Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-25 / 276. szám
1979. november 25. • PETŐFI NÉPE • 3 Tartalmas beszámoló, élénk vita a taggyűléseken Nem voll könnyű Heibl Tamásnak, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság központi párt- alapszervezete titkárának összefoglalni az elmúlt évek munkáját. A 9 ezer hektárnyi területen gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem, amelynek termelési értéke az idén várhatóan eléri a 890 millió forintot, nagyrészt a kertészeti ágazatok fejlesztésével foglalkozik. Szőlőtermesztési rendszeréhez egyre több mezőgazdasági nagyüzem csatlakozik a megyében. A hosszűhegyi almatermesztési módszert pedig már szinte az egész Alföldön de Dunántúlon is ismerik. A pártalapszervezet titkárának éppen ezért csak tömörítve volt lehetősége beszélni a munkáról, hiszen a központban dolgozó kommunisták végzik lényegében az egész gazdálkodás irányítását. Ha munkájukról szólni akart, akkor egyúttal az egész gazdaság eredményeit érintenie kellett. Nincs mód arra, hogy a beszámolót részleteiben ismertessük, inkább csak néhány fontosabb adatról szólunk mi is, ami talán némi képet ad erről a mezőgazdasági nagyüzemről. Idézünk a beszámolóból: — A kertészeti ágazatokban a terméseredmények stabilizálása mellett a minőség javítása a legfőbb cél — hangoztatta ezzel kapcsolatban a pártalapszervezet titkára. — Szőlőültetvényeinkben az elmúlt időszakban az arra alkalmas területeken a korszerűsítést szinte teljes egészében befejeztük. Az 1200 hektárnyi termő szőlőből csupán 300 hektárnyi az alacsony művelésű, ezen a területen a rekonstruálásra fordított összeg megtérülése bizonytalan. Termésátlagaink a modernizálás hatására természetesen fokozatosan emelkednek. Sajnos almáiból nem tudtuk teljesíteni telepítési terveinket, a tervezett 173 hektárnyi helyett csak 100 hektárnyit sikerült megvalósítani. Az új telepítések várhatóan magasabb termésthozamúak és jobb minőséget adnak. Az állami gazdaságban gondot jelent a munkaerőhiány, ezért a metszésnél igyekszünk minél nagyobb mértékben gépeket alkalmazni. A munkaerőhiánnyal függ ösz- sze az is, hogy az úgynevezett kettős függönyös szőlőművelést kezdik bevezetni, 47 hektárnyi termő szőlő került átalakításra és 85 _ hektárnyit telepítettek ilyen művelésre. Ennél a módszernél a gépesítési lehetőségek miaitt a magasműveléshez viszonyítva is 50 százalékkal csökken a kézi munkaigény. Nagyon fontos kezdeményezések ezek. A gazdaságnak egyébként is az a célja, hogy csökkentse a termelési költségeket, növelje a hozamokat és a kertészeti termékeket feldolgozza. Ezért a borászatban például új préseket alkalmaznak, a tárolótér 210 ezer hektoliterre bővült, átadásra került az új ászoktér, a raktárbővítés is megtörtént. A pezsgőüzem gyors felfuttatásával évi 9 millió palackkal jelentkeznek a piacon. Előre léptek a csak ipari célra alkalmas gyümölcs feldolgozásában. Megkezdték az almaecet gyártását, ami iránt igen nagy a kereslet. A nagyabb követelmények magasabb képzettségű szakembereket kívánnak. Következetesen végrehajtották a káderfejlesztési tervet, a felsőfokú végzettségű szakemberek száma tízzel emelkedett. önkritikusan azt is megállapította a pártvezetőség beszámolója, hogy nem mindig volt elég aktív az alapszervezet taggyűlése. Olyan esetekben, amikor azok a témák kerültek napirendre, amelyek tárgyalásánál kiderült, hogy nem a kívánalmak szerint oldják meg a feladatokat, élén- kebb viták alakultak ki. Az alapszervezetben kevés a fiatalok száma és a nők aránya. E tekintetben is szereiének továbblépni. A politikai képzésben jelentkeztek gondok, néhány pártalapszerve- zeti tagnak nincs meg a munkaköri beosztásához szükséges politikai végzettsége. A tartalmas beszámoló felett élénk vit£ alakult ki. Dr. Alföldi Lajos, igazgató-helyettes arról szólt, hogy a fiataloknak fontos szerepe van a gazdaság életében, és ezzel együtt a KlSZ-szervezet- nek is. Szorgalmazni kell felvételüket a pártba: Dr. Sztárovics András, kereskedelmi és pénzügyi osztályvezető hangsúlyozta: Régi igazság, hogy