Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-16 / 242. szám
1979. október 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Bács-Kiskun megye ízei a Corvinban! KÉPERNYŐ Szokatlan látvány fogadta az elmúlt héten, a főváros legforgal- masabb áruházának vásárlóit. A Corvin első emeletén, szemben a főlépcsővel, paprikái üzérek piros- lottak és a pultokat roskadásig megrakták szemet és szájat ingerlő élelmiszerekkel. Ahol máskor öltönyöket, készruhákat kínáltak eladásra, most Bács-Kiskun megye különleges ízeiből rendeztek árusítással egybekötött bemutatót. — A kezdeményezés, hogy az áruházak is lépjenek kapcsolatba a kerületek testvérmegyéivel, a Centrum központjából indult el — örvendetesnek minősítette a kecskeméti kezdeményezést Tamás Ervin, aki az utcák kultúrájáról írt a Népszabadság egyuc vezércikkében: „Jó lenne, ha a kecskeméti példát másutt is követnék: a képző- és iparművészeket bevonnák az utca kellékeinek tervezésébe, kivitelezésébe”. Az elismerő sorok büszkeséggel tölthetik el a városlakókat, akik elzarándokolhatnak — többek kö. zött — a kecskeméti Széchenyivá- rosba, megcsodálni a zománcművészeti alkotótábor résztvevőinek utcanévtábláit. De ne csak felnézzünk a házfalakra, hanem a földre, lefelé is. Egyre többen laknak emeletes házakban, ahonnan az utcára, terekre kényszerülnek a gyerekek, ha játszani akarnak. A külső városrészekben a kertes házak mögötti, a másra nem használható területeken, melyeket már társadalmi munkával játékra alkalmassá tettek, állandó harcot kell folytatni a szemétlerakókkal, nehogy az üres telek ismét azzá váljon, ami volt, éktelenkedő szemétteleppé. Egy tilalomtábla sem oldaná meg a környék lakóinak gondjait. Példaként kiragadva a hunyadivárosi, Béke fasor melletti kis teret: egy alkalommal estefelé találkoztam nem a mesebeli rozsét cipelő, hanem az illegális szemét- lerakó nénivel, aki gondosan ösz- szecsomagolt dobozát helyezte korát meghazudtoló fürgeséggel az egyik nemrégiben ültetett cserje tövébe. Indoklásként kérdésemre elmondta, hogy a házuk környékét már teljesen összeturkálták, oda nem lehet több szemetet elásni, elégetni sem tudják. A szemléltetésül kiborított doboz törött üvegtől a birkalapockáig széles skáláját tartalmazta az éghetetlen házi hulladéknak. — Nem vette észre a néni, hogy ez játszótér? — kérdeztem tőle. — Nagyon gyenge már a szemem, és nappal nem járok erre — volt a válasz. Hiába, a szemét elhelyezése nagy gond. De bizonyára más megoldás is akad. Seres lmréné, a Kecskeméti Kommunális és Költségvetési Üzem ügyintézőjének tájékoztatása szerint, az új szemétszállítási megrendelésnek — általában — a következő tárgy hónap elejétől szoktak eleget tenni. Annak, aki az elültetett több száz növénynek kidörzsölte a rügyeit, és tövükbe olajat öntött, már élesebb lehetett a látása, mert észrevette, hogy az itt lakók, a környező gyárak szocialista brigádjai nap mint nap ástak, szemetet szállítottak, fát ültettek, játszóteret akartak létesíteni a hunyadivárosi gyerekeknek. tájékoztatott Bálint Károlyné, a Corvin áruforgalmi és értékesítési osztályának vezetője. — A VIII. kerület testvérmegyéje Bács-Kiskun. Felkerestük a megyei tanács vezetőit és az általuk javasolt 12 vállalat, illetve gazdaság termékeiből kínáltunk kóstolót vevőinknek. — Az érdekes kísérlet beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket, és lesz-e folytatása? — A bemutatónak a vártnál is nagyobb sikere volt, és megerősítette elgondolásunkat, hogy a jövőben rendszeresítjük az élelmiAz egyik környékbeli — az Ifjúság úti — óvoda óvónője elmondta, hogy a gyerekeket inkább viszik a zsúfolt és hiányosan felszerelt Április 4. térre, mint a fent említettre, mert az piszkos és ezért veszélyes. Érthető az aggodalma. A város másik végén, a Rendőrfaluban, a Lőcsei és a Bakonyi Antal utca kereszteződésében árnyas, tiszta téren szaladgálhatnak, játszhatnak a Zentai utca óvoda lakói, és a környék apróságai. De csak egy képzeletbeli határig, amit körülbelül a tér közepén lehetne meghúzni. Egy törött tetejű betonvízakna és a fűtőolajat árusító be-, rendezés között. Egy új aknatető és pár méteres kerítés segítségével birtokba vehetnék a kisgyermekek az egész teret, anélkül, hogy állandó életveszélyben lennének. Itt a szemét, már nem jelent problémát, hiszen a szemeteskocsi hetente több alkalommal jár erre. A belvárosban annyiból rosszabb a helyzet, hogy szabad, a játékra alkalmas terület alig van. Vándorolni kell a gyerekekkel. A központban járók napfényes délelőt- tökön naponta találkozhatnak kötelet fogó kisóvodásokkal. A Katona József parkban a játszótéren közel száz, különböző életkorú gyermek játszott, amikor a Nagykőrösi utca felől negyvenöt, kis- és középső csoportos óvodás ballagott arra. Tágranyílt szemmel bámulták a kisiskolások fékevesztett játékát. Itt ők már szerek árusítását. Erre az egy hétre 3 millió forint értékű árualapot rendeltünk és ez nagyjából el is fogyott. A csábításnak azok sem tudtak ellenállni, akik más céllal tértek be hozzánk. A környékbeliek pedig délutánonként ide jártak kenyérért, zöldségért, gyümölcsért. Naponta kétszer fordultak a gépkocsik. Frissen sült kenyeret, süteményeket hoztak Kecskemétről, Kalocsáról. Virslit, felvágottat a Hosszúhegyi Állami Gazdaságtól. Nap mint nap hosszú sorok kígyóztak a kassza előtt, és a vevőkről sugárzott az elégedettség. — Ennyi finomságot csak a BNV-n láttam'eddig — közölte egy fiatalasszony —, de azt csak nézni lehetett. Most legalább bevásároltam télire. Nagyon finom az alma- jam, a magozott meggybefőtt, a morzsolt csemegekukorica-kon. zerv, de a gyümölcspezsgő is any- nyira ízlett, hogy eltettem pár üveggel szilveszterre. Mióta ez a bemutató tart, minden este zsíroskenyeret vacsorázunk, szőlővel. Nagyon finom házizsírt küldtek, a kenyérrel és a szőlővel egyszerűen nem lehet betelni. Bálint Gáborné, a csemegeosztály helyettes vezetője alig győzte felsorolni a bemutató legkapósabb portékáit. — Rengeteg zöldség fogyott, és természetesen a szőlő volt a slánem tudtak játszani. A tér építői csak a homokozót szánhatták a kis totyogóknak, ez most a „ház” a fogócskában. Ahol elsodorhatják, megüthetik, fellökhetik őket a nagyobbak. Az biztos, hogy a sablonos játszóterek vashintáit, nehéz libikókáit, hatalmas vasmászókáit nem nekik találták ki. Az óvónőképző intézet KISZ- titkára, Tilmann Erika elmondta: kettős lenne az Örömünk, ha létrejönne az a kapcsolat és megvalósulna az a terv, amit a napokban kezdeményezett a kertészeti főiskola KlSZ-szer- vezete. így gyakorlatban is használhatnánk a pedagógia — játék tantárgy keretében készített „udvarterveinket”, amelyek különböző életkorúaknak, egymás veszélyeztetése nélküli játékát tenné lehetővé. A kertészeti főiskola dísznövény szakos hallgatói kertépítési szempontból tudják a közös elképzeléseinket megtervezni. Reméljük, hogy csatlakoznak hozzánk üzemek, kollektívák KlSZ-szerve- zeteit, és így olcsón, társadalmi munkában meg tudnánk valósítani azt, amit szeretnénk, hogy ne csak a használhatatlan vasmonstrumok éktelenkedjenek a játszótereken. De a játszóterek tisztántartását már tőlük nem várhatjuk. A környék lakóinak örök érvényű vállalása lenne. Hiszen meg kellene kezdeni a környezetvédelmi törvény végrehajtását itt is. Czauner Péter ger, száz rekesszel adtunk el belőle naponta. Többre is lett volna vevő, de nem volt hozzá helyünk. Naponta elkelt 900 kiló kenyér és perceken belül szétkapkodták a Kalocsán sütött rétest, pirogot, bureket. Kelendő volt a kecskeméti Baromfifeldolgozó mélyhűtött csirkemája, pulykamelle, a díszcsomagolású kalocsai fűszerpaprika, a hosszúhegyiek pezsgője, a halasiak borpárlatai és ugyanezt mondhatom a konzervipar készítményeiről és a borokról is. Volt, aki csak nézelődni jött és megrakodva távozott. Sokan rendszeresen visszatértek és sajnálták, hogy a vásár csak egy hétig tartott. Sikere meggyőzően bizonyítja, hogy a kereskedelemnek is érdemes az eladás új formáival kísérletezni és a termelőknek is használ, ha minél szélesebb körben sikerül megismertetni termékeiket. A kölcsönös érdekek ösz- szehangolásán a fogyasztó is nyer. Az áruház vezetői ezért is szeretnének továbbra is kapcsolatban maradni megyénkkel. Máris megállapodtak egy tavaszi bemutató rendezésében, amikor megyénk könnyűipari termékeivel — felsőruhákkal, fehérneműkkel, pulóverekkel, lábbelikkel — ismerkedhet meg közelebbről a Corvin Áruház vásárlóközönsége. Vadas Zsuzsa Új nyomda épül Szegeden Az 1800-ban alapított szegedi nyomda a belváros jelenlegi telephelyén nem fejlődhet tovább, ezért másik nyomdaüzemet építenek az új északi városnegyed kulturális központnak tervezett területén. A Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat megkezdte az épülő nyomda alapozását. A másfél hektárnyi területen hatezer négyzetméteres üzemcsarnokot, valamint közösségi létesítményeket építenek. A csarnok elkészülte után a régi nyomda gépeinek egy részét is áttelepítik, és új berendezéseket is felszerelnek. így lehetővé válik, hogy az összesen százezres példány számban megjelenő helyi napilapokat, a Délmagyarországot és a Csongrád megyei Hírlapot ofszet technikával állítsák elő. Ugyancsak lehetőség nyílik a szellemi exportot is^szolgáló műszaki-matematikai könyvkészítés bővítésére, korszerűsítésére. Cseresznyéskert „Orvos maradt, nem tudós, ki tételeket állapít meg, hanem kedves, jószívű gyakorló orvos, ki emberekkel érintkezik és maga is szenved, beteg gyakorló orvos, ki a halál nagy gondjával és az élet apró-cseprő bajaival bíbelődik, vigasztalan vigasztaló, hitetlen hivő, gyógyíthatatlan gyógyító.” Kosztolányi Dezső, a talán legérzékenyebb magyar színházértő így vezette be Csehov doktor úr drámáiról írt cikkét. Bármennyire is kedves emberek voltak — lehettek — a hajdani doktor bácsik, mosolyuk, halkságuk, finom eleganciájuk nem takarhatta el iszonyú élményeiket, oly gyakori tehetetlenségük fájdalmát. Az érzelmek realistája drámáiban sohasem hazudta szebbnek az életet a valóságosnál, boldogabbnak az embereket megélt élményeinél, nem csillogtatta a remény zöldjét pusztuló tájakra, elmúló életekre. A látszat furcsamód megtévesztette a rendezőket; a felületi szépségektől elzsongítva megfeledkeztek a csendesen pergő tragédiákról. A puha hóesésben nem gondoltak a közelgő fagyra, amely szétrepeszti az önmagát túlélt orosz társadalmat. A Cseresznyéskert hajdani pompája, a régi bútorok kedvessége, a birs- almaszagú családi otthon melegsége sem mentette meg, menthette meg a munkátlan Ranyevsz- kaja földbirtokosnőt és családját az ősi birtok elvesztésétől, a végrehajtótól, a szinte sorsszimfóniaként dörömbölő fejszecsapások fenyegető zúgásától. A budapesti művészeti hetek keretében készült tévéjátékról főként e tragédia kifejezése miatt írok jó szívvel. Szántó Erika dramaturg és — feltehetően — Esztergályos Károly rendező ezért húzta ki Tóth Árpád fordítósából a mosolyos jeleneteket, az eddigi Cseres znyéskert-előadásoknál ezért volt kevesebb a tragédiát enyhítő „meghatottság”, derű. Feltehetően ebből a meggondolásból oszthatták Törőcsik Marira a mindvégig délibábokat kergető földbirtokosnő szerepét. A Moszkvai Művész Színház első magyarországi vendégjátékán Germanova formálta meg ezt a figurát, Kosztolányi szerint „magas, nagyon magas, vékony és ideges, mint egy versenyparipa .. . szavát kacajának ezüstcsengője kíséri és buzgó gyermeksírása”. A magyar színésznő Az eddig gyártott típusoknál méreteiben jóval kisebb, de teljesítményében ugyanakkora tolóhajó prototípusa készül el rövidesen szovjet megrendelésre a Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében. Jelenleg már a belső szerelési munkán dolgoznak a szakemberek. Ez lesz az első olyan magyar gyártmányú tolóhajó, amely alkalmas a 4—5 év múlva elkészülő Duna—Rajna —Majna csatornán való közlekedésre is. A magyar tolóhajók legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. A tolóhajók a nagy szibériai folyókon járnak. A kisebb méretű, de más alkat, bizonyos tekintetben épp olyan vidékies jelenség, mint a többiek, küllemével nem üt el környezetétől. A Párizsban töltött évek nem szabadították meg illúzióitól. Képtelen szembenézni várható sorsával, képtelen felmérni felelősségét, anyai kötelességét. A Cseresznyéskertben persze szinte mindenki megfullad, látszatéletet vegetál. Talán éppen Ljubov Andrejevna Ranyevszkaja veszt végül a legkevesebbet, mert az a hit élteti, hogy az ajándékpénzből Párizsban új életet kezdhet. Esztergályos Károly kitűnő színészeket választott a Cseresznyéskert tévéjátékhoz, Márk Iván operatőr a környezet beszélteté- sével kommentálta az eseményeket. Érzékenyen fotografálta az oly jellemző arcjátékokat, csupán azt nem értjük, hogy miért mutatta a kamera oly gyakran közvetlen közelről a földbirtokosnő arcán az érzelmi hullámzásokat; óhatatlanul nagyobb figyelmet kapott így Ranyevszkaja, mint Csehov művében. Dél-alföldi Krónika A közelmúltban vetítették a Kiskunságról készült oktatófilmet. Körültekintő, szép munkát végzett Orbók Endre rendező és valamennyi munkatársa. Arról igazán nem tehetnek, hogy Bács- Kiskun megye székhelye oly gyorsan változik. A néhány esztendeje forgatott film szerint a Szabadság térre csillagszerűen futnak az utak, ez a városi közlekedés csomópontja. A keramit- kockákon fel is tűnik néhány jármű .... Igazán hangulatos képet adtak a Kiskunságról, különösen a megyeszékhelyről, bár a földrajzoktatáshoz készített mű erőteljesebben érzékeltethette volna a gazdasági, társadalmi változásokat, fejlődést. A Dél-alföldi Krónika ügyesen hasonlította össze két határátkelőhely hétköznapjait. Kitűnt, hogy az emberek még kényelmük rovására is ragaszkodnak a megszokotthoz, inkább szoronganak Röszkén, mintsem a nemrégiben megnyitott tompái átkelőhelyhez autózzanak. Szakemberek számára országosan ösztönzést adhat a napraforgó-termesztés korszerűsítéséről készített riport. H. N. ugyancsak kétezer lóerős típust a magyar és a szovjet mérnökök közösen tervezték, s a hajó műszaki paramétereit egyeztették a Duna—Rajna—Majna csatorna építőtársaság szakembereivel is. A szovjet külkereskedelem eddig 10 ilyen új tolóhajót rendelt, valamennyit a Dunán alkalmazzák majd. A gyár vezetői arra számítanak, hogy mivel a csatornahálózat elkészülte előtt több évvel, az elsők között jelenhetnek meg a piacon ezzel a tolóhajóval, rövidesen más érdekelt országok cégei és a magyar hajózás is rendel belőlük. (MTI) Barangolás Bács-Kiskunban Solt • Kiemelt alsófokú központ a kalocsai járásban. Lakosainak száma 7024, területe 13 ezer 231 hektár.' Pincesora különleges élményt nyújt a látogatónak. Hulladék a játszótéren • A szemétlerakó helynek vélt gyermekjátszótér a kecskeméti Rcn- dőrfaluban. Veszélyes lehet az apróságokra. Magyar hajók a szibériai folyókon
