Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-27 / 277. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKüX MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 277. szám Ára: 1,20 Ff 1979. november 27. kedd Összehívták a Varsói Szerződés külügyminiszteri és honvédelmi miniszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően december elején Ber­linben kerül sor a Varsói Szerző­dés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésére. Ugyancsak decemberben tart ülést Varsóban a VSZ honvédelmi miniszteri bi­zottsága, amely a katonai szervek tevékenységének időszerű kérdé­seit vitatja meg. (MTI) Őszinte számvetés 4. oldal Sport 7. oldal A hétvége baleseti krónikája I. oldal A BÁNYÁSZOK JELENTIK: Teljesítik tervüket a szén, az olaj és a bauxit kitermelésében A szénbányászok eddig mint­egy 200 ezer tonnával teljesítet­ték túl időarányos tervüket, s azzal számolnak, hogy a hátrale­vő alig másfél hónap alatt még 100 ezer tonna szenet küldenek felszínre az előirányzaton felül. A minőségre is nagy gondot for­dítottak. s így teljesítették a fű­tőértékben meghatározott elő­irányzatokat is. A terven felüli termelésnek csaknem a fele a lakosságnak szállított minőségi barnaszén, s ezenkívül brikettből is az előirányzottnál 60 ezer ton­nával 'többet termeltek. Áldozatos munkával töltötték sok pihenőnapjukat is, hogy ki­elégítsék az igényeket, és lehetővé tegyék import energiahordozók megtakarítását. A szénvagyon csökkenése és az előkészített munkahely hiánya miatt egyes bányákban, főként Nógrádban, Dorogon és a Várpalotai-meden­cében elmaradtak az előirányzat­tól, de a kiesést más bányák pó­tolták, leginkább az oroszlányiak, akik 160 ezer tonna szénnel te­tézték meg tervüket. Szép sike­rekről számolhatnak be még a mátravidékiek, a borsodiak, a ta­tabányai és a mecseki bányászok is. A vagonellátás jelentős javí­tásával — bár még nem teljesen zavartalan — a vasutasok is hoz­zájárultak a bányászok eredmé­nyeihez. A szénhidrogénbányászok az idén különösen sokat tettek a kő- olajitermelő kutak hozamának nö­veléséért. A másod; és harmad- lagos művelési módszerek, a szén­dioxid- és vízbesajtolásos művelé­si eljárások kiterjesztése segítette legjobban az előirányzat túltelje­sítését. Így az alföldi és a dunán­túli kőolajbányászok az év vé­géig várhatóval együtt mintegy 20 ezer tonna terven felüli kő­olajat adnak az országnak. Je­lentős az importmegtakarítás, hi­szen a hazai termelés költsége — a kutatási kiadásokat is számítva — alig 15—20 százaléka a tőkés import kőolaj árának. A termelő kutak hozamának növelésére új, biztató üzemi kísérleteket kezdtek az algyői szénhidrogénmezőben. Ez az úgynevezett micelláris olajkiszorítási eljárás, amely ígé­retesebb eredménnyel készteti fel­színre a kőolajat, mint a szén­dioxid és a víz. Nagy erőfeszí­téseket tesznek a szénhidrogén­kutatások kiterjesztésére, hogy kőolajból és földgázból is egy­aránt fenntarthassák a termelés jelenlegi szintjét. Ezért kedvező, hogy a kőolaj- és földgázbányá­szati. vállalat dolgozói felajánlá­sukat teljesítve november köze­pére a kutató és feltáró fúrások elvégzésében pótolták azt az egy­hónapos kiesést, amit a zsanai földgázkitörés és tűz okozott. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt várhatóan az év végéig a szeizmikus kutatási itervet 110 százalékra teljesíti, s az előirány­zatnál mintegy 10 ezer méterrel több kutatófúrás készül el. A hazai födgáztermelésben is számí­tani lehet arra, hogy terven fe­lül ebben az évben 50—100 millió köbméterrel több földgázt kap­nak a fogyasztók. Ez is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a tervidő­szak első négy évében az elő­irányzottnál 25—30 ezerrel több háztartás részesül vezetékes, s 180—200 ezerrel több pedig a pb- palackps gázellátásban. A Magyar Álmíniumipari Tröszt bauxitbányászai ütemes munkával tettek eleget a hazai timföldgyárak megrendeléseinek, és a szocialista partnerekkel kö­tött kormányközi egyezményekben rögzített feladatoknak. A szállí­tási csúcsokban várható késések elkerülését segítette, hogy a MAV-val jó együttműködésben jól kihasználták a szabad szom­bati és a vasárnapi rakodás le­hetőségeit, s mintegy 25 ezer munkaórával összesen 300 ezer tonna bauxitot szállítottak el a munkaszüneti napokon. Így szocialista exportkötelezett­ségeiket egy hónappal a határ­idő előtt, október második felé­ben teljesítették. Megelőzték te­hát azokait a gondokat, amelye­ket az év végén a hideg okoz az­zal, hogy a nedves bauxitot be­fagyasztja a vagonba. Az ütemes munkáért tett erőfeszítések alap­ján csaknem 3 millió tonna bauxit termelésével maradéktalanul ele­get tesznek idei előirányzataik­nak. Ezt a feladatat azonban a korábbinál majdnem 200-al ke­vesebb dolgozóval teljesítik, s a hiányzó munkaerőt a termelé­kenység növelésével pótolják, ugyanis a múlt évi 807-ről 850 tonnára növelték az átlagosan egy dolgozóra jutó évi termelést. ÁLLANDÓ MEGHÍVÓ MŰVÉSZEINKNEK Vajdasági képzőművészek tárlata Kecskeméten Vasárnap nagy érdeklődés mel­lett nyitották meg a jugoszláviai Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány képzőművészeinek ki­állítását a kecskeméti Katona József Múzeumban. A negyven­négy művész több mint nyolcvan alkotását felsorakoztató tárlat kö­zönségét, s a vajdasági képzőmű­vészek küldöttségét Bánszky Pál művészettörténész, megyei mú­zeumigazgató köszöntötte. Ezután Dusán Belie, a Vajda­sági Művelődési önigazgatású Ér­dekközösség titkára nyitotta meg a tárlatot: — Meggyőződésem — mondotta — egyebek között —, hogy az or­szágaink, s a két megye közötti barátság jelképe ez a kiállítás is, amelyet kölcsönös óhajok alapján rendeztünk. Mindent meg kell tenni, a művészet eszközeivel is, a barátság ápolása érdekében. Kü­lön megtiszteltetés számunkra, hogy Kecskeméten, e művészét­pártoló szép alföldi városban mu­tathatjuk be legjobb képzőművé­szeink alkotásait, s hogy a jövő­ben viszonzásként a magyar, így a Bács-Kiskun megyei művésze­ket fogadhatjuk majd hazánkban. Számukra állandó meghívó szól a Vajdaságba. Dusán Belie megtekintésre aján­lotta a kiállítást. Mielőtt azonban erre sor került volna, Bánszky Pál ismertette a tárlat anyagát, a Vajdaság képzőművészednek euró­pai kitekintésű mondanivalóját. A többi között ezeket mondotta: — A legszélesebb látókörű al­kotókat egyre inkább az emberi egyetemességben való gondolko­dás jellemzi. Ezen a tárlaton is egy ilyen folyamat jeleit fedezzük fel. Helyet kapott a válogatásban a . hagyományosabb szemléletű képzőművészet, a szecesszió érze­lemmel telített, dekoratív attitűd­je, s tetten érhető a huszadik szá­zad legkülönbözőbb művészeti tö­rekvéseinek a termékenyítő hatá­sa is. Képeik és szobraik arról győz­nek meg, hogy a hagyományőr­zést és korszerűséget, a hazafisá- got és internacionalizmust, az et­nikai-nemzeti kötődést és az egye­temes nyitottságot nem állítja szembe egymással. Ügy