Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-17 / 269. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 269. szám Ara: 1,20 Ft 1979. november 17. szombat Elutazott a berlini pártküldöttség Pénteken elutazott Budapestről a berlini pártbizottság delegációja, amely Konrad Naumann, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága tagjának, a berlini pártbizottság első titkárának vezetésével a budapesti pártbizottság vendégeként négy napot töltött hazánkban. A berlini pártbizottság delegációját fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Hogyan hat az adóztatási rendszer a háztáji termelési kedv fokozására? 3. oldal A SZELLEMI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK JOBB KIHASZNÁLÁSÁÉRT Egyesítik erőiket a kecskeméti intézetek A megyei kórház, valamint a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet vezetőinek jutott eszébe néhány hónappal ezelőtt, hogy egyeztetni kellene a műszerparkjukat a jobb kihasználás érdekében és a kutatók együttműködése a különböző témákban is gyorsíthatná, hatékonyabbá tehetné ezek megoldását. A megbeszéléseken új ötletek, lehetőségek is felszínre kerültek, nevezetesen: a Kecskeméten és környékén működő több mint tíz kutató, oktatási, stb. intézetnek össze kellene fognia, koncentrálni a meglevő szellemi és anyagi erőforrásokat. Ezzel kapcsolatban megkezdődtek a konzultációk, tegnap pedig hat intézet képviselője vett részt azon a tanácskozáson, amelyen véleményt nyilvánítottak az együttműködés szükségességéről és lehetőségeiről. Kecskeméten a megyei kórház klubtermében megtartott értekezleten dr. Losoncz Mihály, főigazgató főorvos szólt arról, hogy a párthatározatok — közöttük a tudománypolitikai határozat — ösztönzik az ilyen jellegű együttműködéseket, s ennek gyakorlati megvalósulását jelenthetné a kecskeméti intézeték, kutatóhelyek összefogása. Kettős célt szeretnének ezzel elérni. A tudományos eredmények, kutatások minél gyorsabb gyakorlati megvalósulását, ezzel segítve a termelő munka hatékonyságának javulását, valamint az emberek élet- és munkafeltételeinek kedvezőbbé tételéhez is hozzájárulhatnak. Másik nagyon fontos terület a meglevő anyagi erők és források jobb kihasználása, amely például az értékes, speciális feladatokra alkalmas műszerek kapacitásának jobb kihasználását segítené, valamint megszüntetné a párhuzamos műszaki fejlesztéseket. A szervezet megalakulásának lehetőségeit dr. Lusztig Gábor professzor ismertette. A Magyar Tudományos Akadémiának Szegeden működik területi bizottsága, amelynek elnöke egyetértett azzal, hogy Kecskeméten albizottság alakuljon, és az intézetek közötti együttműködést irányítsa. A Szegedi Akadémiai Bizottság albizottságaként megteremtődnek azok a működési feltételek, létrehozhatók azok az érdekeltségi viszonyok, amelyek ösz- tönzőek lehetnek a későbbi folyamatos munkához. Ahhoz, hogy az albizottság megalakulhasson, megfelelő programot kell kidolgozni, valamint az elképzeléseket szükséges egyeztetni valamennyi illetékes szervvel és intézettel. A megjelentek valamennyien egyetértettek abban, hogy szükség van a városi intézetek szellemi és anyagi összefogására, a kutatási témák egyeztetésére, ily módon a termelés közvetlen segítésére. Magyar Ferenc, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgatója ugyancsak ismertette az előzetes tárgyalások eredményeit, megemlítette, hogy a Kertészeti Akadémiai Bizottság is egyetért azzal, hogy a szegedi központhoz csatlakozva Kecskeméten albizottság jöjjön létre. Mint mondatta, elsősorban a már meglevő szellemi és anyagi lehetőségeket kell jobban kihasználni, de gondoskodni kell a jövőbeni működést biztosító feltételek létrehozásáról is. A tegnapi értekezlet résztvevői négytagú előkészítő bizottságot választottak, amelynek feladata a kecskeméti akadémiai albizottság megalakításával kapcsolatos teendők elvégzése. Működési és programjavaslatot dolgoznak ki, amelyet a jövő év első hónapjaiban vitatnak meg, majd ennek elfogadása után közgyűlést hívnak össze, amelyen a megalakulásról döntenek. Cs. I. Önkritikus vállalatok Különböző vizsgálatok, számítások és elemzések egybehangzóan azt mutatják: a hazai ipar árukibocsátásának egyharmada megfelelő hasznot hoz, azaz gazdaságosan állítható elő. A másik egyhar- mad esetében — részben jelentős, részben nem túl nagy ráfordítások árán — a gyártás gazdaságossá tehető, van jövője ezeknek az áruknak, termékcsoportoknak. A hátralevő egyharmaddal azonban nem lehet mit kezdeni. Sorsa a fölszámolás, a mással történő fölváltás lehet. Ha az lesz ... Mert a szóban forgó mérlegeléseket ágazati és nép- gazdasági irányító szervezetek végezték, maguknak a termelőknek a véleménye — elsősorban a gazdaságtalanul készített cikkek előállítóié —ennél optimistább. A gond az, hogy meglehetősen ingatag talajon nyugszik ez az optimizmus; gyakran a puszta reménykedésen. Ne hamarkodjuk el az ítélkezést, ami szerint általában hiányoznék a kellő önkritikái hajlandóság a termelőhelyekből. örvendetesen gyarapodik azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek — igaz. legtöbbször a piaci tapasztalatok kényszerének engedve — következetesen használt módszereik közé sorolták az önkritikus elemzést, termékre, termelési környezetre, vállalati mechanizmusra egyaránt értve ezt. Gazdag példatár tanúskodik a nehézipari, a kohó- és gépipari tárcánál arról: a vállalatok egy része teljes tárgyilagossággal mérte fel teendőit és lehetőségeit, felsőbb utasítás nélkül csoportosította fejlesztendők és szinten tartandók, illetve megszüntetendők minősítéssel termékeit, rálelt a vállalati szervezet gyenge pontjaira, s nem késlekedett a cselekvéssel sem. Érdekes, de aligha véletlen módon ezeknek a termelőhelyeknek a többsége hitelt igényelt és kapott a negyvenöt milliárd forintos exportfejlesztési keretből, s ami a lényeges: kivételektől eltekintve teljesítik mindazt, amit a hitel fejében kötelezettségként elvállaltak. Szónoki kérdés ugyan, de azért megfogalmazzuk: aki nem kér hitelt, az mellőzheti az önkritikát is? Minden termelőszövetkezetnek jellemzője a mozgás, a változás igénye. Amennyiben ez az igény nem érvényesül, akkor megreked a haladás, az eredmények egy ideig ugyan még elérhetők, de azután hirtelenül — áz érintettek szerint „váratlanul” — bekövetkezik a megtorpanás; a szervezet képtelen a megváltozott feladatok és követelmények teljesítésére. Ennek tudatában már megfogalmazhatjuk azt a kétségtelenül köznapi igazságot, hogy valójában az önkritikus szemlélet sarkköve, nélkülözhetetlen feltétele a folyamatos lépéstartásnak, a színen maradásnak, a piacok — az értékesítési pozíciók — megtartásának. Senki sem tudhatja jobban — s nem tudja — a helyben levőknél, a termelői közösség tagjainál — a vezetőktől a legkisebb tapasztalatú pályakezdőkig, mindenkit beleértve ebbe —, hol vannak, miért vannak a gondok, az ismétlődő akadályok. Ami a meghökkentő: vállalatszociológiai vizsgálatok —. s nem kevésbé: az igénybe vett külföldi szervezőintézetek tapasztalatai! — egyértelműen azt bizonyították, a termelőhelyek túlnyomó többségén a bajokkal tisztában vannak. A következő lépés hiányzik: a bajok okainak elemzése, s a cselekvési készség! Nyersebben szólva: a gondleltár szinte mindenütt készen áll, de nem tudnak — nem akarnak? — mit kezdeni azzal. Várnak. Hátha..i A termelésben azonban ez a hátha egyenlő az esélyek föladásával, a lépések megalapozásának mellőzésével, a remény tervvé avatásával. Ezt a buktatót kerülik el az önkritikus vállalatok. S azért, mert időt és lehetőségeket emésztő várakozás helyett pontosan meghúzzák a határvonalat, mi az, ami a teendők nagy halmából reájuk tartozik, s mi az, ami átfogóbb intézkedéseket követel, azaz hatáskörükön kívül áll. S mert tudják, hogy az idő termelési tényező, nem úgy vélekednek, hogy először lépjenek mások, s akkor mi is mozdulunk, hanem amire módjuk nyílik, abban azonnal cselekednek. Eközben sürgetik — olykor: joggal hangosan — a másoktól elvárható intézkedéseket és tetteket, azaz már eredményeik vannak, s úgy küzdenek kifelé és befelé, a holnapi haladásért. Az ötödik ötéves terv időarányos teljesítéséről, az 1979. évi intézkedési tervben foglaltak megvalósításáról Hrebik Ferenc elnökhelyettes tartott beszámolót. A bevezetőben hangsúlyozta, hogy olyan időszakhoz érkeztünk, amikor kifejezetten kötelezettségünk a munkát, az elért eredményeket számba venni és kritikusan értékelni. 1980. január 1-től minőségileg teljesen más körülmények között kell munkálkodni a fogyasztási szövetkezeteknek is. Gyökeresen megváltoznak a gazdálkodás feltételei, új szabályok lépnek életbe. A Minisztertanács 1979. szeptember végén a fogyasztási szövetkezetek ötödik ötéves tervének végrehajtásáról készült SZÖ- VOSZ-jelentés alapján megállapította, hogy a szövetkezetek, valamint a szövetkezeti vállalatok megfelelően fejlődnek, munkájukban előnyösen érvényre jutnak a szövetkezeti sajátosságok, hasznosan segítik a lakosság áruellátását, pénzmegtakarításainak összegyűjtését, és lakásépítését. Hozzájárulnak a mezőgazdaság, főként a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséhez, továbbá az exportfeladatok megoldásához. A megyei eredményekről szólva a MÉSZÖV elnökhelyettese megállapította, hogy a Minisztertanács elismerése a Bács megyei áfész-ek, takarék- és lakásszövetkezetek tevékenységére is érvényes, de a munkával korántsem lehetnek elégedettek, a sikerek mellett számos gond is van még. Ezt követően részletesebben foglalkozott a fogyasztási szövetkezetek tevékenységével. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági feladatok között kiemelkedően fontos a bolti kiskereskedelmi ágazat munkája, a szövetkezeti tagok, a lakosság közszükségleti cikkekkel történő ellátásának jó megszervezéT se. A teljes megyei forgalomnak csaknem felét már hosszú idő óta az áfész-ek és az általuk alapított Alföld Kereskedelmi Vállalat bonyolítja le. Az összes megyei forgalomból az élelmiszerek 57, a ruházati termékek 43, a vegyes iparcikkeknek 36 százalékát a szövetkezeti boltok és telepek értékesítik. A tervidőszakra előirányzott forgalmi fejlődés ebben az ágazatban várhatóan megvalósul annak ellenére, hogy éppen a legnagyobb városi beruházások — a bajai áruház, a kecskeméti két nagy ABC, a kiskőrösi ipar- cikkibolt és még néhány más üzlet — a tervezettnél később, végeredményben csak 1980 végén kezdi meg az árusítást. A bolti áruforgalom ebben az évben várhatóan megközelíti a 6,3 milliárd forintot, s ez az összeg majdnem 50 százalékkal több az 1975. évi tény- számnál. A közhangulatot közvetlenül befolyásoló élelmiszer és egyéb napi cikkek ellátásában sikerült számottevő előrehaladást elérni a legkisebb lakott helyeken is. A ruházati termékekből mind a mennyiséget, mind a minőséget és a választékot tekintve szintén lényeges javulás következett be. Ez kedvezően érezteti hatását az áruforgalmi tervek teljesítésében is. ' — A kétségtelenül nagyfokú fejlődés ellenére nem ilyen kedvező a helyzet a vegyes iparcikkeknél — hangoztatta az előadó. — Az állandóan vagy időszakosán hiányzó áruk száma a sok intézkedés és erőfeszítés ellenére nem csökkent. Ellenkezőleg, a termék- szerkezet átalakítására hozott határozatok és az importkorlátozások következtében egyes árucsoportokban tovább nőtt a hiánycikkek száma. Bútorokból például alig-alig van kínálat. Megközelítőleg sem elégséges az ellátás automata mosógépből, bojlerból és egyéb tüzeléstechnikai cikkekből. Hiány van radiátorokból, olaj- kályhákból. A vendéglátó ágazat már ebben az évben eléri azt az áruforgalmat, amit a tervek 1980-ra irányoztak elő. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy időközben ebben az ágazatban is jelentős árváltozások történték. A falusi lakosság igényeinek változását és egyidejűleg az áfész-ek ehhez való rugalmas alkalmazkodását bizonyítja, hogy az ételforgalom növekedésének mértéke éppen kétszerese az összforgalom fejlődési ütemének. A teljes megyei vendéglátó árbevételnek a felét adó áfész-ek jelenleg 78 helyen rendelkeznek olyan üzletekkel, ahol meleg ételeket készítenek. Az előfizetéses ételadagok száma az 1975. évi 1,9 millióval szemben, az idén már eléri a 3,2 milliót. A fogyasztási szövetkezetek egyik nagyon fontos és hagyományos alaptevékenysége a háztáji és egyéb kisgazdaságok termelésének segítése, a felvásárlás és az értékesítés szervezése, végzése. A felvásárlás árbevétele már tavaly túlhaladta a 600 millió forintot, ez az összeg magasabb, mint az 1980-ra tervezett. Akkor is így van ez, ha a kedvezőtlen időjárás hatására az idén a gyümölcsfélék egy részénél eléggé jelentős kiesés történt. Ez azt jelenti, hogy előreláthatóan burgonyából, zöldségből, gyümölcsből 3700 vagont vesznek át az előző évi 4300 vagonnal szemben. Külön említést érdemel, hogy az évenként felvásárolt és részben feldolgozott, értékesített, csaknem 100 ezer mázsa hízott sertéssel elősegítik a fogyasztási szövetkezetek, hogy működési területükön általában megfelelő és elfogadható a hús- és töltelékáru-ellátás. Jellemzésül érdemes megjegyezni, hogy a szövetkezeti üzletek forgalmának mintegy 20 százaléka származik csak a központi alapokból, a többit a helyi termelésből biztosítják. Az áruellátást segíti, hogy az áfész-ek keretében már 120 mezőgazdasági szakcsoport működik, amelyeknek megközelítőleg 20 ezer tagja van. Fontos törekvésük a mezőgazdasági szakbolthálózat kiépítése. Ezekben évenként több száz millió forint értékű anyagot, gépet, eszközt és más cikkeket értékesítenek. Mindent egybevetve, a megye fogyasztási szövetkezeteinek és az Alföld Kereskedelmi Vállalatnak az árbevétele ebben az évben csaknem 9 milliárd forint lesz. Ez az összeg máris megközelíti az 1980-as árbevételi tervet. Az előadó hangsúlyozta azt is, hogy sajnos nem sikerült előrehaladást elérni az egyes szövetkezetek közötti, rendkívül nagyfokú, az objektív gazdálkodási feltételekkel semmiképpen sem magyarázható, differenciált eredmények megszüntetésében. Az ugyanolyan körülmények között gazdálkodó szövetkezeteknél óriási különbségek vannak, ha á pénzügyi mutatóikat ■ tanulmányozzuk. Már most gondolni kell arra, hogy az új szabályozó rendszer középpontjában éppen a hatékonyság áll. A rosszul gazdálkodó szövetkezetek nagyon súlyos helyzetbe kerülhetnek, ha nem javítják az irányítási munkát, a vezetés színvonalát. A MÉSZÖV elnökhelyettese a továbbiakban foglalkozott a lakás- és takarékszövetkezetek munkájával, fejlődésével, majd áttért a párt XII. kongresszusának, valamint hazánk felszabadulása 35. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyre. A szövetkezetekben mintegy 480 szocialista brigád tett vállalást. A beszámolójának következő részében az új közgazdasági szabályozókkal foglalkozott, amelyek 1980-ban lépnek hatályba. Az elnökhelyettes referátumához többen hozzászóltak, majd a küldöttközgyűlés egyéb ügyeket tárgyalt. K. S. Ä MÉSZÖV KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSE Számottevően fejlődnek a fogyasztási szövetkezetek Tegnap tartotta a Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége második félévi küldöttközgyűlését. Az eseményre Kecskeméten a MÉSZÖV székházának tanácstermében került sor. Huszonhárom ÁFÉSZ, huszonkét takarékszövetkezet és negyvennyolc lakásszövetkezet megbízásából csaknem kétszáz küldött jelent meg, akiket • Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke megnyitja a közgyűlést. Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke köszöntött, aki egyúttal a küldöttközgyűlést vezette. • Bal oldali képünkön: a szövetkezetek küldöttei. (Straszer András (elvételei.)
