Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-22 / 273. szám

* • PETŐFI NßPE • 1979. november 2*. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatai TUDOMÁNY-TECHNIKA Az élet titkainak feltárása A biológiai tudomány ro­hamos fejlődé­le ellenére an­nak alapvető problémái In­kább csak ki­bontakozni kez­denek, nem pe­dig megoldód­ni. Elsősorban azok a szak­ágak fejlődtek gyorsan, ame­lyek az élő anyag legálta- láqosabb tulaj­donságaihoz kö­zel állnak: a molekurális biológia és a biokémia. A molekurális biológia leglé­nyegesebb újdonsága a sejt. éa ezen belül a sejtmag egyes tu­lajdonságainak részletes feltárá­sa a dezoxiribonukleinsav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS) óriás­molekulák kémiai szerkezetének a megismerése. A megismerést különösen bonyolulttá teszi, hogy a molekulájában csavarodások lépnek fel. amelyek alapvetően megváltoztatják kémiai és fizikai tulajdonságaikat. E szakágaknak a felfedezései mind újkeletűek, ezért a moleku­rális biológia és biokémia csak mostanában kezd fontos informá­ciókat szolgáltatni a társtudomá­nyoknak, például a genetikának, a fiziológiának, illetve az orvos­tudománynak, a mezőgazdaság­nak és a technikának. Kiderült például, hogy a növekedés és a fejlődés — amelyek a legössze­tettebb élettani folyamatok közé tartoznak — most megérthetők a molekurális biológia segítségével. • Élesztőseitek biokémiai vizsgálata. Hűtővíz az iparban 1979. első félévben a Pénzügyminiszté­rium Bevételi Főigazgatóságának országos szervezete közel 1400 vállalatnál és szövetke­zetnél végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzést. Ezek kereté­ben, 25 témában folytatott vizsgálatot a Minisztertanács és a Pénzügyminisztérium munkatervéhez kapcsolódóan. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján értékelték a pénzügyi feladatok, kötelezettségek teljesítését, a költségvetési jutta­tások felhasználásának szabályszerűségét, a számviteli rend, a bizonylati és okmányfegyelem helyzetét, a szabályozók mű­ködésének tapasztalatait. Az utóbbi időben az érdeklő­dés középpontjában a génsebé­szet, a genetikai manipuláció kér­dése áll, amelynek a perspektívái szinte beláthatatlanok. Sok olyan emberi betegség van például, aminek alapját öröklődő génhi­bák képezik. Szó lehet arról hogy hiányzik a sejtekből egy szüksé­ges gén, és ennek következté­ben nem termelődik valamilyen fehérje, illetve enzim, vagy a meglevő gén hibás. Elvileg le­hetséges, hogy egy hiányzó gént baktériumban felszaporítva be­juttassanak az emberi sejtbe, vagy a hibás gént egészségesre cseréljék. Mindezek gyakorlati hasznosítása természetesen még messze van, de a jövő szempont­jából perspektivikus. A kísérle­tek ma még főleg egyszerű élőlé­nyek: vírusok, baktériumok, élő­sejtek vonatkozásában folynak az élő anyag jobb megismerése, az élet titkainak a feltárása érdeké­ben. A vizsgálatok alapján megál­lapítható, hogy a vállalatok és szövetkezetek egy része igyekezett igazodni a legfontosabb népgaz­dasági célokhoz, azonban a belső tartalékok feltárása és hasznosí­tása, a hatékonyság tervszerű, ütemes javulása viszonylag szűk körben tapasztalható. A készletek nem csökkentek a tervezett és in­dokolt mértékben, a költséggaz­dálkodás hatékonysága tovább kell, hogy javuljon, nem vált ál­talánossá az importanyagokkal és a szűkösen rendelkezésre álló drá­guló energiával való ésszerű gaz­dálkodás. A termelés és az értékesítés tervszerű alakulása mellett a vál­lalatok és szövetkezetek eredmé­nye összességében mintegy 3 szá­zalékkal kevesebb, mint 1978. első félévben. Az eredménynövekedés mérséklődését az értékesítés terv­szerű lassulása, de alapvetően a ráfordítások termelést és árbevé­telt meghaladó gyors növekedése okozta. A gazdálkodás hiányosságaira utal, hogy a vállalatok állóeszkö­zeinek értéke a termelésnél na­gyobb ütemben bővült, tehát az eszközhatékonyság romlott. A rá­fordítások emelkedését okozta továbbá a vállalati igazgatással összefüggő költségek jelentős nö­vekedése. Jó tapasztalatok A vállalatok és szövetkezetek árbevétele összességében az éves terv előirányzatának megfele­lően alakult, az építőiparé jelen­tősen nőtt. A belföldi értékesítés­nél jobban emelkedett az export árbevétel, és az export reláción- kénti megoszlására is a tervsze­rűség jellemző: a nem rubel el­számolású kivitel dinamikusan emelkedett. A külkereskedelmi forgalom egyenlegét az első fél­évben kedvezően befolyásolta az importnak az exportnál lényege­sen kisebb ütemű emelkedése. Az 1979. évi népgazdasági terv egyik fő feladatként a készletek leépítését, mobilizálását határozta meg. A bevezetőben is jelzett gon­dok mellett az első féléves gaz­dálkodás eredménye azt is jelzi, hogy a készletek — elsősorban a kereskedelemben és az iparban — jelentősen csökkentek. A válla­latok és a szövetkezetek egy része javította ugyan készletgazdálko­dását, de ez a javulás azért még nem kellően erőteljes és általá­nos, a készletállomány növekedé­si üteme a tervezettnél magasabb. További lehetőségek és feladatok vannak tehát elsősorban a saját termelésű készletek ésszerű csök­kentésére. Annak ellenére, hogy a ráfordí­tások növekedése meghaladta a termelés bővülését, és ezáltal a költségszint emelkedett, a költsé­gek alakulásának vizsgálata és elemzése bizonyos kedvező folyat matok kibontakozását is jelzi. Az anyagköltségek emelkedtek ugyan, de kisebb mértékben, mint a termelés, a bérköltségek első félévi növekedési üteme pedig csaknem fele az elmúlt év azonos időszakáénak. A nem rubel elszámolású ex­port költségszintje — különösen az iparban — jelentősen csök­kent. Javult tehát az export ösz- szetétele, a jövedelmezőbb export részaránya bővült. E kedvező je­lenség kialakulásához az egyes világpiaci értékesítési viszonyok javulása mellett kétségtelenül hozzájárultak a gazdaságtalan ex­port visszaszorítására, a kiugró mértékű állami visszatérítések mérséklése, gazdaságtalan export központi felülvizsgálata stb., és a jövedelmező export fejlesztésé­re tett központi és vállalati intéz­kedések. A gazdálkodási fegyelem érvényesítése A népgazdaság fejlődésének to­vábbi tervszerű alakulása az egyensúlyi helyzet javításának kö­vetelménye miatt különös jelen­tősége van annak, hogy a gazdál­kodásban nagyobb fegyelmezett­ség érvényesüljön. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi-fizetési fegyelme 1979. első félévében erőteljesen rom­lott: több mint 3 milliárd forint tartozás befizetésére kellett fel­szólításban intézkedni. A fizetési késedelem különösen a KGM fel­ügyelete alá tartozó gépipari vál­lalatoknál volt gyakori. Egyre többször fordult elő, hogy az MNB fedezethiány miatt nem tudta teljesíteni az átutalási meg­bízásokat, a benyújtott kényszer­inkasszók összege az 1978. első félévi összeg kétszerese, 2,5 mil­liárd forint volt. Bács-Kiskun megyében a PM Bevételi Főigazgatóság Bács-Kis­kun megyei hivatala megállapítá­sa szerint az állam iránti fizetési kötelezettségek késedelmes telje­sítése miatt felszámított adópót­lék összege 1979. első félévben az előző év hasonló időszakához vi­szonyítva 24,5 százalékos növeke­dést mutat, ami 2,1 millió forint­nak felelt meg. Az egyes szektorok között vi­szont jelentősek a különbségek. Amíg a tárcavállalatoknál több mint háromszorosára, a tanácsi vállalatoknál másfélszeresére nőtt az adópótlék összege, addig a ke­reskedelmi szövetkezeteknél 67,3; a mezőgazdasági termelőszövetke­zeteknél pedig 16,9 százalékkal csökkent. A kérdést népgazdasági ágan­ként vizsgálva megállapítható, hogy a megyében 1979. első fél­évben a gépiparban felszámított adópótlék összege 1,2 millió fo­rint, az előző év hasonló idősza­káénak több mint kétszerese. Az építőiparban ebben az időszakban 0,9 millió forintot számoltunk fel, 23,5 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában volt. A könnyűiparban előírt pót­lék megközelíti a 3,4 millió fo­rintot és ez 157,3 százalékkal A KÖVETKEZŐ ÉVBEN NÖVELIK A TERMELÉST Ecetgyártás almából A fejlődő ipar egyre növekvő vízigényének ésszerű és gazda­ságos kielégítése a rendelkezésre álló szabad vízkészletekből vi­lágszerte problémát jelent. A víz túlnyomó részét az ipar hűtővízként használja. A hőerő­művek például az ipar összes víz­igényéből 70 százalékot igényel­nek és a teljes vízigényük 95 százalékát a termelt gőz hűtésé­re fordítják. Egy nagyobb hőerő­mű hűtővízfogyasztása egy 2 mil­liós város vízfogyasztásának a háromszorosa. Az erőművekből távozó hűtővizek igen sok hul­ladékhőt visznek magukkal. Ma­gyarország összes hőerőműveiből annyi hőmennyiség távozik órán­ként, ami elvileg félmillió lakás fűtésére lenne elegendő. Ez a hő­mennyiség a felszíni vizekben je­lentős hőszennyezést okoz. A hőerőműveken kívül a ko­hászati és vegyipari üzemek víz- fogyasztásuk több mint 80 száza­lékát, az élelmiszer- és az építő- anyagipar pedig kb. 50 százalékát szintén hűtésre használja. A hűtő­vizek iránt támasztott minőségi követelmények a hűtendő közeg hőfokától, a hűtőelem kialakítá­sától. valamint a hűtővíz sebes­Nemrégiben megjelent egy, a veszélyeztetett állat- és növény­fajokkal foglalkozó kiadvány, amelynek megállapítása szerint ijesztően nagy a kipusztulás szé­lén álló növények száma. Angol botanikus állította össze ezt a kereken 20 000 fajt tartalmazó jegyzéket. A veszélyeztetett fa­jok legnagyobb része szigeteken élő növény. Ezek legfőbb pusztí­tói a tengerészek által a szigetek­re telepített kecskék, amelyek számos növényfajt annyira le­legeltek, hogy hírmondó is alig maradt belőlük. A legkirívóbb kecskeveszedelmet Szent Ilona szigetén tapasztalták. A szigetet 1502-ben fedezték fel az euró­• Cj hőerőmű egyik hűtőtornyá­nak az építése a csehszolvákiai Chomutovban. ségétől függően változnak. Az esetek többségében a természet­ben előforduló vizek minősége megfelel a célnak, csupán a dur­va hordalékot szűrik ki dob- és szalagszűrőkkel. A nagy hűtővízfogyasztó üze­mek természetesen nem egész vízigényüket nyerik egy-egy víz­folyásból, hanem az ún. vízvisz- szaforgatás elvét alkalmazzák, te­hát adott vízmennyiséget újra és újra felhasználnak. A vízvissza­forgatás elsősorban a hűtővíz- ellátásban vált gyakorivá, mivel a használt hűtővizek csak hővel szennyezettek. A víz visszahűtése hűtőtornyokban történik. A hű­teni kívánt vizet cseppekre. vagy vékony rétegekre bontják a le­vegővel való hatásos érintkezés biztosítása céljából. Ennek érde­kében a hűtővizet felfelé irányí­tott szórózsákon vagy nyitott csa­tornákból szórótányérokon csur­gatva oszlatják el. Ha a termé­szetes levegőhuzat nem elég, a légáramlás ventillátorral gyorsít­ható, így a hőátadás növekszik. paiak, s ötven esztendővel ké­sőbb egy utas arról számolt be, hogy a szigeten egy mérföld hosz- szú kecskenyájat látott. Ami a sziget mindössze tízmérföldes szélességéhez viszonyítva igen nagy. A szigeten 1810-ben 33 bennszülött növényfajt tartottak számon. Ezek közül 11 ma már kihalt, és csak négy fajt nem fenyeget a kipusztulás. A kutatónak nem állt rendel­kezésére elég pénz ahhoz, hogy a fenyegetett növények teljes lis­táját elkészítse. Nyilvánvaló, hogy ez az első jegyzék még bősége­sen kiegészítésre szorul. Még egy esztendeje sincs, hogy a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója arra serkentette a gyü­mölcsfeldolgozó üzem vezetőjét, Iszaev Jánost, hogy próbálkozza­nak meg az almaecet gyártásával. Ilyet hazánkban sehol sem ké­szítenek, azonban a környező or­szágokban és Nyugat-Európában nagy keletje van ennek az étel­ízesítőnek. Egyes kutatók szerint gyógyszerként is figyelemremél­tó, sőt a fogyókúrához is alkal­mas. Hogy mindebből mi az igaz­ság. nem tudni pontosan, annyi bizonyos, hogy a hosszúhegyi gaz­daság gyümölcsfeldolgozó üzemé­ben az idén megkezdődött az al- n aecetgyártás. melynek kizáróla­gos értékesítési jogával a Skála Szövetkezeti Áruház rendelkezik. Az állami gazdaság szempont­jából két dolog a lényeges az al­maecetgyártással kapcsolatban. Nevezetesen az, hogy almabor — élvezeti cikk — helyett közfo­gyasztású terméket készít, ame­lyet jövedelmezőbben értékesít, mint az italt. A gyártásról Iszaev János a következőket mondotta: — A lének való almát fel kell dolgoznunk, s ebből alkoholos er­jesztéssel korábban alma Sort gyártottunk. Most, az alkoholos erjedés után ecet készül belőle, mégpedig úgy, hogy két 20 hek­toliteres kádba bükkfaforgácsra permetezzük az alkoholos almaiét, s azt a már elszaporított ecetsav- baktériumok az oxigén jelenlété­ben ecetté alakítják. Gyakorlati­lag ennyi az egész. A megvalósí­tás persze, nem ilyen egyszerű. Munkatársammal, Vasvári Ká­rollyal sokat kísérleteztünk, míg sikerült a nagyüzemi gyártást megkezdeni. A minőségen is ja­vítottunk, s amikor szeptember­ben elküldtük az első szállít­mányt, amely 3 ezer félliteres pa­lack volt, a budapesti Skála Áru­házban gyorsan elfogyott, s az­óta is keresett termék. Hetente 10 ezer palackkal szállítunk ma már, ami annyit jelent, hogy mintegy 90 mázsa friss fogyasz­tásra alkalmatlan almából gyár­tunk ételízesítőt. Mint megtudtuk, gazdaságos, jövedelmező az almaecet-készítés, sőt nagyobb piaca is van. mint az almabornak. Az viszont már kevésbé örvendetes, hogy a vidé­kiek jelenleg még nem juthatnak hozzá. Az okokról, valamint a ka­páéi tásnövelés lehetőségeiről be­szélt ezután az üzemvezető: — Az ecetgyártáshoz szükséges úgynevezett képzőkádak vörös fe­nyőből készülnek. Ahhoz, hogy többet tudjunk gyártani, még szükségünk van négy kádra, amelynek felét az idén. a többit pedig a jövő év első negyedévé­ben kapjuk meg. Ezek nagyob­bak is lesznek, mint a jelenle­giek. A beállításukkal naponta már 100 hektoliter almaecetet tu­dunk majd gyártani, így a napi produktum 20 ezer palack lesz, vagyis kétszer annyit, mint most egy hét alatt. Ezután már telje­síteni tudjuk a többi vevő meg­rendelését is. A léalma feldolgozásának- egyik gazdaságos módját találták meg a Hosszúhegyi Állami Gazdaság­ban. Ugyanakkor gazdagítják az ételízesítők választékát, megszün­tették ezzel egy alkoholtartalmú ital készítését. E termékszerkezet­váltás mindenképpen hasznos és összhangban van a népgazdaság igényével is. Cs. I. több, mint 1978. első félévében volt. A mezőgazdaságban ugyan­ebben az időiben 3,9 milliót írtunk elő 11,9 százalékkal kevesebbet, mint a bázisidőszakban. A belke­reskedelemben is csökkent a pótlék összege 45,9 százalékkal. Ugyanebben az időszakban az ál­lam iránti kötelezettségek össze­ge csak 5,3 százalékkal emelke­dett. A szerződéses fegyelem sem javult számottevően. Még mindig gyakori a szerződésben foglalt mennyiségi, minőségi és határidő- kikötések be nem tartása, a ké­sedelmes fizetés, a monopolhely­zettel való visszaélés, 'rosszértel­mű gazdasági kényszer alkalma­zása. A megállapodásokban a fé­lek a kötbér-érvényesítési jogot ugyan kikötik, de érvényesítését kölcsönösen mellőzik. A népgaz­daság minden területén sok gon­dot okoz a felületesen vezetett és elkészített nyilvántartás, elszámo­lás, mérlegbeszámoló. A