tűnik: az itt kiállító jugoszláv és magyar nemzetiségű művészek nem akar­nak programszerűen sem jugo- szlávok, sem magyarkodók, sem „világszínvonalon állók” lenni, amint nem akarhatnak egyolda­lúan sem hagyományosak vagy korszerűek, sem ösztönösek vagy intellektuálisak lenni. Festmé­nyeikből, grafikáikból és szobraik­ból kitetszik, hogy a Vajdaság képzőművészete szinte egy leki­csinyített európai művészet, át­itatva sajátos hagyományokkal, ízlésekkel, törekvésekkel. Bánszky Pál végezetül arról be­szélt, hogy a vajdasági képzőmű­vészek igen jó színvonalat képvi­selő, első kecskeméti bemutatko­zásának örömmel adtak helyet a múzeumban. Azt szeretnénk — mondotta —, hogy a testvérmegyei kapcsolatok láncolatában ez az esemény fontos állomása lenne a jó szomszédi viszony továbbfej­lesztésének, hogy az alkotó és a művészetpártoló emberek egyre természetesebben és gyakrabban nyissanak ajtót egymásra. A vajdaságiak kiállítását a me­gye és Kecskemét város közműve­lődési, művészeti életének több vezetőjével együtt megtekintette dr. Major Imre, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese és Gero Sándor, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője is. A tárlat december 16-ig lesz nyitva. R. M. • Jövedelmező a cukorrépa a kisszállás! Bácska Tsz-ben. A szövetkezet a héki rendszerhez társulva, az idén 130 hektáron termesztette az értékes ipari alapanyagot, amelynek melléktermékét is jól hasznosítja a közös gazdaság állattenyésztése. Képünkön a HCR technológiája szerint összeállított gépsor az utol­só fordulót teszi a répaföldön, amelyen az aszály miatt a tervezettnél valamivel kevesebb, de igen jó minőségű és magas cukortartalmú répa termett. (Pásztor Zoltán felvétele.) IGÉNYEK És LEHETŐSÉGEK — FEJLESZTÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL Szolgáltatások Bács-Kiskunban Az emberek azt várják, hogy a jövedelmükhöz és az ál­taluk megrendelt munka nagyságához mérten elfogadható áron, szakszerűen, udvariasan és gyorsan kielégítsék szol- gáltatásjellegű szükségleteiket. Az összkomfortos, gépesített háztartások számának gyarapodásával növekszenek ezek az igények, mennyiségüket és sokféleségüket tekintve is. Az újabb típusú számológépek elterjedése például — magáno­soknál és közületeknél — új feladatok elé állítja a szolgál­tatásfejlesztést irányító szerveket. A javításra—karbantar­tásra—felújításra létrehozott vállalati, szövetkezeti és a ma­gánkisipari kapacitás összhangjának megteremtése a válto­zó lakossági igényekkel nem könnyű feladat. Az e téren elért eredményekről, törekvésekről és gondokról beszélgettünk Vágó Istvánnal, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjé­vel. — Országos tapasztalat, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevő ál­lampolgárok nem minden esetben elégedettek a gyorsasággal, a szakszerűséggel, vagy éppen a felszámított díjjal — állapítottá meg bevezetőben az osztályvezető. — Megyénkben is akadnak prob­lémák a nyitvatartási idővel, a kiszolgálással és a vállalási ha­táridőkkel. Fontosnak tartjuk, hogy az ilyen lakossági panaszok száma csökkenjen. Azonban ak­kor, amikor ipari szolgáltatások­ról beszélünk, nem szabad szem elől tévesztenünk egy objektív té­nyezőt. Azt, hogy a szolgáltatások irán­ti igények gyorsabban növeked­nek és mindig előbbre tartanak a kielégítésükhöz szükséges tárgyi feltételeknél. Ezt bizonyos fokig természetesnek tekinthetjük, mert a tartós