Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-22 / 273. szám
1979, november 22. • PETŐFI NÉPE • 3 KECSKEMÉT ÉS VONZÁSKÖRZETE Összehangolt fejlesztés, bővülő együttműködés Kecskemét és a vonzáskörzetébe tartozó községek összehangolt fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt nemrégiben a megyei tanács terv- gazdasági bizottsága. A tanácskozás alapjául szolgáló jelentést ezúttal — elsőként — a város tanácselnöke és a járási hivatal vezetője együttesen terjesztette elő. Ebben csaknem 30 évre visszamenőleg áttekintést adtak a megyeszékhely és vonzáskörzetébe tartozó települések kapcsolatának alakulásáról, értékelték az elmúlt évtized második felében megkezdődött, s mind szélesebb körűvé vált együttműködés tapasztalatait, és ezekre alapozottan a további közös tennivalókról számoltak be. Ez utóbbiakra összpontosította figyelmét a tervgazdasági bizottság. A mostani tervidőszak hátralevő feladatainak végrehajtása közben ugyanis folyamatban van a VI. ötéves terv előkészítése. Nem mindegy, hogy ennek során milyen’ az együttműködés a lakosság ellátásában középfokú szerepkörű településközpontok és vonzáskörzetük községei között. Hiszen nyilvánvaló, hogy valamennyi helységben minden ellátó intézményt létrehozni nemcsak képtelenség, hanem indokolatlan. Ismeretes, hogy az anyagi lehetőségek az elkövetkező években is korlátozottak. Viszont a párt politikájából, s így az országos településhálózat-fejlesztési tervből adódóan, igen lényeges cél a város és a falu közötti különbségek szűkítése, pontosabban szólva: a különböző szerepkörű települések lakosságának életkörülményeiben meglevő túlzott különbségek csökkentése. Ezt pedig nagymértékben elősegítheti a lakosság ellátásának javítását célzó elgondolások egyeztetése, s az így kialakult tervek alapján az ösz- szehangolt fejlesztés. Ragadjunk ki a számtalan közül egyetlen területet, például a közlekedés és hírközlés fejlesztése érdekében való együttműködést, s nézzük, hogy az milyen haszonnal kecsegtet. A városi tanács és a járási hivatal közösen kitűzött egyik feladata a 9. számú Volán Vállalat részére készítendő javaslat a helyközi járatok menetrendjének módosítására. Ezzel annak elérése a cél, hogy a Volán Kecskemét belterületén, a helyközi buszokon a helyi járatokkal azonos módon — tehát a megállóhelyeken lehetőséget adva a le- és felszállásra — szállítson utasokat. Ily módon elősegíthető a különböző ellátást biztosító városi egységek elérése, a szolgáltatások igénybevétele, kihasználása. ami egyben beruházási költségek megtakarítását is lehetővé teszi. Még egy-két idevágó példa. Az egyik a város és a vonzáskörzet egész területén a lépcsőzetes munkakezdés bevezetését irányozza elő a vállalati bérelt buszok és a tömegközlekedési eszközök jobb kihasználása érdekében. A két szerv e lehetőség megvizsgálását is a feladatai közé iktatta. A másik példa: a város útfenntartó szervezetének bitumenszállító tartálykocsija immár két éve a járást is kiszolgálja, nagy segítséget nyújtva az utak javításához. E jó gyakorlat továbbfejlesztéseként az együttműködő felek a városi és járási útfenntartó szervezetek összevonását, megerősítését fontolgatják. E tervezett lépés ésszerűsége sem szorul külön bizonygatásra. A város és vonzáskörzete közötti együttműködésnek az ösz- szehangolt tervezésben-fejlesztés- ben megnyilvánuló bővülése nem utolsósorban azzal a haszonnal jár, hogy elősegíti a rendelkezésre álló anyagi források ésszerű felhasználását. Ez cseppet sem mellékes körülmény a városi tanács és a járási hivatal számára. Hiszen egymásra vannak utalva, együttes a gondjuk. Közös feladatuk a lehetőségeken belül mind jobbá tenni a Kecskeméten és a középfokú vonzáskörzetében élő, több, mint kétszázötezer ember mindennapi életét, munkalehetőségeit, művelődését, egészségügyi, stb. ellátását, pihenését. A megyei tanács tervgazdasági bizottsága egyéb határozatai között javasolta az érdekelt feleknek a járási-városi koordinációs bizottság létrehozását. E testület foglalkozik majd a