Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. november 25. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Gromiko szovjet külügyminiszter Madridba érkezett. — Giscard d’Estaing londoni megbeszélésein nem sikerült megszün­tetni a francia—angol közős piaci ellentéteket. — Letette a hivatali esküt Gueiler asszony, Bolívia új elnöke. KEDD: Tuniszban megnyílt az arab liga X. csúcsértekezlete. — A francia parlament nem szavazta meg a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. — 13 amerikai túsz elhagyta a diákok által elfoglalt teheráni amerikai nagykövetséget. SZERDA: A Szakszervezeti Világszövetség felhívással fordult a világ dolgozóihoz a fegyverkezési verseny megfékezése végett. — Iszla- madiban porig égett az amerikai nagykövetség, pakisztáni fiatalok ostroma után. — Khomeini ajatollah nyilatkozata egy amerikai tévétársaságnak: ha kiadják a volt sahot, elengedik a túszokat. CSÜTÖRTÖK: Szaúd-Arábia hadseregének egységei kiszabadították a mekkai nagymecsetíben fogva tartott túszokat. — Lázár György hazaérkezett Párizsból, aihol eredményes tárgyalásokat folytatott Raymond Barre miniszterelnökkel. — Véget ért az arab csúcs- találkozó, ahol libanoni—szíriai—palesztin megállapodás is szü­letett. PÉNTEK: Gromiko Bonniban Schmidt kancellárral tárgyalt, majd saj­tóértekezleten ítélte el a NATO rakétafegyverkezési terveit. — Ceausescu újraválasztásával véget ért a Román Kommunista Párt XII. kongresszusa. — Bejelentették, hogy a Közös Piac küldött­sége a jövó héten Moszkvában tárgyal. SZOMBAT: Carter súlyos következményeket helyezett kilátásba, ha a teheráni amerikai túszoknak bántódásuk esik. — Szaúd-arábiai nyilatkozat arról, hogy a mekkai nagymecset elleni támadás nem lehetett az amerikaiak műve. — Kreisky osztrák kancellár Len­gyelországba utazott. A hét három kérdése Mi a jelentősége Gromiko madridi és bonni látogatásának? A Franco-uralom megdöntése és a spanyolországi polgári de­mokratikus fordulat óta Moszkva és Madrid kapcsolatai fokozato­san kialakultak, és most már odáig fejlődtek, hogy sor kerül­hetett Gromiko hivatalos látoga­tására is. Először lépett spanyol földre ilyen magas rangú szovjet állam­férfi. Elsősorban a kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről tár­gyalt, de fontos nemzetközi kér­dések is szóba kerültek, mint pél­dául az új összeurópai találkozó előkészítése, meg a „fegyverkezés vagy enyhülés” alternatívája. 1980. november 11-én kell össze­ülnie a helsinki folytatásaként el­könyvelhető madridi értekezlet­nek, időben ez sincs tehát távol. Még időszerűbb kérdés a NATO fegyverkezési programjának ügye: december 10-e fáján döntenek az „atlanti” külügyminiszterek arról, hogy Pershingek és cirkáló ra­kéták megjelenjenek-e a nyugat­európai országokban, s ha igen, mikor, és hol? Igaz, Spanyolor­szág nem tagja a NATO-nak, de Brüsszelből és Washingtonból gyakran nyomás nehezedik rá, hogy csatlakozzék... S természe­tesen a spanyol politikai életben vagy a hadseregben is akadnak, akik — mert a Franco-időkből maradtak meg — nem nagyon kéretnék magukat. Gromiko vi­szont madridi tárgyalásai során nagy nyomatékkai hangsúlyozta a Szovjetunió elkötelezettségét az enyhülési politika mellett. Bonnban még nagyobb teret ka­pott az enyhülés és a leszerelés kérdéscsoportja, szemben azzal a ténnyel, hogy — mint a szovjet külügyminiszter a látogatás vé­gén megrendezett sajtókonferen­cián kijelentette — sajnos, a nyugatnémet kormány késznek mutatkozik igent mondani a NA- TO-tervekre. Gromiko négy órán át tárgyalt Schmidt kancellárral is, miután többször találkozott Genscher külügyminiszterrel. Ki­jelentésének már csak azért is meglehetett a súlya: a NATO- országok szétrombolják a tárgya­lási alapokat, ha a rakétafegyve­rek nyugat-európai elhelyezésére vonatkozó ' döntést keresztülhaj- szolják ... Gromiko Bonnban a brüsszeli NATO-ülést megelőzően nyilván az utolsó személyes és közvetlen, komoly és alapos fi­gyelmeztetéssel élt az „atlanti” politikusok címére. Hogyan reagál a Nyugat az iráni eseményekre? E sorok írója az elmúlt hetet Párizsban töltötte, s a francia fő­városból közelebbről, láthatta-ér- zékelhette a Nyugat nyugtalan reagálását: a nyugat-európai or­szágok remegnek az olajellátá­sukban esetleg bekövetkező za­varok miatt, hiszen az NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia mindegyike legalább évi 10. ha nem 20—25 millió tonna olajat kap Iránból! Óva intik Amerikát az elhamarkodott lépésektől, hi­szen például egy fegyveres akció éppen az iráni olajfórrás eldugu­lásával járhatna. A polgári sajtó katonai szakértői egyre-másra la­tolgatják ugyan, hogy az ameri­kai hadsereg kommandóakciókra éppúgy képes lenne, mint az In­diai-óceán közeli vizeire vezé­nyelt két repülőgép-anyahajóról • Tanácskozik az amerikai válság-stáb Camp Davidben. Carter elnök az iráni helyzet áttekintésére hivta össze legfontosabb politikai és ka­tonai tanácsadóit. A képen (balról jobbra): Stansfield Turner, a Cl A igazgatója, David Jones tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Harold Brown hadügyminiszter, Zbigniew Brzczinski nemzetbiztonsági főtanácsadó, Valter Mondáié elnök, Cü r elnök és Cyrus Vance külügyminiszter. (Telefoto—AP) • Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szer­dán fogadta Andreasz Papandreut, a Pánhellén Szocialista Unió el­nökét, aki küldöttség élén járt hazánkban. A találkozón részt vett Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára. (MTI-fotó) • Lázár György, a Minisztertanács elnöke a héten hivatalos látoga­tást tett Franciaországban. A képen: Lázár György Valéry Giscard d’Estaing francia elnökkel folytat megbeszélést. • Andrej Gromiko a héten Spanyolországban és a Német Szövetségi köztársaságban tárgyalt. Képünkön: a szovjet külügyminisztert fo­gadta János Károly spanyol király is (balra). légitámadások végrehajtására, de mindig hozzátették, hogy „Tehe­rán nem entebbe”, s hogy az irá­ni tömegek ellenállása a katonai eszközöket eleve hatástalanokká teheti. Csak fokozta a nyugat-európai fővárosokban tapasztalható izgal­mat a mekkai nagymecset elleni, ismeretlen eredetű támadás, és az a tény, hogy számos arab or­szágban a mekkai eseményekről szóló híreket az az állítás kísérte, amely szerint a nagymecsetben történtekhez köze lenne az USA- nak! Erre fel rohanta meg a tö­meg Iszlámábádban, Pakisztán fővárosában az amerikai nagykö­vetséget, kifosztotta, porig égette, — vajmi kevés vigasz lehet Wa­shington számára, hogy Ziaul Hak tábornok hivatalosan bocsá­natot kért miatta. Szaúd-Arábia belügyminisztere cáfolatot adott ki. hogy bármilyen politikai hát­tere lett volna a nagymecset el­leni támadásnak, csak vallási okokat emlegetett. Szaúd-Arábia ugyanolyan fon­tos ország a Nyugat számára, mint Irán — az olajellátás szem­pontjából. Sokan imádkozhattak Londontól Rotterdamig, hogy a mekkai nagymecset ügye simán érjen véget különben az a ve­szély fenyegetett: ha ott vér fo­lyik, nem folyik tovább az olaj. Mi áll a közös piaci ellentétek hátterében ? Most Írországon a sor. hogy el­nököljön a közös piaci „kilencek” különböző fórumain, az ír fő­városban kerül sor a Közös Piac kormány- és államfőinek esedé­kes csúcstalálkozójára. A dublini „európai tanácsülésen” — mert ez a hivatalos elnevezés — Nagy- Britannia játssza a fenegyerek szerepét, s hangozzék bármily furcsán, egy törékeny asszony, mrs. Thatcher vállalkozott erre. A „vaslady” (így nevezi az angol sajtó) fejébe vette hogy ezután kevesebbet fog fizetni Nagy-Bri­tannia a „kilencek” közös költ­ségvetésbe, mert túlzottnak tar­ja, hogy 1980-ban ennek a btüsz- szeli költségvetésnek az egyötö­dét az angolok teremtsék elő ... A Közös Piac mezőgazdasági politikájával sincs kibékülve a londoni miniszterelnök-asszony. Nagy-Britannia olcsó áron vásá­rolta eddig például a birkát egy­kori piacairól, így Üj-Zélandból, viszont a maga birkáit a francia piacra a breton vagy a burgundi parasztok árainál olcsóbban akar­ta szállítani... Viszont az angol kormány nem engedélyezi part­jainak közelében a halászatot a Közös Piac többi országa hajói­nak. (A múlt héten is feltartóz­tattak egy francia halászhajót, amely langusztát vitt volna a francia ínyencek asztalára.) Baj van a vajjal is: a Közös Piac eladatlan vajhegyeit csak a „ki­lencek” közös hozzájárulása alap­ján alacsonyabb áron lehetne el­adni, ám az angolok ezt sem haj­landók vállalni. A Közös Piac dublini csúcsta­lálkozóján kialakuló vitának próbája volt Gisohard d’Estaing francia köztársasági elnöknek a hét elején Thatcher asszonnyal folytatott heves, de meddő alku­dozása. A közös piaci helyzetkép nem lénne teljes, ha nem említenők meg, hogy a jövő héten Moszkvá­ba látogat a brüsszeli „kilencek” egy küldöttsége, hogy a KGST és a Közös Piac leendő kapcsolatai­ról tárgyaljon. A nyugat-európai gazdasági intgeráció belső gond­jain is enyhíthetne talán, ha az európai kereskedelem harmoni- kusabbá válhatnék és Kelet meg Nyugat között sok vámsorompó, megannyi korlátozás, számos hát­rányos megkülönböztetés meg­szűnhetnék. Pálfy József Lázár György fogadta a jugoszláv miniszterelnök-helyettest Szombaton befejeződtek Mar­jai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Braniszlav Ikonicsnak, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsa elnökhe­lyettesének tárgyalásai. A megbe­széléseken megállapították, hogy a két szomszédos szocialista or­szág kapcsolatai eredményesen fejlődnek, s ez alapot nyújt a po­litikai, gazdasági, kulturális, tu­dományos és más területeken fo­lyó együttműködés további kiszé­lesítésére. Különös figyelmet fordítottak Magyarország és Jugoszlávia gaz­dasági kapcsolatainak értékelésé­re.^ Az e területen folyó együtt­működés eredményességét jól ér­zékelteti, hogy az 1970—1980. évekre szóló áruforgalmi egyez­mény előirányzata már ez évben teljesül, s kedvezően alakul a forgalom áruösszetétele. Mindkét fél pozitívan értékelte a határmenti gazdasági együtt­működés fejlődését, s rámutatott a lehetőségek még jobb kihasz­nálásának szükségességére. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja szombaton dél­előtt a Parlamentben fogadta Braniszlav Ikonicsot. A szívé­lyes, baráti légkörű találkozón részt vett Marjai József, ott volt Zlatán Kikics, Jugoszlávia buda­pesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. Braniszlav Ikonics és kísérete szombaton elutazott hazánkból. (MTI) Katonai lázadás Bolíviában Luis Garcia Meza tábornok, a bolíviai hadsereg szárazföldi erői­nek vezetője pénteken fellázadt Lidia Gueiler Tejada államelnök rendelete ellep, amellyel Gueiler asszony felmentette a hadsereg vezetőit, és helyükre új tiszteket nevezett ki. Garcia Meza tábornok akciójá­hoz csatlakozott szárazföldi erők több magas rangú tisztje. A láza­dó katonák megerősítették a had­erőnem La Pazban levő főpa­rancsnokságának épületét és ria- dókészültségbe helyezték a ren­delkezésük alatt álló egységeket. (A lázadók központja — a Mi­raflores laktanya — mindössze 3 kilométerre fekszik az elnöki pa­lotától.) A La Paztól mintegy 20 kilométerre állomásozó tarapacai elit páncélos alakulattól 15 harc­kocsit irányítottak a Miraflores laktanya védelmére. Ez az alaku­lat segítette Natusch Busch ezre­des november elsején végrehaj­tott államcsínyét. A légierő és a haditengerészet egyelőre nem foglalt állást. A bolíviai kormány és a had­sereg újonnan kinevezett vezér­kara pénteken egész éjjel tanács­kozott az országban kialakult helyzetről. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Bányaszerencsétlenség Omlás történt a szombatra virradó éjszakai műszakban, hajnali 2 óra 35 perckor a tatabányai! Kelet—I. bányaüzem 7/a. aknájának egyik fejtésében. A lezúdult nagy mennyiségű széntömeg maga alá temetett négy bányászt. A mentés azonnal megkezdődött, s rövid időn belül két bányászt, Vas Sándor 29 éves és Sárközi Sándor 27 éves vájáro­kat kiszabadították. Mindkettőjüket a tatabányai kórházba szállítot­ták, ahonnan Sárközi Sándort már a reggeli órákban hazaengedték, Vas Sándor azonban súlyos sérülései miatt még kórházi ápolásra szo­rul. A másik két betemetett bányász közül a bányamentők a déli órákban már holtan találták meg és szabadították ki az omlás alól Tóth József 43 éves vájárt. A központi és az üzemi bányamentők to­vább folytatják a munkát a negyedik szerencsétlenül járt bányász, a 31 éves Tóth István felkutatására. A mentést nehezíti, hogy a laza omladékban a bányamentők csak lassan tudnak előrehaladni. (MTI) A szűrővizsgálatok tovább folytatódnak (Folytatás az 1. oldalról.) éves fiatalok 82 százaléka iskolai oktatásba részesül, a 3—6 éves gyermekek jelentős résszé óvodába jár. Az oktatási intézmények — ál­talános iskolák, szakmunkásképző intézetek, középiskolások — egészségügyi körülményeit, az is­kolákban folyó egészségügyi gon­dozás helyzetét hat évvel ezelőtt vizsgálta a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság. Szomorú meg­állapításokkal zárult a vizsgáló­dás, a hat éven felüli gyermek — aki csecsemőkorában, s később is évente többször került védőnő, orvos elé — szinte „gazdátlanná” vált. Egészséges fejlődésének ügye szüleinek, hozzátartozódnak ke­zébe kerül. S ha ehhez hozzá­tesszük, hogy hazánk lakosságá­nak egészségügyi kulturáltsága alacsony, saját egészségének vé­delmére sem képes, nyilvánvalóvá váük, hogy az egészségügyi szak- szolgálatra óriási feladatok hárul­nak. Mindezekről dr. öry Imre, az Egészségügyi Minisztérium fő­osztályvezetője beszélt a megyei tanács egészségügyi osztálya által megrendezett munkaértekezleten, amelyen a megye gyermekorvo­sainak, az anya-, csecsemő-, gyermek- és ifjúságvédelmi há­lózat dolgozóinak képviselői vet­tek részt, hogy összegezzék a nem­zetközi gyermekév egészségügyi programjának eddigi eredményeit. Dr. Danis Irén orvos már a me­gyében élő gyermekek körében — tehát csecsemőktől a nagyko­rúság közelében járó ifjakig — végzett különféle szűrővizsgálatok részeredményeit ismertethette. Ezek a vizsgálatok segítettek ab­ban, hogy azok a gyermekek ide­jében kerülhessenek orvosi gyógy­kezelésre, illetve gondozásba, akiknek betegségére eddig nem fi­gyeltek fel. A szűrővizsgálatok egy része még tart, de a városokban és a kiskőrösi járásban már befejező­dött, s majdnem 40 ezer gyereket érintett. Közülük félezret vettek gondozásba, eddig fel nem fede­zett betegséggel: magas vérnyo­más, vérszegénység stb. miatt. A szűrővizsgálatok eredményes­ségét elősegítette a tanácsok mű­velődésügyi osztályainak, az isko­lák vezetőinek, tanárainak támo­gatása is. Befejezésük után — körülbelül jövő év márciusában — már részletes eredmények ke­rülhetnek a megelőző-gyógyító munka irányítóinak, végzőinek kezébe. Ez is jelentős alapot ad a gyermekek egészségügyi gondozá­sának, gyógyításának kiterjeszté­S hogy e nagy jelentőséggel bíró munka ne legyen csupán a gyer­mekek nemzetközi évének kam­pányfeladata, a szűrővizsgálatokat a következő időkben is rendszere­sen folytatják, a szükségleteknek megfelelően bővítve. Dr. Gubacsi László megyei fő­orvos az egyéves programnak in­duló, de folyamatossá váló mun­ka valamennyi részesének kö­szönetét fejezte ki. Közülük dr. Danis Irén megyei orvost, és dr. Szabó Mária Kiskunfélegyháza város főorvosát a gyermekegész­ségügy szervezésében és irányí­tásában kifejtett fáradhatatlan munkálkodásáért dr. Gajdócti István, a megyei tanács elnöke dicséretben részesítette. Megyei főorvosi dicséretet kapott a kecs­keméti járás ifjúság-egészségügyi területén végzett munkája elisme­réséül dr. Jancsó Tamás járási főorvos. Az elért eredményekhez jelen­tős segítséget nyújtó dr. Tóth György osztályvezető főorvos (Kecskemét), dr. Fáy Piroska (Kiskunhalas), dr. Czoboly Zoltán bajai csoportvezető gyermekgyó­gyász főorvosi elismerésben és ju­talomban részesült. A védőnők közül kiemelkedő munkájáért Roschek Jenöné kiskunhalasi já­rási vezető védőnőt, Városi Pálné kiskőrösi járási-városi vezető vé­dőnőt jutalmazták meg. Dr. Tóbiás Károly adjunktus­nak, dr. Mohai András, dr. Káro­lyi Zoltán, dr. Középest László, dr. Méhes Mária, dr. Dózsa And­rás, dr. Szabó Károly, dr. Varga Judit orvosoknak a megyei főor­vos köszönetét mondott fárad­hatatlan munkájukért. N. M. I

Next

/
Thumbnails
Contents