagyobb táblában van. Szántóföl­di művelésre alig ezer hektár al­kalmas, mert a 8,2 aranykorona átlagos értékű talaj gyenge mi­nőségű. A Kiskőrösi Állami Gazdaság ezzel szemben 1090 hektár szőlőt, 184 hektár gyümölcsöst művel, s a gyep jelentős részét is haszno­sítja. Az együttesen 1274 hektár ültetvény több ötéves tervidőszak telepítő munkájának a gyümöl­cse, s a nagyüzem gazdasági ered­ményének legfőbb alapja. Jó mi­nőségű borászati termékeiért szá­mos arany- és ezüstérmet, gaz­dálkodásának együttes eredmé­nyéért kiváló címet kapott. Pár éve hagyta jóvá a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium a kiskőrösi gazdaság szőlőtermelési rendszerét. A kor­szerű eljárás alkalmazásának hasznát nemcsak az állami gaz­daság látja, hanem a szomszéd­ságában működő több szövetkezet is, amellyel közösen telepíti a szőlőt és termelési, borászati, ér­tékesítési kapcsolatban van. Az állami gazdaság, s a termelési rendszeréhez csatlakozott több tsz és szakszövetkezet közös te­vékenységének eredményeként, újabb, nagy kiterjedésű szőlő-, gyümölcsültetvénnyel gazdagodik a táj. A kertészeti ágazatokat, s a ho­mokhasznosítás egészét korsze­rűbb alapra helyező munkának közvetlenül részese a Kiskőrösi Állami Gazdaságnak mind az ezerszázötvenkét dolgozója, a párttagok és pártonkívüliek egy­aránt. Többek között ezt a mun­kát elemzik és a következő idő­szak tennivalóit jelölik meg az állami gazdaság nyolc pártalap- szervezetének beszámoló taggyű­lésén. A kiskőrösi járás beszámoló taggyűléseinek sorában az állami gazdaság központi alapszervezetéé volt az első, ahol dr. Havasi Gyu­la titkár ismertette a pártvezető­ség által gondosan összeállított beszámolót, amely a XI. párt- kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkát elemezte. A ti­zenkilenc tagú alapszervezetben a mezőgazdasági nagyüzem irá­nyító testületéiben működő kom­munisták dolgoznak. Valameny- nyiük közéleti tisztséget is betölt, pártmunkájuk, pártmegbízatásuk teljesítése sok-sok elfoglaltsággal jár, de igen hálás feladat, hiszen meggyorsítja az egész gazdaság előtt álló cél elérését.. Az alapszervezet egy-egy osz­tály beszámoltatásán keresztül is rendszeresen tájékozódhatott az állami gazdaság központjában dolgozók tevékenységéről, mun­kájuk hatásfokáról. Állást foglalt abban, hogy az irányító szervezet korszerűsítése, az egységek kö­zötti jó kapcsolat megteremtése, a Őszinte számvetés • Dr. Havasi Gyula titkár a pártvezetőség beszámolóját ismerteti az állami gazdaság központi alapszervezetében. • Böröcz Sándor igazgatóhelyet­tes: egyidöben csak a megérzés volt a döntés alapja. Ma más a helyzet. (Straszer András felvételei) vezetőség az alapszervezet tagsá­gát, hogy a nők és a fiatalok részvétele a társadalmi szervek­ben a számarányuknak megfelelő, a munkahelyen ugyancsak növe­kedett a fiatalok és a nők aránya, és az elvégzett munka az egyet­len mérce a javadalmazásnál. Az utóbbi időben több fiatal került felelős beosztásba. Az viszont igaz, hogy a nők számarányukhoz képest kisebb mértékben töltenek be vezető tisztséget. Az alapszervezethez tartozók politikai és szakmai felkészültsé­ge gyarapodott. Egyre több felső­fokú végzettségű szakember dol­gozik a gazdaságban. Tizenöt párttag politikai oktatásban való részvételét készítette elő az alap­szervezet vezetősége. Emellett a MEDOSZ és a KISZ is megszer­vezi a maga területén a politikai oktatást az 1979/80-as évre. A pártvezetőség értékelte a szakszervezeti bizottság és a KISZ munkáját. Az üzemi szak- szervezeti bizottság megfelelő te­vékenységének a személyi felté­tele megvan, az ifjúsági szerve­zetnél azonban a pártalapszerve- zetnek még segítenie kell abban, hogy a fiatalság megtalálja a sa­játos feladatát a nevelő munká­ban. A vezetőség cselekvési prog­ramja, amelyet a beszámoló tag­gyűlés néhány újabb feladattal kiegészített, ugyancsak jelentős teret szentel a KISZ szervezeti életének fellendítésére, többek között olyan fiatalok segítségével, akik képesek az ifjúság összefo­gására, s érdekeik megfelelő kép­viseletére. A vezetőség öt év munkáját összefoglaló beszámolóját számos felszólaló egészítette ki. Sokré­tűen elemezték a saját tevékeny­ségüket, a pártalapszervezet mun­káját, s a gondok leküzdésének módját is megjelölték. Ebben a munkában az alapszervezet tag­sága kivétel nélkül tevékeny részt vállalt magára. Ügy köny- nyebb, ha együtt fáradoznak, hi­szen egyre akkor kisebb feladat hárul. K. A. dolgozók munkahelyi körülmé­nyeinek állandó javítása mennyi­re meghatározza a mezőgazdasá­gi üzem egész tevékenységét, a munka eredményességét. A pártrendezvények alkalmával is tudomást szerezhetett a tagság arról: milyen tervszerű munka folyik annak érdekében, hogy jól felkészült, szakmailag, politikailag képzett dolgozók legyenek az irányító szervekben. Észrevételez­te az alapszervezet, hogy a káde­rek nevelését megnehezíti, a munkafegyelmet kedvezőtlenül befolyásolja, ha nem a legjobban végzett munka, az anyagi elisme­rés alapja. Káros, ha az egyenlős- di, a nem kellően megalapozott megítélés érvényesül a bérezés­ben, jutalmazásban. Az alapszervezet a nő- és if­júságpolitikai tennivalóit az MSZMP Központi Bizottsága határozata, és 1974-ben megfogal­mazott saját intézkedési terve je­lölte meg. A pártvezetőség és a taggyűlés mindkét feladat végre­hajtását értékelte az elmúlt idő­szakban. A beszámoló taggyűlé­sen pedig arról tájékoztathatta á • Már száznál több tagja van a MEDOSZ-nak a gazdaság köz­ponti kerületében — mondja őszi Ferenc üszb-titkár. PILLANATKÉP A hegesztő ^ A fény már messziről vakít. Olyan, mintha egy különösen erős csillagszórót gyújtottak vol­na meg. Egy ember hajol a tűz fölé, nézi mozdulatlanul. Az arca előtt ér­dekes sisak, mint a vívóknak. Nézi a tüzet. Mintha tüzimádó lenne, valamiféle megszállott ke­leti szekta tagja, aki képes na­pokig egyetlen pontra nézni, on­nan várva az istent. A tűz egyszerre kialszik. Az alak fölegyenesedik, leveszi az ellenzőt, és szabad kezével megtörli a homlokát. Vége a varázslatnak. — Jó napot! — köszönök rá. — Jó napot — válaszol elége­detten, de rám sem néz, még min­dig a hegesztésre tapad a tekinz tete. Mintha a köszönés sem ne­kem szólt volna, hanem a kész, a befejezett munkának. — Szereti a tüzet? — kérde­zem. Meglepve néz rám. Nem érti, mire gondolok. Talán eszébe sem jutott munka közben, hogy ket­tejük kapcsolata a kívülálló szá­mára misztikus viszonynak tűnik, vagy hogy ő, miközben dolgozik, a „tűzzel játszik’’. — Nem fél a tűztől? — kérde­zem őt újból. Elmosolyodik. Az orra tövén fe­kete folt van: a sisak alatt meg­izzadt az arca, és a port ott gyűj­tötte össze a verejték. Olyan mó­kás, mint egy rosszul sikerült bohócmaszk. — Nem kell ettől félni. — Mi lenne, ha védősisak nél­kül néznénk bele a hegesztőláng­ba? — Megvakulnánk. — Ilyen egyszerű megvakulni? — Hát... nem ajánlatos sokáig belenézni. — Es egy-két pillanatig? — Fiatal koromban fogadásból megcsináltam. Begyulladt a sze­mem, orvoshoz kellett mennem. Nemcsak az idősebb ember bölcsességével mondja ezt, mely elítéli a fiatalság hóbortjait, ha­nem azt is kifejezve, hogy a mun­ka szent és komoly dolog. Körülnézek. Hosszú csövek, va­sak mindenfelé. Vékonyak, vasta­gok. Az egyik egyenes, a másik meg van hajlítva. Odébb két nagy palack, mellette gumivezeték ösz- szetekeredve. — Szereti a szakmáját? — fag­gatom tovább. Ránéz az előbb hegesztett vas­darabra. Szinte megsimogatja a tekintetével. Ha nem szólna sem­mit, akkor is tudnám a válaszát. — Én mindig látom előre, mi lesz abból, amit csinálok. Már ez is szép. Mikor aztán kész vagyok, olyan, mintha teljesült volna az álmom. Szerintem minden olyan ember szereti a szakmáját, aki örömét találja a készben. Abban, amit ő csinált. Ennyi az egész. — Hogyan lett hegesztő? — Ezt már sokan megkérdez­ték. — Talán a tűz, a vakító ragyo­gás vonzotta? A kezében levő hegesztőpisz­tolyra néz. Megemelgeti, mintha a súlyát vizsgálná. — Egy hegesztő lakott abban az udvarban, ahol gyerek voltam, ö mesélt esténként a munkájáról. Aztán... hegesztő lettem. Pattan a pisztoly, és újból va­kítani kezd a fény. Felkerül a sisak, s én ijedten kapom a sze­mem elé a kezem: nem akarok megvakulni. __ A fénybe beleér egy vékony pálcika, és a tűzben egy lesz két vasdarab: egy álom ismét teljesül. Tóth Tibor KwXvXW-' és fia is. Kiderül, hogy e nyom­dászdinasztiából hárman dol­goznak itt, a könyvkötő részleg­nél. Az apa negyvenhárom éve tevékenykedik a szakmában, s tizenöt éve részlegvezető, az anya innen ment nyugdíjba, — bár még ma is bejár dolgozni —, s a fiú nem csak méltó utód, de az apja helyettese is a vezetésben. Tavaly kapta meg, a Szakma ifjú mestere kitüntetést. Jelenleg a technikusi oklevél megszerzéséért tanul, s ő foglalkozik a szakmun­kástanulók oktatásával. Mindhár­man a Szövetkezet Kiváló Dolgo­zója cím tulajdonosai. — Könyvkötészetünk 1977-ben kapcsolódott be a szövetkezet bri­gádmozgalmába — mondja ifjú Tarapcsik Sándor. — Kis kollek­tívánk Csokonai nevét viseli, s a megalakulást követően engem vá­lasztott meg vezetőjüknek. — Milyen sikereket értek el eddig a brigádversenyben? — Már elnyertük a zöldkoszo­rús szocialista címet, s az idén kapta meg a brigád a Kiváló szolgáltató részleg kitüntetést. Jelenleg a bronzkoszorúért ver- senyzünk a szövetkezet többi részlegeivel. Nem kétséges, hogy a könyvkö­tészet az ÉPSZISZ egyik jól mű­• Sajtó alatt, az elkészült nyok. ködő részlege, de az sem, hogy sok köszönhető e tekintetben a „könyvkötő családnak”. Apáról fiúra száll a mesterség, amiről olyan lelkesen beszélnek, hogy toliam hegyére kívánkozik e szó: szakmaszeretet. S a szeretet szép­séget, igényt mér munkáikhoz. Koloh Elek S íme, mind a hárman. Kecskeméten, a Mária utca öreg házai között, nagy cégtábla jelzi az Épületkarbantartó és Szol­gáltatóipari Szövetkezet könyv­kötő részlegét. Beljebb, az udvar­ban található a műhely, ahol mindössze nyolc dolgozó serény­kedik a gépek között. Jókora pa­pírbálák, könyvek, dobozok, al­bumok sokasága mindenütt. — Tavasszal költözött ide könyvkötészetünk, a Nagykőrösi utcából — mondja Tarapcsik Sán­dor részlegvezető, s az idős em­berek megfontolt mozdulataival magyaráz a tágas helyiségekre mutatva. — Itt kedvezőbb mun­kakörülmények között dolgozha­tunk. Munka pedig akad bőven, hisz a mi szövetkezetünk az egyetlen Bács-Kiskun megyében,| amely ilyen jellegű szolgáltatáso­kat is végez. Persze nemcsak a megyéből, de az ország más terü­leteiről is kapunk megrendelése­ket. Hárman a családból Az ÉPSZISZ könyvkötészetében mindez, hogy a jobb munkafel­tételek mellett szervezettebben, intenzívebben dolgozhatunk. Más­részt, csaknem 100 ezer forint ér­tékű beruházással gyarapodott a gépparkunk egy év alatt. — Milyen határidővel vállalják a megrendeléseket? — Ez a tételektől, vagyis az elvégzendő munka mennyiségétől függ. Általában két-három hét. Persze, a könyvkötésen kívül bé­lyegalbumok, díszdobozok, irat­tartók készítésével is foglalko­zunk. Miközben a szolgáltatásokról beszélgetünk, csatlakozik hoz­zánk Tarapcsik Sándor felesége • Ifjú Tarapcsik Sándor. — Ebben az évben, több mint egymillió forintot tesz ki, a lakos­ság, illetve a közületek, intézmé­nyek részére végzett munkáink értéke. Ez azt jelenti, hogy húsz százalékkal teljesítjük túl az idei tervünket. Azzal magyarázható

Next

/
Thumbnails
Contents