Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-09 / 236. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. október 9. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST-tagországok és a fejlődő országok energiaipari együttműködésének lehetőségei Részlet A. Jakusin tanulmányából A szocialista országoknak számolniuk kell a világpiacon végbemenő változásokkal, mivel a tagországok tüzelőanyag-, energia- gazdálkodása nincs elszigetelve a külvilágtól, tükröződnek bennfe a világ energiaiparára jellemző tendenciák. Alekszej Koszigin megjegyezte, hogy „együttműködésünk és a szocialista gazdasági integráció fejlődése számos negatív tendencia közepette megy végbe, amelyék ugyan a tőkés gazdálkodásból fakadnak, de bizonyos mértékig érvényesülnek a szocialista világrendszer gazdaságában is". Negatív világpiaci tendenciák Az elmúlt években a nyugati országokban az energiaprogramok kidolgozása ellenére az energia- fogyasztás, különösen az import- energia fogyasztása nemhogy csökkent volna, hanem nőtt. Az OECD-országok saját energiatermelése a korábbiakhoz hasonlóan jóval elmaradt az egyre növekvő tüzelőanyag- és energiaszükségletektől. Az OECD-országok kőolajimportjának szüntelen növekedése már a közeljövőben újabb energiaválsághoz vezethet, mivel az OPEC-országok többsége a készletek egyre gyorsabb kimerülése miatt nem tervezi a termelés lényeges növelését. Tizenöt állam tekintélyes energiaügyi szakértőinek értékelése szerint a tőkés országok már 1981-ben súlyos kőolajhiánnyal küzdenek, ha csupán Szaúd-Arábia kőolajtermelését az évi 450 millió tonnás határok között tartja. Arkérdés a világpiacon és a KGST-ben Abban az esetben, ha a tőkés világban nagy lesz az aránytalanság a kőolajtermelés és -fogyasztás között, a 80-as évek elején nagy változásokra kerül sor a folyékony tüzelőanyag árában. 1977-ben a kőolaj világpiaci ára tonnánként 90—95 dollár volt, nyugati szakértő előrejefzése szerint 1990-re ez az ár, főképp az inflációs folyamat hatására, 2,5— 3-szorosára emelkedve elérheti a tonnánkénti 230—280 dolláros szintet. Ezzel összefüggésben meg kell említeni a KGST-országok külgazdasági kapcsolatainak ettől eltérő, testvéri jellegét, amely különösen a kőolaj szerződéses árának képzésénél szembetűnő. Leo- nyid Brezsnyev rámutatott, hogy a szocializmus előnyeire támaszkodó KGST-országok szocialista módon közelíthetik meg az árkérdést, arra törekedve, hogy a testvéri országok gazdasága maximális mértékben védve legyen a tőkés válság káros következményeitől. Míg 1973-ban az olaj világpiaci ára a négyszeresére emelkedett, addig a Szovjetunió és a testvéri országok kölcsönös kereskedelmében a szerződéses árak 1973-ban és 1974-ben nem változtak, csupán 1975-től a KGST-országok egyhangú határozata alapján emelkedett az olaj ára, de még így is 25—30 százalékkal elmaradt a világpiaci árszinttől. A tagországok kölcsönös kereskedelmében a szer. ződéses árakat az előző öt év világpiaci árainak alapján képezik. A világon leginkább hiányzó termék árkérdésének effajta nemzetközi megoldása kölcsönös előnyöket biztosít a KGST-tagországok termelőinek és fogyasztóinak is, lehetővé teszi, hogy pontosabban érződjenek a világ energiagazdálkodásában végbemenő változások, ösztönzést kapjanak a folyékony tüzelőanyag hatékonyabb ás gazdaságosabb hasznosítását célzó folyamatok. . - . / Az együttműködés lehetőségei a fejlődő országokkal Jelenleg kedvező feltételei vannak a KGST-országok, a fejlett és a fejlődő tőkés országok közötti együttműködés bővítésének és elmélyítésének a tüzelőanyag-energetikai komplexum különböző területein. A KGST-országok segítséget nyújthatnának a fejlődő országoknak különböző geológiai feltáró munkák elvégzéséhez, az az energiaforrások kitermelésének, feldolgozásának és szállításának bővítéséhez, a vízi, a hő- és az atomerőmű-hálózatok fejlesztéséhez. A szocialista szakemberek segítségével a kőolaj és gáz szempontjából olyan reménytelen (a kőolajkartellek szakértői szerint reménytelen) országokban. mint India és Szíria, kőolajlelőhelyeket tártak fel, jelentős mértékben bővült ezen országok kőolajtermelése. A KGST- és a fejlődő országok együttműködését nemcsak a nagy hatékonyságú energiahordozók (kőolaj és gáz) termelése területén célszerű fejleszteni, hanem a kőszéntermelés terén is. A külföldi közgazdászok számításai szerint a fejlődő országok teljes kőszénkészlete 45 milliárd tonna, ami százszor meghaladja ezen országok éves energiafogyasztását. A KGST- és a fejlődő országok kölcsönösen előnyös kapcsolatait kollektív alapon célszerű fejleszteni a lépések és a kijelölt határozatok összehangolásával, arái csökkenti a veszteségeket és pozitívan befolyásolja az együttműködés hatékonyságát. Gondolni kell arra is, hogy a KGST-országok fejlesszék a világszabványoknak megfelelő és a nyugati országokkal konkurrálni képes tudomány- és munkáígényes ipartermékek, valamint a nagy termelékenységű komplett berendezések exportorientációjú gyártását. A KGST-országok előtt álló feladatok a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításában a nyugati energiaprogramoktól eltérően távolról sem deklarációk. A célprogramok tervszerű dokumentumok, lényegüket magukban foglalják a tagországok 1981—1985. évi nemzeti tervei és a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve. A célprogramok alapján bontakozik ki a KGST-országok népgazdasági terveinek koordinációjával kapcsolatos munka. (Fordította: Budavári Judit) SZEDIK AZ ALMÁT • A Marcali Gimnázium cs Köz- gazdasági Szakközépiskola háromszáznegyvenhét tanulója is segít az almaszedésben a vésel Űj Élet Mg. Tsz százhektáros gyümölcsösében. (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS) Évmilliók tanúi A Szovjetunió első védett geológiai területévé nyilvánították Üzbegisztánban a Zaraísani-hegy- ség szikláit. Fontos ezeknek a természeti „emlékműveknek” a megvédése, hiszen a földkéreg 4—500 millió évvel ezelőtti változásának egyedülálló tanúi. A sziklafalakban élő organizmusok megkövesedett maradványai, kőbe ágyazott korallok, tengeri liliomok, páncélos halak találhatók. A kutatások alapján bebizonyosodott, hogy e területen mintegy 400 millió évvel ezelőtt még tenger terült el, és a hegyek képződésével egyi dobén vonult el a víz. A tudósok egyöntetű véleménye szerint ezt a területet hiteles mércének lehet felhasználni a földtani korok és rétegek vizsgálatánál. Ez azt jelenti, hogy az így szerzett adatok segítségével pontosítani lehet a geológiai térképeket, és ez nagyiban elősegítheti a természeti kincsek lelőhelyeinek félkutatását. A határút két oldalán • Három határból járnak ebbe az élelmiszerboltba: a kunszállásiból, a bugaciból és a félegyháziból. A cégtábla ugyan élelmiszer- üzletnek hirdeti a Kiskunfélegyháza és Vidéke ÁFÉSZ 82-es számú bugaci boltját, de amint ez a boltvezető, Szabó Pálné szavaiból kiderül, árusítanak tápot, terményt és műtrágyát is. — Keresik a vásárlók, de a szemes takarmányt legtöbbször hiába. Egyszer volt 50 mázsa árpa, szinte _ pillanatok alatt elfogyott! — mondja. — S kevés a táp is, amit kapunk. Pedig jó lenne a környékbelieknek, ha nem kellene máshová járniok bevásárolni. A szép, tiszta üzletben most nincs vásárló, dél felé halad az idő. Jut idő a beszélgetésre. — Negyedik éve dolgozom itt a férjemmel. Az üzletben havonta 320—350 ezer forint forgalmat érünk el. Kunszállásról járunk ki, ide Bugacra. Különleges helyen van ez a bőit, mert az épület végénél már a kunszállási határ kezdődik, nem messzire, az iskola már Félegyiháza területéhez tartozik. — Akkor mondhatják: három haitárra szóló a bolt... — Még Fülöpjalkabról is járnak ide. — Milyen az ellátás? — A FÜSZÉRT-áruikat Kecskemétről kapjuk, a tejet, hentesárut Kiskunfélegyházáról. A tejre, tejtermékre nem panaszkodhatunk, minőségileg kifogástalan a .töltelékáru is. Csakhogy 30 kilogramm húsáru, különösen nyáron és ősszel, kevés. Szétkapkod- ják, egy nap se kell hozzá. S az elmondottakhoz illusztráció, a kikapcsolt • hűtőszekrény tátongó üressége ... A boltból egy ugrásnyira a felvásárlótelep. Közben a határúit, bár ez senkit sem zavar. Urban Józseíné, a ZÖLDÉRT Kunszállás II-es telepének pénztárosa bankókat számlál. — Ha jól olvastam, több mint 2500 forintot vett kézbe — szólítom meg a svájcisapkás férfit, aki már a kezében tartja a pénzt. — Király Dezső, a bugaci Petőfi Szakszövetkezet tagja — mutatkozik be, miközben átszámolja a lila-piros köteget: 2834 forint ez! Szeletelt paprikát hozott. Az idén ez a negyedik forduló. Négyszáz négyszögöles a kertjük, már a paprika utója tart. Ha megszedik, a családtagok is segítenek a szeletelésben. — A tagsági kötelezettségnek eleget teszek, meg van egy hold saját szőlőm. — Milyen termés ígérkezik? — Közepes. Majd szüretkor elválik ... S máris ballag a kocsihoz, mert várja a munka. N. Mi. • A pajtában működik a Zöldért felvásárló telepe, a kertészkedfik „zarándokhelye". Aa fisai jelzi, hogy a lovas koeslk nem állnak sorban. (Strasse* András felvételei) Nehézmunkások • A munkavégzés körülményeit öt tényezővel lehet jellemezni. Ezek a következők: az erőkifejtés mértéke; a munka közbeni testhelyzet; a hőhatás és az egészségi ártalom, valamint az a veszély, amelyet ma még védőberendezéssel sem lehet teljesen kiküszöbölni. Ezen ismérvek szerint, ha skálán akarjuk ábrázolni a fizikai munkát, illetve a fizikai munkát végző dolgozókat, akkor négy szakaszt — illetve csoportot — lehet elkülöníteni. Vegyük a két szélső esetet: ha nem szükséges a normálisnál nagyobb erőkifejtés, és ez is átlagos körülmények között végezhető (például: sem vegyi hatás, sem veszélyhelyzet nem fenyegeti a dolgozót), akkor köny- nyű munkáról beszélünk. Ha a nagy erőkifejtést még kedvezőtlen munkakörülmények is kísérik, akkor biztos, hogy az ilyen tevékenység nehéz fizikai munkának minősül. De mit találunk a skála két közbülső szakaszán? Nos, itt vagy az erőkifejtés nagysága, vagy a munkakörülmények kedvezőt- lensége haladja meg a normális mértéket. Tehát ezek is nehéz fizikai munkának minősülnek, még ha kevésbé nehezek is ahhoz képest, amikor a körülmények egyaránt a lehető legkedvezőtlenebbek. • Hazánkban a fizikai dolgozók kisebb hányada, de még így is több mint negyven százaléka végez az előbbi értelemben vett nehéz munkát. Közülük minden harmadik, tehát mintegy 360 ezer munkás nagy erő kifejtése közben többféle ártalomnak kitéve tevékenykedik. Hol találhatók ők, és melyek ezek a legnehezebb munkakörök? Még ma is a bányászok munkája a legnehezebb. Őket követik az építőipari és az építőanyagipari dolgozók, a mező- és erdő- gazdaságban tevékenykedők, a vil- iamosenergia-ipar, a kohászok, és a szállítás fizikai dolgozói. • Hogyan lehetne könnyíteni ezeknek az embereknek a munkáján? Kézenfekvőnek tűnik a válasz, hogy a nehéz fizikai munkát kiküszöbölő gépek alkalmazásával, valamint egészségvédő és baleset- veszélyt csökkentő berendezések felszerelésével megoldódik ez a gond is. Az egy-másfél évtizede megvalósult beruházások — és nem utolsósorban a rekonstrukciók —, .valamint a korszerűbb technológiák már eleve növelik a működtetésükhöz szükséges szellemi munka arányát a fizikai rovására. Somogyi Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal osztály- vezetője azonban egy nemrég megjelent tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy „a fejlesztés túlnyomórészt a nehéz fizikai munkát könnyítette meg, az emberi izomerőt pótolta, és sokkal kevésbé javított a munka más feltételein. Ezzel szemben igen gyakorinak mondható az, hogy a gépesítéssel, a villamos és a vegyi folyamatok térnyerésével fokozódtak az olyan ártalmak, mint a zaj,' a por, a gáz, a fény- és a hőhatás, a rezgés, az áramütésből, a vegyi anyagok okozta fertőzésből, továbbá a bőrfelület szennyeződéséből adódó veszélyek, a munka kötött ritmusából fakadó idegfe-, szültség, a különleges figyelmet; koncentrált gondolkodást vagy akaratmegfeszítést követelő szellemi állapot (például az egyhangú munkák, az állandó irányítási feladat, a tartós figyelő tevékenység esetén). Márpedig egy munka nehézségi fokát ezek a körülményei# is erősen befolyásolják. Hogyan lehet ezen segíteni ? Például a munkaidőrend kedvezőbbé tételével. A statisztikai adatok már most kimutatják, hogy minél nehezebb egy munkakör, annál rö- videbb az ott dolgozók heti munkaideje, illetve ahol lehet, a műszakok számát — és idejét is — igyekszenek kedvezőbbé tenni. így lehet napi 8 órás munkaidőből 8 órai, a három műszakból egy vagy kettő; és a heti hat munkanap ötre csökkenthető. De előfordulhat, hogy az adott munkakörben alacsonyabb a nyugdíjkorhatár, vagy éppen hosszabb a fizetett szabadság. • Természetesen sokkal köznapibb összetevői is vannak a nehéz fizikai munka könnyebbé tételének. A dolgozóknak csak akkor kell kevesebb erőt kifejteniük, ha mindig működnek azok a gépek és segédeszközök, amelyek megkönnyítik a munkájukat. Ugyanez vonatkozik az elszívókra és a ki tudja még hányféle védőbéren- dezésekre. Kérés nélkül kell megkapniuk a védőételt és a védőitalt, valamint az egyéni védőeszközöket (bár az utóbbi használata gyakran a dolgozókon is múlik). Ugyancsak ilyen „egyszerűbb” munkakönnyítést kínál a szervei zés javítása. Az egyenletes munkaütem, a zavartalan anyag- és segédeszköz-szállítás, a munkahelyi rend, a költséges beruházás nélkül is javítja a munka körülményeit. • Utoljára marad a munkabéri Táján azért, mivel a nehéz fizikai munkát végzők elismerése kapcsán erről esik szó leggyakrabban. Az érv persze igaz, hiszen a munka nehézségi fokának emelkedésével a hozzá kapcsolódó bérek is nőnek, de — mint ahogy az eddigiekből is kitűnik — csak ezzel nem lehet könnyíteni a dolgon. Már most kimutatható, hogy a majdani foglalkozás és a munkahely megválasztásánál a fiatalok gyakran második helyre sorolják a keresetet, és inkább a munka jellege és körülményei kerülnek előtérbe. Pályaválasztók könyve A Bács-Kiskun megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet mezőgazdasági és élelmiszerdpairi szakmáikat ismertető új kiadványa tizenhat munkahelyet, valamint hét szakközépiskolát és szakmunkásképző intézetet mutat be az érdeklődőknek. Részletesen ismerteti a taniintézetek felvételi követelményeit, s azokat a tanulmányi feltételeket, amelyeknek eleget téve, a fiatalok megbecsült szakemberiként dolgozhatnak néhány év múlva az állami és a szövetkezeti gazdaságokban, illetve a szakközépiskolát végzettek tovább tanulhatnak majd az egyetemeken, főiskolákon. A tájékoztató könyvecskét bizonyára 'velünk együtt lapozgatják már a pályaválasztás előtt álló nyolcadik osztályos fiatalok. Ebben minden lényeges tudnivaló megtalálható. A felkínált lehetőségekre szeretnénk ezúttal felhívni a pályaválasztáson töprengő szülők, a továbbtanulni szándékozó gyerekek figyelmét. Mit kínálnak leendő diákjaiknak a tanintézetek? Valamennyi mezőgazdasági jellegű szakközép- iskola és szakmunkásképző intézet diákotthoni ellátást ígér minden vidéki tanulójának. A szakközépiskolások a második évtől kezdve ösztöndíjat kapnak az iskoláktól, s kaphatnak az üzemektől is. A legkiválóbb tanulókat a mezőgazdasági üzemek jutalmazzák. Az intézményekben a szabad idő hasznos eltöltésére sportpályák, könyvtárak, KISZ- klubok állnak rendelkezésre, öntevékeny művészeti csoportokban, ének- és zenekarokban, irodalmi együttesekben, tánccsoportokban tevékenykedhetnek egyebek között a fiatalok. Bizonyára mindenkit foglalkoztatnak a majdani munkahelyi körülmények. Nem túlzás: a gazdaságokban ma már az ipari üzemekéhez hasonló szociális körülmények, kedvezmények fogadják az új szákembereket. A családos fiatal dolgozókat kedvezményes, kamatmentes lakásépítési kölcsönökkel támogatják. Szinte minden munkáhelyen megoldották már az üzemi étkeztetést. Munka- és védőruhát adnak. Szervezett a mezőgazdasági dolgozók üdültetése, s gém kevés azoknak a száma, ákik részt vehetnek külföldi csereüdüléseken, illetve tapasztalatcsere-látogatásokon. Mindezek a lehetőségek és kedvezmények — a fel nem soroltakkal együtt — bizonyítják, hogy megbecsülik a mezőgazdasági szakmunkásokat, igyekeznek a lehetőségekhez képest minél jobb élet- és munkakörülmények szavatolásával is jutalmazni a felelősséggel dolgozó, jó szakembereket. Azokat, akik milliókat érő gépeket kezelnek, azokat, akik nagy értékű tenyészállat- állománnyal bánnak, a szőlő- és gyümölcsültetvényeket, a termelékenyebb növényfajtákat művelik, vagy éppenséggel az új termelési eljárások gyakorlati hasznosításával foglalatoskodnak. E szép és változatos, ' komoly szakmai felkészültséget igénylő munkahelyi lehetőségekről tájékoztatja a pályakezdés előtt álló fiatalokat a kis zöld borítású könyvecske: a pályaválasztási intézet új kiadványa. R. M. Genetikai laboratórium Mongóliában A tudományos intézetek száma isimét gyarapodott a Mongol Nép- köztársaságban. Átadták rendeltetésének a szovjet és magyar segítséggel létesült Genetikai Laboratóriumot. A jól felszerelt intézetben a legmodernebb eszközökkel végezhetik el a mongol tudósok az állatállomány fajta- nemesítését és űj növényfaj tála kiválasztását célzó kutatásaikat. • Egy kis fejszámolás: mennyi is lesz a paprika ára? Király Dezső szakssövetkesetl tag a fizetségre vár. •
