Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
1979. október 7. • PETŐFI NÉPE • I 1698-BAN TELEPEDTEK LE Görögök Kecskeméten • A kecskeméti görögkeleti templom. Kedvező földrajzi adottságainak és kiváló kereskedőinek köszönhette Kecskemét, hogy már a XVII—XVIII. században nagy részt vállalt a nemzetközi árucsereforgalomból. A szilárd és meg. bízható városi vezetőség igyekezett megvédeni az ide utazó kalmárokat. tőle telhetőén segítette az exportot. Már 1690 táján föltűnnek ezen a tájon a macedón-görög vándorkereskedők is. Kedvező piacra leltek, mert az egykori feljegyzések szerint megpróbálták meghosszabbítani a számukra engedélyezett két-háromnapos itt-tar- tózkodást. 1698-ban négy olyan görög kereskedőről olvashatunk a városi iratokban, akik az előítéletekkel dacolva véglegesen letelepedtek. Az itteni, töröktől sanyargatott nép mindenkor oltalmat adott az üldözötteknek, de féltve vigyázta a helybéli polgárok előjogait. Ezzel magyarázható az a parancsolat. hogy ........ az botos [bolt os! Gazdák harmadnap múlva hannyák ki, és ha akarnak itten árulni Sátorban árullyanak". Féltették jövedelmüket a tapasztalt, élelmes görögöktől. A kecskeméti görögök épp oly elszántsággal, kitartással hadakoztak a polgárjogot jelentő ház- tulajdonért, mint Szabó Magda Kiálts város! című színmüvében életre keltett jövevény-kereskedő. Megtalálták a kiskaput és egyre többen jöttek. Menekülésre szorította őket a török elnyomás, sokakat csábítottak az itteni kedvező lehetőségek. Hajnóczy Iván kitűnő tanulmányából tudjuk, hogy 1708-ban már szervezetbe tömörült huszonhat görög árus........... én Kirósz. H adzi Tzimóra társammal és Pug- tópulosz Jorjisszal. és én Hadzi Jorjisz társammal Mihállyal és Argirisszel együtt... és én a sziatisztai társammal Miszuval és Damaszku Jorjisszal ... elismerjük azt. hogy megegyeztünk és kompániát alakítottunk jóra- rosszra. hogy először is egyezségben éljünk egymással javunkra és hogy útközben.* bárhová megyünk. és eltörik egy szekér vágV — amitől Isten óvjon — más bajban ha valamelyikünk ott van és nem vár: ha pasa [—gazda), fizessen 24 forintot, ha segéd, fizessen 12 forintot és 12 botot üssenek rá. Ha valaki csúnyán szitkozódik, feleljen a legényekkel együtt. Aki az úton elalszik, 6 forintot adjon." Ez az érdekvédelmi, később kulturális szervezet több mint kéU száz évig működött. A Kecskemétre költözöttek főként fűszer- és gyarmatáruval, déligyümölcs- csel, bőr és szövött áruval kereskedtek, vándorló kereskedést is folytattak. Az összeírások szerint 1812-ben 28 háztartásban 1,36 görög élt a homok metropolisában. Éppen százötven esztendeje avatták föl templomukat. Többségük gyorsan és hűségesen beilleszkedett új hazája életébe, jónéhá- nyan kitűntek a társadalmi életben. Közülük került ki Kozma Vazul, a híres könyvkiadó. Pacsu Leonidas városi főjegyző. A szomorú emlékű önkényuralom időszakában nyilvánosan tiltakoztak amiatt, hogy a hivatalos statisztika szérbeknek nevezte őket. noha ők „görög vallásé magyarok". Megőrizték anyanyelvűket! Nagy áldozatokkal tartották fenn iskolájukat, könyvtárukat. Petri Editnek, a Cumania III. kötetében található tanulmánya szerint •z itteni görögök, a szabadságharcuk győzelme után hazatelepültek. a magyar kultúra közvetítőivé váltak. (A nyugat-macedóniai görög nyelvhasználat ma is ismer néhány magyar eredetű szót.) Ugyanakkor segítették a görög irodalom itteni térhódítását is. Kecskeméten élt Zavirasz György, a hazájában is számon- tartott író. A tudós. 1775-ben Sziatisztában született Papp György görög olvasókönyve két kiadást is megért. Néhányan most is Bács-Kis- kun megyében dolgoznak a második világháború után forradalmi nézeteik, a fegyveres szabadságharcban vállalt szerepük miatt hazájukból elüldözött, elmenekült hazafiak közül. Jó emlékekkel gondolunk azokra, akik a katonai junta leverése után visszatértek szülőföldjükre, megbecsüljük azokat, akik új hazájukban találtak végleges otthonukra. Heltai Nándor Megifjódnak a balatoni műemlékek A Balatoni Intéző Bizottság kulturális testületének legutóbbi felmérése szerint az üdülővidék vonzáskörzetében 469 épület élvez védettséget, s ezek közül 274 népi műemlék. Az utóbbi két évtized alatt 20 millió forintot költött az Országos Műemléki Felügyelőség az építészeti értékek megmentésére, felújítására. E műemlékeket igyekeznek az idegenforgalom szolgálatába állítani. A BIB társadalmi szakértői intézkedést és összefogást kezdeményeztek számos nagy értékű műemlék célszerű hasznosítására. Ilyen a köröshegyi volt Szé- chenyi-kastély. a mesztegnyői kolostor, a balatonszemesi magtár és a balatonlellei Jankovich- kúria. Javasolták a balatonfü- red-arácsi és az aszófői pincesor idegenforgalmi hasznosítását is. (MTI) « VASÁRNAPI RIPORT Madzagvasút a homokpusztán Friss a reggel, szüretbe gyülekező, fázós gimnazistákat kerülgetve iszkolok a pályaudvarra. A szeged—pécsi gyors fűtőteste forró, finom, jólesik. Halasig majd csak. fölengedek. Tegnap még nyár volt, kinek is jut eszébe ilyenkor a pulóver...? Tegnap még? Na és most? Félig sem kergették koronájuk alá árnyékukat a fák. s én ingujjra gyürkőzve lógok a vagon ablakában. Ám ez már nem az a vagon. a. helyszín is más: Kis- kummajsa. Délelőtt 11 óra múlt és hallom, amint a vonatvezető egy kurblis telefonba kiabál indulási engedélyért a szanki szolgálattevőhöz. Pár pillanat és a keskeny nyomközű vasút 5525- ös szerelvénye nagyot nyekkenve elrugaszkodik a mohazölJ faám- bitusos, aranyos kis állomásról ... Irány a kiskunsági tanyavilág legmélye, irány Kecskemét, át a homokpusztán. A táv: 52 kilométer. 1. (Szánk—Soltvadkerti út— Szanki tanyák) ' ssei • Bugac felső, idillikus környezet, befutott a kisvonat. • Szánk után valahol, egy kanyarban ... Ismerős a táj, a sápadt sugárzás. a ragacsos-cirmos szeptembervég, hát hogyisne... Mellettünk az úton élénksárga tökökkel megpakolt kocsi, a másik oldalon csörtető kukoricatörők, arrébb olajkutak himbái; álmos postás táplálja a sorbaállított levélszekrényeket. biciklije az árokparton; szemünkbe bámul egy unatkozó tehén: a fűben hasalva számolja a gyászosszürke kocsikban ülőket, kilencnél nem juthat tovább, no hiszen, ezek is szépen összejöttek, gondolja magában . .. Gondolom én is és felötlik bennem a közelmúltból egy cikk a gazdaságossága ellénére felszámolásra ítélt zempléni kisvasúiról. (Tiltakozik a lakosság, hiába". eljárt felette az idő, hajtogatják az illetékesek.) — A csütörtök nálunk a Jeg- slvárabb. De azért leszünk később többen is — nyugtatgat a kalauz. Szósz Sándor és akkurátusán lyuggatja jegyemet. Mint rikító selyemsál, nyurga vonatfütty lebeg utánunk; Szánk közeleg, a gázfinomító: csövek, tartályok kusza rendje; gyarap- szunk hét fővel (négyen le, tizenegyen föl), a forgalmista egykedvűen vágja hóna alá a zöld színű tárcsát (vajon a piros felét használta-e már?) miénk a pálya, de előbb még belesünk egy tágas parasztpoftára: biboldó puli kapja föl fejét: aha. itt a vonat, nemsokára ,ebéd és csaholva üdvözli a jeladást... Kezd kitágulni a horizont, mintha lejjebb ereszkedne az ég is, rákapcsol a kis mozdony, nyomában három dülöngélő fapados, hajrá, robogunk már vagy negyvennel .. . 2. (Nagybugac—Móficgáti tanyák—Móricgát) Feketébe bújt férfiak a fülkében : Szánkról jönnek, orvostól. Móricgátiak. tanyai, homoki emberek. Marton László 38 éves, traktoros a Petőfi Tsz-ben. Elesett a motorral, megégette a lábát. — Elbánt velem, az ördög vigye el. Majd’ minden nap menni kell kötözésre. Hogy mivel? Hát csak evvel, kövesút. busz nincs errefelé. Az apám már ötven éve csinálja: Bugacra az üzletekbe, meg a piacra, mert az ott jobb, Szánkra a tanácshoz, doktorhoz, mivelhogy oda tartozunk. Akármi baj adódik, vagy intézkedni kell — ülünk a csihegőre. A hármas határnál — Szánk, Bugac. Móricgát — Nagybugac állomás: idős házaspár négy zsák süldőtápot ráncigái a poggyász- kocsiról. Kérdem: honnan, a faluból, felelik, otthon ugyan van egy szekér, de fiatal még a ló, ijedős, meg olcsóbb is így. A talicska a bokorban, eltolják valahogy. — Erre még a tücsök se él meg, uram, csak a csikófarkkóró — mutat a kietlen messzeségbe Vízhányó István, aki túl a hatvanon izületes lábaiban hozza Bugaofelsőre 24 óráig elegendő injekcióadagját. — Azokat a szép szál fenyőket, ott ni, én is ültettem, kapáltam, elhiheti. Húsz esztendőt húztam le az erdészet- nél, húsz esztendőt... Elhiszem, miért ne hinném. Csontos Imrének is, hogy negyven éves, holott ötvennek látszik, hogy gyenge fizikumú és derékfájás gyötri örökké, mert sok az emelgetnivaló a fűrésztelepen. ahol dolgozik, hogy 1200 szögöl telkén se férne el az a faanyag, amit 58 óta megmozgatott. Hitelt adok szavaiknak, bizalmam alapja a bizonyosság: legkevésbé az ő „kenyerük” a nagyzolás, a lódítás, a táppénzcsalás. 3. V (Bugac-íelső—Bugac— Bugac-puszta) Balkéz felől, erdőkoszorúban a puszta híres, messzire nyújtózkodó, vastag nyugalma, turistajelzés egy közeli fán, amott az elvadult kert vadszőlőt nevel, mit darazsak dongnak körül, férges alma hull a fűbe, meg hamvas szilva, a körmösbojtorján mellé, és csillog az ökörnyál... Tanyák villognak mészfehér köpenyben. A kalauz magyaráz: — Rengeteg a parlag, a jóég tudja mióta nem vetettek itt. Miért? Hát, gazdaságtalan, meg a munkaerőhiány, ez most a nagy szó. Ha volna, aki megművelje, kiváló szőlőt, gyümölcsöst lehetne csinálni ... Ugye, valamikor ez a vasút is kifizetődő volt, manapság már nem. Azt hiszem, régen annyit kértek a szállításért, amennyibe került... Korábban érkezünk Bugacra (I3-an föl. 3-an le), várunk kicsit. Idős néni telepszik a szemközti ülésre, ugrásra készen, csak négy kilométer, nyolc perc Bugacpuszta. oda iparkodik. a tanyájára, a fiáékhoz. mert sok a munka, a szőlő is érik. Ű „bent" lakik, jobb szereti, pár lépés a bolt, a templom, a szomszédok, mindig van albérlője is, most egy öregasszony, aki eladta a házát, a pénzt szétosztotta a gyerekei közt, aztán kidobták; 350 forintot fizet, de nagy ám a szoba .. . A másik ablaknál fiatal házaspár, szintén Bugáéról, a szülőktől Kecskemétre, öt napja jöttek ki. sajna lejárt a szabadság, a férj a BM alkalmazásában, a fiatalasszony gyesen, tyúk csérog a tömött szatyorban, később meg is fullad, elvágják a nyakát, vére kiicsorog az ablakon, „cica” — pöntyögi a kis srác tágranyílt szemekkel, „persze, minden cica, a tehén is” — gúnyolódik az apja. . z4. (Jakabszállási tanyák— Kocsis-tanya—Jakabszállás —Jakabszállás-felső— Matkó-alsó—Matkó-felső— Törökfái—Fehértó-felső— Törökfái-felső) Jakabszállási tanyák (heten föl, le senki): pillanatkép egy háztáji szüretről, kukorica- és lucernatáblák, szántók, rétek, legelők. • Fehértó felsőn, érkezésre várva ... gyümölcsösök; elég az araszolásból, usgjd, ismét nekiiramodunk; pöfíesz.kedő, palotányi családi lakok tövében ház a szerelvény északnak, keresztül az 54-es úton, előtte persze éles dudaszó, szaporodnak a villanypóznák; táskát vonszoló diákok (és fordítva), tehervagonokban , óriás farönkök; fél egy múlott, az utcára zaftos ebédszag csorog, éhes vagyok ... Jakabszállás (12-en föl, 3-an le): a vonat- és a mozdonyvezető sétál egyet, rá is gyújtanak, nocsak, mi lett a nagy sietségből! Nehezen. döccenve, éktelen robajjal indulunk, el ne szunnyadjon a kedves utas, az iram mérsékelt, nyugi, nyugi, a síneket szétvenni tilos. Az 54-es aszfalt- csíkjátó'l többé el nem ' szakadunk, zakatol a gép, meghitt ringatózás: gyü-möl-csös, sző-lö, erdők, gyü-möl-csös, sző-lő, erdők ... Jakabszállástól már mindenki a megyeszékhelyre tart. többen talán a délutáni műszakba, eszük már a munkapadnál, hosszú lesz a délután, nagyon hosszú, álmo- sító. Törökfái előtt csatlakozik a kiskőrösi vonal, az állomáson piros tányérsapkás hölgy sípol, az út túlfelén, hosszan, hervatag hobbikertek, még két megálló, sammi mozgás, aki itt birtokos, rég saját kocsival jár, esetleg vállalatival, bár meglehet, rossz a következtetés ... 5. (Kecskemét-Átrakó) Végállomás, kiszállás, de ezt nem kiabálja senki, minek is, megérkeztünk időben, rendesen, nem olyan nagy ügy. Bezzeg az volt 1933-ban, amikor száznál több újságírót, és később is, midőn bel- és külföldi turisták ezreit röpítette romantikázni Bu- gacpusztára a vonat .. (Tényleg, jáitszom el az ötlettel, mi volna, ha az idegenforgalom újból felfedezné?) "Sima menet volt, sima és gyönyörű. elfogyott 40 kiló gázolaj (á.: 4 forint), bevétel alig egy százas, no de ez egy csöndes nap, mint tudjuk, s a napszak sem a legkedvezőbb. Hétvégeken, hetipiacokon, hajnalban és este négy-, öt-, hatszázan is szoronganak az ütött-kopott kis kocsikban, olyankor szuszog a kis dízel. izzad a masiniszta, meg lehet győződni róla, akár már holnap. de jövőre is ... Az 50 éves kisvonat sokáig füttyög még a kiskunsági pusztában. Kutas! Ferenc Kccskcmct-Átrakó — sima menet volt, sima és gyönyörű... (Tóth Sándor (elvételei)
