Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-17 / 269. szám

2 • PETŐFI NÉPE f 1919. november 11. események sorokban BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkás­párt Közpohti Bizottsága távirat­ban köszöntötte az Izraeli Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gát a párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. (MTI) OSAKA _________________________ L ubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök pénteken ötnapos hivatalos látogatása befejeztével Osakából hazaindult Prágába. BELGRAD Üjabb szovjet segélyszállítmány érkezett az ápr. 15-i montenegrói földrengés károsultjai részére a bari kikötőbe. A szovjet szállít­mány 48 „Kamaz” és „Kraz” típu­sú tehergépkocsit, 10 egészségügyi autóbuszt és 20 buldózert tartal­maz. A földrengés sújtotta monte­negrói tengermellék lakossága a nyáron több mint 100 montázshá­zat, 26 000 tonna cementet, 5000 köbméter épületfát, s más építő­anyagot kapott ajándékba a Szov­jetunióból. (MTI) KAIRÓ Éhségsztrájkot kezdenek a tiszt­ségükről lemondott ciszjordániai és gazai polgármesterek, kifejezve szolidaritásukat az izraeli hatósá­gok által bebörtönzött Bassam A1 Sakaa nabluszi polgármester iránt, s tiltakozva Tel Aviv eljárása el­len. A döntést a volt polgármeste­rek csütörtöki nabluszi gyűlésén jelentették be. A jelentések sze­rint éhségsztrájkot kezd börtöné­ben Bassam A1 Sakaa is. LIPCSE Több mint 50 ország — közöttük Magyarország — valamint az ENSZ és egy sor más nemzetközi szervezet filmjei szerepelnek „a világ filmjei a világ békéjéért” mottóval november 23. és decem­ber 1. között megtartandó XXII. lipcsei nemzetközi dokumentum- és rövidfilm-fesztiválon. (MTI) PÁRIZS Párizsi lapjelentés szerint Kína titokban fegyverszállítmányokat küld Marokkónak. A Vendredi, Samedi, Dimanche című hetilap úgy értesült, hogy a szállítmányok golyószórókból, géppuskákból és 105 milliméteres ágyúkból állnak. (TASZSZ) TIRANA Albánia és Nicaragua nagykö­veti szinten diplomáciai kapcsolat létesítését határozta el. (ATA) Űj kormány alakult Iránban Nyolcvanezer tüntető Teheránban TEHERÁN, WASHINGTON Az iráni iszlám forradalmi ta­nács kijelölte az ország új kor­mányát — jelentette csütörtökön este a teheráni rádió. Az új, 16 fős kabinet a Bazargan-kormány helyére lép, amely — mint is­meretes — a múlt hét elején nyújtotta be lemondását. A te­heráni rádió nem tett említést új miniszterelnökről, jelezve, hogy az iszlám forradalmi ta­nács legalábbis ideiglenesen to­vábbra is kollektív kormányfő­ként tevékenykedik. A testület szóvivője egyébként bejelentette, •nogy a kabinet miniszterei a ta­nács „képviselői” lesznek. Az iszlám forradalmi tanács csütörtöki ülésén nem vett részt Khomeini ajatollah, aki — mint Qumban hivatalosan közölték — „kimerültség és kisebb betegség” miatt december 5-ig pihenés cél­jából visszavonul, s erre az idő­re valamennyi találkozóját le­mondták. A síiták szent városá­ban Khomeini még fogadta azt a teheráni küldöttséget, amely átadta nekik az elkészült új isz­lám alkotmánytervezetet. A fő­pap ebből az alkalomból rövid beszédet mondott, amelyben elő- •ször foglalt állást a hivatalos irá­ni bankbetéteket zároló amerikai döntéssel kapcsolatosan. Az aja­tollah élesen elítélte az Egye­sült Államok kormányát, és az iráni pénzek kiadásának befa­gyasztását „rablásnak” minősítet­te. Az iráni vallási vezető hang­súlyozta, hogy az Egyesült Álla­mok magatartása semmilyen kö­rülmények között sem gyengíti meg Irán .^határozottságát”. Egy libanoni lapnak adott nyi­latkozatában Baniszadr külügy­miniszter annak a nézetének adott hangot, hogy — noha ő személy szerint ellenzi idegen or­szágok nagykövetségének meg­szállását — a diákok akciója megfelel az iráni nép akaratá­nak. A külügyminiszter közölte ugyanakkor, hogy a fogva tartott túszoknak nem esik bántódása. Mintegy 80 000 főnyi tüntető tömeg követelte péntöken Tehe­ránban az amerikai nagykövet­ség épülete elé vonulva a volt iráni uralkodó kiadatását. A hírügynökségi jelentések szerint ez volt a legnagyobb szabású tüntetés azóta, hogy iráni diákok megszállták a nagykövetséget, túszul ejtve mintegy 100 sze­mélyt. A teheráni rádió a tüntetés­sel egyidejűleg sugározta a nagy- követséget megszálló diákok szó­vivőjének nyilatkozatát, amely szerint abban az esetben, ha Reza Pahlavi elhagyja az Egye­sült Államokat, de úticélja nem Irán lesz, akkor a nagykövetsé­get megszálló diákok „kemé­nyebb döntést hoznak a túszok ügyében”. Irán a továbbiakban nem fo­gad el dollárt olajexportja fejé­ben, hanem más pénznemben kö­veteli az olaj ellenértékét — jelentette ki Abol Hasszán Ba- niszadr iráni külügyminiszter a párizsi Le Monde-nak adott nyilatkozatában. Montazeri ajatollah, Teherán város vallási vezetője pénteken bírálta az arab államokat, amiért ,„nem ■támogatják kellőképpen Irán Egyesült Államok-ellenes kezdeményezéseit”. Az Al-Vatan című kuvaiti lap pénteken a héten másodszor adott helyet olyan értesülések­nek, amelyek szerint az Egye­sült Államok a Perzsa-öböl tér­ségében katonai lépések végre­hajtását fontolgatja, tekintettel az iráni helyzetre. Folytatta munkáját a Namíbia-értekezlet Az Osztrák Szocialista Párt kongresszusa • Genfben folytatta munkáját az ENSZ Namíbiával foglalkozó érte kezlete. Képünkön: a tanácskozás résztvevői. (Telefotó — AP) • Csütörtökön Bécsben megkez­dődött a kormányzó Osztrák Szo­cialista Párt (SPÖ) 25. kongresz- szusa. A két napig tartó tanácskozás első napján a mintegy 500 küldött az 1918-as kongresszus óta eltelt időszakot értékelő három fő be­számolót hallgatta és vitatta meg, majd megválasztotta a párt új ve­zető szerveit. A kongresszus második napján, pénteken dr. Bruno Kreisky tart beszédet „A szociáldemokrácia szerepe Európában” címmel. A képen Kreisky kancellár, a párt vezetője az ülésen, (jobbra). NAPI KOMMENTÁR ~ * r ' * ; A. . . - * Rendhagyó folytatás Ügy tűnik, a bolíviai dráma újabb felvonása előtt gördül fel a függöny. Lehet, hogy mire e sorok megjelennek, a hatalmas területű (több mint egymillió négyzetkilométer!), de rendkívül ritkán lakott és magas hegyek­kel megtűzdelt országban már új államfő ül a bársonyszékben. Más kérdés, hogy ha ez bekövetkezik, meddig ül az új államfő abban a bársonyszékben, arról nem is beszélve, hogy kikre támaszkod­va, milyen bel- és külpolitikai irányba próbálja fordítani az or­szág hányódó hajóját. A tény mindenesetre az, hogy Bolíviában, sakknyelven szólva, valamiféle sajátos patthelyzet alakult ki. Az előzmények közis­mertek. Törvényesen megválasz­tottak egy polgári politikust — Walter Guevara Arze személyé­ben — az állam elnökévé. Ellen­felei különböző érvekkel-ürü- gyekkel megkérdőjelezték e vá­lasztást, és olyan kavargó belpo­litikai helyzetet teremtettek, hogy valósággal tálcán kínálták a régi jó latin-amerikai „megoldást”, a katonai puccsot. Mint ismeretes, ez a „megol­dás” nem is váratott magára so­káig: Alberto Natusch Busch — a főtiszti kar nevében — szabá­lyos katonai államcsínnyel át­vette a hatalmat. Az első pilla­natban úgy látszott, minden a hagyományos forgatókönyv sze­rint történik: a polgári államfő eltűnt, s megkezdődtek a letar­tóztatások. A folytatás azonban rendha­gyónak bizonyult. Az ország tör­ténetében először volt kénytelen olyat tapasztalni a hatalomra ju­tott katonai junta, hogy a lakos­ság egyszerűen nem nyugszik be­le a tényékbe — nemcsak vélemé­nye van. de elszántsága is a cse­lekvésre. Nem túlzás az az állí­tás, hogy a puccs pillanata óta szüntelen tömegmozgalmak tették lehetetlenné Nautsch Busch or- száglását, és vezettek el csütörtöki lemondásáig. Igaz, lemondott Guevara Arze is, ezzel — leg­alábbis elméletben — lehetősé­get teremtve egy „pártatlan har­madik” megválasztásához. Bolíviában összekúszálódtak a frontok. Nehéz lenne megmon­dani, melyik politikai erő, vagy akár a hadsereg egy-egy fegy­verneme, tiszti csoportja kül- és belpolitikai értelemben pontosan kit, vagy kiket képvisel. A lé­nyeg azonban az. hogy egy kato­nai junta országlása meghiúsult a népi ellenálláson. H. E. A ciprusi helyzet rendezése hozzájárulna a nemzetközi biztonság erősítéséhez is Szilágyi Bélának, az OBT alelnökinek nyilatkozata Szilágyi Béla, az Országos Bé­ketanács alelnöke, aki az OBT kép­viseletében részt vett a Nicosiá­ban megtartott nemzetközi szolida­ritási konferencián, nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának a ciprusi kérdés mielőbbi rendezését sürgető ta­nácskozásáról. — A konferencián 45 ország és számos nemzetközi szervezet kép­viseletében 200-an vettek részt, s külön bizottságokban vitatták meg a ciprusi nők és gyermekek helyzetét, valamint az ifjúság és a tanulók problémáival kapcsolar tos kérdéseket. A konferencián részt vett Kiprianu elnök is. A felszólalók, a legkülönbözőbb tár­sadalmi berendezkedésű országok küldöttei egyetértettek abban, hogy a feszültségeket alapvetően nem a szigeten élő görög és tö­rök népközösség közötti ellenté­tek okozzák. Többen úgy véle­kedtek, hogy a Ciprust megszálló katonaság kivonása után rövid iciőn belül rendezni lehet a fenn­álló vitás kérdéseket. — A szigetország, egyebek kö­zött földrajzi helyzete miatt, stra­tégiailag fontos terület. Ezért is kiemelkedő jelentőségű feladat a helyzet megnyugtató rendezése. Ehhez jó alapot biztosítanak az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének és a Biztonsági Tanácsnak a határozatai, vala­mint Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának konkrét ren­dezési javaslatai. Éppen ezért a magyar békemozgalom is elítéli azokat az imperialista törekvé­seket, amelyek a szigetország megosztottságának fenntartására irányulnak. — Véleményünk szerint a két ciprusi népközösség közötti tár­gyalások konstruktív folytatása, továbbá egy. az ENSZ keretében megrendezendő nemzetközi érte­kezlet hozzájárulna a megnyugta­tó és tartós rendezéshez, s ezzel a nemzetközi biztonság erősítésé­hez. A nemzeti és nemzetközi tár­sadalmi szervezeteknek mindent meg kell tenniök azért, hogy az imperialista hatalmakat és kor­mányokat az ENSZ-határozatok végrehajtására szorítsák. Ennek megfelelően, a magyar béke- és szolidaritási mozgalom a közel­jövőben újabb fórumokon, gyű­léseken biztosít lehetőséget ha­zánk lakóinak a ciprusi kérdés­sel kapcsolatos állásfoglalásra — mondotta befejezésül Szilágyi Bé­la. (MTI) DÉL-KOREA: „Bűvös körbe” zárva Nemrég megszületett Szöulban a végsőnek tekintett variáns Pák Csöng Hi dél-koreai diktátor meggyilkolásának körülményeiről. A hi­vatalos jelentések szerint Pák élesen bírálta Kim Dza Kju-nak, a KCIA, a hírszerzés volt főnökének erélytelenségét az egyetemisták és munkások által szervezett októberi tüntetések elfojtásában. A szöuli dokumentum gondolatmenete szerint a hírszerzés vezetője pe­dig „preventív lépésként” követte el merényletét az elnök ellen, azzal az alig titkolt reménnyel, hogy ő követi majd áldozatát a legfőbb közjogi méltóság megszerzésében. Szöuli közállapotok Érdekes kuriózum az a hír, amelyet a japán Kyodo hírügy­nökség röppentett fel. Eszerint a hírszerzés főnöke a szöuli kor­mány rendkívüli ülésén, órákkal az elnök halála után bevallotta: „Én öltem meg Pakot. Az Egye­sült Államok mögöttem áll. Wa­shington azt kívánja mindannyi­unktól, hogy feltétlenül kövessenek engem”. Ha az utóbbi hír valóságtartal­ma roppant nehezen is ellenőriz­hető, a Pák Csöng Hi haláláról kiadott jelentés hihetőnek tűnik. S noha nem szorul bizonyításra, hogy az erély, illetve az erélyte- lenség másként ítéltetik meg egy diktatúra, vagy mondjuk egy pol­gári demokratikus rendszer opti­káján át, az egész vita, a maga tragikomikus ellentmondásaival nagyon jellemző a szöuli közál­lapotokra. Ha igaz, Pák erélyte­lennek tartotta a rendőrség fellé­pését a nagy iparvárosokban, Ma- szanban, Puszanban, miközben a civilizált világ brutális terrornak minősítette a dél-koreai hatóságok akcióit a tömegmegmozdulások el­fojtása során. Mi jellemzi ma, három héttel a diktátor halála után Dél-Korea belpolitikai helyzetét? Minden politikai bizonytalanság ellenére az az erő, nevezetesen a hadsereg, amely az elmúlt negyedszázadban is szilárdan kezében tartotta a gyeplőket, változatlanul az ország egyedüli és tényleges irányító szerve. A hatszázezer fős ameri­kai mintára kiképzett, amerikai (és ultramodern) fegyverzetű had­sereg vezérkari főnöke Csüng Song Hva jelenleg a legfőbb hatalmas­ság, megelőzve természetesen az állam nevleges vezetőjét, Cső Kju Ha ügyvezető elnököt, öt egyéb­ként a legtöbb regionális megfi­gyelő ugyanolyan átmeneti figu­rának tekinti, mint azt a Csang Mjong miniszterelnököt, akinek kérészéletű kormányzata előzte meg 19 évvel ezelőtt Pák Csöng Hi katonai puccsát. Ellenzéki lépések Három héttel a diktátor halála után a szöuli politikai csatározá­sok középpontjában a jövő ala­kulása áll. S ez természetesen több, mint személyi kérdés. Ha elfogadjuk azokat a nyugati ér­tékeléseket, amelyek szerint Pák Csöng Hi diktatúrája, személyi hatalma, s terrorisztikus kor­mányzati rendszere ellentmondás­ra került Dél-Korea gazdasági fej­lődésével, s tulajdonképpen a tő­kés alapokon való megerősödés, politikai stabilizálódás fékezőjévé vált, úgy logikus az a következ­tetés is: szükségszerűen valami­fajta liberalizálásnak kellene vég­bemennie Szöulban. Mindez, külön hangsúlyozni sem kell, tökéletesen egybevágna a polgári ellenzék évtizedes kö­veteléseivel. Az ellenzék vezető ereje, az Űj Demokrata Párt fi­gyelemre méltó gesztusokat tett az elmúlt napokban. Képviselői visszavonták korábbi lemondásu­kat és előzetes feltételek nélkül, visszatértek a parlamentbe. Távo­zásuk — mint ismeretes — szoros összefüggésben állt a Pák halálát megelőző belpolitikai válsággal. A hatvankilenc ellenzéki honatya a múlt hónap elején nyújtotta be lemondását tiltakozásul amiatt, hogy vezetőjüket Kim Jung Szam­ot, a párt elnökét kohol vádak alapján kizárták a törvényhozás­ból. Nos, a szöuli vezetés első reagá­lása — enyhén szólva — rövidlá­tásról tanúskodik. Cső Kju Ha ügyvezető elnök rádióbeszédében jelentette be az ország nyilvános­ságának, hogy január 25-ig meg­választják az új államelnököt, mégpedig az eredeti módon, a Pák C?ong Hi által erőszakkal életbe léptetett alkotmány előírá­sai szerint. Homályosan kilátásba helyezte az ideiglenes államfő az alkotmány esetleges felülvizsgá­lását, továbbá új választások ki­írását. Diktatúra — fáziskésésben Szöul a jelek szerint fáziskésés­ben van. Az ellenzék egyik tekin­télyes vezetője, Jun Bo Szun, akit a diktátor idős kora ellenére több évi börtönbüntetésre ítélt, nyilat­kozatban foglalta össze követeié» seit. Ezek a következők: 1. Három hónapon belül dol­gozzanak ki újabb alkotmányt, s annak alapján tartsanak általános választásokat. 2. A jelenlegi ügyvezető elnök haladéktalanul mondjon le és ala­kítsanak olyan átmeneti kor­mányt, amelyben helyet kapnak a demokratikus erők is. 3. Azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon az összes po­litikai foglyot, s rehabilitálják a Pák Csöng Hi idején meggyilkolt ellenzékieket. 4. Biztosítsák a háborítatlan po­litikai tevékenységet. Hogy a fennálló hatalom és az ellenzékiek újabb összecsapásá­nak mi lesz a végső eredménye, ma még nem mondható meg pon­tosan. Az eredő azonban nagy­ban függ majd az Egyesült Álla­mok állásfoglalásától is, amely döntően befolyásolja a dél-koreai politika alakulását. Megosztott országról lévén szó, nagy súllyal esik latba Észak, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság álláspontja a déli fejle­ményekkel kapcsolatban. Phenjan a közelmúltban ismételten kije­lentette, hogy „kész bármikor, bárhol, bárkivel találkozni” a két országrész közötti párbeszéd fel­újítására. Ugyanakkor Északon nem táplálnak illúziókat a lehe­tőségeket illetően. A Koreai Mun­kapárt központi lapja, a Nodong Szinmun a napokban vezércikk­ben mutatott rá: „A kulisszák mö­götti mesterkedés, amely Pák Csöng Hi meggyilkolása után kez­dődött, azt jelzi, hogy a dél-koreai diktátor halála nem szolgált meg­felelő tanulságul a rezsim politi­kusainak. Céljuk az, hogy a báb­kormány segítségével, új cégér alatt megőrizzék a fasiszta rezsi­met, s fenntartsák a kettéosztott- ságot, illetve az amerikai befo­lyást Dél-Koreában”. Gy. S. Román közlemény a hajószerencsétlenségről A román sajtóügynökség, az AGERPRESS csütörtökön késő este Bukarestben kiadott közle­ményben ismertette az Indepen- denta nevű 150 ezer tonnás ro­mán kőolajszállító hajó súlyos összeütközésének hírét. A jelentés szerint a román ha­jó csütörtökön a Boszporusz szo­rosban haladt, amikor egy rév­kalauz nélküli görög hajó közele­dett feléje, jó látási viszonyok között. Az Independenta figyel­meztető jeleket adott a görög ha­jónak, az Evrianisnak, majd ösz- szeütköztek. Ennek következté­ben több robbanás történt és tűz ütött ki. Nagy mennyiségű kőolaj folyt a tengerbe s a tűz átterjedt a görög hajóra. Három román tengerészt sike­rült kimenteni és kórházba szál­lítani. A személyzet többi részé­nek helyzetéről csak a körülmé­nyek tisztázása után tudnak tá­jékoztatást adni. Bukarestben a román párt- és államvezetés kezdeményezésére különleges bizottságot állítottak fel, amely a helyszínen folytatja majd tevékenységét a török ha­tóságokkal együtt a szerencsét­lenség körülményeinek tisztázá­sára. Az isztanbuli kikötőt és a Bosz- porusz-szorost veszélyes övezet­nék nyilvánították. A török ha­ditengerészet segítségével a hely­színen erőfeszítéseket tesznek a tűz eloltására. (MTI) m m ■ ■ / * i • Füstfelhő a Boszporusz felett.

Next

/
Thumbnails
Contents