Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-03 / 258. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KÖZLEMÉNY PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 258. szám Ára: 1,20 Ft 1979. november 3. szombat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. november 1-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. november 1-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Győri Imre elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztését a XII. kongresszussal kapcsolatos politikai és szervezeti kérdésekről. Az üzemi demokrácia fejlődéséről tárgyalt a szakszervezetek megyei tanácsa Tegnap a Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsa ülést tartott, amelyen az üzemi demokrácia fejlesztéséről szóló miniszter- tanácsi és SZOT együttes határozat megyei tapasztalatairól és a további feladatokról tárgyalt. A tanácskozáson Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára is részt vett. Az ülést Neiner János, az SZMT elnöke nyitotta meg, majd Princz László, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásban kiküldött jelentéshez. — A dolgozó nép hatalma erősítésének és gyakorlásának, valamint gazdasági gyarapodásunknak is lényeges feltétele az üzemi demokrácia érvényesülése — állapította meg beszámolója bevezető részében az előadó. — Az MSZMP Politikai Bizottságának 1977-ben hozott határozata alapján, a Minisztertanács és a SZOT együttes határozata szabályozta az üzemi demokrácia továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Mai tanácsülésünk arra hivatott, hogy megvitassuk, miként valósultak meg a megye üzemeiben az elmúlt két évben e fontos határozatok, s a tapasztalatok alapján meghatározzuk a további tennivalókat. Nem csupán szakszervezeti feladat Az elmúlt esztendőben két alkalommal is foglalkozott testületünk az üzemi demokrácia fejlesztésének helyzetével. A vállalatoknál, gazdaságokban megkezdték a bizalmiak, a munkahelyi vezetők felkészítését az ezzel kapcsolatos feladatokra. Ennek szolgálatába állították a politikai oktatást, az üzemi lapokat, s a munkából jelentős részt vállaltak a pártszervezetek. Helyenként azonban tévesen ítélték meg a végrehajtást. A munkaverseny szervezését, a termelési tanácskozásokat és az üzemi demokrácia fejlesztését csupán a szakszervezet feladatának, nem pedig a vállalati szervek együttes tevékenységének tekintették. Márpedig nem kevesebbről van szó, mint árról, hogy milyen mértékben tudjuk a dolgozókat mozgósítani kezdeményező, alkotó erőik kibontakoztatására. A dolgozókkal való mindennapos érintkezésben meghatározó szerepe van a bizalmiaknak. A feladatokra való felkészítésük tehát igen fontos az üzemi demokrácia fejlesztésének szempontjából. Az előadó ezután a megye sajátos gazdasági struktúrájáról beszélt. Megállapította, hogy az iparban kevés a megyei székhelyű vállalat, az üzemek döntő többsége gyár, gyáregység. Emiatt az üzemi demokrácia több áttételen keresztül érvényesülhet, ami kedvezőtlenül hatott fejlődésére. Ezt az SZMT, valamint a szakmai megyei bizottságok igyekeztek áthidalni, ám a jogkörök összehangolásának folyamata még most is tart. Új fórum Űj fórumként kezdte meg működését a bizalmiak és a szak- szervezeti vezető testületek együttes tanácskozása. A tevékenységükről nyert első tapasztalatok kedvezőek, tanácskozásaik aktívak voltak, fontos vitafórumokká váltak. A bizalmiak tájékoztatását azonban tovább kell javítani. Helyenként hiba, hogy nem kaptak tájékoztatást a termelési tanácskozások, munkaértekezletek, szo- cialistabrigád-értekezletek részleteiről. Princz László beszámolóját tartja. Élénkek voltak a kollektív szerződések végrehajtásáról, módosításáról szóló viták. Az alapszerződéseket gyökeresen megváltoztató okok nem merültek fel. A törzsgárda-szabályzat átértékelése a jelenlegi időszak feladata. Ebben arra kell majd ügyelni, hogy a törzsgárdatagok a címet ne csak az eltöltött idő, hanem munkájuk alapján is kiérdemeljék. A gazdasági vezetők éves tevékenységének véleményezésére most először került sor a dolgozók részéről. Ez szokatlan volt, még érződik a hatáskör gyakorlásában a tétovaság, bátortalanság. Vállalati tervek Nem mindenütt kielégítő a bizalmiak aktivitása a vállalati tervek véleményzésénél. Ennek oka az is, hogy a fórumok hatásköre egyelőre még szélesebb, mint a bizalmiak felkészültsége. Tájékoztatásukra e téren is nagyobb gondot kell fordítani, mert a tervezés demokratizmusa óhatatlanul elmarad a követelményektől. Terhe Dezső felszólalása A beszámolót követő vitában felszólalt Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. Hangsúlyozta, hogy megyeszerte az üzemekben kézzelfogható jelei vannak az üzemi demokrácia fejlődésének. A megyei pártbizottság ezzel kapcsolatos tapasztalatai megegyeznek azzal, ami az SZMT előterjesztésében szerepel, örvendetes, hogy nem kampányszerű az új munkastílus kialakítása, folyamatosan erősödik a vállalatoknál az üzemi demokrácia fórumainak hatása. Az is tapasztalható, hogy a dolgozók jobban megértik a vállalatvezetéssel kapcsolatos gondokat, s aktívabban kapcsolódnak be a feladatok végrehajtásába. A bizalmiak tevékenysége jelentékenyen javult, bár ez nem egyformán mutatkozik meg minden üzemben. Ezért tovább kell erősíteni az üzemi demokrácia fórumainak szerepét, s a változó feladatok megoldására helyezni a hangsúlyt. Az elkövetkező hónapokban sok olyan gonddal találjuk majd szembe magunkat, amelyek leküzdéséhez igen fontos a dolgozók alkotó kezdeményezése. A párt politikája iránt nagy bizalom nyilvánul meg, s a dolgozókkal való beszélgetések során ezt kell erősíteni 'a vállalatok kollektíváiban. A dolgozókat érintő kérdésekről beszéljünk nyíltan, őszintén. Terbe Dezső ezután a megye gazdasági helyzetéről, a VI. ötéves terv előkészítéséről beszélt, majd az üzemi demokrácia formáinak szerepét méltatta. Nem sok tanácskozásra van szükség, de azok legyenek hatékonyak. Ilyenformán az üzemi demokrácia továbbfejlődése legfontosabb politikai, gazdasági és társadalmi feladataink hatékony segítőjévé válik — mondotta végül Terbe Dezső. A vitában felszólalt még Szabó Ferenc, a MEDOSZ megyei titkára, Palsovics József, a HVDSZ megyei titkára, Pogány Károly, a KPM Közúti Igazgatóságának igazgatója, Tóth Gyulá- né, az Alföldi Cipőgyár munkása, SZMT-tag, Laczy Endre, az Építőik Szakszervezetének megyei titkára, Molnár Ferencné, az ÉDOSZ megyei titkára és Tóth Lajosné, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára. N. O. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekintve megállapította: az enyhülési folyamat napjainkban bonyolultabb, nehezebb körülmények között halad előre. Az emberiség sorsdöntő kérdése változatlanul a béke megőrzése, az új világháború elkerülése. Ebből kiindulva a Magyar Népköztársaság együtt a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival, minden haladó, békeszerető erővel összefogva azért küzd, hogy a nemzetközi biztonság erősödjék, a politikai enyhülés folytatódjék és előrelépés történjék a fegyverkezés korlátozása, a leszerelés irányába. A Központi Bizottság kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé javaslatainak, valamint a tagállamok külügyminisztereinek ez évi budapesti tanácskozásán született kezdeményezéseknek a megvalósítása jól szolgálná a helsinki záróokmányt aláíró országok kölcsönös biztonságát, egymás iránti bizalmának erősítését és konstruktív együttműködésük további elmélyítését. Pártunk, kormányunk, a magyar nép nagyra értékeli és teljes mértékben támogatja azokat az újabb békekezdeményezéseket, 1. amelyeket Leonyid Iljics Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke — a Varsói Szerződés tagállamainak egyetértésével — a Német Demokratikus Köztársaság jubileumi ünnepségein, Berlinben elmondott beszédében tárt a világ elé. A Szovjetunió béketörekvéseinek újabb bizonyítéka az a döntés, hogy egyoldalúan csökkenti az NDK területén állomásozó fegyveres erőit, harckocsijainak számát és más katonai felszerelését. A katonai enyhülés előmozdítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a Szovjetunió kész csökkenteni a területének nyugati részén elhelyezett közép-hatósugarú rakéták számát abban az esetben, ha a NATO Nyugat-Eu- rópában nem telepít újabb ilyen fegyvereket. A Brezsnyev elvtárs által javasolt további bizalomerősítő intézkedések is az európai és az általános légkör javítását szolgálják. A Központi Bizottság kifejezte reményét, hogy a Szovjetunió új kezdeményezései érdemi válaszra találnak a NATO-tagországok részéről. A Varsói Szerződés szervezetének tagállamai kinyilvánították, hogy a maguk részéről készek a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni minden olyan más javaslatot, amely az államok közötti kölcsönös bizalom erősítésének, a katonai enyhülésnek, a leszerelésnek az előmozdítására irányul. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a szélsőséges imperialista körök mindent elkövetnek a fegyverkezési verseny fokozása érdekében, és folytatják a nemzetközi légkört mérgező propagandakampányukat. Azok a törekvések, hogy újabb nukleáris fegyvereket helyezzenek el egyes európai NATO-országokban, a fennálló katonai erőegyensúly megbontására irányulnak. Megvalósításuk veszélyeztetné az enyhülés eddigi eredményeit, fokozná a fegyverkezési versenyt, kiélezné az európai politikai helyzetet. E tervek meghiúsításához elengedhetetlen minden haladó, békeszerető erő összefogása, határozott fellépése. Jelenleg, reális, megvalósítható cél, hogy az országok, népek egyenlő biztonsága a fegyverzet alacsonyabb szintjén jöjjön létre. Ezt követeli az emberiség, a béke érdeke. Pártunk, a magyar nép a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy mielőbb hatályba lépjen a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról aláírt szovjet—amerikai megállapodás, ami csökkentené a katonai feszültséget, jó hatást gyakorolna a leszerelésről folytatott valamennyi tárgyalásra, s javíta.- ná a nemzetközi légkprt. O A Központi Bizottság jóváhagyta az első német munkás-paraszt állam megalapítása 30. évfordulójának ünnepségein Kádár János elvtárs vezetésével részt vett párt- és kormányküldöttség jelentését. Örömmel állapította meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe a Német Szocialista Egységpárt vezetésével történelmi jelentőségű sikereket ért el a szocialista társadalom építésében, az ország aktív, békeszerető külpolitikáját méltán övezi széles körű nemzetközi elismerés. Küldöttségünk részvétele az NDK jubileumi ünnepségein tovább mélyítette népeink és országaink testvéri barátságát, internacionalista együttműködését. (Folytatás a 2. oldalon.) FELDOLGOZÓ ÜZEM A TERMELÉSI KÖRZET KÖZPONTJÁBAN Megkezdődött a szerződéskötés Baján A legtöbb vitát a bérfejlesztés elveinek és arányainak elfogadása váltotta ki. A jövő év elején életbelépő szabályozó rendszer jelentősen körülhatárolja a bérfejlesztési lehetőségeket. Ennek lényege, hogy minden vállalatnál az erősen differenciált, teljesítményen alapuló bérezést munkálják ki. Ezt támogatják a szakszervezetek is. Ehhez azonban az előfeltételeket meg kell teremteni, vagyis jól szervezett munka, zavartalan anyag-, alkatrészellátás, jól működő gépek, eszközök szükségesek. A véleményezési jogkör gyakorlásához a jövőben nagyobb segítséget kell adni a vállalat- vezetés részéről a szakszervezeti tisztségviselőknek. 1 Princz László szóbeli kiegészítőjének végén elemezte a szocialista brigádvezetők, a termelési és a rétegtanácskozások (ifjúsági parlamentek stb.j tapasztalatait. Megállapította, hogy ezek egyre aktívabbak és mindjobban kibontakoztatják a dolgozók alkotó kezdeményezéseit. Tizenhárom esztendővel ezelőtt kezdte meg a termelését a Magyar Hűtőipar bajai gyára. Az évtizedeken át textil-, bútor-, majd elektromos iparáról nevezetes Duna-parti városban a hűtőház létesítése alapozta meg az élelmiszeripart. A gyár a környék mezőgazdaságának szakosodására is hatással volt. Szerződéses kapcsolatai folytán olyan kerti vetemények és gyümölcsfajok honosodtak meg a működési körzetében, amelyeket azelőtt legfeljebb fogyasztottak, de alig termesztettek a Bácskában és a Duna mellékén. A hűtőház készítményei több mint egy évtized alatt itthon és külföldön egyaránt ismert és keresett élelmicikkek lettek. A Bácska második élelmiszer- ipari üzeme a huszonöt, szövetkezet és állami gazdaság, valamint feldolgozó vállalat közös beruházásából, negyedik esztendeje épülő vágóhíd és húskombinát lesz. A gyártás alapanyagául szolgáló évenkénti 200 ezer sertés felneveléséhez, meghizlalásá- hoz viszont nem kell új ágazatot létesíteniük a közös vállalatot alapító gazdaságoknak, hiszen éppen arra szakosodtak. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a kiskunhalasi, a hosszúhegyi, a Bácsalmási Állami Gazdaság, a bácsalmási Petőfi, a bajai és a dá- vodi Augusztus 20., a bácsbokodi Aranykalász, a bácsborsódi Rákóczi, a madarasi Béke, a katy- mári Egyetértés, a nagybaracskai Haladás Tsz, valamint a többi közös gazdaság a Bács-Kiskun megyei sertés- és szarvasmarha- tenyésztés nagyüzemi bázisai. Szakosított telepeiken évekkel előbb berendezkedtek a húsipari feldolgozásra legalkalmasabb sertésfajták előállítására, tartására. Nagyarányú fejlesztő munka kezdődött ugyanitt évekkel ezelőtt a kormányprogram meghirdetése után a szarvasmarha-te- nyésztés fellendítésére is. A Bácskai Húsipari Közös Vállalatot alapító gazdaságok felelevenítették a körzet takarmánytermesztési, sertéstenyésztési hagyományait. Mindkét ágazatot több száz milliós beruházással korszerűsítették, és évről évre növelik a termelést. Ezért is vált annyira sürgőssé Baján a modern húsipar megalapozása az 1970-es évek elején. Ki gondolt akkor arra, hogy négy esztendő is kevés egy olyait húsfeldolgozó üzem felépítésére, amely évente 200 ezer sertés vágására, és feldolgozására képes. Egyes kivitelezők elmaradása miatt ez év utolsó hónapjában várható a bajai vágóhíd és húskombinát eredetileg 1979. október elejére tervezett üzempróbája. A gyárat majdan .üzemeltető Bácskai Húsipari Közös Vállalat azonban jóval előbb gondoskodni tudott arról, hogy az üzemindításra megfelelően képzett szakmunkások és irányító szakemberek álljanak készen. A vállalat a gyár biztonságos termelési hátterét jelentő mezőgazdasági • üzemekben idejében megkezdhette az értékesítési szerződés előkészítését, a vágóállat szállításának ütemezését. Így a vágási próbára, a gyár termelésének megindítására megvan az alapanyag. A vágóhíd és húskombinát létesítése nemcsak a bácskai és Duna melléki közös gazdaságok vágósertés-értékesítési biztonságát mozdítja elő, hanem feleslegessé teszi 200 ezer hízó több száz kilométeres fuvaroztatását. A megtakarítás százmilliókra tehető. A bajai gyár bizonyos feladatokat átvállal a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat rendkívül megterhelt kiskunfélegyházi üzemétől, elsősorban a megye déli felének hús- és töltelékáru-ellátásában. Az élelmiszeripari üzem létesítésével megvalósul a XI. pártkongresszus határozatában is megfogalmazott feladat, hogy a termelési körzetek központjába telepítsék a feldolgozóipart. • A bajai vágóhíd és húskombinát udvarán a szcrvcshuiladék-gyűjtő tartályokat szerelik össze a Monori MEZŐGÉP dolgozói. (Szabó Ferenc felvétele)