településtudományi értelemben vett városkörnyék települései és a vonzásközpont kapcsolatának, összehangolt fejlesztésének kérdéseivel, de figyelemmel kíséri a teljes középfokú vonzáskörzetet érintő problémákat, illetve a fejlesztési törekvéseket is. A tervgazdasági bizottság a megyei tervezés lényeges mozzanataként iktatta munkatervébe Kecskemét és vonzáskörzete ösz- szehangolt fejlesztése lehetőségeinek megtárgyalását. Ugyanígy sorra veszi a megye többi területét. A cél ugyanis valameny- nyi középfokú ellátási központnak — a megye valamennyi városának és néhány nagyközségének — intézményesen feladatává szabni a tervek egyeztetése alapján az összehangolt fejlesztést. P. I. KULTURÁLIS HÍVOGATÓ Gyermek- és ifjúsági műsorok a rádióban A Gyermekrádió irodalmi újságjának, a Hívogatónak a műsorvezetője Antanténusz; az ősi mondókából lépett elő. De ismeri a mai irodalmát is. Játékosságra, a képzelet és a kíváncsiság éb- resztgetésére törekszik. Olyan verseket, meséket, történeteket, jeleneteket szerkeszt egymás mellé, olyan öszefüggésekre hívja föl a hat-tíz éves gyerékek figyelmét, amelyek keresésre, kutatásra ösztönöznek. Olyan játékokat mutat be, olyan feladatokat kér a gyerekektől, amelyek mulatságosak, de önállóságra is szoktatnak. Visszatérő biztatója a- „k'eresd meg”, „találd ki”, „gondold végig”, „képzeld el”. Alkalmanként írók, költők szólalnak meg, műhelytitkok lepleződnek le- Antanténusz olvasmányokat, mesés és valóságos hősöket ajánl hallgatóinak megfigyelésre. Legvégső vágya az, hogy a gyerekek magukban mintegy folytassák a hívogató harminc percét, görgessék tovább a műsorban felbukkanó kérdéseket, éljenek az olvasás, az irodalom adta örömökkel. A műsor — Molnár Magda szerkesztésében — november 26-án jelentkezik legközelebb a Kossuth- adón. Ugyancsak az olvasásra biztat, mégpedig a személyes jelenlét, az „itt és most”, a „csak nekem” motívummal a „Ma... dedikál” elnevezésű műsor is, amely december 3-tól 6-ig naponta jelentkezik a Petőfi-adón, mindig fél kettőkor. Ez a négy, egyenként tizenöt perces előadás a gyermekkönyvhét eseményeihez kapcsolódik. Aktuális műsor a szó egészen konkrét értelmében, ugyanis amikor az íróval vagy költővel való beszélgetés a könyvhétén megjelenő művéről elhangzik, a szerző ugyanakkor dedikál valamelyik, a műsorban is bemondott könyvesboltban. Ezúttal Vidor Miklós, Beney Zsuzsa, Tandori Dezső, és Ágh István találkozik a gyerekekkel. A „Litera-túra" ezentúl rendszeresen négyhetenként — legközelebb december 8-án — jelentkezik. Hackl Jolán szerkesztő és munkatársai hazánknak egy-egy olyan helyét keresik fel alkalmanként, amelyhez irodalmi emlékek fűződnek, ahol írók születtek, éltek, dolgoztak, ahol prózai és verses művek keletkeztek. A műsorban felidézik a műveket, bemutatják keletkezésük helyét, igyekeznek érzékeltetni azt a légkört, amelyben az írók alkottak, és közben néhány kérdést is tesznek a hallgatóknak. E műsorral az általános iskola felsőtagozatos tanulóit szeretnék az irodalommal foglalkozó elméleti munkák, lexikonok, verseskötetek, stb. forgatására, használatára nevelni, szoktatni. A decemberi adás témája: Tiszacsécse, Móricz Zsigmond szülőfaluja. K. J. A hosszú távú feladatokról tárgyalt az országgyűlés kereskedelmi bizottsága A lakosság áruellátásának színvonalasabb szervezése a vásárlási körülmények javítása, valamint a munka hatékonyságának növelése szemszögéből vitatta meg szerdán az ágazat hosszú távú feladatait az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A tanácskozáson Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkár leszögezte: a népgazdaság jelenlegi helyzetében a kereskedelemben is kulcskérdés a gazdaságosság, a munka ellátásához szükséges eszközökkel történő maximális takarékosság. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fejlesztéshez, a beruházásokhoz szervesen be kell kapcsolódniuk az ipar és a kereskedelem közötti gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek jobb kihasználásának. Nem egyszerűen a szerződéses fegyelem erősítéséről van szó, hanem arról is, hogy a különböző cikkek gyártásánál, illetve azok megszüntetésénél, a termék- struktúra kialakításánál a döntéseket a belkereskedelemmel egyetértésben hozzák. Másképpen fogalmazva: a korszerű nagyipari termékszerkezetet úgy kell kialakítani, hogy az a lakosság áruellátásában ne okozzon számottevő fennakadást. Ezért is a jövőben a Belkereskedelmi Minisztérium nagyobb szerepet szán a helyi ipari vállalatoknak, a mezőgazdasági termelő- és más szövetkezeteknek a lakosság ellátásában. Érdekeltté kívánják tenni a kisebb vállalatokat abban, hogy a nagyipar termelésből kieső árucikkek gyártását átvállalják, s ennek feltételeit megteremtsék. Ugyancsak a jövő feladatai közé tartozik — és az ésszerűséget, a takarékosságot) szolgálja — a bolti kiskereskedelem beszerzési lehetőségeinek növelése: a közvetítő nagykereskedelem kialakításával számos áru útját le lehet rövidíteni a termelő és a fogyasztó között A körültekintő takarékos gazdálkodás jegyében kívánja a Belkereskedelmi Minisztérium szaporíttatni a korszerű értékesítési módszereket, köztük a tartós fogyasztási cikkek minta szerinti árusítását. Ezen áruk körét a közeljövőben bővíteni fogják. A belkereskedelmi államtitkár ismertette a lakosság színvonalasabb ellátásának szolgálatában tervezett bérezési hitelpolitikai elképzeléseket is. (MTI) A csend világa Ha ezt halljuk: A CSEND VILAGA, mindenekelőtt a tengerek, folyamok, a vizek mélyére gondolunk. Holott A CSEND VILÁGA vesz körül bennünket a téli pihenőre készülő „föld feletti” természetben is. Lessük csak meg a maga háborítatlan nyugalmában például az őszi erdőt, a homokbuckák megcsillapodott hullámain kucorgó boróka-mackókat, a deres tarlót vallató békés juhnyájat, a meztelenre kopasztott gyümölcsöskertet árva kunyhójával. Ugye, valósággal „halljuk” a mély csendet. Hát még amikor a földek széles hátán, egy-egy település határában, az abszolút csend szigetére, a temetőbe tévedünk. S most, hogy a csendek intim pillanatait képekké transzponálva látjuk egymás „társaságában", mégsem az elmúlás, a halál szomorúsága bátorít el bennünket, hanem a megbékélés szelíd derűje. Jó tudni, hogy a látszólagos tudatlanság mögött, a csend mélyén már az új élet, a következő tavasz érlelődik. (Straszer András felvételei) V»V»V»V»V»V»V« • • * i TESTVÉRLAPUNK ÍRJA A Krímben történt Szerkesztőségünkbe rendszeresen érkeznek a szovjetunióbeli Krimszkaja Pravda példányai. Mint ismeretes, ezeket a lapszámokat vissza-visszatérően rendezzük. Ily módon is igyekszünk kielégíteni a Bács-Kiskun megyei testvérüzemekben és intézményekben dolgozók, a turistaútról hazatértek vagy leendő turisták érdeklődését a feketetengeri félsziget történései iránt. Mostani összeállításunk az utóbbi hónap eseményeiből nyújt át egy csokorra valót. Munkásdinasztia A fedoszijai harisnyagyárban régóta dolgozott Olga Leonyidov- na Kurilo. Amikor elérkezett a megérdemelt nyugdíjas pihenő ideje, Álla nevű lányával jelent meg az üzemben, aki munkás- önként állt a gyártó szalag mellé, jelenleg pedig az ellenőrzés tartozik hozzá. Ezt követően munkába állt a fiatalabb testvér, Ludmilla is. Velük együtt a gyárban dolgozik Olga Leonyidovna két húga. Tamara és Valentyina. A Kurilo család tagjai mostanáig összesen 77 évet töltöttek a vállalatnál. Az olimpiai jelvénnyel A mintadarabok országos szemléje után a moszkvai Olimpiai Szervező Bizottság engedélyezne a keresi zománcipari üzemnek, hogy néhány termékét az olimpiai jelvénnyel ellátva hozza forgalomba. Ezek főleg emléktárgyként szolgáló korsók és más gyártmányok. Valamennyit az olimpiai tanács jóváhagyásával készítik. A zorrtáncüzem több mint 30 ezer rubel értékben állít elő ilyen cikkeket az utolsó negyedévben. Alkotó barátság A „Magaracs” nevű össz-szö- vetségi szőlészeti és borászati tudományos kutató intézet tudósai rendszeresen kicserélik eredményeiket magyar kollégáikkal. A kétoldalú együttműködési terv szerint elküldik egymásnak azokat az információkat, amelyek a borászati folyamatok új, automatizált ellenőrzési módszereivel függnek össze. A szovjet tudósokat főleg a cukortartalom meghatározásával, valamint az elemzett borminták gyorsított lepárlásával kapcsolatos és más laboratóriumi eljárások érdeklik. A magyar kutatók pedig nagyra értékelik a Magaracs-intézet több kísérletét. (Savtartalom elemzése stb.) A két központi intézet új hosz- szú távú szerződést léptet életbe 1980-itól az együttműködés továbbfejlesztésére. Űj nevek a turistatérképen A krími megyei tanács végrehajtó bizottsága nevet adományozott a félsziget két újabb turisztikai létesítményének. „Kováll” — így hívják ezentúl az autóval érkező turistáknak azt a pihenőhelyét, amely Gurzutban várja őket. „Horizont” — ez a felirat pedig azon a turistaszállón áll, amelyik Szu- dakban épült fel. így tehát az utazás szerelmesei immár tizennyolc turisztikai pihenőhelyet és szállodát találnak a Krímben. Négy nyelven A szímferopoli székhelyű Tav- rija Kiadó új, átdolgozott kiadásban jelentette meg E. Nagajevszkij útikalauzát Bahcsisze- rájról. A könyv bemutatja a város mai életét, gazdagodó létesítményeit és a múltra emlékeztető világhírű nevezetességeket, köztük a hegyoldalba vájt barlangvárost és a tatár korból fennmaradt palotát. Az eligazodást fényképfelvételek és részletes tájékoztató leírások könnyítik meg. Bahcsiszeráj ez alkalommal négy nyelven tárja fel kincseit az olvasóknak: oroszul, angolul, franciául és németül. Megbízatás művészeknek A közelmúltban egyszerre szép és hatalmas megbízást kaptak a jaltai képző- és iparművészek. A fölkérés szerint az egyik alustai szanatórium éttermének, klubjainak, nézőterének, halijának és pihenősarkainak a megtervezése, illetve kialakítása vár rájuk. A díszítéshez színes üveget, fafaragásokat és domborműveket használnak fel egyebek között. A falakra ismert krími szőnyegszövő mesterek művei kerülnek. Emellett számos festményre és dekoratív szoborra szól az alustai megrendelés. Gyermekrajzok tárlata „Mozgó kiállítást” állított ösz- sze tanulóinak rajzaiból a szim- feropoli művészeti iskola a nemzetközi gyermekév alkalmából. Az „utazó tárlat” legutóbb Per- vonajszkij község érdeklődő lakóit várta a néhány napja megnyílt 600 személyes Kubány filmszínházba. Itt több mint ötven festményben, grafikában és alkalmazott művészeti-díszítő alkotásban gyönyörködhetett a közönség. Az ifjú művészjelöltek téma- választásait egyebek között ilyen címek jelzik: Auróra, Felvonulás, Virágok és veteránok. Zeneiskolák falun Az idén érkezett el fennállásának tizedik évfordulójához a Szovjetszkij nevű faluban működő zeneiskola. Gyerekek százai kaptak itt alapozó zenei képzést. Jelenleg százötven lány és fiú tanul az intézet falai között. Míg korábban inkább csak a járási központokban élő fiatalok ismerkedhettek meg közelebbről magasan szervezett oktatási formákban a zenével, ma már a falusi tanulóknak is megadatott ez a lehetőség. Számos kisebb településen tartanak fenn zenei tagozatú iskolákat a kolhozok és szovhozok is. A gyerekek megtanulnak hegedülni, gordonkázni, zongorázni és fúvós hangszereken játszani. A falvakban úgynevezett előkészítő osztályokat is szerveztek. Innen kikerülve az ország különböző oktatási intézményeiben folytatják tanulmányaikat a végzős tanulók. A legkisebbek háza Kilencven kisgyereknek nyújt második otthont az a kolhozóvoda, amelyet a napokban adtak át a szakszki járás Sztyep- noe nevű falujában. A szép, emeletes épületben kellemes, világos szobák és különböző melléktermek találhatók. Az udvaron nyári pavilont építettek és játszóteret szereltek fel. Ezzel a Krimszkij nevű kolhoz valamennyi lakott településének központjában óvoda működik. Ez már a második Fényképes tudósítás adja hírül a Krimszkaja Pravda hasábjain, hogy a Pernovajszkij járás Frunzéról elnevezett falujában megnyílt az új művelődési ház kapuja. A községi művelődésnek ez a létesítménye négyszáz vendéget tud egyszerre befogadni. Az épületet a helyi szovhoz munkásai készítették el. A gazdaság területén ez egyébként már a második művelődési ház. H. F.