pénz­ügyi-gazdasági ellenőrzések 1979. első félévében 1655 esetben mó­dosították a mérlegben kimuta­tott eredményt, közel 700 millió forint adóhiányt állapítottak meg, és jelentősen csökkentették a vállalati alapokat. A feltárt hiányosságok miatt a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága 34 esetben kezde­ményezett fegyelmi felelősségre vonást, 5 büntető feljelentést tett, és 3 esetben indítványozott gaz­dasági bírságot. Elsődleges cél Természetesen a fegyelmezett gazdálkodás biztosítása az elsőd­leges cél. A Pénzügyminisztérium vállalatokat és szövetkezeteket ellenőrző országos szervezete min­dent megtesz azért, hogy segítsen a hibák megelőzésében, a bizony­lati kúszaságok felszámolásában, jogszabályok megismerésében és betartásában. Valamennyi gazdálkodó szer­vezet dolgozó kollektívája tudja, hogy a hatékony és fegyelmezett gazdálkodás feltétele; a gazdasági folyamatok figyelemmel kísérése, a népgazdasági célok érvényre juttatása, a végrehajtás feltételei­nek javítása, a belső tartalékok feltárása; azaz a gazdálkodás ma­gasabb színvonalra emelése. Mindezek érdekében a teendő in­tézkedések ütemének gyorsítására van szükség. Sándor Miklós a PM Bevételi Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei Hivatalának vezetője Olaj és szén Energiaválság ... Talán ez a szó jellemzi leginkább a 70-es évek világgazdasági helyzetét. Amikor bolygónk szinte vala­mennyi országa súlyos energia­gondokkal küzd, a Szovjetunió­ban évről évre nő az energiahor­dozók termelése, és a kitermelt mennyiség nemcsak a növekvő belső, szükségleteket fedezi, ha­nem jelentős mennyiségű kőola­jat, földgázt és szenet biztosít a szocialista közösség országainak is. Ez részben az ország szinte kimeríthetetlen ásványi kincsei­nek, részben a meglévő készletek ésszerű és gazdaságos kiaknázá­sának, és új lelőhelyek felfedezé­sének köszönhető. A Szovjetunióban nemcsak a kőolaj és földgáz kitermelését fo­kozzák, hanem kiaknázzák a szén­ás tőzegtelepeket is. Amíg az utóbbi 25 év alatt Nyugat-Euró­pában jelentősen csökkent a szén- termelés, a Szovjetunióban majd­nem megkétszereződött. Az Egye­sült Államokban az olajkutak készleteinek majdnem kétharma­da az úgynevezett nyomáscsökke­nés miatt a föld mélyén marad, a Szovjetunióban pedig nagyobb anyagi áldozatok révén a készle­teknek majdnem a felét felszín­re hozzák, és egyidejűleg kutat­ják, hogyan lehet tovább növelni az olajlelőhelyek kiaknázását. Óriási szerepet játszik az olajter­melés növelésében a nyugat-szi­bériai, türkméniai és orenburgi lelőhelyek felderítése és üzemel­tetése. Nyugat-Szibériában pél­dául 1965. és 1978. között a kiter­melés évi egymillió tonnáról 254 millió tonnára emelkedett. A mostani tervidőszak (1978— 1980) első három éve alatt az olaj- és gázsűrítmények kitermelése 81 millió tonnával nőtt. A tervek szerint ez év végéig 593 millió tonna „fekete aranyat” hoznak felszínre, az év első felében 287 millió tonna kőolajat és 201 mil­lió köbméter földgázt termeltek. Nem kevésbé jelentősek a szén­bányászok eredményei sem, akik az év első nyolc hónapja alatt közel félmilliárd tonna szenet ad­tak a népgazdaságnak. Az ered­ményeket segítik a korszerű be­rendezések is. Egyre újabb és korszerűbb berendezések segítik a bányászok áldozatos munkáját — csak a mostani terv­időszak alatt közel 120 új bányá­szati gép és berendezés gyártását kezdték el a szovjet gyárakban. Kipusztuló növények • Hetente most még 10 ezer félliteres palackot töl­tenek meg almaecettel a Hosszúhegy! Állami Gaz­daság gyümölcsfeldolgozó üzemében. • Címkézés után kartondobozokba kerül az étel­ízesítő, amelyet jelenleg még csak a Skála Áruház forgalmaz. (Szabó Ferenc felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents