Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-11 / 238. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. október 11. TUDOMÁNY - TECHNIKA Házak - homokból A Szovjetunióban mintegy 66 millió hektárt foglal el az építőiparban felhasználható sivatagi homok. Türkméniai szakemberek Ashabadban e homoknak lakóhá. zak, ipari és kereskedelmi létesítmények építésénél való felhasználását javasolták. Ashabad egyik legszebb építménye — egy kereskedelmi központ • Türkménia: A Marx tér Asha badban. — építésénél már alkalmaznak belsőépítészeti és térelválasztó anyagként homokból készült sejtbeton elemeket. Az új anyagok több színben készíthetők, köny. nyűek, kemények és gazdaságosak is. Titánbevonat robbantással A titán fém rendkívül ellenálló a legagresszívabb vegyi anyagokkal szemben, és jó tulajdonságait nagy hőmérsékleten is ^megtartja. Ezért a titánból készült eszközök a vegyiparban nélkülözhetetlenek. Számtalan korróziós és szerkezeti probléma csak titán alkalmazásával oldható meg. A titán azonban drága, a belőle készült alkatrészek, edények nagyon költségesek. Titánbevonatú acéllemezek előállítása pedig — ezzel a titán mennyiségét lényegesen csökkenteni lehetne — eddig még nem sikerült a két fém nagyon különböző tulajdonsága miatt. Legújabban kidolgoztak egy olyan eljárást, amellyel a legkülönbözőbb fémek titánréteggel vonhatók be. A titánt robbantással — mintegy 50 ezer atmoszféra nyomással — „rálövik” az alapanyagra, s ezáltal, a két fém kristályszerkezete között fémes kötés jön létre. Bár a robbantáskor a hőmérséklet elérheti a 3000 Cei- sius-fokot is, a felmelegedés időtartama olyan rövid, hogy nem változtatja meg egyik anyag szerkezetét sem. A mágneses mező és az élő sejtek Az elmúlt évtized felfedezései közé tartozik a mágneses erőterek élő szervezetekre gyakorolt hatásának a felismerése. Bizonyos megfigyelések szerint az erős mágneses erőtér az állatok szaporodását is befolyásolja. A probléma tisztázása végett NDK-beli kutatók' bika-ondósejteket helyeztek 30 percre 8500 gauss erősségű mágneses térbe. A mágneses tér hatására mintegy 7.5 százalékkal fokozódott az ondósejtek oxigénfelvétele. A fokozott oxigénfelvétel az ondósejt megnövekedett mozgékonyságának volt a következménye. A kísérlet során megvizsgálták az így kezelt ondósejtek megtermékenyítő képességét, és azt tapasztalták, hogy az is fokozódott. A kutatók véleménye szerint a mágneses tér a sejten belüli anyagcserére hat. Valószínűleg az enzimfehérjék — közülük is főleg a fémionnal vagy az aromás aminosav-maradékkal vegyület. ben levők — fogékonyak a* erős mágneses hatásra. A mágneses térben a sejten belül vizes közegben meghatározott szerkezetátrendeződés következik be, s ez okozhatja a biológiái működésbeli változásokat. Lakk vagy lazur? Udülőtájainkon egyre több faház nő ki a földből, ezek kétségtelen előnyei miatt: olcsók, gyorsan felépíthetők, hitelre is kaphatók, jó hőszigetelő tulajdonságúak stb. A fa az egyik legősibb építőanyag, de élettartama nem túlságosan hosszú. Régebben olajfestékkel védték, amely ,megnövelte ugyan élettartamát, de eltakarta magát a fát. A szabadban álló faszerkezeteket elsősorban az időjárási hatások támadják: a napfény hő- és ultraibolya-sugárzása, a víz és a fagy. Védekezésül hazánkban főként az átlátszó lakkok terjedtek el. A lakkozott fa a szabadban is megtartja természetes szépségét, és rövid ideig véd a környezet ártalmai ellen is. A lakkrétegben azonban hajszálrepedések keletkeznek, így a víz a lakk alá juthat, és megindul — gombák hatására — a fa megszürkülése, amely egyre terjed és néhány év alatt az egész felület tönkremehet/ A sérült felület újralakkozással nem állítható helyre, és az 1—2 évenkénti karbantartó lakkozás sem ajánlatos: a lakkréteg megvastagodik, és ez növeli repedékenysé- gét. Nyugat-Európában és Csehszlovákiában nem lakkozzák a faépületek külső felületét. A fafelület matt vagy selyemfényű, de alóla kitetszik a fa természetes rajzolata és általában a sötétebb színek uralkodnak. Ezek a lakknál tartó- sabb, színes bevonatok, az úgynevezett lazurok, gomba- és rovarkár ellen alkalmas hatóanyagokat tartalmaznak és színanyagaik kiszűrik az ibolyántúli sugarakat. Hagyják a fát „lélegezni”, és a felületen sem alkotnak légmentesen záró réteget. Beszívódnak a fa pórusaiba, így a fa hő hatására bekövetkező mozgásakor a bevonat nem pattogzik le, nem repedezik meg. És mivel a lazurok nem fedőfestékek, alóluk áttetszik a fa természetes rajzolata. A lazurokkal kezelt világos fenyőfa valamilyen más, színes fához lesz hasonló, például a vörösesbarna mahagónihoz, a fekete ébenfához, vagy a mélybarna pa- lisanderhez. • Képünkön: modern védőbevonattal kezelt faházak A plakátot, amelyet az Egyesült Villamos Gépgyár bajai gyárában látni, nem lehet észre nem venni, ha elmegy az ember mellette. Három fickó ül rajta, az első a fülére a második a szemére, a harmadik pedig a szájára szorított kézzel. Feliratok fogják közre a helytelen magatartást három alakkal jelképező társaságot. Szüntessük meg ezt a nézetet! — szól az egyik. Segítsünk egymásnak a hibák kiküszöbölésében! — mutatja meg a járandó utat a másik. S ott olvasható még egy jelszó: Dolgozz hibátlanul! Egy csapásra nem megy Az EVIG-gyárban bevezstték a Dolgozz Hibátlanul munkarend- szert, ami természetesen nem volt olyan könnyű, mint a szellemes plakátokat megfesteni és elhelyezni az üzemek legelőnyösebb pontjain. — A bevezetésről 1976-ban döntött a gyári négyszög, a hatékonyabb munkára ösztönző párthatározatok alapján — tájékoztat Kalmár Sándor műszaki osztály- vezető. — Ezt megelőzően tanulmányoztuk a munkarendszer megvalósított formáit a vállalaton belül, illetve itt. a városban. Megalakítottuk a DH-bizottságot. azzal az első számú feladattal, hogy dolgozzon ki a bevezetéshez egy hálótervet. Ennek tartalmaznia kell, hogy melyik rrtunkafázisban, milyen feladatokat kell elvégezni a teljes értékű alkalmazáshoz. A kezdő lépés az volt. hogy a gyár dolgozóival elfogadtatták a Dolgozz Hibátlanul munkarend- szer bevezetésének gondolatát. A Gépipari Tudományos Egyesület tagjai filmet vetítettek a DH már kiforrott megvalósításáról' és szóbelileg is propagálták a jobb eredményekhez vezető utat. A szocialista brigádvezetőkkel külön is leültek megbeszélni a munka- rendszer mibenlétét. A párt, a szakszervezet és a KISZ tagjai közül sokan agitációval segítették az ügyet, Elhatározták, hogy a munkaverseny-mozgalmat és a DH-t összekapcsolják. azáltal, hogy a versenyben pontozzák a hibátlan munkavégzéshez adott ötleteket. Mindez nem ment egyik napról a másikra, idő, és sok energia kellett a szervezéshez. Ki-ki legyen tudatában — Amikor ez a gyár 1974-ben az EVIG-hez került, miht megszüntetett tanácsi vállalat, nem határozták meg pontosan az egyes munkaköröket, pedig ez alapvető követelménye a szervezettségnek — folytatja Kalmár Sándor. — Kát évvel ezelőtt kerítettünk erre sort, a DH-bizottság hálótervének megfelelően. A bizottság irányításával minden egyes alkalmazotti munkakört pontosan körülhatároltunk. Azzal a záradékkal ismertettük ezt az érdekeltekkel, hogy a leírtakon kívül kötelesek egyéb, a vezetéstől kapott feladatot is elvégezni. A fizikai dolgozóknál a munkakör-meghatározásnak nincs ekkora jelentősége, ők a belépéskor megismerik, milyen munkára vállalkoznak. A vállalat az elmúlt év elején jóváhagyta a munkaköri leírásokat. Ezzel a bajai gyárban lehetetlenné tették a felelősségáthárítást • Szittya Sándor szereldei dolgozó nyolc észrevétellel nyolc, termelést akadályozó hiba elhárítását segítette eddig elő. másra, mindenki tudatában van, mi a kötelessége, miért kell a hátát tartania. Ez az irányított, gördülékeny munkához elengedhetetlen. A hibák és ellenszerük A termelésben tavaly februártól érezteti hatását a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer. A termelés hatékonyságát rontó tényezők feltárásához hibajelző lapokat, és a kitöltésükhöz, valamint a feldolgozásuk ügymenetének ismertetéséhez plakátokat helyeztek el minden üzemben, műhelyben. Szóbelileg is elmagyarázták mindenkinek, miként kell jeleznie, ha szerinte valamit jobban is lehet csinálni, ha hibát észlel a munkában. — Eddig harminchárom észrevétel érkezett a DH-bizottsághoz ezen az úton — olvassa ki egy dossziéból a műszaki osztályveze- tő. — Általában termelést akadályozó hibákat, selejtokozó helyeket tártak fel. Az egyik dolgozó arra hívta fel a figyelmet, hogy egy bizonyos alkatrész felülete fölöslegesen kap finom megmunkálást, mert anélkül is megfelel rendeltetésének, önt- vényminta módosítására is küldtek be jelzést, azzal, hogy a furatot már bele kell önteni előre az alkatrészbe, nem pedig utólag készíteni, s ezzel normaidőt takarítottunk meg. Elfogadható javaslatot tettek egy műveleti sorrend megváltoztatására, a selejt alumínium- alkatrészek feljavítására. Bebizonyították, hogy érdemes felújítani az esztergakéseket. Nem világrengető nagy dolgokról van szó. de a helytálló jelzések alapján megtaláljuk a hibák ellenszerét, és a megtakarított fillérekből forintok lesznek. A hibajelzést jutalmazzák is a bajai EVIG-gyárban, 50-től két- háromszáz forintig. Osterwald György DH-észrevételéből — a V—10-es végálláskapcsoló színesfém alkatrészét vasból is el lehet készíteni — újítás lett. A kezdet jó, a Dolgozz Hibátlanul jelszót az egész kollektíva szemléletévé kell tenni, a saját munkán kívül kiterjesztve minden tevékenységre, amely a gyárkapun belül történik. A. T. S. Rekordmennyiségű csemege - kukorica A Kecskeméti Konzervgyárban az idén előreláthatóan minden eddiginél több. mintegy tízezer tonna csemegekukoricát dolgoznak fel. A termesztő gazdaságokból éjjel-nappal folyamatosan napi 200 tonna csöves csemegekukorica érkezik, amelyből a legkorszerűbb vákuumzárásos technológiával csaknem 300 ezer félkilós konzerv az egy napra eső termelés. A termék jelentős része exportra kerül. (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) Szólásmondások szőlőről, szüretről, borról Klasszikus állatmeséből származik, de a nép száján is él a „savanyú a szőlő" kitétel. Arra figyelmeztet. hogy olyat ócsárolunk, becsmérlőnk, amit valamiért nem tudunk elérni. Pusztán önvigasztalásul. akár a mesében a róka. (Van ennek egy tájjellegű változata is: Fojtós a rókának a körte, midőn el nem érheti.) Ugyanakkor ősi derűlátás árad a ..Lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér" szólásból. „Megadod még a szőlő árát" — mondják annak, akit azzal fenyegetnek. hogy meglakol valamiért. „Úgy maradt, mint a megszedett szőlő" — teljesen elszegényedett. „Eladta a szőlőt, pincét vett az árán". Ezt arra szokás mondani, aki valami szükségesen túladott, s olyasmit vásárolt, ami semmire se jó neki. Aki nagyon is szereti a boritalt, arra azt mondják, hogy „Hámozva szereti a szőlőt". A szőlő művelésével járó sok haj- longásra. görnyedésre utal: ..A szőlő a görbe embert szereti" mondás. „Szőlőben is terem arany" — hangzik a szőlészkedés jövedelmezőségére célzó bölcsesség. „Akkor szüret!" — mondják nemcsak falun, hanem városban is, ha minden rendben van. remekül sikerült a dolog. „Jókor jössz, elkelt a szüret" — vagyis alaposan lekésett valamiről az illető. „Sok szüret volt azóta". Azaz: nagyon régen volt az. A „bő szüretet, nagy csizmát" kívánság pedig afféle tréfás jókívánságnak számít. „Szűk szüret, szűk aratás: egész házbomlás". Ez annyit jelent, hogy nagy baj éri azt, akinek nem terem bora. gabonája. „Szomorú, mint a megszedett szőlőben az elhagyott kunyhó — szüret után" — lehangoló látvány a szőlős kertet nézni. Ennek a mondásnak az édestestvére így hangzik: ..Ügy áll a szája, mint szüret után a kunyhó". A legismertebb boros mondás: „Jó bornak nem kell cégér”. Ennek magyarázat sem kell, világos, érthető. Az viszont magyarázatra szorul, hogy „Ennek a bornak sem kerepeltek". vagyis hamisított borról van szó, nem szőlőből való, tehát szőlő korában nem riasztották róla a seregélyeket kereplővel. Borban az igazság! — tartja egy másik nagyon gyakori szólás. Aki ugyanis beszeszel. azt is kimondja, amiről különben hallgatna. Homlokegyenest az ellenkezőjére utal, kétkedést fejez ki a „Bor beszél belőle". „Vagy bor, vagy víz" — ez azt az igényt fogalmazza meg, hogy lássunk tisztán, döntsünk végre. Egy szépen rímbe szedett jókívánság: „Bort, búzát, békességet, szép asszony feleséget". Ez is rímel: „Bort iszik az útonjáró, akár szegény, akár báró". A régi időkben, a rímes mondóka idején valóban nemigen indultak hosszabb útra egy jól megtöltött demizson nélkül. „Borral mosdik, kolbásszal törülközik": dúskál minden jóban, mindennel el van látva bőségesen. „Ahol a bor az úr, az ész koldulni jár" = az ittasság’ elveszi az ember józan eszét. Ugyanezt jelenti a „bor be, ész ki" szólás is. Egy antialkoholista jelmondatnak is beillő mondás: „Többen halnak borban, hogysem a tengerben". És végül ivócimborák áll- hatatlanságát bírálja ez: „Borbarát van, de bajbarát nincsen". Cs. B. Energikusabb energiagazdálkodást • Nem tűnik valószínűnek, hogy akadna akár egyetlen vállalati vezető is, aki ne lenne tökéletesen tisztában az energiatakarékosság fontosságával. Számtalan fórumon elhangzott; tanulmányok, újságcikkek sokaságában szerepelt már, hogy az ország „energiaszámlája" meghaladja az 50 milliárd Torin- tot, s mert a kitermelés költségei állandóan nőnek, az import ára pedig egyre magasabb, ez az összeg akkor is emelkedik, ha egyetlen villanykörte sem ég tovább, egyetlen gép sem jár többet, mint az elmúlt évben. Tudjuk, hogy a felhasznált energia- hordozók között egyre nagyobb — idén már 51 százalék — az import aránya, s hogy a beruházásokra rendelkezésünkre álló összegekből is mind többet emészt fel az energetikai ágazat fejlesztése. Tudjuk tehát, hogy a zavartalan energiaellátás egyre nagyobb terheket ró a népgazdaságra, s hogy ezek csökkentésének egyetlen útja van: a gazdálkodás ésszerűsítése. a fokozottabb takarékosság. • Csakhogy úgy tűnik, hogy a tudás és a belőle fakadó cselekvés között néha meglepően hosszú idő telik el. Az energiahordozók drágulása nem mai keletű, azok az energiafelhasználási szokások, módszerek azonban, amelyek az olcsó energia korában alakultak ki. csak alig-alig változtak, ma is élnek, hatnak. S bár az elmúlt években sok hetven tettek erőfeszítéseket a pazarlás csökkentésére, az energiafogyasztás ésszerűsítésére. a feltétlenül szükséges szemléletváltás még nem történt meg. Az energiahordozók világpiaci átértékelődésének hatása még nem jutott el — vagy csak igen korlátozott mértékben — a vállalatokig. Túlzásnak tűnhet ez. a megállapítás, hiszen részben az energiaracionalizálási beruházások hatására, részben a vállalati takarékossági tervek eredményeképpen tekintélyes eredményeket várhatunk. Csak az ágazatok tervei például 470 ezer tonna kőolajjal egyenértékű energia megtakarítását ígérik, ami a népgazdaság energiaigényeinek 1.5 százaléka. Csakhogy az energiahelyzet változása óhatatlanul azt igényli, hogy az eredményeket ne csupán korábbi eredményeinkkel. hanem lehetőségeinkkel is összevessük. Ebben az esetben pedig már nem olyan kedvező a kép. Jelenlegi energiagazdálkodási gyakorlatunk ugyanis a kiaknázatlan lehetőségek bőséges tárházát kínálja. Csak néhány példa: túl sok a. rossz hatásfokú kazán. Nincsenek megfelelő műszerekkel.^ készülékekkel felszerelve a fűtőkészülékek, így szabályozhatatlanok. Nem kielégítő a hulladékhő hasznosítása, megoldatlan az épületek hőszigetelése. Sok helyen nem is mérik. így megszüntetni sem tudják a különböző energiaveszteségeket. És ezek — sok máshoz hasonlóan — csak a takarékosság közvetlen eszközei. Nem halad elég gyorsan a termékszerkezet átalakítása, a kevésbé energiaigényes termékek, gyártástechnológiák arányának növekedése, és még sokáig lehetne sorolni az energiafelhasználás csökkentése érdekében kiaknázható lehetőségeket. • S ba a vállalatoknál körülnézünk. azt látjuk, hogy igen rfe- hezen, lassan kezdődik e lehetőségek hasznosítása. Különös eredményt hozott például az a vizsgálat, amit az év első hónapjaiban az Energiafeiügyelet munkatársai végeztek el egy sor vállalatnál. Kérdéseikkel annak a miniszter- tanácsi határozatnak a végrehajtását ellenőrizték, amely idén januárban született, s amely ötven kiemelt nagy energiafogyasztó vállalatnak előírta a termelési tervekkel egyenrangú takarékossági tervek készítését, s intézkedett a túlfűtések megszüntetéséről, az energetikusi szervezet megerősítéséről is. A kérdésekre több mint száz vállalat energetikusa válaszolt. s ezekből többek között kiderült. hogy nagy részük nem kapott utasítást tervkészítésre, sőt, nem is ismerik a határozatot, mert az azt tartalmazó közlöny valahol olvasatlanul hever egy íróasztalban. A túlfűtésedre vonatkozó kérdésekre ugyancsak ellentmondásos válaszokat kaptak. A vizsgált vállalatoknak mintegy negyedrésze méri például egyáltalán a helyiségek hőmérsékletét — s ahol azt sem tudják, hogyan fűtenek, ugyan miképpen fognak takarékoskodni ? A vizsgálatok óta eltelt már jó néhány hónap, s az azóta szerzett tapasztalatok azt jelzik, hogy a vállalatok, ha lassan is, de megtették a kezdeti lépéseket az energiatakarékossági intézkedések megvalósításában. Erre utal az is, hogy az első negyedév gyors növekedése után a második negyedévben mérséklődött a népgazdaság energiafelhasználása. • Mindez azonban nem elég. Az energiaellátás feltételei a jövőben sem javulnak. Az igények zavartalan kielégítéséhez nem elég, ha csak tudják, ha csak elismerik a vállalatoknál az energiatakarékosság fontosságát — arra van szükség, hogy ennek tudatában cselekedjenek is. Hogy a jelenleginél több energiát fordítsanak az energiával való ésszerűbb gazdálkodásra. ,.a takarékosságra, K. J. Én látok, te hallasz, 6 beszél DH-munkarendszer az ÉVIG bajai gyárában