fogyasztási cikkek, mint például a hűtőszekrény, a televí­zió és a személygépkocsi megvá­sárlására egyre több embernek van lehetősége. Ugyanakkor ezt a növekedést egyik napról a má­sikra nem lehet követni szerviz- beruházásokkal. Az alacsony szol­gáltatási árak mellett a beruhá­záshoz felhasználható fejlesztési alap csak szerény mértékben képződik az ipari szövetkezetek­nél és a vállalatoknál. Az állam ezért támogatást ad a kapacitásuk fejlesztéséhez. Bács-Kiskunban 1970 óta álla­mi támogatással épült föl több gépkocsiszerviz, szolgáltatóház, textiltisztító üzem és szalon. A negyedik ötéves tervben hoztuk létre a kecskeméti, a kiskőrösi, a kalocsai és a kiskunhalasi autó­szervizt, a kiskőrösi szolgáltató­házat, a kecskeméti központi -mo­sodát, a Luther udvari mosósza­lont és a kiskőrösi textiltisztító szalont. Ebben a tervidőszakban mintegy 200 millió forintos szol­gáltatásfejlesztő beruházást ter­veztünk a megyében, aminek öt­ven százalékát állami támogatás­sal valósítjuk meg. Kecskeméten elkészült a széchenyivárosi szol­gáltatóház, Gelka-szerviz, fodrász és fényképészüzlet, cipőjaví­tó, valamint ruhatisztító szalon. Bővítik a kecskeméti AFlT-szer- vizt. A megyeszékhelyen, Kiskun­félegyházán és Kalocsán egy-egy új textiltisztító szalon nyílt. Több szolgáltató egység bővítése és fel­újítása is szerepel a tervekben. Üj szolgáltatóház épül Kalocsán, Bácsalmáson, Tiszaalpáron és Ba­ján. — Van olyan álláspont, hogy, a szolgáltatásoknál jó hatással len­ne a minőségre és a kiszolgálásra, ha egymással versenyző kis egy­ségeket hoznának létre. Mi erről a véleménye? — kérdeztük a-z ipari osztály vezetőjét. — Az ilyen kis szervizek építé­se is tizenöt-húsz millió forintba kerül, de a hatékonyságuk nem lehet olyan jó, mint a nagyob­baknak, részben a munka szerve­zési feltételeinek eltérése miatt, részben pedig az alkatrészkész­letek korlátozottsága miatt. A szolgáltatások hatékony fej­lesztéséhez, az erőforrások jobb koncentrálásához bázisvállalato­kat hoztunk létre a megyében, mint például a kalocsai központú A-FIT Vállalat, a Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet, az Épü­letkarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet, s a többi. Ezek a vál­lalatok, szövetkezetek a képződő fejlesztési alapjukat koncentrál­tan fordíthatják a bővítésekre, korszerűsítésekre. Ahol a terme­lés volumene kicsi, ott a fejlesz­tési alap is kevesebb, és néhány százezer forintos összegből legfel­jebb csak a meglevő egységeket lehet karbantartani. — A magánkisipar helyzete és szerepe milyen a megyében? — A kisiparosság létszáma az ipargyakorlás feltételeinek javítá­sa révén 1975 óta jelentősen nőtt, elsősorban a szolgáltató szakmák­ban. Hetvenötben 5225 magán- kisiparos dolgozott a megyében, ebben az esztendőben pedig már 5876 a számuk. A szolgáltatások­nak körülbelül a felét végzik el. — A jelenlegi helyzetben mit lehet tenni annak érdekében, hogy a megrendelők elégedetteb­bek legyenek? — A jelentős fejlesztések mel­lett lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a vállalatoknak a kiszolgálás kulturáltságára, a munka minőségére és ezzel vala­melyest csökkenthetik az ügyfe­lek jogos panaszainak számát. Ez annál inkább fontos, mert a szol­gáltató létesítmények fejlesztése várhatóan még sokáig nem éri utol az egyre növekvő igényeket, bár erre tervszerűen törekszünk. Azonban a beruházások népgaz­daságunk teherbíró képességétől függően valósulhatnak meg, erről pedig nem szabad megfeledkez­nünk — mondta végül Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. A. T. S. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS IRÁN ÜGYÉBEN Kurt Waldheim kérte a Biztonsági Tanács összehívását Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára, a Biztonsági Tanács ösz- szehfrvását kérte az Egyesült Ál­lamok és Irán fokozódó ellenté­teinek megtárgyalására. A főtit­kár vasárnap este jelentette be a sajtó képviselőinek az ENSZ New York-i székházában, hogy a világszervezet alapokmányának 99. cikkelyére hivatkozva kéri a Biztonsági Tanács soros elnöké­től a kérdés napirendre tűzését, mivel a nézeteltérések a két ál­lam között annyira kiéleződtek, hogy ez nemcsak a térség, hanem az egész világ békéjét veszélyez­teti. Az ülés sokat segíthet a vál­ság enyhítésében, hiszen először ad alkalmat iráni és amerikai politikusok közvetlen tanácskozá­sára. Vasárnap újabb hírek vol­tak arról, hogy a volt iráni ural­kodó talán már hamarosan el­hagyja az Egyesült Államokat. Az MTI tudósítójának értesülé­se szerint az amerikai kormány már a múlt hét közepén közölte Waldheim ENSZ-főtikárral: mó­dosította korábbi álláspontját és igényli a Biztonsági Tanács ösz­szehívását. Korábban Vance ame­rikai külügyminiszter személye­sen lépett közbe a BT összehí­vása ellen, azzal az érvvel, hogy „nem adhatnak szószéket a te- heráni túszrablóknak”. Az a tény, hogy most a ta­nács összehívására készülnek, je­lentős változást tükröz az ameri­kai politikában. Washington a túszválság enyhülését reméli a vitától, bár a BT nyilván ismét elítéli az iráni kormányt a nem­zetközi jog megsértéséért. Hason­lóan foglalt már állást a BT ko­rábban, formális ülés nélkül, va­lamennyi tagja egyetértésével. Washingtoni politikai körökben vasárnap mindenesetre változat­lanul nyomott volt a hangulat. Carter elnök a Camp David-i bir­tokról visszatérőben, ahol ugyan­csak szinte szünet nélkül az irá­ni válságról és hatásairól tanács­kozott, kijelentette: „nem külö­nösebben derülátó”. Az elnök és tanácsadói a jelek szerint bele­törődtek abba, hogy az iráni vál­ság megoldása még hosszabb időt igényel, bár ez halamra döntheti a belpolitikai terveket. Carter december 4-én jelenti be hivata­losan, hogy újra akarja jelöltet­ni magát, s utána országos kam- pánykörutat tervez. Az iráni drá­ma elhúzódása esetén az utazá­sokról le kell mondania. Az ABC hálózat jelentése sze­rint a volt iráni sah poggyászát vasárnap már gépkocsiba rakod­ták abban a New York-i kórház­ban, ahol ápolják, Reza Pahlavi elutazásának hírét más források nem erősítették meg. Az iráni külügyminisztérium hétfőn üdvözölte, hogy Kurt Waldheim ENSZ-főtilkár az irá­ni—amerikai válság megvitatá­sára rendkívüli ülésre hívta ösz- sze a Biztonsági Tanácsot. Ugyan­akkor a külügyminisztérium szó­vivője megerősítette, hogy Ahol Hasszán Baniszadr iráni külügy­miniszter egyelőre nem utazik New Yorkba, és közölte, hogy Teheránt az ország ENSZ-dele- gátusa, Dzsamal Semirand képvi­seli a vitában. A Biztonsági Tanács hivatalos ülését korábban Irán követelte, hogy kieszközölje Washington Teheránnal szemben folytatott politikájának elítélését. Maga az Egyesült Államok, most változta­tott akkori elutasító álláspontján, és hozzájárult az ülés megtar­tásához. (MTI, AP) Magas cukortartalmú a répatermés I Dusán Belie (középen) megnyitja a kiállítást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents