Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-16 / 242. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 242. szám Ára: 1,20 Ft 1979. október 16. kedd Szovjet katonai vezetők látogatása Kecskeméten Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, V. 1. Szive- nok vezérezredes és F. K. Iscsenko altábornagy, a Katonai Tanács tagja, tegnap Kecskemétre látogatott. A vendégeket a megyei pártbizottság székházában Horváth István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Bács-Kiskun mégye ízei a Corvinban 3. oldal Múzeumi hónap 1979 S. oldal EREDMÉNYES VOLT A HÉT VÉG^MÜSZAK Meggyorsult a kukoricabetakarítás A szerződött mennyiség ötven százalékát átvette a gabonaipar Minden tekintetben helyesen cselekedtek azok az állami és szövetkezeti gazdaságok, amelyek hét végére is szerveztek betakarítási műszakot. Szombat, vasárnap egyaránt alkalmas volt a szüretre, a termés szedésére, raktárba gyűjtésére. Kiskőrösön a Kossuth Szakszövetkezet tagjai, alkalmazottai és azok hozzátartozói is szüreteltek szép számmal az elmúlt hét végén. Folyamatosan dolgozott a közös gazdaság szőlőfeldolgozója, hogy a szombaton, vasárnap leszüretelt szőlőből nyomban mustot sajtoljanak. Szüreteltek a hét végén a kiskőrösi járás szőlőtermesztő gazdaságai is. Ennek eredménye, hogy járásszerte befejezéshez közeledik a szőlőszedés, a termés feldolgozása. Soltvadkerten a József Attila Tsz traktoristái magágyat készítettek. Nemcsak saját szövetkezetük földjét munkálták, hanem a mezsgyeszomszéd szakszövetkezetekét is. A tsz, valamint a két szakszövetkezet között már évekkel előbb kialakult az együttműködés, amelynek eredményeként mindhárom gazdaság az adottságainak leginkább megfelelő ágazatokat fejleszthette ki. A soltvadkerti József Attila Tsz a talajviszonyaihoz igazodó szántóföldi növényeket termeszti jó eredménnyel, és ezekhez vásárolta meg a szükséges géprendszereket. A talajmunkától a termés betakarításáig, szárításáig minden feladatot képes elvégezni mindhárom gazdaság területén. Jó eredménnyel zárult a heti munka a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz-ben, amely hét végére mind a 3500 tonna kombájnolt kukoricát átadta a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kunszentmiklósi körzeti üzemének. Ezzel teljesítette szerződéses kötelezettségét. Az őszi termények betakarítására kedvező időjárás, valamint a nagyobb szervezettség és kölcsönös segítségnyújtás eredményeként, a kukorica kombájnolásában több hetes előnyhöz jutottak Bács- Kiskun mezőgazdasági üzemei. Általánosságban már ismerik azt, hogy a legfontosabb takarmány- növényekből milyen termésre számíthatnak, s a gazdasági szükségletein felül mennyi lesz az értékesíthető termény. A városföldi Dózsa Tsz ez ideig 4 ezer tonna • Szeptember 10-e óta folyamatosan szállítják a kombájnolt kukoricát a Kiskunhalasi Állami Gazdaság járművei a halasi kerület terménytároló, szárító és takarmánygyártó telepére. Ezt a megyei gabonaiparral együttműködve, jövedelmezően használja ki a mezőgazda- sági üzem. (Straszer András felvétele) • A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben száz hektáron termelnek a jövő tavaszi vetésekhez burgonyát. A holland rózsa-fajta vetőgumónak való burgonyát naponta másfél hektáron szedik fel a képen látható kombájn segitségével. (Pásztor Zoltán felvétele) SZANÁLÁS, ÚTÉPÍTÉS, PARKOSÍTÁS BAJÁN, FÉLEGYHÁZÁN, HALASON, KALOCSÁN ÉS KISKŐRÖSÖN A városrendezés eredményei Az V. ötéves tervidőszakra vonatkozó városrendezési elképzelések megvalósulásáról, a városképet alapvetően befolyásoló, 1976. és 1980. közé datálható változásokról érdeklődtünk öt megyei város (Kecskemétet külön cikkben tárgyaljuk majd) tanácsának építésiműszaki osztályvezetőjétől. BAJÁRÓL Csendes Nándortól kaptunk híreket. Az újvárosi lakótelepen 1980 végéig a terveknek megfelelően 1236 lakást húznak fel, telepszerű formában. (Eddig 786 készült el, még 450 átadásra várható.) Ugyancsak a jövő év decemberéig új, a belvárost elkerülő nyomvonalra irányítják az 51-es számú főutat. Már végeztek a terelő „hadművelet” első és második ütemével, az Április 4. téri csomópont átépítésére 1980-ban kerül sor. Ez a munka 50 lakás szanálását igényelte. Az új út mellett 40 személygépkocsi számára parkolót alakítanak ki. Hozzáláttak az új Petőfi-szige- ti híd építéséhez is (kb. 55 millió forintos beruházás); ez 1981-ben fejeződik be. Folyamatban van a városi gázhálózat teljes rekonstrukciója, valamint a telefonkábel- rendszer felújítása. Mindkettő komoly, még vagy egy évig tartó felfordulással jár. Az új uszoda tervein még dolgoznak, a kivitelezés a jövő évben kezdődik. A KISKUNFÉLEGYHÁZI városrendezési munkákról Gulyás István küldött adatokat. A Kossuth Lajos utcán egy 72 lakásos OTP-társasház, a Szabadság téren a szövetkezeti lakásépítkezés indokolja a jelenlegi szanálási munkákat. A Fasor vendéglőt és a mellette-mögötte levő épületeket már eltüntették, következnek az Ady Endre utca 5. és az Árpád utca 4. számú házak. Ugyanez a sors vár — 1980 első felében — a Rózsakért vendéglőre és a Szalay utca 8. szám alatti, volt áfész- központra. A többi között elkészült a Körösi úti lakótelepen egy kilométer hosszú műút és száz gépkocsit befogadó parkoló. Egy másik hasonló feladat megoldásán most is dolgoznak. Eddig összesen 16 kilométernyi járda kapott '-szilárd burkolatot; ezt jövőre 20-ra egészítik ki. Az elmúlt három és fél évben 10 ezer négyzetméterrel bővült a városban a gondozott zöldterület. A következő esztendőben KRESZ- pálya létesül a fürdő előtti játszótéren. A Körösi úti lakótelepen már 500 ezer forintot költöttek parkosításra. Amennyiben a kiskunsági erdőgazdaságtól me°kapják az igényelt 2 ezer facsemetét, az Engels és a Lenin utcán található kisebb terekre, illetve a víztorony környékére ültetik ki azokat. (Ehhez társadalmi munkát szervez a népfront.) A KISKUNHALASI fejleményekről Novák József tájékoztatta szerkesztőségünket. A telepszerű többszintes lakásépítéshez a Kossuth II. lakótelepen a tervidőszak végéig a szükséges területe-, két felszabadították. Jövőre kezdik el a Jósika utcai foghíj beépí• Épül a Duna Áruház Kalocsán. tését, ehhez" a szanálást 1980 áprilisáig elvégzik. A kistársasház. és családiház-építésre kijelölt Április 4. Kertvárost már két éve a leendő lakók rendelkezésére bocsátották. A városrész VI. ötéves tervciklusban történő fejlesztése érdekében folynak a területelőkészítő munkák; a VÁTI-t megbízták a házhelyosztási tervrajzok elkészítésével. A városközpont útjait még az idén felújítják. Ezzel egyidőben több parkolóhely kialakítására nyílik lehetőség. A tervidőszak sürgős tennivalója Halason: a Hősök tere és a Lenin tér teljas rekonstrukciója, amihez a kivitelezési dokumentáció már megvan. Szintén még ez évben szép kerítést kap a Csipkeház és újjávarázsolják a parkját is. 1980-ban nagyszabású parkosítással és autóparkoló állások építésével elnyeri végleges arculatát a Kossuth I. lakónegyed. A szomszédos Hősök-lige- tében, a Park Áruház vásárlóinak kiszolgálására jelenleg is csinálják a parkírozót. A nyáron felavatták a munkás- mozgalmi emlékparkot, most őszszel pedig a MÉM erdőrendezési szolgálatának programterve alapján cserjéket, virágokat telepítenek a felszabadulási emlékparkba. Ugyancsak az erdészet soros feladata a zöldnövények kiültetése a város határában levő Sóstó környékére, a terület nemrég jóváhagyott általános rendezési koncepciója alapján. A KALOCSAI változásokról Tamás György számolt be. A városban az OTP-beruházású és a magánjellegű lakásépítések csökkenése következtében mintegy 200 családi otthonnal lesz kevesebb az V. ötéves tervben előirányzottnál. Jóllehet: a területeket mindenütt idejében előkészítették, s a szanálásokra 8 és fél millió forintot fordítottak. A kisajátítások és bontások színhelyein — a Széchenyi-la- kótelepen, a Középső-kertekben (KISZ-lakónegyed), a Vigadó-soron (garzonlakások), a Martinovits utcában (telepszerű társasházak) és a meszesi úton (családi házak) — javában folyik az építkezés. A lakosság társadalmi hozzájárulásával 1976 óta létrehozták a szovjet—magyar barátsági, valamint a felszabadulási epn lék parkot, befejezték a Széchenyi-lakó- telep parkosítását, ezen belül egy kézilabdapálya és két játszótér építését. Az új parkolóhelyek ösz- szesen 300 személygépkocsit fogadnak be, kialakításuk költségeinek 30 százalékát vállalták a helybeli üzemek. Eddig öt és fél ezer méternyi új út készült el a városban, és további 47 ezer négyzetméteren megerősítették, vagy zárószőnyeggel látták el a burkolatot. 1977-ben felülvizsgálták Kalocsa belső forgalmi rendjét és a tervidőszakban készült el a műemléki városközpont részletes rendezési terve is. Az új OTP-székház építése miatt szabályozzák a forgalmat az I. István úton, a Duna Áruház építési területének szabaddá tételéhez viszont terelőutat kellett csináltatni a Rákóczi utca Marx téri torkolatában. KISKÖRÖSRŐL R ohoska György jelentkezett. A városban igen látványosan történik a lakás- építési célok valóra váltása, mivel a lakótelepi építkezés nagy része a centrumban, a Luther téren zajlik. A régi, elavult családi házak tervezett bontását, szanálását elvégezték, így 160, többszintes épületbe kerülő lakásnak már kész a helye. Jelentős úthálózat-fejlesztést is végrehajtottak ebben a tervidőszakban. Aszfaltozták a Mohácsi, a Pozsonyi és a Madách utcát, korszerűsítették az Árpád utat. Ugyancsak korszerűsítik — az átadást november 7-re tűzték ki — az 53-as főút belterületi szaka-- szát (Dózsa György utca). Parkosítási feladataik közül kiemelkedik a több éve tartó ifjúsági park építése. Funkciójának megfelelően a jövő év második felében vehetik birtokba a fiatalok. Ezután fognak a parképítéshez az újonnan elkészült utak mindkét oldalán, továbbá a Dózsa György, az Árpád és a Ligeti Károly utcákban. K. F. Tornatermek Az oktatásügy általános korszerűsítésének folyamatát éljük; természetes tehát, hogy mindennapi téma az iskolai élet. Beszélnek róla a legkülönbözőbb hivatalos fórumokon, vitatják szűkebb körű társaságokban; így természetesen a családokban is. A minap baráti beszélgetés részeseként sodródtam bele az iskolaügy, a modern oktatásnevelés útvesztőibe (egyikőnk sem lévén pedagógus), s valaki csak úgy mellékesen a testnevelésre terelte a szót. Gyermekkorára, falusi iskolájára emlékezvén elmondta, hogy annak a közepes nagyságú községnek az iskolájában, ahová ő járt negyedszázaddal előbb, ma is korszerűnek mondható, jól felszerelt tornaterem szolgálta a testnevelés ügyét; pedig az intézményt valamikor a század első negyedében építették. Tornatanáruk bordásfalon, lovon, gyűrűn, kötélen, rúdon, nyújtón „kínozta” őket, rendelkezésre álltak a különböző labdajátékok kellékei, ráadásul az iskolaudvart is alkalmassá tették sportolásra. Magam is tudom: ilyen iskola régen is volt. Az iskolai testnevelést ugyanis Magyar- országon sem az utóbbi időben találtuk ki; ilyen vagy olyan körülmények, lehetőségek közepette csinálgatjuk már régóta az alsófokú oktatási intézményekben is. S hogy a téma ma miért van a figyelem középpontjában? Azért, mert az iskolák kiemelten kezelt fejlesztése, az oktatás módszertani, gyakorlati korszerűsítése során kezdünk nagyobb figyelmet fordítani gyerekeink testnevelésére. Kezdődött ez azzal, hogy háromra emeltük a heti tornaórák számát, s folytatódott azzal, hogy nekiláttunk megteremteni az ehhez nélkülözhetetlen feltételeket. Csupán Bács-Kiskun megyében harmincegy új tornaterem felépítését irányozták elő a tanácsok az V. ötéves tervben. Korábban „semmit”, s egyszeriben ilyen „sokat”? Pedig a fejlesztés egyáltalán nem túlzott méretű. Gondoljunk csak arra, hogy még az utóbbi tíz évben épült új lakótelepi iskolák egy részéből is úgy kerülnek középiskolába a gyerekek, hogy a tornaszerek egy részét nem ismerik. Jó időben futkároznak az iskola s a háztömbök körül, rossz időben pedig a gyéren felszerelt tornateremben legfeljebb bordásfalon edződhetnek vagy labdajátékokat játszhatnak. Az ilyen iskolák még a szerencsésebbek közé tartoznak; egyáltalán van valamilyen tornatermük. Sok helyütt azonban az udvar, a tér a tornaterem. Szükségből jó kezdeményezés volt, hogy a művelődési házak • nagytermeiket adták át ilyen célra az iskoláknak, ám ez a megoldás is csak átmenetileg oldja meg a gondokat. A megye sok iskolájából hiányoznak még a tornatermek. Ezért volt reális az ötéves terv előirányzata. Ez azonban a jelek szerint, sajnos, nem valósul meg maradéktalanul: csupán huszonhatra futja az erőből. A többiből a következő ötéves tervidőszakban lesz majd valami. Ennek oka, hogy néhány helyen nem tudták előteremteni az építéshez szükséges pénzösszeget, vagy pedig nem találtak kivitelezőt. A legvalószínűbb az, hogy hiányzott a leleményesség. A tornatermet, sportcsarnokot építő települések egy részében ugyanis nem restellték felkérni a gazdálkodó szerveket, üzemeket, vállalatokat, szövetkezeteket, hogy segítsenek e sürgető probléma megoldásában. A sok jó példa közül csupán megemlítjük az összefogással felépített bácsalmási és a szanki sportcsarnokot, vagy Császártöltés leleményességét, amely a rendelkezésre álló pénzösszegből — társadalmi segítséggel — az új tornaterem mellett iskolai tanmedence megvalósítását is eredményezte. A városok közül Kiskunhalas lehet e tekintetben a példakép: a város a megye tornatermekkel legjobban ellátott települése. Tudjuk, hogy az elmaradt tornatermek elöbb-utóbb felépülnek; s hogy sok más településen is tervezik ezeket a létesítményeket. Az is köztudott, hogy tantermekre, napközikre, kollégiumokra is kell a pénz, s a tanácsoknak jogukban áll eldönteniök a fontossági sorrendet. Egy bizonyos: a rendszeres testedzés fokozza a szellemi frisseséget, erősíti a fizikumot, növeli a bátorságot. A fizikum sokoldalú erősítésének idejekorán el kell kezdődnie. A feltételek megteremtésében máris nagyot léptünk előre. Ügy véljük, a további igyekezeten múlik, hogy viszonylag rövid időn belül teljességgel megteremtődjenek ezek a feltételek. R. M. szemes kukoricát adott át értékesítésre a gabonaiparnak. A lászló- falvi Egyetértés Termelőszövetkezetben is azt tervezik, hogy növelik a gabonaiparnak átadandó takarmány mennyiségét. A kukoricabetakarítás megA gyorsulásával arányosan a tér™ mény felvásárlása , is kielégítő ütemben halad. A Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a mezőgazdasági üzemektől 50 százalékát vásárolta meg az értékesítésre szerződött szemes kukoricának. Tavaly ilyenkor a felvásárlás még nem érte el a tervezett mennyiség 30 j százalékát sem, ami a betakarítás elhúzódása miatt történt.