amilyenek a tanácskozások beszámolói, körülbelül olyanok a hozzászólások is. Ezt támasztotta alá a Ganz Villamossági Művek bajai készülékek gyára I-es pártalapszer- vezetének a napokban megtartott beszámoló taggylűése, amelyen részt vett Papp György, a városi pártbizottság elsőt titkára is. A negyvenöt tagú alapszervezet taggyűlése előtt Berényi József, a forgácsolóüzem pártalapszerveze- tének titkára számolt be a pártvezetőség elmúlt öt évi munkájáról. Az eredmények összegezése mellett számos hibát, hátráltató jelenséget bírált. Szóvá tette például: ha valamely területen időzavar keletkezik, akadozik a termelés, egyes középvezetők előszeretettel arra hivatkoznak, hogy a dolgozó műszak idején vett részt a társadalmi szervezet — KISZ vagy éppen a szakszervezet — rendezvényein. Viszont, ha a tévé meccset közvetít, ugyanazok „majd ledolgozzuk” indoklással maguk járnak el, csorbítják a műszakidő kihasználását. önkritikusan taglalta a beszámoló a pártalapszervezet munkájában tapasztalt hiányosságokat. Ezek kijavítására az eddiginél nagyobb összefogásra, felelősségérzetre van szükség. Ezt az igényt a felszólalások csak megerősítették, a beszámoló hangütése irányt szabott a vitának. íme néhány a felszólalások közül. Szabó Lajos, a gyár igazgatója: — Mint az a beszámolóban elhangzott, valóban gyakran tapasztalni lazaságot, nemtörődömséget. Sajnos, sok dolgozó olyan álláspontot alakított ki, hogy „ne bánts engem, én sem bántalak téged”. Ez így nem mehet tovább, az előbbrejutáshoz ezt a szellemet •meg kell változtatni. Megítélésem szerint az alapszervezet képes arra, hogy a rá háruló feladatokat magasabb szinten elvégezze. Rutai István üzemvezető: — A hibák egyik forrását abban látom, hogy mindenkit csak a saját munkája érdekel, nem törődik a másikkal. Az is baj, hogy a művezetők nem kapják meg feladataik ellátásához a kellő támogatást. Pahor Ferenc marós: — Alapszervezetünknek jobb kapcsolatot kellene kiépítenie a többi pártszervezettel. Ez is elősegítheti a nem egyszer tapasztalható szervezetlenséget. Márpedig nem engedhetjük meg magunknak, hogy például szerszámhiány miatt órákig álljon a munka. Véleményem szerint a párt- munkában nagyobb határozottságra van szükség. Egyebek között arra is, hogy merjünk bírálni, de dicsérni is. A határozottság mindig bátorítást jelentett a dolgozóknak. Schuler János lakatos a szocialista brigádoknak kért nagyobb figyelmet a gazdasági vezetés részéről mondván: ne csak akkor számoljanak a brigádok erejével, amikor már valahol szorít a baj. Bohner Zoltán, az üzemi párt- bizottság titkára: — Megítélésem szerint a beszámoló és a hozzászólások őszintén feltárták az I-es pártalapszervezet gondjait, problémáit. Ezeket az eddiginél nagyobb lendülettel, lelkesedéssel tudják a pártalapszervezet tagjai megoldani. Az ötévi munka eredményeinek számbavétele mellett a hibák őszinte, segítő szándékú feltárása a Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyára I-es pártalapszervezetében bizonyára elindítja azt a folyamatot, amelyben nem lesz helye a lazaságnak, a nemtörődömségnek, s amelyben nagyobb jelentőséget kap, jobban érvényesül a kommunista példa- mutatás. Sz. F. • Heibl Tamás, a pártalapszervezet titkára számolt be az utóbbi évek munkájáról. • Dr. Alföldi Lajos: — Számi tunk a fiatalokra. méseredményeket. Javult a minőség is, növekedett az exportarány. • Szabó Lajos: — Sokat tettünk az ültetvények korszerűsítéséért. tén részt vett a taggyűlésen, mint a pártalapszervezet tagja, és egyúttal a bajai járási pártbizottságot is képviselte — a hozzászólások jól kiegészítették a tartalmas beszámolót. A gazdaságnak legfőbb tennivalója továbbra is a hatékonyság növelése minden területen, mert csak így tudják megoldani a rájuk váró egyre nagyobb feladatokat. Közismert, hogy 1980-tól új szabályozók lépnek életbe, amelyek nagyobb fel-’ készültséget, több gondolkodást kívánnak a vezetőktől. K. S. • Dr. Sztárovics András: — A pártvezetőség beszámoltatott a munkámról. — Helyes, hogy a pártalapszervezet beszámoltatja a vezetőket, ö is kétszer összegezte a kommunisták előtt a gazdaság kereskedelmi és pénzügyi helyzetét. Szabó Lajos, a gyümölcstermesztési rendszer osztályvezetője a költségcsökkentés fontosságáról szólt. Elmondta, hogy e tekintetben sokat tettek, hiszen előrehaladtak a gépesítésben, növelték a terTriebl József, a gazdasági pártvezetőség titkára minősítette az alapszervezet munkáját és helyeselte, hogy KISZ-ajánlással öt fiatalt vettek fel az alapszerve- zefcbe, sok olyan ifjú vezető van, aki alkalmas lenne párttagnak és ezt az utánpótlás során figyelembe kell venni. Mindent összevetve, ahogy dr. . Mátyus Gábor, a gazdaság igazgatója megállapította — aki szinSándor Imre, KISZ-titkár az ifjúsági munka gondjairól szólt. Szeretnének több nőt bevonni a mozgalomba és a munka jobb szervezése érdekében a sükösd- szántópusztai KISZ-tagokat önálló alapszervezetbe kellene tömöríteni. Jelenleg a gazdaságban működik a járás legnagyobb KISZ-szervezete, de a szétszórtság miatt a fiatalok nevelése nehézkes. A hibák segítő szándékú feltárása Bátrabban a megbízatásokkal • — Nagy gondunk, hogy egyes vezetők túlterheltek, többféle választott tisztséget is ' ellátnak. Egyazon személyek tagjai a pártvégrehajtóbizottságnak, a tanácsi vb-nek, az áfész igazgatóságának, vagy éppen a vállalat igazgatói tanácsának. Ez a megterhelés szinte óhatatlanul kihat az egészségre, a családi életre és végeredményben a munkára is. Az erőből aligha futja azonos hatékonyságú helytállásra a többféle társadalmi, közéleti megbízatás ellátásában. Pedig az ideális az lenne, ha e’gy-egy ember a hozzáértéséhez, érdeklődéséhez legközelebb álló területen minden figyelmét, ötletességét összpontosítva tevékenykedne — hozakodott elő' az ismerős témával az egyik nagyközség pártbizottságának titkára. önkéntelenül is kínálkozott a kérdés: hiányoznak talán a felkészült, tettrekész emberek, akik szívesen levennének a szóban- forgó elvtársak terhéből — Erről szó sincs. Igazán nem állunk olyan rosszul az önzetlen, társadalmi, közéleti munkára minden szempontból alkalmas káderekkel, tapasztalt idsőebbekkel és fiatalokkal egyaránt. Meg is van erre a határozott törekvésünk. Csakhogy... • Ami a „csakhogy" után következett, gyorsan világossá tette a bevezetőül említett gond lényegét. Nevezetesen azt, hogy a társadalmi, közéleti megbízatások arányosabb elosztását gyakran maguk a túlterhelt érdekeltek nehezítik. — Amíg a frissítésről, az új tehetséges erők bevonásának szükségességéről általában esik szó, maradéktalan az egyetértés. Mindenki érzi, hogy ez milyen haszonnal kecsegtet például egyKivéve azokat, akik örömüket lelik abban, hogy kórházban tölthetik vélt, vagy valós nyavalyáikkal idejüket, kevesen szeretnek betegágyhoz láncoltán élni. Ez az ódzkodás nemegyszer súlyosbítja is a meglevő betegséget, az orvos kezeibe későn került beteg egészségét sokkal nehezebb visszaadni. A korszerű gyógyító és megelőző orvosi munka lényege: mindenki az egészségügyi állapotának megfelelő helyen és szinten kapjon magas szintű orvosi ellátást. Ennek a megvalósításához elengedhetetlenül szükség volt az egészségügyi intézmények összevonására, egyesítésére —, az integrációra. Csak így lehetséges, hogy az egészségügyi ellátásban részt vevő egységek ne legyenek elkülönült „várak”: *a helyi, a területi sajátosságoktól függően . kerüljenek szorosabb kapcsolatba egymással. * Aztán megoldást sürgettek a gyakorlat egyéb gondjai, például az ellátás egyes fokozataiban — mindenekelőtt a rendelőintézetekben — mutatkozó már-már „krónikus” orvoshiány. A szakemberek főként a megbecsültebb munkát kínáló kórházakban tömörültek, a rendelőintézetekben viszont egyre gyakrabban függesztették ki a táblát; szabadság, betegség, vagy átmeneti munkaerőhiány miatt szünetelt a betegek fogadása egyik-másik orvosi szakterületen. A fúzióval megoldható a szakemberek jobb elosztása: az orvosok munkaidejüket felváltva a rendelőintézetben és a kórházakban tölthetik. Az integráció természetesen a gyógyítás színvonalára is kihat, mert hiszen orvos és orvos között is lehet különbség, ám a szervezeti kapcsolat híd az egységes szemlélet, az azonos gyógyászati elvek - módszerek megteremtéséhez. Az integráció megteremtése előtt sok volt a párhuzamos vizsgálat, a rendelőintézetben is és — további gyógykezelés szükségessége esetén — a kórházban is sort kerítettek az alapvető vizsgálatokra. Az egységesítés után a betegek, amennyiben kórházba egy területen kialakult, vagy éppen beidegződött gyakorlat továbbfejlesztése, illetve a megszokottnak netán újszerű, jobb gyakorlattal való felváltása szempontjából. Ám, ha egy-egy káderkérdés konkrétan kerül szóba, ugyanazok az emberek hajlamosak szem elől téveszteni, hogy a feladatok arányosabb elosztásával mi a cél. Személyes kutatásba kezdenek, hogy eddig itt is, ott is, amott is megfeleltem, miért akarnak most pont engem mellőzni. Egyszóval megsértődnek. Holott, hogy ezt alap nélkül teszik, a lényeggel való általános egyetértés tanúsítja a legjobban. Nos, a gond, amelyre utaltam, e tekintetben jelentkezik: ezt egyénenként is megértetni — fejtegette a nagyközségi pártbizottság titkára. • Aztán még egy idevágó tanulságos példával hozakodott elő. Az egyik vezető gyakran emlegeti, hogy huszonvalahány évvel ezelőtt harminc éven aluli fiatalember volt, amikor a mindmáig becsülettel betöltött, felelős munkával megbízva, szinte a mélyvízbe dobták. Rendszerint azt is hozzáteszi, hogy ez milyen jó iskola volt. Ma viszont ugyanaz az elvtárs szinte következetesen túl fiatalnak, tapasztalatlannak minősíti a harmincon aluli fiatalokat, amikor felelős feladattal való megbízatásuk kerül szóba. • A példában rejlő ellentmondás világos. Éppúgy, mint a tanulsága, amelyet érdemes kimondani: Ami jó iskola volt a tíz— húsz—harminc évvel ezelőtti fiataloknak, miért lenne kevésbé az a mai életerős, tehetséges harmincon aluli nemzedéknek? A bizalom felelősségérzetet erősít, a lehetőség alkalom az erőpróbára, a tapasztalatok megszerzésére, a tehetség kibontakozására. Bátran tehát a megbízatásokkal. P. I. utalják őket. magukkal viszik a laboratóriumi és a röntgenleleteik másolatát, vagy igazolását, nemcsak a röntgenfelvétel költségét és a beteg fáradságát takarítják meg, hanem a kórház igen szűkös idejét is. Például a bajai kórházban a nem sürgős műtétre beutaltak már a 'teljes kivizsgálást követően kerülnek a sebészetre. Ugyanez a gyakorlat alakult ki a megyei kórház általános sebészetén, a szemészeti és a fül-orr-gége osztályon is. Ezzel a módszerrel átlagosan két-három ápolási napot takaríthatnak meg, s ez nem mellékes abban a helyzetben, amely a kórházi ágyak kevés száma jelent Bács-Kiskun megye kórházi ellátásában. A gyakorlatban kiválóan bevált elképzelés megvalósítására most már törekednie kell valamennyi integrált egészségügyi intézménynek. A szervezeti változtatás gazdasági, takarékossági jelentősége nyilvánvaló. így lehet többet nyújtani a kevésből, az ország, s ezen belül a tanácsok pénztárcájából. Így használhatók ki szélesebb körben a meglevő műszerek, és más eszközök, így hozhatók létre olcsóbban közös, korszerű bázisok, például laboratóriumok. A jelek szerint a kormány két évvel ezelőtti döntése — miszerint mindazok a teendők kerüljenek helyi hatáskörbe, amelyek a városi, kerületi, községi „kézben” jobban szolgálhatják a lakosság ellátását — megkönnyíti az intézmények irányítását. Az integráció lehetővé teszi a tanácsok számára az egységes létszámgazdálkodást. a mozgó orvosi szolgálatok megszervezését, a szakemberek egységes továbbképzését. Vagyis az alapintézmények közötti szorosabb kötelék jól szolgálja a kitűzött célt: a lakosság egészségügyi ellátásának javítását, kiszélesítését. S ha csak minden beteg két nappal korábban távozhat gyógyultan a kórházból, ez a nyereség sem csekély.,. , MEGNYÍLT AZ EURÓPA KÖNYVESBOLT Az Európa Könyvesbolt a fővárosban új helyén, á Lenin krt. 7. sz. alatt v ismét megnyílt. A könyvbarátok az újjáalakított üzletben nemcsak a mostani, hanem a régebbi Európa kiadványokat is megtalálják. (MTI-fctó, Pólya Zoltán felvétele — KS) Két nap nyereség Kommunisták, a hatékonyabb gazdálkodásért
