Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-22 / 273. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. november 22. események sorokban NEW YORK _____________________ A z ENSZ-közgyűlés jogi bizott­ságának ülésén kedden felszólalt dr. Konrád Edit, a magyar kül­döttség tagja. A nemzetközi jogi bizottság ez évi ülésszakának munkáját értékelve kifejtette, hogy a bizottság a nemzetközi jog kodifikálásával és fokozatos továbbfejlesztésével, nemzetközi egyezménytervezetek kidolgozá­sával hasznosan járul hozzá az államok közötti együttműködés elmélyítéséhez. MANAGUA______________________ A hondurasi hatóságok kedden Tegucigalpában letartóztattak két nicaraguai diplomatát. A jogta­lanul letartóztatottakat a rendőr­ségen bántalmazták — jelentet­te be az ottani nicaraguai nagy- követség. A managuai kormány közleményt adott ki, követelve a két diplomata haladéktalan sza­badon bocsátását, és magyará­zatot kér az ügyre, amit az alap­vető nemzetközi jogi normák megsértésének minősít. (MTI) RABAT A Nyugat-Szahara felszabadí­tásáért harcoló Polisario-front egységei, hétfőn Marokkó déli ré­szén lelőttek egy Mirage F—1 tí­pusú vadászbombázó-repülőgépet — jelentette a marokkói tájékoz­tatási minisztérium kedden. A re­pülőgép pilótája életét vesztette. A rakétával lelőtt repülőgép volt az első, amelyet sikerült meg­semmisíteni a Polisario egységei­nek. KOPPENHÁGA A legnagyobb példányszámú dán napilap, az Ekstra Bladet, kedden aláírásgyűjtő akciót in­dított az új atomfegyverek nyu­gat-európai állomásoztatása el­len. A polgári lap szerkesztősége felszólította az olvasókat, csat­lakozzanak ahhoz a dán kor­mányhoz intézett felhíváshoz, amely elítéli az ú típusú rakéták telepítési tervét. (ADN) A francia államelnök fogadta Lázár Györgyöt GENOVA Két olasz csendőrt agyonlőtt szerdán reggel Genovában egy terrorista kommandó. A két csend­őr — egy 44 és egy 26 éves — éppen reggelizett a város egyik kávéházában, amikor négy fegy­veres rontott be a helyiségbe, és hidegvérrel tüzet nyitott rájuk. A merénylők lecsatolták és maguk­hoz vették áldozataik géppiszto­lyait. majd egy rájuk várakozó gépkocsin elmenekültek. Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke szerdán délután fogadta az Elysée-palotában a magyar mi­niszterelnököt. A két államférfi megbeszélése ötven percet tartott, jóval meghaladta az erre előirányzott időt. Az Elysée- palotából távozóban Lázár György újságírók kérdésére vála­szolva rövid nyilatkozatot tett. „Nagyon örülk, hogy találkoz­hattam Giscard d’Estaing elnök úrral és átadhattam Kádár János és Losonczi Pál üdvözletét, s mó­dom nyílt arra, hogy emlékeztes­sek az elnök magyarországi láto­gatására szóló korábbi meghívá­sunkra. Örömömre szolgált, hogy esz­mecserét folytathattunk számunk­ra is fontos nemzetközi kérdé­sekről. Elégedetten szólhatok ar­ról, hogy az elnök érdeklődéssel kíséri a magyar—francia kapcso­latok alakulását”. Az Elysée-ből Lázár György a Matignon-palotába hajtatott, ahol megkezdődött a magyar—francia kormányfői tárgyalás. * Lázár György szerdán délelőtt megkoszorúzta az Ismeretlen Ka­tona sírját. A koszorúzási aktus­ra Maurice Plantier, a hadvisel­tek özvegyeinek államtitkára kí­sérte el. A magyar kormányfőt az Arc de Triomphe-nál Fievet tá­bornok, Párizs katonai kormány­zójának helyettese fogadta, és ő vezényelte a katonai szertartást. Lázár György a koszorúzás után beírta nevét a diadalív arany­könyvébe. A magyar miniszterelnök ez­után a Grand Palais-be, a francia főváros Szajna-parti kiállítási csarnokába hajtatott, ahol néhány hete nyílt meg Picasso műveinek egyedülálló seregszemléje. Délben Alain Poher, a szenátus elnöke, a Luxembourg-palotában ebédet adott a magyar kormányfő és felesége tiszteletére. Az ebé­den Alain Poher és Lázár György pohárköszöntőt mondott. Irán nem enged az amerikai katonai fenyegetésnek Az amerikai hadügyminiszté­rium cáfolta, hogy riadót rendel­ték volna ed, de azt elismerték, hogy az immár második repülő- gép-anyahajót indították útnak a Perzsa-öbölbe. Az első, a 75 haroigépet hordozó Midway (több más hadihajóval) már egy hete a térségben gyakorlatozik. A Csendes-óceánról az Indiai-óce­ánra irányították most a Kitty Hawk anyáhajót; így hamarosan összesen 12 egységből álló ame­rikai hajóraj összpontosul Irán közelében. A fenyegető nyilatkozatok és flottamozdulatok ellenére Wa­shingtonban változatlan a véle­mény, hogy az Egyesült Álla­mok aligha vállalkozhat katonai lépésekre Iránnal szemben. Amennyiben rajtaütésszerű tá­madásra gondolnának a túszok kiszabadítására, ez szinte lehetet­len feladat: az amerikai nagy- követség Teherán központjában fekszik, váratlan támadás lehe­tetlen. Az Egyesült Államok utoljá­ra 1958-ban, Libanonban avat­koztak be közvetlenül katonailag a térségben. A 38 millió lakosú, történetesen az Egyesült Államok által korszerűen felszerelt és ki­képzett hadsereggel rendelkező Irán azonban nem hasonlítható össze a hajdani semleges Liba­nonnal. A katonai megoldásoktól elte­kintve, az Egyesült Államok jó­vátehetetlen politikai károkat is szenvedne, a többi között a nyugatbarát arab rendszereknél, ha nyílt erőszakkal beavatkozna Iránban. Még erősebben nyomhat a latban Washingtonban a meg­gondolás: a Szovjetunió aligha maradna közömbös, ha amerikai katonai lépésekre kerülne sor egy vele szomszédos országban, a világ egy kényes térségében, füg­getlenül attól, hogy a nagykövet­ség elfoglalását a szovjet kor­mány is helyteleníti, s ennek megfelelően foglalt állást a többi között az ENSZ-ben is. Khomeini ajatollah nyilatkoza­tot adott az amerikai televíziós társaságok képviselőinek. A val­lási vezető az iráni—amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét elemezte. Az iráni nép két okból 'köve­teli a volt sah kiadatását — mondotta. Az egyik Ok az, hogy Irán jelenleg gazdaságilag rend­kívül szegény. Az iráni nép va­gyonát a sah és családtagjai vit­ték ki az országból és helyezték el különböző amerikai és euró­pai bankokban. Ezek a hatalmas pénzösszegek azonban az iráni népet illetik meg — hangsúlyoz­ta Khomeini. — A sahnak ezért vissza kell térnie Iránba, hogy felvilágosítást adjon a pénzössze­gek hallétéről. A másik, s fonto­sabb ok, amiért a volt uralkodó visszatérését követeljük — je­lentette ki az ajatollah — az, hogy fényt derítsünk a sah 37 éves uralkodása alatt elkövetett bűntetteinek méreteire, és hogy leleplezzük hazaárulása igazii in­dítékait. Az iráni vezető leszögezte: ko­rábban nem tudott arról, hogy a teheráni nagykövetség kémköz- pont lett volna. A diákok azon­ban ezt bebizonyították. A túszok kérdésével kapcso­latban Khomeind hangoztatta: szabadon bocsátják őket, ha az Egyesült Államok tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és ki­adja a sahot. Abban a pillanat­ban, amint a megdöntött uralko­dó ismét Irán földjére lép, a tú­szokat haladéktalanul szabadon bocsátják. Khomeini ezt az iráni vezetés nagylelkű lépésének ne­vezte, hiszen a fogva tartott dip­lomatákat kémkedés vádjával mindenképpen bíróság elé kelle­ne állítani. * „Irán nem enged az amerikai katonai fenyegetésnek, s nem bocsát szabadon több túszt ad­dig, amíg a sáhot felelősségre nem vonhatják” — jelentette ki Szadegh Ghotbzadeh, az iráni forradalmi tanács tagja, a rá­dió és a televízió elnöke. Ghot­bzadeh szerdán reggel az ame­rikai ABC hálózatának nyilatko­zott. „Főként hazai fogyasztásra szánt blöff”-nek nevezte azt a wfhashdngtom fenyegetést, hogy Amerika fegyveresen léphetne fel Iránnal szemben. „Iránnak természetesen nincs az Egyesült Államokéhoz mérhető katonai ereje, de hite elég volt ahhoz, hogy megszabaduljon a sah bű- l^wét»’.'* — hangoztat- V® ?HoAcü»zt*. az brszág a fe­nyegetések ellenére ki fog tarta­ni, és nem enged szabadon to­vábbi túszokat, mindaddig, amíg eleget nem tesznek eredeti felté­teleinek. Az iráni kormány, amint Ghotbzadeh megismételte, ragaszkodik ahhoz, hogy az Egye­sült Államok szolgáltassa vissza Iránnak a császári család ivagyo­nát, és ismerje el: nemzetközi, Irán által választott bíróság fe­lelősségre vonhatja a volt ural­kodót. WASHINGTON ÁRNYÉKÁBAN Latin-Amerika - mozgásban Háromszázhúsz millió ember él az Egyesült Államok határaitól dél­re Latin-Amerikában. Amikor a három évtizedes történelemre visz- szatekintő Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) a bolíviai főváros­ban, La Pazban megtartotta legutóbbi tanácskozását, a panamai kül­ügyminiszter azt mondotta, hogy „a kontinens országait elönti a de­mokratizálás eleven hulláma”. A helyzetet így jellemezni azonban egyelőre még túlzás. Mindenekelőtt azért, mert Latin-Amerika három elsőrendűen fontos országában, az úgynevezett „ABC-államokban” (Argentína, Brazília, Chile) különböző típusú, de egyértelműen kato­nai diktatúraként jellemezhető rezsimek vannak hatalmon. Ezek az országok a maguk külön törekvéseinél, nagyságuknál és földrajzi helyzetüknél fogva — talán Chilétől eltekintve — nem tekinthetők Washington egyszerű vazallusainak, de a várható latin-amerikai erő­próbák szempontjából mindenképpen az amerikai befolyás fenntar­tásának és erősítésének potenciális támaszpontjai. A nicaraguai példa A latin-amerikai politikai rend, az irányzat szempontjából most mégis a változások a leglényege­sebbek. Ezek ugyanis különböző, földrajzilag is távol eső pontokon és nagyon is eltérő feltételek kö­zött az abszolút amerikai be­folyás csökkenését, erózióját mu­tatják. Ebből a szempontból távlati értelemben is fordulópontnak le­het tekinteni a nicaraguai esemé­nyeket. Ezek 1979 késő nyarán Somoza diktátor csúfos bukásá­hoz vezettek- S ami ennél lénye­gesen fontosabb, Nicaraguában széles társadalmi alapokon nyug­vó koalíció jött létre, amely a nemzeti burzsoázia képviselőitől a forradalmi jellegű társadalmi átalakulást igénylő baloldalig ter­jed. Ez az egységfront képes volt arra, hogy átfogó és egyben reális gazdasági és politikai programot dolgozzon ki. Az amerikai politika — igye­kezvén elkerülni a múlt taktikai hibáit — nem akadályozta ezt a fejlődést, noha a diktatúra-elle­nes mozgalom győzelme a Somo­zát utolsó pillanatig támogató Washington erőfeszítései ellenére született meg. Az amerikai takti­ka jelenleg az, hogy felbomlasz- sza a széles társadalmi és osztály­alapokon álló felszabadítási front egységét. Ezek a kísérletek mind­eddig nem jártak sikerrel. Sőt, bebizonyosodott, hogy a nicara­guai változások erjesztően hatot-, tak más országokban is. A két kézenfekvő példa, a közép-ameri­kai El Salvador és a Chilével ha­táros Bolívia. Megelőzés Salvadorban Ami az előbbit illeti, úgy tű­nik, hogy Washington Salvador­ban „elébe akart vágni” egy ni­caraguai típusú, erőteljes társa­dalmi reformok ígéretét hordozó változásnak. Miután Humberto Romero tábornok, az ország dik­tátora nem hallgatott a nicara­guai események óta szinte egymás sarkára lépő amerikai delegátusok intelmeire, és nem enyhítette a vad önkényuralmat — október 15-én tiszti puccs robbant ki az országban. Minden jel szerint Washington tudtával és beleegye­zésével. És azzal a céllal, hogy az új katonai rezsim egy vissza­fogott, az amerikai politikai el­képzeléseknek megfelelő „reform- programmal” megossza az ellen­zéki erőket, elszigetelje a radiká­lis baloldalt. És főképpen: felszá­molja a különböző gerillacsopor- tokat. iE kényes helyzetben a legfele- lősségteljesebb baloldali erők (közöttük a kommunisták), úgy vélik, hogy fel kell használni a Romero távozása után kibontako­zó új lehetőségeket. A gerilla­csoportok egy része viszont úgy gondolja: nemcsak politikai, ha­nem fegyveres nyomást is kell gyakorolni az új tiszti juntára. Ennek a jegyében foglalták el egyes gerillaerők a munkaügyi és gazdásági minisztériumot. E sokoldalú eseménysorozat ered­ményeképpen ingatag tűzszünet jött létre az országban. Ez ame­rikai törekvésre alakult ki, és a „reformista tiszti rezsim” konzer­válását célozza. A baloldali erők pedig egy szélesebb társadalmi áttörés lehetőségét látják benne. Kibontakozás Bolíviában? A másik példa: Bolívia- Itt az amerikai törekvések helytartójá­nak tekintett Banzer tábornok már 1978 elején ingatagnak ítélte helyzetét, és gyors egymásután­ban két másik tábornoknak ját­szotta át a hatalmat. A kettő kö­zül a második, Padilla tábornok 1979 júliusában meg is szervezte a választásokat, de „tisztaságuk” felett a hadsereg „őrködött”. így nem csoda, hogy sem a baloldal, sem a katonákkal egyezkedésre kész polgári centrum nem kapott többséget. Végül a szenátus elnö­két, Walter Guevara Arzét nevez­ték ki államfőnek, aki megígérte, hogy 1980 májusában ismét vá­lasztásokat tartanak. Válaszképpen a régi diktátor, Banzer egyik barátja és bizalma­sa, Natusch Busch ezredes, no­vember 1-én államcsínyt hajtott végre. A katonai hatalomátvétel azonban csak félig sikerült, a hagy népi ellenállással nem szá­molt senki. Országszerte tünteté­sek voltak, a véres összecsapások sorozatában a katonaság sortüze több, mint száz áldozatot követelt. Végül azonban Natusch kénytelen volt lemondani és a kongresszus Lidia Gueiler Tejada asszonyt, a képviselőház elnökét t választotta meg egyéves időtartamra az or­szág államfőjévé. Ezzel Bolíviá­ban megnyílt az út az alkotmá­nyos kibontakozás felé. Ezek a nagyon is eltérő politi­kai feltételek mellett kibontako­zó események még sok váratlan fordulatot és meglepetést hozhat­nak Latin-Amerikában. Egy kö­zös tanulságuk azonban minden­képpen van. Nevezetesen az, hogy a chilei, az argentin és a brazil katonai diktatúrák viszonylagos stabilitása ellenére a térség egé­szében mozgásba jött! A nicara­guai, salvadori és bolíviai ese­ményekhez kapcsolható például az úgynevezett Andok-paktum or­szágainak (Bolívia, Peru, Ecuador, Venezuela, Columbia) az a javas­lata, hogy vizsgálják felül az Amerika-közi kapcsolatok egész rendszerét, és tegyék lehetetlenné a beavatkozást a latin-amerikai országok belügyeibe. Ennek a fel­hívásnak a címzettje kétségtele­nül az Egyesült Államok, s ez azt jelenti, hogy a sokáig késleltetett történelmi folyamat Latin-Ameri- kában is megindult: az abszolút USA-befolyás a világ e részében is töredezőben van.-i -e Ülést tartott az MSZMP Borsod megyei Bizottsága Szerdára kibővített ülést tartott az MSZMP Borsod megyei Bizott­sága. A pártbizottság tagjai és a meghívottak meghallgatták dr. Bodnár Ferenc első titkár tájé­koztatóját az MSZMP Központi Bizottsága 1979. november 1-i üléséről. Második napirendként a pártbi­zottság személyi kérdésekben döntött. Dr. Bodnár Ferencet — érdemei elismerése mellett — fel­mentette első titkári tisztségéből és végrehajtó bizottsági tagságá­ból. Grósz Károlyt, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetőjét megválasztotta a pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjának, a pártbizottság első titkárának. Az ülésen részt vett és felszó­lalt dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. * A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa dr. Bodnár Ferencnek, a munkásmozgalomban kifejtett ed­digi eredményes' tevékenységéért — nyugállományba vonulása al­kalmából — a Szocialista Magyar- országért Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság tit­kára adta át. (MTI) MEGHÍVTAK MOSZKVÁBA I. JÄNOS KÁROLYT Gromiko befejezte madridi tárgyalásait Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: A két külügyminiszter újabb, több, mint egyórás megbeszélé­sével szerdán délelőtt véget ér­tek Andrej Gromiko szovjet, és Marcelino Oreja Aguirre spanyol külügyminiszter hivatalos tárgya­lásai. Gromiko a délutáni órák­ban hagyta el Madridot. A háromnapos spanyolországi tárgyalások végén a két külügy­miniszter egyezményt írt alá a két ország közötti kulturális és tudományos együttműködés 1980— 81-re érvényes programjáról, és a madridi Prado, valamint a le- ningrádi Ermitázs múzeum kö­zötti együttműködésről. Az aláírás után tartott rövid, rögtönzött sajtóértekezletén And­rej Gromiko megerősítette, hogy meghívást nyújtott át I. János Károly spanyol királynak a Szov­jetunióban teendő látogatására. Elmondta: tárgyalásokat folyta­tott a spanyol vezetőkkel, és véleményt cseréltek mind nem­zetközi, mind kétoldalú kérdések­ről. A tárgyalásokat áthatotta az a szellem, hogy mindkét fél tá­mogatja a béke és az enyhülés ügyét. * Andrej Gromiko szerdán talál­kozott Santiago Carilloval, az SKP főtitkárával is. A megbeszé­lést a két párt kapcsolatait jel­lemző elvtársi és tárgyszerű lég­kör jellemezte. * Gromiko szerdán délután Mad­ridból Bonnba érkezett. Az esti órákban Genscher nyugatnémet külügyminiszter vacsorán látta vendégül szovjet kollégáját. A hivatalos tárgyalások ma kezdőd­nek. A szovjet külügyminiszter pénteken felkeresi Helmut Schmidt szövetségi kancellárt. • Suarez spanyol miniszterelnök és Gromiko. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Elutazott a Pánhellén Szocialista Unió küldöttsége A Kádár Jánosnál tett látogatást követően a Pánhellén Szocialista Unió küldöttségének tagjai ellátogattak a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsához, ahol Nyíri Béla főtitkárhelyettes tájékoztatta a vendégeket. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke baráti találkozón fogadta Melina Mercourit, a világhírű görög filmszínésznőt. A görög küldöttség szerdán a késő délutáni órákban elutazott Budapestről. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Ta­nácsának főtitkára búcsúztatta. Jelen volt Constantin Tritaris, a Gö­rög Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) GYORSLISTA a nemzetközi olimpiai sportlottó 1979. november 20-án meg­rendezett jutalomsorsolásáról. A gyorslistában az alábbi rövi­dítéseket használtuk: a Harkov borotva (495 Ft.) b Moszkvics 1500 tip. személy- gépkocsira utalvány, c Lada 1200 tip. személygépkocsi­ra utalvány. d Egyszemélyes utazás a Szov­jetunióba az 1980. évi olimpiá­ra (pozíciószám: 9203(19). e Kétszemélyes utazás a Szovjet­unióba az 1980. évi olimpiára, (pozíciószám: 9203(19). f Kétszemélyes utazás a Szov­jetunióba. az 1980. évi olim­piára (pozíciószám: 9224(4). g Kétszemélyes utazás a Szov­jetunióba az 1980. évi olim­piára (pozíciószám: 9207(1). h Kétszemélyes utazás a Szov­jetunióba az 1980. évi olimpiá­ra (pozíciószám: 9201(1). i Vásárlási utalvány (1000 Ft.). 2 532 599 2 542 832 2 573 531 2 583 764 2 593 997 2 640 230 2 645 162 2 655 395 2 665 628 2 696 327 i 3 576 365 i 3 699 161 i 3 985 685 i 2 767 958 f 3 586 598 i 3 862 889 i 9 491 039 i 2 808 890 g 3 596 831 i 3 873 122 i 9 521 738 i 2 849 822 i 3 607 064 i 3 893 588 i 9 531 971 i 2 870 288 i 3 617 297 i 3 924 287 i 9 542 204 i 2 2 900 921 987 453 i j 3 627 530 i 3 944 753 i 9 552 437 i 2 962 385 i 3 678 695 i 3 954 986 i 9 562 670 i 3 535 433 i 3 688 928 i 3 975 452 i 9 593 369 i szelvényeket 1979 (1875. Bp. V. Münnich Ferenc A nyertes december 17-ig kell a totó—lottó­kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címére 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem válla­lunk. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents